Népszava, 2007. február (134. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-01 / 27. szám
NÉPSZAVA 2007. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD Molnár főpolgármester-jelölt lenne Egy jelölt, Burány Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára pályázik az MSZP budapesti elnöki posztjára. Burányon kívül két politikus, Molnár Gyula jelenlegi elnök és Szanyi Tibor indult volna a posztért, de mindketten visszaléptek. A hivatalos indoklás szerint az ok: Burány jelentős támogatást kapott. Szanyi a társadalmi alelnöki posztra pályázik, de Molnár nem indul más posztért. Úgy tudjuk, Molnár bejelentette, időben el kell indítani a főpolgármester-jelölési folyamatot, és ő vállalná a jelöltséget. Az eredeti elképzelésekhez képest lassabban valósulhat meg a szocialista pártreform • Újra lesz pártigazgató az MSZP-ben? Felélesztenék tetszhalott állapotából a pártigazgatói posztot a szocialisták - értesült a Népszava. Ennek egyik oka az, hogy Juhász Ferenc jelezte, nem kívánja egyedül ellátni az ügyvezetői feladatokat. Ha a kongresszus is úgy dönt, akkor Szekeres Imre és Juhász is elnökhelyettes lesz, megosztják az ügyvezetői munkát, az adminisztratív feladatokat pedig a pártigazgató segítené. A megyei elnökök mai ülésén a kongresszus elé kerülő, kényes - személyi és alapszabály-változtatási - kérdéseket tisztázhatják a szocialisták. Ma szondáztatják meg a pártreform sarokkövének tartott alapszabálymódosítási javaslatokat az MSZP megyei elnökeinek ülésén. Az egyeztetés kulcsfontosságú lehet, hiszen olyan konszenzusos megállapodás születhet az MSZP országos és helyi vezetői között, amit nagy valószínűséggel a februári szocialista kongresszus küldöttei is tiszteletben tartanak majd. Az ülésen számos kényes kérdést tisztázni szeretnének, például azt, hogy hány vezetői tisztség legyen a pártban. Beszámoltunk róla, hogy a szocialisták nem éppen homogénnek tartott vezetőségében már megszületett az a megállapodás, hogy két elnökhelyettesi tisztség és három alelnök legyen a pártban. A jelenlegi szisztéma szerint egy elnökhelyettes és két alelnök dolgozik az MSZP-ben. Várhatóan Szekeres Imre és Juhász Ferenc lennének elnökhelyettesek, és az alelnöki tisztségeket nagy valószínűséggel Kiss Péter, Hiller István, Újhelyi István kaphatná meg. Az elképzeléseket azonban egy előre nem várt esemény kissé átrajzolta. Juhász ugyanis egy szűk vezetői megbeszélésen bejelentette, hogy nem akarja egyedül ellátni az ügyvezetői feladatokat. Informátoraink úgy fogalmaztak, hogy a szocialista politikusok érthetetlennek tartották Juhász döntését, aki a pártbeli poszt várományosaként kormányzati tisztséget sem vállalt, és mostani kihátrálásával nem kis bosszúságot okozott Gyurcsány Ferencnek is. Beszámoltunk róla, hogy már a kormány megalakítása után a miniszterelnök emberének vagy legalábbis hozzá közel állónak tartott Juhásznak szánták az ügyvezetői tisztséget. A jelenleg ügyvezető alelnöki posztot betöltő politikus állítólag a többi között azzal indokolta döntését, hogy az MSZP-ben sok a jelentkező a „zsűribe”, de kevesebb a konkrét feladatokra, s mivel Gyurcsányt nem merik majd támadni, ezért rendre őt fogják elővenni, mindenért ő lenne a felelős, a hibás. Úgy tudjuk, nem elképzelhetetlen ezután, hogy Szekeres és Juhász megosztja majd az ügyvezetői feladatokat, és munkájukat segíti a pártigazgató, aki vélhetően adminisztratív feladatokat kapna. A pártigazgatói tisztséget legutóbb Szigetvári Viktor, a később az MSZP országgyűlési kampányáért felelős szakember kapta. Távozása óta betöltetlenül maradt ez a funkció. Úgy tudjuk, a posztra egy fiatal, ambiciózus