Népszava, 2005. január (132. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-03 / 1. szám

Tisztújítás lesz az SZDSZ-ben, kongresszust tart az idén a szocialista párt és a Fidesz • Államfőt és rádióelnököt is választanak Az idei év is bővelkedik politikai eseményekben; nemcsak Mádl Ferenc ál­lamfő és Kondor Katalin rádióelnök utódját választják meg, hanem végre új bírákkal egészülhet ki az Alkotmánybíróság. A parlamenti pártok közül az MSZP két kongresszust is tart, az egyiken államfőjelöltjükről döntenek. Az SZDSZ tavasszal teljes tisztújítást tart, míg a Fidesz az új szervezeti rend­szer tapasztalatait mérlegeli kongresszusán. Nyáron lejár a köztársasági elnök, Mádl Ferenc mandátuma. A jelenlegi helyzet valószínűsíti, hogy helyette várhatóan a mai kormánypártok jelölt­jét választják államfővé. Információ­ink szerint szocialista körökben felme­rült Szili Katalin házelnök neve, de so­kan alkalmasnak tartanák a tisztségre Bárándy Péter volt igazságügy-mi­nisztert és Glatz Ferenc akadémikust is. Elképzelhető ugyanakkor, hogy a két kormánypárt közös jelöltet indít, de személyéről csak idén kezdődnek háttértárgyalások. Már felmerült, hogy esetleg Göncz Kinga szociális minisz­tert, a korábbi államfő lányát jelölik. A parlament, mint ismert, kétharmados többséggel választja az államfőt; ha a képviselők kétszer sem járnak sikerrel, akkor a harmadik szavazáson elég az egyszerű többség is. Nyáron a Magyar Rádió (MR) háza táján is jelentős változások várhatók. Az elnök, Kondor Katalin mandátuma ugyanis július 31-én jár le, az új rádió­elnök pedig - ha a pályáztatás első kör­ben sikeresen alakul - már augusztus elsejétől betöltheti a posztot. A tiszt­ségre még Kondor megbízatásának lejárta előtt 120 nappal közzéteszik a pályázati felhívást. Januártól két új ítélőtábla kezdi meg működését, amivel teljessé válik a táb­labírósági rendszer. A fővárosi, a pécsi és a szegedi táblabíróság a debreceni és a győri ítélőtáblával egészül ki. A parlamenti pártok közül az MSZP két kongresszust is tart: várhatóan áp­rilis végén döntenek a párt köztársa­­ságielnök-jelöltjéről, és egy másik, még meg nem határozott időpontban módosítják az alapszabályt. Jövőre a szocialisták egy új szervezeti formát is létrehoznak, az úgynevezett pártparla­mentet, melyre a tervek szerint az el­nökség is támaszkodhat. A parlament tavaszi ülésszakának végéig várhatóan távozik Hiller István a kulturális mi­niszteri székből, hogy főállású pártel­nökként irányítsa a pártot. Az év első fél évében ugyancsak kongresszust tart a Fidesz. Az ellen­zéki pártban még nem tudtak konkrét időpontot mondani az időpontról, de valamikor tavasszal megtartják. A ta­nácskozáson a párt új szervezeti rend­szerét, illetve a rendszer eddigi műkö­désének tapasztalatait tekintik majd át; tisztújítás nem lesz napirenden. Március 19-én teljes tisztújító kül­döttgyűlést tart a SZDSZ. A liberális párt elnököt választ, de megújul az ügyvivői testület és az országos tanács (ot) is. Kuncze Gábor pártelnöki poszt­ját várhatóan az sem veszélyezteti, hogy valószínűleg nem ő indul majd egyedül a tisztségért. Pető Iván azon­ban a hírek szerint ügyvivői posztra váltaná jelenlegi, ot-elnöki pozícióját. Az MDF a tervek szerint az év végé­ig dönt a párt választási programjáról. Ennek alapjait már a tavalyi országos gyűlésen elfogadták. Arról azonban még nincs döntés, hogy a végleges vál­tozatot egy év végi vagy egy 2006. eleji gyűlésen fogadják el. Az MDF-ből ki­zárt, illetve kilépett, jelenleg független képviselők tavasszal dönthetnek, hogy csatlakoznak-e valamelyik frakcióhoz, illetve hogy alakítanak-e új képviselő­­csoportot. Népszava-összeállítás HÁROM ÚJ ALKOTMÁNYBÍRÓT is választ idén a parlament: Németh Já­nos, Czúcz Ottó és Strausz János mandátuma már tavaly megüresedett. A bí­rákat kétharmados többséggel választják, így a pártok egyezsége