Népszava, 2009. január (136. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-02 / 1. szám

NÉPSZAVA 2009. JANUÁR 2., PÉNTEK BELFÖLD Fordított szereposztás? Akár fordítva is elhangozhattak volna az ünnepi beszédek, mondta lapunk kérdé­sére Kiszelly Zoltán. A politológus szerint ugyanis Gyurcsány Ferenc alapvetően békülékeny hangvételű beszéde éppúgy illett volna az államfőhöz, mint Sólyom Lászlónak a válságot és nehézségeket tudatosítani szándékozó szózata a miniszter­­elnökhöz. Az, hogy mégis ilyen szereposztásban hangzottak el az újévi köszöntők, annak tudható be, hogy mind a két politikai szereplő a már megkezdett kommu­nikációs stratégiáit folytatta. Ahogy Gyurcsány már hosszú ideje beszél a pártok közötti összefogás fontosságáról, úgy Sólyom sem tegnap kezdte a képviselők kri­­tizálását - emlékeztetett Kiszelly. Szerinte a kormányfőnek arra is vigyáznia kellett, hogy óvatos középre húzódása mellett ne adjon támadási felületet az ellenzékének - ne keltsen olyan hatást, mintha felelőssége lenne a kialakult helyzetben. A köztár­sasági elnök ugyanakkor helyesen ismerte fel, hogy a lakosságban nem tudatosult még, hogy mivel is jár a válság, s ezért hangsúlyozta a személyes felelősséget - mondta a politológus. Gyurcsány: „Bízom abban, hogy lesz elég hit, nyitottság és összefogás” • Újévi köszöntők válsághangulatban Pénz, idő, egészség - a saját erőforrásaink bölcsebb beosztása - ez a kulcsa Sólyom László szerint a pénzügyi-gazdasági válságon való túljutásnak. A köztársasági elnök újévi szózatában úgy vélte, az embe­reknek saját maguknak is fel kell tenniük a kérdést, mi az, ami a polgá­rokon, és mi az, ami a politikusokon múlik, illetve ki milyen válaszokat tud adni a jelenlegi, nehéz helyzetben felmerülő kérdésekre. Hozzá hasonlóan Gyurcsány Ferenc is a változás fontosságát hangsúlyozta, majd „több belátást és nagyobb felelősségvállalást" kért mindenkitől - pártoktól és a lakosságtól egyaránt, mivel a miniszterelnök szerint mindenkinek össze kell fognia. Nehéz, megpróbáltatásokkal teli évet hagyunk most magunk mögött, és súlyos kihívások állnak előttünk - ezekkel a szavakkal kezdte újévi közleményét Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök kifejtette, a gaz­dasági világválság hatásai elérték Magyarországot, s amint a világ­ban, Európában, úgy hazánkban is a visszaesés jelei tapasztalhatók. A kormány és a törvényhozás legfonto­sabb feladatát abban látta a minisz­terelnök, hogy csökkenteni kell az emberek megélhetését, nyugalmát és biztonságát veszélyeztető hatáso­kat. „Ilyen nehéz időkben először is összetartásra, közös cselekvésre és egységre van szükség” - szögezte le a kormányfő, s külön felhívta a figyelmet, hogy „minden politikus azzal teheti a legtöbbet a hazájáért, ha nem azt nézi, (...) mivel támad­hatja a másikat, hanem azt, hogy mivel erősítheti és támogathatja az összefogást”. Gyurcsány szerint azonban a vál­ság annak a lehetőségét is magában rejti, hogy megerősödve kerüljön ki belőle Magyarország. Ehhez viszont arra van szükség, hogy „a részérde­keken felülemelkedve, a rövid távú kihívások leküzdésén túl megegye­zésre jussunk a hosszabb távú közös feladatokról is” - tette hozzá. „Ez pedig mindnyájunkon múlik. Ezért mindez nem a pártok vagy a politi­kusok ügye, hanem az országé, az egész nemzeté” - vélte a kormányfő, levonva a következtetést: több belá­tásra és nagyobb felelősségvállalásra van szükség mindenki részéről. A miniszterelnök annak a reményének is hangot adott, hogy „2009-ben lesz elég hit, nyitottság és összefogás a magyarok között”. Sólyom