Népszava, 2004. június (132. évfolyam, 126–151. sz.)

2004-06-01 / 126. szám

2 Az „évszázad pere” Isztambulban Összesen 69 vádlottja van annak a pernek, amely hétfőn kezdődött Isztambulban. Vala­­mennyiüket azzal gyanúsítják, hogy tavaly no­vemberben közük volt ahhoz a négy robbantásos merénylethez, amelyet előbb két isztambuli zsi­nagóga, majd az ottani brit főkonzulátus és egy brit érdekeltségű bank ellen követtek el. A négy merényletben 61 ember halt meg és 647-en sé­rültek meg. Az Aksam című újság arra hívja fel a figyelmet, hogy a per éppen egy törvénykezési krízis közepette kezdődik. Arról van szó, hogy a per az állambiztonsági bíróságon zajlik, miköz­ben a parlament most tárgyal egy alkotmánymó­dosítást, amely éppen ezeknek a bíróságoknak az átalakítását, megszüntetését célozza. A módosítá­sokról még nem szavaztak, így az újfajta bírósá­gok még nem állhattak fel. Az igazságügyi mi­niszter azt ígéri, hogy két héten belül meglesz a törvény az új bíróságokról. (Népszava) Halottak a pakisztáni robbantásban Legkevesebb 13 embert ölt meg egy síita me­csetben felrobbant pokolgép hétfőn a pakisztáni Karacsiban. A robbanószerkezet az esti ima alatt lépett működésbe egy nappal azután, hogy a városban lelőtték a többségi szunnita muzulmán közösség egyik ismert egyházi elöl­járóját. Karacsi három kórházából lapzártánkig 13 holttestről számoltak be, a kordonnal lezárt mecset környékén összegyűlt, feldühödött tömeg szerint azonban további holttestek hever­nek az erősen megrongált épületben. (MTI) Antalyai börtönlázadás Egy beteg rab miatt robbant ki börtönlázadás a törökországi Antalyában. Az elítéltek azért lá­zadtak fel, mert egy társuk rosszul lett, és az őrök állítólag nem engedték, hogy kórházba vi­gyék. Vannak olyan hírek is, amelyek szerint a bebörtönzöttek ezt csak ürügynek használták. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy előbb meg­verték, majd megölték egyik társukat, aki meg akarta akadályozni a lázadást. A zendülés hét órán át tartott, de az nem tisztázott, hogy ponto­san miként ért véget. Egyes források szerint a tö­rök rendőrség rohamalakulatai léptek közbe, más hírek viszont arról szólnak, hogy az elítéltek ma­guk hagyták abba a lázadást, miután a hatóságok megígérték, hogy nem lesz bántódásuk az ügy miatt. (Népszava) . Felbukkant Metin Kaplan Metin Kaplan török iszlámista vezető hétfőn lakóhelyén, Köln Chorweiler vá­rosrészében jelentke­zett a rendőrségen, eleget tett az ellene érvényben lévő meg­szorító előírások egyikének. Metin Kaplant szerdán akarták kiadatási őri­zetbe venni, miután Münsterben másodfokon, egy kölni bíróság dön­tését felülvizsgálva úgy ítélték meg, hogy nem áll számottevő akadály Kaplan kiadatásának út­jában. (MTI) Érinthetetlenek a Benes-dekrétumok Václav Klaus cseh államfő hétfőn határozottan elutasította Edmund Stoiber bajor kormányfő követelését, hogy Csehország nyilvánítsa sem­missé a Benes-dekrétumokat, mert különben nem hajlandó látogatást tenni Prágában. „A Be­nes-dekrétumok érinthetetlenek. Az a követelés, hogy nyilvánítsuk őket semmissé, nem más, mint a történelem átírására és a status quo meg­változtatására irányuló törekvés” - reagált Stoi­­bernek a szudétanémetek hagyományos pün­kösdi összejövetelén vasárnap Nürnbergben el­hangzott szavaira Klaus. (MTI) VILÁG 2004. JÚNIUS 1., KEDD Világméretű