Népszava, 2008. április (135. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-01 / 76. szám

NÉPSZAVA 2008. ÁPRILIS 1., KEDD BELFÖLD Majtényi László szerint új utakra kell lépnie a médiahatóságnak Vita korrupcióról, feketegazdaságról Elfogadta a bocsánatkérést, de egyúttal utolsó figyelmeztetésben ré­szesítette a szocialista frakció Karsai Józsefet, aki februárban nemmel szavazott az egészségbiztosítási törvényre. Ő és a voksolástól távol maradó Farkas Imre pénzbüntetést kapott, az ügyet ezzel lezártnak te­kintik. Megválasztotta tegnap a parlament az ORTT elnökét és tagjait, a Fidesz és az MSZP frakciója pedig az ombudsmanjelölteket hallgatta meg, akikkel ma az alkotmányügyi bizottságban találkoznak, de véle­ményt csak később mondanak róluk. Megválasztotta az Országgyűlés az Országos Rádió és Televízió Tes­tület (ORTT) új elnökét és tagjait. Az ORTT elnöke Majtényi László korábbi adatvédelmi biztos lett Só­lyom László köztársasági elnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közös javaslata alapján. A testület tagjai: Ladvánszky György (MSZP), Szalai Annamária (Fidesz), Tímár János (SZDSZ), Tirts Tamás (KDNP) és Wéber János (MDF). A tagok mandátuma a hatályos médiatörvényt kiváltó jogszabály elfogadásáig szól. Majtényi László előzőleg az Ország­­gyűlés kulturális és sajtóbizottsá­gának tegnapi ülésén elmondta, az elmúlt tizenkét évben felhalmozott értékes tradíció dacára új utakra kell lépnie a médiahatóságnak, hiszen a digitalizációval a szabályozás indoka változik. Szerinte a jelenleg hatályos szabályozás bizonyos esetekben nem felel meg a mindennapi élet követel­ményeinek. Majtényi úgy nyilatko­zott: minden erejével azon lesz, hogy az ORTT-t a pártpolitikától távol tartsa és a közpolitikákhoz közel vigye. A média szakmai tapasztala­tait firtató kérdésre úgy nyilatkozott, jogászként, az elektronikus informá­ciószabadságról szóló törvény egyik kezdeményezőjeként, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet élén vagy épp napilapok sajtóombudsmanjaként volt köze a médiához. Elfogadta este az Országgyűlés azt a kormánybeszámolót, amely a magyarországi kisebbségek hely­zetében bekövetkezett változásokat mutatja be a 2005. február és 2007. február közötti időszakban. A jelen­tés a kisebbségek helyzetének javítá­sára, illetve a kisebbségi törvényben biztosított jogaik széles körű érvé­nyesítése érdekében tett kormányzati intézkedésekről szól. Előzőleg, napirend előtt a szocia­lista Gúr Nándor arról beszélt, hogy fontos a gazdaság fehérítése, noha már a becslések szerint a bruttó hazai termék 16-18 százaléka származik a feketegazdaságból, szemben a 90-es évek elején mért 30 százalék­kal. Veres János pénzügyminiszter válaszában kiemelte, hogy ma már lényegesen többen fizetnek járulékot és lényegesen több a legális foglal­koztatott, mint korábban. Az interpellációs időszakban az MDF elnöke, Dávid Ibolya beszélt arról, hogy a kormány mindig jól áll a korrupcióellenes küzdelem kom­munikációjában, a tettekkel azonban szerinte baj van, és semmi hír nincs a korrupcióellenes testületről és annak programjáról. Juhász Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Mi­nisztérium államtitkára válaszában kiemelte: a testület fél évvel ezelőtt létrejött, és elkészült a 2014-ig tartó korrupció elleni stratégia. A testület minden munkacsoportja működik, havi rendszerességgel tart ülést. Fazekas Ágnes, Herczeg Dóra, Markotay Csaba Szili Katalin házelnök gratulál Majtényi Lászlónak és az ORTT tagjainak megválasztásuk alkalmából Fotó: Vajda József Ombudsmanok: még nincs vélemény Egyelőre nem alakította ki hivatalos álláspontját sem a Fidesz, sem az MSZP frakciója a két ombudsmanjelöltről, akiket ma hall­gat meg a parlament alkotmányügyi bizottsága.Az Országgyűlés a tervek szerint két hét múlva, április 14-én szavaz az adatvédel­mi biztosnak szánt Tóth Gábor Attiláról és Bogdányiné Mészáros Ágnesről, akit a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának szán az államfő. A Fidesznél érdeklődésünkre azt mondták, a tegnap délelőtti frakcióülésen elsősorban azok a képviselők kérdezték a két jelöltet, akik nem tagjai az őket meghallgató bizottságnak. Információink szerint korántsem biztos a jelöltek