Népszava, 2007. június (134. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-11 / 134. szám

„Sem megállni, sem lassítani nem kívánok és nem is fogok” közölte a pártelnök-kormányfő Több párbeszéd és bölcsesség szükséges „Szó nem lehet arról, hogy vissza­forduljunk, hogy megálljunk, hogy föladjuk azokat az elképzeléseket, amelyekkel elindultunk" - hangoz­tatta Gyurcsány Ferenc a kormány egyéves tevékenységét értékelő nagygyűlésen. A miniszterelnök ki­jelentette, annyi év után a szocialis­táknak volt bátorsága a rossz útról a reformok felé vezetni az országot. A fideszes Varga Mihály viszont úgy vélte, az elmúlt év a kormány alkal­matlanságát bizonyította. „Sem megállni, sem lassítani nem kí­vánok és nem is fogok” - fogalmazott a kormányfő a Syma-csarnokban, ahová javarészt piros kendőkkel, pi­ros pólóban érkeztek az MSZP-tagok, baloldali szimpatizánsok. A rendez­vényen hamisítatlan kampányhangu­lat uralkodott, még az „Igen MSZP” táblák is előkerültek. Gyurcsány Ferenc - akit hatalmas ovációval és „húzzunk bele” kiáltá­sokkal fogadtak - többek között arról beszélt, az elmúlt év és annak összes konfliktusa arra tanította, hogy az úton végig kell menni, ha kell, több körülte­kintéssel, több bölcsességgel, nagyobb partnerséggel. A reformok eredmé­nyének nevezte, hogy az elmúlt hóna­pokban 100-110 ezren jelentkeztek be a társadalombiztosításhoz, és ez az első kormány, amely képes volt a legá­lis foglalkoztatásba átvinni embereket a szürke- és feketegazdaságból. Ver­senyt teremtettek a gyógyszergyártók között, és „17 év után végre nyugalom és építkezés van a faluban”. Hozzátette, „vannak, akik traktorral szeretnének időnként a fővárosba jönni, de annyi támogatottságuk sincs, hogy 100 em­bert összeszedjenek”. Kiderült, a kor­­­mányfő olyan országot szeretne, ahol 2010-ben visszatekintve a történtekre majd azt mondják, hogy igaza volt. Orbán Viktorra utalva közölte, balga ember, aki félidőben vagy inkább az első negyed végén a győzelmét ün­nepli. Nemcsak politikusnak nem jó, futballistának sem. A vizitdíjról és a kórházi napidíjról kezdeményezett fideszes népszavazás kapcsán közölte, „lehet népszavazást tartani, de meg fogjuk nyerni”. Az emberek ugyanis bölcsek. Kutya nehéz év volt - jelentette ki a nagygyűlésen elsőként szóló Kiss Pé­ter. Az MSZP alelnöke magyarázatul hozzátette, a baloldal elkezdte megvál­toztatni a status quót, szerzett jogok­hoz nyúlt hozzá, eközben a radikális ellenzék majdnem „ránk gyújtotta az országot”. De vannak eredmények, ezek a holnapután lehetőségei, a baj csak az, hogy a társadalom elbizony­talanodott. Az alelnök kijelentette, re­formígéretekből és reformretorikából kevesebb, megoldási lehetőségekből és párbeszédből több kell. A legtöbb jobboldali „mestersége­sen gyereksorban tartana minden­kit”, a baloldaliak viszont felnőttként kezelik az embereket - mondta Lend­­vai Ildikó. A MSZP frakcióvezetője arra figyelmeztette a hallgatóságot, hogy hosszú évtizedek után ők szá­moltak le a „dedópolitikával”, és többé nem titkolták el a tényeket. A jobboldal tündérmesékkel, baboná­val, ígérgetésekkel akarja gyermeki sorban tartani az embereket. Politikai dedónak nevezte a kormányfő lejá­ratását célzó törekvéseket. Gúnnyal sorolta, hogy „Gyurcsány Ferencet többen látták már Rákosi és Sztálin képei alatt feketemisét tartani”, sőt „szemmel verni is tud”. A mese foly­tatását abban látta, hogy a kormány ellen már „gyü­rkőzik a sárkányölő királyfi, akinek egy szavára letörnek gázárak, szétfutnak ám a multik”. A reformok folytatása mellett érvelt a koalíciós partner elnöke is. „Ha most megállunk, akkor csak megszorítások lesznek a reformokból” - mondta Kóka János az SZDSZ ország­taná­csának