Népszava, 2009. május (136. évfolyam, 102-126. szám)
2009-05-02 / 102. szám
NÉPSZAVA A válságkezelés távlati célja egy erős, büszke Magyarország megteremtése Baloldali minimumot hirdetett Lendvai Magyarország olyan ország, amelynek van jövője és erős alapja is - jelentette ki Bajnai Gordon az MSZP majálisán. A kormányfő a Városligetben ahhoz kért támogatást, hogy a tisztességes munka a társadalmi megbecsülés középpontjába kerüljön. Lendvai Ildikó pártelnök ötpontos baloldali minimumot hirdetett, Göncz Kinga, a párt EP-listavezetője pedig külön vitára hívta a fideszes Schmitt Pált. Teljesen megtelt a napozórész szocialista szimpatizánsokkal a városligeti majálison, amely egyben az MSZP EP-kampánynyitó rendezvénye is volt. Bajnai Gordon arról beszélt előttük, hogy ma a munkát fenyegeti a legnagyobb veszély. A miniszterelnök szerint csak a szívós, kitartó, következetes, az országot előre vivő munka vezethet ki a válságból, hozhat gyarapodást és egy erős, büszke Magyarországot. Mint mondta, a cselekvés kormányának rövid távon is az a feladata, hogy megvédje a munkahelyeket, és újakat is teremtsen. Úgy fogalmazott, a válságban a szolidaritás az egyik legfontosabb érték, hiszen a helyzet megoldása érdekében mindenkitől áldozatot és lemondást kérnek. „A válságkezelő intézkedések rövid távon fájdalommal járnak, de azt szeretnénk elérni, hogy ezt a fájdalmat egyenletesen terítsük szét” - mondta. Bajnai bejelentette, jövőre olyan adójavaslatokat tesznek le, hogy megérje tisztességesen munkát vállalni. Arról is beszélt: nem mindegy, hogy Magyarország kiket küld az Európai Unióba, olyanokat, akik a magyar belviszályt jelenítik meg Brüsszelben, vagy olyanokat, akik Magyarország értékeit mutatják meg. Erről szól majd a júniusi EP-választás. Lendvai Ildikó a szocialisták nevében olyan ötpontos „baloldali minimumot” hirdetett, amihez - mint a pártelnök mondta - erejük maximumára lesz szükség, de amiért érdemes volt vállalni a válságkezelés nehéz folyamatát. Ehhez tartozik a munkahelyek védelme, illetve a legális munka ösztönzése, a szociális kríziskezelő program, amelynek keretében segíteni lehet azokat, akik elvesztik munkájukat, és nem tudják fizetni a lakásrészletüket. Fenn kell tartani a szolidáris és szociális nyugdíjrendszert, a világi, állami oktatást, akár takarékosabb működtetés árán is. A válság elleni védekezés terheinek arányos elosztása azt is jelenti, hogy ha egy vállalkozás közpénzből támogatást kap a túléléshez, tulajdonosai ne vegyenek ki osztalékot, vezetői ne vegyenek fel prémiumot. Végül pedig nem szabad, hogy a válság a vétlenekből bűnbakot csináljon, és meg kell akadályozni, hogy bárkinek félnie kelljen, hogy szégyellnie kelljen baloldaliságát, mert „a baloldal a demokrácia oldalán van”. A baloldal iránt érzett felelősség nem csökkenti, hanem növeli az ország iránti felelősséget - mondta. Lendvai úgy fogalmazott, a baloldali minimum „értékeink talpalatnyi földje, ahol megvetjük a lábunkat a viharban is, és ahonnan újult erővel újraindulunk”. Göncz Kinga, a szocialisták EPlistavezetője úgy vélte: a júniusi választás különös jelentőségét az adja, hogy a „merre tovább” kérdéséről dönthetnek a szavazók. A nyitott, munkahelyteremtő és szociálisan érzékeny baloldal áll szemben egy bezárkózó jobboldallal, melynek túlsúlya a brüsszeli parlamentben Magyarország felzárkózási esélyeit is rontja. A volt külügyminiszter az uniós politikát közelebb hozná a magyar emberekhez, ezért kezdeményezi, hogy az európai parlamenti képviselők évente kétszer számoljanak be tevékenységükről, s nyilvános vitára hívja a választásokon indult pártok listavezetőit, elsősorban a fideszes Schmitt Pált. Göncz közös fellépést sürgetett a náci ideológiát valló erőkkel