Népszava, 2008. április (135. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-01 / 76. szám
2 Bush ellen tüntettek Kijevben Több ezren tüntettek tegnap Kijevben, a Függetlenség terén a tegnap késő este Ukrajnába érkezett George W. Bush amerikai elnök, illetve az ország esetleges NATO- csatlakozása ellen. A kommunisták további megmozdulásokat tartanak az észak-atlanti szövetség ellen. Petr Szimonenko kommunista pártelnök közölte: április 7-ig, azaz jövő hétfőig folytatják a tiltakozó akciókat, mert - mint fogalmazott - Washington „bele akarja rángatni Ukrajnát a NATO-ba”. A NATO csúcstalálkozóját szerdán kezdik meg Bukarestben. A felmérések szerint az ukrán lakosság jelentős többsége ellenzi, hogy Ukrajna a NATO tagjává váljon. Diplomáciai források szerint három ukrán-amerikai dokumentumot írnak alá Bush kijevi tartózkodása alatt, rögzítik például a két ország közötti rövid távú együttműködés „útitervét”. (Népszava) Bangkokban a klímáról egyeztetnek Bangkokban megkezdődtek az első hivatalos megbeszélések a 2012-ben lejáró Kiotói Egyezményt követő megállapodás menetrendjéről. A thaiföldi fővárosban megrendezett találkozón kormányképviselők és szakértők vettek részt. A cél az, hogy a jövő év végéig megállapodjanak a világ országai a károsanyag-kibocsátás mértékének csökkentéséről. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár videoüzenetében közölte: „a világ olyan megoldásokra vár, amelyek hosszabb távon gazdasági szempontból is ésszerűek”. A megbeszéléseken 190 ország mintegy ezer küldöttje vett részt. A Kiotói Egyezményt csak 37 ipari ország ratifikálta. (Népszava) Rice Abbásszal találkozott Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter asszony szerint jó vágányon haladnak az izraeli-palesztin béketárgyalások. Meglátása szerint a feszült helyzet ellenére lehetséges még az egyezmény megkötése az idei év vége előtt. Rice tegnap találkozott Mahmúd Abbász palesztin miniszterelnökkel, aki meggyőződését fejezte ki a béketárgyalások sikerét illetően. Elmondta, a palesztinok, az izraeliek és az amerikaiak is ezen dolgoznak. Fjáred Mesaal, a Hamász radikális palesztin mozgalom szíriai száműzetésben élő politikai vezetője szerint Izrael eltúlozza a szervezet katonai erejét, s háborút akar kirobbantani a Hamász és a libanoni síita Hezbollah ellen. (Népszava) Holbrooke nem derűlátó Az afganisztáni lesz az Egyesült Államok történetében a leghosszabb háború, és sokkal költségesebb, mint arra számítani lehet - figyelmeztetett Richard Holbrooke volt amerikai ENSZ-nagykövet a The Washington Postban hétfőn megjelent cikkében. A hetedik éve tartó afganisztáni küldetés még a vietnami háborúnál is hosszabb ideig fog tartani; a kabuli kormány a NATO-jelenlét nélkül még sokáig nem tud megállni a saját lábán - írta a neves diplomata, aki jelenleg Hillary Clinton demokrata elnökjelölt-aspiráns kampányát segíti külpolitikai tanácsadóként. (MTI) Megkegyelmezett a csádi elnök Kegyelmet adott Idriss Deby Itno csádi elnök a Zoé Bárkája francia jótékonysági szervezet tavaly decemberben gyermekcsempészetért elítélt tagjainak. A hétfőn N’Djamenában közzétett két dekrétum hat francia és egy csádi állampolgárra vonatkozik. A franciák jelenleg hazájukban töltik nyolcéves börtönbüntetésüket, míg a hetedik, csádi illetékességű vádlottat az afrikai országban vetették börtönbe négy évre. (MTI) Túszejtők újabb követelése A magrebi al-Kaida által elrabolt két osztrák állampolgár fogva tartói az ORF rádió értesülése szerint újabb követeléseket támasztottak a túszok elengedésért cserében. A 44 éves Andrea Kleibert és az 51 esztendős Wolfgang Ebnert február 22-én ejtették túszul Tunézia déli részén. Állítólag