Népszava, 2012. március (139. évfolyam, 52-77. szám)

2012-03-16 / 64. szám

HÁTTÉR NÉPSZAVA 13 2012. MÁRCIUS 16., PÉNTEK Háromszor is igen Pásztor Erzsinek, a Soproni Petőfi Színház örökös tagjának sokan szeretik a groteszk humorát, színpadon, filmen, tévében egy­aránt. - Hogyan tudta meg, hogy Kossuth-díjat kap? - Kaptam egy levelet, hogy felterjesztettek, és kérték, ha elfogadom, jelezzék vissza, ha nem, akkor tárgytalan. - Hogy kellett visszajelezni? - Az összes fórumot igénybe vettem. Nem használok internetet, de az öcsémet megkértem, internetezzen, hogy „igen", küldjön faxot, hogy „igen". Én pedig telefonáltam, hogy „igen". Azt mondták, hogy ez nyolcvan százalék, már csak a miniszterelnök úr írja alá. Ezek után néma csend. Majd a múlt héten mentem Sopronba előadásra, és akkor egy tévériporter, szerkesztő felhívott te­lefonon, és gratulált. Kérdezem, „mihez?" Azt fe­leli, „a Kossuth-díjhoz." Mondom, „ne szórakozz velem, mert én semmi értesítést nem kaptam." Kicsit „eltétovázódott" ő is, azt mondta, „hát ak­kor én utánanézek, és visszahívlak." Visszahívott egy óra múlva, és közölte, „nyugodj meg, te Kos­­suth-díjas vagy." - Sokáig a Madách Színházban, majd az Ör­kény Színházban játszott. Most miért nem? - Az Örkény Színházba Pogány Juditot szerződ­tette Mácsai Pál. Gondolom, a jobbak vannak itt. - És ön nem tartja magát a job­bakhoz tarto­zónak? - De, én igen. Azért vagyok Sop­ronban, az egykori Ma­dách Színház háromnegyed részével. - Kiszorult Pestről? - Én boldog vagyok, remek szerepeket kapok Sopronban, és most Győrben is játszom. Éppen Pesten is próbálok egy darabot, a Hajmeresztőt a Turay Ida Színházzal, az Óbudai Kulturális Köz­pontban. A Madách Színházat sajnálom, de mit csináljunk, ha egyszer „zenede" lett belőle. - Ön nem tudna énekelni? - A musical, az más. Látja, hogy oda mindenki bekerült, aki eddig soha nem volt még a pályán se. Ha valaki egyszer föllép a tévében, másnap a Madách Színházban már főszerepet énekel. Az én koromban már szívesebben játszanék Buda­pesten. De egy szavam nem lehet, remek szere­peket kapok, és mindenki olyan szeretettel gra­tulált a díjhoz, hogy ezt nem lehet megjátszani. BÓTA GÁBOR ­ átadta a legrangosabb állami elismeréseket ilnunk Európához nők egyetemi tanára az átme­netifémek komplexeinek katali­zátorokként való alkalmazása terén elért eredményeiért. KONDOROSI ÉVA, a Növény­genomikai, Humán Biotechno­lógiai és Bioenergiai Intézet igazgatója világszerte elismert, a növény-baktérium kölcsönha­tás természetének kutatásában elért alapvető felfedezéseiért; KULCSÁR SZABÓ ERNŐ iro­dalomtörténész, egyetemi tanár a modern irodalomtörténet, a hermeneutika, a modern kriti­katörténet területén, valamint a magyar irodalom kritikai fel­dolgozásában végzett munkás­sága, oktatói tevékenysége elis­meréseként; MISKOLCZY AMBRUS, az Eöt­vös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Ro­mán Filológiai Tanszékének tan­székvezető egyetemi tanára az erdélyi magyar-román-szász együttélés, a polgárosodás és a polgári nemzet összefüggésé­nek folyamatai, a mítoszképzés témakörét felölelő munkássá­gáért; NUSSER ZOLTÁN, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérle­ti Orvostudományi Kutatóinté­zete Celluláris Idegélettan La­boratóriumának csoportvezető kutatója a központi idegrend­szeri ingerületátvitel szerkezeti és működési alapjainak felderí­tésében elért eredményeiért; RIHMER ZOLTÁN pszichiáter, neurológus szakorvos a kedély- és szorongásos betegségek kli­nikai és biológiai kutatásában végzett tudományos munkás­sága elismeréseként; RONA­ TAS ANDRÁS, az MTA tagja a magyar nép korai törté­nete, illetve a magyar nyelv tö­rök jövevényszavainak kutatása terén végzett munkásságáért; ROSIVALL LÁSZLÓ, a Sem­melweis Egyetem Általános Or­vostudományi Kara Kórélettani Intézetének igazgatója a vese­működés és a vérnyomás-sza­bályozás