Népszava, 2009. március (136. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-02 / 51. szám

2 Házelnöki találkozó Párkánynál Március 12-én lesz a magyar-szlovák házelnö­ki találkozó a Párkány melletti Béla kastélyá­ban. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke erről Párizsban nyilatkozott, ahol részt vett az Európai Unió nemzeti parlamenti elnökeinek kétnapos konferenciáján. A tanácskozás margóján a házelnök a márciusra tervezett két­oldalú megbeszélésről is egyeztetett szlovák kollégájával, Pavol Paskával. Szili megbe­szélést folytatott Bogdan Borusewiczcsel, a lengyel szenátus elnökével is. (MTI) Spanyol szocialista sikerek? Regionális parlamenti választásokat tartottak tegnap két spanyolországi autonóm terüle­ten, Baszkföldön és Galíciában. José Luis Rodriguez Zapatero kormányfő és a spanyol szocialisták történelmi győzelmet reméltek Baszkföldön, ahol ezúttal első alkalommal nem indulhatott az ETA szeparatista szerve­zethez kötődő párt. A Patxi Lopez (képünkön feleségével) Baszk Szocialista Párt fej-fej mellett állt a mérsékelt nacionalista Baszk Nemzeti Párttal, s nem kizárt, hogy közös koalíciót alakítanak majd. Galíciában a koalí­cióban kormányzó szocialisták ugyancsak jó szereplést vártak. Az ellenzéki Néppárt (PP) ugyanakkor gyenge eredmény esetén várhatóan meneszti eddigi vezetőjét, Mariano Rajoyt. Galíciában 2,6 millióan, Baszkföldön 1,7 millióan járulhattak az urnákhoz. (Népszava) Gyengén szerepelt az SPÖ Rosszul szerepeltek az osztrák szociál­demokraták (SPÖ) a vasárnap tartott két tartományi és helyhatósági választáson. Salzburgban ugyan meg tudta őrizni vezető helyét a nagyobbik koalíciós kormánypárt, a 2004-es eredményétől azonban öt százalékkal elmaradt. Karintiában azonban vereséget szenvedett a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) jobboldali-populista párttól, amely az autóbalesetben elhunyt Jörg Haider nélkül is magabiztosan nyert. A szociáldemokraták leg­alább tíz százalékot veszítettek a négy évvel ezelőtti szavazatarányukhoz képest. (MTI) Kathleen Sebeliust jelöli Obama Barack Obama hivatalosan ma jelenti be, hogy a kansasi kormányzót, Kathleen Sebeliust jelöli az egészség­­ügyi miniszteri posztra. A demok­rata elnök nagysza­bású egészségügyi reformot tervez, a tárca irányításának kényes feladatát eredetileg Tom Daschle volt szenátorra, a szenátus korábbi többségi veze­tőjére bízta volna, ám a tapasztalt politikus kénytelen volt visszalépni, mivel kiderült, 146 ezer dollár adóhátralékát csak nagy késéssel rendezte. A 60 éves Sebelius már Obama alel­­nökjelölti listáján is előkelő helyen szerepelt. Obama múlt héten közzétett költségvetésében 634 milliárd dollárt különítettek el az egész­ségügyi reformra, s mára csúcstalálkozóra invitálta a kérdésben illetékes honatyákat, szakembereket. (Népszava) Összeült a Haríri-törvényszék Megtartotta alakuló ülését vasárnap a Haríri­­gyilkosság ügyében létrehozott nemzetközi bíróság Hollandiában, egy Hága melletti kisvárosban. Rafik Haríri néhai libanoni kormányfő és 22 másik ember 2005 február­jában Bejrútban vesztette életét egy öngyilkos merényletben. Az ENSZ BT 2007 júniusában hozta létre a bíróságot, vádlottak még nin­csenek. Daniel Bellemare, a bíróság kanadai ügyésze korábban jelezte: a bíróság várhatóan heteken belül kikér négy Szíria-barát libanoni