László is azt hangsúlyozta köszöntőjében, hogy az embereknek jobban oda kell figyelniük egymásra. „Amíg nem az én munkahelyem szű­nik meg, nem az én vállalkozásom omlik össze, nem az én családom nélkülöz, addig a válság a mások dolga? A bankok baja, ha nincs pén­zük?” - tette fel egymás után a kér­déseket, hogy aztán maga vonja le a következtetést: mindenkin, és nem csak a politikusokon múlik az, hogy miként alakul az ország jövője. Az államfő ugyanakkor azt is kijelen­tette: „A kiút világos meghatározása és az alapvető változások sürgős be­vezetése a kormány felelőssége.” Só­lyom kitért arra is, hogy a választott képviselők az őket mandátumhoz juttató polgároknak felelősek, s arra kérte az embereket, ne forduljanak el a politikától a választások között. Mint fogalmazott: „Van lehetősé­gük a véleménynyilvánításra és a nyomásgyakorlásra.” Az államfő a pénzügyi-gazdasági válságban „a jövőre nézve a saját erőforrásaink - pénz, idő, egészség - bölcsebb beosztását” tanácsolta, s arra intett mindenkit, hogy ne féljen régi, meghitt szavakat és ötleteket elővenni. Sólyom László itt példaként a felelősséget és az önállóságot emlí­tette, de idesorolta a takarékosságot is. Az államfő bizalmát a „jóakaratú emberekbe” helyezte, akik „a min­dennapok küzdelmeiben, a mun­kahelyen, az üzletben, az utcán és emberi kapcsolataikban megőrzik az emberi tartást, nem hagyják tovább romlani a légkört”. A köztársasági elnök végül kijelentette, gyakran felidéz magában egy gondolatot: „A tisztesség hosszú távon megéri.” Nagy Áron Vizsgálják az ajánlószelvényeket Ellenőrző hivatal nélkül maradtak az önkormányzatok Szakértő vizsgálja meg a ferencváro­si időközi parlamenti választásra je­lentkezett pártok által leadott összes ajánlószelvényt. A választás rendje elleni bűncselekmény gyanújával nyomozó rendőrség a helyi válasz­tási irodában szerdán lefoglalta a 8605 kopogtatócédulát, így az ellen­őrzés kiterjed annak a hat pártnak a szelvényeire is, amelyek jogerő­sen indulnak, és amelyeket eddig nem vizsgáltak. Decemberben ugyanis csak három, az in­dulástól eltiltott jelölő szervezet - a Magyar Szociá­lis Zöld Párt (MSZZP), az MDF és a MIÉP - céduláit ellenőrizte az Állami Nyomda szakértője. Alapos volt ugyanis a gyanú, hogy e pártok jelöltjei nemcsak az előírás szerinti hivatalos nyomtatványt használták, hanem százával adtak le fénymá­solt ajánlószelvényeket is, melyek a törvény szerint nem tekinthetők érvényesnek. Az MSZZP 1165 le­adott kopogtatócédulájából 1152, az MDF 1015 cédulájából 669, míg a MIÉP 781 szelvényéből 415 bizo­nyult érvénytelennek. Miután így egyiküknél sem volt meg az indulás­hoz szükséges 750 érvényes cédula, előbb a helyi, majd másodfokon a fő­városi választási bizottság is kizárta jelöltjeiket a választásból. Az MDF és az MSZZP a Fővárosi Bíróságon fellebbezett, de a bíróság ezeket elutasította, így jogerősen hat induló méretteti meg magát a január 11-i voksoláson, melyet Gegesy Ferenc szabad demokrata kerületi polgármesternek parlamen­ti mandátumáról való lemondása miatt rendeznek. A hat induló: John Emese fővárosi frakcióvezető az SZDSZ, Bácskai János önkormány­zati képviselő a Fidesz-KDNP, Bánsághi Tamás alpolgármester az MSZP, Várady Tibor a Humanis­ta Párt, Szegedi Csanád a Jobbik és Paulik Péter a Magyar Kommunista Munkáspárt színeiben. Eközben a ferencvárosi választási bizottság bekérte a Hír Tv-től annak a felvételnek a vágatlan változatát, amely alapján a televízió, illetve a Magyar Nemzet azt valószínűsítette, hogy az SZDSZ választási csalást kö­vetett el. Ezt lapunknak cáfolta Janás