szemben, majd emlékeztetett arra, hogy az ország számos pontján a Fidesz és a KDNP együttműködik a kirekesztő radikálisokkal, akiknek a szocialisták szerint nincs helyük a közéletben, így az Európai Parlamentben sem. Fazekas Ágnes, Nagy Áron Lendvai Ildikó és Bajnai Gordon az MSZP kampánynyitójánFotó: Kertész Gábor Gaskó és követői építő gazdaságpolitikát követeltek Meglepően kevesen, talán ezren sem gyűltek össze az Alkotmány utcában a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) által meghirdetett nagygyűlésen. A kis létszámnak volt egy kedvező motívuma: távolmaradtak a rendezvényt támogatásukról biztosító, az előrehozott választásokat követelő, zajos szervezetek tagjai is. Palkovics Imre MOSZ-elnök emlékeztetett az eddigi megszorítócsomagokra, amelyek nem a mindig megígért fellendüléshez vezettek, hanem a mind rosszabb helyzethez. Cser Ágnes „Szózat a nőtlen kormányhoz” címmel mondott beszédében ismert versek részleteire fűzte fel mondanivalóját: a megnyomorító program helyett olyan kell, amely által a nemzeti gazdaságpolitikát tervező és megvalósító, a gyermekek tehetségét felfedező és támogató, büszke, európai nemzet épülhet. Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke a közszféra dolgozóinak hányatott sorsára hívta fel a figyelmet, akiknek úgy kell becsülettel ellátniuk kötelezettségeiket, hogy teljes bizonytalanságban vannak a jövőjükről. A vezérszónok, Gaskó István Ligaelnök kifejtette, hogy az új kormány meghirdetett programja kedvezményeket ígér a tőkének, de tovább szegényíti a társadalom dolgozó tagjainak jórészét. Mindez tovább fokozza a fásultságot az országban, ami az öngyilkosságok számának emelkedéséhez is vezethet. Alapvetően más szemléletű gazdaságpolitikára van szükség a válság kezeléséhez, olyan, amely nem mélyíti, hanem megállítja a társadalom kettészakadását. Az állam erősítse szabályozó és irányító szerepét, s vállalja a hazai adottságoknak megfelelő - az összeszerelő bérmunka helyett a belső erőforrásokra, a földre és a vízre alapozó - gazdaságpolitika kidolgozását, kezdjen hozzá a tudásalapú gazdaság és társadalom megvalósításához -javasolta Gaskó, majd kijelentette: ha a következő napokban nem sikerül változást elérni a kormány szemléletében, akkor május 8-án megtartják a sztrájkot, amelyhez sok ágazati szakszervezet csatlakozott. Sz. F. Petrasovits Anna rossz előérzete Baloldali összefogásra hívott fel a „történelmi” Szociáldemokrata Párt európai parlamenti kampánynyitóján Petrasovits Anna, a párt listavezetője. Mint mondta, arra volna szükség, hogy „próbáljunk meg egymáshoz közeledni, próbáljunk meg csinálni valamit ebben az országban, mert nagyon rossz előérzeteim vannak”. * Húsz év után újra kampányol a rendszerváltás táján a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) elnökeként ismertté vált Petrasovits Anna. Ezúttal a már történelminek nevezett Szociáldemokrata Párt színeiben. Húsz év már tényleg történelem. Húsz, az már gombócból is sok, ahogy Orbán Viktor szokta mondani, a politikában pedig ennyi év kihagyás éppen elég ahhoz, hogy az ember azt higgye, az olyan magvas gondolatokkal, mint „próbáljunk meg csinálni valamit”, EP-mandátumot lehet nyerni. N. Sz. 2009. MÁJUS 2., SZOMBAT BELFÖLD Elégedetlenkedőből csak néhány volt Sült kolbász illatát sodorta a májusi szél, melyben az elégedett taps közé időnként egy kis kommunistázás vegyült, amikor Bajnai Gordon beszélt. A válságkezelő miniszterelnökhöz talán el sem jutott az elégedetlenkedők hangja: tucatnyian sem voltak a tömegben. A színpadhoz közel egy ötvenes nő állt családjával. Lánya fagylaltot nyalt, férje szegfűs léggömböt tartott kezében, ő mégis egyre csak a nemzethalálra, a vörös csillagos veszedelemre figyelmeztetett. A