Népszava, 2009. június (136. évfolyam, 127-151. szám)
2009-06-02 / 127. szám
NÉPSZAVA 2009. JÚNIUS 2., KEDD BELFÖLD Az uniós tagság sokat segít az ország problémáinak megoldásában mondta Kovács László Orbán Viktor legalább 11 helyre számít Jobboldali egységet vár a június 7-i európai parlamenti választáson Orbán Viktor, aki szerint csak így kerülhető el a „Gyurcsány- Bajnai-korszak" folytatása. A Fidesz elnöke legalább 11 mandátumra számít Brüsszelben, és arra, hogy egy választási győzelem felhatalmazza őt a felelősségre vonásra. Alelnöke, Pokorni Zoltán szerint ez azonban kétélű fegyver, ami ellenük is fordulhat. Ha a jobboldal rest marad, vagy ha az EP-választáson többfelé szavaz, annak csalódás, baloldali győzelem lesz a vége, és a „Gyurcsány-Bajnaikorszak” folytatása - vélte Orbán Viktor az MR1-Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. A Fidesz elnöke szerint pártja számára 11 mandátum „óriási eredmény” lenne, ha annál többet szereznek, az pedig az emberektől „meg a Jóistentől érkező ajándék”. A Fidesznek 60-70 százalékot mérő kutatásokat irreálisnak nevezte, ám megjegyezte: „más hangon és új szavakat használva” beszél majd június 8-án egy szoros Fidesz-győzelem esetén, és „másképp, ha a választásból egy elsöprő népakaratot lehet kiolvasni”. Az uniós forrásokról a pártelnök azt mondta: ma Magyarországon nem tudják kellő gyorsasággal és eredményességgel lehívni ezeket a pénzeket, melyek egy részét inkább presztízsjellegű programokra költik. Óvott ugyanakkor attól, „hogy állandóan abban reménykedjünk, majd valaki mástól kapott vagy megszerzett pénzen lehet megerősödni”. Európában egy ország akkor érhet el jómódot és komoly gazdasági teljesítményt, ha a saját lábára áll, és nem Moszkvára, Brüsszelre, az IMF-re vagy európai pénzekre „ácsingózik” - vélekedett. Orbán szólt az off-shore cégekről is, megjegyezve: máshol is van, hogy gazdag emberek adóparadicsomokba menekítik a pénzeiket, ám „az a civilizációs botrány” csak Magyarországon fordulhat elő, hogy belőlük azután miniszterelnök, pénzügyminiszter, illetve jegybankelnök lesz. Szerinte amíg egy maroknyi milliárdos a gazdasági életben és a politikában is azt csinál, amit akar, „addig nem érezhetjük úgy, hogy az ország a miénk”. Mint mondta, a milliárdosokat vissza kell szorítani oda, ahová egyébként valók.A pártelnök korábban közölte, „torkig van azzal, amikor Magyarországon a jegybankelnök kimenti vagyonát offshore cégekbe, majd megsarcolja az embereket”. Erre Simor András jegybankelnök levélben tudatta Orbánnal, hogy nincs off-shore cége, csak egy külföldi bejegyzésű társasága, amely a helyi jog alapján fizet adót.) A rádióinterjúban Orbán ismét szólt a felelősségre vonásról, mint a „legmélyebbről feltörő, elemi népi igényről”. Úgy vélte, az elszámoltatáshoz mind a népakarat, mind a politikai erkölcsi alap megvan, csak kell még egy választási győzelem. „Készen állok, várom, hogy ez megszülessen” - mondta. Pártja alelnöke viszont a Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy az elszámoltatás „kétélű, mert mérhetetlen indulat halmozódott fel az elmúlt hét év alatt, amelynek nagy része bárki ellen fordulhat”. Pokorni Zoltán szerint „most Bajnait meg Gyurcsányt utálják, de fél év múlva majd minket, ha ezeket az indulatokat felkorbácsoljuk”. A Fidesz másik alelnöke, Varga Mihály pedig egy hétvégi orosházi fórumon arról beszélt, hogy az EP-választás egy második szociális népszavazás lesz Magyarországon. Az MDF az EP-választás egyik legfontosabb kérdésének viszont az oktatást tartja - erről a fórum listavezetője beszélt a hétvégén. Bokros Lajos azt mondta, az MDF nem európai, hanem világszínvonalú oktatást szeretne, s nem csak Magyarországon, hanem Európa-szerte. Szerinte arra van szükség, hogy Magyarország felzárkózzon az EU élvonalába, de az uniónak is meg