Népszava, 2008. április (135. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-15 / 88. szám

6 Csütörtökön döntenek Győrött Csütörtökön dönt Győr város közgyűlése a helyi Nemzeti Színház igazgatójának szemé­lyéről. A teátrum direktori posztjáért öten indultak, egyikük a korábban fegyelmivel elbocsátott Korcsmáros György volt igazgató. Az ő pályázatát, úgy tudjuk, a szakmai bizottság nem tartotta megfelelőnek, egy másik jelentkező, Koltay Gábor rendező pedig a személyes meghallgatás napján vonta vissza pályázatát. Információink szerint a bizottság első helyen Nagy Viktor - a Magyar Állami Operaház egykori rendezője - pályamunkájá­nak elfogadását ajánlja a városi közgyűlésnek. A jelenlegi direktor, Forgács Péter rendező és Gergely László rendező egyaránt másodikként ment tovább. Azt nem tudjuk, hogy időköz­ben a kulturális bizottság átsorolta volna a pályázatokat. Forgács Péter nem rejtette véka alá csalódottságát. Lapunknak is megerősí­tette, vitatja a bizottság szakmaiságát, hiszen két külső színházi szakemberen kívül csak a győri teátrum hivatalból jelen lévő érdekkép­viselői ismerték belülről a színház működését. Forgács elmondta, „úgy gondolom, mindent megtettem, amit kértek tőlem, ledolgoztuk a színház százmilliós hiányát, növeltük a saját bevételeinket, megterveztük a következő évadot.” A városban élénk érdeklődést kelt a színigazgató-választás. A helyi napilap szimpátiaszavazást rendezett, ezen Koltay és Forgács szerepelt a legjobban. Ezért is volt meglepő, hogy Koltay végül is visszalépett. Egy győri polgári kör pedig azt híresztelte, hogy a Fidesz országos vezetése Nagy Viktor­nak szánja a posztot. Információink szerint a városi Fidesz-frakció ma ülést tart, kérdés, ez változtat-e az esélyeken. (Népszava) Kocsák Tibor Fényes Szabolcs-díjas Kocsák Tibor zeneszerző-zongora­művész (képünkön) kapja idén a Fényes Szabolcs-díjat, a Magyar Alkotómű­vészek Országos Egyesülete (MAOE) zenei tagozatának elismerését. Az Erkel-díjas operettszerzőről, a filmzene mesteré­ről, számtalan sláger komponistájáról elnevezett elismerést, amellyel a magyar könnyűzene kiválóságait jutalmazzák, Bródy János adja át április 29-én, Budapesten, a MAOE székházá­ban. „Kocsák Tibor a magyarországi musical legmeghatározóbb egyénisége, kiemelkedő és sikeres zeneszerző, méltó a Fényes Szabolcs-díj­­örökségre” - olvasható a méltatásban. (MTI) Fiatal producerek: irány Cannes! A European Film Promotion (EFP) május 17-20. között rendezi meg Cannes-ban a „Producers on the Move” nemzetközi találko­zót. A filmproducerek háromnapos szakmai fórumán Hidasi Dalma vesz részt, a vadonatúj, Mázli című játékfilm producere. A 22 fiatal filmes részvételével megrendezett találkozó célja, hogy Európa ígéretes producereire irányítsa a filmipar figyelmét a filmszakma legfontosabb nemzetközi fórumán, a cannes-i fesztiválon. A magyar mozikban októbertől lesz látható a Mázli, amelyet Reményfi Tamás rendezett. (Népszava) TÉVÉNÉZŐ ★ [UNK] Kiárusítás Súrolja a tapintatlanság hatá­­r­i_­u­g­rát, sőt elég bunkó kérdésnek hat, ha valakitől azt kérdik: tessék mondani, miért nem tetszett gyereket szülni? A forma azonban sokat segíthet. Mond­juk, ha ez a forma ahhoz segít, hogy az emberi sorsból sikerüljön megragadni valami lényeget. Felemelőt, tanulságosat, együttérzésre sarkal­­lót. Én a Fókuszban ilyet nem láttam, amikor pár ismert női arcot hozott elénk, s szemközt kérdezte őket az imént említett kérdéssel. A Fókusz alighanem tökéletesen alkalmatlan is arra, hogy pár perces villámriportjaival valami mélyebbet bányásszon elő a bulvár­­érdekességű felszín alól. Emberi tragédiák vagy fájdalmak érzékeny megközelítése nem a kenyere, akkor meg minek? Nem volt