Népszava, 2015. november (142. évfolyam, 256-280. szám)

2015-11-02 / 256. szám

BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2015. NOVEMBER 2., HÉTFŐ Európát elárulták „Európát elárulták, és ha nem állunk ki érte, akkor ezt az Európát el fogják tőlünk venni" - idézte Orbánt az MSZP alelnöke, EP- képviselője. Újhelyi István ebben igazat ad a miniszterelnöknek. Európát azonban véleménye szerint nem azok árulták el, akikre Orbán gondol, hanem a gerinctelen populisták. Az ellenzéki po­litikus szokásos vasárnapi nyílt levelében arra emlékeztetett, ko­rábban a Fidesz is azt hangoztatta, „Brüsszel nem Moszkva", nem lehet a kormány hibáiért az európai intézményeket okolni. Arra figyelmeztettek, „egy, a tagállamok együttműködését el­mélyítő, belső kohézióját növelő, szolidáris, a politikai integráció irányába továbblépő, hatékony, a problémákra koncentráló Uni­ót szeretnénk látni." Ehhez képest most minden lépésükkel azon vannak, hogy szétverjék az európai együttműködést, semmibe vegyék a szolidaritást és visszafordítsák a politikai integrációt. Európát valóban elárulták. Senki sem nevezheti ki magát megfigyelőnek, valamint zárhatja le határait - figyelmeztet a horvát belügyminiszter Kerítéspártiak és ellenzők csatája Ha nem zárja le a határt, nem marad kancellár - üzente Angela Merkelnek még a tegnapi migránsügyben tartott német nagykoalíciós válságtanácsko­zás előtt Hans-Peter Uhl, a CSU vezető belügyi szakpolitikusa. Lapértesülés szerint Merkel a múlt vasárnapi brüsszeli csúcstalálkozón kilátásba helyezte hazája határának lezárását, amit viszont cáfolt a német kormányszóvivő. Amióta Magyarország határzárakat épített, az EU-ban egyesek példaként te­kintenek arra, mások elutasítják. Az osztrák külügyminiszter szerint a magyar kerítéssel csupán az a baj, hogy rossz helyen van, Francois Hollande francia ál­lamfőt viszont zavarják az Európán belüli falak. FAZEKAS ÁGNES N­em született megállapo­dás a német kormányko­alíciónak a migrációs helyzet miatt megtartott tegna­pi válság csúcsán. A berlini egyeztetésen mindössze abban állapodtak meg, hogy csütörtö­kön, a német tartományok mi­niszterelnökeinek konferenciá­ja előtt folytatják a tárgyalást. Angela Merkel kancellár, a kon­zervatív CDU elnöke, Horst See­hofer bajor kormányfő, a test­vérpárt CSU elnöke és Sigmar Gabriel alkancellár, a szociál­demokrata párt (SPD) elnöke azért ültek közös asztalhoz a kancellári hivatalban, hogy a menekültválság ügyében hetek óta tartó vitáikat végre lezár­ják. Steffen Seibert kormány­­szóvivő a találkozó után közöl­te, bizonyos ügyekben egyetér­tés volt a felek között, mások­ban viszont „maradtak tisztá­zásra váró, nyitott kérdések”. Ezek közé tartozik a tranzitzó­nák ügye, amelyről csütörtökig szakértői szinten tovább egyez­tetnek. A CSU-nak ez volt az egyik legfontosabb követelése, amit viszont az SPD továbbra is elutasít, a szociáldemokraták ugyanis úgynevezett beutazási központokat állítanának fel. Sigmar Gabriel nagyjából két­­órai tárgyalás után távozott a kancellári hivatalból. Angela Merkel és Horst Seehofer foly­tatta a megbeszélést, és csatla­kozott hozzájuk Volker Kauder, a CDU, illetve Gerda Hassel­­feldt, a CSU frakcióvezetője, akik Merkel és Seehofer szom­bat esti tárgyalásán is részt vettek. Ezalatt a kormányszó­vivő közleményben utasította vissza a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) beszá­molóját, miszerint a német kan­cellár országa határának lezá­rásával fenyegetett a nyugat­balkáni migráció által érintett államok vezetőinek múlt vasár­napi brüsszeli csúcstalálkozó­ján. Résztvevők elmondása sze­rint a kancellár ultimátumot intézett a többi állam-, illetve kormányfőhöz. Itt és most „meg kell állapodnunk intézkedések­ről, hogy ne kelljen lezárnunk a határokat” - fogalmazott állító­lag Merkel. A szóvivő erre úgy reagált, a kancellár csupán vi­lágossá tette, hogy tovább sú­lyosbodhat a berlini vezetésre nehezedő nyomás, ha az uniós partnerek nem működnek köz­re a válság megoldásában, és ezzel aláhúzta a közös cselek­vés fontosságát. A kancellár ál­lítólag Brüsszelben azt is el­mondta, hogy az idén egymillió menedékkérő érkezhet Német­országba, a kormány részéről hangsúlyozták, hogy továbbra is érvényes a 800 ezer mene­dékkérő érkezését valószínűsí­tő hivatalos előrejelzés. A CDU-CSU