Népszava, 2005. január (132. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-03 / 1. szám
Tisztújítás lesz az SZDSZ-ben, kongresszust tart az idén a szocialista párt és a Fidesz • Államfőt és rádióelnököt is választanak Az idei év is bővelkedik politikai eseményekben; nemcsak Mádl Ferenc államfő és Kondor Katalin rádióelnök utódját választják meg, hanem végre új bírákkal egészülhet ki az Alkotmánybíróság. A parlamenti pártok közül az MSZP két kongresszust is tart, az egyiken államfőjelöltjükről döntenek. Az SZDSZ tavasszal teljes tisztújítást tart, míg a Fidesz az új szervezeti rendszer tapasztalatait mérlegeli kongresszusán. Nyáron lejár a köztársasági elnök, Mádl Ferenc mandátuma. A jelenlegi helyzet valószínűsíti, hogy helyette várhatóan a mai kormánypártok jelöltjét választják államfővé. Információink szerint szocialista körökben felmerült Szili Katalin házelnök neve, de sokan alkalmasnak tartanák a tisztségre Bárándy Péter volt igazságügy-minisztert és Glatz Ferenc akadémikust is. Elképzelhető ugyanakkor, hogy a két kormánypárt közös jelöltet indít, de személyéről csak idén kezdődnek háttértárgyalások. Már felmerült, hogy esetleg Göncz Kinga szociális minisztert, a korábbi államfő lányát jelölik. A parlament, mint ismert, kétharmados többséggel választja az államfőt; ha a képviselők kétszer sem járnak sikerrel, akkor a harmadik szavazáson elég az egyszerű többség is. Nyáron a Magyar Rádió (MR) háza táján is jelentős változások várhatók. Az elnök, Kondor Katalin mandátuma ugyanis július 31-én jár le, az új rádióelnök pedig - ha a pályáztatás első körben sikeresen alakul - már augusztus elsejétől betöltheti a posztot. A tisztségre még Kondor megbízatásának lejárta előtt 120 nappal közzéteszik a pályázati felhívást. Januártól két új ítélőtábla kezdi meg működését, amivel teljessé válik a táblabírósági rendszer. A fővárosi, a pécsi és a szegedi táblabíróság a debreceni és a győri ítélőtáblával egészül ki. A parlamenti pártok közül az MSZP két kongresszust is tart: várhatóan április végén döntenek a párt köztársaságielnök-jelöltjéről, és egy másik, még meg nem határozott időpontban módosítják az alapszabályt. Jövőre a szocialisták egy új szervezeti formát is létrehoznak, az úgynevezett pártparlamentet, melyre a tervek szerint az elnökség is támaszkodhat. A parlament tavaszi ülésszakának végéig várhatóan távozik Hiller István a kulturális miniszteri székből, hogy főállású pártelnökként irányítsa a pártot. Az év első fél évében ugyancsak kongresszust tart a Fidesz. Az ellenzéki pártban még nem tudtak konkrét időpontot mondani az időpontról, de valamikor tavasszal megtartják. A tanácskozáson a párt új szervezeti rendszerét, illetve a rendszer eddigi működésének tapasztalatait tekintik majd át; tisztújítás nem lesz napirenden. Március 19-én teljes tisztújító küldöttgyűlést tart a SZDSZ. A liberális párt elnököt választ, de megújul az ügyvivői testület és az országos tanács (ot) is. Kuncze Gábor pártelnöki posztját várhatóan az sem veszélyezteti, hogy valószínűleg nem ő indul majd egyedül a tisztségért. Pető Iván azonban a hírek szerint ügyvivői posztra váltaná jelenlegi, ot-elnöki pozícióját. Az MDF a tervek szerint az év végéig dönt a párt választási programjáról. Ennek alapjait már a tavalyi országos gyűlésen elfogadták. Arról azonban még nincs döntés, hogy a végleges változatot egy év végi vagy egy 2006. eleji gyűlésen fogadják el. Az MDF-ből kizárt, illetve kilépett, jelenleg független képviselők tavasszal dönthetnek, hogy csatlakoznak-e valamelyik frakcióhoz, illetve hogy alakítanak-e új képviselőcsoportot. Népszava-összeállítás HÁROM ÚJ ALKOTMÁNYBÍRÓT is választ idén a parlament: Németh János, Czúcz Ottó és Strausz János mandátuma már tavaly megüresedett. A bírákat kétharmados többséggel választják, így a pártok