Népszava, 2007. március (134. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-01 / 51. szám

NÉPSZAVA 2007. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD A Fidesz elnöke állítólag maga sem hiszi, hogy megbukik a kormány Erőt akar mutatni az ellenzék vezetője Orbán Viktor szombaton beszél legközelebb a nyilvánosság előtt. Óbudán, az életminőségről tartott konferencián szól az egybegyűl­tekhez a Fidesz elnöke. Vélhetően szó eshet ekkor a demokrácia nélküli Magyarországról éppen úgy, mint az előrehozott választá­sokról, bár állítólag ebben maga Orbán sem hisz. Akadt olyan fideszes, aki lapunknak azt állította, a négy hónaposra terve­zett, a Fidesz, illetve a KDNP által közösen szervezett vitasorozat feb­ruári záró konferenciáján várhatóan inkább szakkérdésekről elmélkedik majd Orbán Viktor. Más viszont arra emlékeztetett, januárban az igazságosságról szóló hasonló ren­dezvényen politikai programot adott pártjának a vezető. Ott mondta elő­ször a Fidesz elnöke, hogy új több­ség született Magyarországon az igazságtalan kormánnyal szemben. Akkor jelentette ki, zűrzavar, káosz, cinizmus uralkodik az országban, és ennek következtében létre­jött a nem pártalapon szerveződő új többség, amelyhez nekik kell hidat építeni. A hatás kedvéért a „Fiatrá, Magyaror­szág! Flajrá, magyarok!” köszöntést is lecserélte, és híveitől Nagy Gáspár verssorával búcsúzott: „Föl a mély­ből, aki magyar!” A januári összejövetelen Orbán nem beszélt a népszavazásról, de­mokrácia nélküli többpártrendszer­ről, új arisztokráciáról, és előrehozott választást sem sürgetett. Ám mert az­óta mindez fontos lett számára, ezért néhányan elképzelhetőnek tartják, hogy szombaton elsősorban ezekről értekezik majd Óbudán. Fideszes forrásunk szerint egyébként a pártel­nök nem hisz abban, hogy megbukik a kormány vagy sor kerülhet előre­hozott választásra. A népszavazás sikerében sem egészen biztos, ennek ellenére állítólag Orbán úgy véli, a kordonbontás, a kormánytagok fele­lősségének hangoztatása, a folyama­tos hisztéria neki kedvez, mert azt sugallja, ő irányítja a folyamatokat az országban. Úgy tudjuk, az utcai megmozdulások sincsenek ellenére, mert hite szerint mindez az ő erejét mutatja, s ha így van, pártjában biz­tosan nem merül fel, hogy idővel le kellene őt cserélni. Emellett szimpa­tizánsokat, választókat nyer, de ami a legfontosabb, reményei szerint a pénzembereket is meggyőzi arról, érdemes még az általa irányított és jelenleg pénzzavarral küszködő Fi­deszbe befektetni. „Magyarországnak valóban érde­ke volna egy előrehozott választás” - közölte kedd éjjel a TV2 Tények című műsorában Orbán Viktor. A Fidesz elnöke a kereskedelmi csator­nán arról beszélt, Magyarországon ma gazdasági és politikai válság alakult ki, s ezt a láthatóan elhúzó­dó válságot fel kellene oldani. Mint mondta, alkotmányos eszközökkel ezt annak van módja megtenni, aki­nek a kezében van a parlamenti több­ség. Orbán szerint a kormánykoalíció az önkormányzati választások után levonhatta volna a tanulságokat, de nem tette meg, s később a miniszter­­elnöktől sem vonták meg a bizalmat. Szakértői kormány sem alakult, így most „még egy lehetőségünk van: ez a népszavazás. Fiábha ezt az utolsó, még az alkotmányos kereteken belül rendelkezésre álló lehetőséget ki­használja a kormánykoalíció” - véle­kedett a TV2-nek a Fidesz elnöke. Az ellenzék vezetője azt is kijelentette: „Szerintem egy demokrácia nélküli többpártrendszer van ma Magyaror­szágon.” F. Á. Orbán Viktornak az utcai megmozdulások