Népszava, 2008. január (135. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-02 / 1. szám

NÉPSZAVA 2008. JANUÁR 2., SZERDA BELFÖLD A politikával nem foglalkozó többséghez szólt a köztársasági elnök Sólyom: kárt okoz a megosztottság Direkt politizálástól mentes, vis­­­szafogott beszédben üdvözölte az új évet a köztársasági elnök. Sólyom László ugyanakkor általá­nosságban bírálta a nagy politikai pártokat, s egyenlő mértékben tette felelőssé őket az országban lévő megosztottságért. Politoló­gusok szerint Sólyom tekintélyét emelte a beszéd, mert nem volt benne nyílt „oldalazás", illetve azt is mondták: a köszöntő a tavalyi „erős" újévi beszéd oldása volt. A közös cél, az összetartás és a szolidaritás fontosságát emelte ki Sólyom László köztársasági elnök újévi beszédében. Az államfő azt mondta: egy ország állapotát nem csak gazdasági adatok jellemzik. Az, hogy jó-e ott élni, azzal mérhető leginkább, milyen az emberek egész­sége, meddig élnek, jók-e az iskolák, milyen a természeti környezet, mennyire sikerült a szegénységet és a kirekesztettséget visszaszorítani. Ennél is fontosabbnak nevezte, hogy van-e az országban általánosan elfogadott, közös elképzelés a jövő­ről, van-e összetartás az emberek között. „Azoknak az országoknak a sikere, amelyek kilábaltak a miénk­hez hasonló nehéz helyzetből, ezen a kettőn alapult” - fogalmazott Só­lyom László. Csakhogy összetartás helyett Magyarországon mindenki pusztító megosztottságról panasz­kodik - folytatta, majd megjegyezte: „valóban sok kárt okoz a mindent a mi­ ők sémára leegyszerűsítő fekete­fehér gondolkodás”. „Újévkor, újra­kezdéskor érdemes meggondolnunk és megerősítenünk, hogy van belső iránytűnk, hogy megőriztük a re­ményt. Ezért tudjuk ilyenkor szívből énekelni a Himnuszt” - zárta ünnepi beszédét az államfő. Kiszelly Zoltán szerint a beszéd emelte a köztársasági elnök tekinté­lyét, mert a szövegben szokásához híven nem volt nyílt „oldalazás”, ha­nem a nagy politikai pártokat egyenlő mértékben tette felelőssé az országban lévő megosztottságért. A politológus úgy vélte: inkább a politikával nem foglalkozó többséghez szólt az elnök, ők ugyanis valóban csak a megosz­tottságot érzékelik. A pártok azonban valószínűleg most nem fognak reagál­ni Sólyom beszédére, a megosztottsá­gért pedig továbbra is egymást fogják hibáztatni. A szöveg rövid volt, de ez előnyére is vált - mondta. Fekete Sándor politológus pedig arról beszélt, hogy a mostani köszön­tő a tavalyi, meglehetősen „erősre si­került” újévi beszéd egyfajta oldása volt, visszafogott stílusban, „kiszólá­sok” nélkül. Szerinte Sólyom a poli­tikai támadás helyett a nemzet fölé emelkedő államfő eszméje mellett tette le voksát. Egyébként is érezhető tevékenységén — fűzte hozzá Fekete -, hogy ha egy demonstratív, erős megnyilatkozással egyet előrelép, később kettőt kell hátralépnie. Bár meghirdette az új típusú elnöki tiszt­séget, rá kellett jönnie, hogy erre nincs alkotmányos lehetősége. A köszöntő egyébként idén sem az újév első perceiben hangzott el, hanem január elsején, napközben sugározták. Ez a formabontó szokás immár hagyománnyá válik, ahogy az is, hogy a beszédet nem tévéstúdi­óban, hanem a Köztársasági Elnöki Hivatalban, a Sándor-palotában rögzítik. Sólyom László mögött ez­úttal látható volt a nemzeti lobogó. Emlékezetes, tavalyelőtti hasonló beszédének egyik