Népszava, 2004. június (132. évfolyam, 126–151. sz.)
2004-06-01 / 126. szám
2 Az „évszázad pere” Isztambulban Összesen 69 vádlottja van annak a pernek, amely hétfőn kezdődött Isztambulban. Valamennyiüket azzal gyanúsítják, hogy tavaly novemberben közük volt ahhoz a négy robbantásos merénylethez, amelyet előbb két isztambuli zsinagóga, majd az ottani brit főkonzulátus és egy brit érdekeltségű bank ellen követtek el. A négy merényletben 61 ember halt meg és 647-en sérültek meg. Az Aksam című újság arra hívja fel a figyelmet, hogy a per éppen egy törvénykezési krízis közepette kezdődik. Arról van szó, hogy a per az állambiztonsági bíróságon zajlik, miközben a parlament most tárgyal egy alkotmánymódosítást, amely éppen ezeknek a bíróságoknak az átalakítását, megszüntetését célozza. A módosításokról még nem szavaztak, így az újfajta bíróságok még nem állhattak fel. Az igazságügyi miniszter azt ígéri, hogy két héten belül meglesz a törvény az új bíróságokról. (Népszava) Halottak a pakisztáni robbantásban Legkevesebb 13 embert ölt meg egy síita mecsetben felrobbant pokolgép hétfőn a pakisztáni Karacsiban. A robbanószerkezet az esti ima alatt lépett működésbe egy nappal azután, hogy a városban lelőtték a többségi szunnita muzulmán közösség egyik ismert egyházi elöljáróját. Karacsi három kórházából lapzártánkig 13 holttestről számoltak be, a kordonnal lezárt mecset környékén összegyűlt, feldühödött tömeg szerint azonban további holttestek hevernek az erősen megrongált épületben. (MTI) Antalyai börtönlázadás Egy beteg rab miatt robbant ki börtönlázadás a törökországi Antalyában. Az elítéltek azért lázadtak fel, mert egy társuk rosszul lett, és az őrök állítólag nem engedték, hogy kórházba vigyék. Vannak olyan hírek is, amelyek szerint a bebörtönzöttek ezt csak ürügynek használták. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy előbb megverték, majd megölték egyik társukat, aki meg akarta akadályozni a lázadást. A zendülés hét órán át tartott, de az nem tisztázott, hogy pontosan miként ért véget. Egyes források szerint a török rendőrség rohamalakulatai léptek közbe, más hírek viszont arról szólnak, hogy az elítéltek maguk hagyták abba a lázadást, miután a hatóságok megígérték, hogy nem lesz bántódásuk az ügy miatt. (Népszava) . Felbukkant Metin Kaplan Metin Kaplan török iszlámista vezető hétfőn lakóhelyén, Köln Chorweiler városrészében jelentkezett a rendőrségen, eleget tett az ellene érvényben lévő megszorító előírások egyikének. Metin Kaplant szerdán akarták kiadatási őrizetbe venni, miután Münsterben másodfokon, egy kölni bíróság döntését felülvizsgálva úgy ítélték meg, hogy nem áll számottevő akadály Kaplan kiadatásának útjában. (MTI) Érinthetetlenek a Benes-dekrétumok Václav Klaus cseh államfő hétfőn határozottan elutasította Edmund Stoiber bajor kormányfő követelését, hogy Csehország nyilvánítsa semmissé a Benes-dekrétumokat, mert különben nem hajlandó látogatást tenni Prágában. „A Benes-dekrétumok érinthetetlenek. Az a követelés, hogy nyilvánítsuk őket semmissé, nem más, mint a történelem átírására és a status quo megváltoztatására irányuló törekvés” - reagált Stoibernek a szudétanémetek hagyományos pünkösdi összejövetelén vasárnap Nürnbergben elhangzott szavaira Klaus. (MTI) VILÁG 2004. JÚNIUS 1., KEDD