Népszava, 2005. január (132. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-03 / 1. szám

2 Berlusconi kiheverte a támadást . Jól vagyok, minden rendben!” - nyugtatta híve­it Silvio Berlusconi szombaton rezidenciája, a Grazioli Palota előtt, ahol több mint százezren várták megjelenését. Az olasz kormányfőt még pénteken érte támadás, Róma egyik legszebb te­rén, a Piazza Navonán egy fiatalember fotóállvá­nya lábával fülön szúrta a miniszterelnököt. Ber­lusconi testőrei és a rendőrök azonnal lefogták az amatőr fotóst. Kiderült, hogy Roberto Del Bosco kőműves volt az elkövető. A 28 éves fia­talember Mantuából érkezett turistaként Rómá­ba, hogy ott ünnepelje az újévet. A rendőröknek kihallgatásán annyit mondott, azért támadt a kor­mányfőre, mert utálja, s amikor meglátta, nem tu­dott ellenállni a kísértésnek. Berlusconi kön­­­nyebben sérült meg, szombaton kék ingben, kék öltönyben, füle mögött kötéssel jelent meg. A kormányfő fülén orvosa szerint zúzódás keletke­zett, a nyakán pedig vérömleny alakult ki. Olasz­országban minden politikai erő elítélte a minisz­terelnök elleni erőszakcselekményt, f Népszava) Iránban június 17-én választanak Az iráni Őrök Tanácsa jóváhagyásával hivatalos­sá vált, hogy Iránban június 17-én rendezik az idén esedékes elnökválasztást. A konzervatív hit­szónokokból és jogtudósokból álló testület dön­téséről a tanács szóvivője számolt be. Moham­med Hatami leköszönő elnök 1997-ben és 2001- ben is biztos győzelmet aratott az elnökválasztá­son. A mostani nagy esélyes a pragmatikus kon­zervatívnak mondott egykori elnök, Akbar Hase­­mi Rafszandzsáni lehet, aki a politikai és vallási elit támogatásától tette függővé indulását. (MTI) Személyazonossági Hollandiában Egy új törvény értelmében Hollandiában bírság terhe mellett minden 14 éven felüli személy kö­teles bemutatni a személyazonosságát igazoló okmányt, ha azt a hatóság kéri. A nyugat-euró­pai országban a II. világháború óta nem volt ér­vényben hasonló rendelkezés. A Jan Peter Bal­kenende vezette jobbközép holland kormány többek mellett a bűnözés elharapózásával és Hollandia iraki katonai szerepvállalása nyomán megnövekedett merényletveszéllyel érvelt a parlament elé terjesztett jogszabály szükséges­sége mellett. (MTI) Túszokat szedtek a perui lázadók Harminc napra szóló rendkívüli állapotot ren­delt el Alejandro Toledo perui elnök az ország középső részén fekvő Apurimac tartományban, ahol mintegy 150 lázadó elfoglalt egy rendőrőr­söt és tíz rendőrt túszként tartanak fogva. Az ál­lamfő helyi idő szerint szombaton este rendelte el a rendkívüli állapotot, miután egy tartalékos katonákból álló fegyveres csoport az Andok­­hegységben fekvő Andahuaylas városában megrohamozta a helyi rendőrőrsöt. Négy rend­őr meghalt az összecsapásban. A lázadókat egy nyugalmazott ezredes vezeti, aki lemondásra szólította fel Toledo elnököt. A szélsőséges na­cionalista Antauio Humala (képünkön középen) azzal vádolta az államfőt, hogy kiárusítja az or­szágot a külföldi tőkének. Az államfőnek a rendkívüli állapot felhatalmazást ad, hogy be­vesse a hadsereget a felkelők ellen. (Népszava) Posztumusz békedíj Tipperary-békedíjjal tüntették ki Írországban az Irakban meggyilkolt brit-ír segélymunkást, Mar­garet Hassant. A Care segélyszervezet iraki ki­­rendeltségének vezetőjét október 19-én rabolták el Bagdadban, egy hónappal később tettek köz­zé egy videofelvételt a megöléséről. Az 59 éves asszony holtteste eddig nem került elő. Írország legtekintélyesebb békedíját, amelyet már Nel­son Mandelának és Bill Clintonnak is odaítél­tek, áprilisban adják át az asszony rokonainak. A