Népszava, 2009. március (136. évfolyam, 51-76. szám)
2009-03-02 / 51. szám
2 Házelnöki találkozó Párkánynál Március 12-én lesz a magyar-szlovák házelnöki találkozó a Párkány melletti Béla kastélyában. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke erről Párizsban nyilatkozott, ahol részt vett az Európai Unió nemzeti parlamenti elnökeinek kétnapos konferenciáján. A tanácskozás margóján a házelnök a márciusra tervezett kétoldalú megbeszélésről is egyeztetett szlovák kollégájával, Pavol Paskával. Szili megbeszélést folytatott Bogdan Borusewiczcsel, a lengyel szenátus elnökével is. (MTI) Spanyol szocialista sikerek? Regionális parlamenti választásokat tartottak tegnap két spanyolországi autonóm területen, Baszkföldön és Galíciában. José Luis Rodriguez Zapatero kormányfő és a spanyol szocialisták történelmi győzelmet reméltek Baszkföldön, ahol ezúttal első alkalommal nem indulhatott az ETA szeparatista szervezethez kötődő párt. A Patxi Lopez (képünkön feleségével) Baszk Szocialista Párt fej-fej mellett állt a mérsékelt nacionalista Baszk Nemzeti Párttal, s nem kizárt, hogy közös koalíciót alakítanak majd. Galíciában a koalícióban kormányzó szocialisták ugyancsak jó szereplést vártak. Az ellenzéki Néppárt (PP) ugyanakkor gyenge eredmény esetén várhatóan meneszti eddigi vezetőjét, Mariano Rajoyt. Galíciában 2,6 millióan, Baszkföldön 1,7 millióan járulhattak az urnákhoz. (Népszava) Gyengén szerepelt az SPÖ Rosszul szerepeltek az osztrák szociáldemokraták (SPÖ) a vasárnap tartott két tartományi és helyhatósági választáson. Salzburgban ugyan meg tudta őrizni vezető helyét a nagyobbik koalíciós kormánypárt, a 2004-es eredményétől azonban öt százalékkal elmaradt. Karintiában azonban vereséget szenvedett a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) jobboldali-populista párttól, amely az autóbalesetben elhunyt Jörg Haider nélkül is magabiztosan nyert. A szociáldemokraták legalább tíz százalékot veszítettek a négy évvel ezelőtti szavazatarányukhoz képest. (MTI) Kathleen Sebeliust jelöli Obama Barack Obama hivatalosan ma jelenti be, hogy a kansasi kormányzót, Kathleen Sebeliust jelöli az egészségügyi miniszteri posztra. A demokrata elnök nagyszabású egészségügyi reformot tervez, a tárca irányításának kényes feladatát eredetileg Tom Daschle volt szenátorra, a szenátus korábbi többségi vezetőjére bízta volna, ám a tapasztalt politikus kénytelen volt visszalépni, mivel kiderült, 146 ezer dollár adóhátralékát csak nagy késéssel rendezte. A 60 éves Sebelius már Obama alelnökjelölti listáján is előkelő helyen szerepelt. Obama múlt héten közzétett költségvetésében 634 milliárd dollárt különítettek el az egészségügyi reformra, s mára csúcstalálkozóra invitálta a kérdésben illetékes honatyákat, szakembereket. (Népszava) Összeült a Haríri-törvényszék Megtartotta alakuló ülését vasárnap a Harírigyilkosság ügyében létrehozott nemzetközi bíróság Hollandiában, egy Hága melletti kisvárosban. Rafik Haríri néhai libanoni kormányfő és 22 másik ember 2005 februárjában Bejrútban vesztette életét egy öngyilkos merényletben. Az ENSZ BT 2007 júniusában hozta létre a bíróságot, vádlottak még nincsenek. Daniel Bellemare, a bíróság kanadai ügyésze korábban jelezte: a bíróság várhatóan heteken belül kikér négy Szíria-barát libanoni tábornokot. (MTI) És