Népszava, 2013. december (140. évfolyam, 280-303. szám)
2013-12-02 / 280. szám
A SZERKESZTŐTŐL Schmitt Pali itt marad NÉMETH PÉTER A hír nem új, de a meglepetés máig hatol, olyannyira, hogy jelentős közgazdászok egy csoportja most tollat is ragadott: ez már nekik is sok. Az tudniillik, hogy Schmitt Pál hajdan volt köztársasági elnököt Hagelmayer-díjjal tüntették ki, pusztán azért, mert aláírta az Állami Számvevőszékről szóló törvényt. Amiből persze az is következik, hogy Schmitt Pál a jövőben sorozatban fogja kapni a különböző szervezetektől, intézményektől, állami cégektől a díjakat, hiszen minden elé tett törvényt aláírt, mondhatni gondolkodás nélkül. Amúgy pedig az is kiderült róla, amibe a végén, azt hittük, teljesen belebukott, hogy a gondolkodást egyébként sem szerette, ezért inkább a diplomamunkáját is át-, illetve kimásolta mások dolgozatából, könyvéből. Orbánt azonban ez a malőr egy cseppet sem zavarja, sokkal inkább az, hogy az általa jelölt embernek távozni kellett posztjáról. És mint tudjuk, a magyar miniszterelnök nem ismeri a vereség fogalmát, ezért igyekszik úgy bánni Schmitt Pállal, mintha ma is a közélet megbecsült tagja lenne. Díszvendégként rendre feltűnik egy-egy rendezvényen, Orbán, ha csak teheti, maga mellé emeli őt. Ennek a „tegyünk úgy, mintha egy makulátlan emberről lenne szó” színjátéknak a része ez a kitüntetés is. És nem számít, hogy a díjjal egy komplett szakmát és persze a számvevőszék hajdani, legendás elnökét sértik meg, így aztán a tiltakozás, az aláírások sem fognak számítani. Mert itt csak az számít, amit a kormányfő akar, hogy ugyanis ők nyerjék a legtöbbet. Pénzben, földben, trafikban, vagy éppen kitüntetésben. .. _____________________________________ A szekszárdi trafikhős lehet az LMP új arca Egyelőre nem lépett be az LMP- be, és még korainak tartja a „komolyabb politikai szerepvállalás” gondolatát Hadházy Ákos, aki a hétvégén jelentette be: a jövőben az ökopártot támogatja. A Fideszből kilépett önkormányzati képviselő, aki a szekszárdi trafikbotrányt kirobbantotta, azzal magyarázta lapunknak, miért nem vállalt párttagságot, hogy aki „egyszer megégeti magát egy házasságban, nem biztos, hogy szívesen ugrik azonnal a következőbe”. Kérdésünkre, hogy miből fog állni az LMP melletti politikai tevékenysége, közölte, elsősorban támogatását akarta kifejezni minden olyan politikai erő felé - ide sorolta még a Fideszből szintén kilépett Ángyán József mozgalmát -, amelyet nem „indulatok keltése” vezérel, hanem az „értelemre akarnak hatni”. Hadházy szerint „értelmiségi lázadásra” van szükség, és ki kell törni a két nagy párt „mókuskerekéből”. Úgy vélte, akik így gondolkodnak, azoknak egyfelé kellene szavazniuk, de ezt a Fidesz választási törvénye megnehezíti. Kérdésünkre „szinte biztosnak” nevezte, hogy Ángyán mozgalma a Tisztességes Emberek Szövetsége, amelynek alakuló ülésén a NAV-botrányt kirobbantó Horváth András mellett ő is részt vett, nem lesz az LMP „konkurense” a jövő évi parlamenti választásokon. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Meg kell ismételni a választást Fóton Kampánycsendsértés miatt meg kell ismételni a november 24-én tartott fóti időközi önkormányzati polgármester- és képviselő-választást a Budapest Környéki Törvényszék vasárnapi döntése értelmében - tájékoztatta a bírói tanács ülését követően a törvényszék szóvivője az MTI-t. Koszta János közlése szerint a törvényszék ezzel a döntésével - egy magánszemély felülvizsgálati kérelmére - megváltoztatta a területi választási bizottság szerdai határozatát, megsemmisítve a választás eredményét, egyúttal a szavazás megismétlését rendelte el. A bírósági végzés ellen jogorvoslatnak helye nincs - tette hozzá a szóvivő. A Pest megyei területi választási bizottság korábban elutasította azt a Jobbik, illetve a Bartos Sándor független polgármester-jelölt által benyújtott kifogást, mely szerint meg kell ismételni a fóti választást. Lapunk információi szerint egy további - a szavazólapokkal történt - visszaélés miatt a rendőrség is nyomozást kezdett. Forrásaink szerint a fóti 1-es szavazókörben - itt gyanítottak szervezett szállítást - pénteken nyomozók járták a területet. Mint ismert, november 