Népszava, 2009. november (136. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-06 / 260. szám

4 Zsidó hősi halottakra emlékeztek Az 1956-os szabadságharc és forradalom zsidó hősi halottaira emlékeztek csütörtökön Budapesten. A Dohány utcai zsinagóga Wesselényi utcai oldalán elhelyezett emléktáblánál az 1956 után halálra ítélt, majd kegyelmet kapó Mécs Imre, az MSZP országgyűlési képviselője a mintegy ötven emlékező előtt azt mondta: a holokauszt után ezek az emberek közösséget vállaltak azzal a nemzettel, amelytől sok rosszat kaptak. Ezek az emberek többet adtak, mint mi, akiknek természetes volt, hogy részt veszünk a forradalomban - jelentette ki. Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke azt mondta, azokra emlékezünk, akik a legdrágább dolgot, az életüket áldozták azért, amiben hittek. A megemlékezés résztvevői elhelyezték a táblánál az emlékezés köveit. (MTI) Borsik a bérmegállapodásról Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) november végére, december elejére megszülethet a jövő évi bérmegállapodás -jelentette ki Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke Debrecenben. Van esély arra, hogy mindhárom területen - a minimálbér, a szakmunkás-bérminimum és a bérajánlás kérdésében - kompromisszumos megoldás szülessen az érdekegyeztető fórumon - közölte az OÉT szakszervezeti oldalának soros elnöke. Megemlítette, hogy a szakszervezetek 80 ezer forintos minimálbért szeretnének elérni. Miután a munkáltatói oldal hajlandó elmozdulni a 71 500 forintos jelenlegi minimálbérről, így várhatóan e két összeg között kompromisszumos megoldás születik. (MTI) A válságnak 2012 körül lesz vége A világ gazdasága túl van a legrosszabbakon, a hatalmas zuhanásnak, a „szabadesésnek” vége, a világ pénzügyi rendszere megmenekült, ugyanakkor a gazdaság jelenleg még csak a válság második, átrendeződési szakaszában van - mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke Miskolcon. A Magyarország esélyei a gazdasági válságból való kilábalásban és a válság után című, az MSZP rendezte konferencián Vértes András arról is beszélt: a világ egy ötéves gazdasági válsággal kényszerül szembeszállni. Ez 2007- ben kezdődött, és legjobb esetben 2012 körül lesz vége a fejlett világban és Magyarországon is. (MTI) „Észrevették ugyebár, hogy a baloldali kotyvalék, az MSZP—SZDSZ megadta az utolsó tőrdöfést az 1956-os szabadságharc méltó emlékének. Rátelepítette az ünnepre a rendszerváltoztatás húszesztendős évfordulóját, gondosan kihagyva belőle mindent, ami valóban példamutató lehetett volna. Ez a jobb sorsra érdemtelen Bajnai kitalált egy mérhetetlenül ostoba kitüntetést a »rendszerváltoztatók« jutalmazására; a blamástok névsora szerint azok kapták túlnyomórészt, akik az 1989-es fordulat minden eredményét nivellálták az elmúlt húsz esztendőben." (írja 1956 mínusz 1989 című cikkében Szalay Károly a Demokrata november 4-i számában. Többek között e lap előfizetésére szólított fel 2002 májusában Orbán Viktor.) „Elképesztően aljas húzás a szocialistáktól fél évvel a bukásuk előtt a korrupcióellenes hivatal felállításának ötlete. Hiszen ők, mindannyian, az utolsó emberig kisebb-nagyobb weiszenbergerek, vagyis sunyi, makkos cipős pénzelosztók, akik a tisztességről ne papoljanak, hanem lapítva és szűkölve meneküljenek a kertek alatt, ha kedves a személyi szabadságuk. Igen, Draskovics miniszter is makkos cipős pénzelosztó, csak