Népszava, 2004. június (132. évfolyam, 126–151. sz.)
2004-06-24 / 146. szám
8 HÍR ÉS HÁTTÉR 2004. JÚNIUS 24., CSÜTÖRTÖK Korán elhaló férfilakosság, a rákos megbetegedések világviszonylatban is kiugróan magas aránya, átlagon felüli öngyilkossági hajlammal rendelkező fiatalság -jellemző egészségügyi helyzetkép egy szelete Magyarországról az ezredforduló után. A súlyos betegségeket, korai halálozást elsősorban a dohányzás, az alkohol és az egészségtelen táplálkozás okozza-áll az Egészségügyi Világszervezet jelentésében. Egy minden védőoltást megkapott, nem HIV-fertőzött, de rákos daganattal diagnosztizált, kövér, gyermektelen, 24 éves ember (példánk szempontjából érdektelen, hogy nő vagy férfi áll egy tízemeletes ház tetején. Jobb kezében parázsló végű cigarettával, a balban egy kevertesüveggel azon mélázik, miközben az agyvérzés kerülgeti, hogy ugorjon-e vagy sem. A statisztikák szerint, ha a fenti történet Európában játszódik, akkor szereplője valószínűleg egy magyar állampolgár, akinek komoly sansza van arra, hogy végül ugrani fog. Ez a kétségkívül sarkított, de mindenképpen siralmas kép rajzolódik ki hazánk egészségügyi állapotáról az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legutóbbi tanulmányából, amely az Európai Unióhoz (EU15) májusban csatlakozott államokat vizsgálta. A statisztikákban persze találhatunk olyan területeket, amelyeken hazánk megnyugtató eredményeket tud felmutatni. Az oltottsági arány 99 százalékos, szemben a többi csatlakozó ország ennél általában gyengébb eredményeivel. Bár azt gondolhatnánk, hogy ezen okból alacsony szintű a csecsemőhalandóság is, a számok mást mutatnak: tízezer újszülöttre 81 haláleset jut, ami a második legmagasabb érték az újonnan csatlakozó államok körében. Az EU tizenöt régi tagországának átlagos mutatója e téren mindössze 47 halálozás. Érdekes lakosságunk nem szerinti megoszlása: míg az EU-15- ök esetében 10 férfira 14 nő jut, addig Magyarországon csak tizenegy. Bár társadalmunk egy hajszállal fiatalabb korösszetételű, mint az eddigi közösségi átlag, a jelek szerint gyorsan fel fogunk zárkózni a nyugati trendekhez. Ennek oka, hogy amíg még a kontinens legalacsonyabb népességnövekedési mutatójával rendelkező fejlett országa is pozitív szaporulatot tud felmutatni, addig hazánk rendre negatívumot, vagyis népességfogyást produkál. E mellé jön a termékenységi ráta, amely hazánkban 1,4-szeres, holott csak a lakosságszám megtartásához kettő fölötti értékre lenne szükség. Megszenvedjük a tizedet Halálozási statisztikáink sem segítenek javítani a kedvezőtlen születési adatok hatásait. A legmegdöbbentőbb adat, hogy a magyar férfiak jelentős részének (mintegy egyharmadának) nincs esélye megélni hatvanadik születésnapját. Az EU-15-re jellemző legmagasabb értéknél másfélszer több hatvan év alatti hal meg hazánkban. A születéskor várható élettartam tekintetében csak a balti államok állnak rosszabbul nálunk. A WHO felmérése szerint a férfiak 68, míg a nők 77 évre számíthatnak, ha Magyarországon születnek és élnek. Az EU-15 átlagai 75,5, illetve 82 év. Érdekes információ az egészségesen töltött évek számának megállapítása: születéskor a magyar férfiak várhatóan 61,5, míg a nők 68 évet tölthetnek egészségesen. Azon honfitársaink azonban, akik megélik hatvanadik életévüket, még 12, illetve 16 egészségesen eltöltött évre számíthatnak. Ennél még a legrosszabb mutatóval rendelkező régi EU-tagállamok is többet tudnak felmutatni, míg mi a Baltikummal és Szlovákiával alkotjuk a sereghajtók csoportját. Érdekes ugyanakkor, hogy a ciprusiak és a lengyelek nálunk is többet betegeskednek. Az adatok szerint egy magyar férfi életének tíz-, míg egy nő életének tizenegy százalékát tölti különböző betegségekkel küszködve. Egészségtelen, elöregedő társadalommal léptünk be a XX. századba Beteg az ország, derül ki a WHO legfrissebb jelentéséből Mennyit költünk? Összes egészségügyi kiadás a GDP százalékában Kormányzati