politikust keresnek, de az sem kizárt, hogy egy külső szakember látja majd el a feladatot. A megyei elnökök ma dönthetnek úgy is, hogy nem támogatják az alapszabály tisztségekre vonatkozó módosítását. Ha így lesz, akkor a jelenlegi felállás szerint nagy valószínűséggel Szekeres fut majd be a februári kongresszuson az egyetlen elnökhelyettesi posztra. A megyei elnökök előtt az az eddig megválaszolatlan kérdés áll, hogy van-e értelme gyorsan módosítani az alapszabályt, átrajzolni a tagfelvételek rendjét, megkurtítani a kongresszus jogosítványait, többletjogosítványokat adni az elnökségnek. Információink szerint az már biztos, hogy a nagy elánnal meghirdetett változtatási javaslatoknak csak töredéke kerül a kongresszus elé, de vannak olyan elképzelések is, hogy szeptemberig tartó előkészítés után módosítsák az alapszabályt, és a pártreform 2009-ig, a választások előtti évig záruljon le. P. A. Juhász Ferencet a miniszterelnök emberének tartották a pártban, de azzal, hogy közölte, nem vállalja az ügyvezetői poszttal járó felelősséget, bosszúságot okozott Gyurcsány Ferencnek is Fotó: Szalmás Péter Kiegészítés gyerekorvosoknak Ötmilliárd forinttal több pénzt kapnak a gyermekeket ellátó háziorvosok annak kompenzálására, hogy a kiskorúak után a kormány döntése szerint a szülőknek nem kell vizitdíjat fizetni - közölte tegnap a kormány döntését Horváth Ágnes, az egészségügyi tárca államtitkára. Az Országos Egészségbiztosító Pénztáron keresztül az összeg beépül az orvosok finanszírozásába, így azt külön igényelni nem kell. Emiatt nem csökken kártyapénzük sem, viszont ezt a kiegészítő összeget a bevételek között fel kell tüntetni. A kompenzáció nem teljes körű. Azt olyan arányban fizetik, amilyen arányban egyébként a praxisokban a más jogcímen mentességet élvezők, illetve a teljes ellátotti kör között fennáll. Az összeg fedezete a kormány által az egészségügyi reformra elkülönített 20 milliárd forintos E-alap. Cs. R. A pénzszűke is sietteti Budapesten a reformokat Minden területen érezhetők lesznek a főváros által amúgy támogatott kormányzati stabilizációs politika kedvezőtlen hatásai - hangzott el a főpolgármester és vezető városházi politikusok tájékoztatóján, melyen Budapest idei költségvetéséről esett szó. Demszky Gábor közölte: „igenigen szigorú, inkább beruházásösztönző” költségvetés készül, az első munkaanyagot a jövő héten vitatják meg a koalíciós partnerek. Jelenleg szakpolitikai háttéregyeztetés folyik, most készülnek a tervszámok, mennyi jut az idén az egyes ágazatokra és hogy hol mekkora megtakarítást kell végrehajtani. Ez a kényszer racionálisabb gazdálkodást, a halogatott intézményi reformok elindítását teszi szükségessé, mert a működést a főváros nem kívánja hitelből finanszírozni, s privatizálni sem akar — ebben egyetért a koalíció. Demszky Gábor beszámolt arról: egymilliárd forinttal kevesebb állami normatívát kap idén a főváros, kevesebb pénz érkezik az útfelújításokra és kétmilliárdos forráskiesést jelent a személyi jövedelemadó helyben maradó részének csökkenése is. Megjegyezte: a főváros az államháztartás nettó befizetője, mert tavaly a budapestiek 2200 milliárdot fizettek be, ám ennek csak a tizede folyt vissza. Hozzátette: a kevesebb pénzből ráadásul idén várhatóan több feladatot kell majd ellátni, mint tavaly. Ehhez 12,5 milliárd forintot kell megtakarítani, főleg a működési kiadásoknál. Ennyi hiányt kell szétosztani, ami Demszky szerint „hálátlan politikai feladat”. A nem fűnyíróelven, hanem átgondolt ágazati reformok alapján működő visszafogás legnagyobb vesztese az oktatás, az egészségügy és a kultúra. Ez a szociális kiadások csökkentését, kórházi