ő minden reggel fényesre pucoltatja a lábbelijét saját bejáratú weiszenbergereivel, így önnön weiszenbergersége nem tűnik fel annyira... És ne jöjjön azzal senki, hogy a Fidesz ugyanilyen, mert ami itt folyik, arra alighanem európai léptékben sem volt még példa. Az MSZP egyszeri és megismételhetetlen a lopásban. Ehhez tényleg jól ért. ” (írja Draskovics és a csalánleves című cikkében Szentesi Zöldi László a Magyar Hírlap november 5-i számában. E lap szerkesztőségében Orbán Viktor 2009. március 17-én látogatást tett.) BELFÖLD 2009. NOVEMBER 6., PÉNTEK NÉPSZAVA r A Debreceni Ítélőtábla nem marasztalta el a megyei önkormányzatot és a speciális iskolát sem Jogos kártérítés két cigány tanulónak A Debreceni Ítélőtábla tegnap két, a nyíregyházi cigánytelepen élő cigány tanulónak egy-egymillió forint kártérítést ítélt meg azért, mert a hosszú nevű szakértői bizottság, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Megyei Pedagógiai Közművelődésügyi és Képzési Intézete megsértette a gyerekek esélyegyenlőséghez és a tanulás megválasztásához való jogát; az elsőfokú bíróság elmarasztaló ítélete után a szakértői bizottság a fellebbezését nem küldte el időben. Ugyanakkor az ítélőtábla nem marasztalta el a pedagógiai intézetet fenntartó megyei önkormányzatot, sem pedig a nyíregyházi Göllesz Viktor Speciális Szakiskolát és Általános Iskolát. A per négy éve kezdődött, és jókora elképedést váltott ki, amikor 12 magyar roma - kiskorú, fiatalkorú vagy fiatal felnőtt - azzal vádolta meg az iskoláját, az azt fenntartó önkormányzatot és a területi Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságot, hogy alaptalanul nyilvánították őket értelmi fogyatékossá, s kezelték őket így. Kártérítésként egy-egymillió forintot követeltek. A pereket Mohácsi Viktória európai parlamenti képviselő kezdeményezte, aki származását tekintve oláh cigány, és 2004-ben a roma és hátrányos helyzetű tanulók integrációjáért felelős minisztériumi biztos volt. A perek a gyerekektől és a szülőktől elszántságot, jókora bátorságot igényelt, hiszen tizenéves cigány gyerekeknek kellett a gyerekek nyelvén nemigen beszélő bírák előtt elmondani, mi történt velük akkor és azután, hogy „bolondiskolába” irányították őket. A tizenkét felperes szülei között pedig akad analfabéta, és olyan is, aki csak az anyanyelvén, mundánul beszél. A Debreceni Ítélőtábla épületében tegnap mindkét, ma már kamaszkorú felperes megjelent, ám a tárgyalóterembe csak az egyikük ment be az édesanyjával, a másik ódzkodott a médianyilvánosságtól. Jogi képviseletüket dr. Farkas Lilla, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekekért Alapítvány jogásza látta el. Ez egy furcsa per, ám az Európai Unióban nem egyedülálló. 2007 novemberében, Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán hasonló ügyet tárgyaltak: 18 cseh állampolgár azt állította, hogy oktatáshoz való jogukban a származásuk miatt diszkriminációt szenvedtek azáltal, hogy speciális iskolákba kényszerítették őket. A perben a cseh oktatási minisztérium speciális iskolákért felelős osztályának vezetője elismerte, a szakértői bizottságok által használt tesztek nem voltak sem objektívek, sem megbízhatóak, s hogy azokat a többségi gyerekek mérésére alkották. A magyarországi cigány tanulók pere is erről szól. Miért és hogyan kerülnek úgynevezett speciális iskolákba, amit régen kisegítőnek neveztek? És miért kerülnek ide jobbára