tábornokot. (MTI) És még... • Dmitrij Medvegyev orosz elnök is figyel­meztetett: ha Ukrajna késik, a Gazprom csak előrefizetés fejében szállít. • Az amerikai katonai vezetés szerint Irán már elegendő hasadóanyagot halmozott fel egy atombombához, ezt a CNN-nek nyilatkoz­va Mike Mullen, a vezérkari főnökök egye­sített bizottságának elnöke sem cáfolta. • Több embert megölt vasárnap egy amerikai robotrepülőgépekről indított rakétacsapás Pakisztán nyugati határvidékén. VILÁG 2009. MÁRCIUS 2., HÉTFŐ Egyelőre nincs napirenden az eurócsatlakozás felgyorsítása EU-csúcs: szolidaritás van, pénz nincs Többel megyünk haza, mint amit reméltünk - mondta Gyurcsány Ferenc az Európai Unió vezetőinek vasárnapi rendkívüli csúcstalál­kozója után, jóllehet meglehető­sen vegyes fogadtatásra talált a kelet- és közép-európai országok megtámogatására javasolt, 160- 190 milliárd eurós pénzügyi cso­magra tett javaslata. Nem övezte többségi egyetértés azt a magyar fölvetést sem, hogy gyorsuljon föl az eurócsatlakozás folyamata. Magyar javaslatra került viszont a zárónyilatkozatba, hogy a bankok más EU-tagállamokban működő leányvállalatai sem hagyhatók ki az állami támogatásból. „Az anyabankok számára biztosított támogatás nem járhat együtt semmi­féle, a leánybankok tevékenységére vonatkozó korlátozással” - áll a csúcstalálkozóról kiadott közle­ményben, amely fél siker a likviditá­si nehézségekkel küzdő közép-euró­pai bankszektor számára. Ezzel a 27 állam- és kormányfő kinyilvánította, hogy állami segítség csak úgy nyújt­ható a bankszektor szereplőinek, ha abból nem zárják ki a más tagálla­mokban működő leányvállalataikat. Gyurcsány Ferenc szerint az álla­mi támogatás egységes elveit rögzítő megfogalmazás a magyar erőfeszí­tések eredményeként került be az informális találkozó zárónyilatko­zatába, amely a tagállamok pénz­ügyminiszteri tanácsa és az Európai Bizottság kötelességévé teszi a hely­zet folyamatos figyelemmel kísérését és az ideiglenesen nehéz helyzetbe került országok megsegítésére szol­gáló intézkedések kidolgozását. A Huszonhetek ugyanakkor elutasítot­ták a Kelet- és Közép-Európa orszá­gainak pénzügyi támogatására szóló csomagot, amelyet a magyar kor­mányfő javasolt. A 160-190 milliárd eurós támogatás jogosságát még a régió egyes országai is megkérdője­lezték: Csehország, Lengyelország és Szlovákia például az új tagál­lamok közötti gazdasági különbsé­gekre hivatkozva vonták kétségbe az ésszerűségét. Mirek Topolánek soros elnök cseh miniszterelnök azt mondta: el kell kerülni a „regionális megközelítést”, az EU-nak együtt kell cselekednie, a gazdasági válság leküzdését célzó intézkedéseknek az unión belüli szolidaritáson és felelősségvállaláson kell alapulniuk. Sajtóértekezletén Gyurcsány Ferenc ugyanakkor érzékeltette, hogy nem adja föl a kezdeményezést, hiszen a térségnek pénteken megítélt 25 mil­liárd eurós pénzügyi csomag is arról tanúskodik, hogy vannak speciális sajátosságok és érdekek. „Koordinált erőfeszítés kell annak érdekében, hogy a régió országai a saját nehéz­ségeik figyelembevételével, nekik szóló támogatást élvezhessenek” - közölte. Halmai Katalin (Brüsszel) Sarkozy francia elnök, Berlusconi olasz és Juncker luxemburgi kormányfő beszélget­Fotó: Reuters r Órákat késett a német kancellár Angela Merkel felettébb viszontagságosan jutott el Brüsszelbe. Berlinben