Népszava, 2005. október (132. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-01 / 230. szám
Orbán beperelte lapunkat, mert szerinte valótlanságokat idézett szocialista politikusoktól Hiteles közlés esetén nincs mitől tartani A sajtónak nem kell félnie, amiért politikusok perbe fogják más politikusok véleményének ismertetéséért-véli az elismert médiajogi szakértő. Sarkady Ildikó szerint a médiumoknak nincs mitől tartaniuk, ha hitelesen és pontosan adták vissza, idézték a politikusok szavait. Orbán Viktor Fidesz-elnök pert indított a Népszava kiadója mint elsőrendű alperes, a Népszabadság kiadója mint másodrendű alperes, Simon Gábor, az MSZP választmányi elnöke mint harmadrendű alperes és Újhelyi István, az MSZP alelnöke mint negyedrendű alperes ellen. A volt kormányfő azt kifogásolja, hogy a két lap szerinte megalapozatlan, valótlanságokat tartalmazó állításokat idézett a két politikustól, amivel őt antiszemitizmussal vádolták meg. Orbán úgy véli, Simon és Újhelyi véleménynyilvánítása meghaladja az alkotmányos kereteket, és az elmondottak alkalmasak arra, hogy személyét a közvélemény tévesen és hátrányosan ítélje meg. A két politikus annak kapcsán mondta el véleményét, hogy Orbán nyári, tusnádfürdői beszédében közölte: „nekünk egy nemzeti baloldalra is szükségünk van. Sokan persze szkeptikusak, mondván, hogy különböző, hát genetikailag talán túlzás lenne mondani, inkább fogalmazzunk úgy, történelmi meghatározottság miatt ennek az esélyei csekélyek”. Az exkormányfő kéri a bíróságtól, kötelezze az alpereseket, hogy közleményben adjanak elégtételt, az ügy miatt keletkezett nem vagyoni kárának összegét alperesenként mintegy egymillió forintban jelölte meg. Kérdés, a lapok megsértik-e bárki jó hírnevét, ha beszámolnak egy eseményről és az ott megszólaló közszereplő véleményét nyilvánosságra hozzák. Sarkady Ildikó médiajogi szakértő szerint a sajtó függetlensége nem jelenti azt, hogy az orgánum a saját cikkétől is független lehet. Azaz a sajtó objektív felelőssége mindig érvényesül. A lapok és a műsorszolgáltatók felelnek azért, ami náluk megjelenik vagy elhangzik. Kérdés, mennyire érvényesül az objektív felelősség a gyakorlatban a sajtótájékoztatókról történő tudósítás kapcsán vagy amikor szó szerint idéznek egy közszereplőt. Sarkady szerint az újságírói pozíció felelősség, ezért egy cikk írójának utána kell járnia, valós tényt állít-e. Nem szabad szolgai módon leírni, amit egy politikus mondott, hiszen ha állítása nem felel meg a valóságnak, akkor az újság is felelősségre vonható, mert beszámolt a valótlan állításról. A sajtótörvény szerint ugyanakkor a sajtó feladata a hiteles, pontos, gyors tájékoztatás, és a Legfelsőbb Bíróság szerint sem veheti át egy újságíró a nyomozó hatóság szerepét, hiszen eszközei sincsenek rá. Ez esetben ha híven és pontosan tájékoztat egy eseményről, nem téveszti meg az olvasókat, akkor mentesül a felelősség alól. A szakértő kiemelte: ha a cikk idézőjelben szó szerinti idézetet közöl, a bíróság mérlegeli, hogy a kijelentés valóban elhangzott-e és úgy hangzott-e el az eseményen. Ha tartalmilag idéz viszont egy sajtóorgánum, és nem valós, amit a hivatkozott politikus mond, bukik a lap is a bíróság előtt, hiszen a valótlan kijelentésnek a sajtótermék nyújtott nyilvánosságot. A személyiségi jogi perek esetében a felperesnek és jogi képviselőjének kell megalapozni a bizonyítási eljárásban a jogsértést. Sarkady úgy véli, a lapok gyakran esnek abba a csapdába, hogy azt hiszik, korlátlan a véleménynyilvánítás szabadsága. Ám ha egy vélemény műfajú cikk tényállítása valótlannak bizonyul vagy hamis látszatot kelt, akkor eredménnyel perelhető a lap kiadója. Csak