Népszava, 2008. augusztus (135. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-01 / 179. szám

Együttműködésen alapuló politikai kultúrát sürgetett a Klubrádióban Stumpf Orbán aligha hajlik a párbeszédre Bármikor is lesz választás, a leg­fontosabb, hogy az országot ma uraló, kölcsönösen gerjesztett fé­lelem légköre helyett együttmű­ködésen alapuló politikai kultúra alakuljon ki - hangoztatta Stumpf István a Klubrádióban. A Század­vég Alapítvány igazgatója szerint a kormánypártnak és ellenzéknek is az emberek mindennapi életét befolyásoló témákkal kell foglal­koznia, mert ha csak a kölcsönös betartásra játszanak, a Fidesz is hitelét fogja veszteni. A lapunk által megkérdezett szakértők úgy vélték, Orbán Viktor Fidesz-elnök az ország érdekében sem lesz haj­landó párbeszédre. Stumpf István volt kancelláriaminisz­ter, a Századvég Alapítvány igazga­tója a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában kifejtette, hogy szakértői javaslatok alapján a politikának cse­lekvési programokat kell készítenie az ország gazdasági, államigazgatási, szociális és egészségügyi területen elmélyülő problémáira, mert az em­bereknek elege van a beszédből. A szakembereknek le kellene tenniük elképzeléseiket az asztalra, „a poli­tika meg végezze el dolgát, próbálja meg összeszedni, összeharmonizálni ezeket az elképzeléseket és cselekvési programokat készíteni belőle”. Bár ma az emberek többségének negatív véleménye van a politikáról, a politi­kusokról, ennek ellenére tudomásul kell venni, hogy a társadalomban meglévő érdek- és nézetkülönbségek között mások nem tudnak összhangot teremteni. A Fidesz-kormány egykori kancelláriaminisztere Bolgár György műsorában azt hangoztatta, azért mélyülnek az árkok a politikai tábo­rokban, mert a jobboldal stratégiája továbbra is a negatív kommunikáció. Arra figyelmeztetett, ideje lenne már valamilyen ellenzéki programot nyil­vánosságra hozni, és megjegyezte, véleménye szerint „túl vagyunk most már ezen a vallásháborús időszakon, mert az emberek pontosan érzékelik azt, hogy ma már tényleg szavakkal nem sokra megyünk”. A félelemkeltés nem a kormány­pártok sajátja - közölte az elhangzot­takkal kapcsolatban Kovács Tibor. Az MSZP frakcióvezető-helyettese lapunknak azt mondta, a Fidesz po­litikája sajnos immár hat éve nem változik, ezért nem bízik abban, hogy Stumpf figyelmeztetésére odafigyel­nek az ellenzéki pártban. A költség­­vetés esetleges átalakításáról sem lehetett megállapodni, pedig arról mind az öt parlamenti párt egyezte­tett, de ugyanez lett a választójogi törvény sorsa. A szocialisták Kovács szerint készek megállapodásokat köt­ni, ha Orbánék komolyan gondolják azt, amiről Stumpf beszélt. Hozzá­tette: félő azonban, hogy ehelyett végül inkább a Századvég Alapítvány igazgatójától határolódik majd el a Fidesz. Szerettük volna megtudni, mit gondolnak Stumpf kijelentéseiről az ellenzéki pártban, Szijjártó Péter szóvivő azonban nem nyilatkozott az ügyben a Népszavának. Kiszelly Zoltán politológus szerint a volt kancelláriaminiszter csupán ar­ról beszélt, amit ma már mindenki tud. Magyarországnak reformokra van szüksége, a nyugdíj vagy az egész­ségügy átalakítása nem tűr halasztást. Nem szabadna arra várni, hogy a ki kit győz le játszma véget érjen, mert a késlekedés súlyos milliárdokba kerül. A szomszéd országok azért húznak el mellettünk, mert azokban a kényszer kierőszakolta az együttműködést, várni azonban nálunk sem szabadna tovább. A politológus megjegyezte, vélhetően a Fidesz erre nem hajlandó, hiszen vezetői úgy érzik, ha nem tar­tanak be, és ennek következtében ja­vul a gazdaság helyzete, csökkennek a párt választási esélyei. Debreczeni József szerint a politi­kai nyitás esélye ma zéró Magyaror­szágon. Orbán ugyanis képtelen és nem kész a