Népszava, 2016. március (143. évfolyam, 51-75. szám)
2016-03-01 / 51. szám
A miniszterelnök megint megmondta, hogy mi a nagykövetek dolga Orbán Viktor az uniós források megvonásával való fenyegetőzést „mellőzné", a külügyminiszterét viszont még több keménykedésre ösztönözte, ahogyan a nagykövetektől is a diplomáciai csatározásokba való beleállást várja. A miniszterelnök az éves misszióvezetői értekezleten arról is beszélt, hogy „az Unió pénzt csinál rajtunk, de olyan körmönfont módon, hogy közben mi is jól járjunk". Ez nyilván ok a sértődésre, hiszen Szijjártó Péter külügyminiszter is a kihívások között említette a konfrontációt az EU-val. A magyarokkal nem lehet akárhogy beszélni, és az sem megengedhető, hogy uniós pénzek megvonásával fenyegessenek minket - mondta tegnap Orbán Viktor a Külgazdasági és Külügyminisztériumban (KKM) rendezett szokásos misszióvezetői értekezleten. A kormányfő méltatta az idén 25 éves visegrádi együttműködést, amelynek sikere - szavai szerint - jelentős erőforrás a magyar diplomáciának, majd a szomszédos államokkal fenntartott kapcsolatokat értékelte. A magyar-szlovák viszonyt rendezettnek, kiszámítható partnerségnek, a magyar-szerbet pedig kiegyensúlyozottnak nevezte a miniszterelnök, aki ismét kiállt Szerbia uniós csatlakozása mellett. Romániában ezzel szemben „politikai hadjárat folyik” magyar politikusokkal szemben - mondta Orbán. „Nem egyszerűen csak a jogállami elvek érvényesítéséről, hanem a magyar kisebbség politikai vezetőinek háttérbe szorításáról is szó van”, amit megfelelő formában és súllyal szóvá kell majd tenni. Horvátországról úgy fogalmazott: „a kapcsolatainkat most próbáljuk rendezni”, újraépíteni, ami nem egyszerű, mert „a kapcsolat szövete roncsolt”, és „nem csak arról van szó, hogy durva dolgokat vágtak a barátaink a fejünkhöz”, hanem arról, hogy elszaladt az idő, és sok közös stratégiai döntés más relációban történik meg. Beszélt Ukrajnáról is, jelezve: hazánk érdeke az, hogy Oroszország és Magyarország között mindig legyen „valami - hívhatják Ukrajnának is -, a lényeg, hogy ne legyen közös határunk Oroszországgal”. Abban ugyanakkor nem vagyunk érdekeltek, hogy Ukrajna okán belerángassák Magyarországot egy oroszellenes nemzetközi koalícióba - fogalmazott, megismételve: az év felénél nem lesznek automatikusan meghosszabbíthatók az EU-szankciók Oroszországgal szemben. A magyar-osztrák kapcsolatról csak kérdésre beszélt, közölve: nem véletlenül hagyta ki Ausztriát a felsorolásból. Ugyanis akármilyen durva nyilatkozatokat tesz egy szomszédos állam vezetője, ő igyekszik nem a kancellárhoz, hanem az osztrák néphez beszélni - mondta, hozzátéve: nem lesz udvariatlan a kancellárral szemben, ellenkező esetben az osztrák népet sértené meg. Az a külügyminiszter dolga - folytatta -, hogy világossá tegye: akárhogyan nem lehet beszélni a magyarokkal. Ez a munkamegosztás a miniszterelnök és külügyminisztere között. „Ne maradjon már nekem ott feldolgozatlan húsáru a hentesboltban, én már csak a pultnál szeretek forgolódni” - fogalmazott. Az EU-ra rátérve Orbán beszélt az eurózónáról, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az alkotmány szerint a magyar gazdaság valutája a forint, és az alkotmány megváltoztatásához Orbán és Szijjártó, a hentes és segédje kétharmados parlamenti többség kell. Kiemelte: ez azt jelenti, hogy ha felmerül a kérdés, Magyarország csatlakozzon-e a közös pénzt használó európai egységhez, vagy az eurózónán kívül maradva továbbra is önálló gazdaságpolitikát és annak következményeit magán viselő, önálló nemzetpolitikát folytasson, akkor a válasznak a nemzeti egység alapján kell megszületnie. Orbán úgy látja, ez a dilemma a következő néhány év nagy intellektuális kihívása lesz. Azt is mondta, nem fogadható el, hogy a közép-európai országokat az uniós források megvonásával fenyegessék, ennek „javasolt a mellőzése”. A kormányfő szerint ugyanis a Magyarországnak adott uniós eurókon egyes országok jól keresnek. Ugyanakkor „ezzel közben mi is jól járunk, nekünk ez a rendszer nem ellenségünk”, de „kvittek vagyunk, nem