élet- és kórélettana te­rén végzett munkássága elis­meréseként; SZEMERÉDI ENDRE, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Ku­tatóintézetének professzora a matematika több területén át­ívelő tudományos és kutatói munkásságáért; VÉCSEI LÁSZLÓ, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának dé­kánja, a Neurológiai Klinika or­vosa a fejfájás, a sclerosis mul­tiplex és stroke kutatásában el­ért eredményekért; ZALAI ERNŐ, a Budapesti Corvinus Egyetem Matematikai Közgazdaságtan és Gazdaság­­elemzés Tanszékének tanszék­­vezető egyetemi tanára a mate­matikai közgazdaságtan, a mikroökonómia, a gazdasági modellezés és elemzés terén végzett kutatói és kutatásszer­vezői munkásságáért. magyar Érdemrend_______ KOZEPKERESZT A CSILLAGGAL POLGÁRI TAGOZATA kitüntetést vehetett át KESZTHELYI LAJOS Széche­nyi-díjas biofizikus a kísérleti magfizika és biofizika terén végzett munkásságáért; KODOLÁNYI GYULA József Attila-díjas költő, műfordító sokoldalú irodalmi munkás­sága elismeréseként; KOPP MÁRIA orvos, pszicholó­gus a legnagyobb népegészség­ügyi jelentőségű megbetegedé­sek pszichoszociális, társadal­mi, gazdasági és demográfiai háttértényezői kutatásában el­ért eredményeiért; KOVÁCS FERENC állami díjas állatorvos az állathigiéniai és élelmezésbiztonsági kutatás­ban elért eredményeiért; magyar érdemrend KÖZÉPKERESZT POLGÁRI TAGOZATA kitüntetést kapott ÁDÁM JÓZSEF, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egye­tem Építőmérnöki Kara Általá­nos és Felsőgeodézia Tanszéké­nek tanszékvezető egyetem ta­nára kiemelkedő geodéziai tu­dományos eredményeiért; BÍRÓ LÁSZLÓ tábori püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Hitoktatási Bizott­ságának elnöke részére a ma­gyar családokért és a fiatalok házasságra felkészítéséért vég­zett munkásságáért; BOTOS KATALIN, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézetének egyetemi tanára a nemzetközi gazdaság, pénz­ügyek, az államháztartás terén végzett életművéért; BREUER PÁL, a Recski Szövet­ség Hortobágyi Tagozatának alapító elnöke az 1950-es évek­ben a hortobágyi kényszermun­katáborokba elhurcolt emberek sorsának és a kitelepítések okainak feltárásáért; GÉHER ISTVÁN József Attila­­díjas irodalomtörténész költői, irodalomtörténészi, műfordítói, tudományszervezői és szerkesz­tői munkásságáért; HABSBURG-LOTHARINGIAI MIHÁLY, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány elnöke a magyarság európai hírnevé­nek öregbítéséért; HAFENSCHER KÁROLY nyu­galmazott evangélikus lelkész teológiai, publicisztikai mun­kássága elismeréséért; KÓSA LÁSZLÓ etnográfus, tör­ténész a néprajztudomány, a 18-20. századi magyar műve­lődéstörténet terén végzett ku­tatásaiért; MÁRTA ISTVÁN Erkel Ferenc­­díjas zeneszerző, az Új Szín­ház volt igazgatója a magyar kultúráért végzett több év­tizedes sokoldalú tevékenysé­géért; PAP GÉZA, az Erdélyi Refor­mátus Egyházkerület püspöke az erdélyi magyar nemzeti kö­zösség önazonosságának meg­őrzéséért; SZEPSY ISTVÁN borász a mi­nőségi bortermelés fejleszté­séért; MAGYARORSZÁG KIVÁLÓ MŰVÉSZE díjat vehetett át az erőforrás minisztériuum vezetőitől BENEDEK MIKLÓS Jászai Mari-díjas színművész; ESZTERGÁLYOS KÁROLY Balázs Béla-díjas rendező, for­gatókönyvíró; KONRÁD GYÖRGY brácsa­művész, a Tátrai Vonósnégyes tagja; MARKOVICS FERENC Balázs Béla-díjas fotóművész; SZILÁGYI LENKE Balogh Rudolf-díjas fotóművész; TAHI TÓTH LÁSZLÓ, a Víg­színház Jászai Mari-díjas szín­művésze; MAGYARORSZÁG ÉRDEMES MŰVÉSZE díjat kapott BOGDÁN ZSOLT, a Kolozsvári Állami Magyar Szín­ház Jászai Mari-díjas szín­művésze; CSIKÓS SÁNDOR, a Debrece­ni Csokonai Színház Jászai Mari-díjas színművész; HIRTLING ISTVÁN Jászai Mari-díjas színművész; KELLER ANDRÁS Liszt Ferenc­­díjas hegedűművész; KESSELYÁK GERGELY, a Ma­gyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas karmestere; LUGOSSY MÁRIA Munkácsy