még... • Dmitrij Medvegyev orosz elnök is figyelmeztetett: ha Ukrajna késik, a Gazprom csak előrefizetés fejében szállít. • Az amerikai katonai vezetés szerint Irán már elegendő hasadóanyagot halmozott fel egy atombombához, ezt a CNN-nek nyilatkozva Mike Mullen, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke sem cáfolta. • Több embert megölt vasárnap egy amerikai robotrepülőgépekről indított rakétacsapás Pakisztán nyugati határvidékén. VILÁG 2009. MÁRCIUS 2., HÉTFŐ Egyelőre nincs napirenden az eurócsatlakozás felgyorsítása EU-csúcs: szolidaritás van, pénz nincs Többel megyünk haza, mint amit reméltünk - mondta Gyurcsány Ferenc az Európai Unió vezetőinek vasárnapi rendkívüli csúcstalálkozója után, jóllehet meglehetősen vegyes fogadtatásra talált a kelet- és közép-európai országok megtámogatására javasolt, 160- 190 milliárd eurós pénzügyi csomagra tett javaslata. Nem övezte többségi egyetértés azt a magyar fölvetést sem, hogy gyorsuljon föl az eurócsatlakozás folyamata. Magyar javaslatra került viszont a zárónyilatkozatba, hogy a bankok más EU-tagállamokban működő leányvállalatai sem hagyhatók ki az állami támogatásból. „Az anyabankok számára biztosított támogatás nem járhat együtt semmiféle, a leánybankok tevékenységére vonatkozó korlátozással” - áll a csúcstalálkozóról kiadott közleményben, amely fél siker a likviditási nehézségekkel küzdő közép-európai bankszektor számára. Ezzel a 27 állam- és kormányfő kinyilvánította, hogy állami segítség csak úgy nyújtható a bankszektor szereplőinek, ha abból nem zárják ki a más tagállamokban működő leányvállalataikat. Gyurcsány Ferenc szerint az állami támogatás egységes elveit rögzítő megfogalmazás a magyar erőfeszítések eredményeként került be az informális találkozó zárónyilatkozatába, amely a tagállamok pénzügyminiszteri tanácsa és az Európai Bizottság kötelességévé teszi a helyzet folyamatos figyelemmel kísérését és az ideiglenesen nehéz helyzetbe került országok megsegítésére szolgáló intézkedések kidolgozását. A Huszonhetek ugyanakkor elutasították a Kelet- és Közép-Európa országainak pénzügyi támogatására szóló csomagot, amelyet a magyar kormányfő javasolt. A 160-190 milliárd eurós támogatás jogosságát még a régió egyes országai is megkérdőjelezték: Csehország, Lengyelország és Szlovákia például az új tagállamok közötti gazdasági különbségekre hivatkozva vonták kétségbe az ésszerűségét. Mirek Topolánek soros elnök cseh miniszterelnök azt mondta: el kell kerülni a „regionális megközelítést”, az EU-nak együtt kell cselekednie, a gazdasági válság leküzdését célzó intézkedéseknek az unión belüli szolidaritáson és felelősségvállaláson kell alapulniuk. Sajtóértekezletén Gyurcsány Ferenc ugyanakkor érzékeltette, hogy nem adja föl a kezdeményezést, hiszen a térségnek pénteken megítélt 25 milliárd eurós pénzügyi csomag is arról tanúskodik, hogy vannak speciális sajátosságok és érdekek. „Koordinált erőfeszítés kell annak érdekében, hogy a régió országai a saját nehézségeik figyelembevételével, nekik szóló támogatást élvezhessenek” - közölte. Halmai Katalin (Brüsszel) Sarkozy francia elnök, Berlusconi olasz és Juncker luxemburgi kormányfő beszélgetFotó: Reuters r Órákat késett a német kancellár Angela Merkel felettébb viszontagságosan jutott el Brüsszelbe. Berlinben kora délután