sincsenek ellenére, ha­­ a megfogalmazása szerint „demokrácia nélküli" Magyar­­országon - ezek őt erősítik Fotó: Demecs Zsolt Orbán „demokratúráról” beszél A demokráciával kapcsolatos véleményét a Heti Válasznak ugyancsak elmondta Orbán. A hetilapban ma megjelent interjúban a Fidesz-elnök többek között azt fejtegette, „nem lehet az üzleti életből ellesett ötletektől vezérelve rázúdulni egy ország problémáira, mert megoldás helyett káosz születik". A pártvezető szerint ma „demokratúra" van Magyarországon, ami annyiban különbözik a Kádár-rendszer utolsó évétől, hogy „1989. március 15-én Kis Jánossal felsétáltunk a Kossuth-szobor talpazatára, elmondtuk a beszédünket, és hazamentünk. Ma próbálja meg bárki ezt utánunk csinálni. Megbilincselik vagy gumilövedékkel hátba lövik." A hevesi képviselő szerződésének nincs közjogi érvényessége Kicsi az esélye annak, hogy a bíróság törvény­­ellenesnek minősítse a Heves megyei közgyűlés működését - mondta lapunknak Magyar György ügyvéd. Mint megírtuk, a Heves megyei közgyű­lés Fidesz-frakciója polgári pert indít Ambrus Zoltán ellen, amiért múlt pénteken kilépett a képviselőcsoportból, majd függetlenként meg­szavazta, hogy az MSZP-s Sós Tamás legyen a közgyűlés elnöke. Magyar György hangsúlyozta, hogy a szerződés részleteit nem ismeri, de álta­lánosságban kijelenthető, hogy a magánjogi szer­ződéseknek közvetlenül nincs közjogi kihatásuk, vagyis az egyezség a közgyűlés összetételét és a mandátum megtartását nem befolyásolja. Hozzá­tette, ilyen magánjogi szerződésnek minősíthető a frakció és a képviselő közötti megállapodás. Magyar György azt is elmondta, hogy ha a szer­ződésben például „kötbér” vagy egyéb szerződést biztosító mellékkötelezettség szerepel, akkor a kilépés után a frakció érvényesítheti igényét a képviselővel szemben. Az októberi önkormányzati választásokon az MSZP és a Fidesz szövetségeseivel egyaránt 20-20 mandátumot szerezett. A patthelyzetet úgy próbálták feloldani, hogy megegyeztek a közgyű­lés önfeloszlatásáról. Ambrus döntése után ez okafogyottá vált. Korábban Tóth Zoltán választási szakértő la­punknak azt mondta, közjogi szempontból nincs alapja annak a felszólításnak, hogy a függetlenné váló képviselőnek vissza kell adnia mandátumát az őt jelölő szervezetnek. Hozzátette, alkotmány­­jogi megközelítésben kötött vagy szabad man­dátumról lehet beszélni. Utóbbi lényege, hogy a választók konkrét utasítást nem adhatnak a képviselőnek, a mandátum pedig az ő személyére szól akkor is, ha valamelyik párt színeiben indult. A választójogi megközelítés szintén arról szól, hogy miközben a választáson induló jelölt még párthoz köthető, megválasztása után a mandátum az adott személyhez kerül. Ambrus mandátuma csak akkor kerülhetne vissza a Fideszhez, ha a képviselő lemondana róla. Népszava-információ Apadó Fidesz-előny, erősödő MDF Csökkent a különbség a Fidesz és az MSZP tá­mogatottsága között - írta a Szonda Ipsos. Feb­ruári felmérésük szerint az összes választókorú körében a Fidesz (32 százalék) MSZP-vel (22 százalék) szembeni előnye a januári 13-ról 10 százalékra csökkent. A biztos szavazó pártvá­lasztók között a legnagyobb ellenzéki párt múlt havi 22 százalékos vezetése 17-re változott, így a Fidesz és az MSZP támogatottsága jelenleg 51:34 százalékos arányú. A Szonda szerint a Fidesz környékén nagyobb a szavazóvándorlás, mint az MSZP-nél. Az ellenzéki párt támogatottsága egyik hónapról a másikra 4-6 százalékpontot is csökken vagy növekszik, ezzel szemben a szocia­listáké