Népszava, 2016. november (143. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-04 / 259. szám

Lázár János és a Népszava Lázár János kancelláriaminisz­ter azzal a bejelentéssel indítot­ta a tegnapi 68. kormányinfót: kísérletet tett arra, hogy vissza­csábítsa a Népszavát a tájékoz­tatóra. Ennek nyomatékaként interjút is adott „Ágnesnek”­­Fazekas Ágnes, a Népszava fő­munkatársa, aki a Népszabad­ság bezárása után kinyilvání­tott távolmaradásunkig hétről hétre ott ült a sajtómunkások között­, akivel „jól megbeszélték a dolgokat”. Ő, vagyis Lázár Já­nos pedig figyelemmel hallgat­ta a kritikákat, és bízik benne, a lap főszerkesztője és szer­kesztősége megváltoztatja ko­rábbi döntését. Az interjú szom­bati számunkban jelenik meg. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Magyarázkodik Gyöngyösi Kétszer is találkozott Gyöngyö­si Márton jobbikos országgyű­lési képviselő Szalai Gáborral, a Hídfő.ru újságírójával a Par­lamenthez közeli Európa Kávé­házban - írta az Index, amely­nek a jobbikos politikus beszélt a találkozókról, miután la­punkban megjelent, hogy Gyöngyösi lehet a kapocs a Ma­gyar Nemzeti Arcvonal (MNA) nevű szélsőjobboldali, hunga­rista szervezet és a Jobbik kö­zött. Ismert, a Hídfő.ru nevű oroszpárti propagandaoldal az MNA-hoz köthető, amelynek ve­zetője a bőnyi rendőrgyilkos­sággal vádolt Györkös István volt. Gyöngyösi tisztában volt azzal, hogy a Hídfőt az oroszok­hoz lehet kötni, „azonban az nem az ő hivatása, hogy eldönt­se, mindez igaz-e vagy sem”. A jobbikos politikus szerint a Népszavában kettejükről leho­zott közös fotó is az egyik talál­kozójuk során készült, méghoz­zá titkosszolgálati módszerek­kel, de véleménye szerint ekkor nem őt, hanem Szálait (lapunk­ban Sz. Gáborként szerepelt - a szerk.) figyelhették meg. A fér­firől elmondta: ő kezdeményez­te az első találkozót, nagy kül­politikai tudással bír, és mint­ha olyasmit is említett volna, hogy katonai múlttal is rendel­kezik. Gyöngyösi szerint Sza­lainak semmiféle kapcsolata, szimpátiája a szélsőjobboldallal vagy konkrétan a Győrkös-féle MNA-val nem merült fel a be­szélgetés során. Egyébként az Index megkereste Szalait is, aki tagadta, hogy a Hídfőnek dol­gozna, és esetleges katonai múltjáról sem volt hajlandó be­szélni. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Lesz May-Orbán találkozó Theresa May kormányfő meg­hívta Orbán Viktor miniszterel­nököt, de nem biztos, hogy a találkozó már a jövő héten lét­rejön - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető mi­niszter a tegnapi kormányin­­fón. A találkozón a Brexit utá­ni helyzet és a magyar-brit gaz­dasági kapcsolatok lesznek te­rítéken. „Jelenleg nincs semmilyen, külföldi látogatással kapcsola­tos bejelentenivalónk” - vála­szolta még hétfőn a Népszava kérdésére Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda ve­zetője, amikor Orbán londoni útjáról érdeklődtünk. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2016. NOVEMBER 4., PÉNTEK A kabinetnek egyelőre megfelelnek a jól bevált kommunikációs panelek, bár van, ami már megkopott Ha lemerül az elem, lecserélik A Fidesz jelenleg nincs rákényszerülve arra, hogy új kommunikációs csoda­­fegyvert találjon, bőven elég nekik, hogy a menekült- és kvótakérdést napi­renden tartsák - értett egyet három szakértő is lapunk kérdésére: a rezsicsök­kentés és a menekültkérdés után mivel „forrasztja egybe" a párt híveit. A megkérdezettek szerint az is egyértelmű, hogy a fideszes agytröszt már pon­tosan tudja, hogy szükség van valami újra, hiszen a jól bevált panelek kezde­nek „kifáradni". ZOLTAI ÁKOS 012. december 6. Ez volt az a nap, amikor Lázár Já­nos, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a budapesti ál­latkert bejárata előtt, Mikulás­sal az oldalán bejelentette, hogy a kormány 2013-tól 10 száza­lékkal csökkenti a lakossági gáz és villamos energia árát. A rezsicsökkentés azóta - kifulla­dásáig - hihetetlen karriert fu­tott be, igazi választási mézes­madzagnak bizonyult, amire bármit fel lehetett fűzni. Pedig a híre a párt tagjait