Népszava, 2009. január (136. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-02 / 1. szám
2 Békére szólít fel a pápa XVI. Benedek pápa azt kérte embertársaitól csütörtökön, az újévi misén, hogy „ne kerekedjék felül 2009-ben a világban az erőszak és a gyűlölet”. Kifejezte azt az óhaját, hogy „a béke áldása szálljon a Szentföldre és az egész emberiségre”. A pápa külön kitért a közel-keleti helyzetre, utalva a Gázai övezet ellen indított izraeli offenzívára. „A más erőszakcselekményekre adott válaszként indított erőszak megint veszélybe sodorta” a térséget, pedig „az izraeli és a palesztin népesség nagy többsége békében akar élni” - vélekedett a szentatya. Január elsején a béke 42. világnapját ünnepelte a katolikus egyház. (MTI) Osztozkodnak Bangladesben A bangladesi választásokat megnyerő Avami Liga vezetője, Sejk Haszina Vazed kijelentette szerdán, hogy hajlandó megosztani a hatalmat a vesztessel, a Haleda Zia vezette jobboldali Nacionalista Párttal. Felajánlotta, hogy az ellenzék fontos parlamenti pozíciókat, sőt miniszteri posztokat is kaphat. A győztes balközép választási koalíció a mandátumok több mint háromnegyedét szerezte meg, míg a Nacionalista Párt csak tíz százalékát. (MTI) Gond a foglyok elhelyezése A brit kormány győzködi az európai országokat, hogy segítsenek a guantánamói börtöntábor foglyainak elhelyezésében. A megválasztott amerikai elnök kilátásba helyezte, hogy mielőbb bezárja a hírhedt börtönt, a mintegy 250 fogoly egy részére azonban kínzás, halál várna saját országában. Ausztrália vállalta kisszámú guantánamói rab befogadását. Portugália és Németország is fontolgatja, hogy felajánlást tesz. Bár a brit kormány korábban elutasította a Bush-adminisztráció kérését, London a The Times értesülései szerint gesztust tesz Obamának, és vállalja a rabok egy részének elhelyezését. (Népszava) Ügyvezető szenátor lehet Clinton Az amerikai demokraták körében felvetődött, hogy átmenetileg ügyvezető szenátort nevezzenek ki New York államban, Hillary Clinton megüresedő helyére. A befolyásos posztra többen is pályáznak, köztük Caroline Kennedy, a néhai elnök leánya. Találgatások szerint az állam kormányzója, David Paterson akár azt is megteheti, hogy a következő választásig, 2010- ig jegeli a posztot, s addig egy tekintélyes személyiség - például Bill Clinton exelnök vagy Mario Cuomo volt szenátor - vinné az ügyeket. Clinton és Cuomo egyaránt cáfolta, hogy vállalná a feladatot. A Clinton házaspár Michael Bloomberg polgármesterrel együtt szilveszterkor New Yorkban, a Times Square-en ünnepelt (képünkön). (Népszava) Hu békés újraegyesítést javasol Peking elkötelezett Tajvan és az anyaország békés célú újraegyesítése mellett - hangoztatta Hu Csin-tao. A kínai államfő első ízben fordult közvetlenül a függetlenségpárti tajvani Demokratikus Haladó Párthoz (DPP), politikájának megváltoztatását szorgalmazva. „Bármit megbeszélhetünk, amíg az »egy Kína« elve nem sérül” - jelentette ki. A kínai elnök a kommunista párt elitje előtt mondott beszédet a pekingi parlament épületében, abból az alkalomból, hogy Kína harminc éve cserélte fel a „fegyveres felszabadítás” politikáját a „békés újraegyesítés” doktrínájával. (MTI) És még... • Kurd nyelvű csatornát indított újév napján a török közszolgálati televízió. • Kilencvenegy éves korában elhunyt Helen Suzman, aki sokáig az egyetlen apartheidellenes