ágyszámleépítéseket, iskolabezárásokat jelent, és a színházak két év alatt 8-10 százalékos támogatáscsökkentését. Már az idén takarékosabb működésre kell átállniuk a fővárosi közmű- és közszolgáltató cégeknek is. A közgyűlés a hónap közepén tárgyalja a fővárosi és a 23 kerületi önkormányzatot megillető adóbevételek elosztásáról szóló forrásmegosztást, majd február 22-én dönt Budapest végleges 2007-es költségvetéséről. Lengyel Tibor Durvul az elnöki kampány a szabad demokratáknál? Nem rendelt el tagrevíziót az SZDSZ ügyvivői testülete (üt) a párt szokatlan baranyai tagtoborzása miatt, pedig az ügy akár a tavaszi elnökválasztás kimenetelét is eldöntheti - tudta meg lapunk. Információink szerint a grémium kedd esti ülésén Fodor Gábor, a párt egyik elnökjelöltje kezdeményezte ugyan az új belépők felülvizsgálatát, az üt leszavazta a javaslatot. Ezt cáfolta ugyanakkor kérdésünkre a testület egyik tagja, Horn Gábor. Ő azt mondta: senkinek sem volt tagrevíziós javaslata. Ettől függetlenül az országos tanács (ot) következő - február 17-i - ülésén biztosan foglalkozik majd az üggyel - mondta lapunknak a testület elnöke. Böhm András mindenképpen szokatlannak ítélte, hogy a megyében a tavalyi év végéig a hírek szerint körülbelül 700 új taggal bővült a helyi szervezetek létszáma, bár kiemelte azt is, hogy pontos számot senki sem tud. Horn szerint 150- 200 ember csatlakozott a szervezethez a nyár vége óta, a tagtoborzás egyik szervezője, Mali Zoltán azonban a távirati iroda kérdésére ugyan sem megerősíteni, sem cáfolni nem szerette volna a 700 új tagról szóló információt, de megjegyezte: a számok nagyságrendileg megfelelnek a valóságnak. Az ügy azért érdekes, mert ha igazak a 700 új tagról szóló információk, akkor közülük 70-en részt vehetnek majd az SZDSZ tisztújító küldöttgyűlésén, amelyen a többi között a pártelnökségről is döntenek. Ha csak 150-200 új tag van, akkor az körülbelül 15-20 küldöttet jelent. Horn szerint a baranyai delegáció összlétszáma éri el a 70 főt. Fodor már bejelentette, hogy indul az elnöki posztért, és minden jel szerint Kóka Jánossal kell majd összemérnie támogatottságát. (A gazdasági miniszter jövő hét szerdán jelenti be, hogy harcba száll a tisztségért.) Információink szerint nem kétséges, hogy az új küldöttek Kóka elnöki ambícióit támogatják majd, s ezzel akár a szorosnak ígérkező verseny végeredményét is eldönthetik. Úgy tudjuk azonban, hogy a tagfelvétel nem a gazdasági miniszter ötlete volt, hanem Wekler Ferenc megyei elnöké, aki így akarja magát pozícióba hozni az ügyvivőválasztáson. Bőhm azt egyelőre nem tudta megmondani, hogy az ot milyen döntést hozhat az ügyben, így nem tudni azt sem, elképzelhető-e, hogy az új tagok ne vegyenek részt a küldöttgyűlésen. Mari - aki Drávapiski polgármestere is - azonban kijelentette: a tagság még nem döntötte el, melyik elnökjelöltet támogatja. Cáfolta azonban, hogy küldötteik Wekler hatására a gazdasági minisztert támogatnák az elnöki poszt elnyerésében. Horn szerint a március 31.-április 1-jei küldöttgyűlésen mintegy 850 küldött vesz majd részt. A legutóbbi küldöttgyűlésen 803 küldött volt, de szerinte több megyében is nőtt a párt taglétszáma. Lapunk kereste az ügyben Fodor Gábort, de ő nem kívánt nyilatkozni. Losonczi Gergely Ellentmondó nyilatkozatok arról, hogy hány új tagot vettek fel az SZDSZ-be Baranyában 3 Gyurcsány Ferenc egyelőre nem tervezi a kormány átalakítását A következő hetekben, hónapokban nem tervezi a miniszterelnök a kormány átalakítását. Gyurcsány Ferenc a többi között erről beszélt az ATV tegnap esti adásában, amelyben Friderikusz Sándornak a közigazgatás, a közszolgálat