Népszava, 2009. január (136. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-02 / 1. szám

2 Békére szólít fel a pápa XVI. Benedek pápa azt kérte embertár­saitól csütörtökön, az újévi misén, hogy „ne kerekedjék felül 2009-ben a világban az erőszak és a gyű­lölet”. Kifejezte azt az óhaját, hogy „a béke áldása szálljon a Szentföldre és az egész emberiségre”. A pápa külön kitért a közel-keleti helyzet­re, utalva a Gázai övezet ellen indított izraeli offenzívára. „A más erőszakcselekményekre adott válaszként indított erőszak megint veszélybe sodorta” a térséget, pedig „az izraeli és a palesztin népesség nagy többsége békében akar élni” - vélekedett a szentatya. Január elsején a béke 42. világnapját ünnepelte a katolikus egyház. (MTI) Osztozkodnak Bangladesben A bangladesi választásokat megnyerő Avami Liga vezetője, Sejk Haszina Vazed kijelentette szerdán, hogy hajlandó megosztani a hatalmat a vesztessel, a Haleda Zia vezette jobboldali Nacionalista Párttal. Felajánlotta, hogy az ellenzék fontos parlamenti pozíciókat, sőt miniszteri posztokat is kaphat. A győztes balközép választási koalíció a mandátumok több mint háromnegyedét szerezte meg, míg a Nacionalista Párt csak tíz százalékát. (MTI) Gond a foglyok elhelyezése A brit kormány győzködi az európai országo­kat, hogy segítsenek a guantánamói börtöntá­bor foglyainak elhelyezésében. A megválasz­tott amerikai elnök kilátásba helyezte, hogy mielőbb bezárja a hírhedt börtönt, a mintegy 250 fogoly egy részére azonban kínzás, halál várna saját országában. Ausztrália vállalta kisszámú guantánamói rab befogadását. Portugália és Németország is fontolgatja, hogy felajánlást tesz. Bár a brit kormány korábban elutasította a Bush-adminisztráció kérését, London a The Times értesülései szerint gesztust tesz Obamának, és vállalja a rabok egy részének elhelyezését. (Népszava) Ügyvezető szenátor lehet Clinton Az amerikai demokraták körében felvetődött, hogy átmenetileg ügyvezető szenátort nevez­zenek ki New York államban, Hillary Clinton megüresedő helyére. A befolyásos posztra töb­ben is pályáznak, köztük Caroline Kennedy, a néhai elnök leánya. Találgatások szerint az állam kormányzója, David Paterson akár azt is megteheti, hogy a következő választásig, 2010- ig jegeli a posztot, s addig egy tekintélyes személyiség - például Bill Clinton exelnök vagy Mario Cuomo volt szenátor - vinné az ügyeket. Clinton és Cuomo egyaránt cáfolta, hogy vállalná a feladatot. A Clinton házaspár Michael Bloomberg polgármesterrel együtt szilveszterkor New Yorkban, a Times Square-en ünnepelt (képünkön). (Népszava) Hu békés újraegyesítést javasol Peking elkötelezett Tajvan és az anyaország békés célú újraegyesítése mellett - hangoztatta Hu Csin-tao. A kínai államfő első ízben fordult közvetlenül a függetlenségpárti tajvani Demokratikus Haladó Párthoz (DPP), politiká­jának megváltoztatását szorgalmazva. „Bármit megbeszélhetünk, amíg az »egy Kína« elve nem sérül” - jelentette ki. A kínai elnök a kommunista párt elitje előtt mondott beszédet a pekingi parlament épületében, abból az alkalomból, hogy Kína harminc éve cserélte fel a „fegyveres felszabadítás” politikáját a „békés újraegyesítés” doktrínájával. (MTI) És még... • Kurd nyelvű csatornát indított újév napján a török közszolgálati televízió. • Kilencvenegy éves korában elhunyt Helen Suzman, aki sokáig az egyetlen apartheid­ellenes