vitát kiváltó eleme éppen a zászló hiánya volt. Népszava-összeállítás Nehéz év vár a koalícióra Több kritikus téma is szakítópróba lehet az idén az MSZP-SZDSZ együttműködésében - vélekedtek az MTI-nek nyilatkozó poli­tológusok. Szomszéd Orsolya, a Vision Consulting elemzője, Juhász Attila, a Political Capital szakértője és Kiszelly Zoltán abban is egyetértett, hogy az év első felének legfontosabb ese­ménye a Fidesz kezdeményezte népszavazás lesz, a referendum azonban nemcsak a kormánypártok, de az ellenzék számára is kockázatosnak ígérkezik. Egy sikeres voksolás Gyurcsány Fe­renc kormányfő, illetve a koalíció megrendülését okozhatja, ha viszont a referendum eredménytelen vagy alacsony részvételű lesz, akkor Orbán Viktor gyengülhet meg, bár ebbe még nem bukhat bele a Fidesz vezetője. A koalíció várhatóan ahelyett, hogy a „nem" szavazatra biztatná a választókat, megpróbálja jelentéktelenné tenni a voksolást, hogy kisebb legyen a rész­vétel, az MSZP pedig az egészségügyi reform pozitív oldalának bemutatására helyezi majd a hangsúlyt. A politológusok sze­rint az MSZP-n belüli viszonyokat alapvetően a népszavazás eredménye fogja befolyásolni, a referendum ugyanis előrejel­zés lehet a 2009-es európai parlamenti választásokra. Azért is nehéz év vár a kormánypártokra, mert 2008-ban még nagyon szigorú költségvetést kell követniük, ezért nagy mozgástere nincs a kabinetnek. Ráadásul az év második felében várható az adórendszer átalakításáról szóló vita, ebben a kérdésben pedig jelentősen eltér az MSZP és az SZDSZ álláspontja. Gyurcsány a rekorder politikus - Pálffy megelőzte Erős Antóniát A miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc szerepelt legtöbbször (264 alkalom­mal) a hírműsorokban, ezüstérmes pedig Kóka János, az SZDSZ első embere, a gazdasági tárca volt veze­tője lett 120 megjelenéssel - derült ki az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) legfrissebb, A hír­műsorok tartalomelemzése - 2007. július című tanulmányából. A tavaly nyári hónapban Sólyom László köz­­társasági elnök ötödikként végzett 82, Orbán Viktor Fidesz-elnök a kilencedik lett 48 megjelenésével. A leggyakrabban szereplők tízes fo­gatába csupán két nő került be: Hor­váth Ágnes egészségügyi miniszter 79-szer jelent meg, így ő hatodikként végzett, Budai Bernadett kormány­­szóvivő 67 szereplésével a hetedik lett. A közszolgálati médiumok hír­műsoraiban a kormánykoalíció élő­szóbeli szereplése 70,7, a parlamenti ellenzéké 29,2 százalékot tett ki. A kereskedelmiek hírműsoraiban a ko­alíció és a kabinet élőszóbeli szerep­léseinek aránya 60,6, a parlamenti ellenzéké pedig 39,4 százalék volt. Az ORTT jelentése az MTV 1 déli és esti Híradójára (19.30), a Duna Tele­vízió Híradójára (18.00), a Kossuth adó Reggeli krónika hírműsorának 6.00-7.00-ig terjedő részére, a Déli, Délutáni, Esti és Késő esti króni­kára, a TV2 Tények című (18.30) hírműsorára, az RTL Klub Híradó­jára (18.30), valamint a Danubius és Sláger Rádió reggeli hírblokkjára, a Tények este című műsorára (hétfőtől péntekig 23 órai kezdéssel), az ATV Híradójára (19.00), az Echo Tv Hír­adójára (19.30) és a Hír Tv Híradó 21-ére (21.00) terjedt ki. Noha a híradások főszereplői a honatyák, az sem mindegy, kik tálal­ják a híreket. A UPC és a Research International idei átfogó, páneuró­pai televíziós felmérésének hazai vizsgálati eredményei