Népszava, 2007. március (134. évfolyam, 51-76. szám)
2007-03-01 / 51. szám
NÉPSZAVA 2007. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD A Fidesz elnöke állítólag maga sem hiszi, hogy megbukik a kormány Erőt akar mutatni az ellenzék vezetője Orbán Viktor szombaton beszél legközelebb a nyilvánosság előtt. Óbudán, az életminőségről tartott konferencián szól az egybegyűltekhez a Fidesz elnöke. Vélhetően szó eshet ekkor a demokrácia nélküli Magyarországról éppen úgy, mint az előrehozott választásokról, bár állítólag ebben maga Orbán sem hisz. Akadt olyan fideszes, aki lapunknak azt állította, a négy hónaposra tervezett, a Fidesz, illetve a KDNP által közösen szervezett vitasorozat februári záró konferenciáján várhatóan inkább szakkérdésekről elmélkedik majd Orbán Viktor. Más viszont arra emlékeztetett, januárban az igazságosságról szóló hasonló rendezvényen politikai programot adott pártjának a vezető. Ott mondta először a Fidesz elnöke, hogy új többség született Magyarországon az igazságtalan kormánnyal szemben. Akkor jelentette ki, zűrzavar, káosz, cinizmus uralkodik az országban, és ennek következtében létrejött a nem pártalapon szerveződő új többség, amelyhez nekik kell hidat építeni. A hatás kedvéért a „Fiatrá, Magyarország! Flajrá, magyarok!” köszöntést is lecserélte, és híveitől Nagy Gáspár verssorával búcsúzott: „Föl a mélyből, aki magyar!” A januári összejövetelen Orbán nem beszélt a népszavazásról, demokrácia nélküli többpártrendszerről, új arisztokráciáról, és előrehozott választást sem sürgetett. Ám mert azóta mindez fontos lett számára, ezért néhányan elképzelhetőnek tartják, hogy szombaton elsősorban ezekről értekezik majd Óbudán. Fideszes forrásunk szerint egyébként a pártelnök nem hisz abban, hogy megbukik a kormány vagy sor kerülhet előrehozott választásra. A népszavazás sikerében sem egészen biztos, ennek ellenére állítólag Orbán úgy véli, a kordonbontás, a kormánytagok felelősségének hangoztatása, a folyamatos hisztéria neki kedvez, mert azt sugallja, ő irányítja a folyamatokat az országban. Úgy tudjuk, az utcai megmozdulások sincsenek ellenére, mert hite szerint mindez az ő erejét mutatja, s ha így van, pártjában biztosan nem merül fel, hogy idővel le kellene őt cserélni. Emellett szimpatizánsokat, választókat nyer, de ami a legfontosabb, reményei szerint a pénzembereket is meggyőzi arról, érdemes még az általa irányított és jelenleg pénzzavarral küszködő Fideszbe befektetni. „Magyarországnak valóban érdeke volna egy előrehozott választás” - közölte kedd éjjel a TV2 Tények című műsorában Orbán Viktor. A Fidesz elnöke a kereskedelmi csatornán arról beszélt, Magyarországon ma gazdasági és politikai válság alakult ki, s ezt a láthatóan elhúzódó válságot fel kellene oldani. Mint mondta, alkotmányos eszközökkel ezt annak van módja megtenni, akinek a kezében van a parlamenti többség. Orbán szerint a kormánykoalíció az önkormányzati választások után levonhatta volna a tanulságokat, de nem tette meg, s később a miniszterelnöktől sem vonták meg a bizalmat. Szakértői kormány sem alakult, így most „még egy lehetőségünk van: ez a népszavazás. Fiábha ezt az utolsó, még az alkotmányos kereteken belül rendelkezésre álló lehetőséget kihasználja a kormánykoalíció” - vélekedett a TV2-nek a Fidesz elnöke. Az ellenzék vezetője azt is kijelentette: „Szerintem egy demokrácia nélküli többpártrendszer van ma Magyarországon.” F. Á. Orbán Viktornak az utcai megmozdulások sincsenek