Népszava, 2015. augusztus (142. évfolyam, 179-203. szám)
2015-08-04 / 181. szám
További jelentős esésekre számíthatnak az athéni pénzintézetek részvényei - vélik szakértők Zuhant a görög tőzsde Mintegy öt hétig tartó zárva tartást követően tegnap nyitotta meg kapuit az athéni tőzsde. Szakértők már eleve nagy, 15-20 százalékos zuhanásra számítottak. Az esés azonban kezdetben még az ő elképzeléseiket is felülmúlta. Rögtön a nyitás után ugyanis a csökkenés 23 százalékos volt, így a börze indexe 615,12 pontra ment vissza, amire három éve nem volt példa. Később valamelyest javult a helyzet, dél körül 19,95, majd 17,8 százalékos volt a visszaesés, a kezdeti pánik alábbhagyott. A zárásra 16,23 százalékot könyveltek el. A nagy mínuszt elsősorban a siralmas helyzetben lévő bankrendszer idézte elő: három pénzintézet esetén a visszaesés 30 százalékos volt, s a bankok teszik ki a tőzsde értékének körülbelül egyötödét. (Ennél nagyobb csökkenés nem is engedélyezett a napi forgalomban, s felfüggesztik a papírokkal a napi kereskedést.) Szakértők szerint az esés ma is folytatódik, s továbbra is a pénzügyi rendszer kiegyensúlyozatlansága határozza meg a kereskedést. Több napba telhet, amíg magára talál az athéni tőzsde. Pénzügyi szakemberek már hetekkel ezelőtt figyelmeztettek arra, hogy a görög bankrendszer jelenlegi állapotában fenntarthatatlan, s a négy nagybankból valószínűleg csak kettő marad, csak így lehet csökkenteni a súlyos veszteségeket. Ugyanakkor több nagyvállalat részvényei is komoly veszteségeket szenvedtek el, köztük a PPC áramszolgáltató, az Opap szerencsejáték vállalat, továbbá az OTE távközlési cég, amelynek a német Deutsche Telekom is résztulajdonosa. A Skai televízió szerint a nyitás után 40 perccel a veszteség már elérte a 10 milliárd eurót. A visszaesés oka az is, hogy a görög részvényesek csak akkor tudnak vásárolni részvényeket, ha ehhez kellő külföldi forrásokat biztosítanak. A külföldi befektetőkre nem vonatkoznak korlátozások. A tőzsde megnyitásáról szóló miniszteri rendeletet a múlt héten írta alá Euklid Calakotosz pénzügyi tárcavezető. A tőzsdét, valamint a bankokat még június végén zárták be. A tegnapi visszaesések kapcsán egyes szakértők úgy vélték, hogy a bankok papírjait nem lett volna szabad kereskedésre felkínálni, legalábbis addig, amíg nem teszik közzé a görög bankok állapotát felmérő stresszteszt eredményét. A Reuters úgy értesült, Athén első részletben 24 milliárd eurót igényel a hitelezőktől azzal a céllal, hogy stabilizálja pénzügyi rendszerét. A kormányzat augusztus közepéig kívánja befejezni a hitelezőkkel folytatott megbeszéléseket. Ezt követően 86 milliárd eurót kaphat. A 24,36 milliárdos első hitelrészletből 10 milliárd eurót költhetnek a bankok feltőkésítésére, 7,16 milliárdot fordítanak az európai pénzügyi és stabilitási mechanizmus alapjából kapott átmeneti kölcsön visszafizetésére, 3,2 milliárdot pedig az Európai Központi Banknak (EKB) fizetnek - közölte a Sziriza kormánypárthoz közel álló, Avgi című lap. Athénban tegnap folytatódtak a tárgyalások a hitelezőkkel. Hétfőn a nyugdíjrendszer átalakítása, valamint az adókérdések voltak terítéken, ma pedig a privatizáció témáját veszik górcső alá. Az amerikai közgazdász, Peter Galbraith nem számít arra, hogy perbe fognak a Janisz Varufakisz volt pénzügyminiszter által kidolgozott B terv miatt, amely révén szinte egy gombnyomásra vezették volna be a drachmát Görögországban. Galbraith, a Texasi Egyetem professzora, aki közismerten jó kapcsolatban van Varufakisszal, cáfolta, hogy annak a „bandának” lett volna a tagja, amely az országba vissza akarta hozni a régi fizetőeszközt. A Telegraphnak elmondta, nem is vették fel vele a kapcsolatot a görög hatóságok az üggyel kapcsolatban. R.T. • Kiegyensúlyozatlan a pénzügyi rendszer • A négy nagybankból kettő maradhat • Esett néhány nagyvállalat részvényindexe is Meglehetősen nyomott volt a hangulat a görög tőzsdén foreeuropress/gettyimages/milosbicanski RÖVIDEN Clintont nem zavarná Biden jelöltsége Hillary Clinton (képünkön) választási csapata egyelőre nem foglalkozik azzal, hogy a New York Times hírének megfelelően valóban bejelenti-e az elnökválasztáson való indulást Joe Biden alelnök. Jennifer Palmieri, Clinton kampányszóvivője azt közölte, mindig is tudták, hogy nem lesz könnyű dolguk. „Nem voltak illúzióink" - hangoztatta. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a voksolás favoritja Hillary Clinton, hiszen messze ő gyűjtötte be a legtöbb kampányadományt, a legtöbb felmérés szerint pedig messze veri esetleges republikánus kihívóit. „Ennél tényleg nem lehet többet elvárni" - hangoztatta Palmieri a CNN-ben. A NYT hétvégén közölte: elképzelhető, hogy indul a jövő évi amerikai elnökválasztáson Barack Obama alelnöke, Joe Biden. Tanácsadói már felvették a kapcsolatot a demokraták adományozóival, azokkal a személyiségekkel, akik még nem jelezték egyértelműen, hogy támogatják Hillary Clinton jelölését - írta a lap. ► népszava Októberben választ Kanada Október 19-én rendezik meg a kanadai parlamenti választást. Bár a Stephen Harper kormányfő által fémjelzett konzervatívok évekig vezették a közvéleménykutatásokat, már korántsem biztos, hogy a pártnak sikerül megszereznie az abszolút többséget. Az Ipsos 50 százalékra taksálta az esélyét annak, hogy a párt a következő voksolás után is kormányon marad, ez sokkal alacsonyabb a 2014-es jóslatoknál. Kanada gazdasága számára az alacsony olajár jelenti a legnagyobb gondot. A közvélemény-kutatásokat vezető szociáldemokrata NDP fordulatot követel a gazdaságpolitikában. Harper kormányzása alatt az adócsökkentésekre, a magasabb védelmi kiadásokra és az energiaszektorra vonatkozó kevesebb előírásra helyezte a hangsúlyt. Az NDP utalt arra, hogy 1960 óta egyetlen kormányfő alatt sem volt ennyire lassú a gazdasági növekedés. Kanadai viszonyokat tekintve hamar írták ki a választásokat. 11 hétig tartó kampány 1870 óta nem létezett Kanadában. ► népszava FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES Gyermekeket mentettek meg Nigériában A nigériai hadsereg 180 túszt szabadított ki a szélsőséges iszlamista terrorszervezet, a Boko Haram fogságából. A szabadságukat visszanyertek közül 101 a gyermekek, 67 pedig a nők száma - közölte Tukur Gusau, a hadsereg szóvivője. Élve sikerült elfogni a terrorszervezet egy parancsnokát. A szóvivő elmondta, hogy a hadsereg az ország északi részén, Aulari körzetében indított offenzívát. Hogy pontosan mikor is történt a támadás, erről nem tett közzé részleteket. Aulari 20 kilométerre található Maidiguritól, az északkeleti rész legnagyobb városától. Az elmúlt hónapokban a külföldi katonák által segített nigériai hadsereg egyre több sikert tudott felmutatni a Boko Haram elleni harcban, sokakat sikerült kiszabadítania az iszlamisták fogságából. Többeket a Sambisa erdőben tartottak fogva, ami a szélsőségesek egyik fellegvárának számít. Mindeközben a térségben fekvő Bita nevű település ellen a hadsereg légi csapásokat hajtott végre, arra hivatkozva, hogy visszaverjen egy támadást. Ennek során „sok iszlamista” vesztette életét. A Boko Haram évek óta iszlám kalifátus életre hívásáért harcol. Az ENSZ becslései szerint a terrorcselekmények során az elmúlt öt év alatt 15 ezren vesztették életüket. Tavasszal a Boko Haram fegyveresei hűséget esküdtek a dzsihadista Iszlám Államnak (IS), bár ennek szakértők szerint inkább csak jelképes jelentősége van, mivel a Közel-Keleten harcoló IS logisztikai támogatást nem tud nyújtani a nigériai szélsőségeseknek. A Boko Haram elleni harcban már 8700 külföldi katona, kameruniak, beniniek, csádiak és nigeriek is részt vesznek. Mahamadou Issofou nigeri elnök vasárnapi televíziós beszédében úgy foglalt állást, hogy a katonák letörölhetik a Boko Haramot a föld színéről. Azért messze még a harc vége. A Boko Haram fegyveresei a múlt szombaton megtámadtak egy Malari nevű falut, az akcióban hét személy vesztette életét, szemtanúk azonban arról számoltak be, hogy 13 holttestet találtak. Sok gyermek is megsérült. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Tokió magyarázatot kért az NSA-ügy miatt Magyarázatot kért hétfőn a japán kormány Washingtontól a WikiLeaks által múlt pénteken kiszivárogtatott állítólagos amerikai lehallgatás ügyében. A portál, dokumentumokkal alátámasztva azt állította, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség, az NSA Japánt is megfigyelés alatt tartotta. (Korábban azt hozták nyilvánosságra, hogy ugyanezt tették Németországban és Franciaországban is, még Angela Merkel német kancellár mobiltelefonját is lehallgatták.) A WikiLeaks nyilvánosságra hozta az NSA által megfigyelt japán telefonszámok egy részét, valamint több, az ügynökség által készített szigorúan bizalmas jelentést is. Ez alapján derült ki, hogy a lehallgatási célpontok közt szerepelnek a legnagyobb japán cégek, olyan óriások is, mint a Mitsubishi, japán politikusok és kormányzati intézmények egyaránt. Közöttük van a parlament központi telefonja például, több, a központi bankhoz és a pénzügyminisztériumhoz tartozó szám, a kabinetiroda és egy kormányzati forródrót is. „Azzal a határozott kéréssel fordulunk a Nemzetbiztonsági Ügynökség igazgatójához, James Clapperhez, hogy járjon utána a tényeknek” - jelentette be sajtótájékoztatón Szuga Josihide japán kormányszóvivő. Leszögezte: „Ha az állítólagos kémkedés igaznak bizonyul, Japán amerikai szövetségesként rendkívül sajnálatos dolognak tartja azt.” Julian Assange, a WikiLeaks alapítója a pénteki leleplezés után elmondta, a dokumentumokból az is kiderül, hogy Japán sokszor bizonytalan volt azzal kapcsolatban, mennyit osszon meg terveiből Washingtonnal. Nem volt értelme titkolózni, a washingtoni fülek mindvégig ott voltak a vonalak harmadik végén, mondta cinikusan a londoni ecuadori nagykövetségen menedéket nyert, de onnan szabadulni nem tudó Assange. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