Mali északkeleti, Kidal nevű körzetében, annak Tegargar szektorában tartják fogva őket. Korábbi hírek szerint a terrorcsoport a térségben bebörtönzött iszlámista harcosok szabadon bocsátásán túlmenően váltságdíjat is követel a párért. (MTI) VILÁG 2008. ÁPRILIS 1., KEDD A ceremónia idejére elvágták a külvilágtól a Tienanmen teret Kínában az olimpiai láng Szigorú biztonsági intézkedések közepette megérkezett az olimpiai láng hétfőn Pekingbe, hogy azután megkezdje világ körüli útját. A lángot egy kínai küldöttség repülőgépen, lámpásba zárva vitte Athénból a 2008-as olimpiai játékok városába. A gép közép-európai idő szerint hajnali három órakor érkezett meg a repülőtérre, ahol több száz iskolás gyerek fogadta. A fedélzetről az olimpia fő szervezője, Liu Qi vitte le a lámpást, amelyet azután a Tienanmen térre vittek. Beszámolók szerint a Tienanmen teret teljesen elvágták a külvilágtól. Ettől függetlenül A Mennyei Béke terén mintegy 5000-en fogadták, de köztük csak kevés járókelő volt, inkább hivatalos személyiségek és a teátrális fogadásra betanított, zászlólengető asszonyok, valamint 220 külföldi újságíró. Ezután népviseletbe öltözött táncosok, akrobaták műsort adtak elő. A lámpást Hu Jintao államfő helyezte el a tér közepén, majd egy kínai sportoló ismét felrobbantotta a fáklya nagy lángját. Több televízió élőben közvetítette az eseményt, de szakértők kiderítették: a kínaiak a jelet valójában körülbelül egy perccel késleltették. A nagy készültségre azért került sor, mert a pekingi hatóságok Kína-ellenes tüntetésektől tartottak. Jellemző módon még a környező metróállomásokat is lezárták, hogy megakadályozzák a hívatlan látogatók érkezését. A fáklyát április 2-tól öt kontinens 19 országának 19 városán viszi végig a sportolókból álló fáklyaváltó, mielőtt visszatér Kínába. 137 ezer kilométert tesznek meg vele. Májusban érkeznek a Mount Everesthez. Előzőleg még sosem tettek meg ekkora utat olimpiai fáklyával. Az első állomás Kazahsztán lesz kedden. A láng útja eseménydúsnak ígérkezik, mert a kínai rendszerrel szembenállók máris tüntetéseket jelentettek be, egyebek között Londonban, Párizsban és San Franciscóban. Kína újabb kirohanást intézett hétfőn a dalai láma ellen, azzal vádolva őt, hogy visszaél a vallással, tiltakozásra bujtogat Tibetben, és a terület függetlenné válását készíti elő. A hivatalos Új Kína hírügynökség jelentése szerint - amelyet az olimpiai láng Pekingbe érkezésének napján tettek közzé - a kínai kormánynak bizonyítékai vannak arra vonatkozóan, hogy a dalai láma és támogatói Kínaellenes tüntetések sorozatát tervezik kipattantani a következő hónapban szerte a himalájai térségben és a szomszédos tartományokban. Népszava-összeállítás Hu Jintao elnök átveszi az olimpiai lángot Fotó: Reuters Csalással vádolják a zimbabwei államfő hűséges híveit Továbbra is teljes a zűrzavar a zimbabwei elnök- és parlamenti választás kapcsán. Az ellenzéki Demokratikus Választások Mozgalma (MDC) egyik vezetője, Tendai Bill állítása szerint a párt vezetője, Morgan Tsvangirai a voksok hatvan százalékát szerezte meg, míg az ország közel három évtized óta uralkodó diktátora, a 84 éves Robert Mugabe harmincat. Ezek azonban nem hivatalos eredmények, s a választási bizottság feltűnően lassan halad az eredmények közlésével. Az ellenzék szerint azért, mert meg akarják hamisítani az eredményt Mugabe javára. Hivatalos közlés szerint a kormánypárti ZANU-PF, illetve az MDC eddig egyaránt 19-19 parlamenti helyet kaparintott meg. Annyi már most bizonyos, hogy Patrick Chinamasa igazságügyi miniszter kiesett a törvényhozásból. Az MDC-s Tebdai Bill azt is állította, hogy az MDC a 128 mandátumból 96-ot szerzett meg. Hozzátette