vezetői szomba­ton öt órán át, éjfélig tárgyal­tak, a megbeszélésről azonban szinte semmi nem szivárgott ki. Az viszont tudható volt, hogy a CSU tegnapig adott haladékot a kancellárnak a nyitott hatá­rok politikájának feladására. Seehofer a napokban azzal fe­nyegette meg Merkelt, hogy pártja felbontja az együttműkö­dést, visszahívja minisztereit, ha a kancellár nem jelöli ki a befogadható menekültek felső határát és nem intézkedik tran­zitzónák kialakításáról. Utóbbit támogatja, az előbbit viszont el­veti a német kancellár. Merkel szerint nem lehet pontosan tudni, hol van a befogadóképes­ség határa, az pedig súlyos hi­telvesztéshez vezetne, ha még­is kijelölnének ilyen limitet, a menekültek száma pedig átlép­• Merkel pozíciója nincs veszélyben • Megérkeztek a szlovák katonák né­azt. A Bajor Keresztény­szociális Unió több belügyi szakpolitikusa magyar mintá­ra a határok lezárását is köve­teli már a kancellártól. Hans- Peter Uhl nyíltan meg is fenye­gette. A FAS-nak azt mondta, „ha Merkel nem zárja le a ha­tárt, nem marad kancellár”. Úgy vélte, a határ lezárására Merkellel vagy nélküle, de sor fog kerülni. Elemzők azonban arra figyelmeztetnek, Merkel pozíciója nincs veszélyben. Még a nagykoalíciós tanács­kozás előtt az SPD elnöksége is ülésezett. Sigmar Gabriel párt­­elnök-alkancellár ezt követően a tranzitzónákat „hatalmas börtönzónáknak” nevezte, ami jogilag kétes megoldás lenne és amit nem is lehetne megvalósí­tani. A szociáldemokratáknak az elnök szerint ennél „jóval in­telligensebb alternatív javasla­tuk” van, ők valamennyi tarto­mányban kisebb intézményeket hoznának létre, ahol benyújt­hatnák menedékjogi kérelmü­ket az érkezők. A pártelnök ar­ra figyelmeztetett, „nincsen fel­vonóhíd”, amelynek révén Né­metország vagy Európa el tud zárkózni a világtól, ezért „irre­álisak és a lehető legnagyobb csalódáshoz vezetnek” azok a javaslatok és követelések, ame­lyek azt sugallják, hogy nem­zetállami szintű intézkedések­kel csökkenteni lehet az Unió területére érkező migránsok számát. Európának és főleg Németor­szágnak egyértelműen ki kell jelentenie, hogy felhagy az üd­vözlő politikával, hiszen már túl sok ember érkezik. Erről Sebastian Kurz osztrák kül­ügyminiszter beszélt a Kleine Zeitung című lapnak adott teg­nap megjelent interjújában. A miniszter szerint Ausztria, de Németország és Svédország is elérte befogadóképességének határát. Kurz kijelentette, amennyiben Németország le­zárja határait, Ausztriának is így kell tennie. A konzervatív néppárti politikus pénteken a Neue Zürcher Zeitung című svájci lapban megvédte a ma­gyar kerítést, amelyikkel véle­ménye szerint csak az a baj, hogy rossz helyen van. Annak ugyanis az Unió külső határá­nál lenne értelme. A magyar kerítést azért építették, mert Európa nem tett semmit - fo­galmazott a tárcavezető. Kurz arra figyelmeztetett, amennyi­ben Szlovénia is bejelenti, hogy kerítést épít a horvát határsza­kaszra, és a német politikusok is hasonlót terveznek a német­osztrák határnál, akkor látszik majd igazán, milyen kilátásta­lan a helyzet, hiszen egyre több nemzetállam próbálja majd meg saját maga kezébe venni sorsát. Merkelt viszont védel­mébe vette, mert lehetetlennek tartja, hogy a menekültválsá­gért Európából egyetlen kor­mányfőt tegyenek felelőssé, és azt reméljék, hogy ő képes min­dent egyedül megoldani. Eközben a szlovén parlament két bizottsága elvetette azt az ellenzéki javaslatot, hogy Ljub­ljana azonnal kezdje meg kerí­tés építését a horvát határon. Az ellenzéki előterjesztésnek az volt az oka, hogy bár a képvise­lők már elfogadták azt a tör­vényjavaslatot, amelynek értel­mében a hadsereg segítséget nyújthat a rendőrségnek a ha­tár őrzésében, a jogszabály egyelőre nem léphet hatályba. Az egyik civil szervezet ugyan­is népszavazást kezdeménye­zett az ország demilitarizálásá­­ról. Amennyiben a civileknek nem sikerül összegyűjteni a ki­íráshoz szükséges 40 ezer alá­írást, a törvény akkor is csak december 6-án léphet érvény­be. Francois Hollande francia ál­lamfő viszont „az Európán be­lüli falak és kerítések” ellen emelt szót, miután hivatalában fogadta Werner Faymann oszt­rák kancellárt. Hollande sze­rint kerítések helyett az EU külső határait kell biztosítani. A francia elnök nem véletlenül mondta ezt, hiszen Ausztria kedden jelentette be, hogy „épí­tési