Népszava, 2007. február (134. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-01 / 27. szám

NÉPSZAVA 2007. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD Molnár főpolgármester-jelölt lenne Egy jelölt, Burány Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára pályázik az MSZP budapesti elnöki posztjára. Burányon kívül két politikus, Molnár Gyula jelenlegi el­nök és Szanyi Tibor indult volna a posztért, de mindketten visszaléptek. A hivatalos indoklás szerint az ok: Burány jelentős támogatást kapott. Szanyi a társadalmi al­elnöki posztra pályázik, de Molnár nem indul más posztért. Úgy tudjuk, Molnár be­jelentette, időben el kell indítani a főpolgármester-jelölési folyamatot, és ő vállalná a jelöltséget. Az eredeti elképzelésekhez képest lassabban valósulhat meg a szocialista pártreform • Újra lesz pártigazgató az MSZP-ben? Felélesztenék tetszhalott állapo­tából a pártigazgatói posztot a szocialisták - értesült a Népszava. Ennek egyik oka az, hogy Ju­hász Ferenc jelezte, nem kívánja egyedül ellátni az ügyvezetői fel­adatokat. Ha a kongresszus is úgy dönt, akkor Szekeres Imre és Ju­hász is elnökhelyettes lesz, meg­osztják az ügyvezetői munkát, az adminisztratív feladatokat pedig a pártigazgató segítené. A me­gyei elnökök mai ülésén a kong­resszus elé kerülő, kényes - sze­mélyi és alapszabály-változtatási - kérdéseket tisztázhatják a szo­cialisták. Ma szondáztatják meg a pártreform sarokkövének tartott alapszabály­módosítási javaslatokat az MSZP megyei elnökeinek ülésén. Az egyez­tetés kulcsfontosságú lehet, hiszen olyan konszenzusos megállapodás születhet az MSZP országos és helyi vezetői között, amit nagy valószínű­séggel a februári szocialista kong­resszus küldöttei is tiszteletben tar­tanak majd. Az ülésen számos kényes kér­dést tisztázni szeretnének, például azt, hogy hány vezetői tisztség le­gyen a pártban. Beszámoltunk ró­la, hogy a szocialisták nem éppen homogénnek tartott vezetőségében már megszületett az a megállapodás, hogy két elnökhelyettesi tisztség és három alelnök legyen a pártban. A jelenlegi szisztéma szerint egy el­nökhelyettes és két alelnök dolgozik az MSZP-ben. Várhatóan Szekeres Imre és Ju­hász Ferenc lennének elnökhelyette­sek, és az alelnöki tisztségeket nagy valószínűséggel Kiss Péter, Hiller István, Újhelyi István kaphatná meg. Az elképzeléseket azonban egy elő­re nem várt esemény kissé átrajzolta. Juhász ugyanis egy szűk vezetői megbeszélésen bejelentette, hogy nem akarja egyedül ellátni az ügy­vezetői feladatokat. Informátoraink úgy fogalmaztak, hogy a szocialista politikusok érthetetlennek tartották Juhász döntését, aki a pártbeli poszt várományosaként kormányzati tiszt­séget sem vállalt, és mostani kihátrá­lásával nem kis bosszúságot okozott Gyurcsány Ferencnek is. Beszámol­tunk róla, hogy már a kormány meg­alakítása után a miniszterelnök em­berének vagy legalábbis hozzá közel állónak tartott Juhásznak szánták az ügyvezetői tisztséget. A jelenleg ügyvezető alelnöki posztot betöltő politikus állítólag a többi között azzal indokolta döntését, hogy az MSZP-ben sok a jelentkező a „zsűribe”, de kevesebb a konkrét fel­adatokra, s mivel Gyurcsányt nem merik majd támadni, ezért rendre őt fogják elővenni, mindenért ő lenne a felelős, a hibás. Úgy tudjuk, nem el­képzelhetetlen ezután, hogy Szekeres és Juhász megosztja majd az ügy­vezetői feladatokat, és munkájukat segíti a pártigazgató, aki vélhetően adminisztratív feladatokat kapna. A pártigazgatói tisztséget legutóbb Szi­getvári Viktor, a később az MSZP országgyűlési kampányáért felelős szakember kapta. Távozása óta be­töltetlenül maradt ez a funkció. Úgy tudjuk, a posztra egy fiatal, ambiciózus