Népszava, 2009. május (136. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-02 / 102. szám

NÉPSZAVA A válságkezelés távlati célja egy erős, büszke Magyarország megteremtése Baloldali minimumot hirdetett Lendvai Magyarország olyan ország, amelynek van jövője és erős alapja is - jelentette ki Bajnai Gordon az MSZP majálisán. A kormányfő a Város­ligetben ahhoz kért támogatást, hogy a tisztességes munka a társa­dalmi megbecsülés középpontjába kerüljön. Lendvai Ildikó pártelnök ötpontos baloldali minimumot hirdetett, Göncz Kinga, a párt EP-lista­­vezetője pedig külön vitára hívta a fideszes Schmitt Pált. Teljesen megtelt a napozórész szocia­lista szimpatizánsokkal a városligeti majálison, amely egyben az MSZP EP-kampánynyitó rendezvénye is volt. Bajnai Gordon arról beszélt előttük, hogy ma a munkát fenyegeti a legnagyobb veszély. A miniszter­elnök szerint csak a szívós, kitartó, következetes, az országot előre vivő munka vezethet ki a válságból, hoz­hat gyarapodást és egy erős, büszke Magyarországot. Mint mondta, a cselekvés kormányának rövid távon is az a feladata, hogy megvédje a munkahelyeket, és újakat is teremt­sen. Úgy fogalmazott, a válságban a szolidaritás az egyik legfontosabb érték, hiszen a helyzet megoldása érdekében mindenkitől áldozatot és lemondást kérnek. „A válságkezelő intézkedések rövid távon fájdalom­mal járnak, de azt szeretnénk elérni, hogy ezt a fájdalmat egyenletesen terítsük szét” - mondta. Bajnai beje­lentette, jövőre olyan adójavaslatokat tesznek le, hogy megérje tisztessége­sen munkát vállalni. Arról is beszélt: nem mindegy, hogy Magyarország kiket küld az Európai Unióba, olya­nokat, akik a magyar belviszályt jelenítik meg Brüsszelben, vagy olyanokat, akik Magyarország érté­keit mutatják meg. Erről szól majd a júniusi EP-választás. Lendvai Ildikó a szocialisták ne­vében olyan ötpontos „baloldali mi­nimumot” hirdetett, amihez - mint a pártelnök mondta - erejük maximu­mára lesz szükség, de amiért érdemes volt vállalni a válságkezelés nehéz folyamatát. Ehhez tartozik a mun­kahelyek védelme, illetve a legális munka ösztönzése, a szociális krízis­kezelő program, amelynek keretében segíteni lehet azokat, akik elvesztik munkájukat, és nem tudják fizetni a lakásrészletüket. Fenn kell tartani a szolidáris és szociális nyugdíjrend­szert, a világi, állami oktatást, akár takarékosabb működtetés árán is. A válság elleni védekezés terheinek arányos elosztása azt is jelenti, hogy ha egy vállalkozás közpénzből támo­gatást kap a túléléshez, tulajdonosai ne vegyenek ki osztalékot, vezetői ne vegyenek fel prémiumot. Végül pedig nem szabad, hogy a válság a vétlenekből bűnbakot csináljon, és meg kell akadályozni, hogy bárki­nek félnie kelljen, hogy szégyellnie kelljen baloldaliságát, mert „a bal­oldal a demokrácia oldalán van”. A baloldal iránt érzett felelősség nem csökkenti, hanem növeli az ország iránti felelősséget - mondta. Lendvai úgy fogalmazott, a baloldali minimum „értékeink talpalatnyi földje, ahol megvetjük a lábunkat a viharban is, és ahonnan újult erővel újraindulunk”. Göncz Kinga, a szocialisták EP­listavezetője úgy vélte: a júniusi vá­lasztás különös jelentőségét az adja, hogy a „merre tovább” kérdéséről dönthetnek a szavazók. A nyitott, munkahelyteremtő és szociálisan érzékeny baloldal áll szemben egy bezárkózó jobboldallal, melynek túlsúlya a brüsszeli parlamentben Magyarország felzárkózási esélyeit is rontja. A volt külügyminiszter az uniós politikát közelebb hozná a magyar emberekhez, ezért kezdemé­nyezi, hogy az európai parlamenti képviselők évente kétszer számol­janak be tevékenységükről, s nyil­vános vitára hívja a választásokon indult pártok listavezetőit, elsősor­ban a fideszes Schmitt Pált. Göncz közös fellépést sürgetett a náci ideo­lógiát valló erőkkel szemben, majd