Népszava, 2004. április (132. évfolyam, 77–101. sz.)
2004-04-17 / 90. szám
NÉPSZAVA 2004. ÁPRILIS 17., SZOMBATON, TE, EURÓPA... 14. Lettország Belépés éve: 2004 Használt nyelvek: lett, orosz Fő vallás: református, római katolikus Születéskor várható élettartam: nők 76,1 év; férfiak 65 év Élethosszig tanulók aránya: n. a. Foglalkoztatási ráta: 58,7% Munkanélküliségi ráta: 12,8% Női parlamenti képviselők aránya: n. a. GDP/fő/év: 3800 euró Füstölt hering, lepényhal s a lett „unikum”, a Riga Feketebalzsam Gúnyosan a „Balti Svájcnak” nevezik Lettországot, amely azonban inkább Hollandiához hasonlítható, mivel területének tizede tengerszint alatt fekszik. A tengerparton fekvő főváros, Riga mágnesként vonzza a turistákat, a Balti-tenger talán legnagyobb kikötője, az egykor nagy hírű Hanzavárosok egyike. Amellett, hogy remek kirándulások kiindulópontja, a település - viharos múltja ellenére - napjainkig őrzi az északi polgárvárosok építészeti örökségét. A zsidó gettó egykori területén található Riga egyetlen megmaradt zsinagógája és a Zsidó Múzeum. Kuriózumnak számít a Motor Múzeum is, ahol az egykori szovjet pártvezérek autói láthatóak. A 40 százalékban erdő bontotta Lettországban az ételek elkészítésének leggyakoribb módja a füstölés. A füstölt hering, orsóhal, lepényhal és angolna mind nemzeti étel, akárcsak az erdei gyümölcsökkel ízesített lepény. A Riga Feketebalzsam pedig a lett Unicum. Magas alkoholtartalmú, sűrű, fekete, de elsősorban nemzeti ital. Lettország a többi balti államhoz hasonlóan 1991-ben szakadt el a Szovjetuniótól, amellyel csaknem negyven éven át tartó kényszerházassága nem múlt el nyom nélkül. A 80-as évekre a sorozatos betelepítéseknek köszönhetően a lakosságnak alig több mint a fele maradt lett származású, jelentősen megnőtt viszont az orosz kisebbség aránya. Az 1944-ben kezdődő szovjet éra, illetve a második világháború egy jelentős gazdasági és kulturális fejlődésnek vetett véget, az uniós csatlakozással azonban az ország lehetőséget kap sokszínű kultúrájának és nagy gazdasági potenciájának újbóli kibontakoztatására. Függetlensége elnyerése után Lettország megkezdte a piacgazdaság és a demokratikus rendszer kiépítését, nyitott az Európai Unió és a NATO felé is. Felvételi kérelmét 1995 októberében nyújtotta be az unióhoz. A természet és a kultúra - elsősorban a zene és a népdalok - kiemelt szerepet játszanak a lettek életében. Az ország számos olyan neves zeneszerzőt adott a világnak, akik művészetüket a kiterjedt népzenére alapozták. Virágzik az irodalom, és mind a múltban, mind a jelenben tehetséges festők, szobrászok kerülnek ki a lettek közül. Riga építészeti szempontból különlegesnek számít: a 19. század elején rengeteg szecessziós stílusú épületet emeltek fel a fővárosban, ezeknek egy részét a kilencvenes években felújították. A függetlenség megtartása mellett Lettország külpolitikájának a fő irányvonalai a szomszédos államokkal való jó viszony kiépítése mellett az unióshoz, tágabb értelemben a nyugati politikához való csatlakozás voltak. Ezen törekvésnek az eredménye a 2004-es NATO- tagság és gazdaság kereteinek a szabad piachoz való igazítása is. A balti államnak ugyanakkor több országgal szemben vannak határvitái: Fehéroroszországgal máig nem sikerült megállapodni a területi kérdésekben. Oroszországgal és Litvániával azonban a közeljövőben várhatóan sikerül lezárni a vitákat. A demokratikus társadalom felépítése és a piacgazdaság megteremtése belpolitikai törekvések is voltak. A szovjet megszállás alatt megrongált nemzeti identitás visszaállítása, a kisebbségek kezelése és az országban élő