ülése után. Úgy fogalmazott, a jövőben is vállalják a felelősséget, amennyiben a legfontosabb koalíciós célokban megállapodásra tudnak jut­ni a szocialista párttal. A pártelnök elmondta, az újabb koalíciós tárgya­lásokon fel akarják vetni az egyházak finanszírozását, a rendőrség civilesí­­tését és a szociális intézményrendszer újragondolását. Fazekas Ágnes Orbán: gyáva politika A Fidesz alelnöke szerint az elmúlt egy év a kormány alkalmat­lanságát bizonyította. Varga Mihály szerint kapkodnak, és nincs végiggondolt, következetes koncepció. Megismételte, hogy pártja úgy véli, az ország Gyurcsány Ferenc hazugságainak árát fizeti. Elmondta, mielőbbi gazdasági és a politikai fordulatra van szükség, és közölte, az őszödi beszéddel nem ért véget a kormányzati hazugságok időszaka. Orbán Viktor az MSZP-t tartja felelősnek azért, hogy idén Magyarország nem vezette be az eurót. A Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorában a Fidesz elnöke úgy vélte, „ha a polgári kormány elég ügyesen kampányolt volna ahhoz, hogy megtarthassa az emberek bizalmát 2002 után, akkor (...) Magyarország a szlovénokkal együtt elsőként bent lenne az euróövezetben". A pártvezető gyávaságnak nevezte, hogy a mai politika nem mutat fel közös célokat az állampolgárok előtt. Pártfinanszírozás: átadták a „stafétát” Újabb szervezet, a Political Capital Intézet segíti a párt- és kampányfi­nanszírozás rendbetételének ügyét, így a kezdeményezőkkel együtt már öt szervezet küzd az átláthatóbb szabályozásért. Ők arra hívták fel a figyelmet, hogy a pártfinanszírozás megoldatlansága rontja a parlamen­táris demokrácia hitelességét, és noha a pártok már többször nekifutottak a kérdés megoldásának, egyetértésre eddig nem jutottak. A mai szabályo­zás pedig lehetőséget teremt arra, hogy a pártok valótlan adatokat tegye­nek közzé; becslések szerint minden kampányra költött tíz forintból kilenc illegálisan érkezik a pártkasszákba. A „pártfinanszírozási staféta” elne­vezésű mozgalmat május közepén indították útjára, hogy kikénysze­­rítsék az érdemi változásokat. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet nevében Majtényi László a többi között arról beszélt, hogy olyan dön­tésre kell rávenni a pártokat, amelyet a jelenlegi látszat szerint azok nem akarnak megtenni. Pedig szerinte ők is szenvednek a jelenlegi helyzettől. Nyílt titok ugyanis, hogy a mostani szabályokat a pártok nem tartják be, és a nagyobbak nagyjából négymilli­­árdot költenek a kampányidőszakban, ami csaknem tízszerese a hivatalosan megengedettnek. Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Köz­pont igazgatója arra emlékeztetett, hogy tavaly nyáron legalább olyan optimisták voltak a politikusok az új szabályozást illetően, mint most. Most a cél, hogy a tavalyi kudarcot el lehessen kerülni. Egyébként az utóbbi hónapokban a kormánypártok több képviselője is úgy nyilatkozott, hogy szándékaik szerint már ősszel tárgyal­hatnak az új törvénytervezetről. Népszava-információ NÉPSZAVA 2007. JÚNIUS 11., HÉTFŐ BELFÖLD Visszavonja hitelesített népszavazási kérdéseit a Fidesz? rAder miatt lehet új választás Nem választja ma újra tisztségviselőit a Fidesz-KDNP frakciószövetség. Ha igaz, egy héttel később június 18- án lesz az immár kétszer elhalasztott tisztújítás. Állítólag Orbán Viktor is­mét külföldön tartózkodik, márpedig távollétében nem szavaznak. Korábban megírtuk, hogy a leg­nagyobb ellenzéki párt képviselő­­csoportja ez alkalommal csupán Navracsics Tibort akarta posztján megerősíteni. Tavaly ugyanis csupán egy évre választották őt frakcióveze­tőnek. Miután azonban információnk szerint Orbán ragaszkodott a teljes körű tisztújításhoz, a képviselők