Népszava, 2016. november (143. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-04 / 259. szám
Lázár János és a Népszava Lázár János kancelláriaminiszter azzal a bejelentéssel indította a tegnapi 68. kormányinfót: kísérletet tett arra, hogy visszacsábítsa a Népszavát a tájékoztatóra. Ennek nyomatékaként interjút is adott „Ágnesnek”Fazekas Ágnes, a Népszava főmunkatársa, aki a Népszabadság bezárása után kinyilvánított távolmaradásunkig hétről hétre ott ült a sajtómunkások között, akivel „jól megbeszélték a dolgokat”. Ő, vagyis Lázár János pedig figyelemmel hallgatta a kritikákat, és bízik benne, a lap főszerkesztője és szerkesztősége megváltoztatja korábbi döntését. Az interjú szombati számunkban jelenik meg. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Magyarázkodik Gyöngyösi Kétszer is találkozott Gyöngyösi Márton jobbikos országgyűlési képviselő Szalai Gáborral, a Hídfő.ru újságírójával a Parlamenthez közeli Európa Kávéházban - írta az Index, amelynek a jobbikos politikus beszélt a találkozókról, miután lapunkban megjelent, hogy Gyöngyösi lehet a kapocs a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) nevű szélsőjobboldali, hungarista szervezet és a Jobbik között. Ismert, a Hídfő.ru nevű oroszpárti propagandaoldal az MNA-hoz köthető, amelynek vezetője a bőnyi rendőrgyilkossággal vádolt Györkös István volt. Gyöngyösi tisztában volt azzal, hogy a Hídfőt az oroszokhoz lehet kötni, „azonban az nem az ő hivatása, hogy eldöntse, mindez igaz-e vagy sem”. A jobbikos politikus szerint a Népszavában kettejükről lehozott közös fotó is az egyik találkozójuk során készült, méghozzá titkosszolgálati módszerekkel, de véleménye szerint ekkor nem őt, hanem Szálait (lapunkban Sz. Gáborként szerepelt - a szerk.) figyelhették meg. A férfiről elmondta: ő kezdeményezte az első találkozót, nagy külpolitikai tudással bír, és mintha olyasmit is említett volna, hogy katonai múlttal is rendelkezik. Gyöngyösi szerint Szalainak semmiféle kapcsolata, szimpátiája a szélsőjobboldallal vagy konkrétan a Győrkös-féle MNA-val nem merült fel a beszélgetés során. Egyébként az Index megkereste Szalait is, aki tagadta, hogy a Hídfőnek dolgozna, és esetleges katonai múltjáról sem volt hajlandó beszélni. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Lesz May-Orbán találkozó Theresa May kormányfő meghívta Orbán Viktor miniszterelnököt, de nem biztos, hogy a találkozó már a jövő héten létrejön - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a tegnapi kormányinfón. A találkozón a Brexit utáni helyzet és a magyar-brit gazdasági kapcsolatok lesznek terítéken. „Jelenleg nincs semmilyen, külföldi látogatással kapcsolatos bejelentenivalónk” - válaszolta még hétfőn a Népszava kérdésére Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője, amikor Orbán londoni útjáról érdeklődtünk. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2016. NOVEMBER 4., PÉNTEK A kabinetnek egyelőre megfelelnek a jól bevált kommunikációs panelek, bár van, ami már megkopott Ha lemerül az elem, lecserélik A Fidesz jelenleg nincs rákényszerülve arra, hogy új kommunikációs csodafegyvert találjon, bőven elég nekik, hogy a menekült- és kvótakérdést napirenden tartsák - értett egyet három szakértő is lapunk kérdésére: a rezsicsökkentés és a menekültkérdés után mivel „forrasztja egybe" a párt híveit. A megkérdezettek szerint az is egyértelmű, hogy a fideszes agytröszt már pontosan tudja, hogy szükség van valami újra, hiszen a jól bevált panelek kezdenek „kifáradni". ZOLTAI ÁKOS 012. december 6. Ez volt az a nap, amikor Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a budapesti állatkert bejárata előtt, Mikulással az oldalán bejelentette, hogy a kormány 2013-tól 10 százalékkal csökkenti a lakossági gáz és villamos energia árát. A rezsicsökkentés azóta - kifulladásáig - hihetetlen karriert futott be, igazi választási mézesmadzagnak bizonyult, amire bármit fel lehetett fűzni. Pedig a híre a párt tagjait is