szerint Pálffy Istvánt és Erős Antóniát választották legkedveltebb hírműsorvezetőjüknek a tévénézők. A két híradós az elmúlt három évben (2005-ben, 2006-ban és 2007-ben) minden alkalommal szoros versenyben volt egymással, de Pálffynak idén először sikerült meg­előznie Erős Antóniát, bár győzel­mét annak tudhatja be, hogy főként az 50 év felettiek körében szerzett kimagasló elismerést. Erős Antóniát a szintén RTL Klubos Szellő István követi, majd a TV2 műsorvezetői, Bárdos András és Máté Krisztina következnek a kedvencek sorában. Népszava-információ Valamennyi bíró számítógéphez jut néhány hónapon belül Rövidesen, néhány hónapon belül valamennyi magyar bírónak lesz saját számítógépe. A legutóbbi infor­matikai beszerzéssel a még hiányzó helyekre is megérkeztek a gépek, bár ezek bekötése időbe telik. Erről beszélt a Népszava érdeklődésére Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíró­ság elnöke. Az informatikai ellátott­ságban egyébként a legnagyobb elmaradás a Pesti Központi Kerü­leti Bíróságon és a Pest Megyei Bíróságon volt, ahol egy éve még a bírák mintegy 15 százalékának nem volt számító­gépe. A beszerzésekkel nemcsak új eszközöket telepítenek, hanem sok helyen lecserélik a régieket - hívta fel a figyelmet a főbíró, majd hoz­zátette: összesen több mint 10 ezer tisztségviselőnek, a bírókon kívül fogalmazóknak, titkároknak, b­­íróknak lesz saját munkaeszköze. Érdeklődésünkre Lomnici Zoltán szólt arról is, hogy már megvannak a működéshez nélkülözhetetlen szoftverek, biztosított a hozzáférés a különböző jogszabálygyűjtemé­nyekhez, a lakcímnyilvántartáshoz, vagy éppen a büntetés-végrehajtás adatbázisához. A bírósági informatikai hálózatot tavaly kapcsolták hozzá az „elekt­ronikus kormányzati gerinchálózat” rendszeréhez, ami évente 60 millió forintos megtakarítást és sokkal gyorsabb adatátvitelt jelent. A papír­alapú ügyintézés mérséklésével pe­dig további meg­takarítás érhető el. Az e-bírósági intézményrend­szer alapvető célja az is, hogy kiépítsék a bíró­ságok informati­kai együttműkö­dését azokkal a szervekkel, amelyek kapcsolatban vannak az igazság­szolgáltatással. Lényeges például, hogy az ügyvédek felkészüljenek erre, és ők is elektronikus formában továbbítsák a különféle anyagokat, beadványokat. Fontos szempont az elektronikus ügykezelés terjesztése, illetve a bíráskodás szolgáltató jelle­gének erősítése (cégbírósági eljárá­sok, a csőd- és felszámolások teljes körű elektronizálása). Az e-bíróság kiépítését 2-3 éven belülre tervezik részben uniós pénzek felhasználásá­val. Markotay Csaba A bírósági informatikai hálózatot tavaly kapcsolták hozzá az elektronikus kormányzati rendszerhez 3 Lemondott akciójáról a Jobbik? Nincs egyetértés a Jobbikon belül, de a jelek szerint legalábbis hiányzik az összhang a szer­vezet országos, illetve helyi vezetése között. Emlékezetes, hogy a párt még az egészség­­biztosítási törvény december 17-i parlamenti megszavazása előtt figyelmeztetett, hogy januártól minden, az általuk „nemzetpusztító­nak” nevezett egészségügyi törvényjavaslatot támogató országgyűlési képviselő háza elé demonstrációt szervez. Az akciót az akkori közlés szerint a Jobbik az általa alapított Magyar Gárdával közösen hajtja végre - ezt erősítette meg lapunknak Vona Gábor, a Jobbik és a gárda elnöke (képünkön, elöl) még azután is, hogy december 17-én a