Népszava, 2010. július (137. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-01 / 151. szám

2 Új elnök a Fülöp-szigeteken Letette a hivatali es­küt szerdán Benigno Aquino megválasz­tott Fü­löp-szigeteki elnök (képünkön). Beiktatási beszédé­ben ígéretet tett arra, hogy kivezeti az or­szágot a szegénység­ből, valamint hogy választási kampány­beli ígéretéhez híven állhatatosan küzdeni fog a korrupció ellen. A május 10-i elnökválasztáson az ötvenéves po­litikus, Corazón Aquino korábbi elnök fia több mint 15 millió szavazatot kapott. Az államfői tisztségben Gloria Macapagal Arroyo helyére lép. Aquino szüleit nagy tisztelet övezi, mert jelentős szerepet töltöttek be a demokrácia helyreállításában. (MTI) Görögország nem eladó­ Cáfolta a görög szigetek eladásáról szóló híreket Jeorjiosz Petalotisz görög kormányszó­vivő. Mint fogalmazott, a magánkézben lévő szigetek eladása semmi újdonságot sem jelent, másrészt Nafszika-sziget pedig már régóta megvásárolható. Közleményében hozzátette, a The Guardian erről szóló cikke félrevezető, így azon megállapítás is, amely szerint orosz és kínai befektetőkkel tárgyalnak arról, hogy Rodosz szigetének egy részét is áruba bocsátanák. (Népszava) Jól halad a horvát csatlakozás Megnyitották az utolsó három fejezetet Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásain - jelentették be a szerdai, miniszteri szintű forduló után Brüsszelben. Gordan Jandrokovic horvát külügyminiszter a közös sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy reményeik szerint a csatlakozási szerződést a jövő év első felében - a magyar soros EU-el­­nökség alatt - alá is írhatják, és Horvátország 2012-ben az EU tagjává válhat. Miguel Angel Moratinos, a spanyol soros elnökség képviseletében azt hangoztatta, hogy Zágráb útja immár visszafordíthatatlanná vált az unió felé. Két fejezetet szerdán le is zártak, így az összesen 35 témakörből már csak 13-ban folynak a tárgyalások. (MTI) Tíz évet kaphat Noriega Tíz év szabadságvesztést kért Manuel Noriega egykori panamai elnök ellen szerdán az ügyész a párizsi büntetőbíróságon, ahol a volt diktátort kábítószer-kereskedelemből szár­mazó pénzek tisztára mosásával gyanúsítják. A volt tábornok-elnököt áprilisban adta ki Párizsnak az Egyesült Államok, ahol az elmúlt húsz évet kábítószer-kereskedelem miatt börtönben töltötte. Noriegát azzal vádolják, hogy a kolumbiai drogcsempészetből szárma­zó bevételeiből 2,3 millió eurónak megfelelő francia frankot mosott tisztára egy francia pénzintézeten keresztül. (MTI) Szabadság Érem Tony Blairnek Idén Tony Blair kapja az 1989-ben alapított Szabadság Érmet. A kitüntetést szeptember 13-án Bill Clinton volt amerikai elnök adja át a volt brit munkáspárti kormányfőnek. Az érmet és a százezer dolláros díjat korábban már megkapta Nelson Mandela volt dél-afrikai elnök, Jimmy Carter amerikai exelnök, Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök, Václav Havel volt cseh államfő és Bono, a U2 frontembere is. Tavaly Steven Spielberg vehette át a Szabadság Érmet. (Népszava) És még... • Élő televíziós adásban mondott le tisz­téről szerdán Nepál kormányfője. Madhav Kumar Nepál véget akar vetni a himalájai országban kialakult belpolitikai válság­nak. • Az Amnesty International (AI) felszólította Kubát, hogy engedje szaba­don a politikai foglyokat, és hozzon olyan intézkedéseket, amelyekkel véget vet a „félelem légkörének”. • Félkatonai kom­mandók hajtóvadászatot indítottak szerdán India középső részén maoista lázadók egy csoportja ellen, amely előző nap meggyil­kolt 26 rendőrt. • Választási csalásokra panaszkodott a vasárnapi guineai elnök­­választáson indult öt legesélyesebb jelölt. A Nemzeti Független Választási Bizottság (CENI) teljességgel alaptalannak nevezte a vádakat. VILÁG 2010. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK NÉPSZAVA Csak a harmadik forduló döntött Berlinben - A Balpárt visszavonta jelöltjét és tartózkodott Christian Wulff az új német államfő Drámai szavazássorozat után a konzervatív-liberális kormánykoalíció jelöltjét, Christian Wulffot választották meg szerda este Németország új államfőjévé - jelentette be hivatalosan Norbert Lammert, a Bundes­tag elnöke. Az első két választási fordulóban sem Wulff, sem az esé­lyesebb ellenjelölt, az egykori keletnémet polgárjogi harcos, Joachim Gauck nem szerezte meg a szükséges abszolút többséget. A harmadik fordulóban Christian Wulff 625 szavazatot szerzett, Gauck pedig 494 voksot kapott, 121-en tartózkodtak. Ebben a fordulóban a Balpárt je­löltje már nem indult. Németország új államfője beszé­dében együttműködést ajánlott valamennyi parlamenti pártnak, és köszönetet mondott riválisának a fair és nemes vetélkedésért. Joachim Gauckot az eredmény ismertetése után hosszú vastapssal üdvözölték. Angela Merkel örömét fejezte ki, hogy a koalíciós jelölt végül meg­szerezte az abszolút többséget. Németország új elnökét közvetett módon választották meg, az erre a célra létrehozott, 1244 tagú szövet­ségi közgyűlésben fele-fele arányban foglaltak a Bundestag képviselői, illetve a tartományok többnyire köz­életi delegáltjai. Az első fordulóban Christian Wulff 600 voksot, míg riválisa, az egykori keletnémet pol­gárjogi harcos, Joachim Gauck 499 szavazatot szerzett. A Balpárt önálló jelöltjét, Lukrezia Jochimsent 126-an támogatták. A második fordulóban Wulff 615, Gauck 490 voksot kapott, a Linke jelöltjére 123-an szavaztak. A Balpárt visszaléptette jelöltjét a harmadik forduló előtt, s a negyedik induló is visszalépett. Angela Merkel kormányzata szá­mára kínos fordulatot jelentett, hogy sem az első, sem a második forduló­ban nem sikerült megválasztani az új államfőt. A koalíciós pártok ugyanis együttesen 644 mandátummal ren­delkeznek, így kényelmesen meg lehetett volna a Wulff megválasztá­sához szükséges 623 szavazat. Majd negyven rebellis szavazott Gauckra az első fordulóban. Ez önmagában is súlyos erkölcsi és politikai vereség Merkel számára, s belpolitikai vál­ság veszélyét vetíti előre. A harmadik forduló előtt a pár­tok tanácskozásra vonultak vissza. Merkel a hírek szerint a színfalak mögött futballhasonlattal élt, mond­ván, az angolok elleni győzelemhez hasonló eredményt szeretne látni. A kancellár erőteljes, szimbolikus ál­lásfoglalásra kérte a koalíciós pártok képviselőit. Horst Seehoffer, a CSU elnöke a honatyák történelmi fele­lősségére hivatkozott. Az SPD és a Zöldek hiábavalóan igyekeztek megnyerni a Linke veze­tését Gauck támogatásához. A Bal­párt tényleges vezetője, Gregor Gysi sajtóértekezletén bejelentette, hogy képviselőik várhatóan tartózkodni fognak a harmadik fordulóban. Németország háború utáni törté­netében eddig kétszer fordult elő, hogy három fordulóra volt szükség. 