fehér politikus volt a dél-afrikai törvényhozásban. • Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint már több mint 30 000 ember kapott kolerafertőzést Zimbabwében, 1586-ra emelkedett a halottak száma. • Csónakon szökött át egy észak-koreai család a Sárga-tengeren Dél-Koreába, a parti őrség fedezte fel és mentette ki őket. • A Sri Lanka-i hadsereg heves harcok után elfoglalta a stratégiailag fontos Paranthan várost, kiűzve a tamil lázadókat. VILÁG 2009. JANUÁR 2., PÉNTEK Izraeli bombatámadás végzett a palesztin szervezet egyik katonai vezetőjével Kalandorsággal vádolják a Hamászt Hatodik napja folytatódott tegnap az izraeli megtorló akció a Hamász rakétatámadásainak megakadályozására. Az izraeli kormány szerdán irreálisnak ítélte a franciák tűzszüneti javaslatát, a Hamász tegnap bejelentette, hogy feltételekkel elfogadná az Európai Unió kedden közzétett azonnali és tartós fegyvernyugvásra vonatkozó kezdeményezését. „Míg a gázai lakosok a bombázásoknak vannak kitéve, Iszmail Hanije volt Hamász-párti miniszterelnök) egy föld alatti búvóhelyen húzódik meg. Hanije nem bánná, ha akár minden palesztint megölnének” - mondta az egyiptomi televízióban Muhammad Baszjuni, az egyiptomi parlament külügyi bizottságának elnöke, Egyiptom volt tel-avivi nagykövete. Az egyiptomi kormányzó „Nemzeti Demokratikus Párt” nyilatkozatában „kalandorsággal és felelőtlenséggel” vádolta a Hamászt, és felrótta, hogy Egyiptom tanácsai ellenére véget vetett a gázai tűzszünetnek. Arab források szerint több mérsékelt arab állam teljes mértékben egyetért a kairói bírálattal. A Hamász tegnap mintegy hetven rakétát lőtt ki izraeli területre. Asdodban telitalálat ért egy nyolcemeletes házat, itt 16 ember sokkterápiára szorult. Beer Sevában „új hanukacsodának” nevezik a tanév ideiglenes szüneteltetésére vonatkozó döntést. Egy iskolában ugyanis telitalálat ért egy osztálytermet - amely szerencsére üres volt. Az izraeli légierő folytatta támadásait, amelyek során Hán Junisz környékén a Hamász katonai szárnyának egyik magas rangú vezetőjét, Nizár Rajjánt ölték meg. A támadásban több polgári személy, köztük Rajján négy felesége és gyermekei közül kettő is életét vesztette. A palesztin halottak száma az izraeli hadművelet kezdete óta meghaladta a háromszázat, a sebesültek száma a kétezret. A rakétatámadások és az izraeli légi tevékenység ellenére izraeli kórházakba szállítottak át Gázából három palesztin sebesültet, köztük egy 13 éves fiút, akit Gázában nem tudtak megfelelően kezelni. A gázai kórházakból a nagy zsúfoltság miatt hazaküldik a könnyebb betegeket, hogy helyet szorítsanak a sebesülteknek. Az Európai Unió új soros elnöke, Mirek Topolánek cseh miniszterelnök küldöttséget tervez meneszteni a Közel-Keletre, hogy elősegítse a gázai tűzszünet megújítását. Az izraeli kormány az uniós kezdeményezésre azt készül válaszolni, hogy csak az izraeli települések nyugalmát biztosító kezesség és nemzetközi felügyelet esetén lesz hajlandó hozzájárulni a tűzszünet megújításához. Megosztott az izraeli kormány a tűzszünet megújítását illetően. Ehud Barak védelmi miniszter hajlott volna a francia tűzszüneti javaslat elfogadására, míg Ehud Olmert miniszterelnök és Cipi Livni külügyminiszter szerint a katonai akció folytatása esélyt ad arra, hogy egy előnyösebb tűzszüneti javaslat kerüljön napirendre. Több politikus és