Népszava, 2009. június (136. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-02 / 127. szám

NÉPSZAVA 2009. JÚNIUS 2., KEDD BELFÖLD Az uniós tagság sokat segít az ország problémáinak megoldásában mondta Kovács László Orbán Viktor legalább 11 helyre számít Jobboldali egységet vár a június 7-i európai parlamenti választá­son Orbán Viktor, aki szerint csak így kerülhető el a „Gyurcsány- Bajnai-korszak" folytatása. A Fidesz elnöke legalább 11 mandá­tumra számít Brüsszelben, és ar­ra, hogy egy választási győzelem felhatalmazza őt a felelősségre vonásra. Alelnöke, Pokorni Zoltán szerint ez azonban kétélű fegyver, ami ellenük is fordulhat. Ha a jobboldal rest marad, vagy ha az EP-választáson többfelé szavaz, annak csalódás, baloldali győzelem lesz a vége, és a „Gyurcsány-Bajnai­­korszak” folytatása - vélte Orbán Viktor az MR1-Kossuth Rádió Va­sárnapi újság című műsorában. A Fi­desz elnöke szerint pártja számára 11 mandátum „óriási eredmény” lenne, ha annál többet szereznek, az pedig az emberektől „meg a Jóistentől érkező ajándék”. A Fidesznek 60-70 százalékot mérő kutatásokat irreális­nak nevezte, ám megjegyezte: „más hangon és új szavakat használva” beszél majd június 8-án egy szoros Fidesz-győzelem esetén, és „más­képp, ha a választásból egy elsöprő népakaratot lehet kiolvasni”. Az uniós forrásokról a pártelnök azt mondta: ma Magyarországon nem tudják kellő gyorsasággal és eredményességgel lehívni ezeket a pénzeket, melyek egy részét inkább presztízsjellegű programokra köl­tik. Óvott ugyanakkor attól, „hogy állandóan abban reménykedjünk, majd valaki mástól kapott vagy meg­szerzett pénzen lehet megerősödni”. Európában egy ország akkor érhet el jómódot és komoly gazdasági telje­sítményt, ha a saját lábára áll, és nem Moszkvára, Brüsszelre, az IMF-re vagy európai pénzekre „ácsingózik” - vélekedett. Orbán szólt az off-shore cégek­ről is, megjegyezve: máshol is van, hogy gazdag emberek adóparadi­csomokba menekítik a pénzeiket, ám „az a civilizációs botrány” csak Magyarországon fordulhat elő, hogy belőlük azután miniszterelnök, pénz­ügyminiszter, illetve jegybankelnök lesz. Szerinte amíg egy maroknyi milliárdos­­ a gazdasági életben és a politikában is­­ azt csinál, amit akar, „addig nem érezhetjük úgy, hogy az ország a miénk”. Mint mondta, a milliárdosokat vissza kell szoríta­ni oda, ahová egyébként valók.­­A pártelnök korábban közölte, „torkig van azzal, amikor Magyarországon a jegybankelnök kimenti vagyonát off­shore cégekbe, majd megsarcolja az embereket”. Erre Simor András jegy­bankelnök levélben tudatta Orbánnal, hogy nincs off-shore cége, csak egy külföldi bejegyzésű társasága, amely a helyi jog alapján fizet adót.) A rádióinterjúban Orbán ismét szólt a felelősségre vonásról, mint a „legmélyebbről feltörő, elemi népi igényről”. Úgy vélte, az elszámol­tatáshoz mind a népakarat, mind a politikai erkölcsi alap megvan, csak kell még egy választási győzelem. „Készen állok, várom, hogy ez meg­szülessen” - mondta. Pártja alelnöke viszont a Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy az elszámoltatás „kétélű, mert mérhetetlen indulat halmozódott fel az elmúlt hét év alatt, amelynek nagy része bárki ellen fordulhat”. Pokorni Zoltán szerint „most Bajnait meg Gyurcsányt utálják, de fél év múlva majd minket, ha ezeket az indulatokat felkorbácsoljuk”. A Fidesz másik alel­nöke, Varga Mihály pedig egy hétvégi orosházi fórumon arról beszélt, hogy az EP-választás egy második szociális népszavazás lesz Magyarországon. Az MDF az EP-választás egyik legfontosabb kérdésének viszont az oktatást tartja - erről a fórum lista­vezetője beszélt a hétvégén. Bokros Lajos azt mondta, az MDF nem euró­pai, hanem világszínvonalú oktatást szeretne, s nem csak Magyarorszá­gon, hanem Európa-szerte. Szerinte arra van szükség, hogy Magyaror­szág felzárkózzon az EU élvonalába, de az uniónak