Népszava, 2009. augusztus (136. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-01 / 179. szám

MSZP: augusztusban már nem nyaral, sőt többször tanácskozik a frakció Bajnai pénteken az elnökséggel tárgyal Idén nyáron a szokásosnál rövidebb szünetet tart az MSZP-frakció. Bár a korábbi tervekkel ellentétben júliusban nem ültek össze, a következő hónapban azonban a költségvetés előkészítése, valamint a párt által szorgalmazott közbiztonsági csomag ad majd munkát a szocialista politikusoknak. A menetrendet várhatóan hétfőn határozzák meg a képviselőcsoport vezetői. Pénteken a párt elnöksége a kormányfővel konzultál. Két héten belül biztosan összeül a frakció - mondta lapunknak Mes­­terházy Attila. Az MSZP képvise­lőcsoportjának irányítója közölte, hogy a munkacsoportok ettől füg­getlenül folyamatosan egyeztetnek többek között az egészségügyről és szociálpolitikai kérdésekről. Ahogy megismerik a jövő évi adóelkép­zeléseket, azokról is elkezdenek tárgyalni. Eközben készül a párt vá­lasztási programjának első változata, amelyről a tervek szerint november közepéig pártvitákat, illetve szak­mai konferenciasorozatot rendez­nek. Mesterházy úgy vélte, ezekben a hetekben nagyobb a nyugalom a pártban, mint amire számítottak. Az országot járva azt tapasztalta, hogy a szocialisták elégedettek a nemrég megkötött belső megállapodásokkal, kérdés persze, hogy nyár végén az országos választmány kibővíti-e az MSZP országos választási bizott­ságát (ovb). Értesülésünk szerint a program megalkotásában az ovb jelenlegi tagjai mellett azok is részt vesznek, akikkel később kibővítik a testületet. Szili Katalin állítólag továbbra is úgy gondolja, hogy nem vállal párttisztséget, így az ovb­­ben sem oszthatnak rá feladatot. A tisztségéből szeptemberben távozó házelnök az országot akarja járni, néhányan azonban azt mondják, in­kább meghatározott feladatokat és az ezekkel járó felelősséget kellene vállalnia és nem „a baloldal egye­düli megmentőjének” szerepében tetszelegni. Bár már készül a választási prog­ram, a kampányfelkészülésben a négy évvel ezelőtti önmagukhoz képest alapos lemaradásban vannak a szocialisták. Nem lehet tudni, hogy az MSZP-t ilyen időszakban irányító ovb kikkel egészül ki, akadnak ugyan­is olyan politikusok, akiknek nem létkérdés a testületi tagság és mert úgy vélik, a választmány nem csak a javukra dönthet, szívesen elkerül­nék a megmérettetést. Novemberben vagy decemberben Lendvai Ildikó pártelnök átadja a stafétát, ám hogy kinek, arról egyelőre csak találgat­nak, mint ahogy az is kérdéses, ki lesz a párt mi­niszterelnök-je­löltje. Mesterházy neve mind a két posztra felmerült, de beszéltek már Szili Katalinról éppen úgy, mint arról, hogy Molnár Csaba kancelláriaminiszter vezethet­né 2010-ben az MSZP listáját, feltéve, hogy Botka László szegedi polgár­­mester időközben nem vállalja el még­is a posztot. Nem dőlt el, ki vezényli a kampányt, amely azért elkezdődött. A napokban a pártelnök többek között arról beszélt, hogy az első száz nap­ban nemzetközi összehasonlításban is jól szerepelt a kormány, a válság­­kezelés meghozta az eredményét, és ami baloldali ember számára a legfontosabb, megakadályozta a társadalmi krí­zis kialakulását. Mindezt nyilván részletesen is elemzik jövő pénte­ken, amikor a pártelnökség találko­zik Bajnai Gordon kormányfővel. Lendvai Ildikó megjegyezte, azt re­méli, a választók is honorálják majd pártja felelősségvállalását. F. Á. Nemsokára dönteniük kell arról, ki