egyezsége szükséges hozzá. Az már korábban kiderült, hogy az SZDSZ által jelölt Bragyova András és a Fidesz által javasolt Kovács Péter személye kapcsán biztosítható a kellő támogatás, ám a harmadik közös jelöltről még nem egyeztek meg. Tavalyelőtti találkozójukon Mádl Ferenc és Kondor Katalin nyilván nem az idén esedékes utódlásukról beszélgettekFotó: MTI Fiala marad, a Kelj fel, Jancsi! nem Ma már hiába várták a Budapest Rádió hallgatói a reggelente jelentkező, Kelj fel, Jancsi! című közéleti műsort. Fiala János helyett az új esztendőben Szili Nórával ébredhetnek a médium kedvelői, s vele családias hangvételű magazinműsor indult. Lapunk úgy tudja, Fiala János műsorának szerződését azért nem hosszabbították meg, mert az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) közigazgatási eljárás keretében vizsgálja, hogy a rádió közösség elleni izgatásnak adott-e teret, amikor a műsorvezető október 12-én lejátszotta Sickratman vitatott szerzeményét. Fiala ugyanis a Tilos Rádióban elhíresült Paizs Miklóssal készített interjút, aki felolvasta „Mi a szar ezen a magyar ugaron? - Balra át” című „versét”. Mivel a dalszövegben a jobboldal vezető politikusait gyalázzák, a Fidesz a médiahatósághoz fordult. Fiala lapunknak azt mondta, hogy műsora megszűnéséhez semmi köze az ORTT vizsgálódásához, csupán arról van szó, hogy megszűnt a produkció szerződése. A hallgatók januárban két új műsorával ismerkedhetnek új idősávban: hétköznap reggel fél tíztől tizenegyig, este pedig kilenctől tizenegyig jelentkezik az éterben. A Budapest Rádió programigazgatója, Rónai Egon közölte, hogy nem a médiahatóság közigazgatási eljárása miatt szűnik meg Fiala reggeli műsora, hanem azért, mert az új évet új műsorstruktúrával kezdi a médium. Hozzátette, a hallgatóknak nem kell nélkülözniük Fialát, két új műsorának időpontját pedig biztosan hamar megszokják. Fiala új délelőtti produkciójának címét még nem tudta megmondani, mert abban állapodott meg a riporterrel, hogy az menet közben alakul majd ki. Hozzátette, hogy a váltás reményei szerint még több érdeklődőt vonz majd a kereskedelmi adóhoz, hiszen 2005-ben már egy szolgáltatóbb jellegű Budapest Rádió jelentkezik, ahol reggel kilenctől este kilencig kizárólag magyar előadók zenéi csendülnek fel. Herczeg Dóra NÉPSZAVA 2005. JANUÁR 3., HÉTFŐ BELFÖLD • • Ügynökakták: folytatás Januárban konzultál az ügynökakták nyilvánosságáról Gálszécsy András volt titokügyi miniszterrel, Boross Péter korábbi kormányfővel és Kenedi Jánossal, a téma szakértőjével Burány Sándor, az MSZP frakcióvezető-helyettese. A törvénymódosítások szakmai előkészítése már zajlik, az Igazságügyi Minisztérium szakemberei az év elején kapcsolódnak be a munkába - tudtuk meg Burány Sándortól. Mint emlékezetes, a szocialisták december elején jelentették be, hogy olyan jogszabálytervezetet készítenek elő, amely lehetőséget teremt az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára állambiztonsági iratainak korlátozás nélküli megismerésére. Néhány nappal később Gálszécsy és Boross fenntartásaikat hangoztatták. Kenedi János pedig úgy fogalmazott egy rádióműsorban, hogy Boross és Gálszécsy „dezinformálták a hallgatóságot, és előadták azokat a meséket, amelyek miatt 15 éve húzódik a kérdés rendezése”. Boross Péter és Gálszécsy András tagja volt a Medgyessy Péter által 2002 nyarán felkért bizottságnak is. A Sólyom László vezette testület véleményezte az úgynevezett nyilvánosság-törvénycsomagot, az átvilágítás kiterjesztésének és az új titkosszolgálati levéltár létrehozatalának tervezetét. Egyebek mellett azt állapították meg, hogy az adatok megismeréséhez való jog nem elegendő ahhoz, hogy egy megfigyelt mások személyes adataival korlátlanul rendelkezzék, vagyis minden további feltétel nélkül nyilvánosságra hozhassa azokat. Még kevésbé