politikust keresnek, de az sem kizárt, hogy egy külső szak­ember látja majd el a feladatot. A me­gyei elnökök ma dönthetnek úgy is, hogy nem támogatják az alapszabály tisztségekre vonatkozó módosítását. Ha így lesz, akkor a jelenlegi felállás szerint nagy valószínűséggel Sze­keres fut majd be a februári kong­resszuson az egyetlen elnökhelyet­tesi posztra. A megyei elnökök előtt az az eddig megválaszolatlan kérdés áll, hogy van-e értelme gyorsan mó­dosítani az alapszabályt, átrajzolni a tagfelvételek rendjét, megkurtítani a kongresszus jogosítványait, több­letjogosítványokat adni az elnökség­nek. Információink szerint az már biztos, hogy a nagy elánnal meg­hirdetett változtatási javaslatoknak csak töredéke kerül a kongresszus elé, de vannak olyan elképzelések is, hogy szeptemberig tartó előkészítés után módosítsák az alapszabályt, és a pártreform 2009-ig, a választások előtti évig záruljon le. P. A. Juhász Ferencet a miniszterelnök emberének tartották a pártban, de azzal, hogy közölte, nem vállalja az ügyvezetői poszt­tal járó felelősséget, bosszúságot okozott Gyurcsány Ferencnek is Fotó: Szalmás Péter Kiegészítés gyerekorvosoknak Ötmilliárd forinttal több pénzt kap­nak a gyermekeket ellátó háziorvo­sok annak kompenzálására, hogy a kiskorúak után a kormány döntése szerint a szülőknek nem kell vizit­díjat fizetni - közölte tegnap a kor­mány döntését Horváth Ágnes, az egészségügyi tárca államtitkára. Az Országos Egészségbiztosító Pénztá­ron keresztül az összeg beépül az or­vosok finanszírozásába, így azt kü­lön igényelni nem kell. Emiatt nem csökken kártyapénzük sem, viszont ezt a kiegészítő összeget a bevéte­lek között fel kell tüntetni. A kom­penzáció nem teljes körű. Azt olyan arányban fizetik, amilyen arányban egyébként a praxisokban a más jog­címen mentességet élvezők, illetve a teljes ellátotti kör között fennáll. Az összeg fedezete a kormány által az egészségügyi reformra elkülönített 20 milliárd forintos E-alap. Cs. R. A pénzszűke is sietteti Budapesten a reformokat Minden területen érezhetők lesznek a főváros által amúgy támogatott kormányzati stabilizációs politika kedvezőtlen hatásai - hangzott el a főpolgármester és vezető városházi politikusok tájékoztatóján, melyen Budapest idei költségvetéséről esett szó. Demszky Gábor közölte: „igen­igen szigorú, inkább beruházásösz­tönző” költségvetés készül, az első munkaanyagot a jövő héten vitatják meg a koalíciós partnerek. Jelenleg szakpolitikai háttéregyeztetés folyik, most készülnek a tervszámok, men­­nyi jut az idén az egyes ágazatokra és hogy hol mekkora megtakarítást kell végrehajtani. Ez a kényszer ra­cionálisabb gazdálkodást, a haloga­tott intézményi reformok elindítását teszi szükségessé, mert a működést a főváros nem kívánja hitelből fi­nanszírozni, s privatizálni sem akar — ebben egyetért a koalíció. Demszky Gábor beszámolt arról: egymilliárd forinttal kevesebb állami normatívát kap idén a főváros, keve­sebb pénz érkezik az útfelújításokra és kétmilliárdos forráskiesést jelent a személyi jövedelemadó helyben ma­radó részének csökkenése is. Meg­jegyezte: a főváros az államháztartás nettó befizetője, mert tavaly a bu­dapestiek 2200 milliárdot fizettek be, ám ennek csak a tizede folyt vis­­­sza. Hozzátette: a kevesebb pénz­ből ráadásul idén várhatóan több fel­adatot kell majd ellátni, mint tavaly. Ehhez 12,5 milliárd forintot kell megtakarítani, főleg a működési ki­adásoknál. Ennyi hiányt kell szét­osztani, ami Demszky szerint „há­látlan politikai feladat”. A nem fű­nyíróelven, hanem átgondolt ága­zati reformok alapján működő vis­­­szafogás legnagyobb vesztese az ok­tatás, az egészségügy és a kultúra. Ez a szociális kiadások