kell erősítenie a maga versenyképességét, hogy ne szakadjon le más térségektől. Az Európai Bizottság adó- és vámügyi biztosa pedig arról beszélt: az EP-kampány gyengéje, hogy nem használja ki azt a lehetőséget, hogy legalább ötévente egyszer az európai integrációról beszéljenek az emberek. Kovács László a Ki mit tud az Európai Unióról? verseny döntőjén azt hangoztatta: az ország sorsa összefügg az európai integrációval, az EU-tagság sokat segít a problémák megoldásában, Magyarország uniós tagsága pedig az ország mai helyzetében sem a probléma, hanem a megoldás része. Az SZDSZ EP-listavezetője a párt Európa-napján kijelentette: készen áll a kampányvitára, és örül annak, hogy európai politikai kérdések is szóba kerülnek a kampányban, nem csak belpolitikai témák. Szent-Iványi István beszélt arról is: az Európa Tanács rasszizmus és idegengyűlölet elleni kerethatározatát a tagállamoknak 2010 novemberéig kell átültetniük a saját joggyakorlatukba, s az SZDSZ azt szeretné, ha a hazai szabályozás hatékony lenne és összhangban állna az alkotmányossággal, valamint az európai joggyakorlattal. Azt is mondta, akkor lesz erős azoknak a hangja, akiknek elegük van az acsarkodásból és gyűlölködésből, ha az SZDSZ-t többen támogatják, mint a „szélsőséges, uszító pártot”. Népszava-információ A vasárnapi voksoláshoz szükséges szavazólapokat már kinyomtatták Fotó: Szalmás Péter Merkel és Sarkozy részvételre buzdít Közös felhívásában minél nagyobb részvételre szólította fel az európai polgárokat az EP-választásokon a német kancellár és a francia elnök. Angela Merkel és Nicolas Sarkozy úgy vélte, hogy az erős Európa nem nélkülözheti az állampolgárok közreműködését. A Németországban zajló EP-kampány egyik fő témája egyébként Törökország és az unió jövőbeni viszonya. Martin Schulz, az EP szocialista frakciójának vezetője, egyben a Német Szociáldemokrata Párt listavezetője felszólította Angela Merkelt, hogy tegye egyértelművé álláspontját e kérdésben. Eközben a kormányzó brit Munkáspárt a legfrissebb felmérés szerint nemcsak minden eddiginél népszerűtlenebb, de az EP-választáson részvételüket jelzők körében a második helyre jött fel az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja, amelynek első számú politikai programja Nagy-Britannia kivezetése az unióból. Az egyik legfiatalabb EU-tag Romániában az ország parlamentjéből kiszorult nacionalista pártok megerősödését eredményezheti a júniusi EP-voksolás, amelyen biztos befutónak tűnik a közös listát indító, szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt és a viszonylag új alakulatnak számító, szélsőjobboldali Új Generáció Pártja. Önkormányzatokon keresztül szerezne hatalmat a Fidesz Bár mostanáig Orbán Viktor nem vett részt az ellenzéki párt európai parlamenti kampányában, a finisben a Fidesz-elnök országjárásra indul. Ma Zalaegerszegre és Szombathelyre látogat, holnap Győrben és Székesfehérvárott várja a híveket, csütörtökön pedig Nyíregyházán, illetve Egerben mond beszédet. Mint a pártban közölték, ezúttal Budapesten nem lesz kampányzáró rendezvény. Annál is inkább, mert úgy gondolják, hogy a múlt pénteki önkormányzati fórumon Orbán már elmondta a legfontosabb dolgokat. A Fidesz kommunikációjának középpontjában mostanáig az állt, hogy nemet mondjon a kormány elképzeléseire és intézkedéseire. A pártnak ez a stratégiája azonban az EP-választás után várhatóan megváltozik - értesültünk fideszes körökből. Az ellenzéki párt - amennyiben nem sikerül a kormányt a nyáron megbuktatni - az önkormányzatokon keresztül próbál meg majd nyomást gyakorolni. Elsősorban olyan településeken próbálják meg átvenni a hatalmat, amelyeken ugyan szocialista a polgármester, de a testületben többséget élvez a jobboldal. Ilyen többek között Székesfehérvár, ahol Warvasovszky Tihamér polgármester a fideszes többségű