Dublinban született nő az 1970-es években Irakba ment férjhez, azóta ott élt. (Népszava) VILÁG 2005. JANUÁR 3., HÉTFŐ NÉPSZAVA Csak az volt a kérdés, szükség lesz-e a január 16-ra kiírt második forduló megtartására Stipe Mesic az élen Horvátországban Kevesen mentek el szavazni az új év második napjára kiírt horvátországi elnökválasztáson. Horvátországban a függetlenség 1991-es kikiáltása óta negyedszer szavaztak tegnap ar­ról, hogy ki legyen az államfő a kö­vetkező ötéves időszakban. Az elő­rejelzések az eddigi köztársasági el­nök nagyarányú fölényét jósolták, csupán az volt a kérdés, hogy Stipe Mesic bebiztosítja-e győzelmét már az első fordulóban. Az esetleges má­sodik fordulót január 16-ra tűzték ki. Valószínűleg az utolsó szavazatok megszámlálása után derül csak ki, már az első fordulóban megnyerte-e a hor­­vát elnökválasztást a hivatalban lévő államfő. A Puls intézet által végzett exit poll felmérés szerint ugyanis Stipe Mesic 51,84-os eredményt ért el, vagyis elvileg megszerezte az újravá­lasztásához szükséges 50 százalék plusz egy szavazatot, ám „győzelme” egyelőre még nem biztos, hiszen a becslés a háromszázalékos hibahatá­ron belüli. Reggel hétkor nyitották ki a szava­zóhelyiségeket, este hétkor zárult a voksolás. Délelőtt 11-ig a választásra jogosultak alig 14,72 százaléka szava­zott, 2000-ben ugyaneddig az időpon­tig 22,5 százalék járult az urnákhoz. A legtöbben Varazsd körzetében voksol­tak. Zágrábban 11-ig 16,32 százalékos volt a részvételi arány. A választási bi­zottság tájékoztatása szerint délután négyig a szavazásra jogosultak 41,92 százaléka voksolt, 13 százalékkal ke­vesebben, mint 2000-ben. A kereken 4,4 millió szavazásra jo­gosult horvát állampolgár 11 jelölt kö­zül választhatott, de a favorit szinte va­lamennyi felmérés szerint a jelenlegi elnök, Stipe Mesic volt. Mesic, aki 2000-ben lett az 1999-ben elhunyt Franjo Tudjman utóda, párton kívüli jelöltként indult, teljes mértékben szá­míthatott azonban a centrista-baloldali ellenzék támogatására. Legfőbb riváli­sa Jadranka Kosor miniszterelnök-he­lyettes, a kormányon lévő konzervatív Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltje. Kosor asszony népsze­rű ugyan, de Mesic mintegy 30 száza­lékkal előzte meg az előzetes közvéle­mény-kutatások adatai szerint. Horvátországban tavaly Ivo Sanader vezetésével a HDZ alakított kormányt. Helyi szakértők szerint a horvátországi polgárok többsége nem szeretné, ha az államfői és a kormányfői poszt egy párt kezében összpontosulna, s ezért is valószínűsítették, hogy a többség Me­­sicre voksol. A „futottak még” jelöltek többsége a jobboldalt reprezentálta, de jelentőségük csekély, a voksok meg­osztásával azonban megakadályozhat­ták Mesic első fordulós győzelmét. Ha végül egyik jelölt sem kap 50 száza­lék plusz egy szavazatnál többet, szük­ség lesz második fordulóra. A választás meglepetésembere Bo­ris Miksic lett. A függetlenként indult vállalkozó 19,54 százalékot szerzett, több mint két százalékkal többet a konzervatív kormány jelöltjénél, Jad­ranka Kosor asszonynál, aki meglepő­en kevés szavazatot kapott, s így mind­össze 17,06 százalékot szerzett. A 6731 szavazóhelyiség - amelyek közül 167 külföldön várta a voksoló­kat - este hét órakor zárt be. Exit poll eredményeket már ezt követően köz­zétettek. A voksok megszámlálásán alapuló első részeredményeket lapzár­tánk utánra ígérték. Népszava-összeállítás Stipe Mesic elnök Zágrábban adta le szavazatát­Fotó: Reuters Abbászt ünnepelték a palesztin menekülttáborokban hívei Mahmud Abbász, a Palesztin Felsza­­badítási Szervezet (PFSZ) elnöke, a ja­nuár