emlékeztetett arra, hogy az ország számos pontján a Fidesz és a KDNP együttműködik a kirekesztő radiká­lisokkal, akiknek a szocialisták sze­rint nincs helyük a közéletben, így az Európai Parlamentben sem. Fazekas Ágnes, Nagy Áron Lendvai Ildikó és Bajnai Gordon az MSZP kampánynyitóján­Fotó: Kertész Gábor Gaskó és követői építő gazdaságpolitikát követeltek Meglepően kevesen, talán ezren sem gyűltek össze az Alkotmány utcában a Liga Szakszervezetek és a Munkás­­tanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) által meghirdetett nagygyű­lésen. A kis létszámnak volt egy kedvező motívuma: távolmaradtak a rendezvényt támogatásukról biz­tosító, az előrehozott választásokat követelő, zajos szervezetek tagjai is. Palkovics Imre MOSZ-elnök emlékeztetett az eddigi megszorító­csomagokra, amelyek nem a mindig megígért fellendüléshez vezettek, hanem a mind rosszabb helyzethez. Cser Ágnes „Szózat a nőtlen kor­mányhoz” címmel mondott beszé­dében ismert versek részleteire fűzte fel mondanivalóját: a megnyomorító program helyett olyan kell, amely által a nemzeti gazdaságpolitikát tervező és megvalósító, a gyermekek tehetségét felfedező és támogató, büszke, európai nemzet épülhet. Kerpen Gábor, a Pedagógusok De­mokratikus Szakszervezetének elnö­ke a közszféra dolgozóinak hányatott sorsára hívta fel a figyelmet, akiknek úgy kell becsülettel ellátniuk kötele­zettségeiket, hogy teljes bizonyta­lanságban vannak a jövőjükről. A vezérszónok, Gaskó István Liga­elnök kifejtette, hogy az új kormány meghirdetett programja kedvezmé­nyeket ígér a tőkének, de tovább sze­­gényíti a társadalom dolgozó tagjai­nak jórészét. Mindez tovább fokozza a fásultságot az országban, ami az öngyilkosságok számának emelke­déséhez is vezethet. Alapvetően más szemléletű gazdaságpolitikára van szükség a válság kezeléséhez, olyan, amely nem mélyíti, hanem megállít­ja a társadalom kettészakadását. Az állam erősítse szabályozó és irányító szerepét, s vállalja a hazai adottsá­goknak megfelelő - az összeszerelő bérmunka helyett a belső erőfor­rásokra, a földre és a vízre alapozó - gazdaságpolitika kidolgozását, kezdjen hozzá a tudásalapú gazda­ság és társadalom megvalósításához -javasolta Gaskó, majd kijelentette: ha a következő napokban nem sikerül változást elérni a kormány szemléle­tében, akkor május 8-án megtartják a sztrájkot, amelyhez sok ágazati szakszervezet csatlakozott. Sz. F. Petrasovits Anna rossz előérzete Baloldali összefogásra hívott fel a „történelmi” Szociáldemokrata Párt európai parlamenti kampány­nyitóján Petrasovits Anna, a párt listavezető­je. Mint mondta, arra volna szükség, hogy „próbáljunk meg egymáshoz közeledni, próbáljunk meg csinálni valamit ebben az országban, mert nagyon rossz előérzeteim vannak”. * Húsz év után újra kampányol a rend­szerváltás táján a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) elnökeként ismertté vált Petrasovits Anna. Ezúttal a már történelminek nevezett Szociáldemokrata Párt színeiben. Húsz év már tényleg tör­ténelem. Húsz, az már gombócból is sok, ahogy Orbán Viktor szokta mondani, a politikában pedig ennyi év kihagyás éppen elég ahhoz, hogy az ember azt higgye, az olyan mag­vas gondolatokkal, mint „próbáljunk meg csinálni valamit”, EP-mandátu­­mot lehet nyerni. N. Sz. 2009. MÁJUS 2., SZOMBAT BELFÖLD Elégedetlenkedőből csak néhány volt Sült kolbász illatát sodorta a májusi szél, melyben az elégedett taps közé időnként egy kis kommunistázás ve­gyült, amikor Bajnai Gordon beszélt. A válságkezelő miniszterelnökhöz talán el sem jutott az elégedetlenke­dők hangja: tucatnyian sem voltak a tömegben. A színpadhoz közel egy ötvenes nő állt családjával. Lánya fagylaltot nyalt, férje szegfűs lég­gömböt tartott kezében, ő mégis egyre csak a nemzethalálra, a vörös csillagos veszedelemre