Fővárosi Főügyészség kezdeményezte a bíróságnál utóbbi szervezet feloszlatását. Vona Gábor, a két szervezet első számú vezetője tehát kijelentette, hogy folytatják tevékenységüket, s egyetlen programjukat sem mondják le, így a képviselők háza elé szervezett tüntetéseket sem. A Jobbik egyik helyi szervezete mégis lemondta az ilyen demonstrációkat - leg­alábbis Szegeden. Közleményükben - melyet Tóth Péter helyi elnök jegyzett - az olvasható: örömmel vették, hogy Sólyom László köz­­társasági elnök átgondolásra visszaküldte az Országgyűlésnek az egészségügyi törvényt, ezért nem szerveznek tiltakozó akciókat az új év elején Botka Lászlónál (MSZP), Ványai Évánál (MDF), Sándor Kláránál (SZDSZ) és Újhelyi Istvánnál (MSZP) sem. (Népszava) Megkezdődött a Biblia éve Minden katolikus templomban felolvasták a tegnapi, újévi szentmiséken a Magyar Kato­likus Püspöki Konferencia körlevelét a Biblia évének kezdete alkalmából. A programsoro­zatban a protestáns egyházak is részt vesznek. A hivatalos ünnepélyes megnyitó január 20-án lesz az ökumenikus imahét megnyitá­sakor Budapesten, a Pozsonyi úti református templomban - közölte Szerdahelyi Csongor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkársága sajtóirodájának vezetője. A templomokban felolvasott körlevél szerint a Biblia a leggyakrabban és a legtöbb példányban kinyomtatott könyv, amely minden európai kultúra gyökere. A felolvasott szöveg szerint a Biblia útmutatást ad „az igaz életre való neve­lésre”, mert „aki nem ismeri a Szentírást, nem ismeri Krisztust”. A körlevél felhívta a hívek figyelmét, hogy leginkább mai magyar nyelven és magyarázó szövegekkel együtt érdemes olvasni a Bibliát. Egyúttal kiemelte a Szentírás bibliaórákon történő feldolgozásának, közös megtárgyalásának fontosságát. Az MKPK titkársága által kiadott sajtóközlemény arra is rávilágít, hogy 2008-ra XVI. Benedek pápa Szent Pál apostol jubileumi évét hirdette meg, aki nemcsak az Újszövetség számos könyvé­nek szerzője, hanem „az az ember is, akinek életében Krisztus gyökeres fordulatot hozott”, amikor az evangélium hirdetője lett. (MTI) Levelet írtak a Hatvankettek A kormány vis­­­szaél a hatalmával és súlyos károkat okoz az ország­nak; a pártállami módszerek visszatérése ellen a társadalomnak kell fellépnie - állítja hatvankét neves közéleti személyiség. Az aláírók 2007 júliusában tették közzé első nyilatkozatukat, melyben kérték a köztársasági elnököt, hogy az állami vagyonról szóló törvényt küldje előzetes normakontrollra az Alkotmánybíró­ságra. Az újabb nyílt levélben az egészségügy átalakítása ellen tiltakoznak, és felszólítják az állampolgárokat: „Keressék fel képviselőiket, és hozzák tudomásukra, hogy a magyar társadalom elutasítja az egészségbiztosítás üzleti alapokra helyezését. Követeljék, hogy szavazzanak nemmel, ha a törvény ismét napirendre kerül. Adjanak időt széles körű társadalmi egyeztetésen alapuló, szakmailag megalapozott reformkoncepció kidolgozására. Támogassák a törvény visszavonására irányu­ló kezdeményezéseket!” A levél teljes szövege és az aláírók listája elérhető a www.elolanc. hu oldalon. Az aláírók közt szerepel mások mellett: Derce Tamás, Újpest polgármestere, Fábry Sándor humorista, Gazsó Ferenc egyetemi tanár, Gémesi György, Gödöllő polgármestere, Hegedűs Zsuzsa szociológus és Mádl Ferenc volt köztársasági elnök is. (MTI)

Next