Népszava, 2009. augusztus (136. évfolyam, 179-203. szám)
2009-08-01 / 179. szám
MSZP: augusztusban már nem nyaral, sőt többször tanácskozik a frakció Bajnai pénteken az elnökséggel tárgyal Idén nyáron a szokásosnál rövidebb szünetet tart az MSZP-frakció. Bár a korábbi tervekkel ellentétben júliusban nem ültek össze, a következő hónapban azonban a költségvetés előkészítése, valamint a párt által szorgalmazott közbiztonsági csomag ad majd munkát a szocialista politikusoknak. A menetrendet várhatóan hétfőn határozzák meg a képviselőcsoport vezetői. Pénteken a párt elnöksége a kormányfővel konzultál. Két héten belül biztosan összeül a frakció - mondta lapunknak Mesterházy Attila. Az MSZP képviselőcsoportjának irányítója közölte, hogy a munkacsoportok ettől függetlenül folyamatosan egyeztetnek többek között az egészségügyről és szociálpolitikai kérdésekről. Ahogy megismerik a jövő évi adóelképzeléseket, azokról is elkezdenek tárgyalni. Eközben készül a párt választási programjának első változata, amelyről a tervek szerint november közepéig pártvitákat, illetve szakmai konferenciasorozatot rendeznek. Mesterházy úgy vélte, ezekben a hetekben nagyobb a nyugalom a pártban, mint amire számítottak. Az országot járva azt tapasztalta, hogy a szocialisták elégedettek a nemrég megkötött belső megállapodásokkal, kérdés persze, hogy nyár végén az országos választmány kibővíti-e az MSZP országos választási bizottságát (ovb). Értesülésünk szerint a program megalkotásában az ovb jelenlegi tagjai mellett azok is részt vesznek, akikkel később kibővítik a testületet. Szili Katalin állítólag továbbra is úgy gondolja, hogy nem vállal párttisztséget, így az ovbben sem oszthatnak rá feladatot. A tisztségéből szeptemberben távozó házelnök az országot akarja járni, néhányan azonban azt mondják, inkább meghatározott feladatokat és az ezekkel járó felelősséget kellene vállalnia és nem „a baloldal egyedüli megmentőjének” szerepében tetszelegni. Bár már készül a választási program, a kampányfelkészülésben a négy évvel ezelőtti önmagukhoz képest alapos lemaradásban vannak a szocialisták. Nem lehet tudni, hogy az MSZP-t ilyen időszakban irányító ovb kikkel egészül ki, akadnak ugyanis olyan politikusok, akiknek nem létkérdés a testületi tagság és mert úgy vélik, a választmány nem csak a javukra dönthet, szívesen elkerülnék a megmérettetést. Novemberben vagy decemberben Lendvai Ildikó pártelnök átadja a stafétát, ám hogy kinek, arról egyelőre csak találgatnak, mint ahogy az is kérdéses, ki lesz a párt miniszterelnök-jelöltje. Mesterházy neve mind a két posztra felmerült, de beszéltek már Szili Katalinról éppen úgy, mint arról, hogy Molnár Csaba kancelláriaminiszter vezethetné 2010-ben az MSZP listáját, feltéve, hogy Botka László szegedi polgármester időközben nem vállalja el mégis a posztot. Nem dőlt el, ki vezényli a kampányt, amely azért elkezdődött. A napokban a pártelnök többek között arról beszélt, hogy az első száz napban nemzetközi összehasonlításban is jól szerepelt a kormány, a válságkezelés meghozta az eredményét, és ami baloldali ember számára a legfontosabb, megakadályozta a társadalmi krízis kialakulását. Mindezt nyilván részletesen is elemzik jövő pénteken, amikor a pártelnökség találkozik Bajnai Gordon kormányfővel. Lendvai Ildikó megjegyezte, azt reméli, a választók is honorálják majd pártja felelősségvállalását. F. Á. Nemsokára dönteniük kell arról, ki legyen a párt miniszterelnök-jelöltje