Világméretű olajválság fenyeget az újabb merényletek nyomán Szaúd-Arábiában tombolt az al-Kaida Huszonketten haltak meg a szaúdarábiai Hobarban, ahol szombaton az al-Kaida terrorszervezet feltételezett tagjai többtucatnyi külföldit ejtettek túszul. A négy támadó közül három elmenekült. A hatóságok egyelőre sikertelenül kutatnak az elkövetők után. A hivatalos rijádi bejelentés szerint nyolc indiai, három-három szaúdi és Fülöp-szigeteki, két Srí Lanka-i, valamint egy-egy amerikai, brit, olasz, svéd, dél-afrikai, egyiptomi állampolgár van a támadás áldozatai között. A negyedik terroristát elfogták, ő az al-Kaida terrorszervezet egyik ismert alakja - hangsúlyozta a belügyminisztériumi közlemény, amely szerint a többi terrorista - köztük egy sebesült - a túszokat emberi pajzsként használva elhagyta a helyszínt. A gépkocsin menekülő terroristákat üldözik. Kállai Miklós rijádi magyar konzul az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy tudomása szerint sem halálos, sem sebesült magyar áldozata nincs a terrortámadásnak és a túszdrámának. A négy terrorista akciója szombaton kora reggel kezdődött és nem egészen 25 órával később, a szaúdi biztonsági erők támadásával ért véget. A támadás kezdete után egy eddig ismeretlen, „az al-Kaida arab-félszigeti hálózata” elnevezésű szervezet jelentkezett egy iszlám szélsőséges honlapon azzal, hogy az ő fegyveresei léptek akcióba a szaúdi városban. A szaúdi biztonsági erők közbelépését követően a szervezet újabb közleményt hozott nyilvánosságra ezen a honlapon, s meglehetősen pontos részleteket közölt a támadásról, az akciót végrehajtó fegyveresek számáról. A helyszíni jelentések szerint a fegyveresek előbb két olajcég irodaépületét támadták meg, majd betörtek az Oasis nevű lakóparkba, ahol több tucat külföldit, többségében nyugati olajcégek alkalmazásában álló embereket ejtettek túszul. A túszejtést megelőző lövöldözésben vesztette életét az áldozatok többsége. A túszejtők állítólag fel akarták robbantani az épületkomplexumot, ám sikerült megakadályozni, hogy egy robbanóanyaggal megrakott járműt a lakóparkhoz irányítsanak. Nem egészen egy hónapon belül ez már a második súlyos terrortámadás volt szaúdi olajlétesítmény ellen. A brit The Observer című lap vasárnapi írása azt hangsúlyozta, hogy évtizedek óta nem látott olajválság fenyegeti a világot a szaúd-arábiai olajkitermelő központok elleni, immár ismétlődő terrortámadások miatt. A vezető baloldali lap ágazati elemzőket idézett, akik szerint a támadás 42 dollár fölé hajthatja a máris hetek óta 40 dollár körül járó hordónkénti olajárat, és ha a terrorcselekmények megismétlődnek, az a világgazdaságra már pusztító hatással járó 50 dolláros olajárat eredményezhet. Ez a hetvenes évek elejének olajválságát idézné fel. Szakértők attól tartanak, hogy a terroristák legközelebb már nem épületeket, hanem valamelyik szaúdi olajkitermelő központot támadják, amely beláthatatlan következményekkel járna. Akadnak olyan feltételezések is, hogy a következő célpont a Szaúd-Arábiát Bahreinnel összekötő híd lehet. A szaúdi hatóságok kijelentették, hogy az energiaipar zavartalanul működik tovább a hobari terrortámadás után. Szaúd-Arábia washingtoni nagykövete már a terroristatámadás hírére azt közölte egy amerikai televíziós társasággal, hogy