Népszava, 2010. november (137. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-02 / 254. szám
Parlament előtt a „provokációs törvény" - továbbra is sok a kérdőjel a terrorelhárítás körül Jogos lesz a jogtalan ellenőrzés Kétség sem férhet ahhoz, hogy a parlament megszavazza a salátatörvényt, mely szerint bűncselekményt is elkövethetnek majd a belső elhárítás emberei, hogy „csőbe húzzák" a rendőröket. Bár a szakszervezetek tiltakoztak a jogszabály ellen, érveik jórészt visszhang nélkül maradtak. Közben kiderült, hogy a Terrorelhárító Szolgálat emberei mai napig munkaköri leírás nélkül, „ad hoc" végzik feladataikat, miközben más szervek munkáját nehezítik. Hamarosan szavazhat az Országgyűlés a rendvédelemmel kapcsolatos salátatörvényről, melyet nemrég terjesztett be Pintér Sándor belügyminiszter. Ebben egyebek mellett a hamarosan felállítandó Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) hatásköreiről kell döntenie a törvényhozásnak. Bár a javaslat nem nevesíti, de Bolcsik Zoltán, a Nemzeti Nyomozó Iroda - a móri fiaskó után menesztett - korábbi vezetője lehet e gigantikus, januárra megalakuló belső elhárítási szervezet vezetője. A szervezetbe betagozódik a jelenlegi Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata. Az NVSZ a rendőrség, a rendvédelmi szervek, illetve a polgári titkosszolgálat Magyarországon tevékenykedő szerveinek - Alkotmányvédelmi Hivatal, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat - munkatársai „bűnmegelőzési célú” ellenőrzésére, megbízhatósági vizsgálatára jön létre. A külügyminisztériumhoz csatolt Információs Hivatal - a hírszerzés - és a honvédelmi tárca felügyelete alá tartozó két katonai titkosszolgálat kívül marad majd az NVSZ hatáskörén. A védelmi szervezet tagjainak a törvény olyan felhatalmazást adna, mely szerint ügyészi engedéllyel törvénysértéseket követhetnek el, hogy „teszteljék” a hivatásosokat. Ez ellen a Független Rendőr-szakszervezet (FRSZ) élénken tiltakozott, hiszen vesztegetéssel, okirat-hamisítással, vagyis szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével állíthatnának csapdát az egyenruhásoknak, titkosszolgáknak, pénzügyőröknek és APEH-revizoroknak, amit aggályosnak és erkölcstelennek ítélnek. A hivatásra méltatlanságot mint „elbocsátási intézményt” hatályon kívül helyezi a tervezet, és kimondja: „Aki nem felel meg a kifogástalan életvitel szabályainak annak a jogviszonya felmentéssel, felmentési idő nélkül szűnik meg.” A „kifogástalan életvitel” fogalom pontos kifejtését azonban egy későbbi kormányrendeletben kívánják szabályozni. Az érdekvédők a megbízhatósági ellenőrzés elrendeléséhez az alapvető alkotmányos jogok védelme érdekében a bírói engedélyezéshez ragaszkodnak, nem elégedve meg az ügyészi engedéllyel. Kiemelik, hogy a rendvédelmi szervek állománya semmivel sem fertőzöttebb a korrupciótól, mint a közszféra más szereplői, ezért nem indokolt súlyosabb eszközöket alkalmazni, mint mások esetében. A belügyminiszter erre Széchenyi István Hitel című művére hivatkozva kifejtette, hogy magasabb erkölcsi követelmény szükséges a rendvédelem körében, mint a közszféra más dolgozóinál, és csak a titkos információgyűjtéshez tartja indokoltnak a bírói engedélyt. A salátatörvény ugyanakkor a köztisztviselők, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló jogszabályt is felülírná. Eszerint: „Ha a rendőrségről szóló törvény... külön ellenőrzési lehetőséget teremt a közigazgatási szerv köztisztviselői (közalkalmazottai) tekintetében, a közszolgálati jogviszony létesítésének és fenntartásának feltétele az ellenőrzéshez való hozzájárulás.” Vagyis a közigazgatás, de akár az önkormányzati szféra más szereplőire is kiterjedhet a széles körű ellenőrzési jogosítvány. Sőt a közvetlen családtagoknak is nyilatkozniuk kell, hogy tudomásul veszik az ellenőrzést. A törvényjavaslat egyébként a többi között azt is előírja, hogy a rendőrségi törvényben következetesen emlegetett „Rendőrség” szó a jövőben „rendőrségnek” írandó. Ugyanakkor a „Testület” továbbra is nagy kezdőbetűvel szerepel. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ A pénzt nem sajnálták a szeptemberben létrehozott központra, de az ott dolgozóknak máig nincs munkaköri leírásuk fotó bielkistván Terrorelhárítás - kérdőjelekkel A mai napig sincs munkaköri leírása azoknak a rendvédelmi dolgozóknak, akiket a szeptemberben működésbe lépett Terrorelhárító Központba (TK) rendeltek munkavégzésre. A TK látja el Schmitt Pál államfő és Orbán Viktor miniszterelnök személyi védelmét, míg a többi hasonló védelmi feladat a biztosítást korábban teljes körben végző Köztársasági Őrezrednél maradt. A Népszava úgy tudja, hogy a TK állományába a rendőrség minden szervének kötelessége volt átengedni bármely beosztottat, illetve technikai eszközt, sőt ingatlant, melyet a miniszterelnökség hatáskörébe tartozó, lényegében az ORFK-tól független, önállósult rendőri központ parancsnoka igényelt. Ez több működési és hatásköri zavarhoz vezetett a testületen belül. A Független Rendőr-szakszervezet ez ügyben megkereste a tízmilliárdos költségvetéssel alapított TK főigazgatóját,Hajdú János tábornokot, Orbán Viktor korábbi biztonsági főnökét. Az érdekvédelmi szervezet felhívta a figyelmet arra, hogy a berendelteknek már a szolgálatteljesítés megkezdésekor meg kellett volna kapniuk munkakörük dokumentumait. Hajdú válasza szerint a leírásokat a szervezeti és működési szabályzat, illetve ügyrend jóváhagyását követően, várhatóan november végén, december elején kaphatják meg. Amit a belső elhárító megtehet majd • valótlan bejelentés szabálysértést • pirotechnikai termékekkel kapcsolatos szabálysértést • vámszabálysértést, illetve vámszabálysértés elkövetőjének segítését • felelősségbiztosítási szerződés nélküli vezetést • közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértését • magánlaksértést • hivatali visszaélést • hamis vádat • hatóság félrevezetését • szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését Rövidesen jöhet az új főügyész Akár a jövő héten elfogadhatják a főügyész választására és mandátumára vonatkozó törvénymódosításokat, főleg, hogy a kormánypártokat sürgeti az idő: november végéig meg akarják választani a Legfőbb Ügyészség új vezetőjét már az új szabályok alapján. Kovács Tamás ugyanis december közepén nyugdíjba vonul, ám a Fidesz-KDNP már ezelőtt dönteni akar az utódlásról. A Ház ezzel összhangban holnap meg is tartja a részletes vitáját az ügyészségi törvény azon módosításának, amely alapján a jelenlegi hat helyett kilenc évre szólna a mandátum. Arról az alkotmánymódosításról pedig, amelynek köszönhetően a jövőben kétharmaddal választanák a főügyészt - aki nem lenne interpellálható -, már a hó közepén megtartották a vitát. Mivel az alkotmánymódosítással azóta nem foglalkoztak, a két módosítás „beéri” egymást, így azokról egyszerre, már a jövő héten lehet szavazni. A főügyész helyzetének átalakítása egyébként kétharmados többséget igényel, de ez nem akadályozhatja meg a kormányt abban, hogy átvigye javaslatát. Még akkor sem, ha az ellenzéki pártoknak a javaslat nem nyerte el a tetszését. Az MSZP például úgy vélte: a kormánypártok hatalomkoncentrációját szolgálják azzal, hogy a kabinet kilenc évre saját emberét ültetheti ebbe a pozícióba is. A kétharmados választás és az interpellálhatóság megszüntetése mögött hasonló okokat vélnek az ellenzékiek. A beterjesztő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ezzel szemben azzal érvel, a kilencéves mandátum az ügyészség függetlenségét szolgálja, a kétharmados választás és az interpellálhatóság megszüntetése pedig csak egy rendszerváltáskor kialakult „tartozást” szüntetne meg. Eközben az új legfőbb ügyész személyéről - bár pontos időpont még nincs - a héten várhatóan újra tárgyal a köztársasági elnök a pártokkal. Nyilvánosan nevek még nem hangzottak el, de nem lenne meglepő, ha Polt Péter újrázna a főügyészi poszton. Ezt a feltevést több médiumnak - így lapunknak is - megerősítették. Az ellenzéki pártok egyelőre senkit nem javasoltak a tisztségre, az LMP frakcióvezetője, Schiffer