Népszava, 2012. május (139. évfolyam, 102-126. szám)

2012-05-30 / 125. szám

Angyalföld fogyó jobb sorsra érdemes, lassan eltűnő ipari műemlékeinek a nyomában Búcsú a Láng-gyár épületeitől Folyik az egykori Láng Gépgyár ingatlanainak bontása, bár az épületek nem műemlékek, mégis a magyar ipar múltjának óvásra érdemes emlékei tűnnek el egyik napról a másikra. Úgy tűnik, a lelkes városvédőknek csak egy feliratot sikerül megmenteniük, ha összejön rá a pénz. HAMVAY PÉTER A magyar ipar egyik legfon­tosabb emlékének, a Váci úti egykori Láng Gépgyár­nak a csarnokaiba tekinthet­tünk be az Orczy Kultúrkert Egyesület „Miénk a Ház!” elne­vezésű munkacsoportja által szervezett sétáján nemrégiben. Talán ez volt az utolsó alkalom, mert a hónap közepe óta folyik a több mint százéves egykori gyáróriás egyes ingatlanainak bontása. A Láng gépgyár Váci útra né­ző, közepes színvonalú szocre­­ál homlokzata nem sok izgal­mat sejtet, ráadásul az iroda­háznak használt főépületre az elmúlt években valamelyik tu­lajdonos csicsás és stílusidegen üveg-acél esőfogót építet, ezzel is rontva a megjelenését. Bent azonban szép, század­­fordulós épületeket látunk sor­jázni, ám kiderül, nem sokáig barangolható be a magyar ipar egykori fellegvára, pedig kiváló lenne lakásoknak, irodáknak, üzleteknek. Ám a tulajdonos, Benny Iggland inkább leborot­válja a területet. Lapunk kér­désére Benny Iggland, a Pacont Kft. tulajdonosa azt felelte, nem érdeklődnek a bérlők az ingat­lanok iránt, ezért döntött a bontás mellett, azt nem árulta el, hogy az összes nem műem­lék épületet le kívánja-e bonta­ni. Egy, a tágas gyárudvar köze­pén álló századfordulós iroda­házat, az egykori műszaki igazgatóságot ottjártunkkor már félig lebontották, mára nyilván elfogyott az egész. A következő áldozat vélhetően egy hetvenes években, a Paksi Atomerőmű kapcsán felépített csarnok lesz. Itt gyártották vol­na az erőműbe szánt turbiná­kat, ha végül nem szovjet im­portból kell beszereznünk azo­kat. A közelmúltig folyt itt a gyártás, a legutolsó termék egy francia atomerőmű kondenzá­tora volt, mesélik a gyárat is­merők. Bontási engedély van egy szintén századfordulós, gyönyö­rű épületre, melynek homlokza­tán egy naiv festmény és két fel­irat is olvasható. Az egyik, a ré­gebbi, talán az ötvenes évekből azt hirdeti, hogy „Világ proletár­jai egyesüljetek”, később ezt le­meszelték, helyére az „Éljen má­jus elseje került”, ám időközben a lekopott a festék, s most mindké­t felirat olvasható. A „Miénk a Ház!” szerveződés pró­bál pénz és szakembert találni arra, hogy a falról leválasztva ezt a korabeli propagandaemlé­ket megmentsék. Ki tudja, mi vár arra a csar­nokra, mely feltűnően hasonlít a német Bauhaus egyik leghí­resebb előzményeként számon tartott ipari épülethez, amelyet Peter Behrens az AEG Turbina­gyár számára tervezett. Pesti testvérében egykor a turbina­házak készültek, ma is ott áll­nak a precíziós gépek, de mun­ka már láthatóan nem folyik. Sajnos a jeles ipari épületnek csak egy igen kis része műem­lék. Ilyen a gyár magja, az 1891-ben Alpár Ignác tervei szerint, nyers tégla homlokzat­tal épült csarnok, mely aszta­losműhelyként funkcionált. Ezt - egyelőre - nem fenyegeti ve­szély. Áll még a Láng család villája is, ugyanis a tulajdonosok itt, a gyár területén éltek. Egyes források szerint 1872-ben már állt a villa, amikor egy csődbe ment keményítőgyárostól a di­nasztiaalapító Láng László megvette a telket. 