Népszava, 2004. március (132. évfolyam, 51–76. sz.)
2004-03-05 / 55. szám
8 HÍR ÉS HÁTTÉR 2004. MÁRCIUS 5., PÉNTEK NÉPSZAVA A kis falvakban növelné, másutt csökkentené a két Elkészült az a munkaanyag, melyet a budapesti SZDSZ dolgozott ki Demszky Gábor javaslata alapján. A budapesti főpolgármester - hasonlóan Medgyessy Péter kisebb parlamentet célzó ötletéhez - radikálisan csökkentené az önkormányzati testületek létszámát. A szakpolitikusok többsége egyetért az elképzeléssel, de a jelen helyzetben megvalósíthatatlannak tartja. A kis települések esetében pedig szóba sem jöhet a kurtítás. Elkészült az a normaszöveg a fővárosi SZDSZ-ben, ami Demszky Gábor főpolgármester javaslatát alapul véve radikálisan csökkentené az önkormányzati testületek létszámát. A javaslatról Demszky egy hete beszélt először. Szerinte a magyar politikai elit túlméretezett, és jelenleg 100 milliárd forint az összesen 25 ezer önkormányzati képviselő fizetése. Demszky úgy vélte, meg lehetne felezni a képviselők létszámát, ezzel országos szinten 50 milliárd forintot lehetne megtakarítani. Budapesten 3,4 milliárd forintos megtakarítást jelentene, ha 2006-ban a jelenlegi 676 helyett csak 338 képviselőt választanának. Medgyessy Péter miniszterelnök a főpolgármesterrel való találkozása után helyes és jó kezdeményezésnek minősítette a javaslatot. Lamperth Mónika belügyminiszter pedig úgy nyilatkozott, már a következő választáson is kisebb testületekkel lehet működni, ha létrejön a politikai egyezség. A 2002-es választásokon Magyarországon 3167 önkormányzat mintegy 25 ezer képviselőjét választották meg - eltekintve a külön kezelendő kisebbségi önkormányzatoktól. A Demszkystáb által készített munkaanyag nem tekinti általánosnak a képviselők létszámának megfelezését. Alaposan zsugorítanák a megyegyűléseket is A megyei közgyűlések esetében az ötvenszázalékos csökkentést megoldhatónak tartja, ez viszont azzal jár, hogy a tízezer fő alatti és a tízezer fő feletti települések listájának szétválasztását meg kell szüntetni, mivel ennek hiányában sok esetben két-három mandátum lenne csak egy listán megszerezhető, ami kifejezetten az arányosság ellen hatna. Emellett a megyei közgyűlések létszámát célszerű az adott megyében megszerezhető országgyűlési területi listás mandátumok számához kötni, a jelenlegi mandátumszámok ugyanis meglehetősen aránytalanok. Felvethető ezen túl, hogy a megyei jogú városok lakói is szavazhassanak a megyei közgyűlés tagjaira. A normaanyag szerint Budapesten 50 százalékkal csökkenne a közgyűlés létszáma, Hajdú- Bihar megyében azonban csak 40-nel. A többi megyében 43-62 százalék között mozogna a csökkentés, a legnagyobb vesztesek Vas, Nógrád és Tolna lennének mintegy 70 százalékos létszámcsökkenéssel. A lapunk által megkérdezett szakpolitikusok egyetértenének a fővárosi és megyei közgyűlések létszámának nagyarányú lefaragásával. Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára szerint a túlpolitizált testületekben úgy is pártálláspontot kell érvényesíteniük a képviselőknek. Ugyanakkor figyelembe kellene venni, hogy a feladatokhoz - elsősorban a bizottságokban - maradjon elegendő számú tag, illetve az új, kisebb testületek is eleget tegyenek a helyi demokrácia igényeinek. Hasonlóan vélekedik Jauernik István, az MSZP- frakció szakpolitikusa is. Szerinte az ésszerű csökkentés nem mehet a működőképesség rovására, illetve a képviselő-testületek és közgyűlések létszámának csökkentésére nem elegendő indok a takarékosság, ellenben össze lehetne vonni a közigazgatási reformmal. A nagyvárosokban Jauernik és Zongor is lát lehetőséget a csökkentésre, ám a kistelepülések esetében egyikük sem támogatna ilyet. A Demszky-stáb normaanyaga azonban a kistelepüléseknél is kurtítaná a testületeket - kivéve a 100 lakos alattiakat, ahol háromról négyre javasolja emelni a testületek létszámát. Célszerűnek tartaná ugyanakkor a kislistás rendszer alkalmazásának felső határát tízezer főről ötezer főre csökkenteni, mivel nagyobb települések esetében már adottak az egyéni kerületek kialakításának feltételei. A kislistás választási módszer nyolcnál több képviselő megválasztása esetén egyébként is nehézkes, valamint kifejezetten aránytalan, mivel lényegében minden mandátum vonatkozásában a re- IGNIS ' CHF-alapú hitel. Az ajánlat a március 31-ig benyújtott hitelkérelmekre érvényes. Üzemanyag-fogyasztás (kombinált): 6,1~7,2 1/100 km, COI kibocsátás (kombinált): 143-172 g/km |A mi autónk $ SUZUKI SUZUKI Cu E 'CU N Cfi N ` A Suzukinél most 2,004-et írunk! Nem tévedés, ha március végéig vásárol új, hazai gyártású, GLX és GS-felszereltségű Ignis-t vagy Wagon R+-t, a teljes hiteldíj-mutató csupán 2,004%*. Az ajánlat egyszerűen ellenállhatatlan. Már a vételár 10 százalékának befizetésével új Suzukija lehet, minden eddiginél kedvezőbb hitelkonstrukcióval! Mihamarabb keressen fel egy Suzuki-márkakereskedést, és érdeklődjön a hitelfeltételekről! 2004-ben 2,004% a nagy szám! SUZUKI: Tudjuk, mi számít.