körülötte állók csitítani sem próbálták, „hadd forrongjon csak a tavaszvégi nagy melegben". Aztán a távolban feltűnt még egy „ellendrukker". Bakancsos férfi Nagy-Magyarország pólóban. Ám ahogy jött, úgy el is tűnt gyorsan, nehogy úgy járjon, mint ki korpa közé keveredett... N. Á. Bajban is lehet ünnepelni Az olimpia alatt pihennek a fegyverek - ezzel a görög idézettel kezdte beszédét az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) székháza előtti nagygyűlésen. Kuti László felidézte: az olimpia ünnep volt, és a görögök tudták, hogy a legkegyetlenebb időszakban is szükség van az ünnepre. Most sokan a szakszervezetek szemére vetik, hogy a válság idején, amikor a munkavállalók harcban állnak a kormánnyal, az önkormányzatokkal és más munkaadókkal, miért kell megtartani május elsejét. Mint mondta, sajnálja azokat, akik nem tudnak és akarnak ünnepelni. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke emlékeztetett rá, hogy Budapesten a munkások 1890-ben emlékeztek meg először azokról, akik a jogaikért küzdöttek. Ő is felhívta a figyelmet az ünnep fontosságára, úgy fogalmazott: a gazdasági világválság sem lehet ok arra, hogy a dolgozók otthon maradjanak, és behúzódjanak a sarokba. Üzenni kell: olyan Magyarországot akarnak, ahol a bérből és fizetésből élők előbbre valók, mint a gazdasági hatalommal rendelkezők. Az országot 3 millióan viszik a vállukon, az ő zsebüket a legkönnyebb elérni. Kijelentette: a jövőt munkával lehet megteremteni, és addig nem lesz jobb a helyzet, amíg nem dolgoznak többen, és amíg nem lesz több tisztességesen megfizetett munkahely. A régi és új tagállamok között - különösen az agrárium területén fennálló egyenlőtlenségek felszámolása minden magyar EP-képviselő közös feladata. Ebben egységes álláspont formálódott az MSZOSZ által szervezett fórumbeszélgetésen, amelyen európai parlamenti képviselőjelöltek vettek részt a Városligetben. Hegyi Gyula (MSZP); Béki Gabriella (SZDSZ); Őry Csaba (Fidesz); Pusztai Erzsébet (MDF); Frivaldszky Gáspár (KDNP); Tamás Gáspár Miklós (TGM) (Zöld Baloldal); Gilicze Attila (Munkáspárt); Ivády Gábor (LMP) egyetértettek abban is, hogy üdvösebb együttműködniük a tagállamoknak, mint ha egyedül próbálnának talpon maradni. Hegyi Gyula a szociális Európa koncepciójának vitája kapcsán elmondta, hogy elsősorban a jóléti állam rehabilitációján kell dolgozni. TGM szerint radikális változtatásokra van szükség, amelyek akár a kapitalizmus kereteit is feszegethetik, mert tarthatatlan helyzet, hogy a nyugdíjasokat, a rokkantakat, a munkanélkülieket társadalmi hulladéknak tekintsék. Béki Gabriella úgy vélte, a szociális jogrendszernek új tartalmat kell adni, és minden EP- képviselőnek az egységesítés megvalósítására kellene törekednie. H. D. M. J. Szakszervezetekkel tárgyalt a kormányfő Bajnai Gordon szerint a lényegben egyetért a kormány a szakszervezetekkel: meg kell védeni az országot a válság hatásaitól. A miniszterelnök ezt azután mondta, hogy szakszervezeti vezetőkkel találkozott. Közölte, ajtaja mindig nyitva áll minden olyan érdekképviselet előtt, amely azt keresi, hogyan lehet Magyarországot kivezetni a válságból. Bejelentette, hogy 30 milliárd forinttal növelik az átmenetileg csökkentett munkaidőt bevezető cégek támogatási keretét. Pataky Péter azt emelte ki: mindkét fél a munkahelyek megőrzését tartja a válságkezelés alapjának. 