bántó, mégis teljesen értelmetlen felszíni vájkálás volt mindössze az összeállítás. Ahogy a nagy magyar távgyógyítók és táltosok névvel illetett dörzsölt illuzionisták mai közérzetéről készült körkép után sem maradt semmi maradandó. Hacsak nem a bosszúság azon a kétértelműsé­gen, amit az összeállítás képviselt. Mutogatjuk őket, mert érdekesek (?), de úgy csinálunk, hogy kis fikázás is beleférjen. Egyértelmű állásfogla­lás helyett. Ami elvárható lenne, ha ilyesmivel foglalkozik a műsor, nem csak időt tölt ki. Ha nem üzleti érdek, akkor ennek a semmire nem jutó „fókuszálásnak" ugyan mi értelme volt? Feltételezve, hogy értelmes, felnőtt embernek nézi nézőjét a műsor. Ha nem, hát... Bársony Éva KULTÚRA 2008. ÁPRILIS 15., KEDD NÉPSZAVA Az antiszemita olvasók már 108 évvel ezelőtt is büntettek a kései házasság miatt Jókai Mór szerelmi Budapest Főváros Levéltára mintegy huszonöt kilométernyi iratot őriz, és negyedévente egyszer lapot jelentet meg a városról. Budapesti Negyed, ez a címe annak a több száz oldalas, már-már kötettel felérő kiadványnak, amit Gerő András főszerkeszt s melynek legutóbbi két számát a Petőfi Irodalmi Múzeumban mutatták be. Azért itt, mert mindkét szám Jókairól s az akkori Budapestről szól, no meg arról, miért haragudott meg egy nemzet a hetvennégy éves, ünnepelt íróra, Jókai Mórra, miután titokban polgári házasságot kötött a húszéves, zsidó származású Grosz Bellával. Egy nő köhög, már-már fuldokol a Petőfi Irodalmi Múzeumban, de a nagytermet mégsem hagyja el, amíg meg nem tudja, milyen volt Jókai Mór állítólagos szerelmi tébolyultsága. A tébolyultságról Lugosi András társa­dalomtörténész és levéltáros beszélt; a Budapesti Negyedben ő jegyzi azt a meghökkentő jogi-antropológiai tanulmányt, melyből megtudhatjuk, hogy az 1894. évi XXXI. törvény­cikk elfogadásával Magyarországon miként változott meg a házasságkö­tések jogi szabályozása. Az egyházi szabályok a vegyes felekezetűek számára többé már nem voltak nél­külözhetetlen feltételei a nősülésnek, a férjhez menésnek, az izraelita val­­lású Grosz Bella így a­nélkül lehetett a református vallású dr. Jókai Mór felesége, hogy előtte meg kellett vol­na keresztelkednie. Jókai Mór egy szombati napon, 1899. szeptember 16-án, délelőtt 11 órakor, az V-VI. kerületi anya­könyvi hivatalban vette feleségül a színésznő Grosz Bellát. Krimibe illő volt mindaz, ami előtte és utána történt. Az írót a házas­ságkötésről családtagok, jó barátok próbálták lebeszélni, majd pedig a nősülését megakadályozni. Jókai háziorvosa, dr. Demjanovich például azt állította, az írónál a szexuális erotománia következtében kialakult aggkori elmegyengülés tünetei fi­gyelhetők meg. Az 1894-es törvény a polgári házasságok legalapvetőbb akadályának a cselekvőképtelensé­get tekintette. Cselekvőképtelennek pedig az elmebetegeket, a saját va­gyonuk kezelésére képteleneket és a tékozlókat tartotta. Jókai 1899-ben már tizenhárom éve élt özvegyként. Előző felesége is színésznő volt, úgy hívták, Laborfalvi Róza. Ahhoz, hogy Jókai nőül vehesse Grosz Bel­lát, előbb a terézvárosi elöljáróságtól kellett igazolást kapni, hogy mind­ketten három hónapnál régebb óta laknak a VI. kerületben, majd pedig házasságkötési szándékukat kellett kihirdetni. Azért, hogy legyen idő, legalább tizenhét nap arra, hogy ha vannak, akkor a házassággal kapcso­latos aggályokat és akadályokat bár­ki bejelenthesse, az elöljáróság pedig kivizsgálhassa. Ahogy a jogi-ant­ropológiai tanulmány írója, Lugosi András kinyomozta, kihirdetés nem volt. Jókai ez alól a polgármestertől kért felmentést, és a diszpenzációt a helyettes polgármester megadta. A Gyár és a Király utca sarkán lévő anyakönyvi hivatalban lezaj­lott polgári