és ki vezesse a kampányt Az IDF-be tartanak a volt MDF-esek? Ha a Balaton partján rendezett mai találkozón nem is, de őszre biztosan kiderül, milyen szervezeti formában dolgoznak tovább a volt MDF-esek. A pártból eltávozott vagy kizárt politikusok az Ifjúsági Demokrata Fórum (IDF) táborában találkoznak, hogy folytassák a három hete kezdett beszélgetést. Akkor parlamenti, illetve önkormányzati képviselők, MDF-alapítók gyűltek össze, de nem döntöttek arról, hogy új pártot esetleg önálló szervezetet alakítsanak. Az összejövetelt szervező Hock Zoltán és Almássy Kornél inkább azt szerette volna felmérni, hogy az utóbbi egy évben távozni kényszerült tagok hogyan képzelik a jövőt. Abban megállapodtak, hogy az MDF eredeti eszmeiségét továbbra is vállalják, és valódi demokratikus keretek között, a nemzet és a közjó szolgálatáért akarnak tovább dolgozni. A mai összejövetelen szó lesz arról is, hogy új szervezetet alakítsanak vagy esetleg az IDF-ben töröljék el a korhatárt. Pettkó András parlamenti képviselő az utóbbit szorgalmazza, hiszen az ifjúsági szervezetet ismerik már, van tagsága, működő hálózata, azoknak is elfogadható, akik most nem akarnak párthoz csatlakozni. Azután ráérnek eldönteni, hogy elindulnak-e a jövő évi választásokon, és ha igen, akkor tavasszal is ráérnek párttá alakulni. Ha a Dávid Ibolyáéktól eltávozott „hontalanok” ezt a közösséget választanák, azonnal legalább 60-70 képviselőjelöltje lehetne az IDF-nek és talán a választókat is meg tudná nyerni. Az MDF-ből eltávozottak között azonban úgy tudjuk, többen azt javasolják, várják meg a parlament őszi ülésszakát. Elképzelhetőnek tartják ugyanis, hogy végül visszatérhetnek a demokrata fórumba. Népszava-információ NÉPSZAVA 2009. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT BELFÖLD Lamperth kemény csatára számít A jövőre tervezett 120 milliárdos önkormányzati forráskivonás több évre történő elosztását javasolja majd a miniszterelnöknek a költségvetésről szóló, jövő péntekre tervezett konzultáción Lamperth Mónika. Az MSZP elnökhelyettese a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában azt mondta, kemény csatára számít az ügyben. Amennyiben kötelező önkormányzati feladatokat érint a változás, mint például az oktatás vagy a szociális tevékenység, akkor ahhoz jogszabályokat is kell módosítani, de a változás érintheti az önkormányzatok önként vállalt feladatait is, ilyen például a kultúra vagy a sport támogatása. Elhallgatott cigányholokauszt Holnap lesz hatvanöt éve, hogy 1944. augusztus másodikén a nácik felszámolták az auschwitzi cigánytábort, egyetlen éjszaka alatt mintegy háromezer romát megölve. Az európai romák e napon emlékeznek a roma holokausztra vagy ahogy ők nevezik, a Pharrasimosra. Vasárnap este Budapesten, a IX. kerületi Nehru Parkban gyertyagyújtással emlékeznek a fasizmus roma áldozataira. Az egykori gyülekezőhelyen, ahonnan az óbudai téglagyárba, majd Komáromba és német lágerekbe vezetett sokak útja, most emlékmű áll. A Pharrasimoshoz vezető első lépés Himmler, a koncentrációs táborokat őrző SS vezetője által 1942. december 16-án kiadott, úgynevezett „Auschwitz-parancs” volt, ami ugyanazt jelentette a romák számára, mint amit az 1941-es wannseei konferencia a zsidóknak: a tömeges megsemmisítéshez vezető utat. Az Auschwitz-Birkenauban kialakított „cigánylágerben” családokat tartottak fogva: fennállása alatt összesen csaknem 21 ezer férfit, nőt és gyermeket regisztráltak. Magyarországon már a múlt század elején elkezdődött a romák üldözése: a tízes évektől nyilvántartásba vették a „kóborló” cigányokat, a húszas években állandósultak a cigányrazziák. 