1868-ban a mai Bajcsy-Zsilinszky úton hozta léte kis gépjavító műhe­lyét Láng László. Öt évvel ké­sőbb az élénkülő kereslet nyo­mán a mai helyére, a Váci útra költözött üzem, ahol gőzgépe­ket kezdett gyártani a gyorsan szaporodó magyar gyárak szá­mára. A fejlődő hazai ipart egy­re inkább ez az üzem látta el erőgépekkel. A XX. század ele­jén erőművek számára gőztur­binákat gyártott, majd diesel­motorokat. 1911-ben részvény­­társasági formában folytatja a gyár. 2000-ben szűnt meg a Láng­gyár. Jogutódja először az ABB, majd az Alstom Hungária Zrt lett. Tavaly Szemerey Tamás vállalkozó próbálta újraindíta­ni a gépgyártást a patinás fa­lakon belül, úgy tűnik, sikerte­lenül. Az egykori gyár műszaki igazgatóságának félig lebontott épülete forrás: miénk a ház alapítvány Freskóért sétálnak szombaton A Miénk a Ház! június 2-án egy újabb bejárást szervez az egykori Láng gépgyár területére, a séta során gyűjtött támogatójegyek bevételét arra használják, hogy a 32-es számú csarnok falán lát­ható freskót megmentsék. A felirat restaurátor segítségével ke­rül le a falról. A sétára jelentkezni a mienkahaz@gmail.com e-mail címen lehet KÖZBEVETVE VÁRKONYI TIBOR T­isztelgő versében Vörösmarty Mihály „hír­­hedett zenésze a világnak” címmel tüntet­te ki Liszt Ferencet. Korunk egyik „hírhe­­dett muzsikusa”, Kocsis Zoltán, ma hatvan­éves. Hihetetlen, mégsem az. Több évtizede an­nak is, hogy Kadosa Pál kertjéből három palán­ta, három ösztövér fiatalember, köztük Kocsis Zoltán a Zeneakadémia pódiumán leült zongo­rája elé, és nyomban meghódította a világot. Egyszerűsítés talán, de Kocsis világához a leg­közelebb Liszt Ferenc, Bartók Béla és Claude Debussy áll. A hősies magyar romantika és az ezerszínű, sziporkázó impresszionizmus. Ami azért így nem egészen igaz, mert ugyanígy ott­honos Mozart csipkefinom szonátáiban, vidá­mabb dúr vagy borúsabb moll hangulatú szim­fóniáiban, akárcsak Beethoven dübörgésében, a német romantika nagymestereinek, Robert Schumannak és Johannes Brahmsnak a mű­veiben vagy Franz Schubert bécsi iskolájában. Kocsis eredeti instrumentuma a zongora volt, az a hangszer, amely egymagában a legalkal­masabb a zenekari hangzás teljességének, áramlatainak a visszaadására. Nem véletlen tehát, ha több pianista művésztársához, Daniel Barenboimhoz és egykori növendék kollégájá­hoz, Schiff Andráshoz hasonlóan, utat talált a karmesteri pulpitushoz is. És az opera műfajá­hoz, Debussy Pelcasse és Mélisande-jának má­ig felejthetetlen tolmácsolásával. Zenekarából, a Nemzeti Filharmonikusokból nemzetközileg az egyik legnépszerűbb magyar orkesztrát ala­kította ki. A Művészetek Palotája rezidens ze­nekarként osztozik itt más nagynevű zeneka­rok és hangszeres szólisták sikereiben, világ­rangot vívott ki, bár még nem olyant, mint a napjainkban ismét föllendült lipcsei Gewand­haus, a londoni Royal Festival vagy a New York-i Carnegie Hall, de a külvilágban máris