Népszava, 2010. június (137. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-28 / 148. szám

NÉPSZAVA 2010. JÚNIUS 28., HÉTFŐ INTERJÚ 9 Az elmúlt időszak elrontott dolgait nem lehet egy-két hónap alatt helyrehozni - állítja az MSZP választmányi elnöke Nem hisz a rövid kanosszajárásban Simon Gábor Az MSZP nem adta vissza az embereknek a 2006-os választáskor tőlük kapott energiát, ami Simon Gábor szerint a választási vereség egyik oka. A szocialisták választmányi elnöke szerint nemcsak kamatot nem fizettek a vá­lasztóknak, de a párt a törzstőkéjét is felélte. Állítja, még egyszer ezt a hibát a baloldali politikai közösség nem követheti el. Úgy véli, most vissza kell szerezni a támogatók bizalmát, meg kell újítani a belső működést, hogy 2014-re váltópárti státust érhessen el a szocialista párt. Simon Gábor újrázni szeretne posztján, mert úgy gondolja, van még dolga a választmány élén. — Július 11-én is Simon Gábor­nak hívják majd a szocialisták választmányi elnökét? - Remélem, de versenyben dől el, kié lesz a poszt, és ez így helyes. Örömmel vállalom a megmérettetést, mert hiszem, hogy a kongresszusnak valós választási lehetőségeket kell adni. A legutóbbi tisztújításkor mindenhová egyetlen személyt jelöltek, ám szerintem az újra­építkező baloldali politikai kö­zösségnek az is az egyik ismér­ve, hogy képes versenyeztetni, választani. - Botka László, aki az ön kihívója, korábban már meg­mérkőzött ezért a posztért, de alulmaradt Jánosi Györggyel szemben. - Nyilván mindenki mérlege­li, miért akar vállalni valami­lyen feladatot, megválasztása után mit akar csinálni. Én ezt teszem. Az elmúlt időszakban a választmány nagy terheket rett a vállára, s úgy vélem, hogy ezeket tisztességgel megoldotta. Elnökként úgy érzem, van még dolgom. Itt nem önmagában a pozíció az érdekes, hanem az ezzel együtt járó feladat: rész­vétel a baloldal újraépítésében. Ezt egyfajta szolgálatként is fel lehet fogni. Ez az, ami en­gem érdekel, amiért vállalom a megmérettetést. - Nem lenne jobb a jelen helyzetben a színfalak mögött megállapodni? Ma a versengés­sel járó csatározások nélkül is egy kicsit széthulló képet mutat a szocialista párt.­­ Ez az a szemlélet, amin túl kell lépnünk. Kormányzati időszakban, amikor a hatalom megtartása, a nyugalom sugár­zása a fontos, így kellett tenni, később azonban nem. Bár szerintem ezek a dolgok is köz­rejátszottak abban, hogy elve­szítettük hitelességünket. Nem voltak értékviták, feszítettek bennünket a morális kérdések, felerősödtek a nézetkülönb­ségek, ugyanakkor másfajta elvárás jelent meg. Kizárólag a válság kezelésével és a politikai status quo fenntartásával foglal­koztunk, miközben az emberek elhagyatva érezték magukat. Ellenzéki pártnál azonban ez a szemlélet nem tartható. Vállalni kell a többes jelölést, a választás nehézségét, azután pedig vitáz­ni arról, mit is kövessen a párt. Ettől szerintem gazdagodni fog a baloldal politikai közössége. Az előttünk álló időszakban végig kell gondolni az ellenzéki stratégiánkat, felfrissíteni az értékeinket, vissza­szerezni a támogatóink bizalmát, megújí­tani saját belső működésünket, hogy 2014-re váltópárti státust érhessen el az MSZP Ez a mun­ka nem megspórolható. - El tudja képzelni, hogy 2014-re váltópárt lehet az MSZP? - Nem tudunk más reális célt magunk elé kitűzni. Ahhoz, hogy ezt az utat végig tudjuk járni, ismernünk kell, hova tar­tunk. Kutya nehéz időszak lesz, mert az nem lehet cél, hogy a 19 százalékról 