is meg kell erősítenie a maga versenyképességét, hogy ne szakadjon le más térségektől. Az Európai Bizottság adó- és vámügyi biztosa pedig arról beszélt: az EP-kampány gyengéje, hogy nem használja ki azt a lehetőséget, hogy legalább ötévente egyszer az európai integrációról beszéljenek az embe­rek. Kovács László a Ki mit tud az Európai Unióról? verseny döntőjén azt hangoztatta: az ország sorsa összefügg az európai integrációval, az EU-tagság sokat segít a problé­mák megoldásában, Magyarország uniós tagsága pedig az ország mai helyzetében sem a probléma, hanem a megoldás része. Az SZDSZ EP-listavezetője a párt Európa-napján kijelentette: készen áll a kampányvitára, és örül annak, hogy európai politikai kérdések is szóba kerülnek a kampányban, nem csak belpolitikai témák. Szent-Iványi István beszélt arról is: az Európa Ta­nács rasszizmus és idegengyűlölet el­leni kerethatározatát a tagállamoknak 2010 novemberéig kell átültetniük a saját joggyakorlatukba, s az SZDSZ azt szeretné, ha a hazai szabályozás hatékony lenne és összhangban állna az alkotmányossággal, valamint az európai joggyakorlattal. Azt is mond­ta, akkor lesz erős azoknak a hangja, akiknek elegük van az acsarkodásból és gyűlölködésből, ha az SZDSZ-t töb­ben támogatják, mint a „szélsőséges, uszító pártot”. Népszava-információ A vasárnapi voksoláshoz szükséges szavazólapokat már kinyomtatták Fotó: Szalmás Péter Merkel és Sarkozy részvételre buzdít Közös felhívásában minél nagyobb részvételre szólította fel az európai polgárokat az EP-választásokon a német kancellár és a francia elnök. Angela Merkel és Nicolas Sarkozy úgy vélte, hogy az erős Európa nem nélkülözheti az állampolgárok közremű­ködését. A Németországban zajló EP-kampány egyik fő témája egyébként Törökország és az unió jövőbeni viszonya. Martin Schulz, az EP szocialista frakciójának vezetője, egyben a Német Szociáldemokrata Párt listavezetője felszólította Angela Merkelt, hogy tegye egyértelművé álláspontját e kérdésben. Eközben a kormányzó brit Munkáspárt a legfrissebb felmérés szerint nemcsak minden eddiginél népszerűtlenebb, de az EP-válasz­­táson részvételüket jelzők körében a második helyre jött fel az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja, amelynek első számú politikai programja Nagy-Britannia kivezetése az unióból. Az egyik legfiatalabb EU-tag Romániában az ország parlament­jéből kiszorult nacionalista pártok megerősödését eredmé­nyezheti a júniusi EP-voksolás, amelyen biztos befutónak tűnik a közös listát indító, szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt és a viszonylag új alakulatnak számító, szélsőjobboldali Új Generáció Pártja. Önkormányzatokon keresztül szerezne hatalmat a Fidesz Bár mostanáig Orbán Viktor nem vett részt az ellenzéki párt európai parlamenti kampányában, a finisben a Fidesz-elnök országjárásra indul. Ma Zalaegerszegre és Szombathelyre látogat, holnap Győrben és Székesfe­hérvárott várja a híveket, csütörtökön pedig Nyíregyházán, illetve Egerben mond beszédet. Mint a pártban kö­zölték, ezúttal Budapesten nem lesz kampányzá­ró rendezvény. Annál is inkább, mert úgy gon­dolják, hogy a múlt pénteki önkormányzati fórumon Orbán már elmondta a leg­fontosabb dolgokat. A Fidesz kommunikációjának kö­zéppontjában mostanáig az állt, hogy nemet mondjon a kormány elképzelé­seire és intézkedéseire. A pártnak ez a stratégiája azonban az EP-választás után várhatóan megváltozik - érte­sültünk fideszes körökből. Az ellen­zéki párt - amennyiben nem sikerül a kormányt a nyáron megbuktatni - az önkormányzatokon keresztül próbál meg majd nyomást gyakorolni. Első­sorban olyan településeken próbálják meg átvenni a hatalmat, amelyeken ugyan szocialista a polgármester, de a testületben többséget élvez a jobb­oldal. Ilyen többek között Székesfe­hérvár, ahol Warvasovszky Tihamér polgármester a fideszes többségű