hí­re ment, egy-egy produkciója mindenünnen vonzza közönségét. A jeles évfordulón az elkö­vetkező évtizedekre sok-sok vastapsot kívá­nunk a jeles Maestronak. Kocsis 60 A füst és csont leánya Világsikerű könyv, Laini Taylor Füst és csont leánya című kö­tetét mutatják be az Örkény Ist­ván Könyvesboltban (1137 Bu­dapest, Szent István krt. 26.) ma 17 órakor. Vendég: Gálvölgyi Judit, a könyv fordítója. Laini Taylor a mesélés mestere. Új trilógiájának első kötetében, a Füst és csont leányában egy til­tott szerelemről, egy ősi és epo­szi háborúról és egy újjáterem­tett világ reményeiről ír. A re­gény az Amerikai Egyesült Ál­lamokban 2011 szeptemberé­ben jelent meg, és indult hódí­tó útjára. A New York Times és az Amazon is beválasztotta 2011 legfontosabb könyvei közé ifjúsági kategóriában, a megfil­mesítési jogokat pedig a Universal Stúdió vásárolta meg. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Klasszikus és könnyűzene a Bazilikában Kertesi Ingrid és Zsédenyi Ad­rienn közös koncertet adnak ma este nyolc órától a budapes­ti Szent István Bazilikában. A Magyar Állami Operaház mű­vészét és a szólókarrierjének ti­zedik évfordulóját ünneplő könnyűzenei énekest Teleki Miklós kíséri orgonán. Az éne­kesek egy-egy dal erejéig sze­repcserét is vállaltak: Zséda a popzenei számok mellett Schu­bert ismert szerzeményeiből, Kertesi Ingrid pedig a könnyű­zenei világából válogatott. A koncerten fellép Andreas Magony lírai tenor. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Teleki Miklós, Kertesi Ingrid, Zséda és Andreas Magony FOTÓ: K 2 PRESS Pokorny Lia a Centrál Színházhoz szerződött Sokáig nem le­hetett tudni, hogy Pokorny Lia, aki a vezető­­váltás után el­sők között távo­zott az Új Szín­ház társulatá­ból, hol folytat­ja színházi pá­lyafutását. Im­már bizonyossá vált: a Beugró­ból és a Csillag születik zsűrijé­ből ismertté vált kiváló színésznő a 2012/13-as szín­házi évadot a Centrál Színház társulatának tagjaként kezdi meg. Pokorny Lia már be is mutatkozott a Centrál Szín­házban, Peter Shaffer hatalmas sikerű vígjátékában játssza a habókos Miss Furnival szerepét. Az előadás egyik érdekessége, hogy a színpad akkor világos, amikor a történet szerint sötét van, így a nézők an­nak lehetnek szemtanúi, hogy a szereplők mit mű­velnek a sötétben. A produkció másik különleges­sége, hogy 3/4 7-től élő Beatles-koncerttel kezdő­dik, megidézve a hatvanas évek - a cselekmény ugyanis ekkor játszódik­­ hangulatát. „Amikor eljöttem az Új Színházból, akkor Puskás Tamás volt az első ember, aki azonnal szerepet aján­lott, és már a Black Comedy próbaidőszaka alatt em­lítette, hogy szeretne velem beszélni a jövőről. Ami­kor pedig megkért, hogy szerződjek le a színházba, én azonnal boldogan igent mondtam, és bár még ősszel felmerült bennem, hogy szabadúszóként folytatom, a Centrál Színházban olyan társulattal ta­lálkoztam, hogy többé nem volt kérdés számomra, hogy nekem itt a helyem." A premier óta táblás házakkal játszott Black Comedy a júniusi előadások után sem megy nyári szünetre, hiszen a Centrál Színház szervezésében megrende­zett Keszthelyi Nyári Játékokon is látható lesz, a Fes­­tetics-kastély kertjében.

Next