fehér politikus volt a dél-afrikai törvényhozásban. • Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint már több mint 30 000 ember kapott kolerafertő­zést Zimbabwében, 1586-ra emelkedett a halottak száma. • Csónakon szökött át egy észak-koreai család a Sárga-tengeren Dél-Koreába, a parti őrség fedezte fel és mentette ki őket. • A Sri Lanka-i hadsereg heves harcok után elfoglalta a stratégiailag fontos Paranthan várost, kiűzve a tamil lázadókat. VILÁG 2009. JANUÁR 2., PÉNTEK Izraeli bombatámadás végzett a palesztin szervezet egyik katonai vezetőjével Kalandorsággal vádolják a Hamászt Hatodik napja folytatódott teg­nap az izraeli megtorló akció a Hamász rakétatámadásainak megakadályozására. Az izraeli kormány szerdán irreálisnak ítélte a franciák tűzszüneti javaslatát, a Hamász tegnap bejelentette, hogy feltételekkel elfogadná az Euró­pai Unió kedden közzétett azon­nali és tartós fegyvernyugvásra vonatkozó kezdeményezését. „Míg a gázai lakosok a bombázások­nak vannak kitéve, Iszmail Hanije­­ volt Hamász-párti miniszterelnök) egy föld alatti búvóhelyen húzódik meg. Hanije nem bánná, ha akár minden palesztint megölnének” - mondta az egyiptomi televízióban Muhammad Baszjuni, az egyiptomi parlament külügyi bizottságának elnöke, Egyiptom volt tel-avivi nagykövete. Az egyiptomi kormány­zó „Nemzeti Demokratikus Párt” nyilatkozatában „kalandorsággal és felelőtlenséggel” vádolta a Hamászt, és felrótta, hogy Egyiptom tanácsai ellenére véget vetett a gázai tűzszü­netnek. Arab források szerint több mérsékelt arab állam teljes mérték­ben egyetért a kairói bírálattal. A Hamász tegnap mintegy het­ven rakétát lőtt ki izraeli területre. Asdodban telitalálat ért egy nyolc­emeletes házat, itt 16 ember sokk­terápiára szorult. Beer Sevában „új hanukacsodának” nevezik a tanév ideiglenes szüneteltetésére vonatko­zó döntést. Egy iskolában ugyanis telitalálat ért egy osztálytermet - amely szerencsére üres volt. Az izraeli légierő folytatta támadásait, amelyek során Hán Junisz környé­kén a Hamász katonai szárnyának egyik magas rangú vezetőjét, Nizár Rajjánt ölték meg. A támadásban több polgári személy, köztük Rajján négy felesége és gyermekei közül kettő is életét vesztette. A palesztin halottak száma az izraeli hadművelet kezdete óta meghaladta a háromszá­zat, a sebesültek száma a kétezret. A rakétatámadások és az izraeli légi tevékenység ellenére izraeli kórhá­zakba szállítottak át Gázából három palesztin sebesültet, köztük egy 13 éves fiút, akit Gázában nem tudtak megfelelően kezelni. A gázai kórhá­zakból a nagy zsúfoltság miatt haza­küldik a könnyebb betegeket, hogy helyet szorítsanak a sebesülteknek. Az Európai Unió új soros elnöke, Mirek Topolánek cseh miniszterel­nök küldöttséget tervez meneszteni a Közel-Keletre, hogy elősegítse a gá­zai tűzszünet megújítását. Az izraeli kormány az uniós kezdeményezésre azt készül válaszolni, hogy csak az izraeli települések nyugalmát bizto­sító kezesség és nemzetközi felügye­let esetén lesz hajlandó hozzájárulni a tűzszünet megújításához. Megosztott az izraeli kormány a tűzszünet megújítását illetően. Ehud Barak védelmi miniszter hajlott volna a francia tűzszüneti javaslat elfogadására, míg Ehud Olmert miniszterelnök és Cipi Livni kül­ügyminiszter szerint a katonai akció folytatása esélyt ad arra, hogy egy előnyösebb tűzszüneti javaslat ke­rüljön napirendre. Több politikus és