Népszava, 2005. június (132. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-01 / 126. szám

2 Somogyi: fontos a Mediterráneum is Magyarország az európai szomszédságpolitiká­ban geopolitikai helyzete és történelmi okok miatt alapvetően a Balkánra és a kelet-európai térségre összpontosít, de fontosnak tartja az euro-mediterrán együttműködést is, s kész eb­ben a folyamatban aktívan részt venni, például megosztva az érintettekkel a demokratikus át­alakulásban felhalmozott tapasztalatait - mondta Somogyi Ferenc külügyminiszter, aki kedden Luxemburgban részt vett e két országcsoport közös külügyminiszteri találkozóján. (MTI) Marad a kétféle boszniai rendőrség Túl nagy a gyűlölség egyfelől a boszniai szer­­bek, másfelől pedig a bosnyákok és horvátok között ahhoz, hogy egy­séges rendőrséget tartsa­nak fenn - derült ki a boszniai szerb parlament elutasító döntéséből. A rendfenntartó szervek egyesítését Paddy Ashdown (képünkön), a nem­zetközi közösség boszniai főmegbízottja szorgal­mazta, arra törekedve, hogy a két, egymással egyfajta „hideg békében” élő boszniai alakulat végre összeolvadjon és létrejöjjön egy egységes állami struktúra. E két alakulatnak­­ a szerb és a bosnyák-horvát entitásnak jelenleg ugyanis két különálló rendőrsége van, amelyek között nincs semmiféle együttműködés. (Népszava) Vadim Tudor visszavette a vezetést Botrányba fulladt politikai puccsal tér vissza a Nagy Románia Párt (PRM) elnöki székébe Corneliu Vadim Tudor, a márciusban néppárttá átkeresztelt alakulat tiszteletbeli elnöke. Cornel Ciontu, az átkeresztelt formáció elnöke kedden sajtóértekezleten tiltakozott amiatt, hogy nagy romániái parlamenti képviselők és Vadim Tudor testőrei megakadályozták abban, hogy bemenjen hivatalába. Az történt ugyanis, hogy Vadim Tudor, aki márciusban tiszteletbeli el­nökké áttette magát, bejelentette: visszatér az elnöki székbe, az alakulat nevéből törlik a nép­párti jelzőt és kizárják Cornel Ciontut. (MTI) Havril András Rómában tárgyalt A békefenntartó missziókban való együttműkö­désről, elsősorban a balkáni és afganisztáni fel­adatok teljesítéséről folytatott tárgyalásokat Rómában Havril András vezérezredes, vezér­kari főnök, aki kedden a velencei „Serenissima” Lagunari ezred gyakorlatát is megtekintette. Havril elmondta, hogy az ősztől a balkáni erő­ket magyar századdal erősítik, amely egy olasz vezetésű zászlóaljba kerül majd. (MTI) Újfajta iráni rakétát próbáltak ki Irán újabb fenyegető lépést tett a közel-ke­leti fegyverkezési ver­senyben. Mint Ali Samhani védelmi mi­niszter bejelentette, or­szága olyan rakétakí­sérletet hajtott végre, melynél a hajtóanyag szilárd halmazállapotú volt. A fegyver hatótá­volsága a 2000 kilo­métert is meghaladta, vagyis alkalmas arra, hogy vele csapást mérje­nek Izraelre vagy valamelyik közel-keleti ame­rikai támaszpontra. Iránnak már eddig is voltak ilyen nagy hatótávolságú rakétái, ám azok cseppfolyós üzemanyaggal működtek, ami bi­zonytalanabbá teszi katonai célokra történő fel­­használásukat. (Népszava) Holttestek a karacsi gyorsétteremben Zavargások törtek ki a pakisztáni Karacsiban egy síita mecsetben elkövetett robbantásos me­rénylet nyomán. A hatóságok hat összeégett holttestet találtak egy gyorsétteremben, ame­lyet a zavargások során felgyújtott a feldühö­dött tömeg. A síita tiltakozók tömege lángra lobbantott számos gépkocsit és épületet, egye­bek között a Kentucky Fried Chicken étterem­lánc egyik éttermét is. A tűzoltók és a rendőrök hat alkalmazott összeégett tetemét találták meg a gyorsétterem kiégett falai között. A mecset­ben elkövetett merényletben öt ember halt meg. (MTI) VILÁG 