kilencedikén esedékes elnökvá­lasztás fő esélyese az óév utolsó nap­ján a dzsenini, majd az új év első nap­ján a raffahi menekülttáborba látoga­tott. Ezekre a helyekre Jasszer Arafat sem mert elmenni, mert a szélsőséges palesztin szervezeteknek döntő befo­lyásuk van a táborokban. Abbász (Abu Mázen) azonban rendkívül lelkes fo­gadtatásban részesült itt is, ott is. Raf­­fahban a fegyveresek éljenző tömege olyan szorosan körbefogta a politikust, hogy személyes őrzői csak az ablakon át tudták kijuttatni a szobából. Az Ab­bászt kísérő tudósítóknak szemet szúrt, hogy a látogatások színhelyén eltűntek Arafat képei. A tervek szerint Abbász a vasárnapi választások előtt a jeruzsále­­mi Szentély-hegyre is felmegy. A PFSZ elnöke kijelentette, hogy nem konfrontációra törekszik a Ha­­másszal, hanem a szélsőséges mozga­lom integrálására a palesztin hatalmi struktúrába. Abbász nemzetközi szer­vek beavatkozását kérte az izraeli had­sereg akciója ellen Dzsabalija észak­gázai menekülttáborban, amely - sza­vai szerint - veszélyezteti a jövő heti választások megrendezését. Az izraeli hadsereg háromnapi akció után - amelynek során 15 palesztin vesztette életét - kivonult a Han Ju­­nisz-i menekülttáborból. Az akció cél­ja az volt, hogy megakadályozzák a közeli zsidó települések felé irányuló aknavetős támadásokat, ám már a ki­vonulás utáni órákban a palesztinok 13 rakétát lőttek ki izraeli települések és katonai állások felé. Néhány órával a Han Juniszból való kivonulás után az izraeli hadsereg tisztogató akcióba kezdett Dzsabalijában, ahonnan a pa­lesztinok Kasszem rakétákkal és akna­vetőkkel lőtték Szderot várost és Erez határátkelőhelyet. Szderotban egy la­kos súlyosan, egy másik könnyebben megsebesült. 2004 decemberében a tá­madások és összetűzések során 46 pa­lesztin és kilenc izraeli vesztette életét. Jehuda Lahav (Tel-Aviv) Abbászt körbevette a tömeg Fotó: Reuters Öngyilkos robbantás Irakban Négy hónapja a legsúlyosabb merény­letet követték el tegnap Irakban. Két öngyilkos merénylő zsúfolt busz elé hajtott és ott robbantotta fel autóját. A buszban iraki nemzeti gárdistákat szál­lítottak. A robbantás Bagdadtól észak­ra, Balad városban, egy amerikai kato­nai bázis közelében történt. Huszonha­­tan meghaltak, 25 iraki gárdista és egy járókelő. A támadás a szunnita három­szögben történt, ahol a legerősebb a lázadók aktivitása. Néhány órával később Szamarránál három járőröző iraki rendőrt megöltek, lelőtték a város kormányzótanácsának egyik tagját, a sofőrjét és testőrét is. Az iraki átmeneti kormány és az amerikai hadsereg már korábban figyelmeztetett, hogy a január 30-ra kiírt választások kö­zeledtével megszaporodnak a támadá­sok, a lázadók célja ugyanis a voksolás meghiúsítása. Neal O’Brien amerikai katonai szóvivő Tikritben közölte: a lázadók nem fognak sikerrel járni. Utoljára 2004 szeptemberében követ­tek el nagyobb merényletet, akkor 47 ember esett áldozatul egy bagdadi rob­bantásban. Népszava-információ Életfogytiglan őrizetben tartják a foglyokat Guantánamón? Az amerikai kormány fontolóra vette, hogy életfogytiglan őrizetben tartja azokat a terrorizmussal gyanúsított külföldieket, akiket nem akar se szaba­don engedni, se amerikai vagy más or­szágbeli bíróság elé állítani. A The Washington Post vasárnapi számának értesülése szerint a védelmi tárca és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) kérte a Fehér Házat, hogy döntsön az életfogytiglani elzárás lehetőségéről, amelyet több száz olyan fogoly eseté­ben is alkalmaznának, akik ellen nincs elegendő terhelő bizonyíték, hogy bí­róság elé állítsák őket. Az eljárás azok­ra is