megválasztása, mert sok fideszes úgy gondolja: egyikük sem foglalkozott elég behatóan azzal a területtel, amelyre Sólyom László köztársasági elnök jelölte őket. Az MSZP-frakció sem alakította ki még hiva­talos álláspontját, a mai bizottsági meghallgatás után ül össze a frakció munkacsoportja, hogy áttekintsék a két jelölt alkalmassá­gát. A jelöltek elfogadása mellett szóló érv ugyanakkor mindkét oldalon az, hogy sokak szerint nem lenne szerencsés az államfő újabb jelöltjeivel szembemenni. Pénzbüntetés Karsai Józsefnek és Farkas Imrének Pénzbüntetést kapott az MSZP-frak­­ciótól az egészségbiztosítási törvény­re februárban nemmel szavazó Karsai József és a szavazáson ott sem lévő Farkas Imre. Farkasnak nyolcvanezer, míg Karsainak százezer forintot kell fizetnie - jelentette be Varju László frakcióvezető-helyettes a képviselő­­csoport ülése után. Hozzátette: Karsai József bocsánatkérését a frakció elfo­gadta, de egyúttal utolsó figyelmez­tetésben részesítette. A történtekről Karsai lapunknak azt mondta: valóban bocsánatot kért a frakció azon tagjai­tól, akiket nyilatkozataiban, esetleg szándékai ellenére, megsértett. Éppen ezért nagy elégedettséggel töltötte el, hogy a titkos szavazáson kis híján kétszer annyian szavaztak az enyhébb, 100 000 forintos büntetésre, mint a kizárásra. Korábban ugyanis szóba került, hogy társait a „nem" szavazat miatt esetleg kizárják a frakcióból. Egyes hírek szerint a politikus esetében nemcsak a nem szavazatot, hanem a törvénnyel kapcsolatos nyilatkozatait is vizsgálták, mivel az több frakciótár­sában visszatetszést váltott ki. Varju László a képviselőcsoport ülése után azt mondta: ezzel a frakció lezártnak tekinti az ügyet, és bízik abban, hogy folytatódik a korrekt szakmai munka. Tegnap egyébként a Képviselői Iroda­ház melletti parkban szimpátiatünte­tés volt Karsai mellett. A Magyar Orvosi Kamara elnökét meglepték a fideszes politikus szavai, de nem nyilatkozik Mikola most a kórházakat rágalmazza Teljes képtelenség - így reagált a fideszes Mikola István kijelentésére Kökény Mihály, az egészségügyi bizottság szocialista elnöke. Mikola tegnap előbb a Klub Rádiónak nyilatkozva, majd a parlamentben napirend előtt is arról beszélt, hogy a népszavazás után a kormánynál a kiégés jelei mutatkoznak, fenyege­tik az orvosokat, nem figyelnek a szakmai szervezetekre, a civilekre, és a kórházak­ban „minden negyedik-ötödik embert elteszik láb alól”. Kökény lapunknak kifej­tette: nem jó, ha az adott politi­kai helyzetet az ellenzék arra használja, hogy az ellátórendszerrel szembeni bizonytalanságot növelje. Megjegyezte, évente kétmillió em­bert kezelnek kórházban, naponta átlag 40-50 ember fordul meg egy háziorvosnál, ehhez képest elenyé­sző a műhiba. Kökény szerint az effajta üzenetek a Fidesz hitelét sem erősítik a szakmai körökben. Schwartz Tibor, az MSZP egész­ségpolitikusa ízléstelennek, rágalom­nak tartotta az ellenzéki képviselő felszólalását. Közölte, Mikola bizo­nyítsa be állításait, vagy fejezze be a riogatást. A napirend előtti felszó­lalásra válaszolva egyébként Kiss Pé­ter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a polgári kormány 1998-as programjából idézett, amely az egész­ségbiztosítási rendszer átalakításával foglalkozott. Az akkori kormány olyan kétszintű biztosítási rendszert kívánt létrehozni, amelyben az OEP feladata a járulék­nyilvántartás és a begyűjtött j­árulék szétosztása az el­ismert pénztárak között - emlékez­tetett a kancellá­riaminiszter. Nem láttam, nem hallottam, nem foglalok állást - így reagált lapunknak Éger István. A Magyar Orvosi Kamara elnöke hozzátette: meglepik a szavak, nem érti, miért fogalmazhatott így Mikola István, de a beszédet nem hallotta, így nem is nyilatkozik. Utalt azonban Hor­váth Ágnes korábbi kijelentésére, az egészségügyi miniszter azt mondta: a boncolási statisztikákból kiolvas­ható, hogy a betegek 25 százalékát félrekezelik. A szocialista képvise­lők akkor fatálisan rossz, szerencsét­len fogalmazásról beszéltek, Mikola István viszont bocsánatkérést, annak hiányában lemondást várt Horváth Ágnestől. Eger szerint Horváth sza­vai sokkal súlyosabbak voltak, mint most a Fidesz politikusáé. A kamara tavaly egyébként he­tekig nem határolódott el attól