Népszava, 2016. november (143. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-02 / 257. szám
Parlamenti politikusokkal tárgyalna a szakszervezet Az önkormányzati hivatalok köztisztviselőinek érdekei mellett kétszer is sztrájkok szervezésével kiálló Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) kénytelen változtatni eddigi taktikáján, mert a kormány még csak nem is reagált érdemben a sztrájktárgyalásról szóló felhívásukra, holott ez törvényi kötelezettsége lenne. Boros Péterné, a szakszervezet elnöke a Népszava kérdésére megerősítette, hogy a tagságuk kedvező változásokat vár, például a 8 éve változatlan közalkalmazotti bértábla módosítását, és ennek hatására egységes 30 százalékos béremelést, amely jobb megélhetést biztosítana a településeken foglalkoztatott hivatalnokoknak is, de ennek eléréséhez nem elegendőek eddig használt eszközeik. Ezért - bár az MKKSZ továbbra is a pártpolitikai semlegességet tekinti alapelvének - a szakszervezet kapcsolatépítésbe kezdett minden parlamentben jelenlévő párttal, levélben fordultak a pártelnökökhöz, köztük Orbán Viktorhoz, a Fidesz vezetőjéhez is. A miniszterelnöknek címzett írás azt hangsúlyozza, érdekeltek abban, hogy a közszolgálati munkahelyek konfliktusmentesek legyenek. „Ezért tartjuk fontosnak, hogy a törvényalkotási munka felelős vezetőivel is kapcsolatot teremtsünk, azzal a szándékkal, hogy a döntéshozók még a programok megvalósítása előtt megismerhessék és figyelembe vehessék a végrehajtásban dolgozók helyzetét és véleményét. Ennek érdekében egyeztető megbeszélést kezdeményezünk” - hangzik a szakszervezet érvelése. A Fidesztől még nem kaptak választ a meghívásra, de elnökségi tagjaik már tárgyaltak az MSZP vezetőivel, név szerint Molnár Gyula pártelnökkel és Gúr Nándor alelnökkel. A jobbikos Pintér Tamás levélben kereste meg őket, hogy felajánlja „segítő együttműködését”, mondván, hogy amikor szeptemberben megkezdte munkáját az Országgyűlésben, vállalta, hogy közreműködik a szakszervezeteket érintő régóta megoldatlan ügyek előremozdításában. Júniusban figyelmeztető sztrájkot, majd szeptemberben egész napos sztrájkot hirdetett az MKKSZ, mert a kormány korábbi ígéretei ellenére nem adott béremelést a helyi önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselőknek, holott a járási hivatalok kormánytisztviselőinek fizetését júliustól 30 százalékkal megemelte, és erre ígéretet kaptak a központi hivatalokban dolgozók is. A szakszervezet sztrájktárgyalást kezdeményezett Pintér Sándor belügyminiszterrel, aki viszont továbbküldte őket Rogán Antal propagandaminiszterhez. Ő nem is reagált a kérésre, valószínűsíthető tehát, hogy Orbán Viktor sem reagál a mostani politikai egyeztetést kezdeményező levélre, de az MKKSZ vezetője szerint még vannak ötleteik a politikusok megmozdítására. G.E. Boros Péterné fotó: mkksz BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2016. NOVEMBER 2., SZERDA Kósa Lajos egy szoboravatáson még egyet belerúgott a Népszabadságba Kijátszható a versenyjog A Fidesz a versenyjogot is átírta, hogy egyszerűbb legyen a médiapiac átrendezése - ezt bizonyítja, hogy a Gazdasági Versenyhivatal egyszerű eljárásban néhány nap alatt hagyta jóvá a Népszabadságot kiadó Mediaworks eladását a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus Group Nyrt.-nek, mondván, hogy utóbbinak közvetlenül nincs kiadói érdekeltsége. A lap az elmúlt 26 évben a magyar demokráciát szolgálja - üzeni a megszüntetett baloldali napilapot a náci állampárt propagandaújságjához hasonlító Kósa Lajosnak a Politikatörténeti Intézet főigazgatója. Versenyjogi szempontból nem tartja bonyolult ügynek a Mediaworks Hungary Zrt. eladását a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus Group Nyrt.