Népszava, 2008. április (135. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-01 / 76. szám
NÉPSZAVA 2008. ÁPRILIS 1., KEDD BELFÖLD Majtényi László szerint új utakra kell lépnie a médiahatóságnak Vita korrupcióról, feketegazdaságról Elfogadta a bocsánatkérést, de egyúttal utolsó figyelmeztetésben részesítette a szocialista frakció Karsai Józsefet, aki februárban nemmel szavazott az egészségbiztosítási törvényre. Ő és a voksolástól távol maradó Farkas Imre pénzbüntetést kapott, az ügyet ezzel lezártnak tekintik. Megválasztotta tegnap a parlament az ORTT elnökét és tagjait, a Fidesz és az MSZP frakciója pedig az ombudsmanjelölteket hallgatta meg, akikkel ma az alkotmányügyi bizottságban találkoznak, de véleményt csak később mondanak róluk. Megválasztotta az Országgyűlés az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) új elnökét és tagjait. Az ORTT elnöke Majtényi László korábbi adatvédelmi biztos lett Sólyom László köztársasági elnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közös javaslata alapján. A testület tagjai: Ladvánszky György (MSZP), Szalai Annamária (Fidesz), Tímár János (SZDSZ), Tirts Tamás (KDNP) és Wéber János (MDF). A tagok mandátuma a hatályos médiatörvényt kiváltó jogszabály elfogadásáig szól. Majtényi László előzőleg az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának tegnapi ülésén elmondta, az elmúlt tizenkét évben felhalmozott értékes tradíció dacára új utakra kell lépnie a médiahatóságnak, hiszen a digitalizációval a szabályozás indoka változik. Szerinte a jelenleg hatályos szabályozás bizonyos esetekben nem felel meg a mindennapi élet követelményeinek. Majtényi úgy nyilatkozott: minden erejével azon lesz, hogy az ORTT-t a pártpolitikától távol tartsa és a közpolitikákhoz közel vigye. A média szakmai tapasztalatait firtató kérdésre úgy nyilatkozott, jogászként, az elektronikus információszabadságról szóló törvény egyik kezdeményezőjeként, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet élén vagy épp napilapok sajtóombudsmanjaként volt köze a médiához. Elfogadta este az Országgyűlés azt a kormánybeszámolót, amely a magyarországi kisebbségek helyzetében bekövetkezett változásokat mutatja be a 2005. február és 2007. február közötti időszakban. A jelentés a kisebbségek helyzetének javítására, illetve a kisebbségi törvényben biztosított jogaik széles körű érvényesítése érdekében tett kormányzati intézkedésekről szól. Előzőleg, napirend előtt a szocialista Gúr Nándor arról beszélt, hogy fontos a gazdaság fehérítése, noha már a becslések szerint a bruttó hazai termék 16-18 százaléka származik a feketegazdaságból, szemben a 90-es évek elején mért 30 százalékkal. Veres János pénzügyminiszter válaszában kiemelte, hogy ma már lényegesen többen fizetnek járulékot és lényegesen több a legális foglalkoztatott, mint korábban. Az interpellációs időszakban az MDF elnöke, Dávid Ibolya beszélt arról, hogy a kormány mindig jól áll a korrupcióellenes küzdelem kommunikációjában, a tettekkel azonban szerinte baj van, és semmi hír nincs a korrupcióellenes testületről és annak programjáról. Juhász Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára válaszában kiemelte: a testület fél évvel ezelőtt létrejött, és elkészült a 2014-ig tartó korrupció elleni stratégia. A testület minden munkacsoportja működik, havi rendszerességgel tart ülést. Fazekas Ágnes, Herczeg Dóra, Markotay Csaba Szili Katalin házelnök gratulál Majtényi Lászlónak és az ORTT tagjainak megválasztásuk alkalmából Fotó: Vajda József Ombudsmanok: még nincs vélemény Egyelőre nem alakította ki hivatalos álláspontját sem a Fidesz, sem az MSZP frakciója a két ombudsmanjelöltről, akiket ma hallgat meg a parlament alkotmányügyi bizottsága.Az Országgyűlés a tervek szerint két hét múlva, április 14-én szavaz az adatvédelmi biztosnak szánt Tóth Gábor Attiláról és Bogdányiné Mészáros Ágnesről, akit a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának szán az államfő. A Fidesznél érdeklődésünkre azt mondták, a tegnap délelőtti frakcióülésen elsősorban azok a képviselők kérdezték a két jelöltet, akik nem tagjai az őket meghallgató bizottságnak. Információink szerint korántsem biztos