nemzetiségek egyenlő jogainak biztosítása jelentős terhet rótt a lett politikára. Ugyanakkor ma is tart az a folyamat, amelynek célja, hogy tudatosítsa a lakosságban a nemzet építésére irányuló erőfeszítéseket és azt, hogy minden, Lettország határain belül élő ember részese a közösségnek és társadalmi fejlődésnek. Ez nagy feladatot ró mind a politikusokra, mind a társadalomra. A jól működő adminisztrációs és bírói rendszer kiépítése szintén a jövő feladatai közé tartozik, de egyrészt jelentős pénzügyi forrásokat, másrészt törvényhozói akaratot igényel, bár - részben a csatlakozásra való felkészülésnek köszönhetően - Lettország rövid idő alatt jelentős eredményeket ért el a fenti területeken. Az unió 732 főre duzzadó parlamentjébe Lettország 9 főt delegálhat majd, és a lettek 4 szavazattal bírnak a jövőben a Miniszterek Tanácsában is. Az unió pénzügyi előnyeit szintén élvezi majd az állam: a becslések szerint a csatlakozást követő első három évben mintegy 830 millió euró vissza nem térítendő támogatáshoz jut majd. Az ország célja a nemzeti identitás visszaállítása Itt a népművészeten keresztül kötődnek az emberek a zenéhez „Otthon vagyunk Európában” Az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon adott emlékezetes koncertet a Baltic Trió, melynek tagjai a három balti államból származnak. Közülük Marcis Kulis klarinétművésszel és az együttessel szintén Budapestre érkező Ruta Paidere zeneszerzővel hazájuk, Lettország kulturális hagyományairól és a lettek unióba vetett hitéről beszélgettünk. A két fiatal művész külföldi tanulmányai után Németországban telepedett le, és ezáltal van lehetőségük népük művészetét Európa több részén közvetíteni. A Baltic Trió igyekszik elsősorban olyan zenét bemutatni a világ legtöbb táján, amelyeket lett, litván vagy észt komponisták alkottak. - Talán legfontosabb missziónk ez, hiszen a külvilág általában egy néven, balti államokként emlegeti a szülőföldünket, és nem nagyon látják a különbséget a három ország között - mondja Marcis Kulis. Mivel mindegyikünk nagyon jól ismeri annak az országnak a zenéjét, ahonnan jön, jó eséllyel elérhetjük, hogy a külvilág ne csak azokat a balti zeneszerzőket ismerje meg, akik már most is híresek, hanem felfedezze a fiatalabbakat is. Azt mondják, a balti népek elsősorban éppen zenei neveltetésükben különböznek a nagy nyugat-európai országoktól. Nyugat-Európa különböző országaiban rengeteg olyan család van, akik évszázadokon keresztül klasszikus zenén nevelkedtek. Nagyon nagy különbség, hogy nekünk például nincs barokk zenénk. Akárcsak a többi balti államban, Lettországban is a népművészeten keresztül kötődnek az emberek a zenéhez. Ahelyett, hogy Bachon vagy Beethovenen nőttek volna fel a lettek, egészen a XX. század elejéig a nagymamáik énekén nevelkedtek. Tehát ez megint azt akarja aláhúzni, hogy egészen más kultúráról van szó. Gyakorlatilag csak a XIX. században kezdtek a nyugati zeneszerzők jobban bekerülni a köztudatba, mert a lett alapvetően falusi, egyszerű, természetes kultúra volt, ahol gyakorlatilag a népzene határozott meg mindent a művészetek terén. A klasszi- Marcis Kulis 34 éves klarinétművész. A Lett Zeneakadémián, majd a Lübecki Zeneművészeti Főiskolán tanult. 