tartozunk egymásnak”. Orbán szerint az exportteljesítmény és a Magyarországra érkező befektetések remek eredményt mutatnak, de megjegyezve, hogy a befektetőket „sarkantyúzni kell, lelkesíteni kell” őket. A miniszterelnök szerint a magyar nagykövetek nyugodtan végezhetik a munkájukat, mert a nyugodt és kiegyensúlyozott külpolitikai munka előfeltétele a nyugodt és kiegyensúlyozott hátország, és e tekintetben a misszióvezetők „jól állnak”. Orbán mindezt azzal magyarázta, hogy a KKM presztízse a kormányon belül magasan van, mindenkinek nyilvánvaló, hogy a tárca kulcsszereplő. A kormányfő hangsúlyozta: a hátország tehát megvan, „patikamérlegen kiszámított nemzeti külpolitikai stratégiát viszünk”, így a magyar külpolitikának, Magyarországnak megbecsültsége van. Ez nem azt jelenti, hogy „csupa jót mondanak rólunk”, de az, hogy egy tízmilliós országgal egy 500 milliós integrációban érdemben foglalkozik a világ, komoly teljesítmény értékelt. Tavaly sok olyan kihívással kellett szembenézni, amelyre nem lehetett számítani, de 2016 ebből a szempontból „még durvább” lesz - mondta a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter kiemelte: a tavalyi kihívásokat az idén a „zsarolás” váltotta fel. Nyugaton egyesek ugyanis úgy tekintenek a Magyarországnak járó uniós forrásokra, mint humanitárius segítségre, pedig szerződések rendelkeznek róluk, és nincs olyan kitétel bennük, hogy csak akkor járnak, ha a közép-európai országok egyetértenek az európai mainstreammel - fogalmazott. A miniszter ezért azt kérte a nagykövetektől, hogy az ilyen megszólalásokat büszkén és bátran utasítsák vissza, hiszen nem könyöradományokról, hanem nekünk járó forrásokról van szó. Szijjártó az év legnagyobb kihívásai közé a bevándorlási válságot, a közép-európai energiabiztonságot, a gazdasági kérdéseket, valamint az Ukrajnában zajló háborút sorolta. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS A külügyminiszter és a kormányfő érkezik az eligazításra fotó: mti/Koszticsák Szilárd Több százezer három válaszért Az egész vita és a Szépművészeti Múzeum állítása meglehetősen nevetséges - reagált Ligeti Miklós lapunk kérdésére. A Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatóját arról kérdeztük, hogy az Átlátszó olyan adatokat akart kikérni a Szépművészeti Múzeumtól, amelyeket amúgy is nyilvánossá kellett volna tenniük, de a múzeum szerint a kérés akár 600 ezer forintba is kerülhet. A lap azt szerette volna megtudni, kinek adtak még kölcsön műtárgyakat, kinek adták bérbe a múzeum termeit és kiktől vettek 5 millió forintnál drágábban bármit. Az Átlátszó szerint furcsa, hogy 60-80 munkaóráért óránként 1500 forintot akarnak behajtani, mivel a vonatkozó törvény értelmében a nettó 5 millió forint feletti szerződéseik listáját nyilvánosságra kellene hozniuk a múzeum honlapján. Ezt nem tették meg, csak a 2010-2013 közötti szerződések találhatók ott. A TI legutóbb tavaly nyáron hívta fel a figyelmet arra, hogy a közérdekű adatigénylés szabályai ahelyett, hogy gyorsítanák az információk kiadását, konzerválják a drága működést - emlékeztetett Ligeti, hozzátéve: a 600 ezer forint eltúlzottnak tűnik. Megírtuk: a Szépművészeti több festményt is kölcsönadott a Brand Lab Kft.-nek, a cég pedig egy Habony Árpádhoz köthető lakásban akasztotta ki azokat a falra. A tíz kép három hónapig volt a budapesti Szerb utca 9. alatt található lakásban, darabonként havi 15 ezer forintért. Mindezt a múzeum jogosan tehette, hiszen 2013-ban olyan törvénymódosítást hoztak, amely szerint állami tulajdonban lévő műtárgyak magánszemélyekhez és gazdasági társaságokhoz is kerülhetnek. Ugyanakkor Baán László miniszteri hozzájárulás nélkül adta ki a festményeket, amiért Balog Zoltán humánminiszter írásbeli megrovásban részesítette. A múzeumigazgató a történtek ellenére korábban kijelentette: sem emiatt, sem barátja, Habony esküvője miatt nem fog lemondani. Ugyanis kiderült, 2007-ben a titokzatos tanácsadó ingyen tarthatta meg lakodalmát a Szépművészeti egyik termében. Baán szerint ezzel semmilyen kár nem érte a múzeumot, és az