önkormányzattal birkózik most már hosszú hónapok óta. Az elképzelések szerint, hogy ha az ilyen önkormányzatokban meg lehetne buktatni a polgármestereket, akkor úgymond dominószerűen dőlhet össze minden, és végül biztosan megbukik a kormány. Állítólag Pécs minta a Fidesz számára, a baranyai megyeszékhelyen ugyanis Páva Zsolt győzelme óta elolvadt a szocialista többség. Székesfehérvárott azért - mint mondják - nehezebb lenne a dolguk, hiszen az MSZP-s polgármester a legújabb felmérések szerint sokkal népszerűbb, mint Cser-Palkovics András, a jobboldali frakció vezetője. Ellenzéki politikusok lapunknak azt mondták, nem véletlenül kérte Orbán a múlt pénteken a jobboldali polgármestereket arra, készítsék el a saját helyi kormányzati programjaikat, és a települések álljanak készen, hátha az idén mégis megtartják az előrehozott választást. F. Á. Az ellenzéki párt mindent meg akar tenni azért, hogy idő előtt megszerezze az ország vezetését Adatokat szerzett a két nagy párt Összesen három párt, az MSZP, a Fidesz és a Jobbik kérte a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától a névjegyzékben szereplő választópolgárok névés lakcímadatait. A hét végi európai parlamenti választásra listát állító pártok május 18 óta kérhetik ki - térítés ellenében - az adatokat. A törvény azért biztosít lehetőséget erre, hogy a pártok a választás kampányában közvetlenül is megszólíthassák az embereket. Az ugyan megtiltható, hogy valakinek az adatát marketingcélra kiadják, de ez a korlátozás nem vonatkozik a választással összefüggésben kért adatokra. Emiatt korábban többen az adatvédelmi biztoshoz fordultak, kifogásolva, hogy névre szóló kampányleveleket kaptak, noha korlátozták, illetve megtiltották személyes adataik kiadását. Az eddigi összesítésekből az derül ki, hogy az MSZP és a Fidesz az ország minden választópolgárának családi és utónevét, valamint lakcímét választókerületi körzetinformációkkal együtt mágneses adathordozón igényelte. A Jobbik csak Budapest V. kerületének bizonyos választókörei esetében tette ezt meg. Ami a díjakat illeti, az elektronikus adathordozó esetében nevenként 3,3 forintot kell fizetni, vagyis 8 millió választópolgárral számolva ez 26,4 millió forintot jelent. Az adatokhoz hozzá lehet férni úgy is, ha valamelyik párt a közszemlére tett névjegyzék másolatát kéri az egyes településeken a helyi választási iroda vezetőjétől, azaz a jegyzőtől, ekkor a névjegyzék másolata A/4-es formátumban laponként 10,2 forintba kerül. Mindez ismét felvetheti a kampányfinanszírozás kérdését, ugyanis például a Fidesz már jelezte, hogy legfeljebb 100 millió forintot költ EP-kampányára. Ám meglehetősen nehezen fognak beleférni a keretbe, ha a különböző hirdetések, plakátok, szórólapok mellett önmagában a választópolgárok adataiért 26,4 millió forintot fizetnek. Persze ez nemcsak a legnagyobb ellenzéki pártra igaz. Még egy problémát felvet az adatok kikérése. Azokat ugyanis a pártok kizárólag a választási kampány céljára használhatják, és legkésőbb a szavazás napján, vagyis jövő vasárnap meg kell semmisíteniük. Kérdés, hogy a pártok ezt valóban megteszik-e. Több szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy az adatokat egyes pártok könnyen felhasználhatják adatbázis-építésre. Az SZDSZ éppen a napokban aggódott amiatt, hogy a Fidesz több mint fél tucat országos aláírásgyűjtést szervezett az elmúlt években, és ezekkel minden bizonnyal az elsődleges - de nem elképzelhetetlen, hogy kizárólagos - céljuk az adatbázis-építés volt. Népszava-információ 3 Több a munkára képes segélyezett, mint hitték Több embernek kell munkát vagy képzés biztosítani az Út a munkához programban, mint amire számítottak. Legalább 160 000 tartósan munkanélküli minimum 90 napos alkalmazását kell megoldani - tájékoztatta lapunkat a program miniszteri