Népszava, 2004. május (132. évfolyam, 102–125. sz.)
2004-05-28 / 124. szám
NÉPSZAVA 2004. MÁJUS 28., PÉNTEK Sikertelennek ítéli a Századvég a kormány második évét Ígéretektől az „elzálogosított jövőig” A Medgyessy-kabinet felélte első évének bizalmi tőkéjét, az akkori „kegyelmi időszakkal” szemben a második kormányzati évben folyamatos válságmenedzselésre kényszerült, így összegezte Stumpf István, a Századvég elnöke a Medgyessykormány működésének második esztendejét. A volt kancelláriaminiszter egy éve kormányzati értékelésében még sikeresnek minősítette a Medgyessy-kormány első évét, bár már akkor úgy látta, hogy „ennek nagy ára lesz”. A Századvég Politikai Elemzések Központja immár másodízben jelentetett meg tanulmánykötetet a kormány működésének egyéves periódusáról. Az új kötet címe: „Elzálogosított jövő”. Az idei értékelés - eltérően a tavalyitól - azokon a területeken vizsgálta a kormány tevékenységét, amelyek a szerkesztők szerint Magyarország uniós csatlakozása szempontjából kiemelten fontosak. A kötet legfontosabb állítása, hogy a beígért jóléti fordulatot a Medgyessy-kormány nem tudta finanszírozni, külső források bevonására, hitelek felvételére kényszerült. A Századvég szerzői szerint a 2004-es költségvetés gyorsan összeomlott, de az új pénzügyminiszter által bevezetett megszorító intézkedések sem állították meg a hiány növekedését. A kötetet bemutató Stumpf István is a gazdaságpolitika hitelvesztését emelte ki az egyéves időszak eseményeiből. A politológus utalt a tavalyi két valutaválságra, de megemlítette az euró hazai bevezetésének elhalasztását is. Stumpf szerint az ország ez idő alatt elveszítette vezető szerepét az unióhoz csatlakozó országok között, a Világgazdasági Fórum versenyképességi listáján például tíz helyet csúszott hátra. Pedig egy éve - a Medgyessykormány első évének értékelésekor - még Stumpf is sikeresnek tartotta a kabinetet. A Századvég akkori kötete „ígéretek sodrásában” címmel jelent meg, s mint címe is utalt rá, a szerzők akkor úgy vélték, a kormány első évét a választási sikereknek rendelte alá, kiemelt prioritásnak tekintve az aktuális napi problémák minél népszerűbb megoldását. Már akkor is úgy vélték azonban, hogy a Medgyessy-kabinet nem rendelkezik olyan átfogó gazdaság- és társadalomfejlesztési stratégiával, amelyre a problémák kezelésében támaszkodhatna. A Századvég szerzői már arra is figyelmeztettek, a kormány választott iránya és első éves teljesítménye súlyos következményekkel járhat. Stumpf úgy fogalmazott, hogy „ennek nagy ára lesz”. A volt miniszter tavaly elismerte, a közvélemény kedvezőnek tartja a kormány teljesítményét. Maga Stumpf a pragmatikus alkalmazkodás és a rövid távú profitmaximálás esztendejeként jellemezte az első évet. Az „ígéretek sodrásában” című kötet a 2002 és 2003 májusa közötti egy évet kétszer száz és egyszer százhatvan napra osztotta. Megállapításaik szerint az első száznapos programnak köszönhetően nőtt a kabinet társadalmi támogatottsága, a második száz napban a koalíció megnyerte az önkormányzati választást, a százhatvan napos időszakot pedig az európai uniós csatlakozás és az iraki konfliktus határozta meg, melyekből a kormány az elemzések szerint sikeresen került ki. Stumpf összegzése szerint mind a három periódus sikeres volt a kormány számára. Stumpf értékelésében jelezte: a kormány jövőjét az határozza meg, hogyan tud ígéreteket tenni és megvalósítani szűkülő források mellett. Közölte: nem valósultak meg a beígért, átfogó reformok vagy - mint a közoktatási és kórháztörvény - nagy szakmai ellenállásba ütköznek. Azt mondta: a közszférában történt ötvenszázalékos béremelés és a nyugdíjemelés sok ember életén javított, de az állam minden területen nem tudja fenntartani a finanszírozást. A kabinet által meghirdetett demokratikus fordulatot is felemásnak értékelte, a kormány például vitába keveredett az alkotmányosan független intézményekkel (a Magyar Nemzeti Bank elnökével és a legfőbb ügyésszel), lemaradása van a jogalkotási programban, és részben a közpénzügyi államtitkár tevékenysége miatt „visszaütött a korrupciós bumeráng”. Stumpf figyelmeztetett: bár