szükséges hozzá. Az már korábban kiderült, hogy az SZDSZ által jelölt Bragyova András és a Fidesz által javasolt Kovács Péter személye kapcsán biztosítható a kellő támogatás, ám a harmadik közös jelöltről még nem egyeztek meg. Tavalyelőtti találkozójukon Mádl Ferenc és Kondor Katalin nyilván nem az idén esedékes utódlásukról beszélgettekFotó: MTI Fiala marad, a Kelj fel, Jancsi! nem Ma már hiába várták a Budapest Rádió hallgatói a reggelente jelentkező, Kelj fel, Jancsi! című közéleti műsort. Fiala János helyett az új esztendőben Szili Nórával ébredhetnek a médium kedve­lői, s vele családias hangvételű maga­zinműsor indult. Lapunk úgy tudja, Fiala János mű­sorának szerződését azért nem hosszabbították meg, mert az Orszá­gos Rádió és Televízió Testület (ORTT) közigazgatási eljárás kereté­ben vizsgálja, hogy a rádió közösség elleni izgatásnak adott-e teret, amikor a műsorvezető október 12-én lejátszot­ta Sickratman vitatott szerzeményét. Fiala ugyanis a Tilos Rádióban elhíre­­sült Paizs Miklóssal készített interjút, aki felolvasta „Mi a szar ezen a ma­gyar ugaron? - Balra át” című „versét”. Mivel a dalszövegben a jobboldal ve­zető politikusait gyalázzák, a Fidesz a médiahatósághoz fordult. Fiala lapunknak azt mondta, hogy műsora megszűnéséhez semmi köze az ORTT vizsgálódásához, csupán ar­ról van szó, hogy megszűnt a produk­ció szerződése. A hallgatók januárban két új műsorával ismerkedhetnek új idősávban: hétköznap reggel fél tíztől tizenegyig, este pedig kilenctől tizen­egyig jelentkezik az éterben. A Budapest Rádió programigazga­tója, Rónai Egon közölte, hogy nem a médiahatóság közigazgatási eljárása miatt szűnik meg Fiala reggeli műsora, hanem azért, mert az új évet új műsor­­struktúrával kezdi a médium. Hozzá­tette, a hallgatóknak nem kell nélkü­lözniük Fialát, két új műsorának idő­pontját pedig biztosan hamar meg­szokják. Fiala új délelőtti produkciójá­nak címét még nem tudta megmonda­ni, mert abban állapodott meg a ripor­terrel, hogy az menet közben alakul majd ki. Hozzátette, hogy a váltás re­ményei szerint még több érdeklődőt vonz majd a kereskedelmi adóhoz, hi­szen 2005-ben már egy szolgáltatóbb jellegű Budapest Rádió jelentkezik, ahol reggel kilenctől este kilencig ki­zárólag magyar előadók zenéi csendül­nek fel. Herczeg Dóra NÉPSZAVA 2005. JANUÁR 3., HÉTFŐ BELFÖLD • • Ügynökakták: folytatás Januárban konzultál az ügynökakták nyilvánosságáról Gálszécsy András volt titokügyi miniszterrel, Boross Pé­ter korábbi kormányfővel és Kenedi Jánossal, a téma szakértőjével Burány Sándor, az MSZP frakcióvezető-he­lyettese. A törvénymódosítások szak­mai előkészítése már zajlik, az Igaz­ságügyi Minisztérium szakemberei az év elején kapcsolódnak be a munkába - tudtuk meg Burány Sándortól. Mint emlékezetes, a szocialisták de­cember elején jelentették be, hogy olyan jogszabálytervezetet készítenek elő, amely lehetőséget teremt az Állam­­biztonsági Szolgálatok Történeti Le­véltára állambiztonsági iratainak kor­látozás nélküli megismerésére. Né­hány nappal később Gálszécsy és Bo­ross fenntartásaikat hangoztatták. Ke­nedi János pedig úgy fogalmazott egy rádióműsorban, hogy Boross és Gál­szécsy „dezinformálták a hallgatósá­got, és előadták azokat a meséket, amelyek miatt 15 éve húzódik a kérdés rendezése”. Boross Péter és Gálszécsy András tagja volt a Medgyessy Péter által 2002 nyarán felkért bizottságnak is. A Sólyom László vezette testület véle­ményezte az úgynevezett nyilvános­ság-törvénycsomagot, az átvilágítás kiterjesztésének és az új titkosszolgá­lati levéltár létrehozatalának terveze­tét. Egyebek mellett azt állapították meg, hogy az adatok megismeréséhez való jog nem elegendő ahhoz, hogy egy megfigyelt mások személyes ada­taival korlátlanul rendelkezzék, vagy­is minden további feltétel nélkül nyil­vánosságra hozhassa azokat. Még ke­vésbé indokolhatónak