Népszava, 2004. június (132. évfolyam, 126–151. sz.)

2004-06-24 / 146. szám

8 HÍR ÉS HÁTTÉR 2004. JÚNIUS 24., CSÜTÖRTÖK Korán elhaló férfilakosság, a rákos megbetegedések világvi­szonylatban is kiugróan magas aránya, átlagon felüli öngyil­kossági hajlammal rendelkező fiatalság -jellemző egészség­­ügyi helyzetkép egy szelete Magyarországról az ezredfordu­ló után. A súlyos betegségeket, korai halálozást elsősorban a dohányzás, az alkohol és az egészségtelen táplálkozás okoz­za-áll az Egészségügyi Világszervezet jelentésében. Egy minden védőoltást megka­pott, nem HIV-fertőzött, de rá­kos daganattal diagnosztizált, kövér, gyermektelen, 24 éves ember (példánk szempontjából érdektelen, hogy nő vagy férfi­ áll egy tízemeletes ház tetején. Jobb kezében parázsló végű ci­garettával, a balban egy kevertes­­üveggel azon mélázik, miközben az agyvérzés kerülgeti, hogy ugorjon-e vagy sem. A statiszti­kák szerint, ha a fenti történet Európában játszódik, akkor sze­replője valószínűleg egy magyar állampolgár, akinek komoly san­sza van arra, hogy végül ugrani fog. Ez a kétségkívül sarkított, de mindenképpen siralmas kép rajzolódik ki hazánk egészség­­ügyi állapotáról az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legutóbbi tanulmányából, amely az Euró­pai Unióhoz (EU15) májusban csatlakozott államokat vizsgálta. A statisztikákban persze talál­hatunk olyan területeket, ame­lyeken hazánk megnyugtató eredményeket tud felmutatni. Az oltottsági arány 99 százalékos, szemben a többi csatlakozó or­szág ennél általában gyengébb eredményeivel. Bár azt gondol­hatnánk, hogy ezen okból ala­csony szintű a csecsemőhalan­dóság is, a számok mást mutat­nak: tízezer újszülöttre 81 halál­eset jut, ami a második legmaga­sabb érték az újonnan csatlakozó államok körében. Az EU tizenöt régi tagországának átlagos muta­tója e téren mindössze 47 halálo­zás. Érdekes lakosságunk nem sze­rinti megoszlása: míg az EU-15- ök esetében 10 férfira 14 nő jut, addig Magyarországon csak ti­zenegy. Bár társadalmunk egy hajszállal fiatalabb korösszetéte­lű, mint az eddigi közösségi át­lag, a jelek szerint gyorsan fel fo­gunk zárkózni a nyugati trendek­hez. Ennek oka, hogy amíg még a kontinens legalacsonyabb népes­ségnövekedési mutatójával ren­delkező fejlett országa is pozitív szaporulatot tud felmutatni, addig hazánk rendre negatívumot, vagyis népességfogyást produkál. E mellé jön a termékenységi ráta, amely hazánkban 1,4-szeres, hol­ott csak a lakosságszám megtar­tásához kettő fölötti értékre lenne szükség. Megszenvedjük a tizedet Halálozási statisztikáink sem se­gítenek javítani a kedvezőtlen születési adatok hatásait. A leg­megdöbbentőbb adat, hogy a ma­gyar férfiak jelentős részének (mintegy egyharmadának) nincs esélye megélni hatvanadik szüle­tésnapját. Az EU-15-re jellemző legmagasabb értéknél másfélszer több hatvan év alatti hal meg ha­zánkban. A születéskor várható élettartam tekintetében csak a balti államok állnak rosszabbul nálunk. A WHO felmérése szerint a férfiak 68, míg a nők 77 évre számíthatnak, ha Magyarorszá­gon születnek és élnek. Az EU-15 átlagai 75,5, illetve 82 év. Érdekes információ az egész­ségesen töltött évek számának megállapítása: születéskor a ma­gyar férfiak várhatóan 61,5, míg a nők 68 évet tölthetnek egészsé­gesen. Azon honfitársaink azon­ban, akik megélik hatvanadik életévüket, még 12, illetve 16 egészségesen eltöltött évre szá­míthatnak. Ennél még a leg­rosszabb mutatóval rendelkező régi EU-tagállamok is többet tud­nak felmutatni, míg mi a Balti­kummal és Szlovákiával alkotjuk a sereghajtók csoportját. Érdekes ugyanakkor, hogy a ciprusiak és a lengyelek nálunk is többet bete­geskednek. Az adatok szerint egy magyar férfi életének tíz-, míg egy nő életének tizenegy százalé­kát tölti különböző betegségekkel küszködve. Egészségtelen, elöregedő társadalommal léptünk be a XX. századba Beteg az ország, derül ki a WHO legfrissebb jelentéséből Mennyit költünk? Összes egészségügyi kiadás a GDP