Népszava, 2016. november (143. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-02 / 257. szám

Parlamenti politikusokkal tárgyalna a szakszervezet Az önkormányzati hivatalok köztisztviselőinek érdekei mel­lett kétszer is sztrájkok szerve­zésével kiálló Magyar Köztiszt­viselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szak­­szervezete (MKKSZ) kénytelen változtatni eddigi taktikáján, mert a kormány még csak nem is reagált érdemben a sztrájk­tárgyalásról szóló felhívásukra, holott ez törvényi kötelezettsé­ge lenne. Boros Péterné, a szak­­szervezet elnöke a Népszava kérdésére megerősítette, hogy a tagságuk kedvező változásokat vár, például a 8 éve változatlan közalkalmazotti bértábla mó­dosítását, és ennek hatására egységes 30 százalékos bér­emelést, amely jobb megélhe­tést biztosítana a településeken foglalkoztatott hivatalnokok­nak is, de ennek eléréséhez nem elegendőek eddig használt eszközeik. Ezért - bár az MKKSZ to­vábbra is a pártpolitikai semle­gességet tekinti alapelvének - a szakszervezet kapcsolatépítés­be kezdett minden parlament­ben jelenlévő párttal, levélben fordultak a pártelnökökhöz, köztük Orbán Viktorhoz, a Fi­desz vezetőjéhez is. A minisz­terelnöknek címzett írás azt hangsúlyozza, érdekeltek ab­ban, hogy a közszolgálati mun­kahelyek konfliktusmentesek legyenek. „Ezért tartjuk fontos­nak, hogy a törvényalkotási munka felelős vezetőivel is kap­csolatot teremtsünk, azzal a szándékkal, hogy a döntésho­zók még a programok megvaló­sítása előtt megismerhessék és figyelembe vehessék a végrehaj­tásban dolgozók helyzetét és vé­leményét. Ennek érdekében egyeztető megbeszélést kezde­ményezünk” - hangzik a szak­­szervezet érvelése. A Fidesztől még nem kaptak választ a meg­hívásra, de elnökségi tagjaik már tárgyaltak az MSZP veze­tőivel, név szerint Molnár Gyu­la pártelnökkel és Gúr Nándor alelnökkel. A jobbikos Pintér Tamás levélben kereste meg őket, hogy felajánlja „segítő együttműködését”, mondván, hogy amikor szeptemberben megkezdte munkáját az Or­szággyűlésben, vállalta, hogy közreműködik a szakszerveze­teket érintő régóta megoldatlan ügyek előremozdításában. Júniusban figyelmeztető sztrájkot, majd szeptemberben egész napos sztrájkot hirdetett az MKKSZ, mert a kormány ko­rábbi ígéretei ellenére nem adott béremelést a helyi önkormány­zatoknál dolgozó köztisztvise­lőknek, holott a járási hivatalok kormánytisztviselőinek fizeté­sét júliustól 30 százalékkal megemelte, és erre ígéretet kap­tak a központi hivatalokban dolgozók is. A szakszervezet sztrájktárgyalást kezdeménye­zett Pintér Sándor belügymi­niszterrel, aki viszont tovább­­küldte őket Rogán Antal propa­gandaminiszterhez. Ő nem is reagált a kérésre, valószínűsít­hető tehát, hogy Orbán Viktor sem reagál a mostani politikai egyeztetést kezdeményező levél­re, de az MKKSZ vezetője sze­rint még vannak ötleteik a po­litikusok megmozdítására. G.E. Boros Péterné fotó: mkksz BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2016. NOVEMBER 2., SZERDA Kósa Lajos egy szoboravatáson még egyet belerúgott a Népszabadságba Kijátszható a versenyjog A Fidesz a versenyjogot is átírta, hogy egyszerűbb legyen a médiapiac átren­dezése - ezt bizonyítja, hogy a Gazdasági Versenyhivatal egyszerű eljárásban néhány nap alatt hagyta jóvá a Népszabadságot kiadó Mediaworks eladását a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus Group Nyrt.-nek, mondván, hogy utóbbinak közvetlenül nincs kiadói érdekeltsége. A lap az elmúlt 26 évben a magyar demokráciát szolgálja - üzeni a megszüntetett baloldali napilapot a náci állampárt propagandaújságjához hasonlító Kósa Lajosnak a Politikatör­téneti Intézet főigazgatója. V­ersenyjogi szempontból nem tartja bonyolult ügy­nek a Mediaworks Hunga­ry Zrt. eladását a Mészáros Lő­rinchez köthető Opimus Group Nyrt.