kora dél­után erősítették meg hivatalosan, hogy a német kancellár, akire kulcsszerep hárult a válságtanácskozás levezénylésében, órákat késett a csúcsról. Merkel repülőgépe ugyanis meghibásodott, s ezért Hannoverben rendkívüli leszállásra kényszerült. A kormánygép pilótája az egyik hajtómű túlmelegedését észlelte. A kancellár néhány órás várakozás után tartalék repülőgéppel folytathatta útját Brüsszelbe, s így lema­radt a Huszonhetek családi fényképezkedéséről. Merkel egyébként kategorikusan ellenezte, hogy nagyszabású különtámogatással siessen az unió a nehezebb hely­zetbe került közép- és kelet-európai tagállamok segítségére. NÉPSZAVA Viták a feltételek lazításáról Nem kísérte többségi egyetértés a valutaunióhoz való csatlakozás felgyorsítására vonatkozó magyar fölvetést sem. Bár Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy az elkép­zelést többen támogatták, legalább ugyanannyian el is utasították. Mind Topolánek, mind Barroso bizottsági elnök annak a véleményének adott hangot, hogy hiba lenne a csatlakozási szabályok megváltoztatása, el kell kerülni a nyilvánosság előtt zajló vitákat a maastrichti kritériumokról. Jean-Claude Juncker luxemburgi minisz­terelnök előzetes nyilatkozatában egyenesen kizárta a feltételek „fellazítását". Nem lehetséges „egyik napról a másikra" megváltoztatni az euróövezeti csatlakozás feltételeit - mondta Juncker, aki az eurózóna pénzügyminisztereinek csoportját ve­zeti. Nicolas Sarkozy francia elnök azonban mind a csúcsértekezleten, mind utána újságírók előtt kifejtette, hogy a megváltozott helyzet új válaszokat követel, és el kell gondolkodni a régi szabályok megváltoztatásán. Nyomást gyakorol Netanjahu kijelölt miniszterelnökre a szélsőjobboldal Barak sem lép be a kormányba Cipi Livni külügyminiszter, a Kadima párt vezetője után a Munka­párt elnöke, Ehud Barak védelmi miniszter is kosarat adott Benjamin Netanjahu miniszterelnök-jelöltnek. Barak, csakúgy mint Livni, kifej­tette, hogy pártja nem csatlakozik a túlnyomórészt szélsőjobboldali pártokból álló koalícióhoz. Saul Mofaz volt védelmi miniszter ugyan javaslatot tett a Kadima vezetőségé­ben, hogy a párt mégis nevezzen ki egy bizottságot, amely Netanjahu Likud-pártjával kidolgozná a közös kormányprogramot - de a javaslatot nagyon kevesen támogatják, így a kijelölt miniszterelnöknek aligha maradt más választása, mint a szélsőjobboldali pártokkal ala­kítani koalíciót, amelyben épp ő maga fogja a balszélső szerepét be­tölteni. De minél kevesebb az esély a Kadima és Munkapárt csatlako­zására a koalícióhoz, annál inkább erősödik a szélsőjobboldali pártok helyzete Netanjahuval szemben és annál messzemenőbb követeléseket támaszthatnak. Netanjahu máris kijelentette, hogy a súlyos gazdasági és biztonsági helyzetre való tekintet­tel „sürgősen meg kell alakítani az új kormányt”, a koalíció pártjainak azonban a helyzet súlyosságára való tekintettel „mérsékelniük kell kö­veteléseiket”. Kérését jövendő part­nerei nemigen veszik figyelembe, sem a költségvetési, sem a személyi követeléseik terén. Netanjahu már oly sok központi fontosságú tárcát ígért a kisebb partnereknek (Avigdor Lieberman „Otthonunk Izrael” pártjának például a védelmi - vagy pénzügyi -, valamint a belbizton­sági és az igazságügyi tárcát), hogy a Likudon belül is tiltakozó hangok hallatszanak, mert Netanjahu saját