százalékában Kormányzati kiadás az összes egészségügyi kiadás százalékában Költségvetésen belüli egészségügyi kiadások aránya EU (15 tagország) legmagasabb érték | | EU (15 tagország) legalacsonyabb érték Magyarország NÉPSZAVA-grafika Forrás: WTO ■ 10 health questions about the 10, Bruxelles, 2004, A hiedelmekkel ellentétben nem iszunk sokkal többet a nyugati tagállamok polgárainál, mégis: arányaiban jóval többen halunk bele Fotó: Népszava-archív /RSZVENYTAXS4S46 HIRDETMÉNY Az IBUSZ Idegenforgalmi, Beszerzési, Utazási és Szállítási Részvénytársaság (1053 Budapest, Ferenciek tere 10.) értesíti Tisztelt Részvényeseit, hogy a részvénytársaság közgyűlését 2004. július 27-én 13.00 órakor a Rubin Apartman Hotelben (1118 Budapest, XI. kerület, Dayka Gábor u. 3.) tartja. Az IBUSZ Rt. Alapszabálya 5.14. pontjának rendelkezése alapján, amennyiben a közgyűlés a fenti időpontban nem határozatképes, úgy a megismételt közgyűlés időpontja 2004. július 27., 14.00 óra helyen változatlan. A megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A közgyűlés napirendje: 1. Felügyelőbizottsági tagok visszahívása, felügyelőbizotsági tagok választása, díjazásuk megállapítása. 2. Döntés az alapszabály tevékenységi köröket tartalmazó 2.1. pontjának módosításáról, a „67.13 .03 Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység” TEROR besorolású tevékenységi kör törléséről. A közgyűlésen való részvétel és a szavazati jog gyakorlásának feltételei: A közgyűlésen minden részvényes személyesen, vagy törvényes képviselője, illetve meghatalmazottja útján részt vehet, amennyiben a társaság részvénykönyvébe be van jegyezve és részvényeit a közgyűlés időtartamára a jelen hirdetmény szerint letétbe helyezi. Azok a Tisztelt Részvényeseink, akik nyomdai úton előállított részvényeiket a társaság részvényeinek dematerializációjáról szóló hirdetményben foglaltaknak megfelelően már benyújtották a CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. bármely budapesti fiókjában vagy más bármely dematerializált értékpapír­számlavezetésre jogosult értékpapír letétkezelőnél, a közgyűlésen való részvételre jogosító letéti igazolást attól a befektetési szolgáltatótól kapják meg, ahol a részvényeiket átalakításra benyújtották. A képviseleti meghatalmazást közokirat, vagy teljes bizonyítóerejű magánokirat formájában kell az igazgatósághoz benyújtani. A részvények, illetve a letéti igazolások letétbe helyezése 2004. július 15–22. között, munkanapokon reggel 10.00 órától délután 16.00 óráig történik az IBUSZ 1053 Budapest, Ferenciek tere 10. sz. alatt található irodájában. A Központi Elszámolóház és Értéktár Rt.-nél őrzött részvények esetében a KELER Rt. Értéktári Szabályzata rendelkezéseinek megfelelően járunk el. Közgyűlési letéti igazolásként a letéti hely az erre jogosult pénzintézetek és befektetési szolgáltatók által kiállított letéti igazolást is elfogadja, ezeket a letéti igazolásokat kell a letéti időszak alatt a megadott letéti helyen leadni. A letétbe helyezett részvények kiadása 2004. július 28 - 2004. augusztus 6. közötti időszakban történik. Azok a Tisztelt Részvényeseink, akik az Österreichisches Kontrollbank által kiállított összevont IBUSZ Rt. névre szóló részvényekről kiállított certifikat résztulajdonosai, a közgyűlésen való részvételre jogosító jelenléti lapot az Österreichisches Kontrollbanktól kapják meg a megfelelő részvény-letét igazolása esetén, 2004. július 15-22. között, a bank ügyfélfogadási időtartama alatt. A részvények letétbe helyezésekor, illetve a letéti igazolás átadásakor minden részvényes jelenléti lapot kap, amely a közgyűlés helyszínén bevonásra kerül. A részvényesek a letéti helyen a közgyűlés napirendjét tartalmazó írásos anyagokat előzetesen megtekinthetik. Felhívjuk Tisztelt Részvényeseink figyelmét, hogy a szavazójegyeket a jelenléti lap ellenében a közgyűlés helyszínén, 12.50 óráig vehetik fel. Kérjük, hogy ennek érdekében legkésőbb 12.30 óráig a helyszínen megjelenni