Ferenc, az SZDSZ kampányát irányító kerületi pártelnök, s azt mondta: pro­vokációnak tartja a rejtett kamerával készült, manipulált felvételt. Szerinte pártja lejárató kampány áldozatává vált, megpróbálták „csőbe húzni”. Ezt továbbra is fenntartotta, de mivel szeretné elkerülni, hogy a választási bizottságot is e lejárató kampány esz­közeként használják, munkáját pedig ellehetetlenítsék, szerdán lemondott a testületben betöltött tisztségéről. L. T. A rendőrség a már jogerősen induló pártok kopogtató­céduláit is megvizsgáltatja Államigazgatási hivatal — a kor­mány december 17-i döntésének megfelelően tegnap óta ezen a néven működnek tovább az egykori regio­nális közigazgatási hivatalok. Az új intézményrendszerben személyi változtatások nem várhatók — sőt a korábbi vezetőket fel is kérték ed­digi munkájuk folytatására­­, ám az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, a jogszabály megválto­zása miatt, nem láthatják el. „Emiatt mulasztásos törvénysértő állapot fog fennállni” - közölte a Népszavával a szocialista Jauernik István, az ön­­kormányzati tárca államtitkára, aki egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy azok az ügyosztályok, ahol ko­rábban az ellenőrzést végezték, nem szűnnek meg, a nekik megküldött anyagokat kérésre véleményezik, és állásfoglalásukkal segítik a helyi szintű igazgatási feladatok szakszerű ellátását. „Döntéseik azonban nem kötelező érvényűek” - tette hozzá az államtitkár. Jauernik István mind­azonáltal úgy vélte, az ellenőrzés fontos, ezért meg kell találni a mód­ját annak, hogy a korábbi jogköröket visszanyerjék, és újra közigazgatási hivatalként működjenek. Az államtitkár lapunknak elmond­ta, kezdeményezik a tárgyalást a töb­bi parlamenti párttal, ám arra, hogy a szükséges többséget igénylő törvényt az Országgyűlés elfogadja, egyelőre kevés esélyt lát. Amennyiben mégis sikerülne megoldást találni, úgy akár egyik napról a másikra visszaállhat a régi rend. Jauernik leszögezte azt is, hogy az önkormányzati tárcánál haj­landók tudomásul venni az ellenzék óhaját, vagyis hogy az önkormány­zatok törvényességi ellenőrzése regionális helyett megyei illetékes­séggel történjen. Korábban a Fidesz legfőbb kifogása ez volt. Hasonlóan fogalmazott a kor­mányszóvivő is, mikor azt közölte, a Gyurcsány-kabinet bízik abban, hogy az Országgyűlésben mihama­rabb létrejön az a széles körű kon­szenzus, amely az alkotmányellenes mulasztás megszüntetésével lehetővé teszi majd a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését. Ennek érdekében a kormány minden olyan megoldásra nyitott, amely nem jár a hivatalok számának gyarapításával vagy az állam saját szervezetére for­dított kiadások növekedésével. Ismeretes, hogy az Alkotmány­­bíróság (Ab) november 3-án sem­misítette meg a közigazgatási hiva­talokról szóló kormányrendeletet. „Nem a jogszabály tartalmával volt baj” - magyarázta a döntést Jauernik István-, „hanem a felhatalmazással”. Vagyis egy kétharmados parlamenti többséget igénylő törvényt nem lehet kormányrendelettel pótolni, a kor­mány ugyanis nem vonhatja el az Országgyűlés hatáskörét. N. Á. 3 Több száz ajándékot kapott a kormányfő A miniszterelnök nemcsak külföldi kollégáitól, hanem az állampolgároktól is rendszeresen kap ajándékokat - derült ki a kormányszóvivői iroda közleményé­ből. Tavaly is több száz kisebb-nagyobb figyelmességet jut­tattak el hozzá, ka­rácsonyra többnyire csokoládét vagy egy üveg bort. Kapott még többek között kézzel horgolt angyalkát, távcsövet és saját kezűleg festett festményt is. Egy idős asszony második éve küldi