önkormányzattal birkózik most már hosszú hónapok óta. Az elképzelé­sek szerint, hogy ha az ilyen önkor­mányzatokban meg lehetne buktatni a polgármestereket, akkor úgymond dominószerűen dőlhet össze min­den, és végül biz­tosan megbukik a kormány. Állító­lag Pécs minta a Fidesz számára, a baranyai me­gyeszékhelyen ugyanis Páva Zsolt győzelme óta elolvadt a szocialista többség. Szé­kesfehérvárott azért - mint mondják - nehezebb lenne a dolguk, hiszen az MSZP-s polgármester a legújabb felmérések szerint sokkal népsze­rűbb, mint Cser-Palkovics András, a jobboldali frakció vezetője. Ellenzéki politikusok lapunknak azt mondták, nem véletlenül kérte Orbán a múlt pénteken a jobboldali polgármestereket arra, készítsék el a saját helyi kormányzati programjai­kat, és a települések álljanak készen, hátha az idén mégis megtartják az előrehozott választást. F. Á. Az ellenzéki párt mindent meg akar tenni azért, hogy idő előtt megszerezze az ország vezetését Adatokat szerzett a két nagy párt Összesen három párt, az MSZP, a Fi­desz és a Jobbik kérte a Közigazgatá­si és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától a névjegyzék­ben szereplő választópolgárok név­és lakcímadatait. A hét végi európai parlamenti választásra listát állító pártok május 18 óta kérhetik ki - té­rítés ellenében - az adatokat. A tör­vény azért biztosít lehetőséget erre, hogy a pártok a választás kampányá­ban közvetlenül is megszólíthassák az embereket. Az ugyan megtiltható, hogy valakinek az adatát marketing­­célra kiadják, de ez a korlátozás nem vonatkozik a választással összefüg­gésben kért adatokra. Emiatt koráb­ban többen az adatvédelmi biztoshoz fordultak, kifogásolva, hogy névre szóló kampányleveleket kaptak, no­ha korlátozták, illetve megtiltották személyes adataik kiadását. Az eddigi összesítésekből az de­rül ki, hogy az MSZP és a Fidesz az ország minden választópolgárá­nak családi és utónevét, valamint lakcímét választókerületi körzetin­formációkkal együtt mágneses adat­hordozón igényelte. A Jobbik csak Budapest V. kerületének bizonyos választókörei esetében tette ezt meg. Ami a díjakat illeti, az elektronikus adathordozó esetében nevenként 3,3 forintot kell fizetni, vagyis 8 millió választópolgárral számolva ez 26,4 millió forintot jelent. Az adatok­hoz hozzá lehet férni úgy is, ha valamelyik párt a közszemlére tett névjegyzék másolatát kéri az egyes településeken a helyi választási iroda vezetőjétől, azaz a jegyzőtől, ekkor a névjegyzék másolata A/4-es formátumban laponként 10,2 forint­ba kerül. Mindez ismét felvetheti a kampányfinanszírozás kérdését, ugyanis például a Fidesz már jelezte, hogy legfeljebb 100 millió forintot költ EP-kampányára. Ám meglehe­tősen nehezen fognak beleférni a keretbe, ha a különböző hirdetések, plakátok, szórólapok mellett önma­gában a választópolgárok adataiért 26,4 millió forintot fizetnek. Persze ez nemcsak a legnagyobb ellenzéki pártra igaz. Még egy problémát felvet az ada­tok kikérése. Azokat ugyanis a pár­tok kizárólag a választási kampány céljára használhatják, és legkésőbb a szavazás napján, vagyis jövő va­sárnap meg kell semmisíteniük. Kérdés, hogy a pártok ezt valóban megteszik-e. Több szakértő arra hív­ta fel a figyelmet, hogy az adatokat egyes pártok könnyen felhasználhat­ják adatbázis-építésre. Az SZDSZ éppen a napokban aggódott amiatt, hogy a Fidesz több mint fél tucat or­szágos aláírásgyűjtést szervezett az elmúlt években, és ezekkel minden bizonnyal az elsődleges - de nem elképzelhetetlen, hogy kizárólagos - céljuk az adatbázis-építés volt. Népszava-információ 3 Több a munkára képes segélyezett, mint hitték Több embernek kell munkát vagy képzés biztosítani az Út a mun­kához programban, mint amire számítot­tak. Legalább 160 000 tartósan munkanélküli minimum 90 napos alkalmazását kell meg­oldani - tájékoztatta lapunkat a program miniszteri