20-ra, vagy 21-re emelkedjünk, vagy jaj, ne csök­kenjen 15, 14, 13 százalékra a népszerűségünk. Először belül kell megújulni, szemléletet vál­tani. Valóban együttműködni azokkal, akik kíváncsiak ránk, szolidárisnak lenni, ügyekkel foglalkozni és akkor 2014-ben vélhetően nem csak 1,1 millió ember szavaz majd a szocia­listákra. Amúgy nem hiszek a rövid kanosszajárásban. Az elmúlt időszak elrontott dolgait nem lehet egy-két hónap alatt helyrehozni. - Elég markánsnak, harcos­nak tartja a parlamenti frakciót ehhez a munkához? - A frakció is az összeren­­deződés állapotában van, mint a párt egésze. A következő hó­napok fogják eldönteni, milyen karaktere lesz a képviselőcso­portnak. Kellő szerénységgel, önmérséklettel kell dolgozni, ám fontos, hogy bizonyos kérdésekben határozottak le­gyünk. Segíteni kell például a jó kormányzást és elmondani, miről hogyan vélekedünk, ezt nevezik konstruktivitásnak. Be kell bizonyítani a választó­­polgároknak és magunknak is, hogy jobbak vagyunk, jobban tesszük a dolgunkat, és ha újra lehetőséget kapnánk, jobban járna vele mindenki.­­ Igen, csak miközben az MSZP konstruktív, és elég bo­nyolultan fogalmaz, az LMP föláll és sárga lapot mutat. Ezt az emberek megértik,­­ így van. A felelős ellenzé­kiség azonban azt jelenti, hogy ellenzékből is lehet támogatni az ország építését, és számunk­ra ez fontos. Ahogy emellett a médiában való jelenlét is. Meg kell találni magunkat, újrafor­málni a rólunk alkotott képet, ez az, amire azt mondtam: nem lehet megspórolni. Minőségi el­lenzékké válni művészet. Jelez­tem, hogy vannak kérdések, az identitásunkat, alapértékeinket, elveinket érintők, amelyekben nem engedhetünk. Ilyen például az, hogy mi lesz Károlyi Mihály szobrával. Az őszirózsás forra­dalom, a köztársaság kikiáltása érték. Az ebben meghatározó szerepet játszó politikusra lehet azt mondani, hogy itt és itt té­vedett, de azt, hogy hazaáruló volt, ezért a szobrát napi poli­tikai érdekből el kell távolítani, nem mondhatja senki. — Milyen állapotban van a párt, a választmány, amit to­vábbra is vezetni szeretne? - A választmány számára az elmúlt tizennégy hónap nagy erőpróba volt. Biztosítanunk kellett a válságkezelő kormány hátterét és segíteni a választási felkészülést. Mindent ennek a két ügynek rendeltünk alá. A jövőben az a dolgom, hogy a választmányt visszavezessem a gyökerekhez. Műhelyvitákat folytassunk, újrafogalmazzuk az értékeinket. Mindez az egész pártra is igaz. Véleményem sze­rint pedig annak, aki formálni akarja a közösséget és részt akar venni az érdemi politikai irányításban, szerepet kell vál­lalnia az elnökségben is. A vá­lasztmány egyébként a sokszí­nűséget jelképezi, reprezentálja az ország egészét, a baloldali politikai közösséget. Az MSZP-vel kapcsolatban gyakran el­mondom, hogy 2006-ban, ami­kor megnyertük a választást, azt az energiát, amit az emberektől kaptunk, mi nem adtuk vissza. Nemcsak hogy kamatot nem fizettünk a választóknak, ha­nem a törzstőkénket is feléltük. A kormányzati hatalom meg­tartására figyeltünk, ami hoz­zájárult 2010 vereségéhez. Még egyszer ezt a hibát ez a bal­oldali politikai közösség nem követheti el. A választmánynak magam visszaadom a kapott energiát, egymást formáljuk. Nem véletlen, hogy az elmúlt időszakban ez volt a legmeg­bízhatóbb, a legjobban teljesítő testület. Fazekas Ágnes kellő szerénységgel, önmérséklettel kell dolgozni, ám bizonyos kérdé­sekben határozottnak kell lenni Fotó: Weber Lajos

Next