-nek a Gazdasági Verseny­­hivatal (GVH) elnöke. A hivatal élére nemrég újabb hat évre ki­nevezett Juhász Miklós a napi. hu oldalán tegnap megjelent interjúban beszélt arról, miért adtak néhány nap alatt enge­délyt a Népszabadság korábbi kiadójának felvásárlására, ho­lott néhány éve épp a GVH aka­dályozta meg a hasonló média­piaci koncentráció kialakulá­sát, amikor megtiltotta a vidé­ki lapok piacán 2010-2011-ben legnagyobb részesedéssel bíró német Axel Springer és a Nép­­szabadságot akkor kiadó sváj­ci Ringier fúzióját. A Versenyhivatal elnöke em­lékeztetett rá, az idén január 1- jétől módosultak úgy a szabá­lyok, hogy az egyszerű megíté­lésű, kérelemre induló eljárá­sokban a hatóságnak nyolc nap alatt meg kell hoznia a döntést. Október végéig a ver­senyjogi beadványok 40 száza­léka ilyen pofonegyszerű eset volt, semmi meglepő nincs te­hát abban, hogy a Pannon La­pok felvásárlásán éppen csak túlkerült Mediaworks eladása sem ébresztett kételyt a hivatal munkatársaiban. Az indoklás pofonegyszerű: az Opimus anyacégének tevékenységi kö­rében nem szerepelt a lapki­adás, vagyis szóba sem került, hogy a cégcsoport felborítja a médiapiac egyensúlyát - hang­zott Juhász Miklós érvelése. A magyarázat ott bukik meg, hogy az Opimus Group Nyrt. egyszemélyes tulajdonában lé­vő Opimus Press Zrt. szerezte meg a Népszabadságot is kiadó Mediaworks Hungary Zrt. rész­vényeinek 100 százalékát. A Népszabadság megjelené­sének meglepetésszerű felfüg­gesztése a múlt hónap elején, majd a lapot kiadó osztrák cég hirtelen eladása miatt sokan azt gondolják, a kormány hát­szelével lezajló lépések célja a kritikus baloldali média elhall­gattatása és a megyei lappiac megszerzése. Azóta tudjuk, hogy ez utóbbi téren az állami éhség nem csillapodik, hiszen már szóba került a Kisalföldet és a Délmagyarországot megje­lentető Lapcom Zrt. megvásár­lása és a jelenleg 12 vidéki la­pot tulajdonló Opimus Press Zrt.-be olvasztása is. Valójában nem pusztán arról van szó, hogy lazult a verseny­­hivatali szabályozás a média­piacon, sokkal inkább arról, hogy a Fidesz-kormány újraír­ta az alapelveket. Mindezek is­meretében biztosak lehetünk benne, hogy Orbán Viktor nem áll le addig, amíg nem tudja közvetlenül irányítani a teljes magyar médiapiacot, ám az még ebben az összefüggésben is érthetetlen, miért tartotta fontosnak Kósa Lajos a mögöt­tünk álló hosszú hétvégén, hogy még egyet belerúgjon a Népszabadságba. Gróf Tisza István egykori miniszterelnök szobrának avatásán a Debrece­ni Egyetem előtti téren arról be­szélt, hogy a baloldali napilap a diktatúra kiszolgálójaként született az ’56-os forradalom vérbefojtása után, vagyis ál­lampárti lapként pont olyan volt, mint egy náci napilap. Cinikus szavak, melyekkel egy józan erkölcsi értékrenddel rendelkező ember nem tud mit kezdeni - kommentálta la­punknak Földes György a Fi­desz frakcióvezetőjének hétfői kijelentéseit. Párhuzamot lehet vonni a náci és a kommunista rendszer borzalmai között, de ez nem jelenti azt, hogy azono­sítani is lehet őket egymással, Kósának azonban a jelek sze­rint ez nem okoz gondot - mu­tatott rá a Politikatörténeti In­tézet főigazgatója. A lap részvé­nyeinek egy részét korábban birtokló Szabad Sajtó Alapít­vány egykori elnöke szerint a Népszabadság az elmúlt 26 év­ben a magyar demokráciát szolgálja. Mennyit kellett volna vezekelnie a Népszabadságnak Kósa szerint? - tette fel a költői kérdést Földes, hozzátéve, hogy az elképesztő párhuzamot rá­adásul egy olyan párt frakció­­vezetője hozta fel a nyilvános rendezvényen, amely magát ke­resztény-konzervatívnak aposztrofálja. Földes György néhány napja a Népszabadság megszüntetéséről szólva úgy fo­galmazott: „a Fidesz-kormány évek óta dolgozik a baloldali, demokratikus sajtó ellehetetle­nítésén, a minőségi tájékozta­tást és tájékozódást szolgáló médiumok felszámolásán. En­nek a folyamatnak a csúcs­pontja, helyesebben a mély­pontja a Népszabadság bezárá­sa. Nemzeti szégyen, hogy ez megtörténhet.” NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Az állami éhség nem csillapodik Januártól módosultak a versenyszabályok Mennyit kellett volna vezekelnie a Népszabadságnak? Az „állampárti" napilap olvasói között nem csak az első években voltak fiatalok fotó: fortepan/lencse Zoltán Szorul a hurok Orbán szomszédja körül A hétvégén is a Pharaon-ügy foglalkoztatta a hazai politiku­sokat, szorul a hurok Orbán Viktor szomszédja, és ezzel a miniszterelnök és családja kö­rül. Előbb