is meglepe­tésként érte: szakértők helyett ugyanis a miniszterelnök ismét csak Habony Árpád titokzatos kommunikációs tanácsadó öt­leteire hagyatkozva kezdte meg a hadakozást a közműcégekkel. Innentől beindult a gépezet: az első hírek a rezsicsökkentés széles támogatottságáról szól­tak, lett rezsicsökkentésért fele­lős munkacsoport-vezető is, Né­meth Szilárd, Csepel akkori pol­gármestere, és ekkortól kötele­sek a cégek színeiben (Fidesz­­narancssárga), mindenki szá­mára érthető és látható formá­ban kiemelni minden számla alján, hogy mennyi pénz ma­radt az emberek pénztárcájá­ban - természetesen a kormány jóvoltából. Azóta a „rezsicsokinek” be­fellegzett, de a kabinet kommu­nikációs agy­trösztje nem ijedt meg: a folyamatosan romló kor­mányzati teljesítmény miatt 2010 óta változó felelősöket hi­báztat a Fidesz. „Brüsszel” előtt az előző kormány „csontvázai”, az IMF, a baloldal és a liberáli­sok, a magyar civilek, az Egye­sült Államok korábbi és jelenle­gi elnöke, amerikai nagyválla­latok és Soros György volt sze­rintük az oka annak, hogy hat év alatt sem sikerült a Fidesz által ígért jó kormányzást meg­valósítani. Szakértőktől most azt kér­deztük: miután a menekültvál­ság egyre jobban kifullad, rá­adásul az október 2-ai kvótare­ferendum után létrejött orbáni „Új egység” sem tűnik igazán acélosnak, mikor dönthet úgy a kormánypárt, hogy szüksége van valami új üzenetre, amit kellőképpen beleverhet az ál­lampolgárok fejébe. A Fidesz napjainkban nincs rákényszerülve arra, amire 2015 elején, amikor gyengéb­ben állt a közvélemény-kutatá­sokban és tömegtüntetések is szerveződtek ellenük - véleke­dett a Népszavának Juhász At­tila. A Political Capital vezető elemzője szerint a kormány­pártnak egyelőre elég, hogy a menekült- és kvótakérdést na­pirenden tartsa. A kvótáról Ju­hász szerint még biztos, hogy sok szó esik, ráadásul tavas­­­szal az Európai Unióban is tár­gyalhatnak még a kérdésről, ami Orbán Viktornak kedvez, még akkor is, ha kötelező kvó­ta szinte egészen biztosan nem lesz. A 2018-as választást meg­előző kampányban azonban a szakértő szerint is kevésnek bi­zonyulhat ez a kommunikációs panel. „Épp ezért a rezsicsök­kentéshez hasonló pozitív üze­netet biztosan hallhatunk majd a Fidesz-kampányban, de je­lenleg még megtippelni is ne­héz, hogy pontosan mit” - mu­tatott rá az elemző, hozzátéve: a járulékcsökkentés és az adó­rendszer átalakítása is két olyan téma, amelyre könnyedén rá lehet húzni jó kicsengésű kampánymondatokat. Kiss Ambrus szerint is sok­kal jobb helyzetben van a kor­mánypárt jelenleg, mint 2015- ben vagy éppen négy éve volt. A Policy Agenda elemzője azon­ban biztos abban, hogy a Fi­desz nem fogja kihúzni a „me­nekültezéssel” a 2018-as vá­lasztásokig. A munkaerőhiány­ra valamilyen megoldást talál­ni kell, kommunikációs szem­pontból pedig ezt egyszerűen béremelésnek nevezik - fejte­gette a szakember, hozzátéve: ez nem számítana akkora cso­dafegyvernek, mint amilyen a rezsicsökkentés volt, de a kabi­netnek megvannak hozzá az eszközei és a lehetőségei is, a kérdés már csak az időzítésen van. Jelenleg az Alaptörvény kö­rüli cirkuszolás elég a Fidesz­nek, de ha ez kifullad, biztos vagyok benne, hogy jön valami új kommunikációs panel - fo­galmazott Szentpéteri Nagy Ri­chard. A politológus szerint az is világos, hogy a kormánypárt agytrösztjének már kész is van a terve, sőt azt is pontosan tud­ják, melyik nap és hogyan akarják majd bevetni. Orbá­­néknak nem kell kétségbeeset­ten keresni az „új rezsicsökken­tést”, hiszen hiába lett érvény­telen a kvótanépszavazás, a nemmel szavazó 3,3 millió em­berrel bőven lehet választást nyerni. Sőt annál egymillióval kevesebbel is - vélekedett Szentpéteri Nagy, hozzátéve: ettől függetlenül a Fideszen be­lül érzik, hogy az eddig jól be­vált és működő szlogenek kez­denek kifulladni. • Hat év alatt sem sikerült a megígért jó kormányzást megvalósítani • Alighanem már kész az új „csodafegyver" Bántalmazás van, de magyarázzák A magyar kormány a töredékét vizsgálta ki eddig a nemzetközi emberjogi, valamint