András annyit jelzett: szeretné, ha az államfő politikailag kikezdhetetlen embert javasolna legfőbb ügyésznek. H. B.B. RÖVIDEN Rátámadtak az MSZP-szóvivőre Egy éjszakai buszjáraton rátámadtak Török Zsoltra, az MSZP szóvivőjére a hét végén. A szocialista párt közleménye szerint a Nyugatinál szállt fel a járműre egy feltűnően rövid hajú férfi, aki felismerve a szóvivőt „rohadt büdös komcsi" kijelentéssel nekirontott, és megpróbálta lefejelni, ám Török Zsoltot elhajolt. A férfi ezután ököllel támadt a szóvivőre, és többször is megütötte. A buszon utazó tömeg a megtámadott védelmére kelt, és a következő megállónál leszorították a buszról a támadót. Az MSZP elnöke, Mesterházy Attila szerint a történteknek „sokkal mélyebbre ható és történelmibb tartalma is van. Ez az ország már eddig kétszer volt szerencsétlen megélni olyan korokat, ahol olyan hangulat uralkodott, mely a jelenlegi eseményhez hasonló atrocitásokat eredményezett". Az MSZP nevében megköszönte a segítségnyújtást azoknak, akik „bátran szembeszálltak az agresszorral". Török Zsolt feljelentést tett a rendőrségen. ► MTI Csökken az alapellátás finanszírozása Reálértéken csökken az alapellátás finanszírozása 2011 -ben, emiatt erősödhet a pályaelhagyás és az elöregedés ezen a területen a Falusi Körzeti Orvosok Országos Szövetsége szerint. Az érdekvédők közleménye kitért arra, a költségvetési javaslatban a májusi kormányprogrammal ellentétben nem szerepel az alapellátás prioritásként kezelése. A szövetség szerint ennél is tragikusabb a kép a szakrendeléseknél, ahol reálértéken 10 százalékkal csökken a finanszírozás. ► MTI Jól keresőknek nem jár családi pótlék Jövő áprilistól, de legkésőbb júniustól nem kapnak családi pótlékot, akiknek milliós fizetésük van, és nem szorulnak rá - jelentette be Nagy Anna az MR1 -Kossuth Rádióban. A kormányszóvivő szavai szerint „a családi pótlék esetében is érvényesülnie kell a társadalmi igazságosságnak. Amíg ápolási díjra huszonezer forintot kapnak azok, akik napi 24 órában ápolnak nagyon beteg embereket, addig vannak olyan családok, ahol a családi pótlék szinte meg sem érződik". A pótlék most egy átlagos, négytagú családban gyermekenként 13 ezer 300 forint. Hogy pontosan mekkora fizetés után nem jár majd ez a juttatás, arról még nem született végleges döntés - mondta a kormányszóvivő, megjegyezve, hogy „milliós fizetésekről van szó". Azok pénzügyi helyzetét, akiktől elveszik a családi pótlékot, a kormányszóvivő szerint nagyban segíti majd az új adórendszer. Mint mondta, egy másfél millió forintot kereső család például sokkal kevesebbet veszít majd a családi pótlékon, mint amennyit az új adózással nyer. ► NÉPSZAVA Tisza Istvánra emlékeztek A 92 éve meggyilkolt Tisza István egykori miniszterelnökre emlékezett Budapesten a Tisza István Baráti Társaság. Csomós Miklós főpolgármester-helyettes a politikus emléktáblájánál tartott koszorúzáson úgy fogalmazott, az utóbbi évtizedekben méltatlanul felejtették el a kormányfői tisztséget kétszer is betöltő Tisza Istvánt. Szerinte Tisza több korábbi tette is példaként szolgálhat a mai politikusoknak. A Tisza István egykori, Hermina úti otthona előtti rendezvényen részt vett Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos. Többen a Magyar Nemzeti Gárda egyenruhájában érkeztek, amit Újra győztek a szocialisták Kispesten Csődöt mondott a Fidesz agresszív politikája Kispesten, a választók nem tolerálták, hogy a kormánypárt nem tud belenyugodni a vereségbe, és minden eszközt felhasznál arra, hogy megszerezze a hatalmat - mondta Burány Sándor. Az MSZP kispesti elnöke azután beszélt erről, hogy a XIX. kerület 5-ös számú egyéni választókerületében szombaton megismételték az önkormányzati választást. Kránitz Krisztián, az MSZP jelöltje több mint 200 szavazattal ismét megverte fideszes ellenfelét. Burány szerint a kispestiek a folytatásra szavaztak, és a Fidesznek le kell vonnia a konzekvenciákat: nem írhatja át az alkotmányt kénye-kedve szerint, nem számolhatja fel a jogállamot Magyarországon. ► MTI FOTÓ: NÉPSZAVA