megfigyelő viszont úgy véli, hogy a katonai akció folytatásával Izrael nem tud további célokat elérni. „Va­jon néhány tucat Hamász-vezető megsemmisítése vagy további gázai középületek lerombolása felér-e Iz­rael nemzetközi támogatottságának csökkentésével, valamint több arab szomszéd hallgatólagos támogatá­sának elvesztésével?” - tette fel a kérdést a Haaretz. „A kormánynak alkalmat kellene adnia különböző nemzetközi tényezőknek, hogy jobb feltételekkel járó tűzszünetet érjenek el. Még ha ez a kísérlet nem is járna sikerrel, Izrael fokozott cselekvési szabadságot élvezhetne a nemzetközi színtéren.” Yehuda Lahav (Tel-Aviv) Palesztinok sebesültek után kutatnak Nizár Rajján Hamász-vezető házának romjai között Fotó: Reuters Cipi Livni: leállítják a támadást, ha Izrael naponta értékeli a gázai övezeti helyzetet, és akkor állítja le a támadásokat, „ha eljött az ideje" - mondta Cipi Livni külügy­miniszter csütörtökön párizsi tárgyalásai során. „A naponta vég­zett helyzetértékelések alapján döntünk arról, hogy elérték-e a céljukat a hadműveletek" - nyilatkozott Livni Nicolas Sarkozy francia elnökkel való tárgyalása alkalmával. „Akkor hozzuk majd eljött az ideje meg a döntést, ha eljött az ideje" - tette hozzá. Egy jeruzsálemi közlemény szerint tárgyalásai során megismételte: az izraeli kormány szerint nincs humanitárius válság az övezetben, ezért nincs szükség humanitárius tűzszünetre. Sarkozy az uniós elnök­ség átadása után is folytatja a közvetítést: hétfőn Egyiptomot, Ciszjordániát és Izraelt, kedden Szíriát és Libanont keresi fel. Irak ellenőrzi a Zöld Zónát Nagy ünnepséggel kezdődött az új év Bagdadban, az amerikai hadsereg Iraknak adta át a bagdadi Zöld Zóna, a legszigorúbban őrzött kormányza­ti-diplomáciai negyed ellenőrzését. Iraki kézbe került ismét Szaddám Huszein egykori rezidenciája, a Köztársasági Palota épülete. Nagy- Britannia a tegnapi nappal a bászrai repülőtér irányítását engedte át ismét az iraki hatóságoknak. Január elsején lépett életbe az iraki parlament által november 27-én jóváhagyott bizton­sági megállapodás, amely lehetővé tette az amerikai katonai erők iraki állomásoztatásának meghosszab­bítását. Az egyezmény értelmében 2011 végéig maradhatnak az ameri­kai egységek Irakban. Washington vállalta, hogy 2009 közepére iraki kézbe adják a városok ellenőrzését. Az amerikai katonák hatáskörét­­ iraki állampolgárok letartóztatásá­nak, katonai akciók indításának le­hetőségét­­ is korlátozza a biztonsági megállapodás. Mostantól az irakiak döntik el, hogy az épületeket milyen célra használják, illetve hogy kiknek a belépését engedélyezik a Zöld Zó­nába. A jövőben az amerikaiak bér­leti díjat fizetnek. Bár a zóna őrzését tegnap óta iraki katonák látják el, az amerikaiak továbbra is megosztják a terrortámadások veszélyével kap­csolatos hírszerzési információkat a helyi biztonsági erőkkel. Jelenleg mintegy 145 000 ame­rikai katona állomásozik Irakban, 2007 januárjában még 137 000 volt az összlétszám, a Bush-kormányzat csapaterősítései nyomán 166 000 fölé emelkedett az Irakban szolgáló katonák száma. Nagy-Britanniának a háború kezdetén több mint 40 000 katonája harcolt Irakban, Bászra mellett jelenleg már csupán 4100 brit katona állomásozik. A brit kormány bejelentése szerint a kontingens jövő év közepével elhagyja Bászrát. A bagdadi kormány a brit és az ausztrál kormánnyal is külön megállapodást