Népszava, 2016. november (143. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-02 / 257. szám
2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2016. NOVEMBER 2., SZERDA Az önállóság megmaradása és az intézmény fejlesztése mellett döntött a kormány Jobb lesz a Sportkórháznak Akár véglegesen is a Semmelweis Egyetem korábbi Ortopédiai Klinikáján maradhat a Sportkórház, amely jövő júniusig egyelőre átmenetileg költözik be a fél éve üresen álló intézetbe. Berkes István, a költöztetésért felelős miniszteri biztos azonban lapunknak elmondta, hogy más lehetőségeket is megvizsgálnak, hogy megtalálják a legjobb megoldást. GULYÁS ERIKA Az Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI) már az átmeneti elhelyezése alatt sokkal jobb körülmények között működhet, mint mostani helyén, a Testnevelési Egyetem szomszédságában lévő pavilonokban - jelentette ki a Népszava kérdésére Berkes István, az intézet elhelyezéséért felelős miniszteri biztos. A szakembert azután kerestük meg, hogy a múlt héten megjelent kormányhatározat értelmében jövő június végéig az egyszerűen csak Sportkórházként emlegetett speciális egészségügyi intézmény átköltözik a Karolina útra, a Semmelweis Egyetem volt Ortopédiai Klinikájának épületébe. A miniszteri biztos emlékeztetett rá, hogy az OSEI a 70-es években kezdődött leépítések nyomán jelenleg mindössze két fekvőbetegosztályon található 100 ággyal és 26 járóbetegszakrendeléssel működik. A Sportkórház nem egy hagyományos közkórház, hanem egy speciális intézet nagyon szerteágazó tevékenységgel - mondta Berkes István, hiszen a Call Centeren keresztül 11 további intézmény segíti a központot a sportolók ellátásában. Az OSEI működteti az Országos Sportegészségügyi Hálózat 110 részlegét is egységes informatikai rendszeren keresztül, továbbá ide tartozik a Válogatott Kereteket Ellátó Szolgálat is. Az intézmény infrastruktúrája leromlott, tehát akkor is foglalkozni kellett volna a jövőjével, ha a kormány korábban nem arról dönt, hogy a pavilonokat kapja meg a helyszűkében szenvedő Testnevelési Egyetem. A kormány mostani határozata állásfoglalás a Sportkórház önállóságának megmaradása és az intézmény fejlesztése mellett - fejtette ki a miniszteri biztos. Ezek a szempontok jelentek meg az egyelőre átmenetinek tekintett megoldás, vagyis a korábbi Ortopédiai Klinika épületének kiválasztásakor is. A szakember érvelése szerint „figyelembe kellett venni, hogy a jövőbeni sportegészségügyi intézet is önálló, komplex, magas színvonalú, sportspecifikus szolgáltatásokat nyújtó intézmény legyen, hogy rövid az idő a költözésig és azt is, hogy a megoldás legyen gazdaságos”. A Semmelweis Egyetem Karolina úti részlege mellett számtalan érv szólt. Megvizsgálták a helyet, és azt találták, hogy átgondoltan, jól megépített épületegyüttesről van szó, ahol adottak a továbbfejlesztés lehetőségei is, ráadásul üres, vagyis azonnal beköltözhető. Az eddigi pavilonos elrendezéssel szemben itt egy blokkban működhet minden, ami gazdaságosabbá teszi az üzemeltetést és nem igényel komoly átalakítást, hiszen fél évvel ezelőtt még egyetemi klinika működött benne. A mostani 5000 négyzetméteres Sportkórházhoz képest 7000 négyzetméteren dolgozhatnak majd, s legalább 120 ágy elhelyezésére lesz lehetőség a mostani 100 ággyal szemben. Az épületben öt korszerű műtő található, míg eddig két korszerűtlenben operáltak, a közelben van a Szent Imre Kórház, mint „nagy kórház”, és további előny, hogy az épületben működik hidroterápia, amire eddig nem volt lehetőség. Összességében tehát minden elvárt funkciónak megfelel az új hely, és a szükséges karbantartási, felújítási és korszerűsítési munkák elvégzése után jövő nyárig át lehet ide költöztetni a Sportkórházat - foglalta össze az előnyöket a miniszteri biztos azzal, hogy a munkák előkészítése már meg is kezdődött. Még a költözés előtt, jövő március végéig kell megmondani a Berkes István vezette szakembergárdának, hogy ezen a helyen vagy máshol képzelik el az OSEI végleges