Népszava, 2009. augusztus (136. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-01 / 179. szám

2 Sopronba látogat a német kancellár „Angela Merkel részt vesz a páneurópai piknik 20. évfor­dulója alkalmából Sopronban tartan­dó augusztus 19-i emlékünnepségen. A német kancellár ezzel a látogatással kívánja kifejezni, milyen nagyra érté­keli Magyarország kiemelkedő hozzájárulását Németország - és Európa - szabadságához és egységéhez” - hangsúlyozta a német kancellár külpolitikai tanácsadója. Christoph Heusgen Helmut Kohl volt kancellárt idézve emlékeztetett: nem vé­letlenül mondják azt Németországban, hogy a Brandenburgi kapu alatti föld magyar föld. Európai kérdéseket érintve Merkel kancel­lár külpolitikai tanácsadója hangsúlyozta: Németország nagy aggodalommal szemléli a szélsőjobboldali pártok és csoportok európai parlamenti választási sikereit, bármelyik euró­pai uniós tagállamról is legyen szó. A lisszaboni szerződéssel kapcsolatos német alkotmánybírósági határozat nyomán az or­szágban kialakult vitára utalva a tanácsadó arra hívta fel a figyelmet: a németek meggyőződéses európaiak. Úgy értékelte: az alkotmánybíróság június végi határozatával szabaddá tette az utat a szerződés németországi ratifikálásához. Vége­zetül a közelgő németországi választások kap­csán annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az alapvető német külpolitikai konszen­zus a jövőben is fennmarad. MTI-információ Tárgyalás a szlovén-horvát határról Jadranka Kosor horvát és Borut Pahor szlovén miniszterelnök tegnapi horvátországi találko­zójukon egyelőre csak annyiban állapodtak meg, hogy tárgyalásaikat folytatni fogják. A két ország közti vita tárgyát az Adria-parti Piráni-öböl hovatartozása képezi. Ljubljana a jelenlegi helyzetben nem érzi biztosnak azt, hogy hajói ott akadálytalanul kijuthatnak a tengerre, s amíg ez a kérdés nem tisztázódik, akadályozza Horvátország uniós csatlakozását. A megállapodás esélyeit illetően mindkét kor­mányfő derűlátóan nyilatkozott. (Népszava) Mindenfelé nyitott moldovai politikus Mindenkivel, még a hatalmon lévő kommunistákkal is tárgyalna a kormányalakításról Marian Lupu, az ellenzéki Moldovai Demokrata Párt elnöke (képünkön). A szerdán tartott parlamenti válasz­tásokon az ellenzék valamivel több mandátumot szerzett, mint a kommunisták, vagyis ha összefog, képes a kormányalakításra. Az elnökválasztásra azonban nem, holott be kellene tölteni a kommunista Vladimir Voronin üresen maradt helyét. Ehhez meg kellene nyerni a kommu­nisták legalább részleges támogatását. Az ellenzék reméli, hogy Lupu képes lesz erre, hiszen nem is olyan régen még ő is közéjük tartozott. (Népszava) Felbomolhat a román koalíció Román sajtóvélemények szerint akár az orszá­got kormányzó koalíció is felbomolhat, olyan hevesek az ellentétek a Demokrata Liberális Párt (PD-L) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) között az oktatási reform kérdésében. A román tájékoztatási eszközök pénteken idézték a demokraták által támogatott Traian Basescu államfőt, aki bírálta Ecaterina Andronescu szociáldemokrata oktatási minisztert a tanügyi reform „hátráltatása” miatt. A 2004 decembe­rében államfővé választott Basescu - akinek az év végén jár le a mandátuma - az elnöki hivatal keretében egy szakértői bizottságot hozott létre korábban. Ez a testület kidolgozott egy oktatási törvénycsomagot, amelyet most a szociáldemokraták oktatási minisztere nem fogadott el. (Népszava) Chávez korlátozná a sajtószabadságot Miután elérte, hogy akár életfogytiglan Venezuela elnöke maradhasson, a baloldali populista Hugo Chávez a jelek szerint újabb lépést akar tenni a diktatúra kiépítése felé. Főügyésze, Luisa Ortega Dias a caracasi parlament elé terjesztett egy törvényjavaslatot, amely ha elfogadják, alaposan beszűkítheti a sajtószabadságot. Eszerint büntethetők lesznek azok a médiatulajdonosok, akiknek lapja, televíziója vagy rádiója pánikkeltésre vagy a köznyugalom megzavarására alkalmas híreket tesz közzé. A törvényjavaslat elfogadására megvan minden esély, hiszen Chávezéknek többségük van a parlamentben. (Népszava) VILÁG 2009. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT NÉPSZAVA Washington Izraelt kívánja megnyugtatni a kilátásba helyezett intézkedésekkel • Újabb szankciókkal fenyegetik Iránt Az amerikaiak tervei szerint ha Irán szeptemberig nem jut meg­egyezésre a Nyugattal atomfegy­verkezése feladásáról, fokozato­san egyre súlyosabb gazdasági szankciókat fognak bevezetni ellene. Első lépésként korlátozni fogják az Iránnak szánt olajfino­mító-technika szállítását, azután szankciókat léptetnek életbe az Iránnal kereskedő gazdasági tár­saságok ellen. Az amerikaiak ugyanakkor nyo­mást fognak gyakorolni azokra az országokra, amelyek megpróbálják elfoglalni a helyüket az Iránnal fenn­tartott gazdasági kapcsolatok terén. Egy későbbi szakaszban megtiltják az iráni hajók horgonyzását amerikai és európai kikötőkben, majd kiszéle­sítik a tiltást az iráni repülőgépek leszállására amerikai és európai légikikötőkben. E tervek részleteiről a múlt héten Izraelben járó amerikai diplomaták tájékoztatták az izraeli vezetőket. Az információ fő célja az izraeli vezetők megnyugtatása volt, nehogy önálló katonai akciót kezdeményezzenek Irán ellen. Az izraeliek attól tartot­tak, hogy az amerikaiak elhanya­golják az iráni problémát, és ezért fontolgatták a saját katonai csapás gondolatát. Mahmúd Abbász palesztin kormá­nya a palesztin-izraeli tárgyalásokat csak a Fatah-mozgalom jövő heti kongresszusa után szeretné újraindí­tani. Ott akarják a Fatah új vezető­ségét megválasztani. A kongresszus megrendezése azonban veszélybe került, mert a Hamász csak akkor hajlandó a gázai Fatah-kü­ldöttek­­nek lehetővé tenni a részvételt, ha a Fatah a Nyugati parton szabadon bocsátja a letartóztatott Hamász-ak­­tivistákat. Abbász megígérte ugyan, hogy a kongresszus után szabadon bocsátják a Hamász-tagokat, de a szélsőséges szervezet vezetősége azt követeli, hogy ezt még a kongresszus előtt tegyék meg. Benjamin Netanjahu izraeli mi­niszterelnök három hónappal elha­lasztotta az illegálisan Izraelben tar­tózkodó vendégmunkások Izraelben született gyerekeinek kiutasítását. A kiutasítás szándéka általános felhá­borodást keltett, hiszen a gyerekek Izraelben születtek. Politikusok és újságírók - akikhez Simon Peresz államelnök is csatlakozott - a zsidó erkölccsel és a zsidók történelmi tapasztalatával ellentétesnek minő­sítették a kiutasítás szándékát. Az elkövetkező három hónapban meg­oldást próbálnak találni legalább azoknak a vendégmunkásoknak Izraelben maradására, akiknek gye­rekei Izraelben születtek. Yehuda Lahav (Tel-Aviv) Továbbra is büntetésben marad Damaszkusz Az amerikai elnök néhány közelmúltbeli „pozitív fejlemény" dacára jóváhagyta a Szíria ellen érvényben lévő amerikai büntetőintézkedések egy évvel való meg­hosszabbítását. Barack Obama helyi idő szerint csütörtökön Washingtonban azzal indokolta a döntést, hogy Szíriából továbbra is próbálják ingataggá tenni Libanont. A még Bush által 2004-ben bevezetett szankciók tiltják a Szíriába irányuló fegyver­­exportot, a Szíriai légitársaságok működését az Egyesült Államokban. Obama csupán a sört hozta a csúcson Gondolatébresztő, baráti beszél­getésként értékelte Barack Obama a helyi idő szerint csütörtök este a Fehér Ház kertjében lezajlott talál­kozót - vagy ahogy az amerikai sajtó nevezte, a „sörcsúcsot” —, amelyen az amerikai elnök azt a két férfit látta vendégül egy kis sörözgetésre, akiknek ügye az elmúlt hetekben faji feszültségekhez vezetett az Egyesült Államokban. „Mindig is hittem abban, hogy ami összehoz bennünket, az erősebb an­nál, ami szétválaszt” - fogalmazott Obama a találkozó után, amelyen a színes bőrű Henry Louis Gates, a Harvard egyetem professzora (egyébként Obama személyes isme­rőse), illetve a fehér James Crowley, az ottani rendőrség őrmestere volt jelen. Az amerikai elnök hozzátette, reméli, hogy mindenki pozitív tanul­ságot tudott levonni az esetből. A sörözgetés apropóját adó inci­dens július közepén történt, amikor Gates külföldi útról érkezett haza, és miután nem tudta kinyitni háza beragadt ajtaját, erővel jutott be saját otthonába. Egy szomszéd