olajválság fenyeget az újabb merényletek nyomán Szaúd-Arábiában tombolt az al-Kaida Huszonketten haltak meg a szaúd­­arábiai Hobarban, ahol szombaton az al-Kaida terrorszervezet feltéte­lezett tagjai többtucatnyi külföldit ejtettek túszul. A négy támadó közül három elmenekült. A hatóságok egyelőre sikertelenül kutatnak az el­követők után. A hivatalos rijádi bejelentés szerint nyolc indiai, három-három szaúdi és Fülöp-szigeteki, két Srí Lanka-i, va­lamint egy-egy amerikai, brit, olasz, svéd, dél-afrikai, egyiptomi állam­polgár van a támadás áldozatai kö­zött.­­ A negyedik terroristát elfogták, ő az al-Kaida terrorszervezet egyik is­mert alakja - hangsúlyozta a belügy­minisztériumi közlemény, amely sze­rint a többi terrorista - köztük egy se­besült - a túszokat emberi pajzsként használva elhagyta a helyszínt. A gép­kocsin menekülő terroristákat üldözik. Kállai Miklós rijádi magyar konzul az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy tudomása szerint sem halálos, sem sebesült magyar áldozata nincs a terrortámadásnak és a túszdrámának. A négy terrorista akciója szombaton kora reggel kezdődött és nem egészen 25 órával később, a szaúdi biztonsági erők támadásával ért véget. A támadás kezdete után egy eddig ismeretlen, „az al-Kaida arab-félszigeti hálózata” el­nevezésű szervezet jelentkezett egy iszlám szélsőséges honlapon azzal, hogy az ő fegyveresei léptek akcióba a szaúdi városban. A szaúdi biztonsági erők közbelépését követően a szerve­zet újabb közleményt hozott nyilvá­nosságra ezen a honlapon, s megle­hetősen pontos részleteket közölt a tá­madásról, az akciót végrehajtó fegyve­resek számáról. A helyszíni jelentések szerint a fegyveresek előbb két olajcég iroda­épületét támadták meg, majd betör­tek az Oasis nevű lakóparkba, ahol több tucat külföldit, többségében nyugati olajcégek alkalmazásában ál­ló embereket ejtettek túszul. A túszej­tést megelőző lövöldözésben vesztet­te életét az áldozatok többsége. A túszejtők állítólag fel akarták robban­tani az épületkomplexumot, ám sike­rült megakadályozni, hogy egy rob­banóanyaggal megrakott járműt a la­kóparkhoz irányítsanak. Nem egészen egy hónapon belül ez már a második súlyos terrortámadás volt szaúdi olajlétesítmény ellen. A brit The Observer című lap vasárnapi írása azt hangsúlyozta, hogy évtizedek óta nem látott olajválság fenyegeti a vilá­got a szaúd-arábiai olajkitermelő köz­pontok elleni, immár ismétlődő terror­­támadások miatt. A vezető baloldali lap ágazati elem­zőket idézett, akik szerint a támadás 42 dollár fölé hajthatja a máris hetek óta 40 dollár körül járó hordónkénti olaj­árat, és ha a terrorcselekmények meg­ismétlődnek, az a világgazdaságra már pusztító hatással járó 50 dolláros olaj­árat eredményezhet. Ez a hetvenes évek elejének olajválságát idézné fel. Szakértők attól tartanak, hogy a ter­roristák legközelebb már nem épüle­teket, hanem valamelyik szaúdi olajki­termelő központot támadják, amely be­láthatatlan következményekkel járna. Akadnak olyan feltételezések is, hogy a következő célpont a Szaúd-Arábiát Bahreinnel összekötő híd lehet. A szaú­di hatóságok kijelentették, hogy az energiaipar zavartalanul működik to­vább a hobari terrortámadás után. Szaúd-Arábia washingtoni nagykö­vete már a terroristatámadás hírére azt közölte egy amerikai televíziós társa­sággal, hogy