1941-ben a magyar hatóság a német hadműveleti területekre hajtott több mint ezer kárpátaljai romát, ahol többségüket megölték. 1943-tól folyamatosan hurcoltak romákat kényszermunkára, majd országszerte gyűjtőgettókat hoztak létre, s megindult a roma családok internálása. Az első tömegmészárlások 1944 őszén kezdődtek. Nagyszalontán, majd Dobozon tábori csendőrök kézigránáttal és golyószóróval végezték ki a környékről összeszedett és megkínzott romákat, köztük asszonyokat és gyermekeket. 1945 januárjában és februárjában hasonló mészárlások voltak Szabadbattyánban, Lengyelben, Szolgaegyházán, Kiskassán, Lentiben, Várpalotán és Inotán. Lajoskomáromban 1945 januárjában a falu összes cigány lakosát meggyilkolták a tábori csendőrök. A fajüldözés a magyarországi roma közösségek csaknem harmadát közvetlenül érintette. A magyarországi cigány áldozatok számát ötezer és ötvenezer közöttire becsülik. Daróczi Ágnes Egy 1935-ös cigányigazolvány és a holokauszt egyik túlélője, akinek egyetlen fénykép maradt a családjából. Valamennyiüket meggyilkolták... Fotó: Népszava Terrorvideó: elnézést kért a rendőrség Elnézést kér a közvéleménytől az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, valamint a rendőrség, mert a „Magyarok Nyilai” terrorszervezet tevékenységének illusztrálására közzétett videó eredetéről pontatlan tájékoztatást adtak. Előzőleg a kormányfő „tudomásul vette” a miniszter tájékoztatását. Bajnai Gordon bizalma továbbra is töretlen Draskovics Tibor iránt. A kormányfő azután kért tájékoztatást, hogy kiderült, a miniszter által a múlt hét végén a „Magyarok Nyilai” terrorszervezet robbantásos tevékenységét bemutató videó valójában korábban és más helyszínen készült. A „Magyarok Nyilaival” pedig csak annyiban hozható összefüggésbe, hogy a szervezet egyik tagjának számítógépén találta a rendőrség. Draskovics jelentése szerint a „Magyarok Nyilai Felszabadító Hadsereg” létezik, a politikai terrorcsoportokra jellemző módon szerveződik és újabb, még sokkal súlyosabb akciókra készült. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a készülő akciót időben megszakította. A sajtó számára az NNI összeállított és átadott egy videoválogatást, hogy tudósításukat megfelelő képanyaggal tudják illusztrálni. A felvétel egy robbantást ábrázol. Petőfi Attila, az NNI vezetője tényként kezelte, hogy ez összefügg a terrorcsoport tevékenységével, és így tájékoztatta Draskovicsot is. Petőfi már múlt vasárnap felajánlotta a miniszternek lemondását, amit Draskovics nem fogadott el. A felvétel bemutatását az ügyészség azért engedélyezte, mert az a büntetőeljárásban nem szerepel bizonyítékként. A Fidesz szóvivője az eset kapcsán megismételte, hogy Draskovicsot alkalmatlannak tartják rendészeti miniszternek. Szijjártó Péter tűrhetetlennek nevezte, hogy a miniszter nem áll a nyilvánosság elé és nem ad magyarázatot a „bizonyítékhamisítási ügyre”. Cs. R. 3 Dávid Ibolyáékra vár Szilvásy György ügye Noha több mint két hónap telt el meggyanúsítása óta, nem halad az UD Zrt.