el a kormányfőnek saját csipkebogyó lek­várját. Gyurcsány Ferenc mind a három üveget hazavitte, és családi körben fogyasztotta el. A miniszterelnök külföldi látogatásain, il­letve a külföldi delegációk fogadásakor rend­szerint kisebb ajándékokat kap: könyvet, vázát vagy emléktálat. A horvát miniszterelnöktől üveg-, a svéd kormányfőtől kristály-, a kínai miniszterelnök-helyettestől kínai vázát kapott. A lengyel elnök egy borostyánberakásos, ezüst papírnehezéket ajándékozott Gyurcsány Fe­rencnek. Azok az ajándékok, amelyeket meg­tarthat, de már nem férnek el a dolgozószobájá­ban, a parlament egyik helyiségébe kerülnek. A nagyobb értékű ajándékokat a kormányfő nem minden esetben fogadhatja el, illetve ha elfo­gadja, sok esetben nem tartja meg. A külföldön és itthon kapott értékesebb kéziratokat, magyar vagy idegen nyelvű helytörténeti könyveket, művészeti albumokat rendszeresen az Ország­­gyűlés könyvtárának adományozza. MTI-információ Az ORTT 2009-es munkaterve Frekvenciapályáztatási kérdések szerepelnek az ORTT 2009-es munkatervének élén. Az első helyen az országos rádiós műsorszol­gáltatási jogosultságok pályáztatásának megindítása és az eljárás lefolytatása szerepel a „szabályozástól függően” megjegyzéssel, hiszen a kiemelt stratégiai célok, feladatok lajstromának elfogadásakor még nem lehetett tudni, életbe lép-e január elsején az a mé­diatörvény-módosítás, amelynek értelmében automatikusan újrázhatott volna a Danubius, illetve a Sláger Rádió üzemeltetője. A napokban az államfő elküldte a módosítást az Alkotmánybíróságnak. A második helyen a helyi és körzeti rádiós koncessziók pályáz­tatása áll, amely a 2007 őszén életbe lépett, szerdáig tartó frekvenciamoratórium miatt megszakadt, a harmadikon pedig az idén lejáró jogosultságok ügye szerepel. (MTI) Javult az ország politikai kockázata Javult Magyarország politikai kockázati besorolása a Vision Consulting elemzése szerint. „Magyarország, amelynek politikai kockázatait a gazdasági válság paradox módon csökkentette, a 2008 tavaszi 12-13. helyéről a 6-8. helyre lépett előre” - a cég 24 kelet­európai országra vonatkozó vizsgálata szerint. A térség országainak kockázati besorolása az elmúlt fél évben több helyen módosult: a legtöbb pozitív változás Szerbiában, Litvániá­ban és Örményországban, a legtöbb negatív elmozdulás Csehországban, Grúziában és Montenegróban történt. Szlovákia és Szlové­nia, valamint Észtország és Litvánia állnak a Vision Consulting által második alkalommal nyilvánosságra hozott kelet-európai politikai kockázati lista élén. (MTI) Készül a Munkáspárt 2006 az EP-be A kormánypoli­tikától balra álló marxista, humanista és környezetvédő szervezetekkel együttműködve indul a jövő évi európai parlamenti választásokon a Magyarországi Munkáspárt 2006. Mint Vajnai Attila elnökhelyettes elmondta, a három éve alakult szervezet - amely a 2006-os parlamenti választásokra állított ugyan országos listát, de végül mindössze 556 vokssal zárta a versenyt - több olyan szervezettel is tárgyalásban áll, amelyek magukat baloldali szocialista, szociáldemokrata, zöld, humanista vagy épp korrupció ellen harcoló tömörülésként hatá­rozzák meg. A hatályos jogszabályok szerint tiltott önkény­uralmi jelképnek minősülő ötágú vörös csillagot - amelynek legalizálásáért a párt és elnökhelyettese évek óta küzd - nem használják a kampányban, mondván, az „a Magyarországi Munkáspárt 2006 politikai védjegye”. Esélyeikről szólva Vajnai azt mondta: nagy kérdés, milyen hatással lesz a közhangulatra és a választási részvételre a gazdasági válság. (MTI)

Next