Népszava, 2007. december (134. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-21 / 297. szám

6 Nincs csoportos leépítés az Operában Nem igazak a jobboldali napilapokban megjelent hírek, miszerint az operaházban csoportos létszámleépítés történik. Csupán 18 főt érint tervezett átszervezés és az azzal járó létszámcsökkentés, ami nem éri el a csoportos létszámleépítés minimumát. Az érintettek közül kilencen nyugdíjasok, ketten korenged­ménnyel mennek nyugdíjba. A 908 közal­kalmazott közül hét belsős közalkalmazotti jogviszonya szűnik meg. Fischer Ádám fő­zeneigazgató öt magánénekesnek új szerződést ajánlott. Győriványi Ráth György karmester (volt fő-zeneigazgató) sem kapott felmentést, csak előzetes tájékoztatást vett át. Nem bocsátják el Sümegi Esztert, Lukács Gyöngyit és Kálmándi Mihályt sem. (Népaszava) 750 ezer látogató a Szépművészetiben Az idei év 750 ezredik látogatóját köszöntötték a buda­pesti Szépművészeti Múzeumban tegnap. A Hundertwasser­­kiállításra érkezett vendéget Baán László főigazgató fo­gadta. Cseke Ágnes (képünkön) 28 éves budapesti tanító egy kétszemélyes párizsi utat és a Louvre-ba szóló belépőket vehetett át. (MTI) Megvan a szemle versenyprogramja Kialakult a 39. Magyar Filmszemle verseny­programja. A játékfilmes előzsűri döntése szerint: Alföldi Róbert: Nyugalom; Almási Tamás: Mária a varázsló; Dettre Gábor: Tabló; Faur Anna: Lányok; Fliegauf Benedek: Tejút; Gigor Attila: A nyomozó; Hajdú Szabolcs: Off Holly­wood; Koltai Róbert: Megy a gőzös; Lakatos Róbert: Bahrtalo! Jó Szerencsét!; Mundruczó Kornél: Delta; Novák Erik: Zuha­nórepülés; Paczolay Béla: Kalandorok; Ragá­lyi Elemér: Nincs kegyelem - PC emlékére; Szomjas György: A Nap utcai fiúk; Till Attila: Pánik; Tímár Péter: Casting minden; Tolnai Szabolcs: Fövenyóra; valamint Török Ferenc: Overnight című alkotása szerepel a szemlén január 29. és február 5. között. (Népszava) Legyen a vendégünk! A Népszava „Legyen a vendégünk!” elnevezé­sű nyereményjátékán a Vígszínház Úrhatnám polgár című január 2-i előadására (19.00) Takács Tamás érdi, Áldott László budapesti és Tóth Ferenc budaörsi olvasónk nyert két-két jegyet, amit az előadás előtt fél órával a jegypénztárban vehetnek át. (Népszava) Máthé Tibor az év operatőre Máthé Tibor lett az év operatőre és kapta meg a tavaly elhunyt, kétszeres Kossuth­­díjas operatőr nevét viselő Illés György-díjat az Aranyszem Operatőr Fesztiválon. Az Aranyszem-díjat nagyjátékfilm kategóriában a Máthé fényképezte Ópium, míg kisjátékfilm kategóriában a Vasárnap című alkotása nyerte. Nemzetközi játékfilm kategóriában a díjat Pados Gyula (Este) kapta. (MTI) TÉVÉNÉZŐ ★ [UNK] Giccsesített Aranyág mi Az utolsó pillanatban jóval kilenc­millió fölött állt az adományok összege, s még hozzá sem adtuk a csoda laptop (fehér műbőr kötésben!?) meg Mága Zoltán nagylelkűen felajánlott hege­dűje birtoklásáért lezajlott licit eredményét, tehát tízmillió fölött várható a beteg gyerekek gyógyítására fordítható pénz mennyisége. Az Aranyág 2007 című hagyományos jótékonysá­gi gála nézőközönsége ismét remekül szerepelt, megérdemli a főhajtást. A Magyar Televízió meg jól végezte a dolgát azzal, hogy több rövid riportban bocsátotta nyilvánosság elé azokat a gyermekgyógyászati intézményeket, amelyeket már eddig is, s remélhetően ezután is segít az Aranyághoz beérkező pénz. A fellépőknek is fő­hajtás, ők voltak a jótékonysági gála vonzereje, nekem külön tetszett, hogy sok művész lépett fel a fiatalabb korosztályból, a stafétabot tehát to­­vábbadatik, s vannak kezek, amelyek szívesen viszik tovább. Ami