Népszava, 2013. december (140. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-02 / 280. szám

A SZERKESZTŐTŐL Schmitt Pali itt marad NÉMETH PÉTER A hír nem új, de a meglepetés máig hatol, olyannyira, hogy jelentős közgazdászok egy csoportja most tollat is raga­dott: ez már nekik is sok. Az tudniillik, hogy Schmitt Pál hajdan volt köztársasági elnököt Hagelmayer-díjjal tüntették ki, pusztán azért, mert aláírta az Állami Számvevőszékről szóló tör­vényt. Amiből persze az is következik, hogy Schmitt Pál a jövő­ben sorozatban fogja kapni a különböző szervezetektől, intéz­ményektől, állami cégektől a díjakat, hiszen minden elé tett tör­vényt aláírt, mondhatni gondolkodás nélkül. Amúgy pedig az is kiderült róla, amibe a végén, azt hittük, teljesen belebukott, hogy a gondolkodást egyébként sem szerette, ezért inkább a diploma­­munkáját is át-, illetve kimásolta mások dolgozatából, könyvé­ből. Orbánt azonban ez a malőr egy cseppet sem zavarja, sok­kal inkább az, hogy az általa jelölt embernek távozni kellett posztjáról. És mint tudjuk, a magyar miniszterelnök nem isme­ri a vereség fogalmát, ezért igyekszik úgy bánni Schmitt Pállal, mintha ma is a közélet megbecsült tagja lenne. Díszvendégként rendre feltűnik egy-egy rendezvényen, Orbán, ha csak teheti, maga mellé emeli őt. Ennek a „tegyünk úgy, mintha egy maku­látlan emberről lenne szó” színjátéknak a része ez a kitüntetés is. És nem számít, hogy a díjjal egy komplett szakmát és persze a számvevőszék hajdani, legendás elnökét sértik meg, így az­tán a tiltakozás, az aláírások sem fognak számítani. Mert itt csak az számít, amit a kormányfő akar, hogy ugyanis ők nyer­jék a legtöbbet. Pénzben, földben, trafikban, vagy éppen kitün­tetésben. .. _____________________________________ A szekszárdi trafikhős lehet az LMP új arca Egyelőre nem lépett be az LMP- be, és még korainak tartja a „komolyabb politikai szerepvál­lalás” gondolatát Hadházy Ákos, aki a hétvégén jelentette be: a jövőben az ökopártot tá­mogatja. A Fideszből kilépett önkormányzati képviselő, aki a szekszárdi trafikbotrányt ki­robbantotta, azzal magyarázta lapunknak, miért nem vállalt párttagságot, hogy aki „egyszer megégeti magát egy házasság­ban, nem biztos, hogy szívesen ugrik azonnal a következőbe”. Kérdésünkre, hogy miből fog állni az LMP melletti politikai tevékenysége, közölte, elsősor­ban támogatását akarta kife­jezni minden olyan politikai erő felé - ide sorolta még a Fidesz­ből szintén kilépett Ángyán Jó­zsef mozgalmát -, amelyet nem „indulatok keltése” vezérel, ha­nem az „értelemre akarnak hatni”. Hadházy szerint „értel­miségi lázadásra” van szükség, és ki kell törni a két nagy párt „mókuskerekéből”. Úgy vélte, akik így gondolkodnak, azok­nak egyfelé kellene szavazniuk, de ezt a Fidesz választási törvé­nye megnehezíti. Kérdésünkre „szinte biztosnak” nevezte, hogy Ángyán mozgalma­­ a Tisztességes Emberek Szövet­sége­­, amelynek alakuló ülé­sén a NAV-botrányt kirobbantó Horváth András mellett ő is részt vett, nem lesz az LMP „konkurense” a jövő évi parla­menti választásokon. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Meg kell ismételni a választást Fóton Kampánycsendsértés miatt meg kell ismételni a november 24-én tartott fóti időközi önkor­mányzati polgármester- és kép­viselő-választást a Budapest Környéki Törvényszék vasár­napi döntése értelmében - tájé­koztatta a bírói tanács ülését követően a törvényszék szóvi­vője az MTI-t. Koszta János közlése szerint a törvényszék ezzel a döntésével - egy magán­­személy felülvizsgálati kérel­mére - megváltoztatta a terüle­ti választási bizottság szerdai határozatát, megsemmisítve a választás eredményét, egyúttal a szavazás megismétlését ren­delte el. A bírósági végzés ellen jogorvoslatnak helye nincs - tette hozzá a szóvivő. A Pest megyei területi válasz­tási bizottság korábban eluta­sította azt a Jobbik, illetve a Bartos Sándor független pol­gármester-jelölt által benyújtott kifogást, mely szerint meg kell ismételni a fóti választást. La­punk információi szerint egy további - a szavazólapokkal történt - visszaélés miatt a rendőrség is nyomozást kezdett. Forrásaink szerint a fóti 1-es szavazókörben - itt gyanítottak szervezett szállítást - pénteken nyomozók járták a