elhelyezését. Minden alternatíva mellé pontos számításokat kell készíteniük az egyes variációk forrásigényéről, továbbá a terveket egyeztetniük kell az Egészséges Budapest programmal is, amely a fővárosi kórházfejlesztések átfogó csomagja. Kérdésünkre, hogy a Karolina úti épületet alkalmasnak tartaná-e a Sportkórház végleges elhelyezésére, a miniszteri biztos határozott igennel felelt, de hozzátette, hogy több alternatív lehetőséget is megvizsgálnak. Ugyancsak jövő tavaszra kell kidolgoznia azokat az elvárásokat, amelyek a modern sportkórházzal szemben támasztott követelményeket rögzítik. Azzal, hogy a kormányzat a fejlesztés mellett döntött, a sportegészségügy történelmi lehetőség előtt áll - értékelte a helyzetet Berkes István, aki szerint a kormány elvárása, hogy a jövő Országos Sportegészségügyi Intézete önálló, komplex, sportspecifikus, integráló, innovatív intézmény legyen, amely magas színvonalon szolgálja a magyar sportot és hozzájárul az egészségtudatos életmód elterjesztéséhez. A sportegészségügyre vonatkozó hosszú távú koncepció, amit ugyancsak március 31-ig kell letennie a kormány asztalára, biztosan tartalmaz majd népegészségüggyel kapcsolatos feladatokat, az oktatásra és képzésre vonatkozó tennivalókat, kutatási irányelveket és a sportpiaccal összefüggő tevékenységeket - vázolta az irányokat a Népszavának a miniszteri biztos. Nagyobb helyen, több ágyon, jobb műtőkben dolgozhat jövő júliustól az intézmény A sérült versenyzők is jobb körülmények közt gyógyulhatnak jövő júliustól fotó: szalmás Péter www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Moszkvában írt alá Tarlós A magyar és az orosz főváros közötti, 2019-ig szóló együttműködésről állapodott meg hétfőn Moszkvában Tarlós István, Budapest és Szergej Szobjanyin, Moszkva főpolgármestere. Állítólag számtalan területet érint majd az együttműködés, például a panelfelújítást is. „A Budapest és Moszkva, illetve a Budapest és Szentpétervár közötti kapcsolatok már évek óta nagyon pozitívan alakulnak. A kölcsönös tisztelet alapján formáljuk ezeket. Munkatársaink hónapokon keresztül dolgoztak és készítették elő ezt az együttműködési megállapodást Moszkvával” - fogalmazott a magyar főpolgármester a Magyar Távirati Irodának adott értékelésében. Azért 2019 végéig szól a megállapodás, mert mindkét fővárosban abban az évben jár le az önkormányzati ciklus. Tarlós kitért arra is, hogy a két korábbi főpolgármester, Demszky Gábor és Jurij Luzskov 2000-ben már kötött együttműködési szerződést a két főváros között, de az „gyakorlatilag nem működött”, mert „meg sem kezdték” annak megvalósítását. Elmondta, 2014-ben állapodott meg a moszkvai főpolgármesterrel, hogy élettel kellene megtölteni a formális megállapodást. Szergej Szobjanyint meghívta a jövő évi budapesti vizes világbajnokságra is - tette hozzá. Tarlósnak egyébként nem ez az első „barátkozása”: tavaly Georgij Poltavcsenko szentpétervári főpolgármesterrel egyezett meg a két város közötti hasonló, főként a kulturális együttműködésre összpontosító, de a moszkvainál szűkebb körű együttműködési megállapodásról. Tarlós arról is tájékoztatta Szobjanyint, hogy az 1951-től évtizedeken keresztül Moszkva térnek nevezett Széll Kálmán tér visszakapta eredeti történelmi nevét. Ugyanakkor elmondta hivatali partnerének, hogy a Fővárosi Közgyűlés egy hónappal ezelőtt a pesti Dunaparti sétányt a Margit híd és a Dagály között Moszkva sétánynak nevezte el. „Ennek nemcsak azért van jelentősége, mert szép, központi, méltó helyen van, hanem azért is, mert senkinek nem kell a lakcímét átíratni. Ez Budapest orosz partnereinek is tetszik, mert a jövő évi vizes világbajnokság idején az egész világ látni fogja, hogy ez most Moszkva sétány” - magyarázta Tarlós. MTI-INFORMÁCIÓ RÖVIDEN Leszakadóban a cigányság A magyarországi 15-64 éves roma népesség nyolcvan százalékának még mindig csupán legfeljebb általános iskolai végzettsége van, miközben a nem roma lakosság esetében ez az arány csupán 20 százalék - írta a Központi Statisztikai Hivatal legújabb tanulmányára hivatkozva a Magyar Nemzet. A KSH 2014 óta követi nyomon külön a roma és nem roma lakosság munkaerőpiaci jelenlétét. Előrelépést az elmúlt időszakban alig látni, csupán a közmunkaprogram hozott némi „statisztikai javulást": 2015- ben az előző évihez képest jobbak lettek a romák foglalkoztatási mutatói, sőt a javulás mértéke felülmúlta a nem roma népességét. Igaz, ez jórészt a közfoglalkoztatás bővülésének köszönhető: a dolgozó romák 42 százaléka közfoglalkoztatás keretében dolgozott 2015-ben, így minden ötödik közfoglalkoztatott roma volt. ► NÉPSZAVA Egészségügyi változások jönnek Tíz egészségügyi tárgyú törvény módosulhat, a változtatásokra Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere tett javaslatot - írta a MedicalOnline. Az indítvány egyebek mellett lehetőséget teremtene arra, hogy az országos tiszti főorvos közvetlen, országos szinten egységesen végrehajtandó intézkedéseket rendeljen el. Ezt a miniszter egy esetleges járványveszély kockázatainak minimálisra csökkentésével és a hazai járványügyi biztonság változatlan fenntartásával indokolta. A javaslat azt is tartalmazza, hogy az egészségügyért felelős miniszter jogosult az egy megyét érintő egészségügyi válsághelyzet kihirdetésére. ► NÉPSZAVA Nem küldhetnek majd el betegeket A főváros sürgősségi ellátása is biztonságosabbá válik, ha létrejönnek a szuperkórházak. Azokból ugyanis elvileg egyetlen beteget sem küldhetnek majd el azzal, hogy nem ők az ügyeletesek - írta a kormánypárti Magyar Idők. Nem úgy, mint ma, amikor a mentőknek egy 65 oldalas könyvből kell kinézniük, melyik sürgős esetet hová kell vinniük. A sürgősségi szakma képviselői nagyjából egy évtizede szorgalmazzák, hogy Budapesten szervezzék öt centrum köré a sürgősségi ellátást, már csak az erőforrások optimális kihasználása miatt is, hiszen egyre kevesebb a traumatológus, a mellkas-, az ér- vagy az idegsebész. ► NÉPSZAVA Alig járunk tüntetni A magyar választók 31 százaléka gondolja úgy, hogy két választás közt is hatással lehet a kormány munkájára, derül ki az amerikai Pew Research Center politikai aktivitást vizsgáló felméréséből. A magyarok 61 százaléka szerint viszont nincs befolyása a kormány működésére, ezzel az eredménnyel a vizsgált országok közt az utolsó helyet szerezte meg Magyarország - írta a Magyar Nemzet. A kutatás szerint a magyar emberek az egészségügyet, a szegénységet és az oktatást érintő témákban rendezett tüntetésekért hajlandóak az utcára menni. De amíg az olaszoknál a választók 59 százaléka választotta, hogy utcára vonulna, a magyaroknál ez csupán 44 százalék. Hatalmas a különbség azok számában, akik vettek már részt politikai rendezvényen: csak a magyarok hét százaléka vallott erről, szemben a görögök 42, az olaszok 32 és a lengyelek 21 százalékával. A népszava Imádkoznak Orbánért Imaláncot indítottak Orbán Viktorért. A kezdeményezés a szlovákiai Ipolybalog plébánosához, György Ferenchez fűződik - írta az Új Szó. A könyörgés célja, hogy a magyar miniszterelnöknek legyen elég ereje az Európai Unió elleni harchoz. Egy Rómában élő bencés szerzetes írta a fohászt, amelyet az imalánchoz csatlakozóknak fél éven át, naponta öt percen keresztül kell mondaniuk. A Szlovákiai Püspökök Konferenciája magánkezdeményezésnek tartja az imaláncot, így nem foglalkoznak vele. ► NÉPSZAVA Etyekvs. kisvasút Saját költségükön terveztessék át az etyekiek a tervezett kisvasút útvonalát, ha nem tetszik a mostani - ezt válaszolta a Miniszterelnökség a tiltakozó lakosoknak. A felcsúti nyomvonal meghosszabbításának tervét a helyiekkel nem közölték - az egyik lovardatulajdonos maga derítette ki és mondta az RTL Híradójának, hogy a telken haladnának át a sínek, és a nyomvonal több magánbirtokot is érint. A miniszterelnök falujában nyár elején adták át az egymilliárd forintból felújított kisvasutak amely érdeklődés hiányában egyelőre inkább csak üresen közlekedik az arborétumtól a felcsúti stadionig. ►népszava