kiadás az összes egészségügyi kiadás százalékában Költségvetésen belüli egészségügyi kiadások aránya EU (15 tagország) legmagasabb érték | | EU (15 tagország) legalacsonyabb érték Magyarország NÉPSZAVA-grafika Forrás: WTO ■ 10 health questions about the 10, Bruxelles, 2004, A hiedelmekkel ellentétben nem iszunk sokkal többet a nyugati tagállamok polgárainál, mégis: arányaiban jóval többen halunk bele Fotó: Népszava-archív /RSZVENYTAXS4S46 HIRDETMÉNY Az IBUSZ Idegenforgalmi, Beszerzési, Utazási és Szállítási Részvénytársaság (1053 Budapest, Ferenciek tere 10.) értesíti Tisztelt Részvényeseit, hogy a részvénytársaság közgyűlését 2004. július 27-én 13.00 órakor a Rubin Apartman Hotelben (1118 Budapest, XI. kerület, Dayka Gábor u. 3.) tartja. Az IBUSZ Rt. Alapszabálya 5.14. pontjának rendelkezése alapján, amennyiben a közgyűlés a fenti időpontban nem határozatképes, úgy a megismételt közgyűlés időpontja 2004. július 27., 14.00 óra helyen változatlan. A megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A közgyűlés napirendje: 1. Felügyelőbizottsági tagok visszahívása, felügyelőbizotsági tagok választása, díjazásuk megállapítása. 2. Döntés az alapszabály tevékenységi köröket tartalmazó 2.1. pontjának módosításáról, a „67.13 .03 Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység” TEROR besorolású tevékenységi kör törléséről. A közgyűlésen való részvétel és a szavazati jog gyakorlásának feltételei: A közgyűlésen minden részvényes személyesen, vagy törvényes képviselője, illetve meghatalmazottja útján részt vehet, amennyiben a társaság részvénykönyvébe be van jegyezve és részvényeit a közgyűlés időtartamára a jelen hirdetmény szerint letétbe helyezi. Azok a Tisztelt Részvényeseink, akik nyomdai úton előállított részvényeiket a társaság részvényeinek dematerializációjáról szóló hirdetményben foglaltaknak megfelelően már benyújtották a CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. bármely budapesti fiókjában vagy más bármely dematerializált értékpapírszámlavezetésre jogosult értékpapír letétkezelőnél, a közgyűlésen való részvételre jogosító letéti igazolást attól a befektetési szolgáltatótól kapják meg, ahol a részvényeiket átalakításra benyújtották. A képviseleti meghatalmazást közokirat, vagy teljes bizonyítóerejű magánokirat formájában kell az igazgatósághoz benyújtani. A részvények, illetve a letéti igazolások letétbe helyezése 2004. július 15–22. között, munkanapokon reggel 10.00 órától délután 16.00 óráig történik az IBUSZ 1053 Budapest, Ferenciek tere 10. sz. alatt található irodájában. A Központi Elszámolóház és Értéktár Rt.-nél őrzött részvények esetében a KELER Rt. Értéktári Szabályzata rendelkezéseinek megfelelően járunk el. Közgyűlési letéti igazolásként a letéti hely az erre jogosult pénzintézetek és befektetési szolgáltatók által kiállított letéti igazolást is elfogadja, ezeket a letéti igazolásokat kell a letéti időszak alatt a megadott letéti helyen leadni. A letétbe helyezett részvények kiadása 2004. július 28 - 2004. augusztus 6. közötti időszakban történik. Azok a Tisztelt Részvényeseink, akik az Österreichisches Kontrollbank által kiállított összevont IBUSZ Rt. névre szóló részvényekről kiállított certifikat résztulajdonosai, a közgyűlésen való részvételre jogosító jelenléti lapot az Österreichisches Kontrollbanktól kapják meg a megfelelő részvény-letét igazolása esetén, 2004. július 15-22. között, a bank ügyfélfogadási időtartama alatt. A részvények letétbe helyezésekor, illetve a letéti igazolás átadásakor minden részvényes jelenléti lapot kap, amely a közgyűlés helyszínén bevonásra kerül. A részvényesek a letéti helyen a közgyűlés napirendjét tartalmazó írásos anyagokat előzetesen megtekinthetik. Felhívjuk Tisztelt Részvényeseink figyelmét, hogy a szavazójegyeket a jelenléti lap ellenében a közgyűlés helyszínén, 12.50 óráig vehetik fel. Kérjük, hogy ennek érdekében legkésőbb 12.30 óráig a helyszínen