Népszava, 2012. május (139. évfolyam, 102-126. szám)
2012-05-30 / 125. szám
Angyalföld fogyó jobb sorsra érdemes, lassan eltűnő ipari műemlékeinek a nyomában Búcsú a Láng-gyár épületeitől Folyik az egykori Láng Gépgyár ingatlanainak bontása, bár az épületek nem műemlékek, mégis a magyar ipar múltjának óvásra érdemes emlékei tűnnek el egyik napról a másikra. Úgy tűnik, a lelkes városvédőknek csak egy feliratot sikerül megmenteniük, ha összejön rá a pénz. HAMVAY PÉTER A magyar ipar egyik legfontosabb emlékének, a Váci úti egykori Láng Gépgyárnak a csarnokaiba tekinthettünk be az Orczy Kultúrkert Egyesület „Miénk a Ház!” elnevezésű munkacsoportja által szervezett sétáján nemrégiben. Talán ez volt az utolsó alkalom, mert a hónap közepe óta folyik a több mint százéves egykori gyáróriás egyes ingatlanainak bontása. A Láng gépgyár Váci útra néző, közepes színvonalú szocreál homlokzata nem sok izgalmat sejtet, ráadásul az irodaháznak használt főépületre az elmúlt években valamelyik tulajdonos csicsás és stílusidegen üveg-acél esőfogót építet, ezzel is rontva a megjelenését. Bent azonban szép, századfordulós épületeket látunk sorjázni, ám kiderül, nem sokáig barangolható be a magyar ipar egykori fellegvára, pedig kiváló lenne lakásoknak, irodáknak, üzleteknek. Ám a tulajdonos, Benny Iggland inkább leborotválja a területet. Lapunk kérdésére Benny Iggland, a Pacont Kft. tulajdonosa azt felelte, nem érdeklődnek a bérlők az ingatlanok iránt, ezért döntött a bontás mellett, azt nem árulta el, hogy az összes nem műemlék épületet le kívánja-e bontani. Egy, a tágas gyárudvar közepén álló századfordulós irodaházat, az egykori műszaki igazgatóságot ottjártunkkor már félig lebontották, mára nyilván elfogyott az egész. A következő áldozat vélhetően egy hetvenes években, a Paksi Atomerőmű kapcsán felépített csarnok lesz. Itt gyártották volna az erőműbe szánt turbinákat, ha végül nem szovjet importból kell beszereznünk azokat. A közelmúltig folyt itt a gyártás, a legutolsó termék egy francia atomerőmű kondenzátora volt, mesélik a gyárat ismerők. Bontási engedély van egy szintén századfordulós, gyönyörű épületre, melynek homlokzatán egy naiv festmény és két felirat is olvasható. Az egyik, a régebbi, talán az ötvenes évekből azt hirdeti, hogy „Világ proletárjai egyesüljetek”, később ezt lemeszelték, helyére az „Éljen május elseje került”, ám időközben a lekopott a festék, s most mindkét felirat olvasható. A „Miénk a Ház!” szerveződés próbál pénz és szakembert találni arra, hogy a falról leválasztva ezt a korabeli propagandaemléket megmentsék. Ki tudja, mi vár arra a csarnokra, mely feltűnően hasonlít a német Bauhaus egyik leghíresebb előzményeként számon tartott ipari épülethez, amelyet Peter Behrens az AEG Turbinagyár számára tervezett. Pesti testvérében egykor a turbinaházak készültek, ma is ott állnak a precíziós gépek, de munka már láthatóan nem folyik. Sajnos a jeles ipari épületnek csak egy igen kis része műemlék. Ilyen a gyár magja, az 1891-ben Alpár Ignác tervei szerint, nyers tégla homlokzattal épült csarnok, mely asztalosműhelyként funkcionált. Ezt - egyelőre - nem fenyegeti veszély. Áll még a Láng család villája is, ugyanis a tulajdonosok itt, a gyár területén éltek. Egyes források szerint 1872-ben már állt a villa, amikor egy csődbe ment keményítőgyárostól a dinasztiaalapító Láng László megvette a telket. 1868-ban a mai Bajcsy-Zsilinszky úton hozta léte kis gépjavító műhelyét Láng László. Öt évvel később az élénkülő kereslet nyomán a mai helyére, a Váci útra költözött üzem, ahol gőzgépeket kezdett gyártani a gyorsan szaporodó magyar gyárak számára. A fejlődő hazai ipart egyre inkább ez az üzem látta el erőgépekkel. A XX. század elején erőművek számára gőzturbinákat gyártott, majd dieselmotorokat. 1911-ben részvénytársasági formában folytatja a gyár. 2000-ben szűnt meg a Lánggyár. Jogutódja először az ABB, majd az Alstom Hungária Zrt lett. Tavaly Szemerey Tamás vállalkozó próbálta újraindítani a gépgyártást a patinás falakon belül, úgy tűnik, sikertelenül. Az egykori gyár műszaki igazgatóságának félig lebontott épülete forrás: miénk a ház alapítvány Freskóért sétálnak szombaton A Miénk a Ház! június 2-án egy újabb bejárást szervez az egykori Láng gépgyár területére, a séta során gyűjtött támogatójegyek bevételét arra használják, hogy a 32-es számú csarnok falán látható freskót megmentsék. A felirat restaurátor segítségével kerül le a falról. A sétára jelentkezni a mienkahaz@gmail.com e-mail címen lehet KÖZBEVETVE VÁRKONYI TIBOR Tisztelgő versében Vörösmarty Mihály „hírhedett zenésze a világnak” címmel tüntette ki Liszt Ferencet. Korunk egyik „hírhedett muzsikusa”, Kocsis