esemény „meghívotti köre” indokolta, hogy felajánlja a termet. z.A. RÖVIDEN Wiesenthal-díjasé a Donáth-szobor A Donáth-szobrot készítő Kutas László 2012-ben Wiesenthal-díjat kapott a soproni Holokausztemlékműért, és ő alkotta Horn Gyula XIII. kerületi szobrát is - írta a 444.hu. Múlt hét pénteken eltávolították Donáth György antiszemita és fajvédő politikus mellszobrát a Páva utca és az Üllői út sarkáról, ahol fel sem avatták, mert a szerdai ceremónián a leleplezése ellen antifasiszták demonstráltak. Az ellenállásnak meg is lett az eredménye: rá két napra elszállították a sarokról az alkotást. Kutas azonban állítólag nem volt tisztában Donáth György múltjával, amikor elvállalta a szobor elkészítését, s utólag már nem bánja, hogy az átadás meghívójára az ő neve nem került fel, csak az avató beszédre készülő Gulyás Gergelyé és Boross Péteré. A népszava Azerbajdzsánba látogat a kormányfő Négy év után kétnapos hivatalos látogatásra Azerbajdzsán fővárosába, Bakuba látogat a hétvégén Orbán Viktor - tudta meg az Origó. A lap értesülését megerősítette Vilayat Guliyev, Azerbajdzsán budapesti nagykövete. A diplomata szerint semmilyen különösebb indoka nincs a vizitnek, az egyenes következménye a két ország közötti stratégiai partnerségnek, amelyről Ilham Aliyev azeri elnök 2014. novemberi budapesti látogatásán született megállapodás. Orbánt 70 fős üzleti delegáció kíséri Bakuba, ahol azeri-magyar üzleti fórumot is tartanak. ► NÉPSZAVA Menekülttábor Körmenden Háromszázötven menedékkérő elszállásolására alkalmas ideiglenes befogadó állomást alakítanak ki a következő napokban Körmenden - közölte a Vas megyei város fideszes polgármestere. Bebes István szerint Szentgotthárdon is hasonló lépésre készülnek. Hétfőn a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal illetékesei rendkívüli ülésen tájékoztatták a helyi képviselőket a tervekről. A Körmendi Rendészeti Szakközépiskola területére sátortábort építenek, de azt még nem lehet tudni, hogy oda mikortól érkeznének emberek. Inkább egyfajta felkészülés zajlik, miután Ausztriában több ideiglenes beléptetőpont kialakításáról döntöttek. A polgármester úgy tudja, az ideiglenes táborok csak nyitott intézményként működhetnek, a közbiztonság fenntartását a rendőrség szavatolja. Hasonló létesítmény már korábban is volt Körmenden. ►MTI Áder a környezet védelméről Költséghatékony energiatárolásról, harmadik generációs napelemekről és a levegőminőség javításának lehetőségeiről, valamint más környezetvédelmi fejlesztésekről tárgyalt Áder János köztársasági elnök a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontjának (FK) szakembereivel hétfőn Budapesten. Amennyiben a mostani ütemben folytatódik az üvegházhatású gázok kibocsátása, 15 év múlva garantáltan bekövetkezik a Föld átlagos hőmérsékletének 2 Celsius-fokos emelkedése - hangsúlyozta Áder János, aki szerint ezért a lehető legrövidebb időn belül túl kell lépni a fosszilis energiahordozókon alapuló gazdasági modellen, mert „szorít bennünket az idő". ► MTI Újabb vád Riz Gábor ellen A Jobbik magánokirat-hamisítással egészíti ki a fideszes Riz Gábor vagyonnyilatkozata ügyében tett feljelentését - közölte Szilágyi György, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője hétfőn. A politikus kifejtette, hogy korábban a legfőbb ügyészhez fordultak, amiért a kormánypárti képviselő nem tüntette fel megyei fejlesztési miniszteri biztosként kapott 500 ezer forintos jövedelmét. Mint mondta, a bevallásban végül kicseréltek egy oldalt, majd dátum nélkül írtak hozzá kérvényt. Ezzel Riz maga ismerte el, hogy magánokirathamisítást követhetett el, ezért egészítik ki feljelentésüket. ►MTI Katonai Rendészeti Központ alakult Március elsejével a fővárosi Petőfi-laktanyában megkezdi működését a Magyar Honvédség Katonai Rendészeti Központ - közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) hétfőn. Parancsnoka Mergancz Sándor dandártábornok. Az országos hatáskörű szervezet feladata a katonai rend fenntartása, bűnüldözés, Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme. ► MTI FOTÓ: NÉPSZAVA