a honlapján is megjelent, „Gyilkos Ágnes - meleg helyzetben” című homofób írástól sem, amelyben a szerző tömeggyilkosnak nevezte a melegek mellett kiálló egészségügyi minisztert. Népszava-információ Nem láttam, nem hallottam, nem foglalok állást - így reagált Éger István Kiss Péter kancelláriaminiszter válaszolt Mikolának­Fotó: Vajda József 3 Jogvédők feljelentése a Magyar Gárda perén történtek miatt Már a rendőrségen van az a feljelentés ismeret­len tettesek ellen, amelyet több civil szervezet tett a „hagyományőrző egyesület” feloszlatá­sáért indított per első tárgyalási napján történ­tek miatt - közölte lapunkkal a Budapesti Rend­őr-főkapitányság sajtóügyeletese. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság azért fordultak a hatóság­hoz, mert véleményük szerint március 12-én a Fővárosi Bíróságon kényszerítés történt. A rendőrségnek három napja van eldönteni, hogy a feljelentésnek mi lesz a sorsa. A három szervezet azt kifogásolja, hogy a tárgyalás megkezdése előtt a gárda tagjai és civilek több médium - köztük lapunk - mun­katársát is feltartották, nem engedték be a tárgyalóterembe. Ehhez, mint a jogvédők írják, fizikai erőfölényüket és számukat használták ki. Főként a „kamerás embereket” és „saját em­bereiket” engedték a tárgyalóba. A feljelentést tevő szervezetek közleményükben emlékez­tetnek: Vona Gábort, a Jobbik elnökét tapssal fogadták, és rögtön előreengedték, hogy bejus­son. Hasonlóképp tettek Für Lajos volt honvé­delmi miniszterrel, akinek hivatalosan nincs is köze az egyesülethez. Később a gárdisták szim­patizánsai az Országos Cigány Önkormányzat képviselőivel is összeszólalkoztak, és ekkor már a rendőrök közbelépésére volt szükség a rend helyreállítása és megőrzése érdekében. Az eset után a bíróság „a médiafelvételeken megjelentekkel” szemben ellentmondó közle­ményt adott ki, amelyben a felelősséget gya­korlatilag elhárította magától. Ennek ellenére az említett szervezetek a „tárgyalás nyilvá­nosságának biztosításával kapcsolatban történt mulasztások kivizsgálását” is kérték Gatter Lászlótól, a Fővárosi Bíróság elnökétől, mivel ennek biztosítása a bíróság feladata lett volna. A bíróság sajtóosztályától lapunk azt a tájékoz­tatást kapta, a panaszt megkapták. Hogy indul-e vizsgálat emiatt a bíróságon, egyelőre nem tud­ni. Népszava-információ Civilek kísérik Afganisztánba Szekerest Egy civil nő és egy civil férfi is elkíséri a honvédelmi minisztert ez évi első afganisztáni látogatására, hogy az átlagos polgárok szemé­vel is bemutathassák a kint szolgáló katonák életét - közölte a Honvédelmi Minisztérium. Ezzel nem csak a média szűrőjén keresztül, de a hadsereget csak általánosságban ismerő emberek nézőpontjából is láthatják majd az állampolgárok a kint élők körülményeit, munkáját - véli a tárca. A civilek mindezek ellenére átesnek majd egy hadszíntéri kiképzé­sen. A minisztert katonák és a sajtó munkatár­sai is elkísérik májusi útjára. (MTI) Egymilliárd Demjántól egy kistérségnek Öt év alatt egy­milliárd forinttal támogatja Demján Sándor nagyvállal­kozó, illetve a nevét viselő alapítvány az encsi térségben élők oktatását, főként a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóz­tatását - hangzott el a Borsod-Abaúj-Zemp­­lén megyei Encsen. Takács Ildikó, Demján kommunikációs tanácsadója közölte: az Abaúj 36 településének csaknem 25 000 lakosát tömörítő encsi kistérség a második, amelyet az 1994-ben alapított alapítvány támogat. A vállal­kozó magánvagyonából létrehozott alapítvány rekordnak számító támogatást ad. (MTI) Az új polgári törvénykönyv tervezetéről Bemutatták az új polgári törvénykönyv tervezetéhez készített szakértői javaslatot könyv formájában a Magyar Tudományos Akadémián. A bemutatón Sólyom László jelenlegi és Mádl Ferenc korábbi államfő, Draskovics Tibor igazságügyi miniszter és Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke is megjelent. A könyv egy teljes, szakmailag átgondolt, komplett magán­tervet mutat be, amely Wellmann György, a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetője szerint méltó utódja lehetne a jelenlegi törvénynek. Az 1998-ban alakított kodifikációs bizottság több mint ezer oldalon közli a sok éves munka eredményét a könyvben. (MTI)

Next