megbízott­ja. Szűcs Erika (képünkön) elmondta, a mintegy 200 munkaszervező foglalkoztatásához kiírt pályázat késése miatt egyes településeken csak június végén veszik föl a munkát az irányítók. Az önkormányzatoknak gondot okozott, hogy noha a korábbinál több közmunkást kell alkal­mazniuk, nincs elég munkaeszköz. A problémát orvosoló projekteket már kiírták. A miniszteri megbízott megemlítette, hogy néhány településen a képzésre kötelezetteket már májusban iskolapadba akarták ültetni, de ő megakadályozza ezt. A szeptemberi kezdést támogatja, ugyanis őszig sokan alkalmi munká­val egészítik ki a keresetüket. A tapasztalatok­ról annyit mondott: a közmunkára kötelezettek munkavégzési hajlandóságáról pozitív vissza­jelzéseket kapott, sokan végleges állást sze­retnének. A közfoglalkoztatás szervezése sok helyen összekapcsolódott a piaciérték-termelés­­sel. Tolna megyében például a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó szövetkezetekben koráb­ban vásárolták a gyümölcsszedéshez használa­tos ládákat, most helyben készítik el ezeket, ami több embernek nyújt munkát. Mint megírtuk: segély helyett közfoglal­koztatás és képzés - ez a lényege a szociális és foglalkoztatási törvény januártól életbe lé­pett módosításának, amely az Út a munkához program néven vált ismertté. Lényege, hogy a munkaképes, korábban segélyezettek vagy munkát és azért bért, vagy rendelkezésre állási támogatást kapnak. Kizárólag az 55 éven felü­liek, a tartósan betegek és azok a szülők jogo­sultak továbbra is segélyre, akik gyermekeinek az önkormányzat nem biztosít bölcsődei vagy óvodai ellátást. Azokat az 35 év alattiakat, akik nem végezték el az általános iskolát, nem köz­foglalkoztatásra, hanem képzésre kötelezik. Muhari Judit Kampánycsendben ülésezik az MSZP Az európai parlamenti (EP) választások előtt egy nappal, a kampánycsend idején tart ülést az MSZP országos választmánya. A testület napi­rendjén szerepel azoknak a szempontoknak az eldöntése, amelyek alapján az MSZP kiválasztja jelöltjeit a 2010-es országgyűlési képviselő­­választás országos listájára. A távirati iroda információi szerint a választmányi ülésen Bajnai Gordon beszámol a kormány további lépéseiről, de valószínűleg megkerülhetetlen téma lesz a vasárnapi EP-választás is. (MTI) Történelmi iratokról kérdik Bajnait írásbeli kérdést nyújtott be Bajnai Gordon miniszterelnöknek Gulyás József. Arról érdeklődik az SZDSZ-es képviselő, mikor terjeszti be a kormány az „eltitkolt múltunk” megismerhetőségét célzó törvényjavaslatot, s hogy a kormányfő elkötelezett-e abban, hogy a megfelelő jogszabály előkészítésével az Or­szággyűlés végre megnyugtatóan rendezze az állambiztonsági iratok nyilvánosságát. Gulyás József szerint fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az UNESCO 1992/93-ban állásfoglalást adott ki, amelyben kötelezte a tagállamokat a múlt feltárására. A képviselő írásban vár választ a kormányfőtől. (MTI) Magyar hősökre emlékeztek Országszerte megemlékezéseket tartottak a Magyar Hősök Emlékünnepe alkalmából. Szekeres Imre honvédelmi miniszter Budapes­ten a Hősök terén, a Nemzeti Hősök Emlékművénél ko­szorúzott. A magyar történelem hőseit méltatta, s arról beszélt, hogy hazánk fennma­radása az egykori honfitársaink százezreinek cselekedetén múlott. Kitért arra is: olyan országot akarnak, amelynek fennmaradásához nincs szükség további áldozatokra. Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke (képünkön) a rákoskeresztúri Újköztemetőben, a Magyar Katonahősök Emlékművénél kiemelte: nagy lépés, hogy hosszú szünet után lehet újra emlékezni a hősökre, a hazáért életüket áldozó katonákra. Az Országgyűlés 2001-ben iktatta törvénybe a Magyar Hősök Emlékünnepét. 1925 és 1944 között nemzeti ünnep volt ez nap, ám a II. világháború után politikai üzenete és eszmei­sége miatt a megemlékezést tiltották. (MTI)

Next