meglepetésként érte: szakértők helyett ugyanis a miniszterelnök ismét csak Habony Árpád titokzatos kommunikációs tanácsadó ötleteire hagyatkozva kezdte meg a hadakozást a közműcégekkel. Innentől beindult a gépezet: az első hírek a rezsicsökkentés széles támogatottságáról szóltak, lett rezsicsökkentésért felelős munkacsoport-vezető is, Németh Szilárd, Csepel akkori polgármestere, és ekkortól kötelesek a cégek színeiben (Fidesznarancssárga), mindenki számára érthető és látható formában kiemelni minden számla alján, hogy mennyi pénz maradt az emberek pénztárcájában - természetesen a kormány jóvoltából. Azóta a „rezsicsokinek” befellegzett, de a kabinet kommunikációs agytrösztje nem ijedt meg: a folyamatosan romló kormányzati teljesítmény miatt 2010 óta változó felelősöket hibáztat a Fidesz. „Brüsszel” előtt az előző kormány „csontvázai”, az IMF, a baloldal és a liberálisok, a magyar civilek, az Egyesült Államok korábbi és jelenlegi elnöke, amerikai nagyvállalatok és Soros György volt szerintük az oka annak, hogy hat év alatt sem sikerült a Fidesz által ígért jó kormányzást megvalósítani. Szakértőktől most azt kérdeztük: miután a menekültválság egyre jobban kifullad, ráadásul az október 2-ai kvótareferendum után létrejött orbáni „Új egység” sem tűnik igazán acélosnak, mikor dönthet úgy a kormánypárt, hogy szüksége van valami új üzenetre, amit kellőképpen beleverhet az állampolgárok fejébe. A Fidesz napjainkban nincs rákényszerülve arra, amire 2015 elején, amikor gyengébben állt a közvélemény-kutatásokban és tömegtüntetések is szerveződtek ellenük - vélekedett a Népszavának Juhász Attila. A Political Capital vezető elemzője szerint a kormánypártnak egyelőre elég, hogy a menekült- és kvótakérdést napirenden tartsa. A kvótáról Juhász szerint még biztos, hogy sok szó esik, ráadásul tavasszal az Európai Unióban is tárgyalhatnak még a kérdésről, ami Orbán Viktornak kedvez, még akkor is, ha kötelező kvóta szinte egészen biztosan nem lesz. A 2018-as választást megelőző kampányban azonban a szakértő szerint is kevésnek bizonyulhat ez a kommunikációs panel. „Épp ezért a rezsicsökkentéshez hasonló pozitív üzenetet biztosan hallhatunk majd a Fidesz-kampányban, de jelenleg még megtippelni is nehéz, hogy pontosan mit” - mutatott rá az elemző, hozzátéve: a járulékcsökkentés és az adórendszer átalakítása is két olyan téma, amelyre könnyedén rá lehet húzni jó kicsengésű kampánymondatokat. Kiss Ambrus szerint is sokkal jobb helyzetben van a kormánypárt jelenleg, mint 2015- ben vagy éppen négy éve volt. A Policy Agenda elemzője azonban biztos abban, hogy a Fidesz nem fogja kihúzni a „menekültezéssel” a 2018-as választásokig. A munkaerőhiányra valamilyen megoldást találni kell, kommunikációs szempontból pedig ezt egyszerűen béremelésnek nevezik - fejtegette a szakember, hozzátéve: ez nem számítana akkora csodafegyvernek, mint amilyen a rezsicsökkentés volt, de a kabinetnek megvannak hozzá az eszközei és a lehetőségei is, a kérdés már csak az időzítésen van. Jelenleg az Alaptörvény körüli cirkuszolás elég a Fidesznek, de ha ez kifullad, biztos vagyok benne, hogy jön valami új kommunikációs panel - fogalmazott Szentpéteri Nagy Richard. A politológus szerint az is világos, hogy a kormánypárt agytrösztjének már kész is van a terve, sőt azt is pontosan tudják, melyik nap és hogyan akarják majd bevetni. Orbánéknak nem kell kétségbeesetten keresni az „új rezsicsökkentést”, hiszen hiába lett érvénytelen a kvótanépszavazás, a nemmel szavazó 3,3 millió emberrel bőven lehet választást nyerni. Sőt annál egymillióval kevesebbel is - vélekedett Szentpéteri Nagy, hozzátéve: ettől függetlenül a Fideszen belül érzik, hogy az eddig jól bevált és működő szlogenek kezdenek kifulladni. • Hat év alatt sem sikerült a megígért jó kormányzást megvalósítani • Alighanem már kész az új „csodafegyver" Bántalmazás van, de magyarázzák A magyar kormány a töredékét vizsgálta ki eddig a nemzetközi emberjogi, valamint az