Népszava, 2014. augusztus (141. évfolyam, 178-202. szám)
2014-08-01 / 178. szám
2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2014. AUGUSZTUSI., PÉNTEK A demonstrálók eredménynek tartják, hogy csak az éj leple alatt merték felállítani a „hazugság építményét" Emlékműügy: új fejezet indul Ismét nem válaszolt lapunk megkeresésére a miniszterelnök sajtófőnöke. Napokkal ezelőtt azt kérdeztük Havasi Bertalantól, ki döntötte el, hogy éjjel, lopva állítsák fel a Szabadság téri emlékművet. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Kommunikációs Szolgálatától sem kaptunk választ arra, mikor tudták meg, hogy július 20-ra virradóra a helyére kerül Párkányi Raab Péter alkotása, ezért azon az éjszakán a korábbinál jóval több rendőrnek kell biztosítania a helyszínt, sőt a bevezető utakat is le kell zárni. Pásztor Tibor V. kerületi MSZP-s önkormányzati képviselő szerint törvénysértő módon állították fel a birodalmi sasos-arkangyalos emlékművet. FAZEKAS ÁGNES Ma este nem demonstrálnak a Tiszta emlékezettel civil szerveződés tagjai a Szabadság téren. Az április 8. óta tartó tüntetéssorozat egy fejezete tegnap lezárult, szeptembertől más elnevezéssel, újfajta szervezésben tiltakoznak a diktatúra ellen - jelentette ki lapunknak Magyar Fruzsina, a demonstráció egyik szervezője. A dramaturg elmondta, eredménynek tartják, hogy a kormány csak az éj leple alatt merte felállítani a „hazugság építményét”, és átadni egyáltalán nem merte azt. Az építményt csak tünetnek tekintik, amely a kormány ideológiáját, politikáját fejezi ki, ezért hónapok óta ezen ideológia és politika ellen tiltakoznak. Őszig a szervezők a nemzetközi kapcsolataikat erősítik, illetve az eddigi tevékenységüket dokumentálják. A közéletben azonban addig is jelen lesznek, és ha újabb sérelem éri a demokráciát, akkor akár egyetlen nap alatt újabb demonstrációt szerveznek. Magyar Fruzsináék remélik, hogy civil mozgalmuk követőkre talál az országban. A birodalmi sasos-arkangyalos emlékmű fő darabjait július 20-ra virradóra, titokban állították fel. A helyszínt több száz méteres körben dupla kordonnal zárták le, és a kommandósok mellett legalább húsz rendőrautót vezényeltek a térre. A szoborcsoport felállításáról előre senkit nem tájékoztattak, az emlékmű ellen tiltakozó civilek éjjel az atlatszo.hu híradásából értesültek a történtekről, ám másnap délelőtt már a helyszínen demonstráltak. Vélhetően az emlékmű körüli hazai és nemzetközi tiltakozás miatt nem vállalta a kormány, hogy az „elátkozott” alkotást nappal állítsák fel, sőt felavatni sem voltak hajlandók. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter akkor közölte: a kormány nem ünnepel, hanem tiszteletben tartja az elmúlt néhány hét társadalmi vitáit, megszólalásait, az emlékművet sérelmezők fájdalmát, „félreértéseit”, és így nem lesz avatóünnepsége a budapesti Szabadság téri emlékműnek. A miniszter azt is elismerte, hogy lehettek egyeztetési hibák, amelyek beárnyékolhatták a döntések meghozatalát. Arról azonban Lázár nem beszélt, ki döntötte el, hogy előzetes bejelentés nélkül, éjjel, lopva állítsák fel Párkányi Raab Péter alkotását. Lapunk az ügyben a miniszterelnök sajtófőnökét kérdezte, Havasi Bertalan azonban napok óta nem válaszol. A heves vitákat, tiltakozásokat kiváltó 44-es német megszállási emlékmű őrzése naponta legalább 3-5 millió forintjukba kerül az adófizetőknek. A Szabadság téren július 20. után golyóálló mellényt viselő készenléti rendőrök teljesítettek szolgálatot, a bevezető utcákat pedig rendőrautók állták el. Később a szoborcsoportot hátulról be is kamerázták. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Kommunikációs Szolgálatától hétfőn megkérdeztük, mikor tudták meg, hogy a július 19- ről 20-ra virradó éjjel felállítják az emlékművet, ezért a rendőrségnek abban az időpontban is őrizni kell a helyszínt. Azt válaszolták: az emlékmű kihelyezése előtt is 24 órás volt a rendőri jelenlét. Ezután ismét megkerestük az ORFK illetékesét, mert nem kaptunk választ arra, mikor tudták meg a szoborcsoport felállításának időpontját, illetve azt, hogy azon az éjszakán a korábbinál jóval több rendőrnek kell biztosítania a helyszínt. A rendőrség türelmet kért, de lapzártánkig nem válaszolt. Pásztor Tibor V. kerületi MSZP-s önkormányzati képviselő szerint egyébként törvénysértő módon állították fel a megszállási emlékművet. A szocialista politikus szerda este a Szabadság téri demonstráción arról beszélt, amikor a kabinet úgy döntött, hogy március 19. helyett május 31-re módosítja az emlékmű átadásának határidejét, hatályon kívül helyezte a szoborról szóló első kormányhatározatot. Ennek megfelelően az V. kerületi önkormányzatnak - amelyiknek jobboldali többsége januárban egy meglehetősen botrányos testületi ülésen megadta a tulajdonosi hozzájárulást - a módosítást követően ezt ismét meg kellett volna adnia, ami azonban nem történt meg. Pásztor lapunknak elmondta, hogy tegnap levelet küldött a kerületi jegyzőnek, amelyben szabálysértési eljárás lefolytatását és a jogsértő állapot megszüntetését kezdeményezte. A törvényességet kétféleképpen lehet helyreállítani, vagy úgy, hogy eltávolítják az emlékművet a Szabadság térről, vagy utólag megadják a tulajdonosi hozzájárulást. „Nincs kétségem, hogy melyiket fogják választani” - fogalmazott az MSZP-s önkormányzati képviselő. Hozzátette: ha 30 napon belül nem válaszol a levelére a jegyző, akkor a kormányhivatalhoz és később akár bírósághoz is fordul. • Ismét nem válaszolt lapunk megkeresésére a miniszterelnök sajtófőnöke • Szeptembertől újfajta szervezésben demonstrálnak a Szabadság téren RÖVIDEN Az MSZP nem hisz a nyugdíjígéretekben Az MSZP nem hisz annak a kormányzati ígéretnek, miszerint nem terveznek változást a nyugdíjrendszerben. Erről Korózs Lajos, az Országgyűlés népjóléti bizottságának szocialista alelnöke beszélt. Felidézte: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán azt mondta, a kormányülés napirendjén nem szerepelt a Népesedési Kerekasztal javaslata, amely a nyugdíj mértékét a gyermekszámhoz kötné. Pár nappal korábban Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője viszont arról beszélt, hogy ősszel már a parlament elé kerülhetnek az új nyugdíjszabályok. Korózs Lajos (képünkön) emlékeztetett, a kormány azon ígérete ellenére, hogy megvédi a nyugdíj-megtakarításokat, eltapsolt 3000 milliárd forintot, az államadósság csökkentése helyett pedig nőtt az adósság, amit küzdeni kell az előítéletek ellen Magyarországon és Európában is egyre jobban a szélsőségek irányába tolódnak a politikai, társadalmi nézetek, ezért a hangos többségnek kell megálljt parancsolnia, elítélnie és visszautasítania a rasszizmust, az előítéletet, a kirekesztést - jelentette ki Teleki László, az MSZP országgyűlési képviselője tegnap Nagykanizsán. A helyi roma nemzetiségi önkormányzat elnökeként is tevékenykedő politikus a romaholokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából rendezett konferencián úgy vélekedett: az előítéletek elleni fellépés érdekében mindenkinek van tennivalója, mindegy, melyik politikai oldalon áll. Vasárnap este egyébként a romaholokauszt nemzetközi emléknapja és a kislétai romagyilkosság ötödik évfordulója alkalmából ökumenikus megemlékezést tart a