Népszava, 2012. március (139. évfolyam, 52-77. szám)
2012-03-16 / 64. szám
HÁTTÉR NÉPSZAVA 13 2012. MÁRCIUS 16., PÉNTEK Háromszor is igen Pásztor Erzsinek, a Soproni Petőfi Színház örökös tagjának sokan szeretik a groteszk humorát, színpadon, filmen, tévében egyaránt. - Hogyan tudta meg, hogy Kossuth-díjat kap? - Kaptam egy levelet, hogy felterjesztettek, és kérték, ha elfogadom, jelezzék vissza, ha nem, akkor tárgytalan. - Hogy kellett visszajelezni? - Az összes fórumot igénybe vettem. Nem használok internetet, de az öcsémet megkértem, internetezzen, hogy „igen", küldjön faxot, hogy „igen". Én pedig telefonáltam, hogy „igen". Azt mondták, hogy ez nyolcvan százalék, már csak a miniszterelnök úr írja alá. Ezek után néma csend. Majd a múlt héten mentem Sopronba előadásra, és akkor egy tévériporter, szerkesztő felhívott telefonon, és gratulált. Kérdezem, „mihez?" Azt feleli, „a Kossuth-díjhoz." Mondom, „ne szórakozz velem, mert én semmi értesítést nem kaptam." Kicsit „eltétovázódott" ő is, azt mondta, „hát akkor én utánanézek, és visszahívlak." Visszahívott egy óra múlva, és közölte, „nyugodj meg, te Kossuth-díjas vagy." - Sokáig a Madách Színházban, majd az Örkény Színházban játszott. Most miért nem? - Az Örkény Színházba Pogány Juditot szerződtette Mácsai Pál. Gondolom, a jobbak vannak itt. - És ön nem tartja magát a jobbakhoz tartozónak? - De, én igen. Azért vagyok Sopronban, az egykori Madách Színház háromnegyed részével. - Kiszorult Pestről? - Én boldog vagyok, remek szerepeket kapok Sopronban, és most Győrben is játszom. Éppen Pesten is próbálok egy darabot, a Hajmeresztőt a Turay Ida Színházzal, az Óbudai Kulturális Központban. A Madách Színházat sajnálom, de mit csináljunk, ha egyszer „zenede" lett belőle. - Ön nem tudna énekelni? - A musical, az más. Látja, hogy oda mindenki bekerült, aki eddig soha nem volt még a pályán se. Ha valaki egyszer föllép a tévében, másnap a Madách Színházban már főszerepet énekel. Az én koromban már szívesebben játszanék Budapesten. De egy szavam nem lehet, remek szerepeket kapok, és mindenki olyan szeretettel gratulált a díjhoz, hogy ezt nem lehet megjátszani. BÓTA GÁBOR átadta a legrangosabb állami elismeréseket ilnunk Európához nők egyetemi tanára az átmenetifémek komplexeinek katalizátorokként való alkalmazása terén elért eredményeiért. KONDOROSI ÉVA, a Növénygenomikai, Humán Biotechnológiai és Bioenergiai Intézet igazgatója világszerte elismert, a növény-baktérium kölcsönhatás természetének kutatásában elért alapvető felfedezéseiért; KULCSÁR SZABÓ ERNŐ irodalomtörténész, egyetemi tanár a modern irodalomtörténet, a hermeneutika, a modern kritikatörténet területén, valamint a magyar irodalom kritikai feldolgozásában végzett munkássága, oktatói tevékenysége elismeréseként; MISKOLCZY AMBRUS, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Román Filológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára az erdélyi magyar-román-szász együttélés, a polgárosodás és a polgári nemzet összefüggésének folyamatai, a mítoszképzés témakörét felölelő munkásságáért; NUSSER ZOLTÁN, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete Celluláris Idegélettan Laboratóriumának csoportvezető kutatója a központi idegrendszeri ingerületátvitel szerkezeti és működési alapjainak felderítésében elért eredményeiért; RIHMER ZOLTÁN pszichiáter, neurológus szakorvos a kedély- és szorongásos betegségek klinikai és biológiai kutatásában végzett tudományos munkássága elismeréseként; RONA TAS ANDRÁS, az MTA tagja a magyar nép korai története, illetve a magyar nyelv török jövevényszavainak kutatása terén végzett munkásságáért; ROSIVALL LÁSZLÓ, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara Kórélettani Intézetének igazgatója a veseműködés és a vérnyomás-szabályozás