erősítették meg hivatalosan, hogy a német kancellár, akire kulcsszerep hárult a válságtanácskozás levezénylésében, órákat késett a csúcsról. Merkel repülőgépe ugyanis meghibásodott, s ezért Hannoverben rendkívüli leszállásra kényszerült. A kormánygép pilótája az egyik hajtómű túlmelegedését észlelte. A kancellár néhány órás várakozás után tartalék repülőgéppel folytathatta útját Brüsszelbe, s így lemaradt a Huszonhetek családi fényképezkedéséről. Merkel egyébként kategorikusan ellenezte, hogy nagyszabású különtámogatással siessen az unió a nehezebb helyzetbe került közép- és kelet-európai tagállamok segítségére. NÉPSZAVA Viták a feltételek lazításáról Nem kísérte többségi egyetértés a valutaunióhoz való csatlakozás felgyorsítására vonatkozó magyar fölvetést sem. Bár Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy az elképzelést többen támogatták, legalább ugyanannyian el is utasították. Mind Topolánek, mind Barroso bizottsági elnök annak a véleményének adott hangot, hogy hiba lenne a csatlakozási szabályok megváltoztatása, el kell kerülni a nyilvánosság előtt zajló vitákat a maastrichti kritériumokról. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök előzetes nyilatkozatában egyenesen kizárta a feltételek „fellazítását". Nem lehetséges „egyik napról a másikra" megváltoztatni az euróövezeti csatlakozás feltételeit - mondta Juncker, aki az eurózóna pénzügyminisztereinek csoportját vezeti. Nicolas Sarkozy francia elnök azonban mind a csúcsértekezleten, mind utána újságírók előtt kifejtette, hogy a megváltozott helyzet új válaszokat követel, és el kell gondolkodni a régi szabályok megváltoztatásán. Nyomást gyakorol Netanjahu kijelölt miniszterelnökre a szélsőjobboldal Barak sem lép be a kormányba Cipi Livni külügyminiszter, a Kadima párt vezetője után a Munkapárt elnöke, Ehud Barak védelmi miniszter is kosarat adott Benjamin Netanjahu miniszterelnök-jelöltnek. Barak, csakúgy mint Livni, kifejtette, hogy pártja nem csatlakozik a túlnyomórészt szélsőjobboldali pártokból álló koalícióhoz. Saul Mofaz volt védelmi miniszter ugyan javaslatot tett a Kadima vezetőségében, hogy a párt mégis nevezzen ki egy bizottságot, amely Netanjahu Likud-pártjával kidolgozná a közös kormányprogramot - de a javaslatot nagyon kevesen támogatják, így a kijelölt miniszterelnöknek aligha maradt más választása, mint a szélsőjobboldali pártokkal alakítani koalíciót, amelyben épp ő maga fogja a balszélső szerepét betölteni. De minél kevesebb az esély a Kadima és Munkapárt csatlakozására a koalícióhoz, annál inkább erősödik a szélsőjobboldali pártok helyzete Netanjahuval szemben és annál messzemenőbb követeléseket támaszthatnak. Netanjahu máris kijelentette, hogy a súlyos gazdasági és biztonsági helyzetre való tekintettel „sürgősen meg kell alakítani az új kormányt”, a koalíció pártjainak azonban a helyzet súlyosságára való tekintettel „mérsékelniük kell követeléseiket”. Kérését jövendő partnerei nemigen veszik figyelembe, sem a költségvetési, sem a személyi követeléseik terén. Netanjahu már oly sok központi fontosságú tárcát ígért a kisebb partnereknek (Avigdor Lieberman „Otthonunk Izrael” pártjának például a védelmi - vagy pénzügyi -, valamint a belbiztonsági és az igazságügyi tárcát), hogy a Likudon belül is tiltakozó hangok hallatszanak, mert Netanjahu