szertartásról részletes beszámolót közölt a Magyar Hírlap és a Pesti Hírlap. Ez utóbbi szerint: „A koszorús költő ridegnek találta a puszta, magányos babért, és nyíló ró­zsát tűzött közéje. Jókai Mór hosszú özvegysége után megházasodott, és feleségül vett egy bájos fiatal, drámai színésznőt.” A fővárosi levéltárban őrzött cég­bírósági iratokból sok minden ki­derül. Elolvasható például dr. Jókai Mór és dr. Jókai Mórné házassági szerződése, és nyoma van Jókai zárt magánren­deletének. Érde­kes és elgondol­kodtató annak a Petőfi Irodalmi Múzeumban őr­zött iratanyagnak a közlése, ami azt mutatja, hogyan változott a Révai Kiadónál megjelent Jókai-könyvek­­nek az eladott példányszámok után járó részesedése. Az írónak a fiatal zsidó színésznővel kötött házassága az olvasóközönség egy részéből antiszemita megnyilvánulást váltott ki; az eladott példányszám látvá­nyosan csökkent. Lugosi, a tanul­mány szerzője idézi a Révai Kiadó vezetőjének emlékiratait, a részt, melyben Révai azt fejtegeti: „.. .nem hallgathatom el, hogy amilyen ka­tasztrófa volt az »Osztrák-Magyar Monarchia« című vállalatunkra Rudolf trónörökös halála, éppolyan, sőt a körülményeknél fogva még nagyobb katasztrófa volt Jókai-össz­­kiadásunkra, annak további sorsára a Jókai házassága...” Lugosi azt is állítja, hogy a Jókai-kultusz átcsa­pott az ellenkező végletbe, a szere­­tetből harag lett. Jókai nevelt lánya, Feszty Ár­­pádné Jókai Róza magándetektívvel kívánta kísértetni az írót, és gond­nokság alá akarta vétetni. Lugosi szerint előbb a vagyon, aztán pedig a végrendelet miatt, melyben Jókai általános és egyetlen örökösévé dr. Jókai Mórné született Grosz Bellát tette meg. Jókai 1904-ben halt meg, és nevelt lánya még abban az évben a Budapesti Királyi Törvényszé­ken megtámadta a végrendeletet. Az eredeti periratokat Lugosi nem találta meg, csak annak néhány, a Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött gépiratos kivonatát, melyben a fel­peres, vagyis Jókai Róza annak a ki­mondását kéri, hogy a végrendeletet az özvegyi jog érdemtelensége miatt tegyék semmissé. És ügyvédjével, Füredi Mórral együtt tanúk meg­hallgatását indítványozzák, akik majd bizonyítják, hogy Grosz Bella ütötte a férjét. „Legyalázta, leköpte, öngyilkossági kísérletig üldözte, ruháitól megfosztva fogolyként elzárta, éheztette...” Ugyanakkor elismerik, nincs bizonyítékuk arra vonatkozóan, hogy Grosz Bella a végrendelet leírása előtt vagy köz­ben fizikai kényszert alkalmazott volna, vagyis hogy az alperes pisz­tollyal a kezében kényszerítette a végrendelkezőt. De azt igenis „ki tudom mutatni, hogy megtévesztette őt felőlem való véleményében, hogy azt szuggerálta neki, hogy tébolydá­ba akarom záratni...” Hogy zárult a furcsa per? 1907- ben Fesztyné visszavonta keresetét, és peren kívüli egyezséget kötött; az özvegy minden évben köteles elszá­molni a Jókai-jogokból származó be­vételekből, és annak tíz százalékát át kell adnia Jókai Rózának. A húszas években Jókai Róza újból beperelte az özvegyet, 1927-ben pedig ismé­telten megállapodtak: 12 ezer pengő fejében Fesztyné Jókai Róza örökre lemondott a húsz évvel korábban szerzett részesedésről. Scipiades Erzsébet Jókai-emlékszámokkal ünnepli tizenöt éves fennállását a Budapesti Negyed, amely a levéltári adatok alapján új részleteket tár fel az író időskori házasságáról tébolyultsága Ismeretlen Jókai-relikviák a Petőfi Irodalmi Múzeumban Fotók: Bielik István A tanulmányíró A Budapesti Negyed legújabb két száma Jókaitól is közöl tanulmányokat. Egyet Kertészgazdászati jegy­zetek címmel a Svábhegyről, egyet pedig a Budapesti életről, melyben többek között pontos leírást ad a korabeli választásokról. A nagy pártlakomákról, arról, hogy ha az