európai szervezetek által feltárt eseteknek, amikor rendőrök vagy a büntetés-végrehajtás fegyőrei fizikai erőszakot alkalmaztak menekültekkel, menedékkérőkkel szemben - jelentette ki az Amnesty International (AI) magyarországi irodájának emberi jogi szakértője a Népszavának. Demeter Áron szerint legalább száz esetet tártak részletesen a magyar hatóságok elé a nemzetközi szervezetek, köztük az ENSZ menekültügyi munkatársai, de ezekből mindössze négyben folytattak vizsgálatot a belügyi szervek, mindegyiknél alaptalannak találva a panaszt. Senki nem tudja, mi van a többi bántalmazási üggyel, foglalkozik-e velük valaki - érzékeltette a helyzetet az emberi jogi szakértő, arra reagálva, hogy a magyar hatóságok elutasították az Európa Tanács (ET) kínzás elleni bizottságának tegnap közzétett jelentését is. Ahogy minden korábbi bírálatnál, most is arra hivatkoztak, hogy csak jogszerű, szakszerű és arányos kényszerítő eszközöket alkalmaznak az ellenszegülő külföldiekkel szemben. Az Európa Tanács (ET) kínzás elleni bizottságának a Magyarországon fogva tartott külföldi állampolgárok helyzetéről szóló jelentése megerősíti a Helsinki Bizottság, a Human Rights Watch (HRW), az ENSZ és az AI korábbi jelentéseit, amelyek a menekültekkel szemben alkalmazott rendszeres magyar hatósági erőszakról számoltak be. Demeter Áron lapunknak hangsúlyozta, hogy az európai ellenőrök a fogva tartott külföldiek helyzetét vizsgálták, és beszámolójuk még a tavalyi állapotok alapján készült, míg őket is beleértve a többi emberjogi szervezet a menekültek határ menti helyzetéről idén készített beszámolókat. Az MTI összefoglalója szerint az ET munkatársai „különösen aggodalmat keltőnek” nevezik, hogy magukat kísérő nélküli kiskorúnak vallók között is többen számoltak be arcot vagy gyomrot érő ütésekről, illetve gumibot használatáról, mások szóbeli bántalmazásról és tiszteletlen magatartásról panaszkodtak. A kínzás elleni bizottság csak ajánlásokat tehet az érintett hatóságoknak, ennek megfelelően most azt kérték a magyar belügyi szervektől: „hivatalos közleményben tegyék egyértelművé, hogy a menekültügyi és a bevándorlási fogvatartási létesítményekben dolgozó rendőrök és fegyveres őrök által tanúsított rossz bánásmód bármilyen formában elfogadhatatlan” és büntetést von maga után. Az európai testület arra is emlékeztetné a rendvédelmi dolgozókat, hogy „az ellenállást tanúsító személyek elfogása, illetve az erőszakos és/vagy zaklatott egyének megfékezése során kényszerítő erő csak a szükséges mértékben alkalmazható, valamint az érintett személyek megfékezését követően semmiféle bántalmazás nem indokolt”. Meg kell azt is említeni azonban, hogy a bizottság a magyar hatóságokat segítőkésznek írta le, és a fogvatartási körülményekkel kapcsolatban is kevés kritikát fogalmazott meg. A megállapításokra és ajánlásokra a magyar hatóságok több mint 20 oldalon át válaszoltak, és sokadszor is hangsúlyozták, azért nem adnak ki közleményt a határ mentén szolgáló rendőrök vagy a büntetés-végrehajtásban alkalmazottak kötelességeiről, mert az azt a hamis látszatot keltené, mintha tényleg vernék a menekülteket. Pedig saját vizsgálataik „jellemzően azt az eredményt hozzák, hogy a rendkívüli esemény kialakulásához a külföldi magatartása vezetett”. Vagyis áttételesen elismerik, van erőszak, csak azt meg tudják magyarázni. Az Amnesty International magyar irodájának emberi jogi szakértője a Népszavának azt mondta, hogy a menekültekkel szemben alkalmazott hatósági erőszakról szóló, nyáron és kora ősszel nyilvánosságra került nemzetközi beszámolók után érezhetően csökkent az ilyen esetek száma, de ebben minden bizonnyal szerepet játszik az is, hogy a lezárt határon kevesebben jutnak át, aki pedig mégis illegálisan lép be az országba, és a határ 8 kilométeres körzetében elfogják, azt azonnal visszaviszik a szerb oldalra. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Menekültek Röszkénél, amikor még tömegével jöttek fotótöthgörge