figyelmezte­tett. A körülötte állók csitítani sem próbálták, „hadd forrongjon csak a tavaszvégi nagy melegben". Aztán a távolban feltűnt még egy „ellendruk­ker". Bakancsos férfi Nagy-Magyaror­­szág pólóban. Ám ahogy jött, úgy el is tűnt gyorsan, nehogy úgy járjon, mint ki korpa közé keveredett... N. Á. Bajban is lehet ünnepelni Az olimpia alatt pihennek a fegyve­rek - ezzel a görög idézettel kezdte beszédét az Értelmiségi Szakszer­vezeti Tömörülés elnöke a Magyar Szakszervezetek Országos Szövet­ségének (MSZOSZ) székháza előtti nagygyűlésen. Kuti László felidézte: az olimpia ünnep volt, és a görögök tudták, hogy a legkegyetlenebb idő­szakban is szükség van az ünnepre. Most sokan a szakszervezetek sze­mére vetik, hogy a válság idején, amikor a munkavállalók harcban állnak a kormánnyal, az önkormány­zatokkal és más munkaadókkal, miért kell megtartani május elsejét. Mint mondta, sajnálja azokat, akik nem tudnak és akarnak ünnepelni. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke emlékeztetett rá, hogy Budapesten a munkások 1890-ben emlékeztek meg először azokról, akik a jogaikért küzdöttek. Ő is felhívta a figyelmet az ünnep fontosságára, úgy fogal­mazott: a gazdasági világválság sem lehet ok arra, hogy a dolgozók otthon maradjanak, és behúzódjanak a sarokba. Üzenni kell: olyan Ma­gyarországot akarnak, ahol a bérből és fizetésből élők előbbre valók, mint a gazdasági hatalommal rendelke­zők. Az országot 3 millióan viszik a vállukon, az ő zsebüket a legkön­­­nyebb elérni. Kijelentette: a jövőt munkával lehet megteremteni, és addig nem lesz jobb a helyzet, amíg nem dolgoznak többen, és amíg nem lesz több tisztességesen megfizetett munkahely. A régi és új tagállamok között - különösen az agrárium területén­­ fennálló egyenlőtlenségek felszá­molása minden magyar EP-képvi­­selő közös feladata. Ebben egységes álláspont formálódott az MSZOSZ által szervezett fórumbeszélgeté­sen, amelyen európai parlamenti képviselőjelöltek vettek részt a Vá­rosligetben. Hegyi Gyula (MSZP); Béki Gabriella (SZDSZ); Őry Csaba (Fidesz); Pusztai Erzsébet (MDF); Frivaldszky Gáspár (KDNP); Tamás Gáspár Miklós (TGM) (Zöld Balol­dal); Gilicze Attila (Munkáspárt); Ivády Gábor (LMP) egyetértettek abban is, hogy ü­dvösebb együtt­működniük a tagállamoknak, mint ha egyedül próbálnának talpon ma­radni. Hegyi Gyula a szociális Eu­rópa koncepciójának vitája kapcsán elmondta, hogy elsősorban a jóléti állam rehabilitációján kell dolgozni. TGM szerint radikális változtatá­sokra van szükség, amelyek akár a kapitalizmus kereteit is feszegethe­tik, mert tarthatatlan helyzet, hogy a nyugdíjasokat, a rokkantakat, a munkanélkülieket társadalmi hul­ladéknak tekintsék. Béki Gabriella úgy vélte, a szociális jogrendszernek új tartalmat kell adni, és minden EP- képviselőnek az egységesítés meg­valósítására kellene törekednie. H. D. M. J. Szakszervezetekkel tárgyalt a kormányfő Bajnai Gordon szerint a lényegben egyetért a kormány a szakszervezetekkel: meg kell védeni az országot a válság hatásaitól. A miniszterelnök ezt azután mondta, hogy szakszervezeti vezetőkkel találkozott. Közölte, ajtaja mindig nyitva áll min­den olyan érdekképviselet előtt, amely azt keresi, hogyan lehet Magyarországot kivezetni a válságból. Bejelentette, hogy 30 milliárd forinttal növelik az átmenetileg csökkentett munkaidőt bevezető cégek támogatási keretét. Pataky Péter azt emelte ki: mindkét fél a munkahelyek megőrzését tartja a válságkezelés alapjának. 