területet. Mint ismert, november 24-én időközi polgármester- és önkor­mányzati képviselő-választást rendeztek Fóton. A polgármes­ter-választást Takács István, az MSZP, az Együtt-PM és a DK közös jelöltje nyerte, a képvi­selő-választáson Varga József Csongor független jelölt végzett az élen. Takács 1116 szavazatot kapott, Bartos Sándor függet­len jelölt 954, Németh József ugyancsak független induló 920 vokssal a harmadik helyen végzett. A városban azért kel­lett kiírni az időközi választást, mert Cselőtei Erzsébet fideszes polgármester, aki az 1-es szá­mú egyéni választókerület ön­­kormányzati képviselője is volt, a szeptember 19-i testületi ülésen mindkét posztjáról le­mondott. Emlékezetes: a bajai szerve­zett szavazószállítás ügyében a bíróság elrendelte a választás - egyetlen szavazókörben tör­ténő­­ megismétlését. Akkor hatósági vizsgálat nem indult az ügyben. A bíróság tegnapi döntésének indokolása egyelőre nem ismert. V.J. BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2013. DECEMBER 2., HÉTFŐ Nemzeti Emlékezet Bizottságot hozna létre a kormány Múltfeltárás iratok nélkül A kommunista diktatúra hatalmi működésének feltárására Nemzeti Emléke­zet Bizottságot hozna létre a kormány. Az igazságügy-miniszter törvényjavas­lata szerint a Bizottság büntetőeljárást is kezdeményezhet, ám jelentései bí­róság előtt sem lennének megtámadhatóak. Az LMP szerint mindez nem he­lyettesíti az ügynökakták nyilvánosságát, a tervezet pedig - mint Rainer M. János történész rámutat - nem rendelkezik a titkosszolgálatok által máig vis­­­szatartott iratok átadásáról. N­evetségesnek tartja Rainer M. János, hogy a kormány minden héten alakít egy új intézetet és meg­rendeléseket ad nekik. Az 56-os Intézet vezetője utalt ar­ra, októberben kormányhatáro­zattal hozták létre a Veritas Történetkutató Intézetet, amelynek feladata­­ a Minisz­terelnökség közvetlen felügyele­te alatt - „a magyar közjogi ha­gyományok méltó módon törté­nő bemutatása”, de nemrég jött létre Bíró Zoltán vezetésével a Rendszerváltás Történetét Ku­tató Intézet és Archívum is. Rainer M. János szerint nem új intézetre vagy hivatalra lenne szükség, sokkal inkább a meg­lévő akadémiai és egyetemi in­tézeteket kellene megerősíteni, akár úgy, hogy a Nemzeti Em­lékezet Bizottságra szánt pénzt nekik adják. Hozzátette, a tör­vénytervezet a legfontosabbról, az iratátadásokról nem rendel­kezik. Pedig ahhoz, hogy a tit­kosszolgálatok által máig vis­­­szatartott iratok kutathatóak legyenek, épp erre lenne szük­ség. Ehelyett egy megrendelése­ket végző hivatal jön létre - tet­te hozzá. Furcsának nevezte azt is, hogy csak 1972 után születettek lehetnek a bizottság tagjai. Rainer M. János számos hasonló intézményt ismer a kö­zép-európai országokban, de ilyen korlátozásról nem tud. Mint ismert, pénteken tör­vényjavaslatot nyújtott be az igazságügy-miniszter a Nem­zeti Emlékezet Bizottságáról, amelynek feladata a kommu­nista diktatúra hatalmi műkö­désének feltárása lesz. Eszerint a Bizottság független, önálló költségvetési szerv, amely tevé­kenységének eredményéről át­fogó jelentést tesz közzé. A tes­tület öttagú lenne, elnökét és két tagját az Országgyűlés vá­lasztaná meg kétharmados többséggel, egy-egy tagot pedig a Magyar Tudományos Akadé­mia elnöke és az igazságügy­miniszter jelölne ki. A tagok megbízatása kilenc évre szólna és egyszer megújítható lenne, ugyanakkor szigorú kikötés, hogy a tagok 1972. február 14-e után szülessenek. Az elnök államtitkári, a tagok helyettes államtitkári díjazásban része­sülnének. A Bizottság „kutatásai alap­ján a büntetőjogilag felelősnek tartott személyekkel szemben büntetőeljárás lefolytatását kezdeményezheti a legfőbb ügyésznél”. De feladata az is, hogy „átfogó jelentésben meg­határozza és közzéteszi különö­sen, hogy mely szerepek, meg­bízatások, foglalkozások, tiszt­ségek betöltése minősül kom­munista hatalombirtoklásnak és mely szervezetek minősül­nek kommunista hatalombirto­kosnak”. Ez a jelentés „bíróság vagy más hatóság előtt önálló jogorvoslattal nem támadható meg” és a Bizottság „tényállítá­sai bíróság vagy más hatóság előtt önálló jogorvoslattal nem támadhatók meg”. A Bizottság munkáját egy hivatal segítené, amelynek főigazgatóját a Bi­zottság elnöke nevezi ki. A