az európai szervezetek által feltárt esetek­nek, amikor rendőrök vagy a büntetés-végrehajtás fegyőrei fizikai erőszakot alkalmaztak menekültekkel, menedékkérők­kel szemben - jelentette ki az Amnesty International (AI) ma­gyarországi irodájának emberi jogi szakértője a Népszavának. Demeter Áron szerint legalább száz esetet tártak részletesen a magyar hatóságok elé a nem­zetközi szervezetek, köztük az ENSZ menekültügyi munkatár­sai, de ezekből mindössze négy­ben folytattak vizsgálatot a bel­ügyi szervek, mindegyiknél alaptalannak találva a panaszt. Senki nem tudja, mi van a töb­bi bántalmazási üggyel, foglal­­kozik-e velük valaki - érzékel­tette a helyzetet az emberi jogi szakértő, arra reagálva, hogy a magyar hatóságok elutasították az Európa Tanács (ET) kínzás elleni bizottságának tegnap közzétett jelentését is. Ahogy minden korábbi bírálatnál, most is arra hivatkoztak, hogy csak jogszerű, szakszerű és arányos kényszerítő eszközöket alkalmaznak az ellenszegülő külföldiekkel szemben. Az Európa Tanács (ET) kín­zás elleni bizottságának a Ma­gyarországon fogva tartott kül­földi állampolgárok helyzetéről szóló jelentése megerősíti a Hel­sinki Bizottság, a Human Rights Watch (HRW), az ENSZ és az AI korábbi jelentéseit, amelyek a menekültekkel szem­ben alkalmazott rendszeres magyar hatósági erőszakról számoltak be. Demeter Áron la­punknak hangsúlyozta, hogy az európai ellenőrök a fogva tartott külföldiek helyzetét vizs­gálták, és beszámolójuk még a tavalyi állapotok alapján ké­szült, míg őket is beleértve a többi emberjogi szervezet a me­nekültek határ menti helyzeté­ről idén készített beszámolókat. Az MTI összefoglalója szerint az ET munkatársai „különösen aggodalmat keltőnek” nevezik, hogy magukat kísérő nélküli kiskorúnak vallók között is töb­ben számoltak be arcot vagy gyomrot érő ütésekről, illetve gumibot használatáról, mások szóbeli bántalmazásról és tisz­teletlen magatartásról panasz­kodtak. A kínzás elleni bizottság csak ajánlásokat tehet az érintett hatóságoknak, ennek megfele­lően most azt kérték a magyar belügyi szervektől: „hivatalos közleményben tegyék egyértel­művé, hogy a menekültügyi és a bevándorlási fogvatartási lé­tesítményekben dolgozó rend­őrök és fegyveres őrök által ta­núsított rossz bánásmód bár­milyen formában elfogadhatat­lan” és büntetést von maga után. Az európai testület arra is emlékeztetné a rendvédelmi dolgozókat, hogy „az ellenállást tanúsító személyek elfogása, il­letve az erőszakos és/vagy zak­latott egyének megfékezése so­rán kényszerítő erő csak a szükséges mértékben alkal­mazható, valamint az érintett személyek megfékezését köve­tően semmiféle bántalmazás nem indokolt”. Meg kell azt is említeni azonban, hogy a bi­zottság a magyar hatóságokat segítőkésznek írta le, és a fog­vatartási körülményekkel kap­csolatban is kevés kritikát fo­galmazott meg. A megállapítá­sokra és ajánlásokra a magyar hatóságok több mint 20 oldalon át válaszoltak, és sokadszor is hangsúlyozták, azért nem ad­nak ki közleményt a határ men­tén szolgáló rendőrök vagy a büntetés-végrehajtásban alkal­mazottak kötelességeiről, mert az azt a hamis látszatot kelte­né, mintha tényleg vernék a menekülteket. Pedig saját vizs­gálataik „jellemzően azt az eredményt hozzák, hogy a rendkívüli esemény kialakulá­sához a külföldi magatartása vezetett”. Vagyis áttételesen el­ismerik, van erőszak, csak azt meg tudják magyarázni. Az Amnesty International magyar irodájának emberi jogi szakér­tője a Népszavának azt mond­ta, hogy a menekültekkel szem­ben alkalmazott hatósági erő­szakról szóló, nyáron és kora ősszel nyilvánosságra került nemzetközi beszámolók után érezhetően csökkent az ilyen esetek száma, de ebben minden bizonnyal szerepet játszik az is, hogy a lezárt határon keveseb­ben jutnak át, aki pedig mégis illegálisan lép be az országba, és a határ 8 kilométeres körze­tében elfogják, azt azonnal vis­­­szaviszik a szerb oldalra. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Menekültek Röszkénél, amikor még tömegével jöttek fotótöthgörge

Next