országa korábbi ígéretéhez híven növelni fogja olajkitermelését. A merénylet dacára a nagy nyugati olajvállalatok is közölték: nem valószínű, hogy kivonulnának az olajban gazdag arab királyságból. A hobari Oasis lakóparkban a Royal Dutch/Shell, a Total és a Lukoil orosz cég alkalmazottai laknak. Egyikük, egy vezető beosztású nyugati alkalmazott közölte: nem számít arra, hogy az ott lakók tömegesen elhagyják az országot, de a családokban valószínűleg felmerül ennek a gondolata. Közben újabb felhívást tett közzé az al-Kaida. Ebben a terrorszervezet úgy fogalmaz: meg akarja tisztítani az Arab-félszigetet a „hitetlenektől”. Ki akarják szorítani a „keresztes lovagokat” a muzulmánok országaiból. Népszava-összeállítás A TÚSZOK KISZABADÍTÁSÁT KÖVETŐEN közülük néhányan elmondták: kilenc foglyul ejtett társuk szökni próbált, velük a terroristák úgy végeztek, hogy elvágták a torkukat. Elmondták azt is, hogy a muzulmánokat elengedték. A túlélők szerint megkérdezték mindenkitől, muzulmán-e vagy keresztény. „Nem akarunk iszlámhívőket meggyilkolni. Mutassátok meg, hol laknak az amerikaiak és az európaiak” - harsogták. Szakértők szerint a fellépés azt mutatja, némiképp változtatott stratégiáján az al-Kaida. Sok arab bírálta a terrorszervezetet, mert a muzulmán vallásúakat is terrorizálta. Egy szaúdi cég vezetője elmondta: a támadók nem voltak agresszívak. Előadást tartottak az iszlám vallásról, elmondták továbbá azt is, hogy „meg akarják védeni” országukat a „hitetlenektől”. Egy ugyancsak muzulmán libanoni túlélő elmondása szerint az egyik támadó ekként fogalmazott: .A dzsihád nem a muzulmánok ellen irányul.” Az al-Arabija televíziós felvétele arról, amint a szaúdi belbiztonságiak megostromolják az Oasis épületét Fotó: Reuters Nem döntöttek az iraki elnökről Ismét elhalasztotta a döntést hétfőn az iraki átmeneti kormányzótanács arról, hogy ki töltse be az arab ország államfői posztját. Az iraki politikus ugyan nem közölte halasztás indokát, de mint azt hírügynökségi jelentések megjegyzik, feltehetően a kormányzótanács és az amerikai polgári igazgatás közötti ellentét húzódik meg a háttérben. Míg a kormányzótanács többsége a testület soros elnökét, a mérnök Ghazi Masai Adzsil al-Javert látná szívesen az államfői pozícióban, az amerikaiak a korábbi iraki külügyminiszter, a 81 éves Adnan Pacsacsi kinevezését pártolják, aki szintén tagja a kormányzótanácsnak. Mindkét szóban forgó jelölt szunnita arab. A hírek szerint az ENSZ is ellenzi, hogy al-Javer töltse be a jobbára reprezentatív tisztséget. Lahdar Brahimi ENSZ-megbízott szóvivője óvott attól a feltételezéstől, hogy a halasztás veszélyezteti a hatalomátadás menetét. A diplomata előzőleg abban reménykedett: május 31-ig lezárul a kormányalakítás folyamata. Hírek szerint a 26 új minisztérium többségének élére megtalálták a jelöltet. Az új kormány június 30-án kezdi meg munkáját, s a január végi választásokig marad hivatalban. A Time szerint Brahimi amiatt elégedetlenkedett, hogy a súlyos iraki biztonsági helyzet, illetve a rossz kommunikáció miatt nehezen találták meg a megfelelő jelölteket a minisztériumok élére. Legkevesebb ketten életüket vesztették és huszonegyen megsebesültek egy gépkocsiba rejtett pokolgép felrobbanása következtében hétfőn az iraki főváros nyugati