Sant'Egidio közösség a budapesti Jézus Szívetemplomban. A közösség évről évre megemlékezik arról, hogy 1944. augusztus 3-ára virradóra az auschwitz-birkenaui táborban néhány óra leforgása alatt több mint háromezer roma embert gyilkoltak meg. 2009-ben pedig szintén augusztus 3-ára virradó éjjel Kislétán meggyilkoltak egy nőt, és életveszélyesen megsebesítették 13 éves lányát. ► MTI FOTÓ: NÉPSZAVA www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Szórták a pénzt a HÖK-ök Szabálytalanságokat tárt fel a gazdálkodási jogkörök gyakorlásában a felsőoktatási intézmények többségénél az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2009- 2012 közötti időszakot és az első lépcsőben nyolc intézményt érintő vizsgálata. Horváthné Herbáth Mária felügyeleti vezető elmondta, egyes intézmények megsértették a közbeszerzésekre vonatkozó előírásokat, a hallgatói költségtérítéseket nem a kincstárnál vezetett számlán kezelték. Probléma volt még, hogy a térítési díjakat nem minden esetben alapozták meg önköltségszámítással. Ezenfelül az eszközök és források állományának valódiságát több intézmény leltárral nem támasztotta alá teljes körűen. Ugyanakkor az előirányzatok tervezése, a normatív támogatások felhasználása alapvetően szabályos volt - tette hozzá a felügyeleti vezető. A minden állami fenntartású egyetemet és főiskolát, illetve két egyházi intézményt is érintő, átfogó vizsgálat nem hivatalos célja, hogy a miniszterelnök által idén szeptembertől kinevezendő, az intézmények gazdasági irányításáért felelős kancellárok hivatalba lépése előtt „tiszta képet kapjanak” az egyetemek gazdasági állapotáról. E célból a közelmúltban a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) is vizsgálta az intézmények gazdálkodását. A Heti Válasz a Kehi jelentéstervezeteire hivatkozva számolt be néhány „gyanús” tevékenységről. A Nyíregyházi Főiskola hallgatói önkormányzatának tisztviselői például „célprémium”, „jutalom” és „karácsony” jogcímeken is kaptak ösztöndíjakat, amelyek egy főre eső összege akár a 880 ezer forintot is elérhette. A Nyugat-magyarországi Egyetemen a Savaria Egyetemi Központ HÖK-elnöke 2012-ben 540 ezer forint közéleti és 218 ezer forint sportösztöndíjat, a gazdasági referens pedig 790 ezer forintot kapott. A Budapesti Corvinus Egyetemet érintő ügyek egy része már korábban kiszivárgott: az Index arról írt, hogy a Kinizsi Kollégium gondnoka havi 1,4 milliót keresett azzal, hogy egyszemélyes kft.-jét bízta meg az egyetem a kollégium üzemeltetésével. Az ÁSZ-vizsgálatból azonban kitűnik: több főiskolánál is gondokat okozott a hallgatói létszámcsökkenés, a bevételi (például a költségvetési) források szűkülése és a magánberuházásból épített kollégiumok után fizetett PPP-kiadások. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Petíció a parkolásért Petícióban tiltakoztak a VII. kerületi Szövetség utca lakói, amiért két héttel ezelőtt minden magyarázat és előzetes értesítés nélkül megállni tilos táblákat helyeztek ki a Barát utcáig terjedő szakaszon. Az ott parkoló autók tulajdonosait rövid türelmi idő után meg is büntették. A lakók panaszukkal megkeresték Szilágyi Attilát, a körzet MSZP-s önkormányzati képviselő-jelöltjét, aki a BKK-tól, illetve a kerületi vezetéstől megtudta, hogy kerékpárutat akartak ezen a kis szakaszon létesíteni. Szilágyi petíciót fogalmazott meg, és 200 tiltakozó aláírást gyűjtött, ám mire ezt tegnap átadta a kerület illetékeseinek, kiderült, a jövőben is parkolhatnak az autók ezen a szakaszon. A helyi képviselőjelölt kérte, adják vissza a büntetés összegét azoknak, akiket ott megbírságoltak fotó: tóth gergő