Népszava, 2016. november (143. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-04 / 259. szám
4 NÉPSZAVA GAZDASÁGI IV 2987200 1 11 IV VI 1 2016. NOVEMBER 4., PÉNTEK 1 V«/ # \ 1 f T I ,ZO/0 Már a kapacitáshiánnyal is számolni kell - Évi 30-40 ezer darab otthont kellene építeni Faluban alig épül lakás Az ország kistelepülései lassan elnéptelenednek, egyre kevesebb ingatlant adnak át ezekben a helységekben. Ugyanakkor a nagyobb városokban lassan már kezdi éreztetni hatását a csok. Az év első kilenc hónapjában a tavalyinál több lakás építését jelentették be, és több lakást adtak át. Az idei lakásépítési adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a lakásépítési kedv növekszik, ebben azonban az is szerepet játszik, hogy az elmúlt években nagyon kevés új otthon épült meg - így értékelte az esztendő első három negyedévéről szóló legfrissebb adatokat Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője emlékeztetett arra, hogy a kiadott lakásépítési engedélyek alapján jövőre megduplázódhat, azaz 16 ezer darabra nőhet az átadott új lakások száma, majd 2018-ban pedig már 20 ezer lakásátadásra lehet számítani. Az KSH jelentése szerint az eltelt időszakban 5307 új lakás épült, 14 százalékkal több, mint egy évvel korábban, a kiadott engedélyek/bejelentések száma pedig 21 414 volt, ami csaknem két és félszerese a tavalyinak. Az újlakáspiac növekedését részben a munkaerőhiány miatt előálló kapacitáshiány lassíthatja. Németh Dávid szerint bár az évi 16-20 ezer darab lakás átadása jelentős növekedés az utóbbi évekhez képest, a válság előtti szintektől még mindig elmarad, és kevés ahhoz is, hogy pótolja a lakásállomány amortizációját. Utóbbihoz ugyanis évi 30-40 ezer darab lakás megépítésére lenne szükség. A 2016 elején bevezetett intézkedések - elsősorban az áfakedvezmények és a csok -pozitívan befolyásolták lakásépítéseket, de további intézkedésekre lenne szükség - ezt közölte a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE). Az egyesület azonban szerencsésnek tartaná, ha a családokat nem terhelné a gyermek előre vállalásának nyomása, ezért javasolják, hogy a kormány vállalja az áfakedvezmények és a csok fenntartását legalább egy szándéknyilatkozattal minimum 10 évig. Azt is szükségesnek tartanák, hogy legyenek egyértelműek a csokelbírálás folyamatának felelősségi körei. A támogatásra való jogosultság elbírálásáért a folyósító pénzintézet, a valóságnak megfelelő adatszolgáltatásért pedig az igénylő magánszemélyek feleljenek. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy az idei első három negyedévben - az előző év azonos időszakához képest - az újonnan épített lakások száma Budapesten 22, a megyei jogú városokban 29, a többi városban 5,9 százalékkal nőtt, a kistelepüléseken viszont 4,9 százalékkal csökkent. Arra viszont nehéz magyarázatot találni, hogy a használatba vett lakások átlagos alapterülete miért csökkent 6 négyzetméterrel, 94 négyzetméterre. A TLE sürgeti, hogy szülessen egy többpárti, legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimum. Ennek tartalmaznia kellene a lakás- és bérlakásépítési, felújítási célszámokat, a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. Ennek koordinálásához egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölésére is szükség lenne. B.M. • A csod jövőre érezteti a hatását • Fellendülőben a befektetési ingatlanpiac A városokban láthatóan megindult a lakásépítési roham, a kistelepüléseken azonban a konjunktúrának nyoma sincs fotó: europress/thinkstock Nagyvárosoké az előny A januárban bevezetett csők hatására a nagyvárosok többségében nőtt az új társasházi lakások iránti érdeklődés. A kereslet élénkülése első lépésben a telekárakat hajtotta fel, és egyre több helyen lehetett találkozni 400 ezer forint feletti négyzetméterenkénti ingatlanárakkal - derült ki az OTP Ingatlanpont vidéki újlakás-piaci elemzéséből. Az ország nyugati felének nagyvárosaiban nagyjából egységes a fellendülés: a soproni és részben a győri piacot elsősorban nem a csőd hajtja, hanem a közeli ausztriai munkalehetőség, ami már évekkel ezelőtt felverte az árakat - hívta fel a figyelmet Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Pécsen és Zalaegerszegen a válság miatt elhalasztott projektek indultak újra