pártja képviselőinek végül nem ma­rad semmilyen fontos minisztérium. Musza Abu Marzuk, a Damasz­­kuszban élő Hamász-vezető a hét végén titkos látogatást tett Gázában - állítólag hallgatólagos izraeli bele­egyezéssel. Ez arra utal, hogy előre­haladás történt a fegyvernyugvás és a fogolycsere ügyében, ám tegnap folytatódtak a rakétatámadások. Yehuda Lahav (Tel-Aviv) Tony Blair gázai látogatáson­Fotó: Reuters Hillary Clinton a Közel-Keletre indult Keddre várják Izraelbe az új amerikai külügyminisztert. Hillary Clinton tegnap indult el második külföldi körútjára, amelynek első állomásán, az egyiptomi Sharm­­el-Sheikben ma részt vesz egy gázai adománygyűjtő konferencián. Az Egyesült Államok 900 millió dollárt ajánl fel a palesztin terület újjáépítésére. Az Obama­­adminisztráció Mahmúd Abbász palesztin elnökre bízná a segély elosztását, s kikötötte, hogy a támogatást nem a Hamásznak szánják. A konferencia után Clinton Jeruzsálembe utazik, ahol találkozik a kijelölt kormányfővel. A látogatás előestéjén Netanjahu igyekezett mérsékelt álláspontra helyezkedni. Elmondta, hogy szerinte „a palesztinoknak joguk van, hogy saját kezükbe kapják ügyeik intézését" - de nem ejtette ki a „palesztin állam" fogalmát és nem szólt a „két nemzetnek két állam" elvéről sem. Clinton előzetesen azt jelezte, hogy megerősíti az amerikai-izraeli kapcsolatok fontosságát és arról is beszél, hogyan lehetne legjobban előmozdí­tani a békefolyamatot. Első alkalommal Gázába látogatott tegnap a nemzetközi békeközvetítőként tevékenykedő Tony Blair. A volt brit kormányfő ugyancsak részt vesz a mai egyiptomi donorkonferencián. A brit nemzetközi fejlesztési miniszter, Douglas Alexander, aki ugyancsak a Gázai övezetben járt, 30 millió fontot ajánlott fel a terület újjáépítésére. Előzetesben az osztrák gróf Pénzmosás gyanújával előzetes letartóztatásba helyezték vasárnap Alfons Mensdorff-Pouilly osztrák grófot, ismert fegyverkereskedelmi lobbistát. A bécsi tartományi bíróság szóvivője közölte: a testület azért döntött a vizsgálati fogság mellett, mert fennállt a lehetősége annak, hogy az arisztokrata megpróbálja eltüntetni a nyomokat, esetleg meg­szökik. Az anyagi ágon magyar szár­mazású grófot - Maria Rauch-Kallat volt néppárti egészségügyi miniszter férjét - péntek este vették őrizetbe burgenlandi birtokán, Luisingban. Mensdorff-Pouilly az Eurofighter és a Gripen gépek gyártásában egy­aránt érdekelt British Aero Space (BAE) fegyverkonszern tanács­adójaként tevékenykedett. A magas termetű gróf ellen hosszú ideje, 2007 vége óta nyomoznak a brit és svéd hatóságok. Azzal gyanúsítják, hogy megbízója, a BAE érdekében politikusokat vesztegetett meg Cseh­országban és Ausztriában. Az előb­biben a Gripenek megvételét igye­kezett előmozdítani, az utóbbiban az Eurofighterek ügyét egyengette. Az osztrák és a svéd sajtó korábban magyar szálat is emlegetett. Az osztrák bűnüldöző szervek ta­valy kapcsolódtak be az arisztokrata elleni vizsgálatokba. Londoni meg­keresésre tavaly szeptemberben ház­kutatásokat tartottak a lobbista bécsi irodáiban és a magyar határ közelé­ben fekvő palotájában. Októberben pedig maguk a brit hatóságok vették őrizetbe, kihallgatták, majd rövid idő után elengedték. Mensdorff-Pouilly ügyvédje tegnap mind a pénzmosá­si, mind a megvesztegetési vádakat visszautasította. MTI-információ

Next