átalakítására, az önkormányzatokkal kapcsolatos reformelképzelésekre vonatkozó kérdéseire válaszolt. Szólt arról, hogy az uniós tagországok közül hazánk költi talán a legtöbbet a szűken vett közigazgatás bérköltségére, miközben az ott dolgozók azt érzik, hogy nincsenek kellően megfizetve. A reformot indokolja a miniszterelnök szerint az is, hogy túl sok a szervezet és az intézmény; utalt arra, hogy nem olyan régen még több mint 800 költségvetési intézmény működött, ám ennek már a negyedét összevonták vagy megszüntették. Szólt a teljesítményelvű jutalmazás fontosságáról a központi közigazgatásban, és, mint mondta, ezekben a hetekben mérik fel az egyes területeken azt, hogy ott miként teljesítettek. Kiemelte: a közigazgatási reformnak arról kell szólnia, hogy az emberek a legkevesebb pénzért a legtöbb és legjobb szolgáltatást kapják. A közigazgatásban dolgozóknak pedig az átalakítás után „nem aktákat kell látniuk, hanem az akta mögötti ügyet”, az ügyfélnek pedig azt, hogy a pénzéért valódi szolgáltatást kap - hangsúlyozta a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc kormányfő a megszorításokra vonatkozó kérdések kapcsán beszélt arról is, hogy a költségvetés felborulásának időszaka 2001-2002-ben volt, és ezt a folyamatot a Medgyessy-kormány sem állította meg. Hangsúlyozta, hogy a kiigazítás, a fejlesztés és a reform szükségszerű lépéseit csak a tavaly tavaszi választások után tudta a kormány megtenni. Népszava-információ Vita a Kossuth téri kordonról Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője és Szájer József, a párt EP-frakciójának képviselője arra szólította fel az igazságügyi és rendészeti minisztert, intézkedjen a Kossuth téri kordonok felszámolásáról. Petrétei József (képünkön) erre reagálva tudatta, a törvény szerint a hatóság jogszerűtlen intézkedéseivel szemben panaszt lehet tenni, ám a budapesti rendőrfőkapitány intézkedésével szemben nem érkezett ilyen indítvány, így, mint írja, nem látja indokoltnak, hogy beavatkozzon a rendőrség szakmai munkájába. A Magyar Helsinki Bizottság az országos rendőrfőkapitányhoz fordult panasszal a kordonok ügyében. Gusztos Péter, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának liberális tagja is kijelentette, nem tartható tovább, hogy nem lehet tüntetni a Kossuth téren. Hozzátette ugyanakkor, távol áll tőle mindaz, amit korábban a téren demonstrálók képviseltek. A kormányszóvivő annyit közölt, a téren álló kordonok eltávolításának kérdése a Budapesti Rendőr-főkapitányság hatáskörébe tartozik. (MTI) MTV: létszámcsökkentés márciustól A korábban tervezett 198 ember helyett 146 dolgozó távozik a Magyar Televíziótól (MTV) a csoportos létszámcsökkentés keretében - közölte az intézmény a tárgyalások befejezése után. Az elbocsátottak között 138 szellemi foglalkozású és tíz vezető beosztású dolgozó van - olvasható a közleményben. Az MTV menedzsmentje és a vállalat üzemi tanácsa közötti tárgyalássorozatot lezáró megállapodás szerint legkorábban márciusban kaphatják meg a munkaviszony megszüntetéséről rendelkező jognyilatkozatot az érintettek. Az elbocsátandók maguk választhatnak, hogy közös megegyezéssel, korkedvezményes nyugdíjazással vagy munkáltatói felmondással szűnjön meg munkaviszonyuk. (MTI) Nyilvánosak a vagyonnyilatkozatok Valamennyi képviselő leadta vagyonnyilatkozatát, s így eleget tett kötelezettségének — közölte Géczi József Alajos (MSZP), az Országgyűlés mentelmi bizottságának elnöke szerdán. A képviselői vagyonnyilatkozatok mától nyilvánosak, megtekinthetők az Országgyűlés honlapján (www. parlament.hu) a képviselők neve alatt - írta közleményében a bizottsági elnök. (MTI)