a kereslet élénkülésére reagálva. Tatabányán évekig nem épült nagy beruházás, most viszont két nagyobb lakópark kínálatából lehet választani. Nagy a mozgolódás Veszprémben is, itt körülbelül 1100 lakás építésére van engedély. RÖVIDEN Uniós pénz környezetvédelemre Az Európai Bizottság jóváhagyott egy, az uniós költségvetésből fedezett 222,7 millió eurós beruházási csomagot. Ezt a fenntarthatóbb és karbonszegény projektek uniós tagállami megvalósítása érdekében adják. A tájékoztatás szerint a környezet javítása és az éghajlatváltozás elleni küzdelem jegyében mozgósított uniós finanszírozás további beruházásokat lehetővé téve összesen 398,6 millió eurót (mintegy 123,5 milliárd forint) fordít 23 tagállamban megvalósuló 144 új projektre. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 1 millió eurós támogatást kap az élelmiszer-hulladék megelőzési terv részét képező programja megvalósítására. A program egy kommunikációs kampány segítségével azt szeretné elérni, hogy évente fejenként 4 kilogramm alá csökkenjen a keletkező élelmiszerhulladék. ► NÉPSZAVA Varga: külső források nélkül is meglennénk Az ország számára az egyik a legfőbb kihívást a versenyképesség javítása jelenti a következő években - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlés költségvetési bizottságában éves meghallgatásán. A főbb feladatok közé sorolta még a bürokráciacsökkentést, a közterhek mérséklését, és az egyes ágazatokban egyre jobban jelentkező munkaerőhiány enyhítését is. A miniszter szerint erősíteni kell az ország tőkevonzó képességét. Idén tovább csökken az államadósság, az államháztartási hiány az előzetesen várt 2 százalék alatt lesz a GDP-hez mérten. Varga Mihály szerint a magyar gazdaság már van olyan helyzetben, hogy uniós források nélkül is tud alkalmazkodni az esetleg megváltozó körülményekhez. A gazdaság versenyképessége a vállalkozói szellemen, az innováció képességén múlik, nem a beáramló pénzeken. Elismerte azonban, hogy a magyar cégek egy részét kényelmessé tették az olcsó uniós források. a népszava Januártól drágul a cigaretta A parlament elé beterjesztett adócsomagban foglaltak szerint a nyáron elfogadott új jövedéki szabályozás nem lép életbe az eredetileg tervezett időpontban, január 1-jén. A jövedéki kódex életbelépésének új tervezett időpontja április 1. A dohánytermékek jövedéki adómértéke és ezzel együtt a fogyasztói ár is emelkedik januártól. ►népszava Felminősít-e ma a Moody's? Baa3 kategóriába emelkedhet Magyarország adósminősítése a Moody'snál, miközben a kilátás pozitívról stabilra változhat - más elemzőkkel egyetemben ezt prognosztizálta Phoenix Kalen. A SocGen londoni közgazdásza 80 százalékos valószínűséget tulajdonít ennek a kimenetnek. A felminősítés azonban csak mérsékelten hat a forint árfolyamára és a kötvényhozamokra, hiszen a Fitch május 20-a, az S&P pedig szeptember 16-a óta már befektetésre ajánlott kategóriában tartja nyilván a magyar államadósságot. ► MTI www.nepszava.hu gazdasag@nepszava.hu Magyarországra is veszélyes a Brexit Mérsékelt ütemű kilábalás kezdődik az európai átalakuló térség gazdaságaiban az elmúlt évek gyenge teljesítménye után, de a Brexit, vagyis Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból hosszabb távon növekedési kockázatot jelenthet - áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) csütörtökön Londonban ismertetett átfogó féléves előrejelzésében. Magyarországon az EBRD az idén 2 százalékos, jövőre 2,4 százalékos gazdasági növekedést vár. Az idei magyar előrejelzést a bank kismértékben, 0,1 százalékkal csökkentette. (A szerdán nyilvánosságra került IMF-prognózis hasonló mértékű bővülésre számít.) A magyar gazdaságról szóló fejezetben az EBRD-jelentés kiemeli, hogy a beruházások értéke éves összevetésben 15 százalékkal csökkent 2016 közepéig, jórészt az EU-források lassabb beáramlása miatt, a magánszektor fogyasztása azonban folyamatosan élénkül, mindenekelőtt „a tisztes reálbér-növekedés” és a munkapiaci helyzet javulásának hatására. Az exportnövekedés is változatlanul robusztus, bár nettó hozzájárulását a hazai össztermékhez jórészt ellentételezte az erős magánszektorbeli fogyasztás által hajtott import - áll az EBRD csütörtöki elemzésében. A bank várakozása szerint jövőre valószínűleg