Népszava, 2005. január (132. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-03 / 1. szám
2 Berlusconi kiheverte a támadást . Jól vagyok, minden rendben!” - nyugtatta híveit Silvio Berlusconi szombaton rezidenciája, a Grazioli Palota előtt, ahol több mint százezren várták megjelenését. Az olasz kormányfőt még pénteken érte támadás, Róma egyik legszebb terén, a Piazza Navonán egy fiatalember fotóállványa lábával fülön szúrta a miniszterelnököt. Berlusconi testőrei és a rendőrök azonnal lefogták az amatőr fotóst. Kiderült, hogy Roberto Del Bosco kőműves volt az elkövető. A 28 éves fiatalember Mantuából érkezett turistaként Rómába, hogy ott ünnepelje az újévet. A rendőröknek kihallgatásán annyit mondott, azért támadt a kormányfőre, mert utálja, s amikor meglátta, nem tudott ellenállni a kísértésnek. Berlusconi könnyebben sérült meg, szombaton kék ingben, kék öltönyben, füle mögött kötéssel jelent meg. A kormányfő fülén orvosa szerint zúzódás keletkezett, a nyakán pedig vérömleny alakult ki. Olaszországban minden politikai erő elítélte a miniszterelnök elleni erőszakcselekményt, f Népszava) Iránban június 17-én választanak Az iráni Őrök Tanácsa jóváhagyásával hivatalossá vált, hogy Iránban június 17-én rendezik az idén esedékes elnökválasztást. A konzervatív hitszónokokból és jogtudósokból álló testület döntéséről a tanács szóvivője számolt be. Mohammed Hatami leköszönő elnök 1997-ben és 2001- ben is biztos győzelmet aratott az elnökválasztáson. A mostani nagy esélyes a pragmatikus konzervatívnak mondott egykori elnök, Akbar Hasemi Rafszandzsáni lehet, aki a politikai és vallási elit támogatásától tette függővé indulását. (MTI) Személyazonossági Hollandiában Egy új törvény értelmében Hollandiában bírság terhe mellett minden 14 éven felüli személy köteles bemutatni a személyazonosságát igazoló okmányt, ha azt a hatóság kéri. A nyugat-európai országban a II. világháború óta nem volt érvényben hasonló rendelkezés. A Jan Peter Balkenende vezette jobbközép holland kormány többek mellett a bűnözés elharapózásával és Hollandia iraki katonai szerepvállalása nyomán megnövekedett merényletveszéllyel érvelt a parlament elé terjesztett jogszabály szükségessége mellett. (MTI) Túszokat szedtek a perui lázadók Harminc napra szóló rendkívüli állapotot rendelt el Alejandro Toledo perui elnök az ország középső részén fekvő Apurimac tartományban, ahol mintegy 150 lázadó elfoglalt egy rendőrőrsöt és tíz rendőrt túszként tartanak fogva. Az államfő helyi idő szerint szombaton este rendelte el a rendkívüli állapotot, miután egy tartalékos katonákból álló fegyveres csoport az Andokhegységben fekvő Andahuaylas városában megrohamozta a helyi rendőrőrsöt. Négy rendőr meghalt az összecsapásban. A lázadókat egy nyugalmazott ezredes vezeti, aki lemondásra szólította fel Toledo elnököt. A szélsőséges nacionalista Antauio Humala (képünkön középen) azzal vádolta az államfőt, hogy kiárusítja az országot a külföldi tőkének. Az államfőnek a rendkívüli állapot felhatalmazást ad, hogy bevesse a hadsereget a felkelők ellen. (Népszava) Posztumusz békedíj Tipperary-békedíjjal tüntették ki Írországban az Irakban meggyilkolt brit-ír segélymunkást, Margaret Hassant. A Care segélyszervezet iraki kirendeltségének vezetőjét október 19-én rabolták el Bagdadban, egy hónappal később tettek közzé egy videofelvételt a megöléséről. Az 59 éves asszony holtteste eddig nem került elő. Írország legtekintélyesebb békedíját, amelyet már Nelson Mandelának és Bill Clintonnak is odaítéltek, áprilisban adják át az asszony rokonainak. A