szíveskedjenek. Budapest, 2004. június 22. IBUSZ Rt. Nem bírjuk szívvel Ha a halálozások okait vizsgáljuk, Magyarországon vezetnek a szív­ás érrendszeri megbetegedések. A trombózis, érszűkület, illetve az agyvérzés a legjellemzőbb halál­okok. Az elhunytak egyharmadát az előbbi, míg további egyötödét az utóbbi kór viszi el. Az egyéb keringési rendellenességek szám­lájára írható halálesetek aránya több mint kétszerese az EU-15-ben tapasztaltnak. Rákos megbetegedés okán el­hunyt férfiak arányát tekintve vi­lágelsők vagyunk. Bizonyos rák­fajták okozta halálesetekben az EU-átlag két-háromszorosát is el­érik a hazai statisztikák. Érdekes ugyanakkor, hogy míg tüdőrák tekintetében majd’ dupla akkora arányban halunk, mint az EU-15- ök állampolgárai, az egyéb tüdő­­betegségek okozta halálesetek előfordulása körülbelül húsz szá­zalékkal alacsonyabb nálunk. Valószínűleg az oltási rendszer kiterjedettségének köszönhetően a fertőző betegségek is kevesebb áldozatot szednek, mint a fejlet­tebb európai országokban, ugyanakkor több mint kétszer annyi tuberkulózisos megbetege­dést regisztrálunk, mint azok. Egyelőre biztató az új HIV-pozi­­tív leletek alacsony aránya: 100 ezer lakosra 0,8 eset jut, míg az EU-15-öknél ez a mutató 4,3. A vírus terjedése a Baltikumban a legerőteljesebb, Észtországban például 66 új esetet regisztráltak 100 000 lakosra 2002-ben. Bár a magyar mutató bizakodásra ad ÖNGYILKOSSÁGI HAJLA­MUNK ALAPJÁN az elsők között vagyunk a kontinen­sen. Évente körülbelül 2100 magyar vet véget életének önkezével. Szomorú tény, hogy az áldozatok többnyire a fiatalok közül kerülnek ki: az öngyilkosság a 16-24 éves korosztály elsődleges halálokat okoz, a legújabb hazai felmérések a helyzet romlását prognosztizál­ják: az utóbbi időben - elsősor­ban a huszonéves lányok körében - egyre több HIV-fertőzöttet azo­nosítanak. Kövér, cigis, iszákos? A tanulmány szerint a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az elhízás és a drogok alkalmazása a fő felelős a térségben kialakult helyzetért. Magyarországon az első három tényező játszik kiemelt szerepet a súlyos betegségek kialakulásában is. Hazánkban a felnőtt lakosság 31 százaléka cigarettázik, szem­ben az EU-15-ök 28 százalékos átlagával. A kis különbség mellett érdemes megjegyezni, hogy a do­hányzás okozta halálesetek ará­nya Magyarországon több mint kétszerese az eddig mért EU-át­­lagnak. A lakosság 65 százaléka van kitéve nap mint nap a passzív dohányzás egészségkárosító ha­tásainak. Óriási probléma, hogy a 15 évesek 27 százaléka rendsze­res dohányos hazánkban. A jelek szerint az alkoholt is kevésbé bírjuk, mint a tőlünk nyugatabbra élő kontinenslakók. Bár évente az EU-15-átlagnak nagyjából megfelelő tízliternyi tiszta szeszt veszünk magunk­hoz, az alkohol kétszer annyi magyar halálát okozza 100 000 főre vetítve, mint nyugat-euró­paiét. Férfiaink körében a májci­­rózis vezető halálok. És az elhízás: fogalmazhatnánk úgy is, hogy mi vagyunk a térség kövérei. A magyar lakosság 55 százaléka túlsúlyos, 21 százaléka pedig kórosan elhízott. Az elégte­len táplálkozás közvetlenül az összes halálozás 1,2 százalékáért tehető felelőssé. Ez több mint kétszerese az EU-15-ben mért­nek. Mindennek tetejébe a ma­gyar férfiak 87 százaléka, míg a nők 95 százaléka már 18-30 éves korukban sem végeznek semmi­lyen sportjellegű mozgást, fizi­kailag teljesen inaktívak. Sajnos az Egészségügyi Világ­­szervezet idézett tanulmánya nem ad válaszokat a betegeskedő ma­gyar társadalom egészségügyi problémáinak megoldására. A fen­tiekből azonban ki-ki eldöntheti, mit kell tenni annak érdekében, hogy jó eséllyel megérje a hatva­nadik születésnapját, vagy azután minél több egészséges évet. Halálozás valószínűsége (1000 lakosra ) EU (15 tagország) EU (15 tagország) legmagasabb érték legalacsonyabb érték Magyarországi érték ]] Öt év alatti fiúk I 15 és 60 év közötti férfiak Öt év alatti lányok I 15 és 60 év közötti nők Az oldalt írta: Fadgyas Gábor NÉPSZAVA

Next