Népszava, 2008. augusztus (135. évfolyam, 179-203. szám)
2008-08-01 / 179. szám
Együttműködésen alapuló politikai kultúrát sürgetett a Klubrádióban Stumpf Orbán aligha hajlik a párbeszédre Bármikor is lesz választás, a legfontosabb, hogy az országot ma uraló, kölcsönösen gerjesztett félelem légköre helyett együttműködésen alapuló politikai kultúra alakuljon ki - hangoztatta Stumpf István a Klubrádióban. A Századvég Alapítvány igazgatója szerint a kormánypártnak és ellenzéknek is az emberek mindennapi életét befolyásoló témákkal kell foglalkoznia, mert ha csak a kölcsönös betartásra játszanak, a Fidesz is hitelét fogja veszteni. A lapunk által megkérdezett szakértők úgy vélték, Orbán Viktor Fidesz-elnök az ország érdekében sem lesz hajlandó párbeszédre. Stumpf István volt kancelláriaminiszter, a Századvég Alapítvány igazgatója a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában kifejtette, hogy szakértői javaslatok alapján a politikának cselekvési programokat kell készítenie az ország gazdasági, államigazgatási, szociális és egészségügyi területen elmélyülő problémáira, mert az embereknek elege van a beszédből. A szakembereknek le kellene tenniük elképzeléseiket az asztalra, „a politika meg végezze el dolgát, próbálja meg összeszedni, összeharmonizálni ezeket az elképzeléseket és cselekvési programokat készíteni belőle”. Bár ma az emberek többségének negatív véleménye van a politikáról, a politikusokról, ennek ellenére tudomásul kell venni, hogy a társadalomban meglévő érdek- és nézetkülönbségek között mások nem tudnak összhangot teremteni. A Fidesz-kormány egykori kancelláriaminisztere Bolgár György műsorában azt hangoztatta, azért mélyülnek az árkok a politikai táborokban, mert a jobboldal stratégiája továbbra is a negatív kommunikáció. Arra figyelmeztetett, ideje lenne már valamilyen ellenzéki programot nyilvánosságra hozni, és megjegyezte, véleménye szerint „túl vagyunk most már ezen a vallásháborús időszakon, mert az emberek pontosan érzékelik azt, hogy ma már tényleg szavakkal nem sokra megyünk”. A félelemkeltés nem a kormánypártok sajátja - közölte az elhangzottakkal kapcsolatban Kovács Tibor. Az MSZP frakcióvezető-helyettese lapunknak azt mondta, a Fidesz politikája sajnos immár hat éve nem változik, ezért nem bízik abban, hogy Stumpf figyelmeztetésére odafigyelnek az ellenzéki pártban. A költségvetés esetleges átalakításáról sem lehetett megállapodni, pedig arról mind az öt parlamenti párt egyeztetett, de ugyanez lett a választójogi törvény sorsa. A szocialisták Kovács szerint készek megállapodásokat kötni, ha Orbánék komolyan gondolják azt, amiről Stumpf beszélt. Hozzátette: félő azonban, hogy ehelyett végül inkább a Századvég Alapítvány igazgatójától határolódik majd el a Fidesz. Szerettük volna megtudni, mit gondolnak Stumpf kijelentéseiről az ellenzéki pártban, Szijjártó Péter szóvivő azonban nem nyilatkozott az ügyben a Népszavának. Kiszelly Zoltán politológus szerint a volt kancelláriaminiszter csupán arról beszélt, amit ma már mindenki tud. Magyarországnak reformokra van szüksége, a nyugdíj vagy az egészségügy átalakítása nem tűr halasztást. Nem szabadna arra várni, hogy a ki kit győz le játszma véget érjen, mert a késlekedés súlyos milliárdokba kerül. A szomszéd országok azért húznak el mellettünk, mert azokban a kényszer kierőszakolta az együttműködést, várni azonban nálunk sem szabadna tovább. A politológus megjegyezte, vélhetően a Fidesz erre nem hajlandó, hiszen vezetői úgy érzik, ha nem tartanak be, és ennek következtében javul a gazdaság helyzete, csökkennek a párt választási esélyei. Debreczeni József szerint a politikai nyitás esélye ma zéró Magyarországon. Orbán ugyanis képtelen és nem kész a párbeszédre. Az elemző