azonban szinte agyonütötte a hatást, az a produkciók mögé gerjesztett hát­tér. Szörnyű volt. Katasztrofális és érthetetlen, hogy miért. Harsány, erőszakos tónusban je­lent meg minden szín, funkció nélküli mértani formák szabdalták szét a hátteret, zavaros és idegesítő virtuális színhelybe rakva a szerep­lőket. A szép és élvezetes zenei produkcióknak vajon miért képtelen az m1 technikai-vizuális gárdája elegáns, finom, körítést adni, ha már úgyis gerjesztik? Miért csapja agyon a háttér mint mellékszereplő az ember, azaz a fősze­replő teljesítményét? Az illetékesek nézzenek időnként Mezzót, szívjanak magukba egy kis ízlést, s próbálják ezt a parlagi látványvilágot a Mezzo káprázatosan finom látványvilágával kicsit enyhíteni, legalább. Bársony Éva KULTÚRA Jordán és Bodrogi is gratulál Jordán Tamás, a Nemzeti leköszönő igazgatója rendben lévő választás­ként kommentálta Alföldi Róbert kinevezését, mert személyében alkalmas szakember foglalhatja el az igazgatói székét. Arra a felvetésre, okoz-e feszültséget, hogy a Nemzeti társulata többségében nem Alföldit, hanem Balikó Tamást támogatta, megjegyezte, egyáltalán nem, hiszen jó néhányan eleve Alföldire szavaztak, másrészt a társulat jól ismeri őt, hiszen korábban játszott és rendezett is a Nemzetiben. Ami a következő fél év­ben a munkamegosztást illeti: Jordán az évad végéig marad a Nemzetiben, de az új szezon premierjeit, illetve a következő évadra vonatkozó szerző­déseket már az új igazgató jegyzi. Bodrogi Gyula, a Nemzeti tagja, a nemzet színésze, aki többször is dolgozott már Alföldi Róberttel, lapunknak elmondta: nagyon örül és gratulál az új direktornak. „Sok jó előadást kívánok neki, hiszen egy tehetséges fiú"-fűzte hozzá. B. GY. 2007. DECEMBER 21., PÉNTEK NÉPSZAVA Kisebb társulat vendégekkel kiegészülve merészebb utakra vállalkozhat - véli Alföldi Róbert A Bárka után a Nemzetit kormányozza igazgatója Hegedűs Judit lesz, az iro­dalmi vezetői teendőit Vörös Róbert látja majd el, Kovács Krisztián lesz a produkciós vezető és Gálos Orsolya felel majd a színház marketingjéért. Alföldi egy tanácsadó testületet is létrehoz majd, melynek tagjai: Rad­nóti Sándor esztéta, Forgách András író, Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Valló Péter rendező, Takács Ildikó PR-szakember és Sebők Marcell történész. Alföldi szeretne külföldi vendégrendezőket is hívni a színházba, tervez színházi fesztivált, külföldi turnékat, vala­mint fontosnak tartja határon túli és alternatív színházak produkcióinak alkalmi befogadását is. Alföldi számára biztonságot jelent, hogy a kulturális miniszter 2008-tól 2010-ig terjedő időszakra garantálja a Nemzeti Színháznak az évi 1,7 milli­árd forintos támogatást. Időközben a Nemzeti Vagyonkeze­lő Tanács létrehozásával kapcsolatos törvény megszületett, ennek értel­mében a Nemzeti Színház Zrt. tulaj­donosi jogait a vagyontanács gyako­rolja, amely helybenhagyta döntését. Népszava-összeállítás Alföldi Róbert lesz a Nemzeti Színház főigazgatója - jelentette be a pá­lyázat eredményét Hiller István oktatási és kulturális miniszter. A tár­cavezető a pályázatokat elbíráló szakmai bizottság javaslata alapján, 2008. július 1-jétől nevezi ki a színész-rendezőt. Megbízása a teátrum szervezeti átalakításáig, de legfeljebb 2013. július 31-ig tart. Bejött a papírforma, a Nemzeti Színházat Alföldi Róbert, a Bárka Színház igazgatója vezeti majd a kulturális miniszter által, a szakmai bizottság javaslata alapján meghozott döntés szerint. Az új vezető a régivel közösen dolgozik majd az évad végé­ig, Jordán Tamás