2005. JÚNIUS 1., SZERDA NÉPSZAVA Ma hozzák nyilvánosságra az új kabinet tagjainak névsorát Villepin a francia kormányfő Jacques Chirac francia államfő Dominique de Villepint nevezte ki új miniszterelnökké - jelentette be kedden Párizsban az elnöki hivatal. Az 51 éves Villepin eddig belügymi­niszter volt Jean-Pierre Raffarin kor­mányában, korábban pedig külügy­miniszterként az iraki háborút ellen­ző politika fő tolmácsolója volt. Az új miniszterelnök feladata lesz „friss lendületet adni” a francia kor­mány politikájának, ahogyan azt Chi­rac elnök vasárnap este, az európai alkotmány elutasításával végződő népszavazás utáni nyilatkozatában megígérte. Az új kabinet összetéte­léről még sem Villepin, sem pedig Chirac nem nyilatkozott, de egy fran­cia képviselő a France-Info rádiónak már elárulta, hogy a belügyi tárcát az a Nicolas Sarkozy kapja meg, aki szintén a kormányfői tisztség váromá­nyosa volt, és korábban már vezette a belügyminisztériumot. A kormány­névsort a tervek szerint ma hozzák nyilvánosságra. A politikai elemzők a korábbinál karcsúbb kabinetet várnak. Dominique de Villepin számított a legesélyesebbnek a népszerűtlen Raf­farin posztjára, akit a sikertelen gaz­dasági reformok és a magas munka­­nélküliség után az európai alkotmány leszavazásáért bűnbaknak tekintett az elnök. MTI-információ Uniós glória az új miniszterelnök feje felett: Villepin a történtek ellenére Európa-párti Fotó: Reuters AZ ARISZTOKRATA származású Dominique de Villepin Rabatban született 1953-ban. Irodalmi és jogi végzettsége után politikai tu­dományokból szerzett diplomát. A külügyminisztériumban közel­­keleti tanácsadóként kezdte, majd Franciaország washingtoni nagy­­követségének sajtóattaséja volt. 1995 és 2002 között, Chirac első elnöksége idején az államfő leg­közelebbi munkatársának számí­tott. íróként is ismert: történelmi munkát publikált a napóleoni kor­ról és versei is megjelentek. Kell-e a Golán-fennsík Izraelnek? Az „A-Sark el-Auszat” arab újságnak adott, a maga nemében első interjújá­ban Mose Jaalon izraeli vezérkari főnök kijelentette, hogy Izrael meg tudná magát védeni akkor is, ha kivo­nulna a Golán-fennsíkról (amelyet 1967-ben foglalt el Szíriától). Jaalon pesszimistán nyilatkozott az izraeli­arab béke esélyeiről, szerinte évtize­deknek kell eltelniük, míg mindkét fél sebei behegednek. Pozitívnak ítél­te Mahmúd Abbász palesztin elnök kijelentéseit a terrorizmus ellen, de Jaalon szerint Abbász „túlságosan habozó politikát folytat” és ezzel erő­síti a szélsőséges Hamászt. Jobboldali politikusok azonnal éle­sen bírálták Jaalon Golán-fennsíkot érintő nyilatkozatát, felelőtlennek minősítették, főleg, mert „egyenruhát viselő tiszt” ajkából hangzott el. (A vezérkari főnök ma szerel le). Ezzel szemben Roman Bronfman, a baloldali Jah­ad-párt képviselője úgy vélte, Jaalon kijelentése a Golánról azt bizonyítja, hogy Izrael biztonsá­gát nem területgyarapítás, hanem a szomszéd arab országokkal elérendő normalizálás biztosíthatja. A Gázai övezetben a palesztin biz­tonsági szervek felfedtek egy tíz mé­ter mély föld alatti folyosót, amely Han Junisz palesztin város felől Gus Katif zsidó településtömb felé veze­tett. A folyosót az Iszlám Dzsihád emberei ásták, s ellenkezni próbáltak, amikor a palesztin rendőrség bete­mette a folyosót. Rámalláhban meggyilkolták Szamir a­ Rantiszi palesztin újságírót, Jasszer Abed Rabbónak, az úgynevezett genfi békekezdeményezés palesztin kezde­ményezőjének közeli munkatársát. Palesztin források szerint azonban a bűntény háttere nem politikai, hanem családi viszályokra vezethető vissza. Az eset vizsgálata folyik. Ireneosz