Népszava, 2010. július (137. évfolyam, 151-177. szám)
2010-07-01 / 151. szám
2 Új elnök a Fülöp-szigeteken Letette a hivatali esküt szerdán Benigno Aquino megválasztott Fülöp-szigeteki elnök (képünkön). Beiktatási beszédében ígéretet tett arra, hogy kivezeti az országot a szegénységből, valamint hogy választási kampánybeli ígéretéhez híven állhatatosan küzdeni fog a korrupció ellen. A május 10-i elnökválasztáson az ötvenéves politikus, Corazón Aquino korábbi elnök fia több mint 15 millió szavazatot kapott. Az államfői tisztségben Gloria Macapagal Arroyo helyére lép. Aquino szüleit nagy tisztelet övezi, mert jelentős szerepet töltöttek be a demokrácia helyreállításában. (MTI) Görögország nem eladó Cáfolta a görög szigetek eladásáról szóló híreket Jeorjiosz Petalotisz görög kormányszóvivő. Mint fogalmazott, a magánkézben lévő szigetek eladása semmi újdonságot sem jelent, másrészt Nafszika-sziget pedig már régóta megvásárolható. Közleményében hozzátette, a The Guardian erről szóló cikke félrevezető, így azon megállapítás is, amely szerint orosz és kínai befektetőkkel tárgyalnak arról, hogy Rodosz szigetének egy részét is áruba bocsátanák. (Népszava) Jól halad a horvát csatlakozás Megnyitották az utolsó három fejezetet Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásain - jelentették be a szerdai, miniszteri szintű forduló után Brüsszelben. Gordan Jandrokovic horvát külügyminiszter a közös sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy reményeik szerint a csatlakozási szerződést a jövő év első felében - a magyar soros EU-elnökség alatt - alá is írhatják, és Horvátország 2012-ben az EU tagjává válhat. Miguel Angel Moratinos, a spanyol soros elnökség képviseletében azt hangoztatta, hogy Zágráb útja immár visszafordíthatatlanná vált az unió felé. Két fejezetet szerdán le is zártak, így az összesen 35 témakörből már csak 13-ban folynak a tárgyalások. (MTI) Tíz évet kaphat Noriega Tíz év szabadságvesztést kért Manuel Noriega egykori panamai elnök ellen szerdán az ügyész a párizsi büntetőbíróságon, ahol a volt diktátort kábítószer-kereskedelemből származó pénzek tisztára mosásával gyanúsítják. A volt tábornok-elnököt áprilisban adta ki Párizsnak az Egyesült Államok, ahol az elmúlt húsz évet kábítószer-kereskedelem miatt börtönben töltötte. Noriegát azzal vádolják, hogy a kolumbiai drogcsempészetből származó bevételeiből 2,3 millió eurónak megfelelő francia frankot mosott tisztára egy francia pénzintézeten keresztül. (MTI) Szabadság Érem Tony Blairnek Idén Tony Blair kapja az 1989-ben alapított Szabadság Érmet. A kitüntetést szeptember 13-án Bill Clinton volt amerikai elnök adja át a volt brit munkáspárti kormányfőnek. Az érmet és a százezer dolláros díjat korábban már megkapta Nelson Mandela volt dél-afrikai elnök, Jimmy Carter amerikai exelnök, Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök, Václav Havel volt cseh államfő és Bono, a U2 frontembere is. Tavaly Steven Spielberg vehette át a Szabadság Érmet. (Népszava) És még... • Élő televíziós adásban mondott le tisztéről szerdán Nepál kormányfője. Madhav Kumar Nepál véget akar vetni a himalájai országban kialakult belpolitikai válságnak. • Az Amnesty International (AI) felszólította Kubát, hogy engedje szabadon a politikai foglyokat, és hozzon olyan intézkedéseket, amelyekkel véget vet a „félelem légkörének”. • Félkatonai kommandók hajtóvadászatot indítottak szerdán India középső részén maoista lázadók egy csoportja ellen, amely előző nap meggyilkolt 26 rendőrt. • Választási csalásokra panaszkodott a vasárnapi guineai elnökválasztáson indult öt legesélyesebb jelölt. A Nemzeti Független Választási Bizottság (CENI) teljességgel alaptalannak nevezte a vádakat. VILÁG 2010. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK NÉPSZAVA Csak a harmadik forduló döntött Berlinben - A Balpárt visszavonta jelöltjét és tartózkodott Christian Wulff az új német államfő Drámai szavazássorozat után a konzervatív-liberális kormánykoalíció jelöltjét, Christian Wulffot választották meg szerda este Németország új államfőjévé - jelentette be hivatalosan Norbert Lammert, a Bundestag elnöke. Az első két választási fordulóban sem Wulff, sem az esélyesebb ellenjelölt, az egykori keletnémet polgárjogi harcos, Joachim Gauck nem szerezte meg a szükséges abszolút többséget. A harmadik fordulóban Christian Wulff 625 szavazatot szerzett, Gauck pedig 494 voksot kapott, 121-en tartózkodtak. Ebben a fordulóban a Balpárt jelöltje már nem indult. Németország új államfője beszédében együttműködést ajánlott valamennyi parlamenti pártnak, és köszönetet mondott riválisának a fair és nemes vetélkedésért. Joachim Gauckot az eredmény ismertetése után hosszú vastapssal üdvözölték. Angela Merkel örömét fejezte ki, hogy a koalíciós jelölt végül megszerezte az abszolút többséget. Németország új elnökét közvetett módon választották meg, az erre a célra létrehozott, 1244 tagú szövetségi közgyűlésben fele-fele arányban foglaltak a Bundestag képviselői, illetve a tartományok többnyire közéleti delegáltjai. Az első fordulóban Christian Wulff 600 voksot, míg riválisa, az egykori keletnémet polgárjogi harcos, Joachim Gauck 499 szavazatot szerzett. A Balpárt önálló jelöltjét, Lukrezia Jochimsent 126-an támogatták. A második fordulóban Wulff 615, Gauck 490 voksot kapott, a Linke jelöltjére 123-an szavaztak. A Balpárt visszaléptette jelöltjét a harmadik forduló előtt, s a negyedik induló is visszalépett. Angela Merkel kormányzata számára kínos fordulatot jelentett, hogy sem az első, sem a második fordulóban nem sikerült megválasztani az új államfőt. A koalíciós pártok ugyanis együttesen 644 mandátummal rendelkeznek, így kényelmesen meg lehetett volna a Wulff megválasztásához szükséges 623 szavazat. Majd negyven rebellis szavazott Gauckra az első fordulóban. Ez önmagában is súlyos erkölcsi és politikai vereség Merkel számára, s belpolitikai válság veszélyét vetíti előre. A harmadik forduló előtt a pártok tanácskozásra vonultak vissza. Merkel a hírek szerint a színfalak mögött futballhasonlattal élt, mondván, az angolok elleni győzelemhez hasonló eredményt szeretne látni. A kancellár erőteljes, szimbolikus állásfoglalásra kérte a koalíciós pártok képviselőit. Horst Seehoffer, a CSU elnöke a honatyák történelmi felelősségére hivatkozott. Az SPD és a Zöldek hiábavalóan igyekeztek megnyerni a Linke vezetését Gauck támogatásához. A Balpárt tényleges vezetője, Gregor Gysi sajtóértekezletén bejelentette, hogy képviselőik várhatóan tartózkodni fognak a harmadik fordulóban. Németország háború utáni történetében eddig kétszer fordult elő, hogy három fordulóra volt szükség. 