Dublinban született nő az 1970-es években Irakba ment férjhez, azóta ott élt. (Népszava) VILÁG 2005. JANUÁR 3., HÉTFŐ NÉPSZAVA Csak az volt a kérdés, szükség lesz-e a január 16-ra kiírt második forduló megtartására Stipe Mesic az élen Horvátországban Kevesen mentek el szavazni az új év második napjára kiírt horvátországi elnökválasztáson. Horvátországban a függetlenség 1991-es kikiáltása óta negyedszer szavaztak tegnap arról, hogy ki legyen az államfő a következő ötéves időszakban. Az előrejelzések az eddigi köztársasági elnök nagyarányú fölényét jósolták, csupán az volt a kérdés, hogy Stipe Mesic bebiztosítja-e győzelmét már az első fordulóban. Az esetleges második fordulót január 16-ra tűzték ki. Valószínűleg az utolsó szavazatok megszámlálása után derül csak ki, már az első fordulóban megnyerte-e a horvát elnökválasztást a hivatalban lévő államfő. A Puls intézet által végzett exit poll felmérés szerint ugyanis Stipe Mesic 51,84-os eredményt ért el, vagyis elvileg megszerezte az újraválasztásához szükséges 50 százalék plusz egy szavazatot, ám „győzelme” egyelőre még nem biztos, hiszen a becslés a háromszázalékos hibahatáron belüli. Reggel hétkor nyitották ki a szavazóhelyiségeket, este hétkor zárult a voksolás. Délelőtt 11-ig a választásra jogosultak alig 14,72 százaléka szavazott, 2000-ben ugyaneddig az időpontig 22,5 százalék járult az urnákhoz. A legtöbben Varazsd körzetében voksoltak. Zágrábban 11-ig 16,32 százalékos volt a részvételi arány. A választási bizottság tájékoztatása szerint délután négyig a szavazásra jogosultak 41,92 százaléka voksolt, 13 százalékkal kevesebben, mint 2000-ben. A kereken 4,4 millió szavazásra jogosult horvát állampolgár 11 jelölt közül választhatott, de a favorit szinte valamennyi felmérés szerint a jelenlegi elnök, Stipe Mesic volt. Mesic, aki 2000-ben lett az 1999-ben elhunyt Franjo Tudjman utóda, párton kívüli jelöltként indult, teljes mértékben számíthatott azonban a centrista-baloldali ellenzék támogatására. Legfőbb riválisa Jadranka Kosor miniszterelnök-helyettes, a kormányon lévő konzervatív Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltje. Kosor asszony népszerű ugyan, de Mesic mintegy 30 százalékkal előzte meg az előzetes közvélemény-kutatások adatai szerint. Horvátországban tavaly Ivo Sanader vezetésével a HDZ alakított kormányt. Helyi szakértők szerint a horvátországi polgárok többsége nem szeretné, ha az államfői és a kormányfői poszt egy párt kezében összpontosulna, s ezért is valószínűsítették, hogy a többség Mesicre voksol. A „futottak még” jelöltek többsége a jobboldalt reprezentálta, de jelentőségük csekély, a voksok megosztásával azonban megakadályozhatták Mesic első fordulós győzelmét. Ha végül egyik jelölt sem kap 50 százalék plusz egy szavazatnál többet, szükség lesz második fordulóra. A választás meglepetésembere Boris Miksic lett. A függetlenként indult vállalkozó 19,54 százalékot szerzett, több mint két százalékkal többet a konzervatív kormány jelöltjénél, Jadranka Kosor asszonynál, aki meglepően kevés szavazatot kapott, s így mindössze 17,06 százalékot szerzett. A 6731 szavazóhelyiség - amelyek közül 167 külföldön várta a voksolókat - este hét órakor zárt be. Exit poll eredményeket már ezt követően közzétettek. A voksok megszámlálásán alapuló első részeredményeket lapzártánk utánra ígérték. Népszava-összeállítás Stipe Mesic elnök Zágrábban adta le szavazatátFotó: Reuters Abbászt ünnepelték a palesztin menekülttáborokban hívei Mahmud Abbász, a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) elnöke, a