kötött a csapatok tartózkodásának feltételeiről az ENSZ-mandátum 2008 végi lejártát követően. E megál­lapodások is tegnap léptek életbe. A már csak csekély létszámú ausztrál, salvadori, román és észt kontingens, illetve a NATO-erők 2009. július vé­géig távoznak Irakból. Népszava-összeállítás Amerikai őr, iraki katonazenekar a hatalomátadási ünnepségen­Fotó: Reuters NÉPSZAVA Csehország átvette Párizstól az unió soros elnökségét Nicolas Sarkozy francia elnök szil­veszter este telefonon kívánt sok sikert a cseh kormányfőnek abból az alkalomból, hogy Prága éjféltől átvette Párizstól az Európai Unió soros elnöki tisztét. Sarkozy arról biztosította Mirek Topolánakot, hogy Csehország számíthat Franciaország teljes támogatására az elkövetkező fél évben az EU élén. A két politikus megállapodott egymással, hogy szo­rosan együttműködnek majd annak érdekében, hogy az EU jelentős mér­tékben hozzájáruljon a közel-keleti térségben kialakult helyzet rendezé­séhez. A francia elnöki hivatal nem sokkal korábban jelentette be, hogy Sarkozy hétfőn a Közel-Keletre uta­zik, hogy „igyekezzék felkutatni a békéhez vezető utakat”. Az Európai Unió soros elnökségét betöltő Csehország első intézke­déseként bejelentette: diplomáciai missziót szervez, hogy közvetíteni próbáljon a közel-keleti konflik­tusban. Ezt Mirek Topolánek cseh kormányfő tegnap jelentette be Prá­gában. A küldöttség tagja lesz Javier Solana, az EU kül- és biztonságpo­litikai főképviselője, Benita Ferrero- Waldner, az EU külkapcsolatokért felelős biztosa, továbbá Karel Schwarzenberg cseh külügyminisz­ter, valamint annak svéd és francia kollégája. Franciaország volt az EU előző elnöke, Csehország a jelenlegi, és Svédország lesz a következő. Az európai uniós tagságnak Cseh­ország számára nincs alternatívája - jelentette ki Václav Klaus cseh államfő újévi beszédében csütörtö­kön Prágában. Az európai integráció módszereinek és formáinak azonban több változata is van - vélte Klaus a lisszaboni szerződés elfogadása kö­rüli vitákkal összefüggésben. Klaus emlékeztetett arra, hogy Csehország öt éve tagja az Európai Uniónak. Úgy vélte: az a tény, hogy az idei első hat hónapban Csehország az unió soros elnöke, lehetőséget ad Prágának, hogy bizonyos mértékben befolyásolhassa a szervezet életét, működését. Csehország az Európai Unió 27 tagállama közül az utolsó, amelyben még sem a parlament, sem a lakosság nem foglalt állást a lissza­boni szerződéssel kapcsolatban. Klaus nyíltan és határozottan ellenzi a lisszaboni szerződés csehországi elfogadását. MTI-információ Bizalmi szavazást javasol Havel Václav Havel szerint a cseh-amerikai radarszerződés olyan nagy horderejű dolog, hogy a róla való parlamenti szavazást a cseh kormánynak bizalmi szavazással kelle­ne összekötnie. A volt cseh államfő a közszolgálati tévének csütörtökön adott inter­júban úgy vélte, az amerikai radarállomás csehországi elhelyezése alapvető módon befolyásolja majd Prága külpolitikai orientációját, ezért úgy véli: ha a parlament a radarszerződést elutasítja, a cseh kormánynak be kellene nyújtania lemondását. A volt politikus bírálóan szólt Oroszországról, s azt állította, hogy Moszkva igyekszik újra kiterjeszteni hatalmát „messze az országhatárokon túlra is". Havel­nek meggyő­ződése, hogy a cseh-amerikai radarszerződések elfogadása a cseh parlamentben sokkal fontosabb, mint a lisszaboni szerződés ügye.

Next