párbeszédre. Az elemző hozzátette, hogy a Fidesz elnöke változatlanul ellenségnek tekinti ellenfeleit, a miniszterelnököt bűnö­zőnek tartja, és szinte naponta betart a kormánynak. Tegnap is nyilván a pártvezető jóváhagyásával alakított „Gyurcsány a hibás” néven csoportot a Fidelitas. Debreczeni úgy vélte, hogy Stumpf kijelentéseinek csak akkor lehet jelentősége, ha azokat Orbán Viktor is elfogadja. A volt kan­celláriaminiszternek ezért először a Fidesz vezetőjét kellene meggyőznie. Népszava-információ Idő előtt nyilatkozott Stumpf István májusban az MR1 Kossuth rádiónak arról beszélt, ha kétharmaddal nyer a Fidesz, Orbán Viktor elfoglalhatja az államfői posztot. A volt miniszter kijelentette, át kell alakítani a köztársasági elnöki szerepkört, hogy ne reprezentáló államfője legyen az országnak. A Fidesz elnöke szerint ugyanis a mostani, „ceremoniális, reprezentatív funkciójú" köztársasági elnökséghez ő még túl fiatal. Azzal az interjúval a Századvég irányítója értesülésünk szerint kivívta az ellenzéki vezető haragját. Navracsics Tibor ki is fejtette, hogy ez az elnöki jogkör erősítéséről szóló okfejtés nem a Fidesz álláspontja. A frakcióvezető azt magyarázta, hogy a Fidesznek nem lehet kétharmados többsége a következő választáson, mert a matematikailag „kvázi kétpárti választási rendszerben" olyan elsöprő többséget kellene ehhez produkálni, amely éles választási helyzetben szinte lehetetlen. A volt kancelláriaminiszter akkor állítólag idő előtt beszélt a Fidesz terveiről, és ezzel Orbán akarata ellenére muníciót adott a szocialistáknak, illetve az SZDSZ-nek. Pedig a Népszava már tavaly írt arról, hogy Orbán államfő szeretne lenni, feltéve, ha ezt a posztot megerősítik. A miniszterelnökséget az egyik „kézi vezérléssel" irányítható emberének adná át, míg ő ciklusokon át államfőként regnálna. Erről azon­ban csupán szűk körben beszélt. Stumpf a Kéri László-féle összejövetelen is ott volt, sőt ha igaz, rajta keresztül hívták meg a Fidesz elnökét a filmművészeti egyetemre. Párhuzamosságok és összehango­latlanság jellemző az egészségügyi és szociális ellátórendszer ápolási, gondozási tevékenységére - derült ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelen­téséből. Mint megállapították: jelenleg hiányoznak a kellően kidolgozott és egymáshoz illeszkedő ágazati szak­mai programok, fejlesztési stratégiák, az együttműködés szervezeti keretei, a kórházak szakmai programjai, fejlesz­tési elképzelései és a térségi egészség­­ügyi programok közötti kapcsolat. Bár a már elkészült elemzések a struktúra­­átalakítás igényét, főbb irányát megfo­galmazták, de a változtatások szakmai összetételére, várható hatásaira és célszerű megvalósítási ütemezésre nem tértek ki. Példaként említik, hogy az ápolási és a krónikus utókezelő osztályok finanszírozása a kapacitások 31 százalékos bővülése mellett a 2003. évi 8,4 milliárd forintról 2007-re 14,5 milliárd forintra növekedett, így a ráfordításokat az Egészségügyi Alap finanszírozása és a térítési díj együtt sem fedezte. Az ÁSZ ezért javaslatot tett a kormánynak, hogy számoltassa be az egészségügyi, a szociális és munkaügyi minisztert az ápolási rend­szer egységesítésének soron kívüli feladatairól szóló kormányhatározat végrehajtásáról, valamint határozza meg a szociális és egészségügyi fel­adatok összehangolása érdekében a tárcák által elvégzendő feladatokat. MTI-információ NÉPSZAVA 2008. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK BELFÖLD z ÁSZ-jelentés a szociális ellátásrólNem költözik át Gyurcsány a Parlamentből az FVM-be A korábbi tervek ellenére nem költözik ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az Országgyűlés épületéből - értesült a Népszava. A kabinet, miután lefújta az új kormányzati negyed megépíté­sének tervét, az agrártárca épü­letének Miniszterelnöki Hivatallá történő átalakítását is levette a napirendről. Az új kormányzati negyed megépí­tésének elvetése után a kormány leállította a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium (FVM) épületének Miniszterelnöki Hivatallá történő átalakításával kapcsolatos munkálatokat is - ismerte el lapunk kérdésére tegnap több kormányzati forrás. „Az FVM épületével kapcso­latos átalakítás kérdése eldőlt. Nem kerül rá sor” - jelentette ki Veres János a hét elején a kormányzati ne­gyed végelszámolásáról szóló jelentés kapcsán. S bár a pénzügyminiszter erről nem beszélt, lapunk úgy tudja, a kormányfő Parlamentből való kiköl­tözésének régóta dédelgetett terve is lekerült a napirendről. A Kormány­­szóvivői Iroda lapzártánkig nem vá­laszolt az építkezés leállítását firtató kérdéseinkre. Az Országházzal szemben a buda­pesti Kossuth téren álló FVM épüle­tébe a teljes felújítás után 2009-ben költözött volna át Gyurcsány Ferenc. Ott tartották volna a tervek szerint a kormány üléseit és ott működött volna a Miniszterelnöki Hivatal is. A kormányfő kiköltöztetését eredeti­leg a hatalmi ágak szétválasztásával indokolták. Amikor idén január 8-án a kormánykabinet ülése után Budai Bernadett bejelentette, hogy „megál­lítják” a kormányzati negyed építését, a szóvivő még azt mondta, az FVM felújítását a döntés nem érinti, a kor­mányfő a rekonstrukció után átköltö­zik az épületbe. Az FVM rekonstrukciójának leállí­tását előre vetítő döntés valószínűleg már a február 27-i kormányülésen megszületett. Két nappal később egy kormányhatározat átcsoportosította a Pénzügyminisztérium költségvetési fejezetében a kormányzati negyedre elkülönített forrásokat. Ekkor még egy 2,36 milliárd forintos „felújítási” előirányzatot ugyan meghagytak a PM fejezetében, viszont hatályon kívül helyezték az 1031/2007-es, az FVM átépítéséről rendelkező kormányhatá­rozatot. Az FVM rekonstrukciójával összefüggő előkészítő-tervezési mun­kákra eredetileg 200 millió forintot szántak, ebből értesüléseink szerint eddig 15,6 millió forintot fizettek ki, az erre vonatkozó szerződés lezá­rásával pedig várhatóan további 33 millió forint kifizetésére kerül sor. Ez az összeg magába foglalja a felújítás tervezésével megbízott cég tervezési díját is. Csík Rita Elszálltak a griffes álmok A Központi Tervtanács ülésén január közepén mutatták be a Mérték Építészeti Stúdió engedélyezési terveit. Ebből kiderül, az FVM épületének földszintjén elsősorban fo­gadótereket, illetve a kormányőrség helyiségeit alakították volna ki. A középső udvar az eredeti koronázópárkány magasságában üvegtetőt kapott volna. Az első emelet nyugati (azaz a Kossuth tér felőli) traktusában, a főbejárat fölötti szakaszon kaptak volna helyet a miniszterelnöki és kabinetfőnöki helyiségek. A nyugati oldalon eredeti szépségében állították volna helyre a koronázópárkány fölötti ballusztrádos attikát, az ablakok oromzatain lévő szobrokat, a középrizalit timpanonjának domborműveit, a sarokrizalitokat díszítő szárnyas griffeket és kővázasorokat. 3 Júliusban változatlan pártpreferenciák Túljutott ugyan a mélyponton az MSZP, de trendfordulatnak nincs jele a pártpreferenciák­ban - így foglalta össze a Medián a HVG meg­bízatásából készült júliusi felmérését, amely a Fidesz kismértékű erősödését mutatta. Míg júniusban a kiszivárgott Orbán-beszéd hatásá­ra a „Fidesz átmenetileg defenzívába került”, és visszaesett támogatóinak részvételi hajlandósá­ga is, ebben a múlt hónapban a Medián szerint visszaállt a megszokott helyzet. Ezt igazolja, hogy júliusban a legnagyobb ellenzéki párt támogatóinak kétharmada (szemben az MSZP- sek 54 százalékával) mondta biztosra részvé­telét egy „most vasárnapi” választáson; a teljes népesség körében ez az arány 50 százalékos. Bár a