24-én időközi polgármester- és önkormányzati képviselő-választást rendeztek Fóton. A polgármester-választást Takács István, az MSZP, az Együtt-PM és a DK közös jelöltje nyerte, a képviselő-választáson Varga József Csongor független jelölt végzett az élen. Takács 1116 szavazatot kapott, Bartos Sándor független jelölt 954, Németh József ugyancsak független induló 920 vokssal a harmadik helyen végzett. A városban azért kellett kiírni az időközi választást, mert Cselőtei Erzsébet fideszes polgármester, aki az 1-es számú egyéni választókerület önkormányzati képviselője is volt, a szeptember 19-i testületi ülésen mindkét posztjáról lemondott. Emlékezetes: a bajai szervezett szavazószállítás ügyében a bíróság elrendelte a választás - egyetlen szavazókörben történő megismétlését. Akkor hatósági vizsgálat nem indult az ügyben. A bíróság tegnapi döntésének indokolása egyelőre nem ismert. V.J. BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2013. DECEMBER 2., HÉTFŐ Nemzeti Emlékezet Bizottságot hozna létre a kormány Múltfeltárás iratok nélkül A kommunista diktatúra hatalmi működésének feltárására Nemzeti Emlékezet Bizottságot hozna létre a kormány. Az igazságügy-miniszter törvényjavaslata szerint a Bizottság büntetőeljárást is kezdeményezhet, ám jelentései bíróság előtt sem lennének megtámadhatóak. Az LMP szerint mindez nem helyettesíti az ügynökakták nyilvánosságát, a tervezet pedig - mint Rainer M. János történész rámutat - nem rendelkezik a titkosszolgálatok által máig visszatartott iratok átadásáról. Nevetségesnek tartja Rainer M. János, hogy a kormány minden héten alakít egy új intézetet és megrendeléseket ad nekik. Az 56-os Intézet vezetője utalt arra, októberben kormányhatározattal hozták létre a Veritas Történetkutató Intézetet, amelynek feladata a Miniszterelnökség közvetlen felügyelete alatt - „a magyar közjogi hagyományok méltó módon történő bemutatása”, de nemrég jött létre Bíró Zoltán vezetésével a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum is. Rainer M. János szerint nem új intézetre vagy hivatalra lenne szükség, sokkal inkább a meglévő akadémiai és egyetemi intézeteket kellene megerősíteni, akár úgy, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottságra szánt pénzt nekik adják. Hozzátette, a törvénytervezet a legfontosabbról, az iratátadásokról nem rendelkezik. Pedig ahhoz, hogy a titkosszolgálatok által máig visszatartott iratok kutathatóak legyenek, épp erre lenne szükség. Ehelyett egy megrendeléseket végző hivatal jön létre - tette hozzá. Furcsának nevezte azt is, hogy csak 1972 után születettek lehetnek a bizottság tagjai. Rainer M. János számos hasonló intézményt ismer a közép-európai országokban, de ilyen korlátozásról nem tud. Mint ismert, pénteken törvényjavaslatot nyújtott be az igazságügy-miniszter a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról, amelynek feladata a kommunista diktatúra hatalmi működésének feltárása lesz. Eszerint a Bizottság független, önálló költségvetési szerv, amely tevékenységének eredményéről átfogó jelentést tesz közzé. A testület öttagú lenne, elnökét és két tagját az Országgyűlés választaná meg kétharmados többséggel, egy-egy tagot pedig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és az igazságügyminiszter jelölne ki. A tagok megbízatása kilenc évre szólna és egyszer megújítható lenne, ugyanakkor szigorú kikötés, hogy a tagok 1972. február 14-e után szülessenek. Az elnök államtitkári, a tagok helyettes államtitkári díjazásban részesülnének. A Bizottság „kutatásai alapján a büntetőjogilag felelősnek tartott személyekkel szemben büntetőeljárás lefolytatását kezdeményezheti a legfőbb ügyésznél”. De feladata az is, hogy „átfogó jelentésben meghatározza és közzéteszi különösen, hogy mely szerepek, megbízatások, foglalkozások, tisztségek betöltése minősül kommunista hatalombirtoklásnak és mely szervezetek minősülnek kommunista hatalombirtokosnak”. Ez a jelentés „bíróság vagy más hatóság előtt önálló jogorvoslattal nem támadható meg” és a Bizottság „tényállításai bíróság vagy más hatóság előtt önálló jogorvoslattal nem támadhatók meg”. A Bizottság munkáját egy hivatal segítené, amelynek főigazgatóját a Bizottság