legyen a párt miniszterelnök-jelöltje és ki vezesse a kampányt Az IDF-be tartanak a volt MDF-esek? Ha a Balaton partján rendezett mai találkozón nem is, de őszre biztosan kiderül, milyen szervezeti formában dolgoznak tovább a volt MDF-esek. A pártból eltávozott vagy kizárt po­litikusok az Ifjúsági Demokrata Fó­rum (IDF) táborában találkoznak, hogy folytassák a három hete kez­dett beszélgetést. Akkor parlamenti, illetve önkormányzati képviselők, MDF-alapítók gyűltek össze, de nem döntöttek arról, hogy új pártot esetleg önálló szervezetet alakít­sanak. Az összejövetelt szervező Hock Zoltán és Almássy Kornél inkább azt szerette volna felmérni, hogy az utóbbi egy évben távozni kényszerült tagok hogyan képzelik a jövőt. Abban megállapodtak, hogy az MDF eredeti eszmeiségét tovább­ra is vállalják, és valódi demokra­tikus keretek között, a nemzet és a közjó szolgálatáért akarnak tovább dolgozni. A mai összejövetelen szó lesz arról is, hogy új szervezetet ala­kítsanak vagy esetleg az IDF-ben töröljék el a korhatárt. Pettkó And­rás parlamenti képviselő az utóbbit szorgalmazza, hiszen az ifjúsági szervezetet ismerik már, van tagsá­ga, működő hálózata, azoknak is el­fogadható, akik most nem akarnak párthoz csatlakozni. Azután ráérnek eldönteni, hogy elindulnak-e a jövő évi választásokon, és ha igen, akkor tavasszal is ráérnek párttá alakulni. Ha a Dávid Ibolyáéktól eltávozott „hontalanok” ezt a közösséget vá­lasztanák, azonnal legalább 60-70 képviselőjelöltje lehetne az IDF-nek és talán a választókat is meg tudná nyerni. Az MDF-ből eltávozottak között azonban úgy tudjuk, többen azt javasolják, várják meg a parlament őszi ülésszakát. Elképzelhetőnek tartják ugyanis, hogy végül vissza­térhetnek a demokrata fórumba. Népszava-információ NÉPSZAVA 2009. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT BELFÖLD Lamperth kemény csatára számít A jövőre tervezett 120 milliárdos önkormányzati forráskivonás több évre történő el­osztását javasolja majd a miniszterelnöknek a költségvetésről szóló, jövő péntekre tervezett konzultáción Lamperth Mónika. Az MSZP elnökhelyettese a Magyar Te­levízió Nap-kelte című műsorában azt mondta, kemény csatára számít az ügyben. Amennyiben kötelező önkormányzati feladatokat érint a változás, mint például az oktatás vagy a szociális tevékenység, akkor ahhoz jogszabályokat is kell módosítani, de a változás érintheti az önkormányzatok önként vállalt feladatait is, ilyen például a kultúra vagy a sport támogatása. Elhallgatott cigányholokauszt Holnap lesz hatvanöt éve, hogy 1944. augusztus másodikén a nácik felszá­molták az auschwitzi cigánytábort, egyetlen éjszaka alatt mintegy há­romezer romát megölve. Az európai romák e napon emlékeznek a roma holokausztra vagy ahogy ők neve­zik, a Pharrasimosra. Vasárnap este Budapesten, a IX. kerületi Nehru Parkban gyertyagyújtással emlékez­nek a fasizmus roma áldozataira. Az egykori gyülekezőhelyen, ahonnan az óbudai téglagyárba, majd Komá­romba és német lágerekbe vezetett sokak útja, most emlékmű áll. A Pharrasimoshoz vezető első lépés Himmler, a koncentrációs tá­borokat őrző SS vezetője által 1942. december 16-án kiadott, úgyneve­zett „Auschwitz-parancs” volt, ami ugyanazt jelentette a romák számá­ra, mint amit az 1941-es wannseei konferencia a zsidóknak: a tömeges megsemmisítéshez vezető utat. Az Auschwitz-Birkenauban kialakított „cigánylágerben” családokat tartot­tak fogva: fennállása alatt összesen csaknem 21 ezer férfit, nőt és gyer­meket regisztráltak. Magyarországon már a múlt szá­zad elején elkezdődött a romák üldö­zése: a tízes évektől nyilvántartásba vették a „kóborló” cigányokat, a hú­szas években állandósultak a cigány­razziák. 