mindezt betörésnek hitte, s kihívta a rendőr­séget. A kiérkezett közegek igazol­tatni akarták Gatest, aki ezt először megtagadta, majd rasszizmussal vá­dolta a rendőröket, a fejükhöz vágva, hogy csak azért bánnak így vele, mert fekete. A rendőrök őrizetbe vették közrend megzavarásáért. Az eset nagy port vert fel Ame­­rika-szerte, arról tanúskodva, hogy a faji hovatartozás kérdése men­­nyire érzékeny probléma ma is az Egyesült Államokban. Az ügynek különös súlyt adott, hogy Obama kijelentette: a rendőrök „ostobán cselekedtek”, amikor őrizetbe vették Gatest, miután az igazolta, hogy saját otthonában tartózkodik. Ez a nyilatkozat heves reakciókat váltott ki, s szerepet játszott abban, hogy Obama támogatottsága a júniusi 61 százalékosról mostanra 54 százalé­kosra esett. Crowley nyílt és őszinte beszél­getésnek nevezte a találkozót, ame­lyen egyetértésre jutott Gatesszel arról, hogy ellentétesek a nézeteik az ügyben. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy folytatni akarják a párbeszédet, és további találkozókat terveznek. Az őrmester elmondta, hogy Obama közvetítő volt a felek között, a beszélgetésben csak kis szerepet játszott. „Ő hozta a sört. Csak össze akart hozni két embert, hogy megold­janak egy helyi ügyet, illetve az ab­ból kikerekedett nemzeti problémát” - mondta. Gates reményét fejezte ki, hogy az egész incidens inkább a tanulságok levonására, és nem vá­daskodásra ad alkalmat. Crowleynak és neki arra kell törekedni, hogy az eset nyomán felhívják a figyelmet a rendőri munka veszélyeire és a faji diszkriminációval szembeni fekete félelmekre - mondta a professzor. Egyébként sem az érintett felek, sem az elnök nem kért bocsánatot a történtekért. MTI-információ Balról jobbra a „sörcsúcson": Biden alelnök, Gates professzor, Crowley őrmester és Obama, a házigazda fotó­.mti Merényletek a mecsetek előtt A jelek szerint az Al-Kaida nem­zetközi iszlám terrorszervezet nem adta fel azt a célját, hogy egymás ellen ugrassza az iraki síitákat és szunnitákat. Erről tanúskodik az a tegnapi merényletsorozat, melynek során gépkocsiba rejtett pokolgépek robbantak fel három bagdadi síita mecset előtt a pénteki ima végén, amikor a hívők kitódulnak az épü­letből. Összesen 27 ember halt meg, több mint ötven megsebesült. A legvéresebb a főváros észak­keleti, as-Saab negyedében, az as- Surufi-mecset parkolójában végre­hajtott robbantás volt: legkevesebb 21 ember életét követelte, és 35-öt sebesített meg - közölték a rendőrök. A mecsetet Muktada asz-Szadr radi­kális síita hitszónok mozgalmának hívei látogatják. Körülbelül ugyanabban az időben Dél-Bagdadban is pokolgépek rob­bantak mecsetek előtt öt hívő halálát és 17-nek a sebesülését okozva Jiszr Dijála és Zaafaraníja negyedben - folytatták a rendőrök, hozzátéve, hogy találtak egy út menti, fel nem robbant szerkezetet is. A kelet-bagdadi Kamalíja negyed al-Hakím mecsete közelében fel is robbant egy út mentén elhelyezett po­kolgép, az imára összegyűltek közül egy meghalt, és hárman megsebesül­tek - mondták még el a rendőrök. A főváros nyugati, al-Elám negyedé­ben négy sebesültje volt egy hasonló merényletnek. Népszava-összeállítás Félnek az évfordulón az ETA-tól Riadókészültséget rendeltek el a biz­tonsági erőknél pénteken Spanyolor­szágban a Baszk Haza és Szabadság (ETA) megalapításának 50. évfordu­lója miatt. A szakadár szervezetet 1959. július 31-én hozták létre. Az ETA tagjai több mint 825 embert öltek meg a független baszk állam megteremtéséért 1968 óta folytatott fegyveres harcukban. Legutóbb csü­törtökön hajtottak végre robbantásos merényletet Mallorca szigetén, egy csendőrlaktanya előtt. A támadásban két csendőr életét vesztette. Mallor­cán drasztikusan megszigorították a biztonsági intézkedéseket a merény­let után, de a repülőtereken péntekre helyreállt a légi forgalom. Azonosították a csütörtöki mal­lorcai merénylet két gyanúsítottját - olvasható pénteken az El País és az El Mundo című lapokban. A rendőr­ség még nem közölte a gyanúsítottak nevét. Az RNE országos rádióadó szerint valószínűleg egy fiatal párról van SZÓ. MTI-információ

Next