megvalósult a közalkalmazotti béremelés és a nyugdíjemelés, de csak a 2004-es költségvetésből derül ki, lesz-e Medgyessy-csomag. A kötet felelős szerkesztője egy éve úgy vélte, a kormány jövőjét az határozza meg, hogyan tud ígéreteket tenni és megvalósítani szűkülő források mellett. A múlt hét végén Stumpf azt mondta, beigazolódtak egy évvel ezelőtti szavai. Az újabb értékelő kötet szerint a Medgyessy-kabinet felélte első évének bizalmi tőkéjét, az akkori „kegyelmi időszakkal” szemben a második kormányzati évben folyamatos válságmenedzselésre kényszerült. Kudarcot vallottak a nagy kormányzati reformok, így a közigazgatás, az egészségügy és a hadsereg átalakítása is. A kormány súlyos konfliktusokba keveredett több intézménnyel és csoporttal. A volt miniszter ide sorolta a PSZÁF-ot, a jegybankot és a Legfőbb Ügyészséget, de kiemelte az önkormányzatokkal, az orvosokkal, az agrártermelőkkel és a lakásvásárlókkal való ellentétet is. A Századvég tanulmánykötete szerint az elmúlt egy évben folyamatosak voltak a korrupciós botrányok, amelyek közül a K&H-ügyet és az M5-ös autópálya kivásárlását emelték ki. Gyengült a kormányzás politikai háttere is, ami a koalíción, de az MSZP-n belüli ellentéteket jelzi. A miniszterelnök stratégiájáról szólva úgy vélte, hogy Medgyessy Péter az előremenekülést választotta, amikor előállt közjogi javaslataival, és bizonyos jelek arra mutatnak, hogy megcélozta az államfői posztot. A kötet szerint a kormányzás központja a korábbi kancellária helyett átkerült a pénzügyi tárcához, s Draskovics Tibor „kvázi ügyvezető miniszterelnökként” dolgozik. Egy évvel ezelőtt a volt kancelláriaminiszter még azt mondta, hogy Medgyessy Péter az őt ért kritikák ellenére döntésképes maradt, s pártpolitikai erőktől és külső tényezőktől függetlenül képes volt gyakorolni a kormányfői hatalmat. Hozzátette azonban, hogy a Miniszterelnöki Hivatal átalakítása és profiltisztítása az alkalmazott kormányzati megoldás kudarcának beismerése volt. Az elmúlt egy év általános tanulságaképpen Stumpf azt emelte ki, hogy a jövő elzálogosítása elkezdődött, a kormányzás belső és külső konfliktusai kibontakoztak, de a június 13-i EP-választásokig a kabinet „jegeli” ezeket. Pozitívumként mindössze két dolgot említett, a gazdaság, elsősorban az ipari termelés növekedését és azt, hogy helyreállt a kapcsolat Oroszországgal. Simon Zoltán Stumpf István az egy héttel ezelőtti országértékelésenFotó: Kertész Gábor MAGYARORSZÁG MÁJUS 1-JEI EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁSA UGYAN SIKERES ÁTMENETET TÜKRÖZ a piacgazdaságba a több mint egy évtizedes kiterjedt intézményi és szerkezeti reformok alapján, az IMF igazgatótanácsa mégis aggódik a költségvetésben és a folyó fizetési mérlegben felmerült jelentős hiány miatt - írta a szervezet igazgatótanácsa közleményében. Tavaly decemberben az infláció elérte az 5,7 százalékot, a költségvetési hiány pedig 2003- ban a bruttó hazai termék (GDP) 5,9 százalékát, noha a célkitűzés 4,5 százalék volt. A közlemény szerint hiteles költségvetési intézkedésekkel lehetővé válik a külső fizetési mérleg megerősítése, a kockázati felár és a kamatláb - ami jelenleg 12,5 százalék - csökkentése, valamint a sebezhetőség enyhítése a piaci ingadozásokkal szemben. A magyar kormánynak ezért az IMF szerint egy sor középtávú intézkedést kell előirányoznia az állami alkalmazotti szféra létszámának a racionalizálásától az oktatási és az egészségügyi reformokon át a nyugdíjreform folytatásáig. Javasolták a lakástámogatási rendszer újragondolását, és szükségesnek nevezték a bérkiáramlás csökkentését, megjegyezve, hogy a minimálbérek emelését és a közalkalmazotti szférában végrehajtott, nagymértékű béremeléseket tükrözve a reálbérek 2002-ben 14 százalékkal, 2003-ban pedig 10 százalékkal emelkedtek. Ez a gyors növekedés kedvezőtlenül hatott a költségvetési politikára, az inflációra és a folyó fizetési mérlegre. Az euró 2010-re előirányzott bevezetésével kapcsolatban az IMF hangsúlyozza a költségvetési korrekció kiegyensúlyozásának fontosságát, mielőtt a kormány kitűzi a pontos a menetrendet. HÁTTÉR 9 Vigyázzon, mikor megy nyaralni!