konkrét szövegkörnyezetben, szó szerint leírt szövegek alapján tudja a bíróság megállapítani, hogy mi minősül véleménynek, mi tényállításnak. A lapoknak nem kell félniük, ha hiteles, pontos, gyors tájékoztatási kötelezettségüknek eleget tettek, és úgy közölték azt, ahogy az érintettek elmondták. A médiajogász kiemelte, azért, mert valaki perel egy kiadót, az nem azt jelenti, hogy annak felelősségét a bíróság meg is állapítja. Herczeg Dóra Kőbánya: ismét kétes ügyek Néhány hónappal azután, hogy Kőbánya szocialista alpolgármesterének fiktív párttagok állítólagos - utóbb nem bizonyított - toborzása miatt voltak kellemetlen napjai, ismét Kaszab Csabáról szólnak a hírek. A politikust csütörtökön, az irodájában tartott házkutatás után kihallgatták az ügyészségi nyomozók, de aztán szabadon távozhatott. Úgy tudjuk, az Ügyészségi Nyomozó Hivatal hónapok óta vizsgálódik egy vesztegetési ügyben, így jutottak el Kaszabig. Vezető beosztású, hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettének megalapozott gyanúja miatt folyik eljárás - mondta lapunknak a Fővárosi Főügyészség szóvivője. Varga Jenő nem nyilatkozott azokról a dokumentumokról, melyeket a nyomozók lefoglaltak. Az eddigi információk szerint egy építési vállalkozó jelentette fel Kaszabot, s az ügy évekkel ezelőtt történt, amikor az alpolgármester még a beruházási bizottság elnöke volt. A feljelentő - akivel saját magára is terhelő vallomása miatt egyes információk szerint az ügyészség vádalkut köthetett - állítólag csúszópénzek fejében több megbízatást is megkapott önkormányzati tulajdonú ingatlanok renoválására. Ráadásul a munkákat el sem végezték, s fiktív számlákra fizetett milliókat az önkormányzat. A kőbányai szocialisták szerint Hiller István mindenről tudott - ezt furcsamód a helyi fideszes képviselők jelentették be pénteken. A kőbányai Fidesz arra kéri az MSZP elnökét, hogy a kerület érdekében tegyen rendet a párt helyi szervezetében - mondta Weeber Tibor frakcióvezető. György István, a kerületi Fidesz elnöke elmondta: 1995-től a helyi szocialisták közül egy vállalkozói csoport „egyre bátrabban és gátlástalanabbá megszerezte a teljes politikai és gazdasági hatalmat a kerületi döntésekben, ezek után egyenes út vezetett a politikai hatalom megszerzéséhez”. Lapunk meghallgatta volna Andó Sándor polgármester véleményét az ügyről s azt is, tervezi-e esetleg Kaszab felfüggesztését, ám lapzártánkig nem értük el. L. T. HILLER ISTVÁN az MTV péntek reggeli műsorában azt mondta: mindezt nem tekinti a párt ügyének, mert elkülönül az azóta rendezett fiktívtag-botránytól. A pártelnök szerint „az ügyészségi nyomozó hivatal nyilván teljesíti a feladatát, és nem azt nézi, hogy egyik párt vagy másik párt, egyébként pedig mindenkit megillet az ártatlanság vélelme”. Hozzátette: mindez a pártnak sem kellemes, ám őt az érdekli, hogy ha 176 képviselőjelölt van egy nagy pártban, és ott 174-175 rendben dolgozik, akkor egy-kettő ne zavarhassa meg ezt. NÉPSZAVA 2005. OKTÓBER 1., SZOMBAT BELFÖLD Nagygyűlést tervez az MSZP Jövő vasárnap mintegy tízezres nagygyűlést tart az MSZP a budapesti arénában. A rendezvényen, melyet kulturális műsorok színesítenek, felszólal majd Gyurcsány Ferenc kormányfő és Hiller István pártelnök is. Közben ezen a hét végén is folytatódik a párt Nagy őszi párbeszéd kampánya. Mint ismert, mintegy 900 településen, több mint 1600 alkalommal találkoznak az MSZP-politikusok az emberekkel. A beszélgetések helyszínei általában ABC-k, rendelőintézetek, piacok, aluljárók. Az MSZP lendülete nem látszik megakadni. Úgy tudjuk, az utcai beszélgetések után késő ősszel, télen újabb kampányba kezdenek a szocialisták: ezúttal