élet- és kórélettana terén végzett munkássága elismeréseként; SZEMERÉDI ENDRE, a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének professzora a matematika több területén átívelő tudományos és kutatói munkásságáért; VÉCSEI LÁSZLÓ, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja, a Neurológiai Klinika orvosa a fejfájás, a sclerosis multiplex és stroke kutatásában elért eredményekért; ZALAI ERNŐ, a Budapesti Corvinus Egyetem Matematikai Közgazdaságtan és Gazdaságelemzés Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára a matematikai közgazdaságtan, a mikroökonómia, a gazdasági modellezés és elemzés terén végzett kutatói és kutatásszervezői munkásságáért. magyar Érdemrend_______ KOZEPKERESZT A CSILLAGGAL POLGÁRI TAGOZATA kitüntetést vehetett át KESZTHELYI LAJOS Széchenyi-díjas biofizikus a kísérleti magfizika és biofizika terén végzett munkásságáért; KODOLÁNYI GYULA József Attila-díjas költő, műfordító sokoldalú irodalmi munkássága elismeréseként; KOPP MÁRIA orvos, pszichológus a legnagyobb népegészségügyi jelentőségű megbetegedések pszichoszociális, társadalmi, gazdasági és demográfiai háttértényezői kutatásában elért eredményeiért; KOVÁCS FERENC állami díjas állatorvos az állathigiéniai és élelmezésbiztonsági kutatásban elért eredményeiért; magyar érdemrend KÖZÉPKERESZT POLGÁRI TAGOZATA kitüntetést kapott ÁDÁM JÓZSEF, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kara Általános és Felsőgeodézia Tanszékének tanszékvezető egyetem tanára kiemelkedő geodéziai tudományos eredményeiért; BÍRÓ LÁSZLÓ tábori püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Hitoktatási Bizottságának elnöke részére a magyar családokért és a fiatalok házasságra felkészítéséért végzett munkásságáért; BOTOS KATALIN, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézetének egyetemi tanára a nemzetközi gazdaság, pénzügyek, az államháztartás terén végzett életművéért; BREUER PÁL, a Recski Szövetség Hortobágyi Tagozatának alapító elnöke az 1950-es években a hortobágyi kényszermunkatáborokba elhurcolt emberek sorsának és a kitelepítések okainak feltárásáért; GÉHER ISTVÁN József Attiladíjas irodalomtörténész költői, irodalomtörténészi, műfordítói, tudományszervezői és szerkesztői munkásságáért; HABSBURG-LOTHARINGIAI MIHÁLY, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány elnöke a magyarság európai hírnevének öregbítéséért; HAFENSCHER KÁROLY nyugalmazott evangélikus lelkész teológiai, publicisztikai munkássága elismeréséért; KÓSA LÁSZLÓ etnográfus, történész a néprajztudomány, a 18-20. századi magyar művelődéstörténet terén végzett kutatásaiért; MÁRTA ISTVÁN Erkel Ferencdíjas zeneszerző, az Új Színház volt igazgatója a magyar kultúráért végzett több évtizedes sokoldalú tevékenységéért; PAP GÉZA, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke az erdélyi magyar nemzeti közösség önazonosságának megőrzéséért; SZEPSY ISTVÁN borász a minőségi bortermelés fejlesztéséért; MAGYARORSZÁG KIVÁLÓ MŰVÉSZE díjat vehetett át az erőforrás minisztériuum vezetőitől BENEDEK MIKLÓS Jászai Mari-díjas színművész; ESZTERGÁLYOS KÁROLY Balázs Béla-díjas rendező, forgatókönyvíró; KONRÁD GYÖRGY brácsaművész, a Tátrai Vonósnégyes tagja; MARKOVICS FERENC Balázs Béla-díjas fotóművész; SZILÁGYI LENKE Balogh Rudolf-díjas fotóművész; TAHI TÓTH LÁSZLÓ, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművésze; MAGYARORSZÁG ÉRDEMES MŰVÉSZE díjat kapott BOGDÁN ZSOLT, a Kolozsvári Állami Magyar Színház Jászai Mari-díjas színművésze; CSIKÓS SÁNDOR, a Debreceni Csokonai Színház Jászai Mari-díjas színművész; HIRTLING ISTVÁN Jászai Mari-díjas színművész; KELLER ANDRÁS Liszt Ferencdíjas hegedűművész; KESSELYÁK GERGELY, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas karmestere; LUGOSSY MÁRIA Munkácsy Mihály-díjas