3 Morvai Krisztina egy új világrendért küzd Történelmi feladata van a Jobbiknak és Ma­gyarországnak az új, igazságos és emberköz­pontú világrend megteremtésében - jelentette ki Morvai Krisztina, a Jobbik EP-választási listájának vezetője. A párt által rendezett há­romnapos majális első napján Morvai arról is szólt, hogy a június 7-i választáson - s a ké­sőbbiekben is - az általuk elképzelt új világ­nak kell majd összecsapnia a profitorientált, munkásokat kihasználó világgal. A listavezető szerint most rajtuk a sor, hogy megmutassák, mit szeretnének. Egyebek közt visszaszerezni a munka becsületét, reményt adni az embe­reknek, s hazánkat a megfelelő útra terelni. A jelenlegi politikai elit pedig majd elmondhatja, mit gondol „a bíróságon, az utolsó szó jogán”, és celláikban emlékirataik irogatása közben - tette hozzá Morvai. A jogász természetesen be­szédét „magunkfajtázással” nyitotta, s többször is elmondta: „Magyarország a magyaroké.” Morvait a néhány száz fős hallgatóság kitö­rő tapssal fogadta. Szintén nagy elismerésben részesült az előtte felszólaló Z. Kárpát Dániel, aki a szegregációs oktatás bevezetését, a csend­őrség és a halálbüntetés visszaállítását tűzte ki célul. A rendezvényen megjelentek a Nemzeti Érzelmű Motorosok, akik próbakörre vitték a családok ifjabb tagjait; a fiatalokat ugyanígy várta nyilas céllövölde, de kézműves-foglalko­zások is. Népszava-információ Szakszervezeti kitüntetés A Magyar Szakszervezetek Országos Szövet­ségének díját kapta az idén munkatársunk, Szöllősi Ferenc. A munka világának valós problémáit feltáró, szociális érzékenységű írá­sait ismerték el ezzel. Pataky Péter elnök még hat díjat adott át. Angyalföldi Szabó Zoltán festőművész, dr. Cséffán József, a Szegedi Munkaügyi Bíróság elnöke, a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes, Turgonyi Júlia szocio­lógus, a Várpalotai Bányász Fúvószenekar és Závodszky Zoltánná, a Vasas Művelődési Ház igazgatója kapott elismerést. (Népszava) Szili szerint reményt kell adni A válság leküzdéséhez különösen fontos a párbeszéd, az egymásért való küzdelem és az, hogy reményt adjanak az embereknek -jelentette ki Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Pécs szocialista polgármesterjelöltje a baranyai megyeszékhelyen. Szavai szerint a közösségek csak így tudják magukat erőssé tenni abban a viharban, amelyet a gazdasági és bizalmi válság teremtett. Megjegyezte: a rendszerváltás után húsz évvel látszik, hogy a piacgazdaságnak sokan nem nyertesei, hanem vesztesei lettek Magyarországon, és az ország gazdaságát az öt évvel ezelőtti uniós csatlakozás sem tette védetté a világ hatásaival szemben. Megítélése szerint a jövőben együtt­működő közösségekre lenne szükség. (MTI) SZDSZ: sikereket hozott az EU-tagság Sok mindenen lehet és kell is javítani, de Ma­gyarország sokat profitált az EU-csatlakozás­­ból - mondta az SZDSZ EP-kampánynyitóján Szent-Iványi István, a liberálisok listavezetője. Példaként említette, hogy péntektől Németor­szág és Ausztria kivételével a magyarok már minden tagállamban szabadon vállalhatnak munkát, és az idén nincs olyan közberuházás az országban, amely ne kapna uniós támo­gatást, az EU „politikai védőernyője” pedig sokat segített a gazdasági válság hatásainak mérséklésében. Az EP-választás belpolitikai tétjének nevezte, hogy ki lesz a harmadik erő. „Minden egyes SZDSZ-re adott szavazat üzenet, hogy gyűlölködéstől mentes országot akarunk” - mondta. (MTI) Arató nem tudott a hamisításról Nem tudott Arató Gergely, az oktatási mi­nisztérium államtitkára arról, hogy Zuschlag Jánossal közös irodájukban számlákat hamisí­tottak. A szocialista politikus a Zuschlag-per csütörtöki tárgyalásán azt is mondta: nem felel meg a valóságnak, hogy az irodájában számla­tömböket, bélyegzőket látott volna, vagy szóvá tette volna az ott folyó tevékenységet. Ilyes­miről a per korábbi szakaszában Lados István vádlott vallott, s emellett Arató kijelentése után is kitartott. Az ügyészség bűnszervezet tagjaként, különösen nagy kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt nyújtott be vádiratot Zuschlag és 15 társa ellen. (MTI)

Next