Népszava, 2015. október (142. évfolyam, 230-255. szám)
2015-10-01 / 230. szám
Sukoró-ítélet: a politika döntött? ZOLTAI ÁKOS Az egész eljárás nem rólunk szólt, hanem a politikáról - mondta lapunknak Császy Zsolt, miután a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt értékesítési igazgatóját 3 év 6 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte első fokon a Szolnoki Törvényszék. Császy úgy fogalmazott, nem érti, miért lettek „lecibálva” Szolnokra, hiszen az Alkotmánybíróság visszamenőlegesen megállapította: alkotmányellenes az a jogszabály, amely az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének biztosította az ügyáthelyezés lehetőségét. Az MNV volt értékesítési igazgatója azt is kiemelte: fél attól, hogy a mostani ítélet nem is a bíróság saját döntése volt, hanem valami „sokkal nagyobb erőé”. Természetesen fellebbeznek az ítélet ellen - hangsúlyozta Császy. A többes szám úgy értendő, hogy nemcsak a volt értékesítési igazgatót, hanem az MNV volt vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst is letöltendő börtönbüntetésre ítélték, őt négy évre. „A fellebbezést már helyben bejelentettük a felmentés érdekében” - mondta a Népszavának Dezső Antal. Tátrai ügyvédje kijelentette: amit indoklásként hallottak, az ügyhöz képest nagyon rövid volt, de ami a nagyobb baj, hogy teljesen ellentétes a bizonyítékokkal. Példaként hozta, a bíróság kizárólag az ügyészségi szakértő véleményére alapozva állapította meg, hogy hamis volt a sukorói telekcsere ügyletét megalapozó értékbecslés. Az ügyvéd kiemelte: a bíróság nem fejtette ki, hogy ki hamisította meg, csupán annyit válaszoltak, hogy ez „ma már nem megállapítható”. A bíróság az első- és a másodrendű vádlottat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek, Tátrait mint elkövetőt, Császyt pedig mint bűnsegédet ítélték el. A büntetésbe a fogva tartásban eltöltött időt beszámítják, ám a szabadságvesztés kiszabása mellett mindkettőjüket négy évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt felmentették a vád alól, miközben V. Bálint ügyvédet kétrendbeli közokirat-hamisítás miatt pénzbüntetésre ítélték, az összesen 600 ezer forint meg nem fizetése esetén fogházbüntetésre változik. Miközben a vádlottak enyhítésért fellebbeznek, a vádhatóság képviselője indítványozta, hogy az első- és a másodrendű vádlottat a másodfokú tárgyalásig helyezzék előzetes letartóztatásba, de a bíróság ezt rövid szünet után elutasította. Megírtuk: a per a Fejér megyei Sukoró község melletti területen tervezett, ám meg nem valósult King’s City kaszinóberuházás kapcsán indult. Az állam képviseletében eljáró MNV 2008. július 30-án kötött - egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő - telekcsereszerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség ezzel kapcsolatban 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést, azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot - magyarán a bűncselekmények elkövetése meg sem valósulhatott. Az ügyészség ennek ellenére fenntartotta a vádat az MNV egykori vezetői ellen, mert szerintük a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot. Emlékezetes az is: az ügyhöz kapcsolódó másik eljárásban jogerősen felmentette Joav Blumot a közokirat-hamisítás vádja alól a Székesfehérvári Törvényszék. A Sukoróra tervezett King’s City-projekttel kapcsolatos telekcsere ügyében ismertté vált üzletembert ugyanis eközben azzal vádolták meg, hogy közokirat-hamisítást követett el, mondván: 2008-ban csak névlegesen létesített lakóhelyet Sukorón, azaz az általa megvásárolt ingatlant nem akarta életvitelszerűen használni. MTVA: hitelátvállalás ingatlanokért Ha az állam átvállalja a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) összesen 47,2 milliárd forintos hiteltartozását a költségvetési törvény várható módosításával, azzal egy időben az MTVA visszaadja a nála - pontosabban a tulajdonosi jog gyakorlása alatt álló lévő ingatlanokat az államnak - tudta meg a Világgazdaság. Mindez térítésmentesen történne, tehát piaci ingatlanértékesítésről nincs szó. Az MTVA jelentős ingatlanvagyonnal bírhat, hiszen a közmédia állítása szerint a vagyonátadás során átvett ingatlanokat pályáztatás útján, a nemzeti vagyonról szóló törvény előírásainak megfelelően igyekszik bérbe adni, s jelenleg tizenöt önálló ingatlan vár ilyen módon hasznosításra. Megírtuk: noha a közmédia idén mintegy 80 milliárd forint közpénzt emészt fel, és jövőre is nagyjából ennyit kapnak. A kormány még az idei költségvetés módosításával is megsegíti a hitelátvállalással. Az idevágó törvényjavaslatból az is kiderült, a két országos kereskedelmi televízió által fizetett médiaszolgáltatási díjból az MTVA is részesül. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Új főszerkesztő a Világgazdaságnál Október 2-ától a Mediaworks menedzsmentje Mezősi Tamást nevezte ki a Világgazdaság első számú vezetőjének, Tóth Levente korábbi főszerkesztő közös megegyezéssel távozik a kiadótól. Heteken belül bejelentik a lap megújulási programját. Tóth Levente tavaly augusztusig volt a Népszabadság megbízott főszerkesztője. Az új főszerkesztő, Mezősi 13 évet töltött a Napi Gazdaságnál, melynek 2011-2013 között főszerkesztő-helyettese volt, majd a Vs.hu felelős szerkesztőjeként dolgozott. BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2015. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK A kormányfő a menekülteket szétosztó világkvótát szorgalmaz - bár ő nem fogadna be Tovább kerít Orbán Orbán Viktor folytatja szélsőséges retorikáját a menekültügyben, ám a magyar kormányfő most már nyíltan vállalja, hogy mindezt a radikális versenytársai visszaszorítása érdekében teszi. Miközben az Európai Unióban és Németországban is konkrét intézkedéseket terveznek a krízisben, itthon még mindig a határzár a téma. migrációs válság Európa fl< stabilitását veszélyezteti - üzente Orbán Viktor a The Wall Street Journal (WSJ) szerdai számában. A miniszterelnök szerint a menekültválságot a radikális pártok aknázhatják ki, sőt, „nem nehéz elképzelni, hogy egy-két éven belül a régi politikai elitet leváltják a radikálisok”. A kormányfő úgy vélekedett: a közel-keleti és afganisztáni migránsok tömeges beáramlása az Európai Unió destabilizálásával fenyeget, hacsak a kontinens nem lép fel határozottan - állította Orbán, egyúttal a világkvótáról szóló ötletre utalva a „fejlett világ” többi részét arra intette, ne csak Európát érintő kihívást lássanak a menekültválságban. Orbán szerint az Egyesült Államoknak és más országoknak, így a gazdag arab országoknak is be kellene fogadniuk menekülteket. A kormányfő fenntartotta azon álláspontját is, miszerint Magyarországnak nincs szüksége menekültekre, akiknek a legtöbbje muszlim; szerinte „erkölcsi értelemben a helyes teendő” az, hogy a jövevények hazájukban való boldogulását segítsük elő. Orbán a nemzeti függetlenség kritériumának tartja azt a választási lehetőséget, hogy eldöntse: akar-e otthont adni más kultúráknak. Szavai szerint a kormány ezt már eldöntötte: „a muszlim kultúra nagyon erős, nem vagyunk ellene, de nálunk nem létezik olyan párhuzamos társadalom, amely nem illeszkedik az európai értékek közé” - fogalmazott. Orbán egyébként tegnap lapzártánk után, New York-i idő szerint 15.25-kor - magyar idő szerint éjjel fél 10-kor - szólalt fel az ENSZ közgyűlése előtt a menekültkrízis ügyében, vélhetően ugyanezt az álláspontját közvetítve. Eközben tegnap itthon zárt ülésen tanácskoztak az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagjai, ami után Molnár Zsolt szocialista testületi elnök azt mondta: a jelenlegi információk alapján nem úgy tűnik, hogy az Európára nehezedő migrációs nyomás enyhülne. Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke szerint a jelentések azt igazolják, hogy az illegális migrációs probléma kezdeténél tartunk, ennek fényében szerinte a kormány jól döntött arról, hogy a schengeni határokat le kell zárni. Molnár szerint viszont a magyar kormány többek között plakátkampánnyal volt elfoglalva, így féléves késésben vannak, de a magyar rendőrség és a titkosszolgálatok végzik a dolgukat. A hatóságokat felügyelő Pintér Sándort az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága hallgatta meg, ahol a belügyminiszter azt mondta, hogy a magyarszerb határszakaszon azért volt szükség a részleges határzár elrendelésére, mert „a szabadság forgott kockán”. Pintér közölte: Magyarországon az idén 287 383 ember lépte át eddig illegálisan a határt, többségük a magyar-szerb szakaszon, de a védelem kialakítása után a magyar-horvát határon is. Az érkezők regisztrációja továbbra is 100 százalékos a szerb határon, de a horvát szakaszon nem, mert aki onnan jön, egyértelműen uniós országból jött, ezért feltételezik, hogy már megtörtént a regisztráció. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Miközben a kormányfő a világot utasítja a menekültek befogadására, Simicskó István honvédelmi miniszter határt zár fotó: mti/vargagyörgy Besokalltak a németek? „Nekem mindegy, hogy felelős vagyok-e a menekültáradatért, most már itt vannak" - mondta Angela Merkel német kancellár a CDU múlt keddi frakcióülésén a vele vitázóknak a Die Welt tudósítása szerint, amelyet a Mandiner szemlézett. A bírálatokat hallva Merkel állítólag háromszor ragadta meg a mikrofont, ám nem tudott fordítani a hangulaton, éppen ellenkezőleg. Ez állhat annak hátterében, hogy a német kormány válságintézkedések soráról döntött kedden, a belügyminisztérium pedig egy olyan terven dolgozik, hogy a határokon létrehozandó tranzitzónákban 48 óra alatt döntsenek a hatóságok arról, hogy az érkező menekült jogosult-e a menedékjogi kérelem benyújtására. A Frankfurter Allgemeine Zeitung idevágó értesülését Joachim Herrmann bajor tartományi belügyminiszter úgy kommentálta, hogy nem működhet tovább úgy a menekültválság kezelése, ahogy eddig. A menekülthullám a Magyarországról indult menedékkérők beengedéséről szeptember 5-re virradóra hozott döntés óta drámaian fölerősödött, és elsősorban Bajorországot érinti. A tartományba szeptember eleje óta 170 ezren érkeztek, ám sajtójelentések szerint mind a 16 tartományt együttvéve 230 ezren juthattak el Németországba csak szeptemberben. A német keményítés hírére az osztrákok is reagáltak: ha a menekültválságra nem születik nemzetközi megoldás, Ausztriának két lehetősége marad, vagy marad a mostani eljárás, vagy lesz egy kemény akció a határon, ami erőszak alkalmazását is jelenti - mondta Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter a Die Pressének. A néppárti politikus szerint, ha Németország „lezárja" a határait, abban az esetben Ausztria csak úgy tudja megakadályozni a menekültek ottrekedését, ha szintén lezárja határait. Módosítanák az uniós költségvetést Az Európai Bizottság 1,7 milliárd eurós 2015-ös és 2016-os uniós finanszírozásból szükséghelyzeti támogatást nyújt a leginkább érintett uniós tagállamoknak, növeli a közvetlenül részt vevő uniós ügynökségek személyzetét, valamint támogatást és humanitárius segélyt ad harmadik országokban. Az Európai Parlament költségvetési bizottságában eközben az egyik javaslat arról szólt, hogy azok az országok, köztük Magyarország, amelyek ellenezték a kvótákat, kapjanak 20 százalékkal kevesebb pénzt az Európai Regionális Fejlesztési Alapból. Ezt a javaslatot végül elutasították a képviselők. BRÜSSZELI GYORS Újhelyi István európai parlamenti képviselő Lesz mit megmagyaráznia Robert Fico szlovák miniszterelnöknek jövő hétfőn Strasbourgban, amikor az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója előtt kell válaszokat adnia a menekültkrízis kapcsán képviselt politikájával kapcsolatban. Nekem is lesznek kérdéseim hozzá. Orbán és Fico persze nem említhető egy lapon és érdemi különbség, hogy a magyar kormányfő nem védi meg vélt igazát - sajátjai előtt sem. Talán azért, mert egyre fogy körülötte a levegő, legutóbb még az Európai Néppárt német frakcióvezetője is - aki pedig folyton Orbán miatt tartja a hátát - megrótta, hogy „emberségesen kell bánni a menekültekkel”. Ehhez képest Fico elfogadta a frakció meghívását és kész szembenézni a meglehetősen karcos és kritikus véleményt képviselő politikustársaival. Az EP szociáldemokrata frakciója eddig és ezután is kiemelten kezeli a menekültkrízis ügyét: nemrég saját gyűjtést szervezett a képviselők között a menekülteket segítő civil szervezetek számára (ebben magam is aktívan részt vettem), tegnap pedig rendkívüli ülésen tárgyaltuk az európai helyzetet. Tucatnyi képviselő és politikus utazott Brüsszelbe a rendhagyó tanácskozásra: az MSZP részéről Tóth Bertalan frakcióvezetőhelyettes adott érdemi tájékoztatást a magyarországi viszonyokról és a szocialista párt eddig megtett kezdeményezéseiről. Többek között arról beszélt, hogy Orbán láthatóan tudatosan használja saját politikai céljaira a krízist, a megoldáshoz pedig bizonyosan nem kevesebb, hanem több Európa kell.