január kilencedikén esedékes elnökválasztás fő esélyese az óév utolsó napján a dzsenini, majd az új év első napján a raffahi menekülttáborba látogatott. Ezekre a helyekre Jasszer Arafat sem mert elmenni, mert a szélsőséges palesztin szervezeteknek döntő befolyásuk van a táborokban. Abbász (Abu Mázen) azonban rendkívül lelkes fogadtatásban részesült itt is, ott is. Raffahban a fegyveresek éljenző tömege olyan szorosan körbefogta a politikust, hogy személyes őrzői csak az ablakon át tudták kijuttatni a szobából. Az Abbászt kísérő tudósítóknak szemet szúrt, hogy a látogatások színhelyén eltűntek Arafat képei. A tervek szerint Abbász a vasárnapi választások előtt a jeruzsálemi Szentély-hegyre is felmegy. A PFSZ elnöke kijelentette, hogy nem konfrontációra törekszik a Hamásszal, hanem a szélsőséges mozgalom integrálására a palesztin hatalmi struktúrába. Abbász nemzetközi szervek beavatkozását kérte az izraeli hadsereg akciója ellen Dzsabalija északgázai menekülttáborban, amely - szavai szerint - veszélyezteti a jövő heti választások megrendezését. Az izraeli hadsereg háromnapi akció után - amelynek során 15 palesztin vesztette életét - kivonult a Han Junisz-i menekülttáborból. Az akció célja az volt, hogy megakadályozzák a közeli zsidó települések felé irányuló aknavetős támadásokat, ám már a kivonulás utáni órákban a palesztinok 13 rakétát lőttek ki izraeli települések és katonai állások felé. Néhány órával a Han Juniszból való kivonulás után az izraeli hadsereg tisztogató akcióba kezdett Dzsabalijában, ahonnan a palesztinok Kasszem rakétákkal és aknavetőkkel lőtték Szderot várost és Erez határátkelőhelyet. Szderotban egy lakos súlyosan, egy másik könnyebben megsebesült. 2004 decemberében a támadások és összetűzések során 46 palesztin és kilenc izraeli vesztette életét. Jehuda Lahav (Tel-Aviv) Abbászt körbevette a tömeg Fotó: Reuters Öngyilkos robbantás Irakban Négy hónapja a legsúlyosabb merényletet követték el tegnap Irakban. Két öngyilkos merénylő zsúfolt busz elé hajtott és ott robbantotta fel autóját. A buszban iraki nemzeti gárdistákat szállítottak. A robbantás Bagdadtól északra, Balad városban, egy amerikai katonai bázis közelében történt. Huszonhatan meghaltak, 25 iraki gárdista és egy járókelő. A támadás a szunnita háromszögben történt, ahol a legerősebb a lázadók aktivitása. Néhány órával később Szamarránál három járőröző iraki rendőrt megöltek, lelőtték a város kormányzótanácsának egyik tagját, a sofőrjét és testőrét is. Az iraki átmeneti kormány és az amerikai hadsereg már korábban figyelmeztetett, hogy a január 30-ra kiírt választások közeledtével megszaporodnak a támadások, a lázadók célja ugyanis a voksolás meghiúsítása. Neal O’Brien amerikai katonai szóvivő Tikritben közölte: a lázadók nem fognak sikerrel járni. Utoljára 2004 szeptemberében követtek el nagyobb merényletet, akkor 47 ember esett áldozatul egy bagdadi robbantásban. Népszava-információ Életfogytiglan őrizetben tartják a foglyokat Guantánamón? Az amerikai kormány fontolóra vette, hogy életfogytiglan őrizetben tartja azokat a terrorizmussal gyanúsított külföldieket, akiket nem akar se szabadon engedni, se amerikai vagy más országbeli bíróság elé állítani. A The Washington Post vasárnapi számának értesülése szerint a védelmi tárca és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) kérte a Fehér Házat, hogy döntsön az életfogytiglani elzárás lehetőségéről, amelyet több száz olyan fogoly esetében is alkalmaznának, akik ellen nincs elegendő terhelő bizonyíték, hogy bíróság elé állítsák őket. Az eljárás