mélyszegénységben élő roma gyerekek? K. András és H. István a pert elsősorban azért indította, hogy kiderüljön, elméjük ép. Az I. fokon eljáró megyei bíróság által felkért Eötvös Loránd Tudományegyetem szakértői és rehabilitációs bizottsága K. Andrásról azt állapította meg, nem értelmi fogyatékos, s hogy 2000-ben félrediagnosztizálták. H. István esetében ugyanakkor enyhe fokú értelmi fogyatékosságot mértek. A Debreceni Ítélőtábla ezt nem vitatta, elfogadta. Ám azt is kimondta, a félrediagnosztizálásért a nyíregyházi általános iskola nem tehető felelőssé, nem feladata az SNI-s, a speciális nevelési igényű tanulók felülvizsgálata. A két felperes ügye arról szól, milyen következményei lehetnek egy hibás szakértői véleménynek. A per nem precedensértékű, állapította meg az ítélőtábla, ugyanakkor hosszan taglalta a magyar oktatás SNI-s gyerekekkel kapcsolatos úgynevezett rendszerhibáját. Az ítélet kihirdetése után Buda Barna, a nyíregyházi speciális iskola igazgatója azt mondta, ezt az ítéletet várta volna már a megyei bíróságtól is, és nem lát ellentmondást abban, hogy az SNI-s diákokkal foglalkozó pedagógus szakembereknek nem kell észrevenniük, fölismerniük azt, ha a szakértői bizottság téved, és valakit félrediagnosztizál. Buda Barna arról is beszélt, hogy amióta ez a persorozat tart, azóta, ha valaki túl jó tanuló, mint amilyen K. András volt, akkor azt azonnal jelzik a bizottságnak. Az igazgató úr fájlalja, hogy tanulóik száma jelentősen csökkent, melynek okát abban látja, hogy a szakértői bizottság megfélemlített, s még azokat a gyerekeket sem irányítja hozzájuk, akik a 65- 66-os IQ-t sem érik el. Az ítélet után a milliós kártérítést kapó H. István azt mondta, szeretnének elköltözni Nyíregyházáról, a cigánytelepről, és a Göllesz helyett másik iskolát választana. A felperesek jogi képviseletét ellátó Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekekért Alapítvány a Legfelsőbb Bírósághoz fordul. Scipiades Erzsébet A cigány tanulók pere arról szólt, hogyan kerülnek speciális iskolába, amit régen kisegítőnek neveztek Milliárdos beruházási hitelt hív le hamarosan a főváros Mintegy 5 milliárdos összegre kötött megállapodást a fővárosi önkormányzat az idén felvenni tervezett 35 milliárd forintból eddig, a többiről még tárgyalnak - tudtuk meg. A nem működésre, hanem kizárólag beruházásokra és fejlesztésekre költendő kölcsönösszeget három részre bontotta a Városháza; a napokban az Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitel első ütemére kiírt közbeszerzési pályázat zárult le sikeresen. Az összesen 5,3 milliárd forint összegű hitelkeretet az eredményhirdetés alapján három különböző kereskedelmi bank nyújtja, 20 éves futamidőre, 3, illetve 4 év rendelkezésre tartás és 3, illetve 5 év türelmi idő mellett - számolt be a részletekről lapunknak a pénzügyi főpolgármester-helyettes. Ikvai-Szabó Imre megjegyezte: a hivatal megkezdte az infrastruktúrafejlesztési hitel második ütemének előkészítését; hamarosan kiírják a közbeszerzési eljárást. Az Önkormányzati Fejlesztési Hitelprogram keretében - amely a kormánygarancia mellett más kedvező lehetőségeket is nyújt - két ütemben megszerzett kölcsönök együttes összege 17,452 milliárd forint lesz. Mint arról beszámoltunk, ez csak az első lépés, mert az önkormányzat összesen 35 milliárd forint hitelt venne fel az idén, hogy 2009-re tervezett - részben EU-támogatásból megvalósítandó - beruházásait finanszírozni tudja. A hitelcsomag másik felét az önkormányzat az Európai Beruházási Banktól (EIB) várja. Utóbbi már egy meglévő hitelkeret módosítása lenne, ami az EIB-bel kötött megállapodás alapján nem közbeszerzésköteles. Ehhez viszont szükség lesz a fővárosi közgyűlés jóváhagyására is, mert a testület kötötte meg az EIB-bel a korábbi, most módosítandó keretszerződést is. Ikvai-Szabó lapunknak azt mondta: már folyamatban vannak a tárgyalások az EIB-bel. Úgy tudjuk, elképzelhető az is, hogy - kedvező feltételek esetén - az EIB-keretet megnöveli a főváros, amely akár egymagában 30 milliárdos összeg lehet, így a teljes hitelcsomag elérhetné az 50 milliárd forintot. A város adósságállománya jelenleg mintegy 160 milliárd forint, és az idén felvenni tervezett újabb kölcsönök fedezetét a Főgáz Zrt.-ben meglévő 50 százalékos önkormányzati tulajdonrész értékesítése jelentené, ám erről még nincs végleges döntés. Lengyel Tibor A főváros a Főgáz Zrt.-ben lévő tulajdonrészének értékesítésétől reméli az újabb kölcsönök fedezetét Fotó: Népszava Fővinform: évi 20-30 millió folyt ki? Mintegy évi 20-30 millió forintra tehető az az összeg, amely „kifolyt” a főváros és a BKV által fenntartott közlekedési információs szolgálatból, a Fővinformból - tudtuk meg. A BKV minap közleményben tudatta, hogy rendőrségi feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen a Fővinform tevékenysége kapcsán, vagyon elleni bűncselekmény alapos gyanúja miatt. Kérdésünkre Székelyné Pásztor Erzsébet, a BKV kommunikációs igazgatója elmondta: egy az év elején indult belső vizsgálat jogi anomáliákat tárt fel, ennek eredménye volt a feljelentés. Emlékeztetett: a Fővinform egy fővárosi feladatokat ellátó, de a BKV szervezetén belül működő egység, amely tucatnyi médiummal áll kapcsolatban, adatokat, információkat adott nekik, amiért a szerződéses partnerek fizettek. Évente összesen több tízmilliós összeget, ebből viszont egyik fenntartó sem részesült, noha a BKV évi 56 millióval, a főváros pedig 8 millió forinttal járult hozzá a működtetéshez. A gyakorlat szerint a Fővinform vezetője, Rosta Mariann, illetve kollégái adtak számlát a szerződött médiumoknak, a bevétel pedig az amúgy a BKV alkalmazásában álló, a cégtől fizetést kapó munkatársakhoz köthető társaságokhoz folyt be. A BKV-s vizsgálat során fellelt iratok szerint ezt a gyakorlatot 2008. februári írásos nyilatkozatában Zelenák Tibor, a BKV volt főosztályvezetője „tudomásul vette”. (Neki a nyáron felmondtak a cégnél, amit ő várhatóan bíróságon támad meg.) Úgy tudjuk, a rendszer régóta így működött, s az anomáliák már 2007- ben is ismertek voltak: a BKV jogi vizsgálata tárta fel azokat. Mégsem változtattak, az ügyet ismerő forrásunk szerint a BKV azzal az indokkal hunyt szemet az ismert gyakorlat fölött, hogy „a cégtől kevés fizetést kapnak a fővinformosok, egészítsék ki a külsős szerződésekkel”. Rosta Mariann a feljelentésre lapunknak úgy reagált: alaptalannak, hitelrontónak, sértőnek tartja a BKV eljárását, amely előtt értetlenül áll. A BKV nemrég perelte be 31, korábban vezető beosztásban foglalkoztatott, majd közös megegyezéssel távozott dolgozóját: 100 millió forintnyi, „jó erkölcsbe ütköző” kifizetést követel vissza a cég. Eközben - úgy tudjuk - még nem zárták le annak az 500 BKV-s szerződésnek az átvilágítását, ahol felmerült a szabálytalan, jogszerűtlen kifizetések gyanúja. L. T.