érem- és szobrászművész; NEMCSÁK KÁROLY Jászai Mari-díjas színművész, a József Attila Színház ügyvezetője; RÓNAI ÉVA Ferenczy Noémidíjas textilművész; SÁRKÁNY GYŐZŐ Ferenczy Noémi-díjas grafikusművész; SELMECZI GYÖRGY Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, karmester; SZARVAS JÓZSEF, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze; TORDAI HAJNAL Jászai Maridíjas jelmeztervező; TORDAI TERI, az Új Színház Jászai Mari-díjas színművésze; TRILL ZSOLT, a Debreceni Csokonai Színház Jászai Maridíjas színművésze; VIRÁGH ANDRÁS Liszt Ferenc-díjas orgonaművész, karnagy; MAGYARORSZÁG BABÉRKOSZORÚJA díjat vehetett át BORBÉLY SZILÁRD József Attila-díjas költő, a Debreceni Egyetem egyetemi docense; KÁRPÁTI KAMILL József Attiladíjas költő, író, szerkesztő; LADIK KATALIN József Attiladíjas író, költő YBL-DÍJAT a legrangosabb magyar építészeti kitüntetést vehette át CSERNYUS LŐRINC ZOLTÁN, GELESZ ANDRÁS, KRIZSÁN ANDRÁS, SZABÓ TAMÁS JÁNOS, ELEŐD ÁKOS ARANYTOLL-DÍJAT 12-en kaptak a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) sajtónapi ünnepségén. ÁRPÁSI ZOLTÁN, BOZSÁN ETA, CSERHALMI IMRE, FARKAS JÓZSEF GYÖRGY, FÖLDES TAMÁS, MAYER ÉVA, NEMES ANDRÁS, RÁDAY MIHÁLY, ROSTÁSFARKAS GYÖRGY, SZALAY ZOLTÁN, SZILVÁSSY JÓZSEF, TOMCSÁNYINÉ JAKAB MÁRIA a díjazottaknak a parlament épületében fotó: Kieuk István Gyerekkori álom teljesült Nekem ez a díj talán többet jelent, mint másnak, nem hiszem, hogy van még egy család az országban, ahol az apa és a fia is megkapta ezt a magas elismerést - mondja Harangozó Gyula balettművész, koreográfus. A Kossuth-díj mappa ott feküdt édesapám asztalán, már kicsi gyerekként tudtam, hogy ez a legmagasabb elismerés, melyet Magyarországon egy művész megkaphat. Természetesen gyerekkori álmom volt, hogy egyszer majd én is magaménak mondhassam - emlékezik vissza a művész, aki nagyon sajnálja, hogy nem tudta személyesen átvenni az elismerést, de épp Tallinnban veszi fel a Hófehérke balett zenéjét, és bár próbálta, nem sikerült a stúdiót és a közreműködőket lemondania. Harangozó elmondta, édesapja, aki a huszadik század egyik legjelentősebb magyar koreográfusa, többek között a Coppélia és a Csodálatos mandarin klasszikussá vált koreográfiáinak megalkotója, óvta fiát a táncospályától, így ő titokban ment el a Balettintézetbe felvételizni, és csak a tényt közölte apjával, aki azt mondta, „ha így akarod, legyen, nem teszek ellene semmit, de segíteni sem fogok." Később aztán megértette, azért óvta őt a pályától, mert attól tartott, azok, akik neki szeretnének ártani, majd fiát találják meg céltáblaként. Ez is történt, ifjú Harangozó Gyulát tehetségtelenségre hivatkozva megbuktatták a Balettintézetben. Ezután Moszkvába ment, ahol kitűnő eredménnyel végzett a Nagyszínház akadémiáján. Táncos múltjának legfontosabb eredményeként a Tokióban nyert aranyérmet és a Metropolitan-beli meghívásait említi. Vezetőként a Magyar Állami Operaház balettigazgatójaként eltöltött tíz évét tartja fontosnak, és azt, hogy Bécsben létrehozta a Staatsopertől és a Volksopertől különválasztott balettegyüttest, mely ma is az általa felépített struktúrával és ugyanazzal a gárdával működik. Koreográfusként pedig a Hófehérke a legtöbbet játszott és legkedvesebb műve. Arra a kérdésre, hogyan viselte, amikor nemrég kinevezték, majd visszavonták operaházi miniszteri biztosi kinevezését, azt mondta, sokat tanult az ügyből, mert rendkívül naiv volt. „Azt gondoltam, ha egy miniszter mond valamit, az úgy van, ebben tévedtem" - emlékszik vissza a történtekre. Arra, hogy nem érzi-e a Kossuth-díjat vigaszdíjnak, azt mondta, „úgy a színpadon, mint vezetőként, letettem annyit az asztalra, magyar művészként világszerte olyan sok sikert és elismerést szereztem hazámnak, hogy valójában fel sem merülhet ez a kérdés". H.P.