Népszava, 2005. május (132. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-11 / 109. szám

6 Engedély a könyvhétnek Megadta a közterület-foglalási hozzájárulást az V kerületi önkormányzat szakbizottsága tegnap az idei könyvhéthez - közölte lapunkkal a polgár­­mester. Steiner Pál emlékeztetett: csupán harmad­szorra hozta meg támogató döntését a tulajdono­si, vállalkozási és helyiséggazdálkodási bizottság, miután két alkalommal már elnapolta a testület az állásfoglalást az ügyben. Korábban Pásztor Lajos bizottsági elnök mindezt azzal indokolta lapunk­nak: szem előtt tartották, hogy más résztvevők is benyújthassák igényüket, ne csak a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE), vagyis egyenlő esélyekkel indulhasson mindenki az idei 76. Ünnepi Könyvhéten. Mint arról Steiner Pál lapunknak a testület ülése után beszámolt, a bizottság így nemcsak az MKKE-nek, hanem egy másik jelentkezőnek, a Magyar Egye­temi Kiadó Kft.-nek is biztosította a könyvheti jelenlétet a felújított Szent István téren. A polgár­­mester hozzátette: minden résztvevőnek térítés­­mentesen adtak közterület-foglalási engedélyt, mindössze azt kötötték ki, hogy a könyvespavilo­nok stílusukban hasonlóak legyenek, tekintettel az összképre. A Szent István téren egyébként 12 négyzetméteres területet foglalhat el a Magyar Egyetemi Kiadó Kft. A kiadó neve onnan lehet ismerős, hogy a gondozásukban jelent meg 2003 nyarán Orbán Viktor volt miniszterelnöknek „A történelem főutcáján” című albuma, amely 1998 és 2002 közötti évek hazai történéseit mu­tatta be, s amelyet a két évvel ezelőtti könyvhéten a szerző dedikált a kiadó sátrában. L. T. Tervezhetik József Attila síremlékét Bálványos Levente és Horváth Csaba szobrász­­művész Sztélé című pályaterve (képünkön) alapján készül el az új síremlék József Attila nyughelyén, a budapesti Fiumei úti temetőben. A fejfa szerepét egy 2,5 méter magas, 90 centi­méter széles vassztélé veszi át, amelyre az íme, hát megleltem hazámat vers­sorai kerülnek. A síremléket a költő halálának évfordulóján, december 3-án avatják fel. (Népszava) Új kulturális intézeti igazgatók Új vezetőket nevezett ki öt külföldi magyar kul­turális intézet élére Bozóki András kulturális miniszter. Az öt posztra összesen negyvenegyen pályáztak. A Brüsszeli Magyar Kulturális Köz­pontot Petőcz György irányítja majd, aki jelen­leg a Közép-európai Egyetemen (CEU) dolgo­zik. A Prágai Magyar Kulturális Központ élére Varga György műfordító kerül. A Pozsonyi Ma­gyar Kulturális Intézet új igazgatója Krasztev Péter lesz, aki a CEU szakértője. A Delhi Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központot ősztől Lázár Imre vezeti, aki korábban Kairóban és Új-Delhiben irányította a magyar kulturális központot. A Varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatója Gordon István lesz; az új vezető jelenleg a Józsefvárosi Kulturális Központ igazgatója. (Népszava) TÉVÉNÉZŐ ★ [UNK] [UNK] [UNK] Nehézsorsúak Sára Sándor a nyolcvanas évek vé­ls­é­­­­­gén kezdte el forgatni a Nehézsor- *1 *' -súak című 14 részes dokumentum­­filmsorozatát a háború után szovjet hadifogság­ban raboskodókról. A Duna Televízióban nemrég kezdték vetíteni a teljes sorozatot. Minden részben egy portrét láthatunk egy túlélőről. Legutóbb Soós Miklós volt a soron következő epizód fősze­replője. A fér­fit először tíz majd húsz év kényszer­­munkára ítélték. Tíz év lágerlét után 1956 tava­szán került haza. Bár minden évben levelet írt Brezsnyevnek, de csak 1972-ben rehabilitálták. Sára sorozatát aprólékos műgonddal készítette. A portrékat látva az embernek nem marad hiány­érzete. A gyakran anekdotákká nemesült történe­teken túl komoly szembenézést is mutat a riport­alanyok részéről a film, múltjukkal, szerepükkel. Másrészt egy sokáig eltitkolt szörnyűségről