1941-ben a magyar hatóság a német hadműveleti területekre haj­tott több mint ezer kárpátaljai romát, ahol többségüket megölték. 1943-tól folyamatosan hurcoltak romákat kényszermunkára, majd országszerte gyűjtőgettókat hoztak létre, s megin­dult a roma családok internálása. Az első tömegmészárlások 1944 őszén kezdődtek. Nagyszalontán, majd Dobozon tábori csendőrök kézigrá­náttal és golyószóróval végezték ki a környékről összeszedett és megkín­zott romákat, köztük asszonyokat és gyermekeket. 1945 januárjában és februárjában hasonló mészárlások voltak Szabadbattyánban, Lengyel­ben, Szolgaegyházán, Kiskassán, Lentiben, Várpalotán és Inotán. Lajoskomáromban 1945 januárjában a falu összes cigány lakosát meg­gyilkolták a tábori csendőrök. A fajüldözés a magyarországi ro­ma közösségek csaknem harmadát közvetlenül érintette. A magyaror­szági cigány áldozatok számát ötezer és ötvenezer közöttire becsülik. Daróczi Ágnes Egy 1935-ös cigányigazolvány és a holokauszt egyik túlélője, akinek egyetlen fénykép maradt a családjából. Valamennyiüket meggyilkolták... Fotó: Népszava Terrorvideó: elnézést kért a rendőrség Elnézést kér a közvéleménytől az Igazságügyi és Rendészeti Minisz­térium, valamint a rendőrség, mert a „Magyarok Nyilai” terrorszerve­zet tevékenységének illusztrálására közzétett videó eredetéről pontat­lan tájékoztatást adtak. Előzőleg a kormányfő „tudomásul vette” a miniszter tájékoztatását. Bajnai Gordon bizalma továbbra is töretlen Draskovics Tibor iránt. A kormány­fő azután kért tájékoztatást, hogy kiderült, a miniszter által a múlt hét végén a „Magyarok Nyilai” terror­szervezet robbantásos tevékenységét bemutató videó valójában korábban és más helyszínen készült. A „Ma­gyarok Nyilaival” pedig csak annyi­ban hozható összefüggésbe, hogy a szervezet egyik tagjának számító­gépén találta a rendőrség. Draskovics jelentése szerint a „Magyarok Nyilai Felszabadító Hadsereg” létezik, a politikai ter­rorcsoportokra jellemző módon szerveződik és újabb, még sokkal súlyosabb akciókra készült. A Nem­zeti Nyomozó Iroda (NNI) a készülő akciót időben megszakította. A sajtó számára az NNI összeállított és átadott egy videoválogatást, hogy tudósításukat megfelelő képanyag­gal tudják illusztrálni. A felvétel egy robbantást ábrázol. Petőfi Attila, az NNI vezetője tényként kezelte, hogy ez összefügg a terrorcsoport tevékenységével, és így tájékoztatta Draskovicsot is. Petőfi már múlt vasárnap felajánlotta a miniszternek lemondását, amit Draskovics nem fogadott el. A felvétel bemutatását az ügyészség azért engedélyezte, mert az a büntetőeljárásban nem szerepel bizonyítékként. A Fidesz szóvivője az eset kapcsán megismételte, hogy Draskovicsot alkalmatlannak tartják rendészeti miniszternek. Szijjártó Péter tűrhe­tetlennek nevezte, hogy a miniszter nem áll a nyilvánosság elé és nem ad magyarázatot a „bizonyítékhamisí­tási ügyre”. Cs. R. 3 Dávid Ibolyáékra vár Szilvásy György ügye Noha több mint két hónap telt el meg­­gyanúsítása óta, nem halad az UD Zrt.