Népszava, 2013. május (140. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-02 / 101. szám
„Gyakorlatilag bármilyen esetben titokban tarthatják, mire költik a közpénzt" Titkos közérdekű adatok Minden nyilvános adatkérést, közérdekű adatigénylést visszautasíthatnak majd a közpénzből működő szervek, köszönhetően a kedden elfogadott törvénymódosításnak. A jogszabály kimondja, nem teljesíthető a „visszaélésszerű" adatigénylés, amely „az adatkezelő működését jelentős mértékben és hosszú időre akadályozná". A civilek és az ellenzéki pártok tiltakoztak, előbbiek kiléptek a kormány által szervezett antikorrupciós munkacsoportból is. A közérdekű adatközlés új szabályozása hiteltelenné tesz minden más kormányzati antikorrupciós intézkedést, ezért az atlatszo.hu, a Budapest Intézet, a K-monitor, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International kilép a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) által szervezett munkacsoportokból. Az öt szervezet arra reagált, hogy kedden az Országgyűlés elfogadta az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosítását. Eszerint az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal köteles ellenőrizni a közfeladatot ellátó szerveket. Az ellenőrző szervek jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintésre azonban más, a közérdekű adat megismerését kezdeményező szervezetek vagy magánszemélyek nem jogosultak. A fideszes Cser-Palkovics András és Vas Imre vasárnap benyújtott javaslatát hétfőn kivételes sürgős eljárásban tárgyalta meg, másnap pedig már el is fogadta a Ház. A módosítás kimondja, a „közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem eredményezhet a külön törvényben szabályozott ellenőrző szervek ellenőrzési jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést és adatkezelést”. Vagyis a közpénzből működő szervek minden nyilvános adatkérést, közérdekű adatigénylést visszautasíthatnak majd. Az olyan kérés ugyanis - szól az indoklás „melynek keretében az igénylő általánosságban kér mindenféle adatot”, olyan „visszaélésszerű” adatigénylés, „amelynek teljesítése az adatkezelő működését jelentős mértékben és hosszú időre akadályozná”, emiatt pedig „nem teljesíthető.” A javaslat eredetileg azt célozta, hogy jövő év március 15-én hatályba lépő új Ptk. - amely már nem tartalmazza az úgynevezett „üvegzseb” rendelkezéseket - helyett az információs önrendelkezési jogról szóló törvény szabályozza a közérdekű adatszolgáltatást. Bár a kedden elfogadott jogszabály nagyobbik része az új Ptk.val egyidejűleg lép csak hatályba, az ominózus passzus már kihirdetésekor, vagyis néhány napon belül. Ráadásul, mint arra a civilszervezetek és az ellenzéki pártok is rámutattak: a jogszabályt a már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Vagyis a trafikpályázat esetében sem kell kiadni a kért közérdekű adatokat (írásunk a 13. oldalon - a szerk.). A Transparency azt írta: a módosítás értelmében a kormány és az önkormányzatok „gyakorlatilag bármilyen esetben titokban tarthatják, mire költik a közpénzt”. Ez a törvény ellentmond az alapvető erkölcsi normáknak, és ellentmond a KIM által koordinált antikorrupciós kormányprogram alapelveinek is - tették hozzá. Az öt civilszervezet ezért úgy döntött, hogy befejezik a közös munkát, és kilépnek a tárca által szervezett munkacsoportokból. A Transparency a továbbiakban a sajtóban, a közéletben és jogsegélyszolgálata segítségével mutatja meg, hogy mindig van alternatíva. A KIM sajnálkozó közleményt adott ki, mondván: több hónapos együttműködés szakadt meg egy egyéni képviselői indítványt követő parlamenti döntés nyomán, amely „témájában nem érinti és nem is változtatja meg a KIM elkötelezettségét a korrupcióval szembeni küzdelemben”. A tárca szerint a civilek kilépésére azután került sor, hogy a múlt héten Londonban, a Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership) konferenciáján bemutatták az érintett civilszervezetekkel közösen kidolgozott, első korrupció elleni akciótervet. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ A PM független képviselői kedden a parlamentben tiltakoztak a módosítás ellen fotó:mti/bruzáknoémi Elhibázott módosítás A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) is elhibázottnak tartja az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosítását. Az MTE azt javasolta Áder János államfőnek és Péterfalvi Attilának, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel akadályozzák meg a jogszabály hatálybalépését. www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Saját témavezetője díjazta Orbán lányát Saját témavezetője adta át Orbán Ráhelnek a Magyar Turizmus Zrt.-től kapott díjat - hívta fel a figyelmet az Átlátszó Oktatás blog. Orbán Viktor lánya az állami tulajdonú Magyar Turizmus Zrt. Az év turisztikai témájú szakdolgozata című pályázatán nyerte el az első díjat; ennek híre kedden jelent meg. Orbán Ráhel az újszerű témaválasztás kategória nyertese lett a könnyűzenei fesztiválok szervezeti folyamatának és versenyképességének elemzése - A Sziget Kulturális és Menedzser Iroda példáján keresztül című munkával. Azt az index.hu fedezte fel, hogy Orbán Ráhel önmagát is beleírta - ugyan név nélkül - a pályaműbe, a soproni Volt fesztiválról szóló részben ugyanis az olvasható: „A 2011-es év nagy áttörést hozott magával (...) A Volt két, időszakos munkatársa (...) nevéhez fűződik az Európa Kemping projekt”. Mint ismert, Orbán Ráhel Szájer Fannival - Szájer József és Handó Tünde lányával - együtt szervezte 2011-ben a Volt fesztiválon az Európa Kempinget. Orbán Ráhel szakszeminárium-vezetője a Corvinus Egyetemen mindenesetre ugyanaz a Nemes Andrea volt, aki Horváth Gergellyel, a Magyar Turizmus Zrt. turisztikai vezérigazgatóhelyettesével együtt átadta neki a díjat. Az Átlátszó Oktatás blog figyelt fel arra a Híradó tudósítása alapján, hogy Nemes Andrea nemcsak a Corvinus tanára, hanem az NGM turisztikai és vendéglátó-ipari főosztályának vezetője is. Az ő neve szerepel a dolgozat borítóján is („Készítette: Orbán Ráhel, Turizmus-vendéglátás szak 2012, Szakszeminárium-vezető: Dr. Nemes Andrea”), de a bevezetőben a kormányfő lánya külön megköszönte Nemes Andreának a segítséget. A turizmusonline. hu-n megjelent tájékoztatásból pedig az derült ki, hogy „a beérkezett szakdolgozatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztálya és a Magyar Turizmus Zrt. munkatársaiból” álló szakmai zsűri bírálta el. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Elengedte a Fidesz a nőverő Balogh kezét? Aki gyermeket, nőt bántalmaz, agresszív cselekedeteket folytat, annak nincs helye a közéletben - reagált Selmeczi Gabriella arra, hogy hírek szerint megverte élettársát Balogh József fideszes országgyűlési képviselő, Fülöpháza polgármestere. A Fidesz - úgy tűnik - a botrány hatására „elengedte” képviselője kezét, noha a párt szóvivője jelezte, szeretnék megvárni, mi lesz az eljárás vége, hogy kiderüljön, miként keletkeztek a fideszes honatya élettársának a sérülései. Balogh korábban a hir24.hu-nak úgy nyilatkozott, nem emlékszik arra, hogy megverte volna élettársát. Lagziból jöttek haza, be volt rúgva, szerinte az is előfordulhatott, hogy élettársa átesett kutyájukon, egy vak komondoron, és úgy szerezte sérülését. A 444.hu számolt be arról, hogy a kecskeméti kórházban kezelték Balogh élettársát. A portálnak egy helyi forrás azt mondta, a politikus annyira megverte a nőt, hogy eltört az orra. A hírek szerint az asszony is az élettársát nevezte meg támadójának. Mivel 8 napon túl gyógyuló sérülésről van szó, a kórház hivatalból értesítette a rendőrséget, amely eljárást indított. Eközben megrázó interjút készített az RTL Klub Balogh volt feleségével. Az asszony elmondta, hogy zsírkeverő kanállal, 25 kilós tejeskannával, konyhakéssel és malacperzselővel is támadt már rá korábban a fideszes képviselő. A nő 25 évig tűrte a bántalmazást, csak a gyerekek miatt maradt mellette. Mesterházy Attila MSZP- elnök felszólította a kormányfőt, kényszerítse Balogh Józsefet arra, hogy „tűnjön el a közéletből”, miután kiderült, „több éven át verte a feleségét”. A blikk.hu pedig már arról is beszámolt, hogy Balogh élettársa elhagyta a kórházat, és otthon lábadozik. Az otthon azonban nem a fideszes politikus tanyáját jelenti, hanem Soltot: odavalósi a súlyos sérüléseket szenvedett asszony, akit most a gyermekei ápolnak. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS RÖVIDEN Vádemelés a fideszes frakcióvezető ellen Vádat emelt vesztegetés miatt Máthé Attila volt hajdúsámsoni alpolgármester, a Fidesz jelenlegi városi elnöke és önkormányzati frakcióvezetője ellen a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. A vádirat szerint Máthé Attila egy-egy millió forint kenőpénzt kért két helyi lakostól a leendő városi egészségház kialakítása érdekében. A vádirat szerint a másodrendű vádlott P. Elek, volt fideszes önkormányzati képviselő közvetített. Máthé a nyomozás során tagadta a bűncselekmény elkövetését, míg P. Elek beismerő vallomást tett. Máthét az egyik ingatlantulajdonos jelentette fel, aki akkor a Fidesz választási aktivistája volt, s a másik tulajdonossal együtt megtagadta a kenőpénz kifizetését. ► MTI Albizottság alakul a Portik—Laborc-ügyre Tényfeltáró albizottság vizsgálja a Portik-Laborc-találkozókat a jövő héttől - erről döntöttek ma az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában. Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke kijelentette: abban érdekeltek, hogy a nyilvánosság mindent megtudjon, ezért ők is támogatták az albizottság létrehozását. ► MTI Csak részben szabad a hazai sajtó Változatlanul a „részben szabad" kategóriába sorolta a magyar sajtó állapotát a médiaszabadság globális helyzetét felmérő, 2012-re vonatkozó jelentésében a Freedom House (FH). A washingtoni központú, független civilszervezet tavaly, a 2011-es jelentésében minősítette le a magyar sajtóviszonyokat a „szabadból" a „részben szabad" csoportba. Az idei jelentés szerint Magyarország a világranglista 74. helyén osztozik az ugyancsak 36 pontot kapott Montenegróval és Szerbiával együtt. Magyarország a tavalyi jelentésben szintén 36 pontot kapott. A jelentés szerint Magyarországon a feltételek változatlanok maradtak 2011-hez képest, „noha folyamatosan fennálltak az aggodalmak a széles körű jogalkotási és szabályozási változások miatt, amelyek szigorították a média kormányzati ellenőrzését". ► MTI Majtényit javasolja a MÚOSZ Szalai utódául Majtényi Lászlót javasolja a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megüresedett elnöki posztjára. Az egykori ORTT volt elnöke a szervezet szerint „eddigi életútjával is igazolta alkalmasságát". A média világát túlcentralizáltnak tartja a szervezet, ennek lebontásához szerintük egy alkalmas jelölt hozzájárulhat. Majtényi, aki jelenleg az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke, elfogadta a felkérést, ám szerinte kérdés, Orbán Viktor elfogadja-e a MÚOSZ jelölését. A szervezetet a miniszterelnök kérte fel a jelölésre Szalai Annamária április 12-i halála után. Mint Majtényi lapunknak fogalmazott, „el kellett azon gondolkodnia", helyes lenne-e egy olyan szervezet élére kerülni, és olyan hatáskörhöz jutni, aminek alapvető törvényi szabályaival nem ért egyet. ► népszava Gurmai Zita: elég volt, szolidaritást! A kormány „jóvoltából" május elsejének megint erős üzenete van: a munkavállalók, a munkanélküliek, a szegény emberek és minden szolidáris magyar ember számára - közölte Gurmai Zita. Az MSZP EP-képviselője szerint „ki kell mondanunk, hogy elegünk van, Simicska Lajos és Közgép nélküli államot akarunk" Olyat - folytatta -, ahol nem „Nyerges-vontatóval" hordják el a pénzt. Nem a fideszes haverok, hanem a magyar emberek érdekeit képviselő kormányt akarunk, a jogainkat és szolidaritást akarunk - sorolta Gurmai. Emlékeztetett, 1990-2010 között a Munka törvénykönyve viszonylag tisztességes módon szabályozta a munka világát, és az alkotmányos rendszer általában is szilárd volt. ► NÉPSZAVA Vitázni fog Győri és Verhofstadt Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára és Guy Verhofstadt, a liberálisok európai parlamenti frakciójának vezetője is beleegyezett, hogy szemtől szembe üljenek le, és vitázzanak a magyarországi alkotmányos helyzetről - tudta meg az EurActiv hírportál. Mint ismert, Guy Verhofstadt korábban kritikát fogalmazott meg a magyar alaptörvény úgynevezett negyedik módosításával kapcsolatban. ► MTI FOTÓ: NÉPSZAVA