a jelöltek megválasztása, mert sok fideszes úgy gondolja: egyikük sem foglalkozott elég behatóan azzal a területtel, amelyre Sólyom László köztársasági elnök jelölte őket. Az MSZP-frakció sem alakította ki még hivatalos álláspontját, a mai bizottsági meghallgatás után ül össze a frakció munkacsoportja, hogy áttekintsék a két jelölt alkalmasságát. A jelöltek elfogadása mellett szóló érv ugyanakkor mindkét oldalon az, hogy sokak szerint nem lenne szerencsés az államfő újabb jelöltjeivel szembemenni. Pénzbüntetés Karsai Józsefnek és Farkas Imrének Pénzbüntetést kapott az MSZP-frakciótól az egészségbiztosítási törvényre februárban nemmel szavazó Karsai József és a szavazáson ott sem lévő Farkas Imre. Farkasnak nyolcvanezer, míg Karsainak százezer forintot kell fizetnie - jelentette be Varju László frakcióvezető-helyettes a képviselőcsoport ülése után. Hozzátette: Karsai József bocsánatkérését a frakció elfogadta, de egyúttal utolsó figyelmeztetésben részesítette. A történtekről Karsai lapunknak azt mondta: valóban bocsánatot kért a frakció azon tagjaitól, akiket nyilatkozataiban, esetleg szándékai ellenére, megsértett. Éppen ezért nagy elégedettséggel töltötte el, hogy a titkos szavazáson kis híján kétszer annyian szavaztak az enyhébb, 100 000 forintos büntetésre, mint a kizárásra. Korábban ugyanis szóba került, hogy társait a „nem" szavazat miatt esetleg kizárják a frakcióból. Egyes hírek szerint a politikus esetében nemcsak a nem szavazatot, hanem a törvénnyel kapcsolatos nyilatkozatait is vizsgálták, mivel az több frakciótársában visszatetszést váltott ki. Varju László a képviselőcsoport ülése után azt mondta: ezzel a frakció lezártnak tekinti az ügyet, és bízik abban, hogy folytatódik a korrekt szakmai munka. Tegnap egyébként a Képviselői Irodaház melletti parkban szimpátiatüntetés volt Karsai mellett. A Magyar Orvosi Kamara elnökét meglepték a fideszes politikus szavai, de nem nyilatkozik Mikola most a kórházakat rágalmazza Teljes képtelenség - így reagált a fideszes Mikola István kijelentésére Kökény Mihály, az egészségügyi bizottság szocialista elnöke. Mikola tegnap előbb a Klub Rádiónak nyilatkozva, majd a parlamentben napirend előtt is arról beszélt, hogy a népszavazás után a kormánynál a kiégés jelei mutatkoznak, fenyegetik az orvosokat, nem figyelnek a szakmai szervezetekre, a civilekre, és a kórházakban „minden negyedik-ötödik embert elteszik láb alól”. Kökény lapunknak kifejtette: nem jó, ha az adott politikai helyzetet az ellenzék arra használja, hogy az ellátórendszerrel szembeni bizonytalanságot növelje. Megjegyezte, évente kétmillió embert kezelnek kórházban, naponta átlag 40-50 ember fordul meg egy háziorvosnál, ehhez képest elenyésző a műhiba. Kökény szerint az effajta üzenetek a Fidesz hitelét sem erősítik a szakmai körökben. Schwartz Tibor, az MSZP egészségpolitikusa ízléstelennek, rágalomnak tartotta az ellenzéki képviselő felszólalását. Közölte, Mikola bizonyítsa be állításait, vagy fejezze be a riogatást. A napirend előtti felszólalásra válaszolva egyébként Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a polgári kormány 1998-as programjából idézett, amely az egészségbiztosítási rendszer átalakításával foglalkozott. Az akkori kormány olyan kétszintű biztosítási rendszert kívánt létrehozni, amelyben az OEP feladata a járuléknyilvántartás és a begyűjtött járulék szétosztása az elismert pénztárak között - emlékeztetett a kancelláriaminiszter. Nem láttam, nem hallottam, nem foglalok állást - így reagált lapunknak Éger István. A Magyar Orvosi Kamara elnöke hozzátette: meglepik a szavak, nem érti, miért fogalmazhatott így Mikola István, de a beszédet nem hallotta, így nem is nyilatkozik. Utalt azonban Horváth Ágnes korábbi kijelentésére, az egészségügyi miniszter azt mondta: a boncolási statisztikákból kiolvasható, hogy a betegek 25 százalékát félrekezelik. A szocialista képviselők akkor fatálisan rossz, szerencsétlen fogalmazásról beszéltek, Mikola István viszont bocsánatkérést, annak hiányában lemondást várt Horváth Ágnestől. Eger szerint Horváth szavai sokkal súlyosabbak voltak, mint most a Fidesz politikusáé. A kamara tavaly egyébként hetekig nem