csökkentését, kórházi ágyszámleépítéseket, isko­labezárásokat jelent, és a színházak két év alatt 8-10 százalékos támo­gatáscsökkentését. Már az idén ta­karékosabb működésre kell átállniuk a fővárosi közmű- és közszolgáltató cégeknek is. A közgyűlés a hónap közepén tárgyalja a fővárosi és a 23 kerületi önkormányzatot meg­illető adóbevételek elosztásáról szóló forrásmegosztást, majd február 22-én dönt Budapest végleges 2007-es költ­ségvetéséről. Lengyel Tibor Durvul az elnöki kampány a szabad demokratáknál? Nem rendelt el tagrevíziót az SZDSZ ügyvivői testülete (üt) a párt szokat­lan baranyai tagtoborzása miatt, pe­dig az ügy akár a tavaszi elnökválasz­tás kimenetelét is eldöntheti - tudta meg lapunk. Információink szerint a grémium kedd esti ülésén Fodor Gá­bor, a párt egyik elnökjelöltje kezde­ményezte ugyan az új belépők fe­lülvizsgálatát, az üt leszavazta a ja­vaslatot. Ezt cá­folta ugyanakkor kérdésünkre a tes­tület egyik tag­ja, Horn Gábor. Ő azt mondta: sen­kinek sem volt tagrevíziós javaslata. Ettől függetlenül az országos ta­nács (ot) következő - február 17-i - ülésén biztosan foglalkozik majd az üggyel - mondta lapunknak a testület elnöke. Böhm András min­denképpen szokatlannak ítélte, hogy a megyében a tavalyi év végéig a hí­rek szerint körülbelül 700 új taggal bővült a helyi szervezetek létszáma, bár kiemelte azt is, hogy pontos szá­mot senki sem tud. Horn szerint 150- 200 ember csatlakozott a szervezet­hez a nyár vége óta, a tagtoborzás egyik szervezője, Mali Zoltán azon­ban a távirati iroda kérdésére ugyan sem megerősíteni, sem cáfolni nem szerette volna a 700 új tagról szóló információt, de megjegyezte: a szá­mok nagyságrendileg megfelelnek a valóságnak. Az ügy azért érdekes, mert ha igazak a 700 új tagról szóló infor­mációk, akkor közülük 70-en részt vehetnek majd az SZDSZ tisztújító küldöttgyűlésén, amelyen a többi között a pártelnökségről is döntenek. Ha csak 150-200 új tag van, akkor az körülbelül 15-20 küldöttet jelent. Horn szerint a baranyai delegáció összlétszáma éri el a 70 főt. Fodor már bejelentette, hogy indul az el­nöki posztért, és minden jel szerint Kóka Jánossal kell majd összemér­nie támogatottságát. (A gazdasági miniszter jövő hét szerdán jelenti be, hogy harcba száll a tisztségért.) Információink szerint nem két­séges, hogy az új küldöttek Kóka elnöki ambíci­óit támogatják majd, s ezzel akár a szorosnak ígérkező verseny végeredményét is eldönthetik. Úgy tudjuk azonban, hogy a tagfelvétel nem a gazda­sági miniszter ötlete volt, hanem Wekler Ferenc megyei elnöké, aki így akarja magát pozícióba hozni az ügyvivőválasztáson. Bőhm azt egyelőre nem tudta meg­mondani, hogy az ot milyen döntést hozhat az ügyben, így nem tudni azt sem, elképzelhető-e, hogy az új tagok ne vegyenek részt a küldöttgyűlésen. Mari - aki Drávapiski polgármestere is - azonban kijelentette: a tagság még nem döntötte el, melyik elnök­jelöltet támogatja. Cáfolta azonban, hogy küldötteik Wekler hatására a gazdasági minisztert támogatnák az elnöki poszt elnyerésében. Horn szerint a március 31.-április 1-jei küldöttgyűlésen mintegy 850 küldött vesz majd részt. A legutóbbi küldöttgyűlésen 803 küldött volt, de szerinte több megyében is nőtt a párt taglétszáma. Lapunk kereste az ügyben Fodor Gábort, de ő nem kívánt nyilatkozni. Losonczi Gergely Ellentmondó nyilatkozatok arról, hogy hány új tagot vettek fel az SZDSZ-be Baranyában 3 Gyurcsány Ferenc egyelőre nem tervezi a kormány átalakítását A következő hetekben, hónapokban nem ter­vezi a miniszterelnök a kormány átalakítását. Gyurcsány Ferenc a többi között erről be­szélt az ATV tegnap esti adásában, amelyben Friderikusz Sándornak a közigazgatás, a