1969-ben Gustav Heinemann, 1994- ben pedig Roman Herzog került az elnöki székbe. A rendkívüli elnök­­választásra azt követően került sor, hogy május végén váratlanul lemon­dott Horst Köhler korábbi államfő. Népszava-összeállítás Megállapodás a Megállapodtak a cseh koalíciós pár­tok az új jobbközép kormány szemé­lyi összetételéről. A Polgári Demok­ratikus Pártnak (ODS) hat, a TOP 09 pártnak öt, míg a Közügyeknek négy minisztere lesz a 15 tagú kabinetben - jelentette be Petr Necas minisz­terelnök tegnap, a több mint hétórás tárgyalások után. Az új kormánynak nem lesz egyetlen női tagja sem. A megállapodás szerint Miroslav Kalousek (TOP 09) kapja a pénz­ügyminiszteri posztot, Radek John (Közügyek) lesz a belügyminiszter, míg a cseh diplomáciát újra Karel Schwarzenberg (TOP 09) fogja irányítani. A védelmi miniszter Alexandr Vondra (ODS) lesz. Az igazságügyi tárca élére vis­­­szakerült Jirí Pospísil (ODS), míg az ipari és kereskedelmi miniszteri bár­sonyszéket az ODS vezető gazdasági szakértője, Martin Kocourek foglalja el. A közlekedési minisztérium élére Vít Bárta vállalkozó, a Közügyek képviselője és legfőbb anyagi támo­gatója került. cseh koalícióról Kalousek, Schwarzenberg és Pospísil már korábban - Topolánek kormányában - is vezették mostani tárcájukat. Rajtuk kívül Vondrának és Necasnak van miniszteri tapasz­talata. Necas korábban népjóléti és munkaügyi miniszter volt, míg Vondra az európai ügyekért felelős kormányfőhelyettes. A mezőgazda­­sági tárca élére Ivan Fuksa, a távozó pénzügyminiszter (Eduard Janota) helyettese került. A koalíciós szerző­désről még folynak a tárgyalások. A három párt abban is megálla­podott, hogy az állami tulajdonban lévő, stratégiai fontosságú cégek­nél - például a Cseh Energetikai Műveknél (CEZ), a Letiste Praha Ruzyne prágai repülőtéri igazgató­ságnál, a cseh postánál - bármiféle fontos változtatás csak a miniszter­­elnök beleegyezésével lehetséges. Megegyezés született arról is, hogy 2014-től kezdve a kisebb települése­ken közvetlenül fogják választani a polgármestert. MTI-információ Washington és Moszkva nem akar konfrontációt Obama tudott a Barack Obama tudott a kémek ügyé­ben folyó vizsgálatról, amikor a múlt héten Dmitrij Medvegyev orosz elnököt fogadta a Fehér Házban - mondta helyi idő szerint kedden Robert Gibbs. A fehér házi szóvivő arra a kérdésre nem tudott válaszol­ni, vajon az elnök értesült-e arról, hogy küszöbön állnak az őrizetbe vételek. Tommy Vietor szóvivő sze­rint Obama nem tudta, mikorra ter­vezik az elfogásokat. Gibbs szerint a műveletet a rendvédelmi szervek irányították, nem pedig az elnök. Washingtonban és Moszkvában egyaránt megpróbálták csökkenteni a kémügy jelentőségét. Gibbs fehér házi szóvivő úgy vélte, a letar­tóztatások nem fogják érinteni az amerikai-orosz kapcsolatokat. Az amerikai külügyminisztérium már a leleplezések nyilvánosságra kerülése után közölte: Washington az orosz kémhálózat leleplezése ellenére foly­tatja a diplomáciai együttműködést kémügyről Moszkvával a kétoldalú kapcsola­tokban elért eredmények megszilár­dítása érdekében. Moszkvában ugyancsak arra szá­mítanak, hogy nem okoz törést a kedvezően fejlődő orosz-amerikai kapcsolatokban a Washingtonban ki­robbant kémbotrány. „Azzal számo­lunk, hogy nem lesz negatív hatása az orosz-amerikai kapcsolatokra az Oroszország javára végzett kémkedés gyanújával őrizetbe vett személyek­hez kötődő incidensnek” - közölte a moszkvai kü­lügy sajtóosztálya. Július 27-én hallgatják meg először a kémkedéssel vádolt 11 embert, akik közül öten hétfőn megjelentek egy manhattani bíróság előtt. Michael Farbiarz helyettes főügyész az AP hírügynökségnek úgy nyilatkozott, a letartóztatások csak „a jéghegy csúcsát” jelentik. Jóval több orosz „alvó ügynök” működhet az Egye­sült Államokban. Népszava-összeállítás Még egy névvel adós Radicová Iveta