egyik jelölt színe a vörös, akkor a másiké zöld, és ugyanilyen színű tollakat visel minden vele tartó polgár is a kalapján. És választás előtt elővesz­nek minden furfangot, kecsegtetést, ijesztgetést, hogy az ingadozókat a saját pártjukra térítsék. Ilyenkor, írja Jókai, a párt hírlapjai programbeszédekkel telnek meg, és szabad minden gorombaság. Férfi és Nő: életre kelnek a Dés-Bereményi-albumok Két legendává vált nagylemez - a Dés László-Bereményi Géza sze­rezte Átutazó (1985) és a Hallgass kicsit! (1988) - elevenedik meg újra egy országos koncertturné kereté­ben. Az Udvaros Dorottya-, illetve a Básti Juli-Cserhalmi György-albu­­mokat a nagy siker ellenére eddig szinte soha nem láthattuk színpadon. A nagy csapat most Kulka Jánossal egészül ki. Dés László itthon és világszerte elismert szaxofonos, dal- és zene­szerző. Több mint 30 film zenéjét komponálta (Szerelem első vérig, Üvegtigris stb.), musicaljeit ma is játsszák (Valahol Európában, A dzsungel könyve, Sose halunk meg), közel negyven lemez szerzője és előadója. A Férfi és Nő turnéján sze­mélyes játéka miatt is nagy élményre számíthatunk. Bereményi Géza író, költő dalszö­vegeivel több lemezen találkozhat­tunk, Cseh Tamás számára írt dalai könyvben is megjelentek (1992). A nem mindennapi produkció az ő ren­dezésében kel életre. A csodálatos dalok hasonlóan nagyszerű előadókkal párosulnak. A szereplők színházi és filmszere­­pek sokaságával kápráztatták már el a közönséget. Mind a két, méltán népszerű díva, Udvaros Dorottya és Básti Juli, mind a két karakteres férfi, Cserhalmi György és Kulka János egyénisége már önmagában garantálja a különleges élményt. Az előzetes program alapján a Férfi és Nő előadásán a művészek három, illetve négy szóló dallal szerepelnek. Hallhatunk két-két Udvaros-Kulka-, illetve Básti-Cserhalmi-duettet, valamint alkalmunk lehet négyük közös előadásában is megcsodálni őket. A régi, jól ismert slágerek mellett készülnek külön erre az alkalomra írt dalok is. A produkciót Dés László zenekara kíséri: Boros Attila (bas­­­szusgitár), Sipeki Zoltán (gitár), Horváth Kornél (ütőhangszerek), Gyenge Lajos (dob), Erdélyi Péter (billentyűs hangszerek), Nádasi Ve­ronika és Péter Barbara (vokál). A Férfi és Nő című turné állomá­sai: május 22. Szombathely, május 29. Győr, június 3. Debrecen, június 4. Miskolc, június 12. Pécs, június 15. Lendva, június 28. Kisvárda, au­gusztus 31. Kaposvár, szeptember 2., 4. Budapest, Művészetek Palotája. A budapesti koncert anyagából lemez is készül. N. A. A turnéra új dalok is készülnek-a képen Dés László­Fotó: Kertész Gábor Izlandiak nyertek a Titanic fesztiválon Az izlandi film nemzetközileg elis­mert rendezője, Baltasar Kormakur nyerte el a vasárnap este zárult Titanic Nemzetközi Filmfesztivál 10 ezer eurós fődíját, a Hullámtörőket. Az Urániában rendezett zárógálán el­hangzott értékelés szerint a nemzet­közi zsűri (magyar tagja Mundruczó Kornél) a Vérvonal című genetikai bűnügyi filmet különleges karakte­rei, mély nyomot hagyó üzenete, a nemzeti íz, az eredeti megközelítés és karakterisztikus vizualitása miatt értékelte a legmagasabbra a nyolc versenyfilm között. A Vérvonal izgalmasan hozza össze egy mai bűnügy s egy évtizedekkel korábban megtörtént gyermekhalál szálait. A közönségszavazatok ugyancsak izlandi mozgóképnek juttatták a legnépszerűbb film címet, amelyet Dean DeBlois nyert el Sigur Rós Heima című művével. Sigur Rós legendás izlandi turnéját örökíti meg a koncertfilm, miközben fan­tasztikus izlandi tájakon vezet végig a kamera. Az Országos Diákzsűri a dán versenyfilmet tüntette ki fő­díjával, így Ole Bornedal Csak egy szerelmesfilm című romantikus thrillere lett a győztes. Népszava-információ

Next