Népszava, 2010. november (137. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-02 / 254. szám

Parlament előtt a „provokációs törvény" - továbbra is sok a kérdőjel a terrorelhárítás körül Jogos lesz a jogtalan ellenőrzés Kétség sem férhet ah­hoz, hogy a parlament megszavazza a saláta­törvényt, mely szerint bűncselekményt is elkö­vethetnek majd a belső elhárítás emberei, hogy „csőbe húzzák" a rend­őröket. Bár a szakszer­vezetek tiltakoztak a jogszabály ellen, érveik jórészt visszhang nélkül maradtak. Közben kide­rült, hogy a Terrorelhárí­tó Szolgálat emberei mai napig munkaköri le­írás nélkül, „ad hoc" végzik feladataikat, mi­közben más szervek munkáját nehezítik. H­amarosan szavazhat az Országgyűlés a rendvéde­lemmel kapcsolatos salá­tatörvényről, melyet nemrég terjesztett be Pintér Sándor bel­ügyminiszter. Ebben egyebek mellett a hamarosan felállítan­dó Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) hatásköreiről kell dön­tenie a törvényhozásnak. Bár a javaslat nem nevesíti, de Bolcsik Zoltán, a Nemzeti Nyo­mozó Iroda - a móri fiaskó után menesztett - korábbi vezetője lehet e gigantikus, januárra megalakuló belső elhárítási szervezet vezetője. A szervezet­be betagozódik a jelenlegi Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata. Az NVSZ a rendőr­ség, a rendvédelmi szervek, il­letve a polgári titkosszolgálat Magyarországon tevékenykedő szerveinek - Alkotmányvédelmi Hivatal, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat - munkatársai „bűnmegelőzési célú” ellenőrzé­sére, megbízhatósági vizsgála­tára jön létre. A külügyminisz­tériumhoz csatolt Információs Hivatal - a hírszerzés - és a honvédelmi tárca felügyelete alá tartozó két katonai titkos­­szolgálat kívül marad majd az NVSZ hatáskörén. A védelmi szervezet tagjai­nak a törvény olyan felhatal­mazást adna, mely szerint ügyészi engedéllyel törvénysér­téseket követhetnek el, hogy „teszteljék” a hivatásosokat. Ez ellen a Független Rendőr-szak­szervezet (FRSZ) élénken tilta­kozott, hiszen vesztegetéssel, okirat-hamisítással, vagyis sza­bálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével állíthatnának csapdát az egyenruhásoknak, titkosszolgáknak, pénzügy­őröknek és APEH-revizorok­­nak, amit aggályosnak és er­kölcstelennek ítélnek. A hivatásra méltatlanságot mint „elbocsátási intézményt” hatályon kívül helyezi a terve­zet, és kimondja: „Aki nem felel meg a kifogástalan életvitel sza­bályainak annak a jogviszonya felmentéssel, felmentési idő nél­kül szűnik meg.” A „kifogásta­lan életvitel” fogalom pontos ki­fejtését azonban egy későbbi kormányrendeletben kívánják szabályozni. Az érdekvédők a megbízhatósági ellenőrzés el­rendeléséhez az alapvető alkot­mányos jogok védelme érdeké­ben a bírói engedélyezéshez ra­gaszkodnak, nem elégedve meg az ügyészi engedéllyel. Kieme­lik, hogy a rendvédelmi szervek állománya semmivel sem fertő­­zöttebb a korrupciótól, mint a közszféra más szereplői, ezért nem indokolt súlyosabb eszkö­zöket alkalmazni, mint mások esetében. A belügyminiszter er­re Széchenyi István Hitel című művére hivatkozva kifejtette, hogy magasabb erkölcsi köve­telmény szükséges a rendvéde­lem körében, mint a közszféra más dolgozóinál, és csak a tit­kos információgyűjtéshez tart­ja indokoltnak a bírói enge­délyt. A salátatörvény ugyanakkor a köztisztviselők, illetve a köz­­alkalmazottak jogállásáról szó­ló jogszabályt is felülírná. Esze­rint: „Ha a rendőrségről szóló törvény... külön ellenőrzési le­hetőséget teremt a közigazgatá­si szerv köztisztviselői (közal­kalmazottai) tekintetében, a közszolgálati jogviszony létesí­tésének és fenntartásának fel­tétele az ellenőrzéshez való hoz­zájárulás.” Vagyis a közigazga­tás, de akár az önkormányzati szféra más szereplőire is kiter­jedhet a széles körű ellenőrzési jogosítvány. Sőt a közvetlen családtagoknak is nyilatkoz­niuk kell, hogy tudomásul ve­szik az ellenőrzést. A törvényjavaslat egyébként a többi között azt is előírja, hogy a rendőrségi törvényben következetesen emlegetett „Rendőrség” szó a jövőben „rendőrségnek” írandó. Ugyan­akkor a „Testület” továbbra is nagy kezdőbetűvel szerepel. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ A pénzt nem sajnálták a szeptemberben létrehozott központra, de az ott dolgozóknak máig nincs munkaköri leírásuk fotó biel­kistván Terrorelhárítás - kérdőjelekkel A mai napig sincs munkaköri leírása azoknak a rendvédelmi dol­gozóknak, akiket a szeptemberben működésbe lépett Terrorel­hárító Központba (TK) rendeltek munkavégzésre. A TK látja el Schmitt Pál államfő és Orbán Viktor miniszterelnök személyi vé­delmét, míg a többi hasonló védelmi feladat a biztosítást koráb­ban teljes körben végző Köztársasági Őrezrednél maradt. A Népszava úgy tudja, hogy a TK állományába a rendőrség minden szervének kötelessége volt átengedni bármely beosz­tottat, illetve technikai eszközt, sőt ingatlant, melyet a miniszter­­elnökség hatáskörébe tartozó, lényegében az ORFK-tól függet­len, önállósult rendőri központ parancsnoka igényelt. Ez több működési és hatásköri zavarhoz vezetett a testületen belül. A Független Rendőr-szakszervezet ez ügyben megkereste a tíz­­milliárdos költségvetéssel alapított TK főigazgatóját,­­Hajdú Já­nos tábornokot, Orbán Viktor korábbi biztonsági főnökét. Az ér­dekvédelmi szervezet felhívta a figyelmet arra, hogy a berendel­­teknek már a szolgálatteljesítés megkezdésekor meg kellett vol­na kapniuk munkakörük dokumentumait. Hajdú válasza szerint a leírásokat a szervezeti és működési szabályzat, illetve ügyrend jóváhagyását követően, várhatóan november végén, december elején kaphatják meg. Amit a belső elhárító megtehet majd • valótlan bejelentés szabálysértést • pirotechnikai termékekkel kapcsolatos szabálysértést • vámszabálysértést, illetve vámszabálysértés elkövetőjének se­gítését • felelősségbiztosítási szerződés nélküli vezetést • közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértését • magánlaksértést • hivatali visszaélést • hamis vádat • hatóság félrevezetését • szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését Rövidesen jöhet az új főügyész Akár a jövő héten elfogadhatják a főügyész választására és mandátumára vonatkozó tör­vénymódosításokat, főleg, hogy a kormánypártokat sürgeti az idő: november végéig meg akar­ják választani a Legfőbb Ügyészség új vezetőjét már az új szabályok alapján. Kovács Tamás ugyanis december köze­pén nyugdíjba vonul, ám a Fi­­desz-KDNP már ezelőtt dönte­ni akar az utódlásról. A Ház ez­zel összhangban holnap meg is tartja a részletes vitáját az ügyészségi törvény azon módo­sításának, amely alapján a je­lenlegi hat helyett kilenc évre szólna a mandátum. Arról az alkotmánymódosításról pedig, amelynek köszönhetően a jövő­ben kétharmaddal választanák a főügyészt - aki nem lenne in­terpellálható -, már a hó köze­pén megtartották a vitát. Mivel az alkotmánymódosítással az­óta nem foglalkoztak, a két mó­dosítás „beéri” egymást, így azokról egyszerre, már a jövő héten lehet szavazni. A főügyész helyzetének átala­kítása egyébként kétharmados többséget igényel, de ez nem akadályozhatja meg a kor­mányt abban, hogy átvigye ja­vaslatát. Még akkor sem, ha az ellenzéki pártoknak a javaslat nem nyerte el a tetszését. Az MSZP például úgy vélte: a kor­mánypártok hatalomkoncent­rációját szolgálják azzal, hogy a kabinet kilenc évre saját embe­rét ültetheti ebbe a pozícióba is. A kétharmados választás és az interpellálhatóság megszünte­tése mögött hasonló okokat vél­nek az ellenzékiek. A beterjesz­tő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ezzel szemben azzal érvel, a kilencéves man­dátum az ügyészség független­ségét szolgálja, a kétharmados választás és az interpellálható­ság megszüntetése pedig csak egy rendszerváltáskor kialakult „tartozást” szüntetne meg. Eközben az új legfőbb ügyész személyéről - bár pontos idő­pont még nincs - a héten vár­hatóan újra tárgyal a köztársa­sági elnök a pártokkal. Nyilvá­nosan nevek még nem hangzot­tak el, de nem lenne meglepő, ha Polt Péter újrázna a főügyé­szi poszton. Ezt a feltevést több médiumnak - így lapunknak is - megerősítették. Az ellenzéki pártok egyelőre senkit nem ja­vasoltak a tisztségre, az LMP frakcióvezetője, Schiffer