Népszava, 2017. január (144. évfolyam, 1-26. szám)
2017-01-02 / 1. szám
A visegrádi országok legrosszabbul fizetett személyzetével csak gyengül a betegellátás minősége Futnak a pénzük után A minimálbér-emelés megint felülírja a szakápolók tavaly ősszel kezdett, négyéves béremelésének eredményeiset, de még a kétlépcsős, összesen bruttó 207 ezer forintos szakorvosi többletpénz is kevés, hogy a magyar szakemberek ne a visegrádi országok legrosszabbul fizetett egészségügyi dolgozói legyenek. GULYÁS ERIKA A magyar társadalmat leginkább foglalkoztató kérdéssé lépett elő tavaly az egészségügy helyzete, noha érdemi előrelépést, csúnya szóval reformot továbbra sem hajt végre az Orbán-kormány. Őszig folyamatosan napirenden volt az ágazatban dolgozók bérlemaradása más hazai értelmiségi szakmák elismertségéhez és a nemzetközi orvosi, szakdolgozói bérekhez képest. A szeptembertől életbe lépett béremeléseket a kormány és a vele tárgyaló szakszervezet is korszakos jelentőségűnek igyekezett beállítani, ám a bérmegállapodásban részes szakmai kamarák gyorsan megfogalmazták elvárásukat a bérrendezés folytatásáról is. A tárgyalásokból kirekesztett kisebb érdekvédelmi szervezetek eközben sorra világítottak rá az elfogadott előmeneteli rendszer visszásságaira. Még véget sem értek az újévi köszöntések, amikor januári első közleményében az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyi államtitkársága máris azt hangsúlyozta, mennyire kiemelt terület a kabinet számára az egészségügy. Megismételték, hogy 2017- ben folytatódik az egészségügyi dolgozók béremelése, az ápolók bére 2019-re átlagosan 65 százalékkal, a szakorvosok és szakgyógyszerészek bére két év alatt 207 ezer forinttal emelkedik. Azt azonban egyetlen szóval sem említették, hogy a tavaly szeptemberi 26 és fél százalékos szakdolgozói béremelés mindössze másfél százalékkal magasabb a most januártól meghirdetett garantált bérminimum-emelés mértékénél. Ha a kormány komolyan venné magát és a szakképzett dolgozóknak a versenyszférában megajánlott emelés mértékét átvezetné a közalkalmazotti területre is, valójában ezzel a nevetséges másfél százalékkal kellene számolni a gyógyításban foglalkoztatott szakápolók béremelését. Ha ezt lefordítjuk az egészségügyi szakdolgozói bértábla számaira, azonnal kiderül, hogy a felsőfokúnak számító, de nem főiskolai vagy egyetemi végzettségű pályakezdők, vagy a 28-30 éve dolgozó, középiskolai végzettségű szakképzett ápolók bruttó bére tavaly szeptembertől megegyezik a januártól érvényes garantált bérminimum összegével. A tavaly nyári megállapodás értelmében az emelést idén novembertől 12 százalékos, majd 2018-ban és 19-ben újabb 8 százalékos emelések követik majd - mondani sem kell, a garantált bérminimum további emelése mellett. A minimálbér és a garantált bérminimum növekedésével gyakorlatilag minden munkahelyen együtt jár a magasabb végzettségű és régóta dolgozó szakemberek „leértékelése”, illetve a bértáblák egyes fokozatainak összecsúszása. Tagadhatatlan persze, hogy több mint 80 milliárd forinttal több jut az egészségügy béreire 2017-ben, mint tavaly, de azt sem kell különösen bizonygatni, hogy a béremelések messze elmaradnak a kívánatostól. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az egészségügyi államtitkár egyre gyakrabban hozza szóba: több kompetenciát kell adni a felsőfokú végzettséggel rendelkező szakápolóknak, így csökkentve az orvosi terheket. A kicsivel több pénz tehát sokkal több munkával járhat, hiszen Ónodi-Szűcs Zoltán azt is elismerte egy decemberi egészségügyi konferencián, hogy kevés a szakdolgozó az ágazatban, és a képzésben részesülők száma is kevesebb, mint az OECD-átlag. A bérmegállapodás tavaly nyári elfogadásakor az 5.12 Szakszervezet a Tiszta Egészségügyért elnöke arra emlékeztetett, hogy a program 2019-re ígéri a V4 országok egészségügyi béreihez történő felzárkózást, de nem számol azzal, hogy közben a környező országok is előbbre lépnek. A legfelháborítóbbnak Kiss László mégis azt tartotta, hogy a műszaki és gazdasági dolgozók - csakúgy, mint 9 éve mindig - most is kimaradtak a megállapodásból. A kérdés azóta sem oldódott meg, bár állítólag erről a csoportról külön tárgyal a humántárca az érdekvédőkkel. Az orvosbérekben a szakdolgozói béremelésnél nagyobb léptékű javulást sikerült elérni, de a 107 ezer forintos tavaly szeptemberi emelés után idén novembertől beígért újabb bruttó 100 ezer forint is csak arra lesz elegendő, hogy a bérekben kifejezett társadalmi elismertség ranglétráján kicsivel előbbre kerüljenek. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke a szervezet évértékelőjében azt hangsúlyozta, az értelmiségi átlagkereset kétkét és félszeresét kellene alapbérben megkapni a magyar orvosoknak ahhoz, hogy elérjék a társadalmi jövedelmi rangsor első három helyének valamelyikét, ahogyan az megszokott a világ fejlett országaiban. Valójában azonban a kétszeri emelés ellenére még mindig nem érik el a visegrádi négyek szintjét, de még a közvetlenül előttünk álló Szlovákia átlagos minimum szakorvosi bérét sem, ami jelenleg 1900 euró. A MOK elnöke szerint a megállapodásban rögzített szakorvosi és szakgyógyszerészi béremeléseket 2020-ig érvényes további javulásnak kell követni ahhoz, hogy az utóbbi években külföldre távozott szakorvosok elgondolkodjanak a hazatérésen. Márpedig a jelenleg főként Nyugat-Európában dolgozó orvosgeneráció óriási hiányt teremtett a magyarországi ellátásban, különösen pedig a szakemberképzésben. Éger úgy látja, az idős orvosok fáradtak, kiégtek, így ma nincsenek iskolateremtő egészségügyi műhelyek az országban, s ez érződik a munka gyengülő minőségén is. A szakápolók emelése nevetséges, az orvosoké „csak" kevés ember nyúlt bele az írásba. A hamisítás miatt azonnali hatállyal felmondtak Németh F. Bernadettnek, a veszprémi Napló főszerkesztőjének, Zajácz D. Zoltánnak, a Fejér Megyei Hírlap digitális főszerkesztőjének, valamint Hajnal Csillának, a lap felelős szerkesztőjének és Klecska Ernő lapszerkesztőnek. A kirúgott újságírók közül többen munkaügyi és hitelrontási pert fontolgatnak, s hátborzongató eljárásról számoltak be. Ezután Kinde Kálmán ügyvezető igazgatót csütörtökön rúgta ki a PLT, ám az elbocsátás okáról nem nyilatkoztak. A PLT tulajdonosa, a Népszabadság beszántása után a kormány közelébe került Mediaworks azt közölte: Kindét nem az interjú meghamisítása miatt menesztették. Mint írták: „a sajtóban megjelentekkel ellentétben nincs ok-okozati összefüggés a Fejér Megyei Hírlapban 2016. december 24-én megjelent miniszterelnöki interjú meghamisítása és az ügyvezető távozása között”. Hiába az ígéretek, az egészségügyi dolgozók „csak néznek", milyen kevés a bérük még mindig futó europress/gettyimages/thinkstocks NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Már cáfolják a tisztogatást Nincs ok-okozati összefüggés a miniszterelnöki interjú meghamisítása és az ügyvezető igazgató kirúgása között - állítja a Pannon Lapok Társasága (PLT). Mint megírtuk, valaki olyan gondolatokkal