hozzátette, hogy a Fidesz elnöke változatlanul ellenségnek tekinti ellenfeleit, a miniszterelnököt bűnözőnek tartja, és szinte naponta betart a kormánynak. Tegnap is nyilván a pártvezető jóváhagyásával alakított „Gyurcsány a hibás” néven csoportot a Fidelitas. Debreczeni úgy vélte, hogy Stumpf kijelentéseinek csak akkor lehet jelentősége, ha azokat Orbán Viktor is elfogadja. A volt kancelláriaminiszternek ezért először a Fidesz vezetőjét kellene meggyőznie. Népszava-információ Idő előtt nyilatkozott Stumpf István májusban az MR1 Kossuth rádiónak arról beszélt, ha kétharmaddal nyer a Fidesz, Orbán Viktor elfoglalhatja az államfői posztot. A volt miniszter kijelentette, át kell alakítani a köztársasági elnöki szerepkört, hogy ne reprezentáló államfője legyen az országnak. A Fidesz elnöke szerint ugyanis a mostani, „ceremoniális, reprezentatív funkciójú" köztársasági elnökséghez ő még túl fiatal. Azzal az interjúval a Századvég irányítója értesülésünk szerint kivívta az ellenzéki vezető haragját. Navracsics Tibor ki is fejtette, hogy ez az elnöki jogkör erősítéséről szóló okfejtés nem a Fidesz álláspontja. A frakcióvezető azt magyarázta, hogy a Fidesznek nem lehet kétharmados többsége a következő választáson, mert a matematikailag „kvázi kétpárti választási rendszerben" olyan elsöprő többséget kellene ehhez produkálni, amely éles választási helyzetben szinte lehetetlen. A volt kancelláriaminiszter akkor állítólag idő előtt beszélt a Fidesz terveiről, és ezzel Orbán akarata ellenére muníciót adott a szocialistáknak, illetve az SZDSZ-nek. Pedig a Népszava már tavaly írt arról, hogy Orbán államfő szeretne lenni, feltéve, ha ezt a posztot megerősítik. A miniszterelnökséget az egyik „kézi vezérléssel" irányítható emberének adná át, míg ő ciklusokon át államfőként regnálna. Erről azonban csupán szűk körben beszélt. Stumpf a Kéri László-féle összejövetelen is ott volt, sőt ha igaz, rajta keresztül hívták meg a Fidesz elnökét a filmművészeti egyetemre. Párhuzamosságok és összehangolatlanság jellemző az egészségügyi és szociális ellátórendszer ápolási, gondozási tevékenységére - derült ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentéséből. Mint megállapították: jelenleg hiányoznak a kellően kidolgozott és egymáshoz illeszkedő ágazati szakmai programok, fejlesztési stratégiák, az együttműködés szervezeti keretei, a kórházak szakmai programjai, fejlesztési elképzelései és a térségi egészségügyi programok közötti kapcsolat. Bár a már elkészült elemzések a struktúraátalakítás igényét, főbb irányát megfogalmazták, de a változtatások szakmai összetételére, várható hatásaira és célszerű megvalósítási ütemezésre nem tértek ki. Példaként említik, hogy az ápolási és a krónikus utókezelő osztályok finanszírozása a kapacitások 31 százalékos bővülése mellett a 2003. évi 8,4 milliárd forintról 2007-re 14,5 milliárd forintra növekedett, így a ráfordításokat az Egészségügyi Alap finanszírozása és a térítési díj együtt sem fedezte. Az ÁSZ ezért javaslatot tett a kormánynak, hogy számoltassa be az egészségügyi, a szociális és munkaügyi minisztert az ápolási rendszer egységesítésének soron kívüli feladatairól szóló kormányhatározat végrehajtásáról, valamint határozza meg a szociális és egészségügyi feladatok összehangolása érdekében a tárcák által elvégzendő feladatokat. MTI-információ NÉPSZAVA 2008. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK BELFÖLD z ÁSZ-jelentés a szociális ellátásrólNem költözik át Gyurcsány a Parlamentből az FVM-be A korábbi tervek ellenére nem költözik ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az Országgyűlés épületéből - értesült a Népszava. A kabinet, miután lefújta az új kormányzati negyed megépítésének tervét, az agrártárca épületének Miniszterelnöki Hivatallá történő átalakítását is levette a napirendről. Az új kormányzati negyed megépítésének elvetése után a kormány leállította a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) épületének Miniszterelnöki Hivatallá történő átalakításával kapcsolatos munkálatokat is - ismerte el lapunk kérdésére tegnap több kormányzati forrás. „Az FVM épületével kapcsolatos átalakítás kérdése eldőlt. Nem kerül rá sor” - jelentette ki Veres János a hét elején a kormányzati negyed végelszámolásáról szóló jelentés kapcsán. S bár a pénzügyminiszter erről nem beszélt, lapunk úgy tudja, a kormányfő Parlamentből való kiköltözésének régóta dédelgetett terve is lekerült a napirendről. A Kormányszóvivői Iroda lapzártánkig nem válaszolt az építkezés leállítását firtató kérdéseinkre. Az Országházzal szemben a budapesti Kossuth téren álló FVM épületébe a teljes felújítás után 2009-ben költözött volna át Gyurcsány Ferenc. Ott tartották volna a tervek szerint a kormány üléseit és ott működött volna a Miniszterelnöki Hivatal is. A kormányfő kiköltöztetését eredetileg a hatalmi ágak szétválasztásával indokolták. Amikor idén január 8-án a kormánykabinet ülése után Budai Bernadett bejelentette, hogy „megállítják” a kormányzati negyed építését, a szóvivő még azt mondta, az FVM felújítását a döntés nem érinti, a kormányfő a rekonstrukció után átköltözik az épületbe. Az FVM rekonstrukciójának leállítását előre vetítő döntés valószínűleg már a február 27-i kormányülésen megszületett. Két nappal később egy kormányhatározat átcsoportosította a Pénzügyminisztérium költségvetési fejezetében a kormányzati negyedre elkülönített forrásokat. Ekkor még egy 2,36 milliárd forintos „felújítási” előirányzatot ugyan meghagytak a PM fejezetében, viszont hatályon kívül helyezték az 1031/2007-es, az FVM átépítéséről rendelkező kormányhatározatot. Az FVM rekonstrukciójával összefüggő előkészítő-tervezési munkákra eredetileg 200 millió forintot szántak, ebből értesüléseink szerint eddig 15,6 millió forintot fizettek ki, az erre vonatkozó szerződés lezárásával pedig várhatóan további 33 millió forint kifizetésére kerül sor. Ez az összeg magába foglalja a felújítás tervezésével megbízott cég tervezési díját is. Csík Rita Elszálltak a griffes álmok A Központi Tervtanács ülésén január közepén mutatták be a Mérték Építészeti Stúdió engedélyezési terveit. Ebből kiderül, az FVM épületének földszintjén elsősorban fogadótereket, illetve a kormányőrség helyiségeit alakították volna ki. A középső udvar az eredeti koronázópárkány magasságában üvegtetőt kapott volna. Az első emelet nyugati (azaz a Kossuth tér felőli) traktusában, a főbejárat fölötti szakaszon kaptak volna helyet a miniszterelnöki és kabinetfőnöki helyiségek. A nyugati oldalon eredeti szépségében állították volna helyre a koronázópárkány fölötti ballusztrádos attikát, az ablakok oromzatain lévő szobrokat, a középrizalit timpanonjának domborműveit, a sarokrizalitokat díszítő szárnyas griffeket és kővázasorokat. 3 Júliusban változatlan pártpreferenciák Túljutott ugyan a mélyponton az MSZP, de trendfordulatnak nincs jele a pártpreferenciákban - így foglalta össze a Medián a HVG megbízatásából készült júliusi felmérését, amely a Fidesz kismértékű erősödését mutatta. Míg júniusban a kiszivárgott Orbán-beszéd hatására a „Fidesz átmenetileg defenzívába került”, és visszaesett támogatóinak részvételi hajlandósága is, ebben a múlt hónapban a Medián szerint visszaállt a megszokott helyzet. Ezt igazolja, hogy júliusban a legnagyobb ellenzéki párt támogatóinak kétharmada (szemben az MSZP- sek 54 százalékával) mondta biztosra részvételét egy „most vasárnapi” választáson; a teljes népesség körében ez az arány 50 százalékos. Bár a