köz­­szolgálat átalakítására, az önkormányzatokkal kapcsolatos reformelképzelésekre vonatkozó kérdéseire válaszolt. Szólt arról, hogy az uniós tagországok közül hazánk költi talán a legtöb­bet a szűken vett közigazgatás bérköltségére, miközben az ott dolgozók azt érzik, hogy nin­csenek kellően megfizetve. A reformot indokol­ja a miniszterelnök szerint az is, hogy túl sok a szervezet és az intézmény; utalt arra, hogy nem olyan régen még több mint 800 költségvetési intézmény működött, ám ennek már a negyedét összevonták vagy megszüntették. Szólt a tel­jesítményelvű jutalmazás fontosságáról a köz­ponti közigazgatásban, és, mint mondta, ezek­ben a hetekben mérik fel az egyes területeken azt, hogy ott miként teljesítettek. Kiemelte: a közigazgatási reformnak arról kell szólnia, hogy az emberek a legkevesebb pénzért a leg­több és legjobb szolgáltatást kapják. A köz­­igazgatásban dolgozóknak pedig az átalakítás után „nem aktákat kell látniuk, hanem az akta mögötti ügyet”, az ügyfélnek pedig azt, hogy a pénzéért valódi szolgáltatást kap - hangsúlyoz­ta a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc kor­mányfő a megszorításokra vonatkozó kérdések kapcsán beszélt arról is, hogy a költségvetés felborulásának időszaka 2001-2002-ben volt, és ezt a folyamatot a Medgyessy-kormány sem állította meg. Hangsúlyozta, hogy a kiigazítás, a fejlesztés és a reform szükségszerű lépéseit csak a tavaly tavaszi választások után tudta a kormány megtenni. Népszava-információ Vita a Kossuth téri kordonról Navracsics Ti­bor, a Fidesz frak­cióvezetője és Szájer József, a párt EP-frakciójá­­nak képviselője ar­ra szólította fel az igazságügyi és ren­dészeti minisztert, intézkedjen a Kos­suth téri kordonok felszámolásáról. Petrétei József (ké­pünkön) erre reagálva tudatta, a törvény sze­rint a hatóság jogszerűtlen intézkedéseivel szemben panaszt lehet tenni, ám a budapesti rendőrfőkapitány intézkedésével szemben nem érkezett ilyen indítvány, így, mint írja, nem látja indokoltnak, hogy beavatkozzon a rend­őrség szakmai munkájába. A Magyar Helsinki Bizottság az országos rendőrfőkapitányhoz fordult panasszal a kordonok ügyében. Gusztos Péter, az Országgyűlés emberi jo­gi bizottságának liberális tagja is kijelentette, nem tartható tovább, hogy nem lehet tüntetni a Kossuth téren. Hozzátette ugyanakkor, tá­vol áll tőle mindaz, amit korábban a téren demonstrálók képviseltek. A kormányszó­vivő annyit közölt, a téren álló kordonok el­távolításának kérdése a Budapesti Rendőr-fő­kapitányság hatáskörébe tartozik. (MTI) MTV: létszámcsökkentés márciustól A korábban tervezett 198 ember helyett 146 dolgozó távozik a Magyar Televíziótól (MTV) a csoportos létszámcsökkentés keretében - kö­zölte az intézmény a tárgyalások befejezése után. Az elbocsátottak között 138 szellemi foglalkozású és tíz vezető beosztású dolgozó van - olvasható a közleményben. Az MTV menedzsmentje és a vállalat üzemi tanácsa kö­zötti tárgyalássorozatot lezáró megállapodás szerint legkorábban márciusban kaphatják meg a munkaviszony megszüntetéséről ren­delkező jognyilatkozatot az érintettek. Az el­­bocsátandók maguk választhatnak, hogy kö­zös megegyezéssel, korkedvezményes nyugdí­jazással vagy munkáltatói felmondással szűn­jön meg munkaviszonyuk. (MTI) Nyilvánosak a vagyonnyilatkozatok Valamennyi kép­viselő leadta va­gyonnyilatkozatát, s így eleget tett kö­telezettségének — közölte Géczi József Alajos (MSZP), az Or­szággyűlés men­telmi bizottságának elnöke szerdán. A képviselői va­gyonnyilatkozatok mától nyilvánosak, megtekinthetők az Or­szággyűlés honlapján (www. parlament.hu) a képviselők neve alatt - írta közleményében a bizottsági elnök. (MTI)

Next