Népszava, 2014. január (141. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-09 / 7. szám
8 NÉPSZAVA VILÁG 2014. JANUÁR 9., CSÜTÖRTÖK Jobboldali politikusok szerint a bevándorlók vissza akarnak élni a szociális támogatásokkal Koalíciós vita Berlinben Viták alakultak ki a német koalíción belül a román és bolgár bevándorlók miatt. A keresztényszocialista CSU ugyanis szélsőséges álláspontra helyezkedett velük szemben. A párt, illetve más konzervatív politikusok is úgy vélik, csak a segély kell a két országból érkezetteknek. Nemcsak Nagy-Britanniában, Németországban is aggodalommal fogadták, hogy január elsejétől az EU teljes területén lehetővé vált a munkavállalás a 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária állampolgárai számára. A tegnapi kormányülésen is ez volt az egyik fő téma. A síbalesetéből lábadozó Angela Merkel részben emiatt is ragaszkodott ahhoz, hogy ő irányítsa a kabinet ülését. Németország és az Unió legszegényebb országa, Bulgária között különösen nagyok a gazdasági, illetve jövedelembeli különbségek. Miközben a németeknél a minimálbér elérheti a 836 eurót, Bulgáriában ez mindössze 150 euró. A Süddeutsche Zeitung közlése szerint 2013 októberének végén 262 ezer román és 144 ezer bolgár élt Németország területén. A munkaügyi intézet, az IAB tanulmánya szerint az itt élők munkakörülményei, illetve a hazautalt pénz figyelembevételével nem lehet kijelenteni azt, hogy csak a szegények vándorolnának Németországba. Bár a román és a bolgár bevándorlók átlagban kevésbé szakképzettek másoknál, könnyebben találnak munkát, mint sok más nemzetiség. A két ország médiumaiban nagy elégtétellel idézték a Guardian cikkét, amely szerint semmi sem valósult meg a brit politikusok által jövendölt román-bolgár invázióból. Németországban hatalmas vihart kavart a kereszténydemokrata Elmar Brok témával kapcsolatos kijelentése. Az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke úgy vélte, azokat a bevándorlókat, akik csak szociális okok miatt jönnek Németországba, ki kell utasítani. Arra is utalt, elő kell teremteni a technikai lehetőségét is annak, hogy ne is térhessenek vissza az országba. Victor Ponta meglehetősen élesen reagált a kijelentésre, amely szerinte a nácizmust idézi. Brokot felelőtlen, demagóg, populista politikusnak nevezte. Szólásra jelentkezett Horst Seehofer, a CSU elnöke, bajor kormányfő is, aki szintén úgy vélekedett, ki kell utasítani az országból azokat, akik visszaélnek a szociális támogatásokkal. Úgy véli, három hónapos türelmi időszakot kell bevezetni, s a bevándorlók csak ezután élvezhetnék a szociális támogatási rendszer előnyeit. A nagykoalíció kisebbik pártja, a szociáldemokrata SPD egy ideig megpróbált kimaradni a vitából, ám a kérdés a koalíció egyik legfontosabb témakörévé vált. Sigmar Gabriel, a párt elnöke azt közölte, megengedhetetlen a románok és a bolgárok diszkriminálása. Ugyanakkor hozzátette, nem szabad figyel• Berlin is aggódik a bevándorlók miatt • Bulgáriában mindössze 150 euró a minimálbér • 2013 október végén 262 ezer román élt Németországban meg kívül hagyni azt sem, hogy néhány német nagyváros számára milyen gondokat jelent a szegények bevándorlása. Tavaly novemberben 16 német város kért gyorssegélyt arra hivatkozva, hogy csak a különtámogatással tudnak megbirkózni a bevándorlással. R.T. Merkel ragaszkodott hozzá, hogy részt vegyen a kormányülésen fotó: europress/getty images/seangallijp Magyarország a negyedik plúsz éve nem érkezett annyi bevándorló német területre, mint 2013-ban - derül ki a szövetségi statisztikai hivatal tegnap közzétett adataiból. Németország lakosságszáma három éve folyamatosan nő, tavaly év végén 80,8 millió állampolgára volt az országnak, ami 300 ezerrel több a 2012. évinél. A növekedés oka egyértelműen a bevándorlás. Tavaly több mint 400 ezren telepedtek le Németországban. Különösen Közép- és Kelet-Európából, valamint az adósságcsapdába került mediterrán államokból