országa korábbi ígéreté­hez híven növelni fogja olajkitermelé­sét. A merénylet dacára a nagy nyuga­ti olajvállalatok is közölték: nem való­színű, hogy kivonulnának az olajban gazdag arab királyságból. A hobari Oa­sis lakóparkban a Royal Dutch/Shell, a Total és a Lukoil orosz cég alkalma­zottai laknak. Egyikük, egy vezető be­osztású nyugati alkalmazott közölte: nem számít arra, hogy az ott lakók tö­megesen elhagyják az országot, de a családokban valószínűleg felmerül en­nek a gondolata. Közben újabb felhívást tett közzé az al-Kaida. Ebben a terrorszervezet úgy fogalmaz: meg akarja tisztítani az Arab-félszigetet a „hitetlenektől”. Ki akarják szorítani a „keresztes lovago­kat” a muzulmánok országaiból. Népszava-összeállítás A TÚSZOK KISZABADÍTÁSÁT KÖVETŐEN közülük néhányan elmondták: ki­lenc foglyul ejtett társuk szökni próbált, velük a terroristák úgy végeztek, hogy elvágták a torkukat. Elmondták azt is, hogy a muzulmánokat elengedték. A túl­élők szerint megkérdezték mindenkitől, muzulmán-e vagy keresztény. „Nem akarunk iszlámhívőket meggyilkolni. Mutassátok meg, hol laknak az amerikaiak és az európaiak” - harsogták. Szakértők szerint a fellépés azt mutatja, némi­képp változtatott stratégiáján az al-Kaida. Sok arab bírálta a terrorszervezetet, mert a muzulmán vallásúakat is terrorizálta. Egy szaúdi cég vezetője elmondta: a támadók nem voltak agresszívak. Előadást tartottak az iszlám vallásról, el­mondták továbbá azt is, hogy „meg akarják védeni” országukat a „hitetlenektől”. Egy ugyancsak muzulmán libanoni túlélő elmondása szerint az egyik támadó ekként fogalmazott: .A dzsihád nem a muzulmánok ellen irányul.” Az al-Arabija televíziós felvétele arról, amint a szaúdi belbiztonságiak megostromolják az Oasis épületét Fotó: Reuters Nem döntöttek az iraki elnökrő­l Ismét elhalasztotta a döntést hétfőn az iraki átmeneti kormányzótanács arról, hogy ki töltse be az arab ország állam­fői posztját. Az iraki politikus ugyan nem közölte halasztás indokát, de mint azt hírügynökségi jelentések megjegy­zik, feltehetően a kormányzótanács és az amerikai polgári igazgatás közötti ellentét húzódik meg a háttérben. Míg a kormányzótanács többsége a testület soros elnökét, a mérnök Ghazi Masai Adzsil al-Javert látná szívesen az ál­lamfői pozícióban, az amerikaiak a ko­rábbi iraki külügyminiszter, a 81 éves Adnan Pacsacsi kinevezését pártolják, aki szintén tagja a kormányzótanács­nak. Mindkét szóban forgó jelölt szun­nita arab. A hírek szerint az ENSZ is ellenzi, hogy al-Javer töltse be a jobbá­ra reprezentatív tisztséget. Lahdar Brahimi ENSZ-megbízott szóvivője óvott attól a feltételezéstől, hogy a halasztás veszélyezteti a hata­lomátadás menetét. A diplomata előző­leg abban reménykedett: május 31-ig lezárul a kormányalakítás folyamata. Hírek szerint a 26 új minisztérium többségének élére megtalálták a jelöl­tet. Az új kormány június 30-án kezdi meg munkáját, s a január végi válasz­tásokig m­arad hivatalban. A Time szerint Brahimi amiatt elégedetlenke­dett­, hogy a súlyos iraki biztonsági helyzet, illetve a rossz kommunikáció miatt nehezen találták meg a megfele­lő jelölteket a minisztériumok élére. Legkevesebb ketten életüket vesz­tették és huszonegyen megsebesültek egy gépkocsiba rejtett pokolgép fel­robbanása következtében hétfőn az iraki főváros nyugati