ellenére, ha a megfogalmazása szerint „demokrácia nélküli" Magyarországon - ezek őt erősítik Fotó: Demecs Zsolt Orbán „demokratúráról” beszél A demokráciával kapcsolatos véleményét a Heti Válasznak ugyancsak elmondta Orbán. A hetilapban ma megjelent interjúban a Fidesz-elnök többek között azt fejtegette, „nem lehet az üzleti életből ellesett ötletektől vezérelve rázúdulni egy ország problémáira, mert megoldás helyett káosz születik". A pártvezető szerint ma „demokratúra" van Magyarországon, ami annyiban különbözik a Kádár-rendszer utolsó évétől, hogy „1989. március 15-én Kis Jánossal felsétáltunk a Kossuth-szobor talpazatára, elmondtuk a beszédünket, és hazamentünk. Ma próbálja meg bárki ezt utánunk csinálni. Megbilincselik vagy gumilövedékkel hátba lövik." A hevesi képviselő szerződésének nincs közjogi érvényessége Kicsi az esélye annak, hogy a bíróság törvényellenesnek minősítse a Heves megyei közgyűlés működését - mondta lapunknak Magyar György ügyvéd. Mint megírtuk, a Heves megyei közgyűlés Fidesz-frakciója polgári pert indít Ambrus Zoltán ellen, amiért múlt pénteken kilépett a képviselőcsoportból, majd függetlenként megszavazta, hogy az MSZP-s Sós Tamás legyen a közgyűlés elnöke. Magyar György hangsúlyozta, hogy a szerződés részleteit nem ismeri, de általánosságban kijelenthető, hogy a magánjogi szerződéseknek közvetlenül nincs közjogi kihatásuk, vagyis az egyezség a közgyűlés összetételét és a mandátum megtartását nem befolyásolja. Hozzátette, ilyen magánjogi szerződésnek minősíthető a frakció és a képviselő közötti megállapodás. Magyar György azt is elmondta, hogy ha a szerződésben például „kötbér” vagy egyéb szerződést biztosító mellékkötelezettség szerepel, akkor a kilépés után a frakció érvényesítheti igényét a képviselővel szemben. Az októberi önkormányzati választásokon az MSZP és a Fidesz szövetségeseivel egyaránt 20-20 mandátumot szerezett. A patthelyzetet úgy próbálták feloldani, hogy megegyeztek a közgyűlés önfeloszlatásáról. Ambrus döntése után ez okafogyottá vált. Korábban Tóth Zoltán választási szakértő lapunknak azt mondta, közjogi szempontból nincs alapja annak a felszólításnak, hogy a függetlenné váló képviselőnek vissza kell adnia mandátumát az őt jelölő szervezetnek. Hozzátette, alkotmányjogi megközelítésben kötött vagy szabad mandátumról lehet beszélni. Utóbbi lényege, hogy a választók konkrét utasítást nem adhatnak a képviselőnek, a mandátum pedig az ő személyére szól akkor is, ha valamelyik párt színeiben indult. A választójogi megközelítés szintén arról szól, hogy miközben a választáson induló jelölt még párthoz köthető, megválasztása után a mandátum az adott személyhez kerül. Ambrus mandátuma csak akkor kerülhetne vissza a Fideszhez, ha a képviselő lemondana róla. Népszava-információ Apadó Fidesz-előny, erősödő MDF Csökkent a különbség a Fidesz és az MSZP támogatottsága között - írta a Szonda Ipsos. Februári felmérésük szerint az összes választókorú körében a Fidesz (32 százalék) MSZP-vel (22 százalék) szembeni előnye a januári 13-ról 10 százalékra csökkent. A biztos szavazó pártválasztók között a legnagyobb ellenzéki párt múlt havi 22 százalékos vezetése 17-re változott, így a Fidesz és az MSZP támogatottsága jelenleg 51:34 százalékos arányú. A Szonda szerint a Fidesz környékén nagyobb a szavazóvándorlás, mint az MSZP-nél. Az ellenzéki párt támogatottsága egyik hónapról a másikra 4-6 százalékpontot is csökken vagy növekszik, ezzel szemben a szocialistáké alig