-nek a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke. A hivatal élére nemrég újabb hat évre kinevezett Juhász Miklós a napi. hu oldalán tegnap megjelent interjúban beszélt arról, miért adtak néhány nap alatt engedélyt a Népszabadság korábbi kiadójának felvásárlására, holott néhány éve épp a GVH akadályozta meg a hasonló médiapiaci koncentráció kialakulását, amikor megtiltotta a vidéki lapok piacán 2010-2011-ben legnagyobb részesedéssel bíró német Axel Springer és a Népszabadságot akkor kiadó svájci Ringier fúzióját. A Versenyhivatal elnöke emlékeztetett rá, az idén január 1- jétől módosultak úgy a szabályok, hogy az egyszerű megítélésű, kérelemre induló eljárásokban a hatóságnak nyolc nap alatt meg kell hoznia a döntést. Október végéig a versenyjogi beadványok 40 százaléka ilyen pofonegyszerű eset volt, semmi meglepő nincs tehát abban, hogy a Pannon Lapok felvásárlásán éppen csak túlkerült Mediaworks eladása sem ébresztett kételyt a hivatal munkatársaiban. Az indoklás pofonegyszerű: az Opimus anyacégének tevékenységi körében nem szerepelt a lapkiadás, vagyis szóba sem került, hogy a cégcsoport felborítja a médiapiac egyensúlyát - hangzott Juhász Miklós érvelése. A magyarázat ott bukik meg, hogy az Opimus Group Nyrt. egyszemélyes tulajdonában lévő Opimus Press Zrt. szerezte meg a Népszabadságot is kiadó Mediaworks Hungary Zrt. részvényeinek 100 százalékát. A Népszabadság megjelenésének meglepetésszerű felfüggesztése a múlt hónap elején, majd a lapot kiadó osztrák cég hirtelen eladása miatt sokan azt gondolják, a kormány hátszelével lezajló lépések célja a kritikus baloldali média elhallgattatása és a megyei lappiac megszerzése. Azóta tudjuk, hogy ez utóbbi téren az állami éhség nem csillapodik, hiszen már szóba került a Kisalföldet és a Délmagyarországot megjelentető Lapcom Zrt. megvásárlása és a jelenleg 12 vidéki lapot tulajdonló Opimus Press Zrt.-be olvasztása is. Valójában nem pusztán arról van szó, hogy lazult a versenyhivatali szabályozás a médiapiacon, sokkal inkább arról, hogy a Fidesz-kormány újraírta az alapelveket. Mindezek ismeretében biztosak lehetünk benne, hogy Orbán Viktor nem áll le addig, amíg nem tudja közvetlenül irányítani a teljes magyar médiapiacot, ám az még ebben az összefüggésben is érthetetlen, miért tartotta fontosnak Kósa Lajos a mögöttünk álló hosszú hétvégén, hogy még egyet belerúgjon a Népszabadságba. Gróf Tisza István egykori miniszterelnök szobrának avatásán a Debreceni Egyetem előtti téren arról beszélt, hogy a baloldali napilap a diktatúra kiszolgálójaként született az ’56-os forradalom vérbefojtása után, vagyis állampárti lapként pont olyan volt, mint egy náci napilap. Cinikus szavak, melyekkel egy józan erkölcsi értékrenddel rendelkező ember nem tud mit kezdeni - kommentálta lapunknak Földes György a Fidesz frakcióvezetőjének hétfői kijelentéseit. Párhuzamot lehet vonni a náci és a kommunista rendszer borzalmai között, de ez nem jelenti azt, hogy azonosítani is lehet őket egymással, Kósának azonban a jelek szerint ez nem okoz gondot - mutatott rá a Politikatörténeti Intézet főigazgatója. A lap részvényeinek egy részét korábban birtokló Szabad Sajtó Alapítvány egykori elnöke szerint a Népszabadság az elmúlt 26 évben a magyar demokráciát szolgálja. Mennyit kellett volna vezekelnie a Népszabadságnak Kósa szerint? - tette fel a költői kérdést Földes, hozzátéve, hogy az elképesztő párhuzamot ráadásul egy olyan párt frakcióvezetője hozta fel a nyilvános rendezvényen, amely magát keresztény-konzervatívnak aposztrofálja. Földes György néhány napja a Népszabadság megszüntetéséről szólva úgy fogalmazott: „a Fidesz-kormány évek óta dolgozik a baloldali, demokratikus sajtó ellehetetlenítésén, a minőségi tájékoztatást és tájékozódást szolgáló médiumok felszámolásán. Ennek a folyamatnak a csúcspontja, helyesebben a mélypontja a Népszabadság bezárása. Nemzeti szégyen, hogy ez megtörténhet.” NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Az állami éhség nem csillapodik Januártól módosultak a versenyszabályok Mennyit kellett volna vezekelnie a Népszabadságnak? Az „állampárti" napilap olvasói között nem csak az első években voltak fiatalok fotó: fortepan/lencse Zoltán Szorul a hurok Orbán szomszédja körül A hétvégén is a Pharaon-ügy foglalkoztatta a hazai politikusokat, szorul a hurok Orbán Viktor szomszédja, és ezzel a miniszterelnök és családja körül. Előbb