Népszava, 2015. november (142. évfolyam, 256-280. szám)

2015-11-02 / 256. szám

A tao-támogatás magánadomány, közjogi értelemben közpénz, állami támogatás Kazán szépíti Felcsútot Miközben a felcsúti Pancho Aréna „gladiátorai fűtött gyepen hemperegnek", addig gyermekek százezrei fáznak - így reagált az MSZP arra, hogy Felcsúton, a miniszterelnök háza mellett álló sta­dionhoz kazánház épül, 3,1 milliárd forintból. Az összeghez az MLSZ 2,25 milliárdnyi társasági adó­támogatással járult hozzá. A­z MSZP szerint, miközben a felcsúti Pancho Aréna „gladiátorai fűtött gyepen hemperegnek”, addig gyerme­kek százezrei fáznak. Komjáthi Imre, a párt országos elnöksé­gének tagja szombaton az Or­bán Viktor felcsúti háza mel­letti Pancho Aréna előtt tartott sajtótájékoztatót. Közleményé­ben hivatkozott a Népszabad­ság cikkére, amely szerint a he­lyi futballakadémián két új fű­tött focipálya és egy hozzájuk kapcsolódó, Makovecz-stílusú kazánház épül 3,1 milliárd fo­rintból. Az MSZP ennek kapcsán kö­veteli, hogy Orbán Viktor és kormánya hagyjon fel az eszte­len pénzszórással, s a még na­gyobb elszegényedés megféke­zése érdekében a pénzt adják a népnek. Komjáthi szerint a kor­mány próbálja eltitkolni a nép nyomorát, a KSH már nem ad ki „szegénységi adatokat”, a Ha­bitat for Humanity Hungary legfrissebb kimutatásai azon­ban az MSZP igazát bizonyít­ják. Közlése szerint az állam tavaly összesen 191 milliárd fo­rintot költött lakhatási jellegű támogatásra, de ezek kéthar­mada nem a rászorulókhoz, hanem döntően a középosztály­hoz csordogált. A felcsúti Puskás Ferenc Lab­darúgó Akadémia két új edző­pályáját és a kazánt még az idei szezonban átadják. Az akadé­mia azzal indokolta a beruhá­zást, hogy 18 csapatuk van, és télen is edzeniük kell. A 3,1 mil­­liárdból a MLSZ 2,25 milliárd­nyi társaságiadó-támogatással (tao-támogatás) vette ki részét. Mint ismert, a Pancho Aré­nát, amely jórészt szintén köz­pénzből épült, bár a miniszter­­elnök ezt másképp látja, tavaly húsvét hétfőn adták át. A 3,8 milliárd forintba kerülő felcsú­ti stadion néhány lépésre van Orbán Viktor házától. A nyitó­ünnepségen a bukott államfő, Schmitt Pál mondott beszédet. A kormányfő a rendezvény előtt válaszolt a Hír24 azon kérdésé­re, milyen érzés, hogy az adófi­zetők felépítettek egy stadiont a háza mellett. Orbán szó szerint azt mondta: „A magyar gazda­ságpolitikai gondolkodás régóta küszködik a kommunista örök­séggel, amit az ön okfejtéséből is hallhattunk. Meg kéne érte­ni, hogy a pénzt a vállalkozók termelik meg, és ők döntenek arról, hova adják a pénzüket. Ez nem közpénz.” Az Átlátszó azonban össze­foglalta, miért nincs igaza a mi­niszterelnöknek. A kazánhoz hasonlóan jórészt tao-támoga­­tásból épült maga a stadion is. Márpedig a tao-támogatás ma­gánadomány, közjogi értelem­ben közpénz, állami támogatás, bevezetésekor így kellett enge­délyeztetni az Európai Bizott­sággal. Másképpen fogalmazva, ha nem lenne, akkor adó for­májában a cégeknek be kellene fizetniük, vagyis ez a bevétel hiányzik az államkasszából. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ • Esztelenül szórja a pénzt a kormány • Gazdagodik a Pancho Aréna • A közpénz „kommunista örökség" Épül a Makovecz-kazánház fotó tóthgergö Döcög a kisvasút Felcsút az elmúlt öt évben jelentősen megváltozott. Nemcsak a stadion és környéke, hanem a helyi közterületek is megújultak, köszönhetően elsősorban annak, hogy egy törvénymódosítás segítségével Mészáros Lőrinc lett 2011-ben a település polgár­­mestere (az előző polgármester adótartozása miatt - lex Felcsút - lemondani kényszerült). Az Orbán által milliárdossá tett vállal­kozó egyben a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnöke is. Az akadémiát is üzemeltető, ugyancsak Mészáros Lőrinc vezette Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány egyetlen pályázó­ként a nyáron elnyerte azt a pályázatot, ami a felcsúti kisvasút építéséről szólt. Az RTL Klub számolt be arról a napokban, hogy halasztást kértek a kisvasút megépítésére, mert a kivitelező nem készült el a határidőig a munkálatokkal. A beruházást korábban kiemeltté nyilvánította a kormány, emellett csaknem 900 millió forint támogatást