Népszava, 2005. május (132. évfolyam, 101-125. szám)
2005-05-11 / 109. szám
6 Engedély a könyvhétnek Megadta a közterület-foglalási hozzájárulást az V kerületi önkormányzat szakbizottsága tegnap az idei könyvhéthez - közölte lapunkkal a polgármester. Steiner Pál emlékeztetett: csupán harmadszorra hozta meg támogató döntését a tulajdonosi, vállalkozási és helyiséggazdálkodási bizottság, miután két alkalommal már elnapolta a testület az állásfoglalást az ügyben. Korábban Pásztor Lajos bizottsági elnök mindezt azzal indokolta lapunknak: szem előtt tartották, hogy más résztvevők is benyújthassák igényüket, ne csak a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE), vagyis egyenlő esélyekkel indulhasson mindenki az idei 76. Ünnepi Könyvhéten. Mint arról Steiner Pál lapunknak a testület ülése után beszámolt, a bizottság így nemcsak az MKKE-nek, hanem egy másik jelentkezőnek, a Magyar Egyetemi Kiadó Kft.-nek is biztosította a könyvheti jelenlétet a felújított Szent István téren. A polgármester hozzátette: minden résztvevőnek térítésmentesen adtak közterület-foglalási engedélyt, mindössze azt kötötték ki, hogy a könyvespavilonok stílusukban hasonlóak legyenek, tekintettel az összképre. A Szent István téren egyébként 12 négyzetméteres területet foglalhat el a Magyar Egyetemi Kiadó Kft. A kiadó neve onnan lehet ismerős, hogy a gondozásukban jelent meg 2003 nyarán Orbán Viktor volt miniszterelnöknek „A történelem főutcáján” című albuma, amely 1998 és 2002 közötti évek hazai történéseit mutatta be, s amelyet a két évvel ezelőtti könyvhéten a szerző dedikált a kiadó sátrában. L. T. Tervezhetik József Attila síremlékét Bálványos Levente és Horváth Csaba szobrászművész Sztélé című pályaterve (képünkön) alapján készül el az új síremlék József Attila nyughelyén, a budapesti Fiumei úti temetőben. A fejfa szerepét egy 2,5 méter magas, 90 centiméter széles vassztélé veszi át, amelyre az íme, hát megleltem hazámat verssorai kerülnek. A síremléket a költő halálának évfordulóján, december 3-án avatják fel. (Népszava) Új kulturális intézeti igazgatók Új vezetőket nevezett ki öt külföldi magyar kulturális intézet élére Bozóki András kulturális miniszter. Az öt posztra összesen negyvenegyen pályáztak. A Brüsszeli Magyar Kulturális Központot Petőcz György irányítja majd, aki jelenleg a Közép-európai Egyetemen (CEU) dolgozik. A Prágai Magyar Kulturális Központ élére Varga György műfordító kerül. A Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet új igazgatója Krasztev Péter lesz, aki a CEU szakértője. A Delhi Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központot ősztől Lázár Imre vezeti, aki korábban Kairóban és Új-Delhiben irányította a magyar kulturális központot. A Varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatója Gordon István lesz; az új vezető jelenleg a Józsefvárosi Kulturális Központ igazgatója. (Népszava) TÉVÉNÉZŐ ★ [UNK] [UNK] [UNK] Nehézsorsúak Sára Sándor a nyolcvanas évek vélségén kezdte el forgatni a Nehézsor- *1 *' -súak című 14 részes dokumentumfilmsorozatát a háború után szovjet hadifogságban raboskodókról. A Duna Televízióban nemrég kezdték vetíteni a teljes sorozatot. Minden részben egy portrét láthatunk egy túlélőről. Legutóbb Soós Miklós volt a soron következő epizód főszereplője. A férfit először tíz majd húsz év kényszermunkára ítélték. Tíz év lágerlét után 1956 tavaszán került haza. Bár minden évben levelet írt Brezsnyevnek, de csak 1972-ben rehabilitálták. Sára sorozatát aprólékos műgonddal készítette. A portrékat látva az embernek nem marad hiányérzete. A gyakran anekdotákká nemesült történeteken túl komoly szembenézést is mutat a riportalanyok részéről a film, múltjukkal, szerepükkel. Másrészt egy sokáig eltitkolt szörnyűségről