részén. Népszava-összeállítás DICK CHENEY, az Egyesült Államok alelnöke irodájának a közreműködésével ítélt oda az amerikai kormányzat egy több milliárd dolláros iraki újjáépítési szerződést a korábban az alelnök által vezetett Halliburton vállalatnak egy amerikai hetilap értesülései szerint. A Time magazin vasárnapi számában idézte a védelmi minisztérium egyik tisztviselőjének az elektronikus üzenetét, amelynek írója távirati stílusban közli, hogy Douglas Feith, az amerikai védelmi minisztérium államtitkára jóváhagyta a szerződést azzal, hogy arról „a Fehér Ház holnap kap értesítést. További kérdések várhatóan nem merülnek fel, hiszen a műveletet az alelnök irodája hangolta össze.” NÉPSZAVA Kompromisszum születik a gázai kivonulás ügyében? Ariel Saron izraeli miniszterelnök a Gázai övezetből való módosított kivonulási tervet terjesztett elő azoknak a kormánytagoknak és képviselőknek a megnyerésére, akik eredeti tervét eddig elutasították. Az izraeli kormányfő egy nappal korábban sikertelenül próbálta terve mellé állítani minisztereinek többségét, és a jövő vasárnapra halasztotta a végszavazást a Gázai övezet 21 és Ciszjordánia négy zsidó településének felszámolásáról. Az új terv szerint, amelyet a kormányzó Likud párthoz tartozó képviselőkkel vitatott meg hétfői, zárt ajtók mögött tartott megbeszélésen, Izrael négy szakaszban hajtaná végre a kivonulást. Változás Saron eredeti elképzeléséhez képest az is, hogy a zsidó telepesek által kiürítendő épületek többségét lerombolnák. Joszéf Tomi Lapid igazságügyi miniszter hétfőn folytatta előző nap megkezdett közvetítését Ariel Saron és a tervét ellenző kormánytagok élén álló Benjamin Netanjahu között. Netanjahu állítólag hajlik a kompromisszumra, Saron álláspontja nem ismert. Az izraeli miniszterelnök előzőleg a kormányból való elbocsátással fenyegette meg azokat a minisztereket, akik nem hajlandóak támogatni kivonulási tervét. „Még a kormány átalakítása árán is véghez viszem az elképzeléseimet” - mondta Sáron, hozzátéve, hogy ez „a közvéleménnyel szembeni kötelességem”. Sáron fel akarja számolni a 21 gázai zsidó telepet, ahol összesen 7500-an élnek. A régió palesztin lakosainak száma ugyanakkor eléri az 1,3 milliót. Kész kezet nyújtani,Ariel Saron izraeli kormányfőnek Jasszer Arafat palesztin elnök, annak érdekében, hogy felélesszék a közel-keleti béketárgyalásokat. Megfigyelők utalnak arra, hogy az izraeli kormány hallani sem akar Arafatról, aki már nem számít tárgyalópartnernek számára. Nyolc nappal elhalasztotta hétfőre ígért parlamenti beszédét a Gázai övezetből való kivonulás tervéről Ariel Saron,, amelyet szavazás követett volna a knesszetben. Az izraeli és a palesztin vezetők elfogadtak egy egyiptomi kezdeményezést, amely előirányozza az erőszak beszüntetését, a béketárgyalások felújítását és a két kormányfő, a palesztin Ahmed Korei és az izraeli Ariel Saron találkozóját - jelentette a MENA hírügynökség. Népszava-összeállítás Vágja zsebre a híreket! Bárhol jár itthon vagy külföldön, az InfoRádió mostantól mindig kéznél van. Tárcsázza a 06-20-INFO-958 (06-20-4636-958) Pannon GSM telefonszámot, és - egy normál hívás díjáért - máris a BBC stratégiai partnerének legfrissebb híreit, tudósításait hallgathatja. Telefonon. Az InfoRádiót. 6-20-4636-958 Hírek bárhol, bármikor