megbízottja. Szűcs Erika (képünkön) elmondta, a mintegy 200 munkaszervező foglalkoztatásához kiírt pályázat késése miatt egyes településeken csak június végén veszik föl a munkát az irányítók. Az önkormányzatoknak gondot okozott, hogy noha a korábbinál több közmunkást kell alkalmazniuk, nincs elég munkaeszköz. A problémát orvosoló projekteket már kiírták. A miniszteri megbízott megemlítette, hogy néhány településen a képzésre kötelezetteket már májusban iskolapadba akarták ültetni, de ő megakadályozza ezt. A szeptemberi kezdést támogatja, ugyanis őszig sokan alkalmi munkával egészítik ki a keresetüket. A tapasztalatokról annyit mondott: a közmunkára kötelezettek munkavégzési hajlandóságáról pozitív visszajelzéseket kapott, sokan végleges állást szeretnének. A közfoglalkoztatás szervezése sok helyen összekapcsolódott a piaciérték-termeléssel. Tolna megyében például a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó szövetkezetekben korábban vásárolták a gyümölcsszedéshez használatos ládákat, most helyben készítik el ezeket, ami több embernek nyújt munkát. Mint megírtuk: segély helyett közfoglalkoztatás és képzés - ez a lényege a szociális és foglalkoztatási törvény januártól életbe lépett módosításának, amely az Út a munkához program néven vált ismertté. Lényege, hogy a munkaképes, korábban segélyezettek vagy munkát és azért bért, vagy rendelkezésre állási támogatást kapnak. Kizárólag az 55 éven felüliek, a tartósan betegek és azok a szülők jogosultak továbbra is segélyre, akik gyermekeinek az önkormányzat nem biztosít bölcsődei vagy óvodai ellátást. Azokat az 35 év alattiakat, akik nem végezték el az általános iskolát, nem közfoglalkoztatásra, hanem képzésre kötelezik. Muhari Judit Kampánycsendben ülésezik az MSZP Az európai parlamenti (EP) választások előtt egy nappal, a kampánycsend idején tart ülést az MSZP országos választmánya. A testület napirendjén szerepel azoknak a szempontoknak az eldöntése, amelyek alapján az MSZP kiválasztja jelöltjeit a 2010-es országgyűlési képviselőválasztás országos listájára. A távirati iroda információi szerint a választmányi ülésen Bajnai Gordon beszámol a kormány további lépéseiről, de valószínűleg megkerülhetetlen téma lesz a vasárnapi EP-választás is. (MTI) Történelmi iratokról kérdik Bajnait írásbeli kérdést nyújtott be Bajnai Gordon miniszterelnöknek Gulyás József. Arról érdeklődik az SZDSZ-es képviselő, mikor terjeszti be a kormány az „eltitkolt múltunk” megismerhetőségét célzó törvényjavaslatot, s hogy a kormányfő elkötelezett-e abban, hogy a megfelelő jogszabály előkészítésével az Országgyűlés végre megnyugtatóan rendezze az állambiztonsági iratok nyilvánosságát. Gulyás József szerint fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az UNESCO 1992/93-ban állásfoglalást adott ki, amelyben kötelezte a tagállamokat a múlt feltárására. A képviselő írásban vár választ a kormányfőtől. (MTI) Magyar hősökre emlékeztek Országszerte megemlékezéseket tartottak a Magyar Hősök Emlékünnepe alkalmából. Szekeres Imre honvédelmi miniszter Budapesten a Hősök terén, a Nemzeti Hősök Emlékművénél koszorúzott. A magyar történelem hőseit méltatta, s arról beszélt, hogy hazánk fennmaradása az egykori honfitársaink százezreinek cselekedetén múlott. Kitért arra is: olyan országot akarnak, amelynek fennmaradásához nincs szükség további áldozatokra. Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke (képünkön) a rákoskeresztúri Újköztemetőben, a Magyar Katonahősök Emlékművénél kiemelte: nagy lépés, hogy hosszú szünet után lehet újra emlékezni a hősökre, a hazáért életüket áldozó katonákra. Az Országgyűlés 2001-ben iktatta törvénybe a Magyar Hősök Emlékünnepét. 1925 és 1944 között nemzeti ünnep volt ez nap, ám a II. világháború után politikai üzenete és eszmeisége miatt a megemlékezést tiltották. (MTI)