lebbenti le a fátylat a kor tanúi segítségével. A sorozat hiánypótló is, hiszen hasonló vállalkozás az utóbbi időben nemigen született. Egy magát komolyan vevő közszolgálati televíziónak pedig feladata is, hogy ilyen sorozatokkal megörvendeztesse a történelmi múlt részleteinek megismerésére vágyó nézőt. Balogh Gyula KULTÚRA 2005. MÁJUS 11., SZERDA NÉPSZAVA Jelentkező több is lenne a lerobbant műemlék épület felújítására, de a megoldásra még nincs Vita a Rumbach utcai zsinagógáról Egy friss alapítású zsidó hitközség megvásárolná és saját forrásaiból felújítaná a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát. Ám az állami tulajdonú épületet egy 2003-as törvény a Mazsihisznek ítélte, amely akkor kapná meg az ingatlant, ha lemondana a kanadai nagykövetség jelenlegi épületéről. Az ingatlancserébe azonban csak akkor egyezik bele a Mazsihisz, ha az állam garanciát vállal az épület felújítására. Több mint negyven éve áll üresen a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga. 1959-ben tartottak utoljára istentiszteletet a híres bécsi építész, Otto Wagner által tervezett épületben. A nyolcvanas években a zsidó hitközség eladta az akkor már meglehetősen rossz állapotú zsinagógát az Alba Régia Állami Építőipari Vállalatnak. A cég hozzá is kezdett a felújításhoz. Terv volt bőven, koncerttermet, tőzsdét álmodtak az 1872-ben épült szecessziós épületben, csak a pénz fogyott el a kilencvenes évekre. Hasztalan kerestek vevőt a félig felújított zsinagógára, amely végül az Állami Vagyonügynökséghez (ÁVÜ) került 1994-ben. A Holokauszt Múzeum létrehívásakor sokan a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában látták volna szívesen az intézményt. Ám végül - hosszas huzavona után - a Páva utcai zsinagógát építették körül a 2004-ben megnyílt Holokauszt Emlékközponttal. 2004 decemberében kereste meg az ÁPV Rt.-t az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Status Quo Ante) azzal, hogy megvásárolná az épületet. 2005 januárjában Yonah Metzger, Izrael Állam főrabbija is szóba hozta Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel folytatott magyarországi tárgyalásai során, hogy helyes volna, ha az EMIH lenne a tulajdonos. Annál is inkább, mivel a zsinagóga építése idején a status quo ante irányzat kezelésében volt. Az ÁPV Rt. azonban azzal utasította vissza a hitközséget, hogy a 2003-as költségvetési törvény értelmében az épületet a cég vissza fogja szolgáltatni a Mazsihisznek, cserébe, ha az lemond a kanadai követség Budakeszi úti épületéről, amelyet korábban jogszerűtlenül privatizáltak. Mind ez idáig azonban nem történt meg az ingatlancsere. Gyurcsány Ferenc és a főrabbi közti tárgyalások során - melyen mind az EMIH, mind a Mazsihisz képviselői részt vettek - a miniszterelnök azt kérte, a két hitközség próbáljon megegyezni egymással. Az EMIH erre felajánlotta a Mazsihisznek, hogy válasszák ketté az épület tulajdonjogát és használati jogát, így a Mazsihisz lenne a tulajdonos, az EMIH pedig felújítaná és üzemeltetné az épületet. Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija szerint mintegy félmilliárd forintot tudnának mozgósítani a felújításra, s ugyanennyit a megvételre. Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke lapunknak úgy fogalmazott, a Mazsihisz szilárd koncepcióval rendelkezik a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát illetően, amelyben egyaránt helyet kap a turisztikai és a hitéleti hasznosítás. A terv szerint zsinagógaként és koncertteremként funkcionálna a templomtér. A hozzá csatlakozó egyéb tereket pedig különböző civil szervezetek rendelkezésére bocsátaná a Mazsihisz. Szó van róla, hogy a svájci Karl Lutz alapítvány is e falak között működne. Heisler András hozzátette, az épületcserébe abban az esetben egyezik bele a Mazsihisz, ha az állam segítséget nyújt a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújításához. Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija elmondta, egyelőre néhány száz bejegyzett tagja van, az alig egyéves hitközségüknek. Újságjuk tizenhatezer példányban jelenik meg, s mintegy kilencezer családdal tartanak élő kapcsolatot. Több százan végezték el a Zsidó Tudományok Szabadegyetemét, illetve az idéntől magyar diákokat is fogad a Pesti Jesiva, az ortodox rabbiképző, amely szintén a hitközség irányítása alatt áll. Köves Slomó elmondta, az EMIH azt szeretné, ha a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga ismét a hitéletet szolgálná. A közösség két imateremmel rendelkezik a fővárosban. Köves Slomó szerint azonban folyamatosan növekszik az igény. A zsinagógához tartozó lakásokat, irodákat oktatási, kulturális célra használnák, ide költözne a Pesti Jesiva. Terveznek kóser kávézót is, amely a turisták és a helybeliek számára is vonzó színfolt lehetne. Wisz Péter, a Debreceni Status Quo Ante Izraelita Anyahitközség elnöke lapunknak elmondta, a magyarországi status quo ante vallási irányzat történelmileg jogfolytonos képviselője a debreceni hitközség, mely tagja a Mazsihisznek is - szemben az EMIH-el. A hitközség úgy látja jónak, ha a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga a Mazsihiszhez kerül, s egyszerre szolgálja a zsidóság és a Magyar Köztársaság javát. Hamvay Péter 1869-IG KELL VISSZAMENNI AZ IDŐBEN, hogy megértsük a történetet. Ekkor szakad három ágra a magyarországi izraelita vallás. Mint az köztudott, a neológok elfogadták a vallás megújítását, az ortodoxok azonban továbbra is ragaszkodtak a legszigorúbb hagyományokhoz. Létrejött egy harmadik irányzat is, amely nem fogadta el a zsidó vallás szakadását. Nevükben is ezt kívánták kifejezni: status quo ante, azaz eredeti állapot. 1928-ban engedélyezte a kultuszminisztérium, hogy a status quo ante is önálló szövetség legyen, a központ Debrecen lett. Pesten a neológok Dohány utcai, az ortodoxok Kazinczy utcai templomához közel magasodott a status quo ante Rumbach Sebestyén utcai zsinagógája. Cannes: kezdődik a seregszemle Ma kezdődik Cannes-ban az 58. nemzetközi filmfesztivál. Dominik Moll Lemming című filmjének nyitóelőadásától a május 22-i díjkiosztó gáláig öt kontinens huszonnyolc országának 53 filmjét vetítik a világ első számú filmes seregszemléjének tartott fesztiválon. Idén örvendetes a magyar részvétel: a hivatalos programban vasárnap lesz Mundmczó Kornél Johanna című filmjének világpremierje az „Egy bizonyos nézet” elnevezésű programban. A kisfilmek versenyében Kenyeres Bálint Before Down című rendezése küzd meg az Arany Pálmáért. A hivatalos programon kívül is szerepel magyar alkotás, az egyik Kardos Sándor Résfilm, a másik Tóth Barnabás Vonaton című munkája. A nagyjátékfilmek versenyében húsz alkotás szerepel, a rendezők közt van Wim Wenders, Lars Von Trier, Michael Haneke, a Dardenne fivérek, Marco Tullio Giordana és Jim Jarmusch. A seregszemlén ötven film világpremierjére kerül sor, közülük 13 első filmes rendező műve. A versenyen kívüli bemutatók között is vannak nagyágyúk, mint például Woody Allen, illetve George Lucas Star Wars című sci-fi folyamának harmadik epizódja, a Shitek bosszúja. Népszava-információ Mély fájdalommal tudatjuk a Nagy Generációval és mindazokkal, akik tisztelték és szerették, hogy PÁSZTORT ZOLTÁN Kossuth-díjas, az Illés együttes dobosa 61 éves korában elhunyt. Mindannyian gyászoljuk. Végső búcsúztatását 2005. május 19-én 14 óra 15 perckor tartjuk a Farkasréti temető Makovecz ravatalozójában. Táviratain: Zikkurat Színpadi Ügynökség (1137 Budapest, Szent István krt. 2.1V/23.; zikkurat@chello.hu)