részén. Népszava-összeállítás DICK CHENEY, az Egyesült Álla­mok alelnöke irodájának a közre­működésével ítélt oda az amerikai kormányzat egy több milliárd dol­láros iraki újjáépítési szerződést a korábban az alelnök által vezetett Halliburton vállalatnak egy ameri­kai hetilap értesülései szerint. A Time magazin vasárnapi számá­ban idézte a védelmi minisztérium egyik tisztviselőjének az elektroni­kus üzenetét, amelynek írója táv­irati stílusban közli, hogy Douglas Feith, az amerikai védelmi minisz­térium államtitkára jóváhagyta a szerződést azzal, hogy arról „a Fehér Ház holnap kap értesí­tést. További kérdések várhatóan nem merülnek fel, hiszen a műve­letet az alelnök irodája hangolta össze.” NÉPSZAVA Kompromisszum születik a gázai kivonulás ügyében? Ariel Saron izraeli miniszterelnök a Gázai övezetből való módosított kivo­nulási tervet terjesztett elő azoknak a kormánytagoknak és képviselőknek a megnyerésére, akik eredeti tervét ed­dig elutasították. Az izraeli kormányfő egy nappal korábban sikertelenül pró­bálta terve mellé állítani miniszterei­nek többségét, és a jövő vasárnapra halasztotta a végszavazást a Gázai övezet 21 és Ciszjordánia négy zsidó településének felszámolásáról. Az új terv szerint, amelyet a kor­mányzó Likud párthoz tartozó képvi­selőkkel vitatott meg hétfői, zárt ajtók mögött tartott megbeszélésen, Izrael négy szakaszban hajtaná végre a kivo­nulást. Változás Saron eredeti elképze­léséhez képest az is, hogy a zsidó tele­pesek által kiürítendő épületek többsé­gét lerombolnák. Joszéf Tomi Lapid igazságügyi mi­niszter hétfőn folytatta előző nap meg­kezdett közvetítését Ariel Saron és a tervét ellenző kormánytagok élén álló Benjamin Netanjahu között. Netanja­hu állítólag hajlik a kompromisszum­ra, Saron álláspontja nem ismert. Az izraeli miniszterelnök előzőleg a kormányból való elbocsátással fenye­gette meg azokat a minisztereket, akik nem hajlandóak támogatni kivonulási tervét. „Még a kormány átalakítása árán is véghez viszem az elképzelései­met” - mondta Sáron, hozzátéve, hogy ez „a közvéleménnyel szembeni köte­lességem”. Sáron fel akarja számolni a 21 gázai zsidó telepet, ahol összesen 7500-an élnek. A régió palesztin lakosainak száma ugyanakkor eléri az 1,3 milliót. Kész kezet nyújtani,Ariel Saron iz­raeli kormányfőnek Jasszer Arafat pa­lesztin elnök, annak érdekében, hogy felélesszék a közel-keleti béketárgya­lásokat. Megfigyelők utalnak arra, hogy az izraeli kormány hallani sem akar Arafatról, aki már nem számít tár­gyalópartnernek számára. Nyolc nappal elhalasztotta hétfőre ígért parlamenti beszédét a Gázai öve­zetből való kivonulás tervéről Ariel Saron,, amelyet szavazás követett vol­na a knesszetben. Az izraeli és a palesztin vezetők el­fogadtak egy egyiptomi kezdeménye­zést, amely előirányozza az erőszak beszüntetését, a béketárgyalások fel­újítását és a két kormányfő, a palesztin Ahmed Korei és az izraeli Ariel Saron találkozóját - jelentette a MENA hír­­ügynökség. Népszava-összeállítás Vágja zsebre a híreket! Bárhol jár itthon vagy külföldön, az InfoRádió mostantól mindig kéznél van. Tárcsázza a 06-20-INFO-958 (06-20-4636-958) Pannon GSM telefonszámot, és - egy normál hívás díjáért - máris a BBC stratégiai partnerének legfrissebb híreit, tudósításait hallgathatja. Telefonon. Az InfoRádiót. 6-20-4636-958 Hírek bárhol, bármikor

Next