indokolhatónak vélték, hogy a hivatásos alkalmazottak és a hálózati személyek adatait nemcsak a megfigyelt, hanem bárki korlátozás nélkül nyilvánosságra hozhassa. Jogosnak tartották azonban a nyilvánosságra hozható adatok körének kiterjesztését, azzal a megszorítással, hogy csak a közhatalmat gyakorló tisztségviselők és a politikai közélet szereplőinek adatai válnak megismerhetővé. Bá januárban Joss Péter egy konferencián úgy fogalmazott, hogy az idevágó iratok egy részét maga titkosíttatta belügyminiszterként. A bizottság megállapításaihoz különvéleményt fűző Hack Péter úgy érvelt: a megfigyelt személy nem korlátozható abban, hogy a megfigyelők adatait megismerje és a megismerés után azokat nyilvánosságra hozza. Hack a napokban úgy fogalmazott lapunknak, hogy a mai „ügynökmentő” helyzetért nagymértékben felelősek azok - így Gálszécsy vagy Boross akik például titokminiszterként a nyilvánosság kizárása mellett érveltek. Kenedi János kutatóként több könyvet és tanulmányt publikált az egykori állambiztonsági szolgálatokról. Tagja volt a Kuncze Gábor belügyminiszter által 1995-ben létrehozott, úgynevezett iratfeltáró bizottságnak, amely még a Belügyminisztérium irattárában vehette számba a szolgálatok iratait. Népszava-információ Több mint négyezer katonanő van A Magyar Honvédségben annak ellenére sem sikerült megvalósítani a nők esélyegyenlőségét, hogy 16 százalékos létszámarányukat tekintve a NATO- tagországok közül a negyedik helyen vannak - véli az egy esztendeje alakult Katonanői Bizottság elnöke. Ballainé Krikker Zsuzsanna alezredes szerint ha a nőknek helyük van a haderőben, akkor alkalmasságuk, végzettségük, eredményeik alapján nyilván a haderőnemi parancsnokságokban vagy akár a vezérkarban is megállnák a helyüket. Nem az a legnagyobb gondjuk a magyar katonanőknek, hogy közülük eddig egyetlenegy sem jutott el a tábornoki kinevezéshez, de ez jelzésértékű. A Katonanői Bizottság nemrég tartott budapesti konferenciáján is szó volt róla, hogy a honvédség teljes személyi állományánál gond az, ami a négyezernél is több magyar katonanő helyzetében problémát jelent. Ballainé úgy látja, a honvédség nincs igazán felkészülve a nők befogadására, amit az is bizonyít, hogy az utóbbi időben is épült olyan szálló, amelyből kifelejtették a női zuhanyozót, és bár ma már a nők is adnak laktanyai ügyeletet, tisztálkodásuk szintén megoldatlan. Arra a kérdésre, hogy vajon Magyarországon miért mennek katonának a fiatal lányok, az elnök azt mondja: van, aki a végzettsége vagy a munkakínálat hiánya miatt „csapódik” a sereghez, van, akit a viszonylag jó kereset csábít a laktanyába. Egyre többen akadnak olyanok is, akik - a férfiakhoz hasonlóan - a veszélyek miatt választják ezt és főleg külszolgálatra mennének. Az alezredes véleménye, hogy a profi haderőbe az eddigiektől eltérő módon kerülnek be a nők. Ezért jelentős változással számol: a szerződéses és a hivatásos katonáknál szigorúan a teljesítmény dönti el az alkalmasságot. - Legyünk őszinték, nem biztos, hogy azokra a feladatokra, amelyekre alkalmas egy egyedülálló fiatal lány, arra két gyermekszülés után is alkalmas lesz - mondja Krikker Zsuzsanna. Úgy véli tehát, hogy arányuk csökken. Az alezredes igazat ad a vezérkari főnöknek, amikor azt mondja, kis pénzből is lehet jó hadsereget csinálni, ám hozzá kellene tenni: lehet, de nagyon nehéz. Mert az anyagi megszorítások ellenére aligha járható út az, amikor például egy katonai oktatási intézményben azt mondják a növendékeknek: vegyenek fel három pulóvert, hogy ne fázzanak. Fűtésre ugyanis nincs pénz. Szabó Iréné 3 Mádl: „szabadító fordulat” volt 2004 A köztársasági elnök reméli, hogy örömből több, bajból kevesebb jut az országnak a következő évben. Mádl Ferenc újévi köszöntőjében az uniós csatlakozásra utalva „szabadító fordulatként” értékelte 