saját pártja képviselőinek végül nem marad semmilyen fontos minisztérium. Musza Abu Marzuk, a Damaszkuszban élő Hamász-vezető a hét végén titkos látogatást tett Gázában - állítólag hallgatólagos izraeli beleegyezéssel. Ez arra utal, hogy előrehaladás történt a fegyvernyugvás és a fogolycsere ügyében, ám tegnap folytatódtak a rakétatámadások. Yehuda Lahav (Tel-Aviv) Tony Blair gázai látogatásonFotó: Reuters Hillary Clinton a Közel-Keletre indult Keddre várják Izraelbe az új amerikai külügyminisztert. Hillary Clinton tegnap indult el második külföldi körútjára, amelynek első állomásán, az egyiptomi Sharmel-Sheikben ma részt vesz egy gázai adománygyűjtő konferencián. Az Egyesült Államok 900 millió dollárt ajánl fel a palesztin terület újjáépítésére. Az Obamaadminisztráció Mahmúd Abbász palesztin elnökre bízná a segély elosztását, s kikötötte, hogy a támogatást nem a Hamásznak szánják. A konferencia után Clinton Jeruzsálembe utazik, ahol találkozik a kijelölt kormányfővel. A látogatás előestéjén Netanjahu igyekezett mérsékelt álláspontra helyezkedni. Elmondta, hogy szerinte „a palesztinoknak joguk van, hogy saját kezükbe kapják ügyeik intézését" - de nem ejtette ki a „palesztin állam" fogalmát és nem szólt a „két nemzetnek két állam" elvéről sem. Clinton előzetesen azt jelezte, hogy megerősíti az amerikai-izraeli kapcsolatok fontosságát és arról is beszél, hogyan lehetne legjobban előmozdítani a békefolyamatot. Első alkalommal Gázába látogatott tegnap a nemzetközi békeközvetítőként tevékenykedő Tony Blair. A volt brit kormányfő ugyancsak részt vesz a mai egyiptomi donorkonferencián. A brit nemzetközi fejlesztési miniszter, Douglas Alexander, aki ugyancsak a Gázai övezetben járt, 30 millió fontot ajánlott fel a terület újjáépítésére. Előzetesben az osztrák gróf Pénzmosás gyanújával előzetes letartóztatásba helyezték vasárnap Alfons Mensdorff-Pouilly osztrák grófot, ismert fegyverkereskedelmi lobbistát. A bécsi tartományi bíróság szóvivője közölte: a testület azért döntött a vizsgálati fogság mellett, mert fennállt a lehetősége annak, hogy az arisztokrata megpróbálja eltüntetni a nyomokat, esetleg megszökik. Az anyagi ágon magyar származású grófot - Maria Rauch-Kallat volt néppárti egészségügyi miniszter férjét - péntek este vették őrizetbe burgenlandi birtokán, Luisingban. Mensdorff-Pouilly az Eurofighter és a Gripen gépek gyártásában egyaránt érdekelt British Aero Space (BAE) fegyverkonszern tanácsadójaként tevékenykedett. A magas termetű gróf ellen hosszú ideje, 2007 vége óta nyomoznak a brit és svéd hatóságok. Azzal gyanúsítják, hogy megbízója, a BAE érdekében politikusokat vesztegetett meg Csehországban és Ausztriában. Az előbbiben a Gripenek megvételét igyekezett előmozdítani, az utóbbiban az Eurofighterek ügyét egyengette. Az osztrák és a svéd sajtó korábban magyar szálat is emlegetett. Az osztrák bűnüldöző szervek tavaly kapcsolódtak be az arisztokrata elleni vizsgálatokba. Londoni megkeresésre tavaly szeptemberben házkutatásokat tartottak a lobbista bécsi irodáiban és a magyar határ közelében fekvő palotájában. Októberben pedig maguk a brit hatóságok vették őrizetbe, kihallgatták, majd rövid idő után elengedték. Mensdorff-Pouilly ügyvédje tegnap mind a pénzmosási, mind a megvesztegetési vádakat visszautasította. MTI-információ