1969-ben Gustav Heinemann, 1994- ben pedig Roman Herzog került az elnöki székbe. A rendkívüli elnökválasztásra azt követően került sor, hogy május végén váratlanul lemondott Horst Köhler korábbi államfő. Népszava-összeállítás Megállapodás a Megállapodtak a cseh koalíciós pártok az új jobbközép kormány személyi összetételéről. A Polgári Demokratikus Pártnak (ODS) hat, a TOP 09 pártnak öt, míg a Közügyeknek négy minisztere lesz a 15 tagú kabinetben - jelentette be Petr Necas miniszterelnök tegnap, a több mint hétórás tárgyalások után. Az új kormánynak nem lesz egyetlen női tagja sem. A megállapodás szerint Miroslav Kalousek (TOP 09) kapja a pénzügyminiszteri posztot, Radek John (Közügyek) lesz a belügyminiszter, míg a cseh diplomáciát újra Karel Schwarzenberg (TOP 09) fogja irányítani. A védelmi miniszter Alexandr Vondra (ODS) lesz. Az igazságügyi tárca élére visszakerült Jirí Pospísil (ODS), míg az ipari és kereskedelmi miniszteri bársonyszéket az ODS vezető gazdasági szakértője, Martin Kocourek foglalja el. A közlekedési minisztérium élére Vít Bárta vállalkozó, a Közügyek képviselője és legfőbb anyagi támogatója került. cseh koalícióról Kalousek, Schwarzenberg és Pospísil már korábban - Topolánek kormányában - is vezették mostani tárcájukat. Rajtuk kívül Vondrának és Necasnak van miniszteri tapasztalata. Necas korábban népjóléti és munkaügyi miniszter volt, míg Vondra az európai ügyekért felelős kormányfőhelyettes. A mezőgazdasági tárca élére Ivan Fuksa, a távozó pénzügyminiszter (Eduard Janota) helyettese került. A koalíciós szerződésről még folynak a tárgyalások. A három párt abban is megállapodott, hogy az állami tulajdonban lévő, stratégiai fontosságú cégeknél - például a Cseh Energetikai Műveknél (CEZ), a Letiste Praha Ruzyne prágai repülőtéri igazgatóságnál, a cseh postánál - bármiféle fontos változtatás csak a miniszterelnök beleegyezésével lehetséges. Megegyezés született arról is, hogy 2014-től kezdve a kisebb településeken közvetlenül fogják választani a polgármestert. MTI-információ Washington és Moszkva nem akar konfrontációt Obama tudott a Barack Obama tudott a kémek ügyében folyó vizsgálatról, amikor a múlt héten Dmitrij Medvegyev orosz elnököt fogadta a Fehér Házban - mondta helyi idő szerint kedden Robert Gibbs. A fehér házi szóvivő arra a kérdésre nem tudott válaszolni, vajon az elnök értesült-e arról, hogy küszöbön állnak az őrizetbe vételek. Tommy Vietor szóvivő szerint Obama nem tudta, mikorra tervezik az elfogásokat. Gibbs szerint a műveletet a rendvédelmi szervek irányították, nem pedig az elnök. Washingtonban és Moszkvában egyaránt megpróbálták csökkenteni a kémügy jelentőségét. Gibbs fehér házi szóvivő úgy vélte, a letartóztatások nem fogják érinteni az amerikai-orosz kapcsolatokat. Az amerikai külügyminisztérium már a leleplezések nyilvánosságra kerülése után közölte: Washington az orosz kémhálózat leleplezése ellenére folytatja a diplomáciai együttműködést kémügyről Moszkvával a kétoldalú kapcsolatokban elért eredmények megszilárdítása érdekében. Moszkvában ugyancsak arra számítanak, hogy nem okoz törést a kedvezően fejlődő orosz-amerikai kapcsolatokban a Washingtonban kirobbant kémbotrány. „Azzal számolunk, hogy nem lesz negatív hatása az orosz-amerikai kapcsolatokra az Oroszország javára végzett kémkedés gyanújával őrizetbe vett személyekhez kötődő incidensnek” - közölte a moszkvai külügy sajtóosztálya. Július 27-én hallgatják meg először a kémkedéssel vádolt 11 embert, akik közül öten hétfőn megjelentek egy manhattani bíróság előtt. Michael Farbiarz helyettes főügyész az AP hírügynökségnek úgy nyilatkozott, a letartóztatások csak „a jéghegy csúcsát” jelentik. Jóval több orosz „alvó ügynök” működhet az Egyesült Államokban. Népszava-összeállítás Még egy névvel adós Radicová Iveta Radicová, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) miniszterelnök-jelöltje