András annyit jelzett: szeretné, ha az államfő politikailag kikezdhe­tetlen embert javasolna legfőbb ügyésznek. H. B.B. RÖVIDEN Rátámadtak az MSZP-szóvivőre Egy éjszakai buszjáraton rátá­madtak Török Zsoltra, az MSZP szóvivőjére a hét végén. A szocia­lista párt közleménye szerint a Nyugatinál szállt fel a járműre egy feltűnően rövid hajú férfi, aki felismerve a szóvivőt „rohadt bü­dös komcsi" kijelentéssel neki­rontott, és megpróbálta lefejelni, ám Török Zsoltot elhajolt. A férfi ezután ököllel támadt a szóvivő­re, és többször is megütötte. A buszon utazó tömeg a megtá­madott védelmére kelt, és a kö­vetkező megállónál leszorították a buszról a támadót. Az MSZP el­nöke, Mesterházy Attila szerint a történteknek „sokkal mélyebbre ható és történelmibb tartalma is van. Ez az ország már eddig két­szer volt szerencsétlen megélni olyan korokat, ahol olyan hangu­lat uralkodott, mely a jelenlegi eseményhez hasonló atrocitáso­kat eredményezett". Az MSZP nevében megköszönte a segít­ségnyújtást azoknak, akik „bát­ran szembeszálltak az agresszor­­ral". Török Zsolt feljelentést tett a rendőrségen. ► MTI Csökken az alapellátás finanszírozása Reálértéken csökken az alapellá­tás finanszírozása 2011 -ben, emi­att erősödhet a pályaelhagyás és az elöregedés ezen a területen a Falusi Körzeti Orvosok Országos Szövetsége szerint. Az érdekvé­dők közleménye kitért arra, a költségvetési javaslatban a má­jusi kormányprogrammal ellen­tétben nem szerepel az alapellá­tás prioritásként kezelése. A szö­vetség szerint ennél is tragiku­­sabb a kép a szakrendeléseknél, ahol reálértéken 10 százalékkal csökken a finanszírozás. ► MTI Jól keresőknek nem jár családi pótlék Jövő áprilistól, de legkésőbb jú­niustól nem kapnak családi pót­lékot, akiknek milliós fizetésük van, és nem szorulnak rá - jelen­tette be Nagy Anna az MR1 -Kos­suth Rádióban. A kormányszóvi­vő szavai szerint „a családi pót­lék esetében is érvényesülnie kell a társadalmi igazságosság­nak. Amíg ápolási díjra huszonezer forintot kapnak azok, akik napi 24 órában ápol­nak nagyon beteg embereket, addig vannak olyan családok, ahol a családi pótlék szinte meg sem érződik". A pótlék most egy átlagos, négytagú családban gyermekenként 13 ezer 300 fo­rint. Hogy pontosan mekkora fi­zetés után nem jár majd ez a jut­tatás, arról még nem született végleges döntés - mondta a kor­mányszóvivő, megjegyezve, hogy „milliós fizetésekről van szó". Azok pénzügyi helyzetét, akiktől elveszik a családi pótlé­kot, a kormányszóvivő szerint nagyban segíti majd az új adó­rendszer. Mint mondta, egy más­fél millió forintot kereső család például sokkal kevesebbet veszít majd a családi pótlékon, mint amennyit az új adózással nyer. ► NÉPSZAVA Tisza Istvánra emlékeztek A 92 éve meggyilkolt Tisza István egykori miniszterelnökre emlé­kezett Budapesten a Tisza István Baráti Társaság. Csomós Miklós főpolgármester-helyettes a poli­tikus emléktáblájánál tartott ko­szorúzáson úgy fogalmazott, az utóbbi évtizedekben méltatla­nul felejtették el a kormányfői tisztséget kétszer is betöltő Tisza Istvánt. Szerinte Tisza több ko­rábbi tette is példaként szolgál­hat a mai politikusoknak. A Tisza István egykori, Hermina úti ott­hona előtti rendezvényen részt vett Papcsák Ferenc elszámolta­tási kormánybiztos. Többen a Magyar Nemzeti Gárda egyenru­hájában érkeztek, amit Újra győztek a szocialisták Kispesten Csődöt mondott a Fidesz agres­­­szív politikája Kispesten, a vá­lasztók nem tolerálták, hogy a kormánypárt nem tud belenyu­godni a vereségbe, és minden eszközt felhasznál arra, hogy megszerezze a hatalmat - mondta Burány Sándor. Az MSZP kispesti elnöke azután beszélt erről, hogy a XIX. kerület 5-ös számú egyéni választókerületé­ben szombaton megismételték az önkormányzati választást. Kránitz Krisztián, az MSZP jelöltje több mint 200 szavazattal ismét megverte fideszes ellenfelét. Burány szerint a kispestiek a foly­tatásra szavaztak, és a Fidesznek le kell vonnia a konzekvenciákat: nem írhatja át az alkotmányt ké­­nye-kedve szerint, nem számol­hatja fel a jogállamot Magyaror­szágon. ► MTI FOTÓ: NÉPSZAVA

Next