min­denkit újraválasztanak. Úgy tudjuk, hogy a fideszesek nem értették, mi szükség van erre a procedúrára, de amikor Áder János közleményben tudatta, hogy ezen az összejövetelen tájékoztatást ad arról, továbbra is parlamenti alelnök kíván-e maradni, illetve milyen jövőt képzel magának, sokan rájöttek,­ titkos játszma folyhat a háttérben. Áder sajtóinformációk szerint európai parlamenti képviselő szeretne lenni, és ebben már meg is állapodott Orbánnal. Névtelenséget kérő fideszesek lapunknak arról be­széltek, elképzelhető, hogy Áder azért éppen most áll terveivel a frakció elé, mert attól tart, a pártelnök elsősorban az ő alelnöki megbízatása miatt köve­telt teljes körű szavazást. Az alelnök elébe akar menni esetleges félreállí­tásának, bár mint mondták, Ádernek olyan megkérdőjelezhetetlen a tekin­télye, hogy őt Orbán felszólítására sem mozdítanák el a helyéről. Állítólag jövő héten a népszavazási kezdeményezés ügyében tesz bejelen­tést a Fidesz elnöke. Többen elképzel­hetőnek tartják, hogy Orbán Viktor visszavonja az OVB által tavasszal hitelesített három, a termőföldre, a kórházak privatizációjára, illetve a gyógyszerek patikán kívüli árusításá­ra vonatkozó kérdést. A tervek szerint állítólag ezeket kora ősszel ismét be­adja a párt, és a hitelesítés után immár hat kérdéses népszavazáshoz kezdik összegyűjteni a szükséges aláíráso­kat. Népszava-információ Régi hangokat kereső hallgatók Ma egy hete, hogy a megújult Kossuth rádiót hallhatjuk az éterben, kevesebb hírműsorral, több hírháttér adással. A hallgatói vélemények információink szerint megoszlanak a nemzeti fő­­adóról, az idősebb hallgatók nehezen szokják , hogy a reggeli krónika he­lyett 180 perc címmel közéleti műsor szól, amelyet Szénási Sándor és Hatva­ni Tóth Erika felváltva vezet. Szintén nem egyöntetű az öröm, hogy hat óra helyett már este fél hatkor kell keresni a krónikát. Információink szerint a hírmű­sorok szerkesztőségének vezetője, Szankóczy András sincs elragadtatva attól, hogy felhígult a Magyar Rádió (MR) hírszolgáltatása. Úgy tudjuk, nem véletlenül van betegszabadságon a múlt hónap közepe óta. Informáci­óink szerint felmerült, hogy a veze­téssel való nézeteltérések miatt fel­mentik posztjáról. Utódaként Farkas Györgyöt, az MR on-line vezetőjét (a Magyar Hírlap volt főszerkesztő­helyettesét) emlegetik. Sztankóczy lapunknak azt mondta, elnöki en­gedély nélkül nem nyilatkozhat. A Magyar Rádió elnöke viszont azt kö­zölte, egyelőre nincs olyan szándéka, hogy Sztankóczyt eltávolítsa. Such György kiemelte, gyógyulása után várják vissza. Az új struktúrát Such szerint a hallgatók több hónap alatt fogadhatják el, kapnak pozitív és ne­gatív visszajelzéseket is, ami szerinte természetes, ha egy több évtizede megszokott műsorrend változik meg. Nem gondolná, hogy a hírműsorok felhígultak volna, a kisebb-nagyobb hibákat mielőbb kiküszöbölik. A hallgatók keresik a megszokott hangokat is, de közülük többen el­mentek. A korábban 21 bemondót foglalkoztató MR-nél kevesebbre van szükség a Kossuthon és a Bartókon, a Petőfiről pedig eltűntek. Such szerint a modern rádiózásban nemigen al­kalmaznak rádióbemondókat, ezért az a céljuk, hogy a bemondók hír­­szerkesztőként is dolgozzanak vagy a hírszerkesztők olvassák a híreket. Szayly József műsorokért felelős al­elnök tájékoztatása az ismert hangok közül a Kossuthon tovább dolgozik Auth Magda, Bérczy Krisztina, Kovács M. István, Szalóczy Pál és Török Annamária, a Bartókon pedig Szlotta Judit és Varga János. Hárman más munkakörben maradtak: Mohai Gábor és Schaefer Andrea a Muzsi­káló reggelt vezeti, Madarász Zsolt pedig hírszerkesztő lett. H. D. 3 SZDSZ: Gulyás József az ot elnöke Rangot, politikai súlyt