Zoltán, ma hatvanéves. Hihetetlen, mégsem az. Több évtizede annak is, hogy Kadosa Pál kertjéből három palánta, három ösztövér fiatalember, köztük Kocsis Zoltán a Zeneakadémia pódiumán leült zongorája elé, és nyomban meghódította a világot. Egyszerűsítés talán, de Kocsis világához a legközelebb Liszt Ferenc, Bartók Béla és Claude Debussy áll. A hősies magyar romantika és az ezerszínű, sziporkázó impresszionizmus. Ami azért így nem egészen igaz, mert ugyanígy otthonos Mozart csipkefinom szonátáiban, vidámabb dúr vagy borúsabb moll hangulatú szimfóniáiban, akárcsak Beethoven dübörgésében, a német romantika nagymestereinek, Robert Schumannak és Johannes Brahmsnak a műveiben vagy Franz Schubert bécsi iskolájában. Kocsis eredeti instrumentuma a zongora volt, az a hangszer, amely egymagában a legalkalmasabb a zenekari hangzás teljességének, áramlatainak a visszaadására. Nem véletlen tehát, ha több pianista művésztársához, Daniel Barenboimhoz és egykori növendék kollégájához, Schiff Andráshoz hasonlóan, utat talált a karmesteri pulpitushoz is. És az opera műfajához, Debussy Pelcasse és Mélisande-jának máig felejthetetlen tolmácsolásával. Zenekarából, a Nemzeti Filharmonikusokból nemzetközileg az egyik legnépszerűbb magyar orkesztrát alakította ki. A Művészetek Palotája rezidens zenekarként osztozik itt más nagynevű zenekarok és hangszeres szólisták sikereiben, világrangot vívott ki, bár még nem olyant, mint a napjainkban ismét föllendült lipcsei Gewandhaus, a londoni Royal Festival vagy a New York-i Carnegie Hall, de a külvilágban máris híre ment, egy-egy produkciója mindenünnen vonzza közönségét. A jeles évfordulón az elkövetkező évtizedekre sok-sok vastapsot kívánunk a jeles Maestronak. Kocsis 60 A füst és csont leánya Világsikerű könyv, Laini Taylor Füst és csont leánya című kötetét mutatják be az Örkény István Könyvesboltban (1137 Budapest, Szent István krt. 26.) ma 17 órakor. Vendég: Gálvölgyi Judit, a könyv fordítója. Laini Taylor a mesélés mestere. Új trilógiájának első kötetében, a Füst és csont leányában egy tiltott szerelemről, egy ősi és eposzi háborúról és egy újjáteremtett világ reményeiről ír. A regény az Amerikai Egyesült Államokban 2011 szeptemberében jelent meg, és indult hódító útjára. A New York Times és az Amazon is beválasztotta 2011 legfontosabb könyvei közé ifjúsági kategóriában, a megfilmesítési jogokat pedig a Universal Stúdió vásárolta meg. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Klasszikus és könnyűzene a Bazilikában Kertesi Ingrid és Zsédenyi Adrienn közös koncertet adnak ma este nyolc órától a budapesti Szent István Bazilikában. A Magyar Állami Operaház művészét és a szólókarrierjének tizedik évfordulóját ünneplő könnyűzenei énekest Teleki Miklós kíséri orgonán. Az énekesek egy-egy dal erejéig szerepcserét is vállaltak: Zséda a popzenei számok mellett Schubert ismert szerzeményeiből, Kertesi Ingrid pedig a könnyűzenei világából válogatott. A koncerten fellép Andreas Magony lírai tenor. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Teleki Miklós, Kertesi Ingrid, Zséda és Andreas Magony FOTÓ: K 2 PRESS Pokorny Lia a Centrál Színházhoz szerződött Sokáig nem lehetett tudni, hogy Pokorny Lia, aki a vezetőváltás után elsők között távozott az Új Színház társulatából, hol folytatja színházi pályafutását. Immár bizonyossá vált: a Beugróból és a Csillag születik zsűrijéből ismertté vált kiváló színésznő a 2012/13-as színházi évadot a Centrál Színház társulatának tagjaként kezdi meg. Pokorny Lia már be is mutatkozott a Centrál Színházban, Peter Shaffer hatalmas sikerű vígjátékában játssza a habókos Miss Furnival szerepét. Az előadás egyik érdekessége, hogy a színpad akkor világos, amikor a történet szerint sötét van, így a nézők annak lehetnek szemtanúi, hogy a szereplők mit művelnek a sötétben. A produkció másik különlegessége, hogy 3/4 7-től élő Beatles-koncerttel kezdődik, megidézve a hatvanas évek - a cselekmény ugyanis ekkor játszódik hangulatát. „Amikor eljöttem az Új Színházból, akkor Puskás Tamás volt az első ember, aki azonnal szerepet ajánlott, és már a Black Comedy próbaidőszaka alatt említette, hogy szeretne velem beszélni a jövőről. Amikor pedig megkért, hogy szerződjek le a színházba, én azonnal boldogan igent mondtam, és bár még ősszel felmerült bennem, hogy szabadúszóként folytatom, a Centrál Színházban olyan társulattal találkoztam, hogy többé nem volt kérdés számomra, hogy nekem itt a helyem." A premier óta táblás házakkal játszott Black Comedy a júniusi előadások után sem megy nyári szünetre, hiszen a Centrál Színház szervezésében megrendezett Keszthelyi Nyári Játékokon is látható lesz, a Festetics-kastély kertjében.