jelenlegi igazgató kinevezését ugyanis korábban 2008. június 30-ig meghosszabbították. A pályázat nyertese színházi el­foglaltsága miatt csak szombaton tart sajtótájékoztatót a terveiről, jelenleg premierjére készül. A Bárka Színház az ő rendezésében, ma este mutatja be az Ahogy tesszük című darabot. Hiller István kulturális miniszter a pályázat eredményhirdetésekor el­mondta: október 15-én hirdette meg a vezérigazgatói tisztséget. Négy érvé­nyes pályázat érkezett, az elbíráláshoz a színházi élet kitűnőségeiből álló bi­zottságot kért fel a tárcavezető. Hiller elmondta: döntését az elmúlt két nap­ban hozta meg, az értékelőbizottság javaslatát mérlegelve. Alföldi Róbert mellett Balikó Tamás, a Pécsi Nem­zeti Színház igazgatója, Hudi László rendező, az Alternatív Színházak Szövetségének elnöke és Imre Zol­tán színháztörténész, dramaturg, valamint Szűcs Miklós, a Budapesti Kamaraszínház igazgatója pályázott. Hiller elmondta, hogy koncepcio­nálisan eltérő, de kitűnő pályázatok érkeztek, ő azonban azt mérlegelte, hogy melyik a legnagyobb eséllyel megvalósítható. Alföldi pályázatáról elmondta: „egy európai és világszín­házi gondolkodást tükröz, „nyitott, modern és erősen kortárs hangsúlyú színházban gondolkodik”. Alföldi Róbert korábban nem nyilatkozott terveiről. A döntés után azonban közzétették a pályázatát. A negyvenöt oldalas dokumentumban szerepel például a következő évad­ra elképzelt konkrét műsorterv. E szerint a nagyszínpadon Euripidész, Oresztész, Spiró György: Csirkefej, Webster: Amalfi hercegnő és Botho Strauss: Park című darabját ígéri, míg a Stúdióban a tervei szerint Kamondy Ágnes: Johann nőpápa, Hauptmann: Patkányok, Ibsen: A tenger asszonya és Csáth Géza: Janika című premie­rekkel találkozhat majd a közönsége. A későbbi repertoárban helyet adna klasszikus drámáknak, színművek­nek, vígjátékoknak új rendezői felfo­gásban, de játszanak majd külföldi és magyar kortárs darabokat is. A pályá­zatban szerepel, hogy drámát rendel Esterházy Pétertől, Nádas Pétertől, Rakovszky Zsuzsától, Parti Nagy Lajostól és Spiró Györgytől. Alföldi rendezőként számít Ascher Tamásra, Balázs Zoltánra, Kovalik Balázsra, Mundruczó Kornélra, Szász Jánosra, Valló Péterre és Zsótér Sándorra, de ő is rendez majd. Alföldi pályázatában úgy fogalmaz, hogy a Nemzetiben szerinte „egy átlátható felépítésű, kisebb társulat vendégekkel kiegészülve merészebb utakra vállalkozhat”. Megjegyzi még, hogy szeretne fiatal színészeket szerződtetni, de a nagyformátumú, elismert színészegyéniségeket sem nélkülözné a Nemzetiben. Közvetlen stábját is megnevezte, tehát a jövőben több munkatársát átviszi majd a Bár­ka Színházból. A Nemzeti gazdasági A sokoldalú művész portréja Alföldi Róbert, a színészként, próza- és zenésszínház-rende­­zőként, televíziós műsorok, illetve talkshow-k szereplőjeként, sőt festőként is ismert művész 1967. november 22-én született Kalocsán. Az érettségi után azonnal felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakára, ahol 1991-ben végzett Florvai István és Kapás Dezső osztályában. 1992-ben a Vígszín­ház szerződtette. H­árom év után már rendezett is, minden műfajban kipróbálta magába musicaltől az operetten, az ope­rán és bábjátékon át az ír táncshow-ig, illetve videoklipig. Idén nyár végén indult első játékfilmje, a Bartis Attila Nyugalom című regényéből készülő film forgatása. A nyitrai Andre Bagar Színháztól, a New York Theatre Workshoptól, a portlandi Városi Színháztól, valamint a prágai Zábrádli Színháztól is kapott rendezői felkérést. 