a DK jelentette be, hogy az Interpolhoz, illetve az amerikai Szövetségi Nyomozó Irodához (FBI) fordul, amiért a miniszterelnök családja a körö­zött Ghaith Pharaonnal üzletel, majd a Jobbik bejelentette, akár vizsgálóbizottságot is kez­deményeznek, hogy végre a mi­niszterelnök is megszólaljon az ügyben. Az Interpol és az FBI által körözött szaúdi üzletem­ber nemzetbiztonsági kockáza­tot jelent az ország számára, ám Orbán ezt rendre tagadja. Sőt, a kormány segíti a férfi üz­leti tevékenységét, és fél év alatt nem tettek semmit elfogása és kiadatása érdekében, pedig a körözés érvényben van, amit a kabinet pontosan tud. Pharaon szerteágazó üzleti tevékenysé­gében kormányközeli emberek, illetve a miniszterelnök rokonai is felbukkannak - figyelmezte­tett hétfőn Gyöngyösi Márton, a külügyi bizottság jobbikos al­­elnöke. Emlékeztetett, a volt Postabank-székházat a minisz­terelnök veje, Tiborcz István vállalkozásától vette meg a szaudi üzletember. A radikális párt képviselője Pintér Sándor és Lázár János felelősségét is felvetette. A bel­ügyminiszter október közepén nyilvánosságra került leveléből ugyanis kiderült, az FBI a ma­gyar hatóságok kérésére el­küldte Pharaon ujjlenyomatait, ezekből az Alkotmányvédelmi Hivatal azonosította az üzlet­embert, akinek magyarországi tartózkodásairól, ténykedéséről értesíteni kellett volna az ame­rikai szerveket, ám ezt senki nem tette meg. A feljelentéseiről ismert fideszes magánszemély, Tényi István hivatali visszaélés gya­núja miatt tett bejelentést az ügyében. Véleménye szerint mindezek ismeretében vizsgál­ni kell, hogy a magyarországi hatóságok miért nem tettek ele­get a nemzetközileg körözött személy letartóztatásának. Amerikai titkosszolgálati játszma állhat Pharaon lejára­tása mögött, ha ugyanis valakit valóban 24 éve keres az FBI, az miért utazgathat szabadon Európában? Orbán múlt hétfőn így védte meg a parlamentben a kétes arab befektetőt, amikor az MSZP-s Harangozó Tamás azt kérdezte tőle, találkozott-e személyesen a nemzetközi kö­rözés alatt álló szaúdi üzletem­berrel, és lát-e nemzetbiztonsá­gi kockázatot abban, hogy egy terrorizmus finanszírozásával kapcsolatba hozott személy cé­ge, a hírek szerint a családjával üzletel. A miniszterelnök elő­ször röviden csak úgy reagált, hogy „a szóban forgó úr” letele­pedésének nemzetbiztonsági kockázatát megvizsgálta a ma­gyar hatóság, és nem talált ilyet. Elismerte, hogy a jordán követség egyik díszvacsoráján mind a ketten vendégek voltak. Amikor Harangozó emlékeztet­te, a belügyminiszter levélben ismerte el, hogy ez a Pharaon az, akit az FBI és az Interpol köröz, a miniszterelnök a szo­cialista politikust arra figyel­meztette, „vigyázzon, nehogy ön is része legyen egy titkosszolgá­lati játszmának”. „Ez a Pharaon nem biztos, hogy az a Pharaon” - közölte néhány napja a mundért védve a fideszes Németh Szilárd. Pe­dig akkor már Juhász Péter, az Együtt alelnöke kitette Facebook-oldalára azt a levelet, amit Pintér Sándor a szaúdi nagykövetnek írt. Tarjányi Pé­ter akkor lapunkon keresztül kérte is Némethet, hogy mielőtt beszél, olvassa el a dokumen­tumot. A biztonságpolitikai szakértő szerint létezik olyan, hogy valakit hosszú időn át nem tudnak biztonsággal be­azonosítani a szolgálatok, de ebben az esetben a magyar ha­tóságok pontosan tudják, kiről van szó. Más kérdés, hogy ezt a bizonyítékot hiba volt nyilvá­nosságra hozni. Az ügyben vél­hetően elkezdődött a „kiszorí­tás”, ehhez a művelethez pedig a szolgálatoknak időt kellene adni - fogalmazott Tarjányi. Korábban, amikor egy parla­menti vitában szintén felmerült a terroristákkal üzletelő és 1991 óta körözött Pharaon ne­ve, Orbán kijelentette, a kor­mány megvizsgálta a szóban forgó személy tevékenységét. „És azt találtuk, hogy az a ma­gyar törvényeknek megfelel, és nemzetbiztonsági kockázatot pedig nem rejt magában Ma­gyarországra nézve.” A Juhász által posztolt levelezésből vilá­gossá válik, hogy az FBI és az Interpol által kiadott és mai na­pig érvényben lévő körözések­ben csaknem azonos néven, de három születési dátummal sze­repel Pharaon, az ujjlenyoma­tok azonban megegyeznek. F.Á.

Next