1995-ben megnyerte a Crusell klarinétversenyt, kis zene más európai országokhoz hasonlítva nem túl régen lett része akár a műveltségnek, akár a nevelésnek. Arra a kérdésre, mégis mi az az unikum, amit egyértelműen a lettek visznek az Európai Unióba, a két fiatal művész szinte egyszerre válaszolt. Úgy gondolják, az a tény, hogy az ország nagy részét erdő borítja, igazán sok mindent meghatároz a lettek gondolkodásmódjában. - Ez is azt hangsúlyozza - mondja Ruta -, hogy olyan kultúrákról beszélgetünk, amelyeknek az érintetlenség a legnagyobb kincsük. A mai modern Nyugat-Európához képest ez is olyan alapvető különbség, amely egyedivé teszi Lettországot. A domborzati adottságok természetesen meghatározzák az emberek gondolkodásmódját is, ami nyomon követhető a ránk nagyon jellemző zöldgondolkodásban is. Németországban sokan érdeklődnek Lettországról, rengeteg embert vonz a balti országok romlatlansága, tisztasága, és a természethez való, hihetetlen kötődése. Juta Paidere Németországban élő lett zeneszerzőnő. Legutóbbi szerzeményének ősbemutatóját a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjában tartották meg. Mindez megfigyelhető a balti államok nyelveiben is: a lett nyelv például a legarchaikusabb indoeurópai nyelv a világon. Ez szintén érdekes lehet Európának - teszi hozzá Marcis. Mindketten szívesen visszatérnek arra, hogy Európa-szerte milyen szimpátiával gondolnak az északi népekre, a balti államok lakói ugyanis valami - számukra érthetetlen - ok miatt kuriózumnak számítanak. Ruta Paidere szerint az a hatalmas érdeklődés, amelyet elsősorban Németországban tapasztal, talán nem is feltétlenül az ő személyének szól, sokkal inkább annak, hogy Lettországból származik. És azt gondolja, ez nemcsak rá vonatkozik, hanem a Lettországban élő zenész, illetve zeneszerző barátaira, kollégáira is. - A világ különösebben nem ismer, de az, hogy Lettországból származom, eleve felkelti az emberek érdeklődését. Ezért az a megérzésem, hogy igazán otthonosan tudjuk majd érezni magunkat az Európai Unióban. Kérdezem, mit várnak az uniótól a lettek, akik mindig, minden körülmények között Európa szerves részének érezték magukat. Marcis Kulis szerint semmilyen sokkhatás nem éri majd a csatlakozó országokat. Egyedül az aggaszthatja az Európai Unióba lépőket, hogy a közös piac és a globalizáció nem adott még választ arra, miként tudja - akár egy ember, akár egy ország - a saját jellegét megőrizni. - Ha a zenészekről beszélünk - folytatja a klarinétos -, ezen országok művészeire egyértelműen jellemző az a tendencia, hogy Nyugatra mennek koncertezni, tanulni, sőt stúdiókba és különböző zenekarokba is. Talán az lenne a legfontosabb, hogy az emberek ne váljanak feltétlenül a nyugati civilizáció részévé, hanem azon belül tudják megőrizni mindazt, ami a saját értékük. Marcis Kulis és Juta Paidere: a mi kultúránkban az érintetlenség a legnagyobb érték Fotók: Vajda József Az EU-sorozat támogatói: ESMA Spanyol-Magyar Amkrém Kft Nemzeti Fejlesztési Hivatala Az oldalt írták: Koren Zsolt, Losonczi Gergely Szerkesztő: Gyémánt Mariann ■lázi m "Jog tanácsadó Jogi szaklap mindenkinek! Nagy hagyományokra visszatekintő, több mint 30 éve folyamatosan megjelenő jogi havilapunk a jogszabály-értelmezéseket, magyarázatokat, tanácsokat mindenki számára közérthető módon, ismert szakértők által fogalmazza meg. Egy-egy időszerű vagy szélesebb érdeklődésre számot tartó téma részletes kifejtése mellett rendszeresen visszatérő, illetve állandó rovatai segítik a naprakész tájékozódást: -Adónaptár (tárgyhavi) - Új jogszabályok teljes körű listája (előző havi) - Röviden (aktuális hírek, információk) - Olvasóink kérdezték (tanácsadás) -Társasházunk - Vállalkozás Éves előfizetési díj: 3588 Ft áfával Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.). További információért hívja a szerkesztőséget a 318-6140 -es telefonszámon vagy látogasson el a www.mhk.hu/hj honlapra. hu/iim MAGYAR HIVATALOS KÖZLÖNYKIADÓ az EU hivatalos kiadójának szakmai partnere. 9