jeruzsálemi görög-ortodox pátriárka - akit le akartak mondatni, mivel jerzsálemi óvárosi egyházi tel­keket adott el zsidóknak - ellentáma­dásba ment át. Tegnap zsidó telepes lobbikat vádolt meg, hogy hamis vá­dakkal próbálják ellene hangolni az egyház vezetőit, állítólag éppen azért, mert ő volt az, aki megtagadta a telkek eladását. Állítása szerint a telepesek egy a Virgin-szigeteken bejegyzett lát­szattársaságon keresztül akarták meg­vásárolni a telkeket. Yehuda Lahav (Tel-Aviv) Palesztin rendőr szemrevételezi a terroristák által kiépített föld alatti folyosót Fotó: Reuters Két hónapon belül kezdődhet a volt iraki diktátor pere Két hónapon belül megkezdődhet Szaddám Huszein megbuktatott iraki diktátor bírósági felelősségre vonása a terhére rótt emberiesség elleni bű­nök ügyében - közölte kedden Dzsa­­lal Talabani iraki elnök. Két iraki katona életét vesztette kedden egy robbantásos merényletben a Bagdadtól északra fekvő Baakúba városában. A hadsereg szóvivője sze­rint egy őrjáratot vett föl egy katonai konvoj, amikor felrobbant a közelük­ben egy gépkocsiba rejtett pokolgép. A két halotton kívül hatan megsebe­sültek, közülük négyen súlyosan. Ugyanebben a térségben, minded­dig tisztázatlan körülmények között lezuhant az amerikai hadsereg egyik helikoptere, s a fedélzetén tartózkodó négy amerikai és egy iraki katona életét vesztette. Lezuhant egy olasz harci helikopter is Irakban és négyen életüket vesztet­ték - közölte az olasz védelmi minisz­térium. A szerencsétlenség, amelynek okai eddig nem ismertek, a tallili repü­lőtér közelében történt, az Irakban állomásozó olasz kontingens főhadi­szállásától, Nászíríjától 20 kilométerre délre. Valamennyi halálos áldozat olasz katona volt. MTI-információ Ezúttal a hollandok nyilvánítják ki véleményüket az EU-alkotmányról Csak a csodában bízhatnak azok, akik az igen győzelmére fogadtak az Európai Unió alkotmányáról ma ren­dezendő hollandiai népszavazáson. Minden felmérés azt valószínűsíti, hogy az ország történetének első re­ferendumán a szavazópolgárok nagy többséggel el fogják utasítani az új uniós szerződést. Ahogyan Francia­­országban, úgy Hollandiában sem elsősorban a dokumentum szövegé­ről, hanem a kormány teljesítményé­ről és általában az európai politikáról mondanak ítéletet a választók. Bár a középjobb koalíció pártjai és az el­lenzéki Munkapárt egyaránt az alkot­mányos szerződés mellett tették le a garast, a szélsőséges, populista erők ügyesen lovagolták meg a kormány­­ellenes hangulatot és a polgárok tájé­kozatlanságára építve sikerrel riogat­tak a „brüsszeli bürokrácia” túlzott hatalmával, a nemzeti szuverenitás elveszítésének fenyegető rémével. A hollandok nagy része szavazatával kíván tiltakozni az euró jelentős ár­emelkedéssel járó bevezetése és a kilátásba helyezett török EU-tagfel­­vétel ellen is. Elemzők szerint a francia népsza­vazás eredménye bátorítást adhat az alkotmány holland ellenzőinek és el­bizonytalaníthatja, otthon maradásra késztetheti támogatóinak táborát. A voksolás előtti utolsó közvéle­mény-kutatások a nem 58-61 száza­lékos győzelmét jósolták. A holland referendum nem kötelező érvényű, a parlamenti pártok azonban bejelen­tették: legalább 30 százalékos részvé­teli arány esetén tartani fogják magu­kat a nép akaratnyilvánításához. Jan Peter Balkenende kormányfő jelezte, a kormány nem bukik az alkot­mánnyal együtt, Nicolai Atzo Euró­­pa-ügyi miniszter pedig arra figyel­meztette honfitársait, hogy a holland vétó „nagy problémákat okozhat Európában”, mivel újabb népszava­zás kiírása és a szerződés újratárgya­lása egyaránt lehetetlen. Halmai Katalin (Brüsszel)

Next