megjelenni szíveskedjenek. Budapest, 2004. június 22. IBUSZ Rt. Nem bírjuk szívvel Ha a halálozások okait vizsgáljuk, Magyarországon vezetnek a szívás érrendszeri megbetegedések. A trombózis, érszűkület, illetve az agyvérzés a legjellemzőbb halálokok. Az elhunytak egyharmadát az előbbi, míg további egyötödét az utóbbi kór viszi el. Az egyéb keringési rendellenességek számlájára írható halálesetek aránya több mint kétszerese az EU-15-ben tapasztaltnak. Rákos megbetegedés okán elhunyt férfiak arányát tekintve világelsők vagyunk. Bizonyos rákfajták okozta halálesetekben az EU-átlag két-háromszorosát is elérik a hazai statisztikák. Érdekes ugyanakkor, hogy míg tüdőrák tekintetében majd’ dupla akkora arányban halunk, mint az EU-15- ök állampolgárai, az egyéb tüdőbetegségek okozta halálesetek előfordulása körülbelül húsz százalékkal alacsonyabb nálunk. Valószínűleg az oltási rendszer kiterjedettségének köszönhetően a fertőző betegségek is kevesebb áldozatot szednek, mint a fejlettebb európai országokban, ugyanakkor több mint kétszer annyi tuberkulózisos megbetegedést regisztrálunk, mint azok. Egyelőre biztató az új HIV-pozitív leletek alacsony aránya: 100 ezer lakosra 0,8 eset jut, míg az EU-15-öknél ez a mutató 4,3. A vírus terjedése a Baltikumban a legerőteljesebb, Észtországban például 66 új esetet regisztráltak 100 000 lakosra 2002-ben. Bár a magyar mutató bizakodásra ad ÖNGYILKOSSÁGI HAJLAMUNK ALAPJÁN az elsők között vagyunk a kontinensen. Évente körülbelül 2100 magyar vet véget életének önkezével. Szomorú tény, hogy az áldozatok többnyire a fiatalok közül kerülnek ki: az öngyilkosság a 16-24 éves korosztály elsődleges halálokat okoz, a legújabb hazai felmérések a helyzet romlását prognosztizálják: az utóbbi időben - elsősorban a huszonéves lányok körében - egyre több HIV-fertőzöttet azonosítanak. Kövér, cigis, iszákos? A tanulmány szerint a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az elhízás és a drogok alkalmazása a fő felelős a térségben kialakult helyzetért. Magyarországon az első három tényező játszik kiemelt szerepet a súlyos betegségek kialakulásában is. Hazánkban a felnőtt lakosság 31 százaléka cigarettázik, szemben az EU-15-ök 28 százalékos átlagával. A kis különbség mellett érdemes megjegyezni, hogy a dohányzás okozta halálesetek aránya Magyarországon több mint kétszerese az eddig mért EU-átlagnak. A lakosság 65 százaléka van kitéve nap mint nap a passzív dohányzás egészségkárosító hatásainak. Óriási probléma, hogy a 15 évesek 27 százaléka rendszeres dohányos hazánkban. A jelek szerint az alkoholt is kevésbé bírjuk, mint a tőlünk nyugatabbra élő kontinenslakók. Bár évente az EU-15-átlagnak nagyjából megfelelő tízliternyi tiszta szeszt veszünk magunkhoz, az alkohol kétszer annyi magyar halálát okozza 100 000 főre vetítve, mint nyugat-európaiét. Férfiaink körében a májcirózis vezető halálok. És az elhízás: fogalmazhatnánk úgy is, hogy mi vagyunk a térség kövérei. A magyar lakosság 55 százaléka túlsúlyos, 21 százaléka pedig kórosan elhízott. Az elégtelen táplálkozás közvetlenül az összes halálozás 1,2 százalékáért tehető felelőssé. Ez több mint kétszerese az EU-15-ben mértnek. Mindennek tetejébe a magyar férfiak 87 százaléka, míg a nők 95 százaléka már 18-30 éves korukban sem végeznek semmilyen sportjellegű mozgást, fizikailag teljesen inaktívak. Sajnos az Egészségügyi Világszervezet idézett tanulmánya nem ad válaszokat a betegeskedő magyar társadalom egészségügyi problémáinak megoldására. A fentiekből azonban ki-ki eldöntheti, mit kell tenni annak érdekében, hogy jó eséllyel megérje a hatvanadik születésnapját, vagy azután minél több egészséges évet. Halálozás valószínűsége (1000 lakosra ) EU (15 tagország) EU (15 tagország) legmagasabb érték legalacsonyabb érték Magyarországi érték ]] Öt év alatti fiúk I 15 és 60 év közötti férfiak Öt év alatti lányok I 15 és 60 év közötti nők Az oldalt írta: Fadgyas Gábor NÉPSZAVA