-ügy egyik mellékszála­ként eljárás alá vont Szilvásy György (képünkön) ügye. A volt titokminisztert május végén „rabosí­­tották”, és különleges személyes adattal visszaélés bűntettével gyanúsítják, mindeddig egyedüliként, a csaknem egy éve tartó, szövevé­nyes UD-ügyben. Az ügyészség szerint a volt miniszter jogtalanul sokszorosította és osztotta szét az Országgyűlés nemzetbiztonsági bi­zottsága tagjainak az UD Zrt. ügyvezetőjének Demeter Ervinnel és Kövér Lászlóval (Fidesz) folytatott telefonbeszélgetését. A Központi Nyomozó Főügyészség szóvivő­je, Fazekas Géza azt mondta lapunknak, hogy most két MDF-es politikus, Dávid Ibolya és Herényi Károly mentelmi jogának felfüggesz­tésére várnak, amit a legfőbb ügyész indítvá­nyozott. Ők ugyanis tavaly szeptemberben, a botrány kirobbanása után bemutattak egy hangfelvételt, és mivel a két ügy itt összeér­het, Szilvásy esetében sem halad egyelőre az eljárás. Kérdés ugyanakkor, hogy a mentelmi jogot szeptemberben felfüggeszti-e az Ország­­gyűlés, hiszen ehhez kétharmados többségre lenne szükség. Az ügy fő szála egyébként már csütörtökön lezárult, miután az ügyészség el­utasította Laborc Sándornak, az NBH távozó vezetőjének panaszát, amelyben azt kifogá­solta, hogy megszüntették a nyomozásokat azokban a kérdésekben, amelyekben eredetileg éppen ő tett feljelentést. Népszava-információ Homályos létszámstop A kormányszóvivő is megerősítette lapunk értesülését: a július 15-től bevezetett köz­­igazgatási létszámstop nem vonatkozik az állami vezetőkre. Budai Bernadett szerint ugyanakkor a minisztériumi főosztályveze­tőkre igen. Bár pontosításában csak az állami vezetőket említette, a mentesítettek köre a kormányrendelet szerint ennél szélesebb. Az állami vezetők jogállási törvénye (2006. LVII. tv.) állami vezetőnek a minisztert, államtitkárt, szakállamtitkárt jelöli meg. A kormány lét­számstopot elrendelő 1127/2009-es határozata szerint viszont a vezetői körből mentesülnek a létszámstop alól az állami vezetők, a kormány­­hivatalok és központi hivatalok vezetői, a kinevezett magasabb vezetők, a rendvédelmi és honvédelmi szervek parancsnokai, valamint mindezek helyettesei. Ez több száz fős körre vonatkozik, miközben a minisztériumokban összesen 5784-en dolgozhatnak egy tavalyi kormányrendelet szerint. (Népszava) Végkielégítésekről kérdez a Fidesz Kilencven írásbeli kérdést tett fel a Fidesz elnöki stábjának vezetője a pénzügyminisz­ternek. Szijjártó Péter azt szeretné megtudni Oszkó Pétertől, hogy kaptak-e bármilyen jutta­tást a távozó állami vezetők. A kérdések közül négy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügye­lete, a Magyar Energia Hivatal, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Nemzetbiz­tonsági Hivatal közelmúltban elküldött vagy távozó vezetőinek juttatásaira vonatkozik. A további 86 kérdés előzménye, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a Heti Válasz rendelkezésére bocsátotta az állami vállalatok igazgatóságaiból vagy felügyelőbizottságaiból visszahívott tisztségviselők listáját. Szijjártó tudni szeretné, a listán szereplők kapnak-e végkielégítést vagy más juttatást. (MTI) Leadta a kulcsokat az MTV Átadta az eddigi bérbeadónak a fél évszázadon át használt Szabadság téri székház kulcsait Medveczky Balázs, a Magyar Televízió (MTV) ügyvezetője. Ezzel jelképesen is lezárult a közmédium Óbudára költözése. A televízió munkatársai februártól folyamatosan, több szakaszban költöztek. A közmédium a III. kerületi, Bojtár utcai ingatlankomp­lexumban működik tovább. Az MTV és a Millenniumi Média (MM) Kft. képviselőinek ingatlanbérleti szerződése 22 plusz 18 évre szól. A Magyar Televízió az első szakasz letelte után dönthet arról, hogy folytatja-e a bérleti jogviszonyt. (MTI)

Next