azokra is vonatkozna, akiket a jövőbeli terrorellenes műveletekben fognak el. A külügyminisztérium javaslata szerint a guantánamói amerikai haditengerészeti bázison működtetett fogolytáborból nagyszámú afganisztáni, szaúdi és jemeni őrizetest szállítanának át a hazájukba, az amerikaiak által ott épített új börtönökbe. A külügyi tárca figyelemmel kísérné, hogy tiszteletben tartják-e ezekben a börtönökben az emberi jogi normákat. A Kuba szigetén lévő guantánamói bázison mintegy 500 személyt őriznek. A Pentagon 25 millió dollárt kér a kongresszustól egy kétszáz fős börtön építésére, ahol azokat helyeznék el, akik bizonyíték híján feltehetően sose kerülnek katonai bíróság elé. MTI-információ Újévet köszöntöttek a gyász jegyében Az Indiai-óceán térségét sújtó, pusztító szökőár áldozatainak emléke állt II. János Pál pápa szombaton elmondott újévi imájának középpontjában. „E katasztrófa áldozataiért és az áldozatokhoz közel állókért elmondott imáimban megemlékezem a világ minden részén kimutatott együttérzésről is” - mondta a katolikus egyházfő a római Szent Péter téren összegyűlt több ezer hívő előtt elhangzott hagyományos újévi üdvözletében. II. János Pál egyúttal békére és megbocsátásra szólított föl. Szavai szerint a béke előmozdításához elengedhetetlen a párbeszéd, a megbocsátás képességéhez pedig a nevelés. A 84 éves egyházfő idén köszöntötte 27. alkalommal pápaként az újévet. A gyász és részvét rányomta a bélyegét a világ sok táján az óévet búcsúztató szilveszteri ünnepségekre. A katasztrófa sújtotta térségekben ünneplés helyett gyászszertartásokat tartottak. New York szívében, a Times Square-en százezrek emlékeztek meg egyperces némasággal a cunami halálos áldozatairól és az eltűntekről. A féltonnás kristálygömb éjféli lehullását megtekintette Colin Powell amerikai külügyminiszter. Londonban hatalmas tűzijáték világította be a várost, amikor a Big Ben toronyórája elütötte az éjfélt. A brit fővárosban is elnémult azonban két percre a vigadó tömeg. A brit lakosság bőkezűen adományozott a cunami kárvallottjainak megsegítésére. Párizsban mintegy 400 ezer ember gyűlt egybe a Champs-Elysées-n a 2005-ös esztendő köszöntésére, de ugyanakkor a gyász megannyi jele is látható volt a francia főváros központjában; fekete leplek függtek a híres sugárutat szegélyező fákról és a Concorde tér többkarú lámpaoszlopairól. Több európai országban lemondtak számos szilveszteri rendezvényt. Az észtországi Tallinnban és Tartuban elmaradtak a tervezett tűzijátékok, míg Európa másik végén, a törökországi Isztambulban lemondták a Taksim térre tervezett, szilveszterkor hagyományos zenei rendezvényt. Svédországban, Norvégiában és Finnországban gyásznappá nyilvánították január elsejét, Dániában pedig január másodikát. II. Margit dán királynő lemondta szokásos újévi fogadását. Berlinben 400-600 ezer ember fogadta az utcákon az új esztendőt esőben, de ünnepi hangulatban. Nagy tömeg nézte a helyszínen a Brandenburgi kapunál rendezett pazar tűzijátékot. A berliniek is felhasználták az alkalmat arra, hogy gyűjtést rendezzenek a katasztrófa kárvallottjai számára. Hatszázhúszezren szilvesztereztek a szervezők szerint idén Bécs központjában. Aktivisták közreműködésével gyűjtést rendeztek a szökőárral sújtott térségek megsegítésére. Kíváncsiak ezrei figyelték most is, mint minden évben a tűzijátékot az ausztráliai Sydney kikötőjében. A látványos esemény alkalom volt arra is, hogy adományokat gyűjtsenek a jelenlevőktől. Csupán ezen az egy helyen 1,1 millió ausztrál dollárnyi magánadomány gyűlt össze. MTI-információ