lendületbe jönnek a beruházások is a magyar gazdaságban, a költségvetési ösztönzés, a működőtőkebeáramlás várható - részben az Audi- és a Mercedes-üzenek bővítéséhez köthető - növekedése és a gyorsuló EU-folyósítások miatt. A felzárkózó európai gazdaságok és az egykori szovjet térség reformjainak finanszírozására negyedszázada alapított bank új prognózisa 1,6 százalékos átlagos GDP-növekedést vár 2016-ra tevékenységi területének egészében a tavaly mért 0,5 százalékos átlagos növekedés után, és jövőre 2,5 százalékig gyorsuló térségi GDP-bővülést valószínűsít. Idei évre szóló becslését a bank 0,2 százalékponttal javította májusban kiadott előző prognózisához képest, akkor ugyanis 1,4 százalékos növekedéssel számolt működési térségében 2016-ra. Az EBRD a jövő évi előrejelzést nem módosította. A térségi átlagon belül ugyanakkor jelentős eltérések mutatkoznak. A közép- és kelet-európai, valamint a balti térség EU gazdaságaiban az EBRD 2016-ra 2,7, 2017-ra 3 százalékos átlagos növekedést vár, Oroszországban ugyanakkor 0,6 százalékos visszaesést, illetve alig 1,2 százalékos GDP- bővülést valószínűsít ugyanerre a két évre. Külön kitér az EBRD térségi elemzése a Brexitre, különböző forgatókönyv-változatokkal modellezve a lehetséges átgyűrűző növekedési hatásokat. A viszonylag zökkenőmentes brit kilépést és a Nagy-Britannia és az EU között a jelenlegihez közelítő szintű kereskedelmi kapcsolatokat feltételező forgatókönyv szerint az EBRD-térség egészének hazai összterméke a 2021-ig tartó előrejelzési időszakban nem egészen 1 százalékkal lenne alacsonyabb annál a szintnél, amit az átalakuló országcsoport a Brexit nélkül abban az évben elérhetne. A „hard Brexit” forgatókönyv-változat komoly fennakadásokat modellez Nagy-Britannia és az EU kereskedelmi kapcsolataiban, és azzal számol, hogy 10 százalékkal csökkennek a keleti EU-tagállamoknak juttatott uniós fejlesztési források. Mindezek hatására 2021-ig 3,5-6 százalék közötti GDP-veszteséget okozhatna a bank működési területének gazdaságaiban a Brexit nélkül addigra elérhető GDP-értékhez képest. NÉPSZAVA-MTI-INFORMÁCIÓ Lázár: öt év alatt 40 százalékos béremelés A kormány mérlegeli a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) hétpontos javaslatát, amely szerint azonnali szelektív járulékcsökkentést kellene végrehajtani. A VOSZ jelentős változásokat szeretne a közfoglalkoztatásban, azonnali, szelektív járulékcsökkentést javasol, utat nyitna a vendégmunkásoknak és rendezné a kereskedelmi dolgozók vasárnapi munkavégzését is. Az iparkamara javaslatai is beérkeztek már a kormány asztalára. A kormány legsikeresebb tagja egyébként Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, nem véletlenül kapott szabad kezet a munka világával való jelenleg is zajló tárgyalásokon a kormányfőtől. Két dolgot akar a kormány egyszerre: a munkavállalókat és a munkaadókat is segíteni. A munkavállalóknak a bérek emelésével, a munkaadóknak pedig a járulékok csökkentésével. Erről is beszélt - más gazdasági témák mellett - Lázár János kancelláriaminiszter a tegnapi kormányinfón. • Reális, hogy öt éven belül 30-40 százalékkal emelkedjenek a reálbérek Magyarországon. A kormány nem fog belenyúlni a piaci folyamatokba. A mostani helyzet tarthatatlan, mert a hazai munkaerő el fogja hagyni az országot. • Az adópolitikával kapcsolatban a kormány szeretné csökkenteni a bürokráciát, így növelve a versenyképességet. A gazdasági tárca a vállalkozásokkal közösen vizsgálja felül az adózás rendjéről szóló törvényt. (A versenyszféra és a kormányzat tegnapi közös fórumán Cseresnyés Péter államtitkár begyűjtötte a vállalkozók javaslatait.) • A Moody’s ma felminősítheti Magyarországot. • A letelepedési kötvény meg fog szűnni, mert nincs rá szükség. Ez a kormány álláspontja. (Varga Mihály korábbi nyilatkozatai szerint csak „talonba” tenné.) • A stabil és fenntartható gazdaságpolitikához csak olyan gazdasági döntéseket szabad hozni, amelyeket meg is lehet őrizni, a tartósan 5 százalék alatti munkanélküliség mellett. Cél a teljes foglalkoztatottság. • A gazdasági kabinet a jövő héten a szövetkezeti integráció jövőjével kapcsolatos új stratégiát tárgyalja, és az állami kockázati tőkealapokról is tájékozódik. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