-ügy egyik mellékszálaként eljárás alá vont Szilvásy György (képünkön) ügye. A volt titokminisztert május végén „rabosították”, és különleges személyes adattal visszaélés bűntettével gyanúsítják, mindeddig egyedüliként, a csaknem egy éve tartó, szövevényes UD-ügyben. Az ügyészség szerint a volt miniszter jogtalanul sokszorosította és osztotta szét az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága tagjainak az UD Zrt. ügyvezetőjének Demeter Ervinnel és Kövér Lászlóval (Fidesz) folytatott telefonbeszélgetését. A Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője, Fazekas Géza azt mondta lapunknak, hogy most két MDF-es politikus, Dávid Ibolya és Herényi Károly mentelmi jogának felfüggesztésére várnak, amit a legfőbb ügyész indítványozott. Ők ugyanis tavaly szeptemberben, a botrány kirobbanása után bemutattak egy hangfelvételt, és mivel a két ügy itt összeérhet, Szilvásy esetében sem halad egyelőre az eljárás. Kérdés ugyanakkor, hogy a mentelmi jogot szeptemberben felfüggeszti-e az Országgyűlés, hiszen ehhez kétharmados többségre lenne szükség. Az ügy fő szála egyébként már csütörtökön lezárult, miután az ügyészség elutasította Laborc Sándornak, az NBH távozó vezetőjének panaszát, amelyben azt kifogásolta, hogy megszüntették a nyomozásokat azokban a kérdésekben, amelyekben eredetileg éppen ő tett feljelentést. Népszava-információ Homályos létszámstop A kormányszóvivő is megerősítette lapunk értesülését: a július 15-től bevezetett közigazgatási létszámstop nem vonatkozik az állami vezetőkre. Budai Bernadett szerint ugyanakkor a minisztériumi főosztályvezetőkre igen. Bár pontosításában csak az állami vezetőket említette, a mentesítettek köre a kormányrendelet szerint ennél szélesebb. Az állami vezetők jogállási törvénye (2006. LVII. tv.) állami vezetőnek a minisztert, államtitkárt, szakállamtitkárt jelöli meg. A kormány létszámstopot elrendelő 1127/2009-es határozata szerint viszont a vezetői körből mentesülnek a létszámstop alól az állami vezetők, a kormányhivatalok és központi hivatalok vezetői, a kinevezett magasabb vezetők, a rendvédelmi és honvédelmi szervek parancsnokai, valamint mindezek helyettesei. Ez több száz fős körre vonatkozik, miközben a minisztériumokban összesen 5784-en dolgozhatnak egy tavalyi kormányrendelet szerint. (Népszava) Végkielégítésekről kérdez a Fidesz Kilencven írásbeli kérdést tett fel a Fidesz elnöki stábjának vezetője a pénzügyminiszternek. Szijjártó Péter azt szeretné megtudni Oszkó Pétertől, hogy kaptak-e bármilyen juttatást a távozó állami vezetők. A kérdések közül négy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Energia Hivatal, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Nemzetbiztonsági Hivatal közelmúltban elküldött vagy távozó vezetőinek juttatásaira vonatkozik. A további 86 kérdés előzménye, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a Heti Válasz rendelkezésére bocsátotta az állami vállalatok igazgatóságaiból vagy felügyelőbizottságaiból visszahívott tisztségviselők listáját. Szijjártó tudni szeretné, a listán szereplők kapnak-e végkielégítést vagy más juttatást. (MTI) Leadta a kulcsokat az MTV Átadta az eddigi bérbeadónak a fél évszázadon át használt Szabadság téri székház kulcsait Medveczky Balázs, a Magyar Televízió (MTV) ügyvezetője. Ezzel jelképesen is lezárult a közmédium Óbudára költözése. A televízió munkatársai februártól folyamatosan, több szakaszban költöztek. A közmédium a III. kerületi, Bojtár utcai ingatlankomplexumban működik tovább. Az MTV és a Millenniumi Média (MM) Kft. képviselőinek ingatlanbérleti szerződése 22 plusz 18 évre szól. A Magyar Televízió az első szakasz letelte után dönthet arról, hogy folytatja-e a bérleti jogviszonyt. (MTI)