tételesen beszámolnak arról, hogy mit tett eddig a Gyurcsány-kormány. Tegnap Zalaegerszegen tartottak regionális választmányi ülést, melyen Simon Gábor választmányi elnök mellett Hiller István és Kiss Péter kancelláriaminiszter is részt vett. Ma a párt országos választmánya ülésezik. Döntenek többek között Nagykanizsa szocialista képviselőjelöltjéről. Várhatóan Göndör István frakcióvezető-helyettest választják meg. Mint ismert, a helyi szervezet eredetileg Fodor Csabát jelölte - az 1994 óta képviselő Göndör helyett -, de az ő jelölését a párt országos elnöksége megvétózta, majd feloszlatta a nagykanizsai szervezetet. A mai ülésen a témák között szerepel a jövő évi költségvetés és az ország gazdasági helyzetének értékelése is. A tanácskozáson beszédet mond Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, előtte pedig Veres János pénzügyminiszter és Kóka János gazdasági miniszter értékeli az ország gazdasági helyzetét és a 2006-os költségvetést. Szekeres Imre, az MSZP elnökhelyettese pedig az önkormányzati képviselőjelölt-állítás elveiről beszél majd. Népszava-információ Simon Gábor (balról), a műsorvezető Verebes István, valamint Hiller István és Kiss Péter a zalaegerszegi fórumon Fotó: MTI Újra dönteni akarnak az m3-ról a köztévében a civil kurátorok Azelőtt zárta be a Magyar Televízió (MTV) nagykuratóriumának tegnapi rendkívüli ülését a testület elnöke, hogy dönthettek volna arról az indítványról, amely a köztévé tervezett közéleti adójának indítását a testület engedélyéhez köti - értesült a Népszava. Czeglédi László, a kuratórium elnöke szerint jogszerűen jártak el az m3 engedélyeztetésekor, az előző kuratórium egyszer már jóváhagyta, és nyilvántartásba vette a médiahatóság is. Gráf Csilla, a Katolikus Asszonyoklányok Szövetségének (Kalász) civil delegáltja az MTI-nek elmondta: a négyórás tanácskozás felét ügyrendi kérdések tisztázásával töltötték, utána viszont nem kaptak információt az m3 előkészületeiről. Gráf kifogásolta, hogy a kuratórium elnöke azelőtt rekesztette be a testület ülését, mielőtt határozati javaslatukról szavazhattak volna. A dokumentum rögzítette volna, hogy a testület mind a 29 tagja kapja meg a médiahatósági nyilvántartásba vételhez benyújtott dokumentumcsomagot, illetve hogy csak a kuratórium jóváhagyásával születhessen döntés az új adó indításáról. Czeglédi lapunknak elmondta: az előző testület döntéseit jegyzőkönyvben megtekinthetik a civilek, az m3-ra vonatkozó határozatokat pedig az ülésen kiosztották a kurátoroknak. A kuratórium jóváhagyta az adó indítását, a tévéelnök, Rudi Zoltán jogszerűen járt el a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásakor. Az elnök kiemelte, a tévéelnök is teljes körű tájékoztatást adott a tematikus adó terveiről, illetve arról, hogy az anyagi helyzet egyelőre nem teszi lehetővé az m3 elindítását. A civilek mandátuma egy év, minden döntést nem lehet újra és újra jóváhagyatni az új társadalmi delegáltakkal. Közölte, az előző kuratórium határozata érvényes, ezért is rekesztette be az ülést. A start előtt a tévéelnöknek a kuratóriumi elnökség előtt kell beszámolnia a költségekről. Hozzátette, hogy az MTV gazdasági helyzete nem érdekelte a civileket, nem fogadták el a tárgyalását, holott aktuálisabb kérdés, mint az idén már nem induló m3. H. D. 3 Több figyelem a kistelepüléseknek A kistérségekbe kellene telepíteni több olyan közfeladat ellátását, amelyekért jelenleg a települési önkormányzatok felelnek - mondta a belügyminiszter, amikor megnyitotta az önkormányzatiság 15 éves fennállására emlékező országos konferenciát. Lamperth Mónika példaként a közoktatási, az egészségügyi és a szociális feladatokat említette. Szerinte nem az a kérdés, hogy szükség van-e ennyi önkormányzatra vagy sem, hanem az, hogy a közfeladatokat és hatásköröket milyen szintekre kellene telepíteni. Beszámolt arról, hogy a 168 kistérség közül 152-ben többcélú kistérségi társulás alakult és további 11-ben területfejlesztési társulás. Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára (képünkön) a rendezvényen a többi között arról beszélt: a következő évtizednek a vidékről kell szólnia, mert a kistelepülések olyan gondokkal küszködnek, ami nem tartható tovább. A politikus felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy ez nem jelent valamiféle főváros- vagy nagyváros-ellenességet. (MTI) Önkormányzati reformot sürgetnek Az önkormányzati rendszer 15 év után reformra szorul, az SZDSZ szerint a testületek létszámának felére csökkentésével mintegy 50 milliárd forint megtakarítás érhető el - közölte a főpolgármester. Demszky Gábor az önkormányzatok napján tartott tájékoztatón úgy fogalmazott: „itt az ideje, hogy hozzáfogjunk az önkormányzatok átfogó reformjához, ahhoz, hogy az önkormányzati munka átlátható legyen, kevésbé bürokratikus, az átláthatóság biztosítsa a korrupciómentességnek a feltételeit, és ezzel létrehozzunk ezen a területen is egy kisebb, jobban működő államot”. Emlékeztetett arra, hogy pártja kisebb államot akar, ami kisebb parlamentet, kisebb bürokráciát, kevesebb közigazgatási szintet, a megyék helyett régiókat és kisebb létszámú önkormányzati testületeket jelent. (MTI) Szili Katalint Rijádba várják Szaúd-arábiai látogatásra hívta meg Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét az arab ország budapesti nagykövete. A házelnök látogatását eredetileg az év elejére tervezték, akkor azonban az arab ország konzultációra hazarendelte nagykövetét. Jobboldali médiumok hívták fel ugyanis a figyelmet Gyurcsány Ferenc egyik kijelentésére, amelyben a kormányfő sértő kijelentést tett a szaúdi labdarúgó-válogatottra. Emiatt később többször elnézést kértek, sőt Gyurcsány Ferenc Magyarország rijádi nagykövete révén levelet is küldött a szaúdi uralkodónak. Ennek ellenére elmaradt Szili látogatása, bár hivatalosan ezt akkor a parlamenti teendőkkel magyarázták. (Népszava) Előkészítették a közös kormányülést Eddig példa nélküli, fontos lépésnek nevezte a magyar külügyminiszter az október végére tervezett magyarromán közös kormányülést előkészítő tárgyalásokat, amelyeket román kollégájával folytatott Gyulán. Somogyi Ferenc (képünkön) szerint valamennyi területen sikerült komoly haladást elérni, és ez vonatkozik olyan kérdéscsoportokra is, mint a két ország közötti kulturális kapcsolatok és a konzuli hálózat bővítése. Várakozásai szerint joggal lehet számítani arra, hogy Bukarestben a közös kormányülésen konkrét megállapodások jönnek létre, részben egyezmények aláírása, részben kormányzati döntések formájában. (MTI) Változó beutazási feltételek Megváltoznak a román állampolgárok Magyarországra utazásának feltételei. A román hatóságok mától meghívólevelet és 250 eurót kérnek bemutatásra kiutazó állampolgáraiktól - közölte a határőrség szóvivője. Kovács Iván elmondta, a megkövetelt 250 euró 100 euró utazási költségből és öt napra elegendő, napi 30 eurós önellátási költségből áll. Emellé Magyarországra érvényes, közjegyző által jóváhagyott, román nyelvre lefordított meghívólevéllel kell rendelkezniük a Romániából kilépő románoknak - mondta a szóvivő. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség egyik képviselője úgy nyilatkozott, hogy a hatályba lépő rendelkezés már nem követeli meg az eredeti meghívónak és hitelesített fordításának felmutatását, elegendő az egyszerű fénymásolat. (MTI)