ugyanakkor, úgy értesült: a választási bizottság Mugabe 52 százalékos győzelmét készül kihirdetni, vagyis így nem lenne szükség második fordulóra. Bright Matonga, a ZANU-PF illetékese meggyőződését fejezte ki, hogy újraválasztják Mugabét. A Dél-afrikai Fejlesztési Közösség (SADC) közleményében ugyan békésnek nyilvánította a zimbabwei voksolást, de két illetékese nem volt hajlandó aláírni a nemzetközi misszió alapvetően kedvező értékelését. Nyugati megfigyelők nem vehettek részt a voksoláson. Egy új megfigyelői csoport, a Független Eredmény Központ (IRC) megerősítette az ellenzék állítását, amely szerint Tsvangiran nyert. A szervezet szerint az MDC vezetője 55 százalékos eredményt ért el, Mugabe 37 százalékot kapott, a ZANU-PF korábbi illetékese, a függetlenként indult Simba Makoni pedig 5 százalékot. Mind több jel utal arra, hogy Mugabe hatalmi gépezete valóban csalni akar. A választási bizottság például győztesnek hozta ki a NAZU-PF-et egy olyan körzetben, ahol előzőleg az ellenzék biztos volt az MDC diadalában. A részvételi arány egyébként állítólag 45 százalék körüli volt. Népszava-információ Az első eredményeket böngészik a harareiek Fotó: Reuters NÉPSZAVA Ankarai válság: betilthatják a török kormánypártot Befogadhatónak ítélte a török alkotmánybíróság hétfőn azt a főügyészi kérelmet, hogy tiltsák be a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártját (AKP) az ország világi alkotmányával ellentétes tevékenysége miatt - közölte Osman Paksiit, az alkotmánybíróság alelnöke. Mint mondta, az alkotmánybíróság 11 tagja egyhangúlag hozta meg ezt a döntését. Abdurrahman Yalcinkaya, a fellebbviteli bíróság főügyésze beadványában azt is kérte, hogy az AKP 71 tisztségviselőjét - köztük Recep Tayyip Erdogan miniszterelnököt és Abdullah Gül államfőt - öt évre tiltsák el a politizálástól. Az alkotmánybírák többsége (7-4 arányban) támogatta azt, hogy Gült is sorolják a politikától eltiltandók közé - tette hozzá Paksot. A főügyész március 14-én benyújtott indítványában arra hivatkozott, hogy a kormány fel akarta oldani az iszlám fejkendő viselésének tilalmát az egyetemeken, vissza akarta szorítani a vallásoktatás korlátozásait, és hogy vezető párttisztviselők állítólag az állam világi berendezkedése elleni kijelentéseket tettek. A főügyészi kérelem megosztotta Törökországot, zavarba hozta a pénzpiacokat, és bírálatokra késztette az Európai Uniót is, amelyhez Törökország csatlakozni szeretne. Az Igazság és Fejlődés Pártja, amely a voksok 47 százalékát szerezte meg a tavalyi választásokon, tagadja a főügyész vádjait a párt iszlámista céljait illetően, és azt hangoztatja, hogy az egész ügynek politikai indítékai vannak. Az alkotmánybírósági határozattal hivatalosan megindulhat az eljárás a 2002 óta hatalmon lévő, iszlám gyökerű párt ellen. A török alkotmánybíróság tíz évvel ezelőtt betiltotta az akkor kormányzó - és az AKP egyik elődjének számító - Jólét Pártját (Refah), mert megítélése szerint túlságosan iszlámbarát nézeteket vallott. MTI-információ Kostunica volt az „ötletgazda” A Szerbiai Demokrata Pártot (DSS) hibáztatja a belgrádi és koszovói szerbek általi kilengésekért a Demokrata Párt (DS) illetékese. Dragán Sutanovac védelmi miniszter szerint a DSS szervezte meg az erőszakos akciókat, amelyeket Belgrádból irányítottak „a kormány tudomása nélkül”. Szerinte az ötletgazda Vojiszlav Kostunica miniszterelnök és Szlobodan Szamardzsics Koszovó-ügyi miniszter volt. Szerbiában május 11-én rendezik meg a parlamenti választást. Folytatták tiltakozó akcióikat a szerb igazságügyi dolgozók az északkoszovói Kosovska Mitrovicában. Követelték, térhessenek vissza munkahelyeikre. Népszava-információ