Ivan Gasparovic köztársasági elnöknél tett látogatása során közölte, hogy pénteken hivatalosan is közzéteszi az új szlovák kabinet névsorát. Ján Figel, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnöke tegnap bejelentette, hogy a négy jobboldali párt vezetője jövő kedden írja alá a koalíciós szerződést. A koalíciós tárgyalásokról kiszivárgott információk alapján szinte már biztosra vehető az új kormány felállása. Radicová lesz a kormányfő, rajta kívül az SDKÚ még négy miniszteri posztot kap. Ivan Miklos a pénzügyi, Lucia Zitnanská az igazságügyi tárcát irányítja, a külügyminiszter Mikulás Dzurinda, az oktatási miniszter pedig Eugen Jurzyca lesz. A Szabadság és Szolidaritás (SaS) négy miniszteri posztot kap, Juraj Miskov áll a gazdasági tárca élén, Lubomír Gaiko a honvédelmi, Jozef Mihál a család és szociális ügyi, Daniel Krajcer pedig a kulturális minisztériumot vezetheti. A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) húzta a koalíciós viták során a legrövidebbet, ennél sokkal többre vihették volna Figelék, vélekednek a politikai elemzők. A KDH három minisztert ad a kabinetbe, mégpedig Ján Figel vezeti a közlekedésügyet és a régiófejlesztést, Daniel Lipsic a belügyet, Ivan Uhiarik pedig az egészségügyet. A Bugár Béla vezette Híd (Most) párt ugyancsak három minisztert ad a kormányba. Rudolf Chmel lesz a kisebbségi miniszterelnök-helyettes, Simon Zsolt a mezőgazdaságot vezeti, s itt az egyetlen kérdés: vajon ki irányítja majd a környezetvédelmet? Bugár nem erősítette meg, hogy a korábban többször is emlegetett Sólymos László vállalná a zöldtárca vezetését. Friss információk szerint Bugár kifejtette: Sólymos a Híd parlamenti frakcióját irányítja majd. A házelnöki posztot az SaS elnöke, Richard Sulik tölti be, egy-egy alelnököt ad az SDKÚ, a KDH, a Híd, valamint az ellenzékben lévő Smer (Irány), Milan Hort, Pavol Hrusovsky, Bugár Béla és Robert Kalinák személyében. Robert Fico ügyvezető kormányfő ezt igazságtalannak tartja, mondván, a jobboldal nem adott elegendő posztot a legerősebb pártnak, a Smernek. Fico azt szeretné, ha az ellenzéknek eggyel több parlamenti alelnöke lenne, vagy pedig megkapnák a házelnöki posztot. „Elutasítás - vita nélkül. Meglepett a kormánypártiak részéről tanúsított arrogancia” - hangoztatta Fico. A bizottságok elnöki posztjainak elosztása úgy történt, hogy tíz jutott a koalíciónak, kilenc pedig az ellenzéknek. Fico ezzel sem ért egyet, szerinte jobban figyelembe kellett volna venni a választások eredményeit. Susta Béla (Pozsony) Tálib támadás Dzsálálábádban Tálib lázadók támadást indítottak tegnap a nemzetközi stabilizációs erő (ISAF) egyik dzsálálábádi bázisa ellen. Tálib források szerint hat öngyilkos merénylő vett részt a támadásban, az AP NATO-forrásokra hivatkozva azt jelentette, nyolc támadó halt meg az összecsapásban. Az amerikai parancsnokok megszigorították a házilagos bombatámadásoknak nem ellenálló katonai járművek használatát - számolt be róla a USA Today. A szigorításra azért volt szükség, mivel az utóbbi időben rekordszámú katona esett el, többen azért, mert nem páncélozott padlójú terepjáróval járőröztek. Májusban 1128 út menti robbantásos merénylet történt, kétszer annyi, mint 2009 májusában. Január és május között 134 amerikai katona esett el, több mint ezer megsebesült. Több mint nyolcezer megerősített járműre lenne szükség, de eddig csak mintegy háromezer érkezett meg az afgán hadszíntérre. Népszava-összeállítás