alig változik. A Szonda Ipsos szerint erősödni látszik az SZDSZ és különösen az MDF. A liberálisok el­mozdultak az őszi mélypontjukról, ami táboruk aktivitásában jelentkezik; az SZDSZ így a teljes népesség körében 3, míg a biztos szavazó pártvá­lasztók között 5 százalékon áll. Az MDF viszont új szavazókat is gyűjtött, ezzel a teljes mintában 5, a biztos szavazó pártválasztók között 7 száza­lékra küzdötte fel magát. Utoljára bő évtizede, 1996 nyarán volt ennyi támogatója a fórumnak - írták. Emlékeztetőül, a Medián februárban a teljes népesség körében 37,26, a biztos szavazó párt­választók között pedig 57:33 százalékos Fidesz­­vezetésről számolt be. Az SZDSZ és az MDF mindkét kategóriában egyaránt 3-3 százalékot ért el a Mediánnál. A Századvég ugyancsak e havi adatai szerint a Fidesz előnye az MSZP-vel szemben a teljes népesség körében 25:17, míg a biztos szavazó pártválasztók között 51:35 száza­lékos arányú. A Századvégnél a teljes népesség körében az SZDSZ 2, az MDF 5 százalékon áll, a biztos szavazó pártválasztók között 4, illetve 6 százalékos a két párt támogatottsága. A két nagy párt támogatottsága a teljes népesség körében 2007 februárjában, százalékban (zárójelben az előző havi adatok): Medián Szonda Ipsos Századvég MSZP 26(27) 22 (21) 17(18) Fidesz 37 (37) 32 (34) 25 (26) s.z. 3 Boros Imre ügynök volt Boros Imre az idén januárban közszereplőnek ismerte el magát, így kutathatóvá váltak a rendszerváltás előtt róla keletkezett iratok. Az Index internetes lap tavalyelőtt megpróbált minden parlamenti képviselőt átvilágíttatni, de három képviselő - Várhegyi Attila, Nógrádi László és Boros - nem járult hozzá papírjaik nyilvánosság előtti kutathatósághoz. Boros Im­re, az Orbán-kormány PHARE-ügyekért felelős minisztere januárban - magyarázata szerint az ellene közszereplői státusának megállapításáért indított pert megelőzve - megadta az enge­délyt. Azzal indokolta eddigi álláspontjának feladását, nem akarta a közvélemény elé tárni azokat a részleteket, amelyek nem „vetnek jó fényt a rendszerváltás körülményrendszerére”. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 009/29-es számú okirata szerint Boros „százados” a „D-8-as számú elvtárs”, aki a Medgyessy Péter volt miniszterelnököt is foglalkoztató III/II-es osztály fizetett, szigo­rúan titkos állományú tisztje volt. A III/II-es ügyosztály a kémelhárítás volt. Ezen belül Boros a 8. osztály főoperatív tisztje volt. A levéltári iratok szerint Borost 1965-ben szer­vezték be. A beszervezést 1989 márciusában véglegesítették. Ezalatt a banki fizetés mellé havonta 16 500 forint pótlékot kapott. Boros 2002-ben elismerte, hogy beszervezték, az akkori közleménye szerint zsarolással vették rá. Ezután az MDF-frakcióban ülő Borostól Dávid Ibolya megvonta a bizalmat. (Index) Szilvásy elutasította Pelczné kérelmét Szilvásy György kancelláriaminiszter (képünkön) államtitokra hivatkozva elutasította a Fidesz kérelmét: legyen nyilvános az, hogy a miniszterek támogatták­­e a gyermekpornog­ráfiával összefüggő törvénymódosítást az ezzel foglalkozó kor­mányülésen - tudatta a Kormányszóvivői Iroda. Pelczné Gáll Ildikó az elutasítást elfogadhatatlannak tartotta. A Fidesz alelnöke korábban a hivatalában is felkereste a kancelláriaminisztert, majd kedden már a miniszterekhez fordult levélben, akiktől szintén arra várt választ, támogatták-e a törvénymó­dosítást. A szóvivői iroda erre úgy válaszolt: értelmezhetetlen a kérés, mert a kormányülése­ken nincs formális szavazás. (MTI)

Next