szeretne adni az SZDSZ országos tanácsának (ot) a testület szombaton megválasztott új el­nöke. Gulyás József szerint most mindez hiányzik a grémi­umból, s célja, hogy a tagok érezzék: ala­kítói, formálói a párt politikájának. Úgy vélte, hogy új alapokra kell helyezni az ot működését, hogy az valódi dön­téseket hozzon. Az elnököt a 96 fős testület alakuló ülésén választották meg, s Gulyás - aki a párt Pest me­gyei elnöke is - összesen 55 szavazatot kapott, ellenfele, Wekler Ferenc baranyai elnök pedig 30-at. Gulyás - kampányfőnökként - Fodor Gá­bort, míg Wekler a későbbi győztes Kóka Jánost támogatta március végén a pártelnöki posztért vívott küzdelemben. Kovács Kálmán környezet­­védelmi államtitkár korábbi terveivel ellentétben mégsem szállt harcba a tisztségért. Nem indult újra az ot korábbi elnöke, Böhm András sem. A tanács megválasztotta négy elnökségi tagját is, s Haller Ildikó, Skaliczky Andrea, T. Asztalos Ildikó és Török Gusztáv Andor kapott bizalmat. Népszava-információ 300 éve volt az ónodi országgyűlés A lecke ennyi: a magam személye elé helye­zem a közügyet - idézte II. Rákóczi Ferenc gondolatait Szili Katalin, az Országgyűlés el­nöke az ónodi országgyűlés 300. évfordulóján rendezett ünnepségsorozat zárórendezvényén. Mint mondta, egy kis nép ezeréves történel­mében úgy maradhatott nagy nemzet, hogy „számos alkalommal volt kovásza” az európai történelmi folyamatoknak, és mindezt a nagyhatalmak árnyékában tette. (MTI) Moszkvában tárgyal Erdő Péter Az orosz fővárosba várják Erdő Péter esztergom-budapesti­ bíboros, prímást. Az egyházi vezető az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnökeként megy ma Moszkvába, hogy egy, az ortodoxok és katolikusok közötti konzultáción vegyen részt - adta hírül a Vasárnapi Hírek. A felekezetközi találkozót a Moszkvai Pátriarkátus nemzetközi egyházi kapcsolatokért felelős titkárságának kezdemé­nyezésére rendezik. (Népszava) Beiktatták az új egri érseket Az egri bazilikában szentmisén iktatatták be hivatalába Ternyák Csaba egri érseket. Köszöntötte az új főpásztort Seregély István, aki 20 évig állt a főegyházmegye élén és a pápa március 15-én fogadta el lemondását. Utalt rá, tennivalóit nemegyszer változatos körülmények között kellett teljesítenie, s felidézte, hogy az egyházmegyének magának kell fenntartani templomait és intézményeit. (MTI) Pert nyert Farkasházy a Nemzet ellen Helyreigazítási pert nyert Farkasházy Tivadar humorista a Magyar Nemzet ellen. Azért perelte be a lapot, mert az újság március 27-i számában tényként közölte, hogy ő írja Lendvai Ildikó és más szocialista képviselők beszédeit. A Fővárosi Bíróságon a napilap képviselője bizonyításként azt terjesztette elő, hogy a cikk írója, ha kell, megesküszik rá, hallotta valakitől az információit, de nem árulhatja el a nevét. Az ítélet is kiemeli, hogy az informátor személyé­nek megnevezése nélkül mindez „érdemben bizonyítékként a bíróság szerint nem értékelhe­tő”. A Magyar Nemzet nem fellebbezett, s első oldalon közölte a helyreigazítást. (Népszava) És még... "Az emberi értékek az igazán fontosak, az egyenlő esélyek, a pozitív diszkrimi­náció biztosítása mellett - jelentette ki az Esélyegyenlőségi Napon Szekeres Imre honvédelmi miniszter, aki szerint lesz női illetve roma származású tábornok a Magyar Honvédségben, de nem azért mert nő vagy roma, hanem mert alkalmas. Rapcsák Andrásról, Hódmezővásárhely egykori polgármesteréről neveztek el utcát a városban. A képviselő-testület egy köztéri szobor felállítását is megszavazta Rapcsák emlékére, aki 1990-től 2002-es haláláig volt polgármester. Ismét Szijjártó Pétert választotta elnökké a következő két évre a Fidesz győri szervezete.

Next