javaslat módosítaná az Ál­lambiztonsági Szolgálatok Tör­téneti Levéltárról szóló 2003-as törvény rendelkezéseit is. Lehe­tővé tennék, hogy a megfigyel­tek nyilvánosságra hozzák az általuk megismert adatokat, így az őket megfigyelő és velük foglalkozó titkosszolgálati sze­mélyek nevét. Az iratokból csak más megfigyeltek, illetve a rendszer működtetői közé nem tartozó harmadik személyek adatait kellene kitakarni. Ugyancsak lehetővé tennék, hogy a hivatásos titkosszolgá­lati alkalmazottak, hálózati személyek, operatív kapcsola­tok hozzátartozói megismerjék hozzátartozójuk szerepét a tit­kosszolgálat működésében. Az LMP szerint a Fidesz- KDNP továbbra sem akarja az akták nyilvánosságát, a terve­zet azt nem helyettesíti. Schiffer András frakcióvezető szerint a javaslat legalizálja, hogy a Fi­desz egy következő „választási kanyarban” kénye-kedve sze­rint előálljon bizonyos aktákkal­­ bírói felülvizsgálat nélkül. Ugyanakkor fedezi azokat az embereket, akik „valamiért ne­kik kedvesek”, de adott esetben érintettek voltak a kommunis­ta hatalomgyakorlásban. Az LMP támogatja a Bizottság fel­állítását, de ezzel nem helyette­síthető az akták nyilvánossága. A Jobbik szerint a javaslat az időhúzást szolgálja, pedig egy egyszerű kormánydöntéssel át lehetne adni a titkosszolgálatok által őrzött 19 mágnesszalagot a levéltáraknak. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Nem siették el A kormány még 2010 decemberében határozat­ban bízta meg az egykori állambiztonsági iratok kezeléséről és nyilvánosságáról szóló törvényja­vaslat elkészítésével Navracsics Tibort, a Közigaz­gatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) vezető­jét. Ezt a kormányhatározatot az utolsó pillanat­ban, 2011. november 30-án hatályon kívül he­lyezték; a javaslat kidolgozásának határideje ép­pen aznap járt le. A KIM indoklása szerint „hos­­­szabb idő kell a szakmai viták lefolytatására és a megfelelő új koncepció kialakítására", de a javas­lat valamikor elkészül. Az akkori terveket számos kritika érte, például azt javasolták, hogy az ál­lambiztonsági iratokat az érintettek hazavihes­­sék, és azt csináljanak velük, amit akarnak, akár meg is semmisíthessék. Ezt azzal indokolták, hogy „az államnak nem lehet feladata a nem jogállami keretek között keletkezett iratok meg­tartása". Ezt visszautasította a szakma, mondván: épp a nem jogállami származás miatt kellene vé­deni a dokumentumokat. Vitákat váltott ki az is, hogy egy kormányhatározattal „szélnek eresz­tették" az egykori állambiztonsági iratok - pon­tosabban az azokat tartalmazó mágnesszalagok - elemzését végző Kenedi-bizottságot is, melyet még a Bajnai-kormány hozott létre. Erre Kenedi János történész akkor lapunknak úgy reagált: „az elbutítás okvetlenül szükséges feltétel a dik­tatúra kiteljesítéséhez", így a bizottság felszámo­lása „logikus" lépés volt. A Nemzeti Emlékezet Bizottságának létrehozásá­ról 2012 tavaszán is tárgyalt a Fidesz- és a KDNP- frakció, ám az akkor a kormánynak adott május 15-i határidőt sem tartották be. Orbán Viktor ta­valy nyáron egy interjúban úgy fogalmazott: „Az ügynökkérdésben jól haladunk. A problémát az okozza, hogy amikor az ember kikér egy doku­mentumot, akkor ki vannak belőle húzva nevek és adatok. Itt csak az a vita áll fönn, hogy az érin­tettek kitakarás nélkül jussanak-e hozzá az infor­mációkhoz. A magyar ügynökügy rendezettsége jogi megoldások tekintetében figyelemre méltó Európában." A tervezett Bizottságról azt mondta: „Közel vagyunk megoldáshoz. Én azon az állás­ponton vagyok, hogy a szabadság mellett érde­mes lándzsát törni, tehát mindenki, aki áldozata volt az előző rendszernek, például megfigyelték, az korlátozás nélkül hozzáférhessen az őrá vonat­kozó összes információhoz." A kommunista diktatúra hatalmi működésének feltárása a Bizottság hivatalos célja. Büntetőeljárást kezdeményezhet a testület a legfőbb ügyésznél. A történész szerint politikai megrendeléseket teljesítő intézmény jön létre. Jelentései bíróság előtt nem támadhatók meg. A kormány törvényjavaslata nem rendelkezik a visszatartott iratok átadásáról. Az állambiztonsági levéltárból ma is hiányzik a rendszerváltás előtti iratok azon része, amelyeket a szolgálatok nem adtak át fotó: szalmás Péter

Next