megfigyelő viszont úgy véli, hogy a katonai akció folytatásával Izrael nem tud további célokat elérni. „Vajon néhány tucat Hamász-vezető megsemmisítése vagy további gázai középületek lerombolása felér-e Izrael nemzetközi támogatottságának csökkentésével, valamint több arab szomszéd hallgatólagos támogatásának elvesztésével?” - tette fel a kérdést a Haaretz. „A kormánynak alkalmat kellene adnia különböző nemzetközi tényezőknek, hogy jobb feltételekkel járó tűzszünetet érjenek el. Még ha ez a kísérlet nem is járna sikerrel, Izrael fokozott cselekvési szabadságot élvezhetne a nemzetközi színtéren.” Yehuda Lahav (Tel-Aviv) Palesztinok sebesültek után kutatnak Nizár Rajján Hamász-vezető házának romjai között Fotó: Reuters Cipi Livni: leállítják a támadást, ha Izrael naponta értékeli a gázai övezeti helyzetet, és akkor állítja le a támadásokat, „ha eljött az ideje" - mondta Cipi Livni külügyminiszter csütörtökön párizsi tárgyalásai során. „A naponta végzett helyzetértékelések alapján döntünk arról, hogy elérték-e a céljukat a hadműveletek" - nyilatkozott Livni Nicolas Sarkozy francia elnökkel való tárgyalása alkalmával. „Akkor hozzuk majd eljött az ideje meg a döntést, ha eljött az ideje" - tette hozzá. Egy jeruzsálemi közlemény szerint tárgyalásai során megismételte: az izraeli kormány szerint nincs humanitárius válság az övezetben, ezért nincs szükség humanitárius tűzszünetre. Sarkozy az uniós elnökség átadása után is folytatja a közvetítést: hétfőn Egyiptomot, Ciszjordániát és Izraelt, kedden Szíriát és Libanont keresi fel. Irak ellenőrzi a Zöld Zónát Nagy ünnepséggel kezdődött az új év Bagdadban, az amerikai hadsereg Iraknak adta át a bagdadi Zöld Zóna, a legszigorúbban őrzött kormányzati-diplomáciai negyed ellenőrzését. Iraki kézbe került ismét Szaddám Huszein egykori rezidenciája, a Köztársasági Palota épülete. Nagy- Britannia a tegnapi nappal a bászrai repülőtér irányítását engedte át ismét az iraki hatóságoknak. Január elsején lépett életbe az iraki parlament által november 27-én jóváhagyott biztonsági megállapodás, amely lehetővé tette az amerikai katonai erők iraki állomásoztatásának meghosszabbítását. Az egyezmény értelmében 2011 végéig maradhatnak az amerikai egységek Irakban. Washington vállalta, hogy 2009 közepére iraki kézbe adják a városok ellenőrzését. Az amerikai katonák hatáskörét iraki állampolgárok letartóztatásának, katonai akciók indításának lehetőségét is korlátozza a biztonsági megállapodás. Mostantól az irakiak döntik el, hogy az épületeket milyen célra használják, illetve hogy kiknek a belépését engedélyezik a Zöld Zónába. A jövőben az amerikaiak bérleti díjat fizetnek. Bár a zóna őrzését tegnap óta iraki katonák látják el, az amerikaiak továbbra is megosztják a terrortámadások veszélyével kapcsolatos hírszerzési információkat a helyi biztonsági erőkkel. Jelenleg mintegy 145 000 amerikai katona állomásozik Irakban, 2007 januárjában még 137 000 volt az összlétszám, a Bush-kormányzat csapaterősítései nyomán 166 000 fölé emelkedett az Irakban szolgáló katonák száma. Nagy-Britanniának a háború kezdetén több mint 40 000 katonája harcolt Irakban, Bászra mellett jelenleg már csupán 4100 brit katona állomásozik. A brit kormány bejelentése szerint a kontingens jövő év közepével elhagyja Bászrát. A bagdadi kormány a brit és az ausztrál kormánnyal is külön megállapodást