határolódott el attól a honlapján is megjelent, „Gyilkos Ágnes - meleg helyzetben” című homofób írástól sem, amelyben a szerző tömeggyilkosnak nevezte a melegek mellett kiálló egészségügyi minisztert. Népszava-információ Nem láttam, nem hallottam, nem foglalok állást - így reagált Éger István Kiss Péter kancelláriaminiszter válaszolt MikolánakFotó: Vajda József 3 Jogvédők feljelentése a Magyar Gárda perén történtek miatt Már a rendőrségen van az a feljelentés ismeretlen tettesek ellen, amelyet több civil szervezet tett a „hagyományőrző egyesület” feloszlatásáért indított per első tárgyalási napján történtek miatt - közölte lapunkkal a Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság azért fordultak a hatósághoz, mert véleményük szerint március 12-én a Fővárosi Bíróságon kényszerítés történt. A rendőrségnek három napja van eldönteni, hogy a feljelentésnek mi lesz a sorsa. A három szervezet azt kifogásolja, hogy a tárgyalás megkezdése előtt a gárda tagjai és civilek több médium - köztük lapunk - munkatársát is feltartották, nem engedték be a tárgyalóterembe. Ehhez, mint a jogvédők írják, fizikai erőfölényüket és számukat használták ki. Főként a „kamerás embereket” és „saját embereiket” engedték a tárgyalóba. A feljelentést tevő szervezetek közleményükben emlékeztetnek: Vona Gábort, a Jobbik elnökét tapssal fogadták, és rögtön előreengedték, hogy bejusson. Hasonlóképp tettek Für Lajos volt honvédelmi miniszterrel, akinek hivatalosan nincs is köze az egyesülethez. Később a gárdisták szimpatizánsai az Országos Cigány Önkormányzat képviselőivel is összeszólalkoztak, és ekkor már a rendőrök közbelépésére volt szükség a rend helyreállítása és megőrzése érdekében. Az eset után a bíróság „a médiafelvételeken megjelentekkel” szemben ellentmondó közleményt adott ki, amelyben a felelősséget gyakorlatilag elhárította magától. Ennek ellenére az említett szervezetek a „tárgyalás nyilvánosságának biztosításával kapcsolatban történt mulasztások kivizsgálását” is kérték Gatter Lászlótól, a Fővárosi Bíróság elnökétől, mivel ennek biztosítása a bíróság feladata lett volna. A bíróság sajtóosztályától lapunk azt a tájékoztatást kapta, a panaszt megkapták. Hogy indul-e vizsgálat emiatt a bíróságon, egyelőre nem tudni. Népszava-információ Civilek kísérik Afganisztánba Szekerest Egy civil nő és egy civil férfi is elkíséri a honvédelmi minisztert ez évi első afganisztáni látogatására, hogy az átlagos polgárok szemével is bemutathassák a kint szolgáló katonák életét - közölte a Honvédelmi Minisztérium. Ezzel nem csak a média szűrőjén keresztül, de a hadsereget csak általánosságban ismerő emberek nézőpontjából is láthatják majd az állampolgárok a kint élők körülményeit, munkáját - véli a tárca. A civilek mindezek ellenére átesnek majd egy hadszíntéri kiképzésen. A minisztert katonák és a sajtó munkatársai is elkísérik májusi útjára. (MTI) Egymilliárd Demjántól egy kistérségnek Öt év alatt egymilliárd forinttal támogatja Demján Sándor nagyvállalkozó, illetve a nevét viselő alapítvány az encsi térségben élők oktatását, főként a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatását - hangzott el a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Encsen. Takács Ildikó, Demján kommunikációs tanácsadója közölte: az Abaúj 36 településének csaknem 25 000 lakosát tömörítő encsi kistérség a második, amelyet az 1994-ben alapított alapítvány támogat. A vállalkozó magánvagyonából létrehozott alapítvány rekordnak számító támogatást ad. (MTI) Az új polgári törvénykönyv tervezetéről Bemutatták az új polgári törvénykönyv tervezetéhez készített szakértői javaslatot könyv formájában a Magyar Tudományos Akadémián. A bemutatón Sólyom László jelenlegi és Mádl Ferenc korábbi államfő, Draskovics Tibor igazságügyi miniszter és Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke is megjelent. A könyv egy teljes, szakmailag átgondolt, komplett magántervet mutat be, amely Wellmann György, a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetője szerint méltó utódja lehetne a jelenlegi törvénynek. Az 1998-ban alakított kodifikációs bizottság több mint ezer oldalon közli a sok éves munka eredményét a könyvben. (MTI)