szocialisták megőrizték a teljes népes­ség körében júniusban elért 20 százalékos támo­gatottságukat, a Fideszhez is visszatért néhány százaléknyi szavazó, így népszerűségük ebben a körben 44 százalékos. Az MDF-et a teljes népesség 3, míg az SZDSZ-t 2 százaléka támo­gatja a Medián szerint. A választani tudó biztos szavazók körében is nagyobbra nyílt az olló, a Fidesz itt 66,26 százalékos arányban vezet a szocialisták előtt. Ebben a körben az MDF 4, az SZDSZ 2 százalékon áll. Trendfordulatról tehát nincs szó, de a Medián szerint az MSZP túljutott a népszavazási fiaskó utáni mélyponton. A Szonda Ipsos szerint a Fidesz júniusi vis­­­szaesése után a múlt hónapban nem történtek lényegi változások a két párt táborának méreté­ben. A júliusi felmérés azt mutatja: lényegében nem változott a különbség a Fidesz és az MSZP támogatottsága között. A szocialisták megőriz­ték a teljes népesség 18 százalékának rokon­­szenvét, a Fidesz 1 százalékot javítva jelenleg 32 százalékos. A biztos szavazó pártválasztók körében is maradtak az előző havi arányok: a Fidesz előnye tetemes, 60:28 százalékos arányú az MSZP-vel szemben. A Szonda Ipsosnál az SZDSZ és az MDF támogatottsága a teljes né­pesség körében egyaránt 2-2, a biztos szavazó pártválasztók között pedig 3-3 százalékos. Emlékeztetőül, a Századvég és a Forsense kö­zös júliusi felmérése szerint-nem szignifikáns mértékben - újra nőtt a támogatottsági különb­ség a két nagy párt között. A teljes népesség körében 27:13, a biztos szavazó pártválasztói körben pedig 65:25 százalékos arányú Fidesz­­vezetést mértek. A Tárki ugyancsak júliusi felmérése szerint az MSZP támogatottsága a tavaszi mélyponthoz képest javult, ám a Fidesz jelentősen vezet a kormánypárt előtt. Adataik szerint a teljes népesség körében 33:16, míg a biztos szavazó pártválasztóknál 61:29 százalé­kos arányú az ellenzéki előny. S. Z. Kifizetik a mentősök elmaradásait Többletkiadásra lesz szükség annak fedezetére, hogy az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) hétezer dolgozója megkapja az elmúlt mintegy öt évben ki nem fizetett különböző juttatásait - közölte az Egészségügyi Minisztérium. A tárca szerint azonban ez az OMSZ működését, illetve a betegellátás biztonságát nem veszé­lyezteti. A mentőszolgálatot a Legfelsőbb Bíró­ság (LB) júliusi döntése kötelezte arra, hogy a több mint félmilliárd forintot elérő elmaradást térítse meg - közölte korábban Tom­a Lajos, a Mentődolgozók Önálló Szakszervezetének el­nöke. A tárca ugyanakkor tudatta: az összegről nem akar számháborúzni, amíg le nem zárják az ügyben a részletes vizsgálatot, ezután az OMSZ minden jogosnak ítélt juttatást kifizet majd az érintetteknek. Az LB döntésének végrehajtása a mentőszolgálat szerint számos - köztük jogszabályi - akadályba ütközik, míg Torna „abszurdnak” nevezte, hogy az OMSZ megkérdőjelezi az ítéletet. A bíróság döntése alapján a dolgozóknak öt évre visszamenőleg jár egyebek mellett a hűségjutalom, a nyugdíj­ba vonulási, illetve a balesetmentes közlekedé­sért járó jutalom is. (MTI) SZDSZ: Urbán Imre lépjen ki! Azonnali kilépésre szólítja fel az SZDSZ Urbán Imrét, a párt jászapáti csoportjának elnökét - tájékoztatott tegnap a liberális párt. Az ügy előzménye, hogy egy napilap csütör­tökön arról írt, az SZDSZ jászapáti tagszerve­zete elnökének éttermében rendezik meg a hét végén a Magyar Gárda tagtoborzó fórumát. A lapnak nyilatkozva Urbán egyebek között azt is elmondta, hogy „van cigánybűnözés”. Erre válaszul az SZDSZ kijelentette: „A szélsőjobb­­oldali Magyar Gárdával való együttműködés, a homofób és rasszista nézetek elfogadhatat­lanok egy liberális pártban”. A közlemény szerint, amennyiben Urbán Imre nem lép ki az SZDSZ-ből, fegyelmi eljárást indítanak ellene, és a kizárását kezdeményezik. (MTI)

Next