kötött a csapatok tartózkodásának feltételeiről az ENSZ-mandátum 2008 végi lejártát követően. E megállapodások is tegnap léptek életbe. A már csak csekély létszámú ausztrál, salvadori, román és észt kontingens, illetve a NATO-erők 2009. július végéig távoznak Irakból. Népszava-összeállítás Amerikai őr, iraki katonazenekar a hatalomátadási ünnepségenFotó: Reuters NÉPSZAVA Csehország átvette Párizstól az unió soros elnökségét Nicolas Sarkozy francia elnök szilveszter este telefonon kívánt sok sikert a cseh kormányfőnek abból az alkalomból, hogy Prága éjféltől átvette Párizstól az Európai Unió soros elnöki tisztét. Sarkozy arról biztosította Mirek Topolánakot, hogy Csehország számíthat Franciaország teljes támogatására az elkövetkező fél évben az EU élén. A két politikus megállapodott egymással, hogy szorosan együttműködnek majd annak érdekében, hogy az EU jelentős mértékben hozzájáruljon a közel-keleti térségben kialakult helyzet rendezéséhez. A francia elnöki hivatal nem sokkal korábban jelentette be, hogy Sarkozy hétfőn a Közel-Keletre utazik, hogy „igyekezzék felkutatni a békéhez vezető utakat”. Az Európai Unió soros elnökségét betöltő Csehország első intézkedéseként bejelentette: diplomáciai missziót szervez, hogy közvetíteni próbáljon a közel-keleti konfliktusban. Ezt Mirek Topolánek cseh kormányfő tegnap jelentette be Prágában. A küldöttség tagja lesz Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Benita Ferrero- Waldner, az EU külkapcsolatokért felelős biztosa, továbbá Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter, valamint annak svéd és francia kollégája. Franciaország volt az EU előző elnöke, Csehország a jelenlegi, és Svédország lesz a következő. Az európai uniós tagságnak Csehország számára nincs alternatívája - jelentette ki Václav Klaus cseh államfő újévi beszédében csütörtökön Prágában. Az európai integráció módszereinek és formáinak azonban több változata is van - vélte Klaus a lisszaboni szerződés elfogadása körüli vitákkal összefüggésben. Klaus emlékeztetett arra, hogy Csehország öt éve tagja az Európai Uniónak. Úgy vélte: az a tény, hogy az idei első hat hónapban Csehország az unió soros elnöke, lehetőséget ad Prágának, hogy bizonyos mértékben befolyásolhassa a szervezet életét, működését. Csehország az Európai Unió 27 tagállama közül az utolsó, amelyben még sem a parlament, sem a lakosság nem foglalt állást a lisszaboni szerződéssel kapcsolatban. Klaus nyíltan és határozottan ellenzi a lisszaboni szerződés csehországi elfogadását. MTI-információ Bizalmi szavazást javasol Havel Václav Havel szerint a cseh-amerikai radarszerződés olyan nagy horderejű dolog, hogy a róla való parlamenti szavazást a cseh kormánynak bizalmi szavazással kellene összekötnie. A volt cseh államfő a közszolgálati tévének csütörtökön adott interjúban úgy vélte, az amerikai radarállomás csehországi elhelyezése alapvető módon befolyásolja majd Prága külpolitikai orientációját, ezért úgy véli: ha a parlament a radarszerződést elutasítja, a cseh kormánynak be kellene nyújtania lemondását. A volt politikus bírálóan szólt Oroszországról, s azt állította, hogy Moszkva igyekszik újra kiterjeszteni hatalmát „messze az országhatárokon túlra is". Havelnek meggyőződése, hogy a cseh-amerikai radarszerződések elfogadása a cseh parlamentben sokkal fontosabb, mint a lisszaboni szerződés ügye.