a DK jelentette be, hogy az Interpolhoz, illetve az amerikai Szövetségi Nyomozó Irodához (FBI) fordul, amiért a miniszterelnök családja a körözött Ghaith Pharaonnal üzletel, majd a Jobbik bejelentette, akár vizsgálóbizottságot is kezdeményeznek, hogy végre a miniszterelnök is megszólaljon az ügyben. Az Interpol és az FBI által körözött szaúdi üzletember nemzetbiztonsági kockázatot jelent az ország számára, ám Orbán ezt rendre tagadja. Sőt, a kormány segíti a férfi üzleti tevékenységét, és fél év alatt nem tettek semmit elfogása és kiadatása érdekében, pedig a körözés érvényben van, amit a kabinet pontosan tud. Pharaon szerteágazó üzleti tevékenységében kormányközeli emberek, illetve a miniszterelnök rokonai is felbukkannak - figyelmeztetett hétfőn Gyöngyösi Márton, a külügyi bizottság jobbikos alelnöke. Emlékeztetett, a volt Postabank-székházat a miniszterelnök veje, Tiborcz István vállalkozásától vette meg a szaudi üzletember. A radikális párt képviselője Pintér Sándor és Lázár János felelősségét is felvetette. A belügyminiszter október közepén nyilvánosságra került leveléből ugyanis kiderült, az FBI a magyar hatóságok kérésére elküldte Pharaon ujjlenyomatait, ezekből az Alkotmányvédelmi Hivatal azonosította az üzletembert, akinek magyarországi tartózkodásairól, ténykedéséről értesíteni kellett volna az amerikai szerveket, ám ezt senki nem tette meg. A feljelentéseiről ismert fideszes magánszemély, Tényi István hivatali visszaélés gyanúja miatt tett bejelentést az ügyében. Véleménye szerint mindezek ismeretében vizsgálni kell, hogy a magyarországi hatóságok miért nem tettek eleget a nemzetközileg körözött személy letartóztatásának. Amerikai titkosszolgálati játszma állhat Pharaon lejáratása mögött, ha ugyanis valakit valóban 24 éve keres az FBI, az miért utazgathat szabadon Európában? Orbán múlt hétfőn így védte meg a parlamentben a kétes arab befektetőt, amikor az MSZP-s Harangozó Tamás azt kérdezte tőle, találkozott-e személyesen a nemzetközi körözés alatt álló szaúdi üzletemberrel, és lát-e nemzetbiztonsági kockázatot abban, hogy egy terrorizmus finanszírozásával kapcsolatba hozott személy cége, a hírek szerint a családjával üzletel. A miniszterelnök először röviden csak úgy reagált, hogy „a szóban forgó úr” letelepedésének nemzetbiztonsági kockázatát megvizsgálta a magyar hatóság, és nem talált ilyet. Elismerte, hogy a jordán követség egyik díszvacsoráján mind a ketten vendégek voltak. Amikor Harangozó emlékeztette, a belügyminiszter levélben ismerte el, hogy ez a Pharaon az, akit az FBI és az Interpol köröz, a miniszterelnök a szocialista politikust arra figyelmeztette, „vigyázzon, nehogy ön is része legyen egy titkosszolgálati játszmának”. „Ez a Pharaon nem biztos, hogy az a Pharaon” - közölte néhány napja a mundért védve a fideszes Németh Szilárd. Pedig akkor már Juhász Péter, az Együtt alelnöke kitette Facebook-oldalára azt a levelet, amit Pintér Sándor a szaúdi nagykövetnek írt. Tarjányi Péter akkor lapunkon keresztül kérte is Némethet, hogy mielőtt beszél, olvassa el a dokumentumot. A biztonságpolitikai szakértő szerint létezik olyan, hogy valakit hosszú időn át nem tudnak biztonsággal beazonosítani a szolgálatok, de ebben az esetben a magyar hatóságok pontosan tudják, kiről van szó. Más kérdés, hogy ezt a bizonyítékot hiba volt nyilvánosságra hozni. Az ügyben vélhetően elkezdődött a „kiszorítás”, ehhez a művelethez pedig a szolgálatoknak időt kellene adni - fogalmazott Tarjányi. Korábban, amikor egy parlamenti vitában szintén felmerült a terroristákkal üzletelő és 1991 óta körözött Pharaon neve, Orbán kijelentette, a kormány megvizsgálta a szóban forgó személy tevékenységét. „És azt találtuk, hogy az a magyar törvényeknek megfelel, és nemzetbiztonsági kockázatot pedig nem rejt magában Magyarországra nézve.” A Juhász által posztolt levelezésből világossá válik, hogy az FBI és az Interpol által kiadott és mai napig érvényben lévő körözésekben csaknem azonos néven, de három születési dátummal szerepel Pharaon, az ujjlenyomatok azonban megegyeznek. F.Á.