2004-et. Szerinte a csatlakozás olyan esemény, amelynek hatása csak több év után lesz igazán értékelhető, és joggal lehet bízni abban, hogy a változás előnyeiből mielőbb mindenki részesül. A határok fokozatos megszűnése utat nyit a nemzeti egység kiépüléséhez - tette hozzá. Mádl Ferenc szólt arról is, hogy a politikai párbeszédben több türelem és megértés, a törvényalkotásban a nemzeti célok megvalósításához több egyetértés kell. Fájónak nevezte, hogy szolidaritásból nem jutott elég a rászorulóknak, nagy különbségek alakultak ki az egyes emberek és az egyes országrészek életkörülményeiben. Cáfolt kormányátalakítás Légből kapottnak nevezte és a leghatározottabban cáfolta a kormányszóvivő azt a lapértesülést, amely szerint minisztereket váltana le a kormányfő. Batiz András (képünkön) a Magyar Nemzetben megjelent hírt kommentálva úgy fogalmazott: az újságíró feltehetően már jó előre szilveszterezni kezdett, és ennek hatása alatt állt, amikor megírta teljesen légből kapott hírét. A napilap szerint a miniszterelnök Hiller István kulturális miniszteren kívül Juhász Ferenc honvédelmi és Lamperth Mónika belügyminisztert szeretné leváltani, és továbbra is inog a széke Draskovics Tibor pénzügyminiszternek. Batiz András kiemelte, hogy semmi sem változott azóta, hogy néhány héttel korábban cáfolták már a lap hasonló értesülését. (MTI) Kiiktatnák a kétharmados törvényeket Az igazságügy-miniszter azt szeretné, ha év végére elkészülne az új alkotmány tervezete és a megújult közjogi rendszerben nem lennének kétharmados törvények. Petrétei József elmondta: az alkotmányos berendezkedés alapjai nem változnak, fel sem merül például a kétkamarás törvényhozás vagy a közvetlen elnökválasztás bevezetése. Inkább egy alkotmánykonszolidációról van szó: a rendszerváltás óta eltelt 15 év tapasztalatainak, az alkotmánybírósági gyakorlatnak és az uniós normáknak az alaptörvénybe építéséről - mondta. (MTI) Haraszti a sajtószabadságról Több komoly sajtószabadság-sértési ügyében kellett közbenjárnia tavaly Haraszti Miklósnak, de alapvető problémákat csak néhány volt szovjet tagköztársaságban lát az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselője. Tájékoztatása szerint 2004- ben két magyarországi ügyben volt teendője: először amikor a Magyar Demokrata című hetilap főszerkesztőjét és munkatársát rágalmazás miatt börtönbüntetésre ítélték, másodszor pedig amikor a Népszava munkatársa ellen államtitoksértés miatt emelt vádat az ügyészség. Haraszti szerint kiszivárogtatások esetén csak azt szabad bűncselekménnyel vádolni, aki esküje ellenére nem kezelte megfelelően az államtitkot. Az újságírót akkor szabad büntetni az államtitkok továbbadásáért vagy publikálásért, ha az adat megszerzéséért bűncselekményt követett el. (MTI) HÍRVITA : andrassen Ivan rovata Béke után küzdelem Igazán békésnek mondható karácsonyi napok után a nepszava.hu Hírvitájának olvasóitól azt kérdeztük, miképpen értékelik Tamás Gáspár Miklós lapunkban megjelent A képmutatás éve című írását, amelyben arról ír, hogy miniszterelnök lehet, színikritikus nem az, akinek köze volt az 1989-ben megbukott diktatúra titkosszolgálataihoz - így hangzik az év (Kr. u. 2004) ítélete. Tekintet nélkül arra, hogy ki volt a harmadik ügyosztály egyik vezetője és ki volt az, akit a harmadik ügyosztály kényszerített arra, hogy együttműködjék. Azt ugyan a vitából nem lehetett megállapítani, hogy az ügynökügyekről mi a vitázók véleménye, ám ádáz küzdelem kezdődött pártoskodási alapon. A legtanulságosabb mégis „Independent” megjegyzése: „Mennyire szeretik azok most TGM-t, akik máskor gyűlölik, akik szekus ügynöknek nevezik és ócsárolják. Megyek, iszom egy kis töményét, mert felfordult a gyomrom. Nincs illúzióm, az új év is úgy fog folytatódni, ahogy az óév befejeződik.” HOZZÁSZÓLHAT: www.nepszava.hu