jellegű” munkálatok kez­dődhetnek az osztrák-szlovén határ egy szakaszán. Szerdán Werner Faymann osztrák kan­cellár közölte: a menekültára­dat ellenőrzésére műszakilag biztosítják a határtérséget, „ka­put építenek oldalsó szárnyak­kal”. Nem kerítést építenek az országhatárra, hanem műsza­ki biztonsági intézkedéseket foganatosítanak. Lázár János a szokásos csütörtöki Kormány­­infón ezt hipokrita álláspont­nak nevezte. Karel Schwarzenberg szerint a csehek „komplexusait és kor­látoltságát” mutatja az a hisz­téria, amely jelenleg a menekül­tekkel kapcsolatban tapasztal­ható az országban. „Szégyellem magam ezért” - jelentette ki a volt miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter szombaton Prágában, a Csehország a glo­balizáció korában elnevezésű konferencián. A cseh jobboldal vezéralakja Milos Zeman ál­lamfő kijelentéseire reagált, aki ellenzi, hogy muszlim menekül­teket fogadjon be az ország. Zeman szerint a migránsok nem tartanák be a cseh törvé­nyeket, megköveznék a hűtlen nőket, a tolvajok kezét levágnák és bevezetnék az iszlám jogren­det, a sariát, és terroristák is lehetnek közöttük. Csehország­ban erősödik „a félelem és a ki­sebbrendűségi érzés”, holott oda csak nagyon kis létszámú menekült érkezett. „Ha valaki olyan érkezik hozzánk, akinek egy kicsit más a bőrszíne, és az évszázadok folyamán az iszlám vallást fogadta el, máris tele a gatyánk” - fogalmazott Schwar­zenberg. „Senki sem nevezheti ki ma­gát megfigyelőnek, valamint zárhatja le határait és tehet úgy, mintha semmit sem látna” - fogalmazott tegnap újságírók­nak a horvát belügyminiszter. Ranko Ostojic szerint a nyugat­balkáni migrációs útvonalon elhelyezkedő országok közül egyedül Görögországnak kell növelnie befogadóképességét ötvenezer főre, a többieknek a tranzitlehetőségeit kell bővíte­nie, és ebbe a folyamatba Ma­gyarországnak is be kell kap­csolódnia. Az osztrák-szlovén határon nyugalom van, a menekülteket gyorsan, jól szervezetten szál­lítják tovább Németország irá­nyába - jelentette az MTI hely­színen lévő tudósítója. A Hor­vátországra nehezedő migráci­ós nyomás viszont nem enyhül. A migránsok folyamatosan ér­keznek a horvát-szerb határra, ahonnan rövid időn belül to­vábbszállítják őket Szlovéniá­ba. A zágrábi belügyminisztéri­um legfrissebb adatai szerint a magyar-szerb zöldhatár lezá­rása óta Horvátországban 295 ezer migránst vettek nyilván­tartásba, többségük illegálisan lépte át a szerb-horvát határt. Magyarországon már tart a Balaton 2015 gyakorlat, amely­re tegnap 21 szlovák katona ér­kezett. Az október 15-től de­cember 15-ig tartó kiképzésen magyar, cseh és szlovák kato­nákat készítenek fel a tömeges bevándorlás okozta válsághely­zet kezelését segítő logisztikai feladatok ellátására. A szlovák egységet katonai felderítők, lo­gisztikai specialisták, híradás­­technikai személyzet alkotja, továbbá olyan katonák, akik lé­lektani ismereteket is igénylő műveletekre szakosodtak. A 21 katonából álló cseh logisztikai egység már október közepén megérkezett. Szombat óta a magyar és a szlovákiai kollégá­ikkal cseh rendőrök is járőröz­­nek a szerb határszakaszon. A cseh rendőrök saját egyenruhá­jukat, fegyverüket viselik, saját szolgálati gépkocsijukat hasz­nálják, és a Szlovákiából érke­zettekhez hasonlóan V4 felira­tú karszalag van rajtuk. Mint­egy 50 magyar rendőr viszont hamarosan Szlovéniában telje­sít majd szolgálatot. Erről Ba­­kondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója be­szélt szombat este az M1-en. A szl­ovén-oszt­rák határon fotó: mti/varga györgy Soros visszaszólt Soros György visszaüzent a magyar miniszterelnöknek. A tőzsdeguru, üzletember szerint az alapítványa által közzétett hatpontos terv segít fenntartani az európai értékeket, amiket ez­zel szemben Orbán Viktor lépései aláásnak. A Bloomberg által lehozott közlemény szerint a magyar kormányfő célnak tekinti a nemzeti határok védelmét, de ezen törekvésében számára aka­dályt jelentenek a menekültek. Az üzletember programja vi­szont saját véleménye szerint a menekültek védelmét célozza, amiben akadályt jelentenek a nemzeti határok. Orbán pénteken migránsügyben nemzetközi baloldali összeesküvést emlegetett, és többször Sorost nevezte meg a jelenlegi folyamatok támoga­tói között, akinek célja az európai nemzetállamok tudatos gyen­gítése.

Next