szocialisták megőrizték a teljes népesség körében júniusban elért 20 százalékos támogatottságukat, a Fideszhez is visszatért néhány százaléknyi szavazó, így népszerűségük ebben a körben 44 százalékos. Az MDF-et a teljes népesség 3, míg az SZDSZ-t 2 százaléka támogatja a Medián szerint. A választani tudó biztos szavazók körében is nagyobbra nyílt az olló, a Fidesz itt 66,26 százalékos arányban vezet a szocialisták előtt. Ebben a körben az MDF 4, az SZDSZ 2 százalékon áll. Trendfordulatról tehát nincs szó, de a Medián szerint az MSZP túljutott a népszavazási fiaskó utáni mélyponton. A Szonda Ipsos szerint a Fidesz júniusi visszaesése után a múlt hónapban nem történtek lényegi változások a két párt táborának méretében. A júliusi felmérés azt mutatja: lényegében nem változott a különbség a Fidesz és az MSZP támogatottsága között. A szocialisták megőrizték a teljes népesség 18 százalékának rokonszenvét, a Fidesz 1 százalékot javítva jelenleg 32 százalékos. A biztos szavazó pártválasztók körében is maradtak az előző havi arányok: a Fidesz előnye tetemes, 60:28 százalékos arányú az MSZP-vel szemben. A Szonda Ipsosnál az SZDSZ és az MDF támogatottsága a teljes népesség körében egyaránt 2-2, a biztos szavazó pártválasztók között pedig 3-3 százalékos. Emlékeztetőül, a Századvég és a Forsense közös júliusi felmérése szerint-nem szignifikáns mértékben - újra nőtt a támogatottsági különbség a két nagy párt között. A teljes népesség körében 27:13, a biztos szavazó pártválasztói körben pedig 65:25 százalékos arányú Fideszvezetést mértek. A Tárki ugyancsak júliusi felmérése szerint az MSZP támogatottsága a tavaszi mélyponthoz képest javult, ám a Fidesz jelentősen vezet a kormánypárt előtt. Adataik szerint a teljes népesség körében 33:16, míg a biztos szavazó pártválasztóknál 61:29 százalékos arányú az ellenzéki előny. S. Z. Kifizetik a mentősök elmaradásait Többletkiadásra lesz szükség annak fedezetére, hogy az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) hétezer dolgozója megkapja az elmúlt mintegy öt évben ki nem fizetett különböző juttatásait - közölte az Egészségügyi Minisztérium. A tárca szerint azonban ez az OMSZ működését, illetve a betegellátás biztonságát nem veszélyezteti. A mentőszolgálatot a Legfelsőbb Bíróság (LB) júliusi döntése kötelezte arra, hogy a több mint félmilliárd forintot elérő elmaradást térítse meg - közölte korábban Toma Lajos, a Mentődolgozók Önálló Szakszervezetének elnöke. A tárca ugyanakkor tudatta: az összegről nem akar számháborúzni, amíg le nem zárják az ügyben a részletes vizsgálatot, ezután az OMSZ minden jogosnak ítélt juttatást kifizet majd az érintetteknek. Az LB döntésének végrehajtása a mentőszolgálat szerint számos - köztük jogszabályi - akadályba ütközik, míg Torna „abszurdnak” nevezte, hogy az OMSZ megkérdőjelezi az ítéletet. A bíróság döntése alapján a dolgozóknak öt évre visszamenőleg jár egyebek mellett a hűségjutalom, a nyugdíjba vonulási, illetve a balesetmentes közlekedésért járó jutalom is. (MTI) SZDSZ: Urbán Imre lépjen ki! Azonnali kilépésre szólítja fel az SZDSZ Urbán Imrét, a párt jászapáti csoportjának elnökét - tájékoztatott tegnap a liberális párt. Az ügy előzménye, hogy egy napilap csütörtökön arról írt, az SZDSZ jászapáti tagszervezete elnökének éttermében rendezik meg a hét végén a Magyar Gárda tagtoborzó fórumát. A lapnak nyilatkozva Urbán egyebek között azt is elmondta, hogy „van cigánybűnözés”. Erre válaszul az SZDSZ kijelentette: „A szélsőjobboldali Magyar Gárdával való együttműködés, a homofób és rasszista nézetek elfogadhatatlanok egy liberális pártban”. A közlemény szerint, amennyiben Urbán Imre nem lép ki az SZDSZ-ből, fegyelmi eljárást indítanak ellene, és a kizárását kezdeményezik. (MTI)