vonatkozna, akiket a jövőbeli ter­rorellenes műveletekben fognak el. A külügyminisztérium javaslata sze­rint a guantánamói amerikai haditen­gerészeti bázison működtetett fogoly­táborból nagyszámú afganisztáni, sza­­údi és jemeni őrizetest szállítanának át a hazájukba, az amerikaiak által ott épített új börtönökbe. A külügyi tárca figyelemmel kísérné, hogy tiszteletben tartják-e ezekben a börtönökben az emberi jogi normákat. A Kuba szige­tén lévő guantánamói bázison mintegy 500 személyt őriznek. A Pentagon 25 millió dollárt kér a kongresszustól egy kétszáz fős börtön építésére, ahol azo­kat helyeznék el, akik bizonyíték híján feltehetően sose kerülnek katonai bíró­ság elé. MTI-információ Újévet köszöntöttek a gyász jegyében Az Indiai-óceán térségét sújtó, pusztí­tó szökőár áldozatainak emléke állt II. János Pál pápa szombaton elmondott újévi imájának középpontjában. „E ka­tasztrófa áldozataiért és az áldozatok­hoz közel állókért elmondott imáim­ban megemlékezem a világ minden ré­szén kimutatott együttérzésről is” - mondta a katolikus egyházfő a római Szent Péter téren összegyűlt több ezer hívő előtt elhangzott hagyományos új­évi üdvözletében. II. János Pál egyúttal békére és megbocsátásra szólított föl. Szavai szerint a béke előmozdításához elengedhetetlen a párbeszéd, a megbo­csátás képességéhez pedig a nevelés. A 84 éves egyházfő idén köszöntötte 27. alkalommal pápaként az újévet. A gyász és részvét rányomta a bé­lyegét a világ sok táján az óévet bú­csúztató szilveszteri ünnepségekre. A katasztrófa sújtotta térségekben ün­neplés helyett gyászszertartásokat tar­tottak. New York szívében, a Times Square-en százezrek emlékeztek meg egyperces némasággal a cunami halá­los áldozatairól és az eltűntekről. A fél­tonnás kristálygömb éjféli lehullását megtekintette Colin Powell amerikai külügyminiszter. Londonban hatalmas tűzijáték vilá­gította be a várost, amikor a Big Ben toronyórája elütötte az éjfélt. A brit fő­városban is elnémult azonban két perc­re a vigadó tömeg. A brit lakosság bő­kezűen adományozott a cunami kár­vallottjainak megsegítésére. Párizsban mintegy 400 ezer ember gyűlt egybe a Champs-Elysées-n a 2005-ös esztendő köszöntésére, de ugyanakkor a gyász megannyi jele is látható volt a francia főváros központjában; fekete leplek függtek a híres sugárutat szegélyező fákról és a Concorde tér többkarú lám­paoszlopairól. Több európai országban lemondtak számos szilveszteri rendezvényt. Az észtországi Tallinnban és Tartuban elmaradtak a tervezett tűzijátékok, míg Európa másik végén, a törökor­szági Isztambulban lemondták a Tak­­sim térre tervezett, szilveszterkor ha­gyományos zenei rendezvényt. Svéd­országban, Norvégiában és Finnor­szágban gyásznappá nyilvánították január elsejét, Dániában pedig január másodikát. II. Margit dán királynő le­mondta szokásos újévi fogadását. Berlinben 400-600 ezer ember fogad­ta az utcákon az új esztendőt esőben, de ünnepi hangulatban. Nagy tömeg nézte a helyszínen a Brandenburgi kapunál rendezett pazar tűzijátékot. A berliniek is felhasználták az alkal­mat arra, hogy gyűjtést rendezzenek a katasztrófa kárvallottjai számára. Hatszázhúszezren szilvesztereztek a szervezők szerint idén Bécs központ­jában. Aktivisták közreműködésével gyűjtést rendeztek a szökőárral súj­tott térségek megsegítésére. Kíván­csiak ezrei figyelték most is, mint minden évben a tűzijátékot az auszt­ráliai Sydney kikötőjében. A látvá­nyos esemény alkalom volt arra is, hogy adományokat gyűjtsenek a je­lenlevőktől. Csupán ezen az egy he­lyen 1,1 millió ausztrál dollárnyi ma­gánadomány gyűlt össze. MTI-információ

Next