Mihály-díjas érem- és szobrász­­művész; NEMCSÁK KÁROLY Jászai Mari-díjas színművész, a József Attila Színház ügyvezetője; RÓNAI ÉVA Ferenczy Noémi­­díjas textilművész; SÁRKÁNY GYŐZŐ Ferenczy Noémi-díjas grafikusművész; SELMECZI GYÖRGY Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, kar­mester; SZARVAS JÓZSEF, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas szín­művésze; TORDAI HAJNAL Jászai Mari­díjas jelmeztervező; TORDAI TERI, az Új Színház Jászai Mari-díjas színművé­sze; TRILL ZSOLT, a Debreceni Csokonai Színház Jászai Mari­díjas színművésze; VIRÁGH ANDRÁS Liszt Fe­renc-díjas orgonaművész, kar­nagy; MAGYARORSZÁG BABÉRKOSZORÚJA díjat vehetett át BORBÉLY SZILÁRD József Attila-díjas költő, a Debreceni Egyetem egyetemi docense; KÁRPÁTI KAMILL József Attila­­díjas költő, író, szerkesztő; LADIK KATALIN József Attila­­díjas író, költő YBL-DÍJAT a legrangosabb magyar építé­szeti kitüntetést vehette át CSERNYUS LŐRINC ZOLTÁN, GELESZ ANDRÁS, KRIZSÁN ANDRÁS, SZABÓ TAMÁS JÁNOS, ELEŐD ÁKOS ARANYTOLL-DÍJAT 12-en kaptak a Magyar Újság­írók Országos Szövetségének (MÚOSZ) sajtónapi ünnepsé­gén. ÁRPÁSI ZOLTÁN, BOZSÁN ETA, CSERHALMI IMRE, FARKAS JÓZSEF GYÖRGY, FÖLDES TAMÁS, MAYER ÉVA, NEMES ANDRÁS, RÁDAY MIHÁLY, ROSTÁS­FARKAS GYÖRGY, SZALAY ZOLTÁN, SZILVÁSSY JÓZSEF, TOMCSÁNYINÉ JAKAB MÁRIA a díjazottaknak a parlament épületében fotó: Kieuk István Gyerekkori álom teljesült Nekem ez a díj talán többet jelent, mint másnak, nem hiszem, hogy van még egy család az or­szágban, ahol az apa és a fia is megkapta ezt a magas elismerést - mondja Harangozó Gyula balettművész, koreográfus. A Kossuth-díj mappa ott feküdt édesapám asztalán, már kicsi gyerek­ként tudtam, hogy ez a legmagasabb elismerés, melyet Magyarországon egy művész megkap­hat. Természetesen gyerekkori álmom volt, hogy egyszer majd én is magaménak mondhassam - emlékezik vissza a művész, aki nagyon sajnálja, hogy nem tudta személyesen átvenni az elisme­rést, de épp Tallinnban veszi fel a Hófehérke ba­lett zenéjét, és bár próbálta, nem sikerült a stú­diót és a közreműködőket lemondania. Harangozó elmondta, édesapja, aki a huszadik század egyik legjelentősebb magyar koreográ­fusa, többek között a Coppélia és a Csodálatos mandarin klasszikussá vált koreográ­fiáinak megal­kotója, óvta fiát a táncos­pályától, így ő titokban ment el a Ba­lettintézetbe felvételizni, és csak a tényt közölte apjával, aki azt mondta, „ha így akarod, legyen, nem teszek ellene semmit, de segíteni sem fogok." Később aztán megértette, azért óv­ta őt a pályától, mert attól tartott, azok, akik neki szeretnének ártani, majd fiát találják meg céltáb­laként. Ez is történt, ifjú Harangozó Gyulát tehet­­ségtelenségre hivatkozva megbuktatták a Ba­lettintézetben. Ezután Moszkvába ment, ahol ki­tűnő eredménnyel végzett a Nagyszínház aka­démiáján. Táncos múltjának legfontosabb eredménye­ként a Tokióban nyert aranyérmet és a Metropolitan-beli meghívásait említi. Vezető­ként a Magyar Állami Operaház balettigazgatójaként eltöltött tíz évét tartja fon­tosnak, és azt, hogy Bécsben létrehozta a Staatsopertől és a Volksopertől különválasztott balettegyüttest, mely ma is az általa felépített struktúrával és ugyanazzal a gárdával működik. Koreográfusként pedig a Hófehérke a legtöbbet játszott és legkedvesebb műve. Arra a kérdésre, hogyan viselte, amikor nemrég kinevezték, majd visszavonták operaházi miniszteri biztosi kineve­zését, azt mondta, sokat tanult az ügyből, mert rendkívül naiv volt. „Azt gondoltam, ha egy mi­niszter mond valamit, az úgy van, ebben téved­tem" - emlékszik vissza a történtekre. Arra, hogy nem érzi-e a Kossuth-díjat vigaszdíjnak, azt mondta, „úgy a színpadon, mint vezetőként, le­tettem annyit az asztalra, magyar művészként vi­lágszerte olyan sok sikert és elismerést szerez­tem hazámnak, hogy valójában fel sem merül­het ez a kérdés". H.P.

Next