3 Morvai Krisztina egy új világrendért küzd Történelmi feladata van a Jobbiknak és Magyarországnak az új, igazságos és emberközpontú világrend megteremtésében - jelentette ki Morvai Krisztina, a Jobbik EP-választási listájának vezetője. A párt által rendezett háromnapos majális első napján Morvai arról is szólt, hogy a június 7-i választáson - s a későbbiekben is - az általuk elképzelt új világnak kell majd összecsapnia a profitorientált, munkásokat kihasználó világgal. A listavezető szerint most rajtuk a sor, hogy megmutassák, mit szeretnének. Egyebek közt visszaszerezni a munka becsületét, reményt adni az embereknek, s hazánkat a megfelelő útra terelni. A jelenlegi politikai elit pedig majd elmondhatja, mit gondol „a bíróságon, az utolsó szó jogán”, és celláikban emlékirataik irogatása közben - tette hozzá Morvai. A jogász természetesen beszédét „magunkfajtázással” nyitotta, s többször is elmondta: „Magyarország a magyaroké.” Morvait a néhány száz fős hallgatóság kitörő tapssal fogadta. Szintén nagy elismerésben részesült az előtte felszólaló Z. Kárpát Dániel, aki a szegregációs oktatás bevezetését, a csendőrség és a halálbüntetés visszaállítását tűzte ki célul. A rendezvényen megjelentek a Nemzeti Érzelmű Motorosok, akik próbakörre vitték a családok ifjabb tagjait; a fiatalokat ugyanígy várta nyilas céllövölde, de kézműves-foglalkozások is. Népszava-információ Szakszervezeti kitüntetés A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének díját kapta az idén munkatársunk, Szöllősi Ferenc. A munka világának valós problémáit feltáró, szociális érzékenységű írásait ismerték el ezzel. Pataky Péter elnök még hat díjat adott át. Angyalföldi Szabó Zoltán festőművész, dr. Cséffán József, a Szegedi Munkaügyi Bíróság elnöke, a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes, Turgonyi Júlia szociológus, a Várpalotai Bányász Fúvószenekar és Závodszky Zoltánná, a Vasas Művelődési Ház igazgatója kapott elismerést. (Népszava) Szili szerint reményt kell adni A válság leküzdéséhez különösen fontos a párbeszéd, az egymásért való küzdelem és az, hogy reményt adjanak az embereknek -jelentette ki Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Pécs szocialista polgármesterjelöltje a baranyai megyeszékhelyen. Szavai szerint a közösségek csak így tudják magukat erőssé tenni abban a viharban, amelyet a gazdasági és bizalmi válság teremtett. Megjegyezte: a rendszerváltás után húsz évvel látszik, hogy a piacgazdaságnak sokan nem nyertesei, hanem vesztesei lettek Magyarországon, és az ország gazdaságát az öt évvel ezelőtti uniós csatlakozás sem tette védetté a világ hatásaival szemben. Megítélése szerint a jövőben együttműködő közösségekre lenne szükség. (MTI) SZDSZ: sikereket hozott az EU-tagság Sok mindenen lehet és kell is javítani, de Magyarország sokat profitált az EU-csatlakozásból - mondta az SZDSZ EP-kampánynyitóján Szent-Iványi István, a liberálisok listavezetője. Példaként említette, hogy péntektől Németország és Ausztria kivételével a magyarok már minden tagállamban szabadon vállalhatnak munkát, és az idén nincs olyan közberuházás az országban, amely ne kapna uniós támogatást, az EU „politikai védőernyője” pedig sokat segített a gazdasági válság hatásainak mérséklésében. Az EP-választás belpolitikai tétjének nevezte, hogy ki lesz a harmadik erő. „Minden egyes SZDSZ-re adott szavazat üzenet, hogy gyűlölködéstől mentes országot akarunk” - mondta. (MTI) Arató nem tudott a hamisításról Nem tudott Arató Gergely, az oktatási minisztérium államtitkára arról, hogy Zuschlag Jánossal közös irodájukban számlákat hamisítottak. A szocialista politikus a Zuschlag-per csütörtöki tárgyalásán azt is mondta: nem felel meg a valóságnak, hogy az irodájában számlatömböket, bélyegzőket látott volna, vagy szóvá tette volna az ott folyó tevékenységet. Ilyesmiről a per korábbi szakaszában Lados István vádlott vallott, s emellett Arató kijelentése után is kitartott. Az ügyészség bűnszervezet tagjaként, különösen nagy kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt nyújtott be vádiratot Zuschlag és 15 társa ellen. (MTI)