leb­benti le a fátylat a kor tanúi segítségével. A soro­zat hiánypótló is, hiszen hasonló vállalkozás az utóbbi időben nemigen született. Egy magát komolyan vevő közszolgálati televíziónak pedig feladata is, hogy ilyen sorozatokkal megörven­deztesse a történelmi múlt részleteinek megisme­résére vágyó nézőt. Balogh Gyula KULTÚRA 2005. MÁJUS 11., SZERDA NÉPSZAVA Jelentkező több is lenne a lerobbant műemlék épület felújítására, de a megoldásra még nincs Vita a Rumbach utcai zsinagógáról Egy friss alapítású zsidó hitközség megvásárolná és saját forrásaiból felújítaná a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát. Ám az állami tulaj­donú épületet egy 2003-as törvény a Mazsihisznek ítélte, amely akkor kapná meg az ingatlant, ha lemon­dana a kanadai nagykövetség jelen­legi épületéről. Az ingatlancserébe azonban csak akkor egyezik bele a Mazsihisz, ha az állam garanciát vállal az épület felújítására. Több mint negyven éve áll üresen a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga. 1959-ben tartottak utoljára istentisz­teletet a híres bécsi építész, Otto Wagner által tervezett épületben. A nyolcvanas években a zsidó hit­község eladta az akkor már meglehe­tősen rossz állapotú zsinagógát az Alba Régia Állami Építőipari Válla­latnak. A cég hozzá is kezdett a fel­újításhoz. Terv volt bőven, koncert­termet, tőzsdét álmodtak az 1872-ben épült szecessziós épületben, csak a pénz fogyott el a kilencvenes évekre. Hasztalan kerestek vevőt a félig fel­újított zsinagógára, amely végül az Állami Vagyonügynökséghez (ÁVÜ) került 1994-ben. A Holokauszt Mú­zeum létrehívásakor sokan a Rum­bach Sebestyén utcai zsinagógában látták volna szívesen az intézményt. Ám végül - hosszas huzavona után - a Páva utcai zsinagógát építették kö­rül a 2004-ben megnyílt Holokauszt Emlékközponttal. 2004 decemberében kereste meg az ÁPV Rt.-t az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Status Quo Ante) azzal, hogy megvásárolná az épületet. 2005 januárjában Yonah Metzger, Izrael Állam főrabbija is szóba hozta Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel folytatott magyarországi tárgyalásai során, hogy helyes volna, ha az EMIH lenne a tulajdonos. Annál is in­kább, mivel a zsinagóga építése ide­jén a status quo ante irányzat kezelé­sében volt. Az ÁPV Rt. azonban azzal utasította vissza a hitközséget, hogy a 2003-as költségvetési törvény értel­mében az épületet a cég vissza fogja szolgáltatni a Mazsihisznek, cserébe, ha az lemond a kanadai követség Bu­dakeszi úti épületéről, amelyet koráb­ban jogszerűtlenül privatizáltak. Mind ez idáig azonban nem történt meg az ingatlancsere. Gyurcsány Ferenc és a főrabbi közti tárgyalások során - me­lyen mind az EMIH, mind a Mazsi­hisz képviselői részt vettek - a mi­niszterelnök azt kérte, a két hitközség próbáljon megegyezni egymással. Az EMIH erre felajánlotta a Mazsi­hisznek, hogy válasszák ketté az épü­let tulajdonjogát és használati jogát, így a Mazsihisz lenne a tulajdonos, az EMIH pedig felújítaná és üzemel­tetné az épületet. Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija szerint mintegy félmilliárd forintot tudnának mozgó­sítani a felújításra, s ugyanennyit a megvételre. Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke lapunknak úgy fogalmazott, a Mazsihisz szilárd koncepcióval ren­delkezik a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát illetően, amelyben egy­aránt helyet kap a turisztikai és a hit­életi hasznosítás. A terv szerint zsina­gógaként és koncertteremként funk­cionálna a templomtér. A hozzá csat­lakozó egyéb tereket pedig külön­böző civil szervezetek rendelkezé­sére bocsátaná a Mazsihisz. Szó van róla, hogy a svájci Karl Lutz alapít­vány is e falak között működne. Heisler András hozzátette, az épület­cserébe abban az esetben egyezik bele a Mazsihisz, ha az állam segítsé­get nyújt a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújításához. Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija elmondta, egyelőre néhány száz bejegyzett tagja van, az alig egy­éves hitközségüknek. Újságjuk tizen­hatezer példányban jelenik meg, s mintegy kilencezer családdal tarta­nak élő kapcsolatot. Több százan vé­gezték el a Zsidó Tudományok Sza­badegyetemét, illetve az idéntől ma­gyar diákokat is fogad a Pesti Jesiva, az ortodox rabbiképző, amely szintén a hitközség irányítása alatt áll. Köves Slomó elmondta, az EMIH azt szeret­né, ha a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga ismét a hitéletet szolgálná. A közösség két imateremmel rendel­kezik a fővárosban. Köves Slomó szerint azonban folyamatosan növek­szik az igény. A zsinagógához tartozó lakásokat, irodákat oktatási, kulturá­lis célra használnák, ide költözne a Pesti Jesiva. Terveznek kóser kávézót is, amely a turisták és a helybeliek számára is vonzó színfolt lehetne. Wisz Péter, a Debreceni Status Quo Ante Izraelita Anyahitközség el­nöke lapunknak elmondta, a magyar­­országi status quo ante vallási irány­zat történelmileg jogfolytonos kép­viselője a debreceni hitközség, mely tagja a Mazsihisznek is - szemben az EMIH-el. A hitközség úgy látja jó­nak, ha a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga a Mazsihiszhez kerül, s egyszerre szolgálja a zsidóság és a Magyar Köztársaság javát. Hamvay Péter 1869-IG KELL VISSZAMENNI AZ IDŐBEN, hogy megértsük a történetet. Ekkor szakad három ágra a magyarországi izraelita vallás. Mint az köztudott, a neológok elfogadták a vallás megújítását, az ortodoxok azonban továbbra is ragaszkodtak a legszigorúbb hagyományokhoz. Létrejött egy harmadik irány­zat is, amely nem fogadta el a zsidó vallás szakadását. Nevükben is ezt kíván­ták kifejezni: status quo ante, azaz eredeti állapot. 1928-ban engedélyezte a kultuszminisztérium, hogy a status quo ante is önálló szövetség legyen, a köz­pont Debrecen lett. Pesten a neológok Dohány utcai, az ortodoxok Kazinczy utcai templomához közel magasodott a status quo ante Rumbach Sebestyén utcai zsinagógája. Cannes: kezdődik a seregszemle Ma kezdődik Cannes-ban az 58. nem­zetközi filmfesztivál. Dominik Moll Lemming című filmjének nyitóelőadá­sától a május 22-i díjkiosztó gáláig öt kontinens huszonnyolc országának 53 filmjét vetítik a világ első számú fil­mes seregszemléjének tartott fesztivá­lon. Idén örvendetes a magyar részvé­tel: a hivatalos programban vasárnap lesz Mundmczó Kornél Johanna című filmjének világpremierje az „Egy bizo­nyos nézet” elnevezésű programban. A kisfilmek versenyében Kenyeres Bálint Before Down című rendezése küzd meg az Arany Pálmáért. A hiva­talos programon kívül is szerepel ma­gyar alkotás, az egyik Kardos Sándor Résfilm, a másik Tóth Barnabás Vona­ton című munkája. A nagyjátékfilmek versenyében húsz alkotás szerepel, a rendezők közt van Wim Wenders, Lars Von Trier, Michael Haneke, a Dar­­denne fivérek, Marco Tullio Giordana és Jim Jarmusch. A seregszemlén öt­ven film világpremierjére kerül sor, közülük 13 első filmes rendező műve. A versenyen kívüli bemutatók között is vannak nagyágyúk, mint például Woody Allen, illetve George Lucas Star Wars című sci-fi folyamának har­madik epizódja, a Shitek bosszúja. Népszava-információ Mély fájdalommal tudatjuk a Nagy Generációval és mindazokkal, akik tisztelték és szerették, hogy PÁSZTORT ZOLTÁN Kossut­h-dí­jas, az Illés együttes dobosa 61 éves korában elhunyt. M­i­nda­n­ny­ian gyás­z­ol­j­u­k. Végső búcsúztatását 2005. május 19-én 14 óra 15 perckor tartjuk a Farkasréti temető Makovecz ravatalozójában. Táviratain: Zikkurat Színpadi Ügynökség (1137 Budapest, Szent István krt. 2.1V/23.; zikkurat@chello.hu)

Next