vélték, hogy a hivatásos alkalmazottak és a hálózati személyek adatait nemcsak a megfi­gyelt, hanem bárki korlátozás nélkül nyilvánosságra hozhassa. Jogosnak tartották azonban a nyilvánosságra hozható adatok körének kiterjeszté­sét, azzal a megszorítással, hogy csak a közhatalmat gyakorló tisztségvise­lők és a politikai közélet szereplőinek adatai válnak megismerhetővé. Bá­ januárban Joss Péter egy konferencián úgy fo­galmazott, hogy az idevágó iratok egy részét maga titkosíttatta belügymi­niszterként. A bizottság megállapításaihoz kü­lönvéleményt fűző Hack Péter úgy érvelt: a megfigyelt személy nem korlátozható abban, hogy a megfi­gyelők adatait megismerje és a meg­ismerés után azokat nyilvánosságra hozza. Hack a napokban úgy fogal­mazott lapunknak, hogy a mai „ügy­nökmentő” helyzetért nagymérték­ben felelősek azok - így Gálszécsy vagy Boross akik például titokmi­niszterként a nyilvánosság kizárása mellett érveltek. Kenedi János kutatóként több köny­vet és tanulmányt publikált az egykori állambiztonsági szolgálatokról. Tagja volt a Kuncze Gábor belügyminiszter által 1995-ben létrehozott, úgynevezett iratfeltáró bizottságnak, amely még a Belügyminisztérium irattárában vehet­te számba a szolgálatok iratait. Népszava-információ Több mint négyezer katonanő van A Magyar Honvédségben annak elle­nére sem sikerült megvalósítani a nők esélyegyenlőségét, hogy 16 százalékos létszámarányukat tekintve a NATO- tagországok közül a negyedik helyen vannak - véli az egy esztendeje alakult Katonanői Bizottság elnöke. Ballainé Krikker Zsuzsanna alezredes szerint ha a nőknek helyük van a haderőben, akkor alkalmasságuk, végzettségük, eredményeik alapján nyilván a haderő­nemi parancsnokságokban vagy akár a vezérkarban is megállnák a helyüket. Nem az a legnagyobb gondjuk a ma­gyar katonanőknek, hogy közülük ed­dig egyetlenegy sem jutott el a tábor­noki kinevezéshez, de ez jelzésértékű. A Katonanői Bizottság nemrég tar­tott budapesti konferenciáján is szó volt róla, hogy a honvédség teljes sze­mélyi állományánál gond az, ami a négyezernél is több magyar katonanő helyzetében problémát jelent. Ballainé úgy látja, a honvédség nincs igazán felkészülve a nők befogadására, amit az is bizonyít, hogy az utóbbi időben is épült olyan szálló, amelyből kifelejtet­ték a női zuhanyozót, és bár ma már a nők is adnak laktanyai ügyeletet, tisz­tálkodásuk szintén megoldatlan. Arra a kérdésre, hogy vajon Magyarországon miért mennek katonának a fiatal lá­nyok, az elnök azt mondja: van, aki a végzettsége vagy a munkakínálat hiá­nya miatt „csapódik” a sereghez, van, akit a viszonylag jó kereset csábít a laktanyába. Egyre többen akadnak olyanok is, akik - a férfiakhoz hason­lóan - a veszélyek miatt választják ezt és főleg külszolgálatra mennének. Az alezredes véleménye, hogy a profi haderőbe az eddigiektől eltérő módon kerülnek be a nők. Ezért jelen­tős változással számol: a szerződéses és a hivatásos katonáknál szigorúan a teljesítmény dönti el az alkalmasságot. - Legyünk őszinték, nem biztos, hogy azokra a feladatokra, amelyekre alkal­mas egy egyedülálló fiatal lány, arra két gyermekszülés után is alkalmas lesz - mondja Krikker Zsuzsanna. Úgy véli tehát, hogy arányuk csökken. Az alezredes igazat ad a vezérkari főnöknek, amikor azt mondja, kis pénzből is lehet jó hadsereget csinálni, ám hozzá kellene tenni: lehet, de na­gyon nehéz. Mert az anyagi megszorí­tások ellenére aligha járható út az, ami­kor például egy katonai oktatási intéz­ményben azt mondják a növendékek­nek: vegyenek fel három pulóvert, hogy ne fázzanak. Fűtésre ugyanis nincs pénz. Szabó Iréné 3 Mádl: „szabadító fordulat” volt 2004 A köztársasági elnök reméli, hogy örömből több, bajból kevesebb jut az országnak a következő évben. Mádl Ferenc újévi köszöntőjében az uniós csatlakozásra utalva „szabadító fordulatként” értékelte 2004-et. Szerinte a