változik. A Szonda Ipsos szerint erősödni látszik az SZDSZ és különösen az MDF. A liberálisok elmozdultak az őszi mélypontjukról, ami táboruk aktivitásában jelentkezik; az SZDSZ így a teljes népesség körében 3, míg a biztos szavazó pártválasztók között 5 százalékon áll. Az MDF viszont új szavazókat is gyűjtött, ezzel a teljes mintában 5, a biztos szavazó pártválasztók között 7 százalékra küzdötte fel magát. Utoljára bő évtizede, 1996 nyarán volt ennyi támogatója a fórumnak - írták. Emlékeztetőül, a Medián februárban a teljes népesség körében 37,26, a biztos szavazó pártválasztók között pedig 57:33 százalékos Fideszvezetésről számolt be. Az SZDSZ és az MDF mindkét kategóriában egyaránt 3-3 százalékot ért el a Mediánnál. A Századvég ugyancsak e havi adatai szerint a Fidesz előnye az MSZP-vel szemben a teljes népesség körében 25:17, míg a biztos szavazó pártválasztók között 51:35 százalékos arányú. A Századvégnél a teljes népesség körében az SZDSZ 2, az MDF 5 százalékon áll, a biztos szavazó pártválasztók között 4, illetve 6 százalékos a két párt támogatottsága. A két nagy párt támogatottsága a teljes népesség körében 2007 februárjában, százalékban (zárójelben az előző havi adatok): Medián Szonda Ipsos Századvég MSZP 26(27) 22 (21) 17(18) Fidesz 37 (37) 32 (34) 25 (26) s.z. 3 Boros Imre ügynök volt Boros Imre az idén januárban közszereplőnek ismerte el magát, így kutathatóvá váltak a rendszerváltás előtt róla keletkezett iratok. Az Index internetes lap tavalyelőtt megpróbált minden parlamenti képviselőt átvilágíttatni, de három képviselő - Várhegyi Attila, Nógrádi László és Boros - nem járult hozzá papírjaik nyilvánosság előtti kutathatósághoz. Boros Imre, az Orbán-kormány PHARE-ügyekért felelős minisztere januárban - magyarázata szerint az ellene közszereplői státusának megállapításáért indított pert megelőzve - megadta az engedélyt. Azzal indokolta eddigi álláspontjának feladását, nem akarta a közvélemény elé tárni azokat a részleteket, amelyek nem „vetnek jó fényt a rendszerváltás körülményrendszerére”. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 009/29-es számú okirata szerint Boros „százados” a „D-8-as számú elvtárs”, aki a Medgyessy Péter volt miniszterelnököt is foglalkoztató III/II-es osztály fizetett, szigorúan titkos állományú tisztje volt. A III/II-es ügyosztály a kémelhárítás volt. Ezen belül Boros a 8. osztály főoperatív tisztje volt. A levéltári iratok szerint Borost 1965-ben szervezték be. A beszervezést 1989 márciusában véglegesítették. Ezalatt a banki fizetés mellé havonta 16 500 forint pótlékot kapott. Boros 2002-ben elismerte, hogy beszervezték, az akkori közleménye szerint zsarolással vették rá. Ezután az MDF-frakcióban ülő Borostól Dávid Ibolya megvonta a bizalmat. (Index) Szilvásy elutasította Pelczné kérelmét Szilvásy György kancelláriaminiszter (képünkön) államtitokra hivatkozva elutasította a Fidesz kérelmét: legyen nyilvános az, hogy a miniszterek támogattáke a gyermekpornográfiával összefüggő törvénymódosítást az ezzel foglalkozó kormányülésen - tudatta a Kormányszóvivői Iroda. Pelczné Gáll Ildikó az elutasítást elfogadhatatlannak tartotta. A Fidesz alelnöke korábban a hivatalában is felkereste a kancelláriaminisztert, majd kedden már a miniszterekhez fordult levélben, akiktől szintén arra várt választ, támogatták-e a törvénymódosítást. A szóvivői iroda erre úgy válaszolt: értelmezhetetlen a kérés, mert a kormányüléseken nincs formális szavazás. (MTI)