2000-ben szabadúszó lett. 2006. március 1 -je óta a Bárka Színház igazgató­ja. A Jászai Mari-díjas művész számos szakmai elismeréssel büszkélkedhet. Kirándulás a huszadik századba A történettudomány barátai tudják, milyen nagy fába vágta fejszéjét Romsics Ignác akkor, amikor a 20. század történetéről összefoglalást ké­szített. Látszólag a legnagyobb, valójában a leg­kisebb felme­rülő nehézség, hogy viharos történelmünk a históriáról szőtt virágos teóriákat rendre erodálta. A tudományban valójában sok­kal hamarabb sikerült a tör­ténelem tényeit ideológiamente­sen vizsgálni. Sokkal ne­hezebb ennél a temérdek eseményt egységes mederbe terelni néhány száz oldalas kötetekben. Töb­bes számot írtam, hisz A 20. század képes történetének van egy ikertest­vére is, A 20. század rövid története című könyv. A Rubicon-Könyvek rendhagyó módon arra vállalkozott, hogy reprezentatív képes kiadványá­nak szövegét egy szerényebb puha borítós kötetben is megjelentesse, a história vékony pénzű barátainak. Az olvasó számos kellemes meg­lepetésben részesül a szöveggel való ismerkedés során, amely a történel­mi szintézisek esetében korántsem általános. Rengeteg forrás, kortárs segít az események megítélésben. Hazánk tör­ténete a világ históriájába ágyazódik, méghozzá úgy, hogy a szer­ző igyekszik levetkőzni a szintézisek ha­gyományos Eu­­rópa-központú­­ságát. Pontos, tárgyszerű sza­vakkal jellemzi történelmünk sorsfordító alakjait, ítéleteit nem ideológia, hanem a törté­neti kutatással töltött évtizedek tapasztalata diktálja. Romsics Ignác könyve a nagy ös­­­szefoglalások minden erényével ren­delkezik, és nem pusztán a história, a művelődés, az életmód összefogla­lása, hanem a történettudomány és a történetbölcselet, a filozófia legmeg­határozóbb gondolkodóinak életmű­vébe is betekintést enged. Romsics szakavatott idegenvezető abban a sötétes, elnyeléssel fenyegető, tragi­kus eseményrengetegben, amelyet huszadik századnak nevezünk. P. Zs. Romsics Ignác szakavatott idegenvezető a tragikus eseményrengetegben­Fotó: Kertész Gábor Magyar karácsony - Kézfogás a 15 éves Duna Televízióval Adventi vasárnapok 4. rész December 23-án, a negyedik adventi vasárnapon folytatódik a Duna Televízió világméretű vállalkozása, a „Magyar Karácsony — Kézfogás a 15 éves Duna Televízióval” című műsorfolyam. Az elmúlt hetekben megismerhettük hat magyar család mindennapjait a világ egymástól igencsak távol eső szegleteiben: Ausztráliában, az Amerikai Egyesült Államokban, Venezuelában, Ausztriában, Szerbiában és Romániában. Karácsony előtt most találkozunk utoljára a családokkal, december 24-én viszont a teljes napot velük töltjük, hiszen élőben kapcsoljuk a hat helyszínt. Nézőinknek pedig egészen különleges élményben lehet részük: a Duna Televízió képernyőjén keresztül világszerte részt vehetnek az ünneplésben. A hatodik család Szerbia — Székelyke Székelykevén a Bogos családnál vendégeskedünk az ünnepi idő­szakban. A családfő, Tivadar agrármérnök, és jelenleg környezet­­védelmi felügyelők! Két gyermekük van: általános iskola nyolcadik osztályos tanulója, Ottó pedig gimna­zista Kovinban. itt dolgozik. Felesége, Éva anyaköny­ve , Rita és Ottó. Rita a helyi magyar tanny b­emutatása: ve­fAl-Duna) ­ető­­elvű A család segítségével bepillantást nyerünk az al-dunai székelyek mindennapi életébe, megismerkedünk a falu hírességeivel, és lát­hatjuk, hogyan őrzik a hagyományokat Székelykevén, a szerb vi­déken magyarnak megmaradt faluban. A látogatás sok izgalmat ígér: lesz itt disznótoros, táncmulatság, helyi rádió, kézimunkakör, huszárjáték és természetesen komoly munka is.

Next