csatlakozás olyan esemény, amelynek hatása csak több év után lesz igazán értékelhető, és joggal lehet bízni abban, hogy a változás előnyeiből mielőbb mindenki részesül. A határok fokozatos megszűnése utat nyit a nemzeti egység kiépüléséhez - tette hozzá. Mádl Ferenc szólt arról is, hogy a politikai pár­beszédben több türelem és megértés, a törvény­­alkotásban a nemzeti célok megvalósításához több egyetértés kell. Fájónak nevezte, hogy szo­lidaritásból nem jutott elég a rászorulóknak, nagy különbségek alakultak ki az egyes emberek és az egyes országrészek életkörülményeiben. Cáfolt kormányátalakítás Légből kapottnak ne­vezte és a leghatározot­tabban cáfolta a kor­mányszóvivő azt a lapértesülést, amely szerint minisztereket váltana le a kormányfő. Batiz András (képün­kön) a Magyar Nemzet­ben megjelent hírt kom­mentálva úgy fogalma­zott: az újságíró feltehetően már jó előre szil­veszterezni kezdett, és ennek hatása alatt állt, amikor megírta teljesen légből kapott hírét. A napilap szerint a miniszterelnök Hiller István kulturális miniszteren kívül Juhász Ferenc hon­védelmi és Lamperth Mónika belügyminisztert szeretné leváltani, és továbbra is inog a széke Draskovics Tibor pénzügyminiszternek. Batiz András kiemelte, hogy semmi sem változott az­óta, hogy néhány héttel korábban cáfolták már a lap hasonló értesülését. (MTI) Kiiktatnák a kétharmados törvényeket Az igazságügy-miniszter azt szeretné, ha év vé­gére elkészülne az új alkotmány tervezete és a megújult közjogi rendszerben nem lennének két­harmados törvények. Petrétei József elmondta: az alkotmányos berendezkedés alapjai nem vál­toznak, fel sem merül például a kétkamarás tör­vényhozás vagy a közvetlen elnökválasztás be­vezetése. Inkább egy alkotmánykonszolidációról van szó: a rendszerváltás óta eltelt 15 év tapasz­talatainak, az alkotmánybírósági gyakorlatnak és az uniós normáknak az alaptörvénybe építéséről - mondta. (MTI) Haraszti a sajtószabadságról Több komoly sajtó­szabadság-sértési ügyében kellett köz­benjárnia tavaly Ha­raszti Miklósnak, de alapvető problémákat csak néhány volt szovjet tagköztársa­ságban lát az Európai Biztonsági és Együtt­működési Szervezet (EBESZ) sajtósza­badság-képviselője. Tájékoztatása szerint 2004- ben két magyarországi ügyben volt teendője: elő­ször amikor a Magyar Demokrata című hetilap főszerkesztőjét és munkatársát rágalmazás miatt börtönbüntetésre ítélték, másodszor pedig ami­kor a Népszava munkatársa ellen államtitoksér­tés miatt emelt vádat az ügyészség. Haraszti sze­rint kiszivárogtatások esetén csak azt szabad bűncselekménnyel vádolni, aki esküje ellenére nem kezelte megfelelően az államtitkot. Az új­ságírót akkor szabad büntetni az államtitkok to­vábbadásáért vagy publikálásért, ha az adat meg­szerzéséért bűncselekményt követett el. (MTI) H­ÍRVITA : andrassen Ivan rovata Béke után küzdelem Igazán békésnek mondható karácsonyi napok után a nepszava.hu Hírvitájának olvasóitól azt kérdez­tük, miképpen értékelik Tamás Gáspár Miklós lapunkban megjelent A képmutatás éve című írását, amelyben arról ír, hogy miniszterelnök lehet, színikritikus nem az, akinek köze volt az 1989-ben megbukott diktatúra titkosszolgála­taihoz - így hangzik az év (Kr. u. 2004) ítélete. Tekintet nélkül arra, hogy ki volt a harmadik ügyosztály egyik vezetője és ki volt az, akit a harmadik ügyosztály kényszerített arra, hogy együttműködjék. Azt ugyan a vitából nem lehetett megállapítani, hogy az ügynökügyekről mi a vitázók vélemé­nye, ám ádáz küzdelem kezdődött pártoskodási alapon. A legtanulságosabb mégis „Indepen­dent” megjegyzése: „Mennyire szeretik azok most TGM-t, akik máskor gyűlölik, akik szekus ügynöknek nevezik és ócsárolják. Megyek, iszom egy kis töményét, mert felfordult a gyomrom. Nincs illúzióm, az új év is úgy fog folytatódni, ahogy az óév befejeződik.” HOZZÁSZÓLHAT: www.nepszava.hu

Next