elnöke nevezi ki. A javaslat módosítaná az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárról szóló 2003-as törvény rendelkezéseit is. Lehetővé tennék, hogy a megfigyeltek nyilvánosságra hozzák az általuk megismert adatokat, így az őket megfigyelő és velük foglalkozó titkosszolgálati személyek nevét. Az iratokból csak más megfigyeltek, illetve a rendszer működtetői közé nem tartozó harmadik személyek adatait kellene kitakarni. Ugyancsak lehetővé tennék, hogy a hivatásos titkosszolgálati alkalmazottak, hálózati személyek, operatív kapcsolatok hozzátartozói megismerjék hozzátartozójuk szerepét a titkosszolgálat működésében. Az LMP szerint a Fidesz- KDNP továbbra sem akarja az akták nyilvánosságát, a tervezet azt nem helyettesíti. Schiffer András frakcióvezető szerint a javaslat legalizálja, hogy a Fidesz egy következő „választási kanyarban” kénye-kedve szerint előálljon bizonyos aktákkal bírói felülvizsgálat nélkül. Ugyanakkor fedezi azokat az embereket, akik „valamiért nekik kedvesek”, de adott esetben érintettek voltak a kommunista hatalomgyakorlásban. Az LMP támogatja a Bizottság felállítását, de ezzel nem helyettesíthető az akták nyilvánossága. A Jobbik szerint a javaslat az időhúzást szolgálja, pedig egy egyszerű kormánydöntéssel át lehetne adni a titkosszolgálatok által őrzött 19 mágnesszalagot a levéltáraknak. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Nem siették el A kormány még 2010 decemberében határozatban bízta meg az egykori állambiztonsági iratok kezeléséről és nyilvánosságáról szóló törvényjavaslat elkészítésével Navracsics Tibort, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) vezetőjét. Ezt a kormányhatározatot az utolsó pillanatban, 2011. november 30-án hatályon kívül helyezték; a javaslat kidolgozásának határideje éppen aznap járt le. A KIM indoklása szerint „hosszabb idő kell a szakmai viták lefolytatására és a megfelelő új koncepció kialakítására", de a javaslat valamikor elkészül. Az akkori terveket számos kritika érte, például azt javasolták, hogy az állambiztonsági iratokat az érintettek hazavihessék, és azt csináljanak velük, amit akarnak, akár meg is semmisíthessék. Ezt azzal indokolták, hogy „az államnak nem lehet feladata a nem jogállami keretek között keletkezett iratok megtartása". Ezt visszautasította a szakma, mondván: épp a nem jogállami származás miatt kellene védeni a dokumentumokat. Vitákat váltott ki az is, hogy egy kormányhatározattal „szélnek eresztették" az egykori állambiztonsági iratok - pontosabban az azokat tartalmazó mágnesszalagok - elemzését végző Kenedi-bizottságot is, melyet még a Bajnai-kormány hozott létre. Erre Kenedi János történész akkor lapunknak úgy reagált: „az elbutítás okvetlenül szükséges feltétel a diktatúra kiteljesítéséhez", így a bizottság felszámolása „logikus" lépés volt. A Nemzeti Emlékezet Bizottságának létrehozásáról 2012 tavaszán is tárgyalt a Fidesz- és a KDNP- frakció, ám az akkor a kormánynak adott május 15-i határidőt sem tartották be. Orbán Viktor tavaly nyáron egy interjúban úgy fogalmazott: „Az ügynökkérdésben jól haladunk. A problémát az okozza, hogy amikor az ember kikér egy dokumentumot, akkor ki vannak belőle húzva nevek és adatok. Itt csak az a vita áll fönn, hogy az érintettek kitakarás nélkül jussanak-e hozzá az információkhoz. A magyar ügynökügy rendezettsége jogi megoldások tekintetében figyelemre méltó Európában." A tervezett Bizottságról azt mondta: „Közel vagyunk megoldáshoz. Én azon az állásponton vagyok, hogy a szabadság mellett érdemes lándzsát törni, tehát mindenki, aki áldozata volt az előző rendszernek, például megfigyelték, az korlátozás nélkül hozzáférhessen az őrá vonatkozó összes információhoz." A kommunista diktatúra hatalmi működésének feltárása a Bizottság hivatalos célja. Büntetőeljárást kezdeményezhet a testület a legfőbb ügyésznél. A történész szerint politikai megrendeléseket teljesítő intézmény jön létre. Jelentései bíróság előtt nem támadhatók meg. A kormány törvényjavaslata nem rendelkezik a visszatartott iratok átadásáról. Az állambiztonsági levéltárból ma is hiányzik a rendszerváltás előtti iratok azon része, amelyeket a szolgálatok nem adtak át fotó: szalmás Péter