érkeztek sokan. A legtöbben Lengyelországból jöttek, a további sorrend: Románia, Olaszország, Magyarország és Spanyolország. RÖVIDEN Újraéled a kijevi Majdan Tegnap lejárt a pravoszláv karácsony, az ukrán ellenzék a Függetlenség tér, a Majdan újraélesztését tervezi. A november vége óta tartó, integrációpárti demonstráció az ünnepek idejére szünetelt, de mindvégig maradtak tüntetők a Majdanon. Vitalij Klicsko UDAR-elnök bejelentette: az ellenzék tiltakozó akciók sorát tervezi. Először rövid ideig tartó figyelmeztető sztrájk lesz - leáll a közlekedés és termelés pár percre, vagy akár több órára. Hia a kormány ezután sem mond le, akkor az ellenzék országos tüntetést szervez. „Mi a végsőkig harcolni fogunk, sehová sem megyünk innen" - mondta Klicsko a Majdanon. ► népszava Katalónia: Brüsszel nem foglalt állást Brüsszel nem kíván állást foglalni a katalán népszavazás kérdésében, mivel ez Spanyolország belügye, nem tartozik az Európai Unió hatáskörébe, írta levelében José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke Artur Masnak, a katalán kormányzat vezetőjének (képünkön). Mas az EU-tagok vezetőitől kért támogatást ahhoz, hogy Katalónia kiírhassa a függetlenségi referendumot. A madridi kormány alkotmányellenesnek tartja a november 9-re tervbe vett katalán népszavazást. Mariano Rajoy spanyol kormányfő szerint Mas „elvesztette a nemzetközi csatát", a népszava Egy percet a békéért zárt ajtók mögött zajlanak az izraeli-palesztin közvetlen béketárgyalások, ezzel kapcsolatosan csak a közvetítő amerikai külügyminiszter, John Kerry nyilatkozhat a megegyezés szerint. Mose Jaalon izraeli védelmi miniszter tegnap bejelentette, Izrael szeretné, ha meghosszabbítanák a 9 hónapos határidőt, amely április 29-én jár le. Jaalon azt mondta, jelenleg nem egy keretegyezményen dolgoznak, hanem annak a keretnek az összeállításán, amely alapján a tartalmi tárgyalások megvalósíthatók. A térségből hét végén távozó és jövő héten újra visszatérő Kerry közölte, Washington végleges megállapodásra törekszik. Szaeb Erekat palesztin főtárgyaló kizárta, hogy akár csak egy perccel is meghosszabbítsák a tárgyalásokat. ► népszava Februárra napolták el Morszi perét Elnapolták tegnap a tavaly júliusban megbuktatott egyiptomi elnök, Mohammed Morszi perét, a rossz idő miatt ugyanis helikoptere nem tudott felszállni, s így alexandriai börtönéből nem jutott el a kairói tárgyalásra. Más vádlottak ugyanakkor - szintén helikopterrel - megérkeztek. A per következő tárgyalási napját február 1-jére tűzte ki a bíró. Morszi mellett a Muzulmán Testvériség 14 másik vezetőjét fogták perbe. Egyikük a tárgyalóteremben azt kiabálta, nem ismeri el a per törvényességét, s akarata ellenére szállították Kairóba. ► NÉPSZAVA FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES www.nepszava.hu vilag@nepszava.hu Bírálta Obamát a volt Pentagon-főnök Barack Obama elnököt és Joe Biden alelnököt is bírálta hamarosan megjelenő visszaemlékezéseiben Robert Gates. George W. Bush védelmi miniszterét a 2009-es elnökváltás után megtartotta a demokrata elnök, s Gates csak 2011-ben távozott a Pentagon éléről. Gates könyvéből kiderül, hogy - bár kívülről zavartalannak látszott viszonya Obamával - voltak fenntartásai a demokrata kormányzat védelmi politikáját illetően. „Szolgálat: egy háborús miniszter visszaemlékezései” című könyvében Gates azt írja, Obamának súlyos fenntartásai voltak az Afganisztán-politikával kapcsolatban, bírálta a katonai vezetést, nem jött ki jól Hamid Karzai afgán elnökkel. Mint a volt védelmi miniszter beszámol róla, „dühös és frusztrált” volt amiatt, ahogyan az elnök a katonákkal bánt. „Az elnök nem bízik saját főparancsnokában, ki nem állhatja Karzait, nem hisz saját stratégiájában, nem tekinti magáénak a háborút. Számára az egész csak arról szól, hogyan lehet kikeveredni belőle” - írja Gates. A Pentagon volt főnökének Biden alelnökről egészen lesújtó a véleménye. Gates szerint Biden „az