is adtak. A kisvasút, ha elkészül, a Pancho Aré­nától a település központján át a felcsúti arborétumig jár majd, összesen három megállóval. Egyházi iskolák az államiak rovására ZOLTAI ÁKOS Igaza van tényszerűen Orbán Viktornak, de büszkeségre nincs semmi oka - válaszolta lapunk kérdésére Mendrey László. A Pedagógusok Demok­ratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke arra reagált, hogy a miniszterelnök szomba­ti beszéde szerint több évtize­des kényszerszünet után mára újraéledt az egyházi iskolarend­szer. Mendrey szerint ebben na­gyobb szerepe van Orbánnak és a kabinetjének, mint ma­guknak az egyházaknak. Az el­nök a kötelező hittanoktatást hozta fel példának, amely ellen az egyházak vezetői is tiltakoz­tak. Egyházi iskolákba vagy meggyőződésből, vagy a „Klik­­es iskoláknál” magasabb szín­vonal miatt íratják be a gyere­keket - folytatta Mendrey, aki hozzátette: ennek oka, hogy az egyházi iskolák megkapják az állami támogatásokat és az egyháziakat is, úgynevezett dupla finanszírozási rendszer­ben. A PDSZ elnöke utalt arra, hogy kormányoldali forrásokból úgy értesült, az egyházi iskolá­kat „elitiskolákként” akarja megjeleníteni a kabinet, az ál­lami oktatás rovására. Nagyon sok olyan gimnáziu­mot kaptak meg az egyházak 1990 óta az egyházi törvénynek köszönhetően, amelyekhez ad­dig semmi közük sem volt - hangsúlyozta Szüdi János. Az oktatási szakértő egyetértett Mendrey Lászlóval, hiszen sze­rinte is azért ennyire fontosak Orbánéknak az egyházi isko­lák, mert innen várják azt az utánpótlást, akik majd a Nem­zeti Közszolgálati Egyetem el­végzése után megbízható embe­rei lesznek a kormánynak. Orbán Viktor szombaton, Kunszentmiklóson a reformá­tus templomban a Baksay Sán­dor Református Gimnázium és Általános Iskola felújítása al­kalmából tartott avatóünnepsé­gen hangsúlyozta: 2010-ben, a nemzeti kormány hivatalba lé­pésének évében Magyarorszá­gon az óvodától a középiskoláig 119 ezer fiatal tanult egyházi iskolában, akiknek a száma 2014-re már 195 ezerre nőtt. Emlékeztetett: az egyházi isko­larendszer, „az első bencés is­kolától kezdve a protestáns kol­légiumokon át a mai oktatási intézményekig annyi jó ma­gyart és jó szakembert, tudóst, papot, lelkipásztort, katonát, édesanyát és édesapát adott a nemzetnek”. A miniszterelnök szerint, amit az egyház tenni tud a szegények, az elesettek, a betegek gondozásában, az ifjú­ság nevelésében, a magyar kul­túra és azon belül a nyelv őrzé­sében és ápolásában, arra a XXI. századi magyarságnak legalább annyira szüksége van, mint elődeinknek volt. A mai zi­lált Európáról nem is beszélve - fűzte hozzá. Tisztán akar látni a Tv2 ügyében az Együtt Az Együtt többfrontos táma­dást indított Andy Vajna ellen: a párt elnöke, Szigetvári Viktor közérdekű adatigénylést, Szabó Szabolcs országgyűlési képvi­selő pedig írásbeli kérdést adott be. Az összehangolt támadás­sal az Együtt azt igyekszik „végre kideríteni, hogy valóban közpénzből nyújtottak-e hitelt Andy Vajna - és így a Fidesz - médiabirodalmának továbbépí­téséhez”. Az ellenzéki politiku­sok arra utaltak, hogy az el­múlt hetekben - ahogyan la­punk is többször beszámolt ró­la - a nemzeti filmipar fejleszté­séért felelős kormánybiztos, producer, üzletember és kaszi­nótulajdonos Vajna megvette a Tv2-t, miközben Fonyó Károly, Simicska Lajos üzlettársa is be­jelentette ezt, opciós jogára hi­vatkozva. „A sajtóban megjelent infor­mációk szerint a magyar állam közpénzből, az Eximbankon és a MEHIB-en keresztül folyósí­tott kölcsönt Andy Vajna érde­keltségeinek a Tv2-t üzemeltető vállalatcsoport megszerzésé­hez” - írta az Együtt. Szigetvá­ri Viktor és Szabó Szabolcs ezért kikéri a MEHIB és az Eximbank szerződéseit. Azt szeretnék elérni, hogy a Kül­gazdasági és Külügyminiszté­rium hozza nyilvánosságra, a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvény­­társaság és a Magyar Exporthi­tel Biztosító Zártkörűen Műkö­dő Részvénytársaság 2015-ben kivel és mekkora összegben kö­tött alapítói határozattal elren­delt kölcsönszerződéseket. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ RÖVIDEN Tízezrek eshetnek el az ellátástól Több ponton módosítják a házi segítségnyújtásra vonatkozó szabályozást, szakképzetleneket is bevonnak a segítségnyújtásba, szigorítják az igénybevétel fel­tételeit, és megváltozik a szolgál­tatás tartalma is jövő év elejétől - derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának a Magyar Nemzet által megismert, több miniszteri rendeletet módosító előterjesztéséből. A házi segít­ségnyújtás lényege, hogy a rá­szoruló személy továbbra is ön­állóan, a saját otthonában élhes­sen, s ott kapj­on segítséget a mindennapi feladatok elvégzé­séhez, így például bevásárlás­hoz, csekkfeladáshoz, takarítás­hoz, mosakodáshoz. Az ellátásról a helyi önkormányzat köteles gondoskodni, amihez normatí­vát kap az államtól. Van olyan te­lepülés, ahol emellett pár száz forintos térítési díjat is szednek az idősektől a segítségért cse­rébe. ► NÉPSZAVA Módosítani kell a választási szabályokat Az Együtt szerint újra kell gon­dolni a határon túli magyarokra vonatkozó választási szabályo­kat. A külhoni, magyarországi ál­landó lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok regisztrá­ciója tíz évig érvényes, így ismé­telt regisztrálás nélkül is szavaz­hatnak több tízezren 2018-ban, függetlenül attól, hogy ponto­­sítják-e a lakcímüket, aminek kö­vetkeztében szavazólapok tíz­ezreinek útja válik teljesen ellen­őrizhetetlenné, egészen a szava­zatgyűjtő urnákig. A párt azt kö­veteli a kormánytól, hogy hala­déktalanul állíttassa le a Nem­zeti Választási Iroda (NVI) adat­frissítési akcióját, mert az a je­lenlegi formájában csakis a 2018-as tömeges választási csa­lások lehetőségét készíti elő. Az NVI korábbi tájékoztatása sze­rint a napokban több tízezer le­velet küldenek ki a név­jegyzékben szereplő határon túli magyaroknak, kérve őket, je­lezzék az adataikban bekövetke­zett változásokat, illetve regiszt­ráljanak a névjegyzékbe, ha még nem tették meg azt. ►MTI Jön a hatodik Virtuális állásbörze November 3. és 5. között rendezi meg az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem (ELTE) Karrierköz­pont a 6. Virtuális állásbörzét, amely az egyetem budapesti, Múzeum körúti campusán off­line programokkal is várja az ér­deklődőket - közölte az ELTE. A rendezvényen a többi között a Forbes magazin újságírója mondja el tapasztalatait az állás­­keresésről és a munkáról, bemu­tatkoznak továbbá olyan tehet­séges fiatalok, akik az ELTE-ről in­dultak és azóta sikeres karriert futottak be. Az ELTE Karrierköz­pont szakemberei a rendezvény teljes ideje alatt online önélet­rajz-ellenőrzéssel segítik a jelent­kezők esélyeit az álláskeresési versenyben. A részletes program az ELTE Karrierközpont honlap­ján és Facebook-oldalán érhető el. Amti Bizottság előtt a„Századvég-ügy" Napirendre tűzi a Századvég­ügyet a következő ülésén az Or­szággyűlés nemzetbiztonsági bi­zottsága - közölte a testület szo­cialista elnöke. Molnár Zsolt (ké­pünkön) elmondta: tájékoztatást fognak kérni arról, hogy a Század­vég munkatársai közül kik, miért és milyen minősített dokumen­tumokba tekinthettek bele. Az Országgyűlés nemzetbizton­sági bizottsága a tervek szerint nem a jövő héten, hanem azt kö­vetően ül össze legközelebb - tudatta a politikus. Pintér Sándor belügyminiszter Fodor Gábor­nak egy írásbeli kérdésére adott válaszából derült ki, hogy „a kormányközeli Századvég Politi­kai Iskola munkatársainak 2013- ig egyáltalán nem volt az állam titkainak kezeléséhez szükséges biztonsági tanúsítványa". ►MTI Milliárdokról dönthetnek a héten Ötnapos üléssel folytatja kéthe­tes ciklusát az Országgyűlés ma. A képviselők ma önthetik végle­ges formába az idei költségvetés módosítását, amely 60 milliárd forinttal megemelné a rendkívüli kormányzati intézkedések kere­tét. A kormány szerint erre azért van szükség, mert az eredetileg 100 milliárd forintos keret szinte teljesen kimerült, részben a migránsválság kezelésére fordí­tott 30 milliárd forint miatt. A bü­dzsé módosítása tartalmazza to­vábbá a Médiaszolgáltatás-tá­­mogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) 47,2 milliárd forintos hi­telének átvállalását is. Emellett a költségvetési bizottság módo­sítójavaslatának elfogadása ese­tén a Modern Városok Program 25 milliárd forintos többlettámo­gatást kaphat. ►mtt FOTÓ: NÉPSZAVA

Next