Radicová, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) miniszterelnök-jelöltje Ivan Gasparovic köztársasági elnöknél tett lá­togatása során közölte, hogy pénteken hivatalosan is közzéteszi az új szlovák kabinet névsorát. Ján Figel, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnöke tegnap bejelentette, hogy a négy jobboldali párt vezető­je jövő kedden írja alá a koalíciós szerződést. A koalíciós tárgyalásokról kiszi­várgott információk alapján szinte már biztosra vehető az új kormány felállása. Radicová lesz a kormány­fő, rajta kívül az SDKÚ még négy miniszteri posztot kap. Ivan Miklos a pénzügyi, Lucia Zitnanská az igazságügyi tárcát irányítja, a kül­ügyminiszter Mikulás Dzurinda, az oktatási miniszter pedig Eugen Jurzyca lesz. A Szabadság és Szolidaritás (SaS) négy miniszteri posztot kap, Juraj Miskov áll a gazdasági tárca élén, Lubomír Gaiko a honvédelmi, Jozef Mihál a család és szociális ügyi, Daniel Krajcer pedig a kulturális minisztériumot vezetheti. A Kereszténydemokrata Mozga­lom (KDH) húzta a koalíciós viták során a legrövidebbet, ennél sokkal többre vihették volna Figelék, véle­kednek a politikai elemzők. A KDH három minisztert ad a kabinetbe, mégpedig Ján Figel vezeti a közleke­désügyet és a régiófejlesztést, Daniel Lipsic a belügyet, Ivan Uhiarik pedig az egészségügyet. A Bugár Béla vezette Híd (Most) párt ugyancsak három minisztert ad a kormányba. Rudolf Chmel lesz a kisebbségi miniszterelnök-helyettes, Simon Zsolt a mezőgazdaságot veze­ti, s itt az egyetlen kérdés: vajon ki irányítja majd a környezetvédelmet? Bugár nem erősítette meg, hogy a korábban többször is emlegetett Sólymos László vállalná a zöldtárca vezetését. Friss információk szerint Bugár kifejtette: Sólymos a Híd par­lamenti frakcióját irányítja majd. A házelnöki posztot az SaS elnö­ke, Richard Sulik tölti be, egy-egy alelnököt ad az SDKÚ, a KDH, a Híd, valamint az ellenzékben lévő Smer (Irány), Milan Hort, Pavol Hrusovsky, Bugár Béla és Robert Kalinák személyében. Robert Fico ügyvezető kormányfő ezt igazságta­lannak tartja, mondván, a jobboldal nem adott elegendő posztot a legerő­sebb pártnak, a Smernek. Fico azt szeretné, ha az ellenzéknek eggyel több parlamenti alelnöke lenne, vagy pedig megkapnák a házelnöki posz­tot. „Elutasítás - vita nélkül. Meg­lepett a kormánypártiak részéről tanúsított arrogancia” - hangoztatta Fico. A bizottságok elnöki posztjai­nak elosztása úgy történt, hogy tíz jutott a koalíciónak, kilenc pedig az ellenzéknek. Fico ezzel sem ért egyet, szerinte jobban figyelembe kellett volna venni a választások eredményeit. Susta Béla (Pozsony) Tálib támadás Dzsálálábádban Tálib lázadók támadást indítottak tegnap a nemzetközi stabilizációs erő (ISAF) egyik dzsálálábádi bá­zisa ellen. Tálib források szerint hat öngyilkos merénylő vett részt a támadásban, az AP NATO-források­­ra hivatkozva azt jelentette, nyolc támadó halt meg az összecsapásban. Az amerikai parancsnokok meg­szigorították a házilagos bombatá­madásoknak nem ellenálló katonai járművek használatát - számolt be róla a USA Today. A szigorításra azért volt szükség, mivel az utóbbi időben rekordszámú katona esett el, többen azért, mert nem páncélozott padlójú terepjáróval járőröztek. Má­jusban 1128 út menti robbantásos merénylet történt, kétszer annyi, mint 2009 májusában. Január és má­jus között 134 amerikai katona esett el, több mint ezer megsebesült. Több mint nyolcezer megerősített járműre lenne szükség, de eddig csak mint­egy háromezer érkezett meg az afgán hadszíntérre. Népszava-összeállítás

Next