elmúlt négy évtizedben minden külpolitikai, védelmi kérdésben tévedett”. Gates ugyanakkor méltányolta, hogy Obama kiadta a parancsot az Oszama bin Laden pakisztáni rejtekhelye elleni, rendkívül kockázatos kommandós akcióra. „Ez volt az egyik legbátrabb döntés, amelynek tanúja voltam a Fehér Házban” - írja az exminiszter. A Fehér Ház szóvivője, Caitlin Hayden igyekezett csökkenteni Gates kemény megjegyzéseinek jelentőségét. Mint mondta, Obama nagyra értékelte Gates szolgálatát, s üdvözlendőnek tartja, hogy különféle vélemények kaptak hangot nemzetbiztonsági csapatában. A Fehér Ház ugyanakkor védelmére kelt Biden alelnöknek, mondván, Obama nagyban támaszkodik a véleményére, naponta kikéri a tanácsát fontos ügyekben. E.É. Döntésképtelen a szíriai ellenzék Január 22-én rendeznék meg a Genf 2 békekonferenciát, a meghívókat is postázták már, ám egyelőre az sem biztos, hogy a szíriai polgárháborús felek megjelennek. A Szíriai Nemzeti Koalíció (SZNK) hétfői, isztambuli ülésén vezetőséget választott, de nem tudott dönteni, részt vesz-e a nemzetközi béketárgyalásokon Svájcban. A mérsékelt szír ellenzéket tömörítő koalíció kedden szavazott volna a részvételről, de ezúttal sem sikerült közös álláspontot kialakítani. Az amerikai-orosz közös szervezésű, az ENSZ égisze alatt tervezett béketárgyalást már többször elhalasztották, többek között a szír ellenzékiek döntésképtelensége miatt. Az SZNK heterogén, belső ellentétekkel terhelt szövetség, amelynek több csoportja ellenzi a Bassár el-Aszad elnökkel való közvetlen tárgyalást, ők az államfő menesztését a tárgyalások alapfeltételének tekintik. Csupán az elnök nélkül felálló átmeneti kormánnyal lennének hajlandók tárgyalóasztalhoz ülni. Tegnapi bejelentés szerint a koalíció legkorábban január 15-én dönt a konferencián való részvételről. Aszad részvétele sem teljesen biztos, miután Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, Damaszkusz kérését figyelmen kívül hagyva, nem hívta meg Iránt, Aszad leghűségesebb támaszát. A december 20-án véglegesített listán 26 állam szerepel, köztük a felkelők két legfontosabb térségbeli támogatója, Szaúd-Arábia és Törökország. G.M. Athénban ülésezett az Európai Bizottság Hivatalosan tegnap kezdte meg Görögország az Európai Unió soros elnökségét. Az esti nyitóünnepségen az athéni koncertpalotában Antonisz Szamarasz görög kormányfő mellett José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke is részt vett. A Bizottság 28 tagja a Zappeion konferencia-központban tartotta meg idei első ülését. A szerdai napra tüntetési tilalmat rendeltek el. Görögország január 1-jén vette át a soros elnöki posztot Litvániától, és a következő fél évben a görögök szabják meg az uniós menetrendet. Szamarasz közölte, Athén „ambiciózus, de megvalósítható” programot tűzött ki maga elé a következő hat hónapra, a gazdasági növekedés ösztönzésére, a munkanélküliség, különösképpen a fiatalkori állástalanság csökkentésére, illetve az illegális bevándorlás visszaszorítására koncentrálnak. Evangelosz Venizelosz külügyminiszter úgy vélte, a következő fél év a válságból kilábalás kezdetének időszaka lehet Európa és Görögország számára is. Athén történelmien visszafogott soros elnökséget tervez. A pénzügyminisztérium abból indul ki, hogy az összköltségek alig haladják meg a 30 millió eurót. Más források 50 millió euróról szólnak. Csak összehasonlításképp: 2011 első félévében a magyar elnökség összköltségei elérték a 80 millió eurót, míg az osztrák, a finn a portugál, illetve a szlovén rendezvény is meghaladta a 70 milliót. Franciaország a rekorder: Nicolas Sarkozy elnöksége idején, 2009 második félévében 175 millió euróra taksálták az elnökségre fordított összeget. Athén igyekszik elkerülni a felesleges utazásokat. A mintegy 140 esemény mindegyikét a fővárosban rendezik meg, s csak a tagországok minisztereinek és egy kísérőjének költségeit vállalják át. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