egészítette ki a Fejér Megyei Hírlap karácsonyi számában megjelent Orbán Viktor-interjút, amelyek nem a miniszterelnöktől származtak. A PLT-nél néhány nap alatt lefolytatott vizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy belsős Erdélyben is? Tizennégy év működés után megszűnik az Erdélyi Riport - derült ki a szerkesztőség közleményéből. A lap kiadója, a kolozsvári Progress Alapítvány karácsony előtt arról értesítette őket, hogy 2017. január 1- jétől anyagi okok miatt határozatlan időre szünetelteti a portál működtetését, a munkatársakkal pedig szerződést bont. A Kettős Mérce blognak, két az erdélyi laphoz közel álló forrás azt mondta: „a Fidesz leszólt a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek - amely a kolozsvári székhelyű Progress Alapítvány mögött áll -, hogy legyen már vége az ilyen független sajtó dolognak, meg liberáliskodásnak, mire az RMDSZ lépett is." RÖVIDEN Tovább védik a kormányfőt Az újévben sem mozdul Orbán Viktor háza elől a Terrorelhárítási Központ (TEK). A miniszterelnök lakhelyének környékét az izraeli nagykövet látogatására hivatkozva zárták le még 2013-ban, azóta a TEK főigazgatója folyamatosan újra és újra felülvizsgálja a döntést, amely akkor a „szükséges ideig" szólt. A legutóbbi lezárás 2016. december 31.24.00 óráig tartott, ám Hajdú János vezérőrnagy most is hosszabbított március 31.24.00 óráig, mivel „a területen védett személyek tartózkodásával, közlekedésével kell számolni" - derült ki a TEK honlapjára feltöltött dokumentumból. Amíg érvényes ez az intézkedés, addig az érintett útvonalat, közterületet - ha szükséges - bármikor lezárhatják, a forgalmat korlátozhatják. ► NÉPSZAVA Újhelyi: vigyázz Viktor! Magyarország csak a plakátokon és a rokonok bankszámláján erősödik. Valójában négymillió ember él a létminimum alatt, több mint ötvenezer gyermek rendszeresen éhezik, legalább kétszázezer él olyan háztartásban ahol nincs folyóvíz és áram - emlékeztetett Újhelyi István szokásos heti nyílt levelében az újév első napján. Az MSZP alelnöke és európai parlamenti (EP-) képviselője emlékeztetett: Orbán Viktor azt mondta, hogy 2017 a „lázadás éve" lesz. „Vigyázz, Viktor, nehogy a nagy dübörgésben> néhány éhes és megalázott munkáskéz a Te ablakodat dobja be először. Csak azért, mert most az egyszer komoly vették, amit mondasz" - fogalmazott Újhelyi. ► NÉPSZAVA Nyolc börtön és egy rabkórház épül Nem költözik Miskolcra a tököli rabkórház. A szocialisták és a Jobbik is felszólalt az ellen, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház használaton kívüli részlegéből egy új, elkülönített büntetés-végrehajtási egészségügyi központot alakítsanak ki, ugyanakkor az Európai Emberi Jogi Bíróság ítéletei nyomán megvalósuló férőhely-bővítési programnak az új fegyintézetek felépítése mellett része lesz egy újabb egészségügyi központ kialakítása is. A következő években nyolc új börtön épül az országban, ezek közül hét Kelet- Magyarországon. ►népszava Kézbesítették Orbán ajándékát „A vállalt határidő előtt" teljesítette a Magyar Posta a nyugdíjasok számára küldendő Erzsébetutalványok kézbesítését. Az át nem vett küldemények a címhez tartozó letéti postákra kerültek, az átvételre tíz munkanap áll rendelkezésre. A gyorsabb ügyintézés érdekében azokon a postákon, ahol a forgalom indokolta és a belső kialakítás lehetővé tette, kimondottan Orbán Viktortermészetesen az adófizetők pénzéből finanszírozott karácsonyi ajándékának átvételére szolgáló ablakok állnak az ügyfelek rendelkezésére.► MTI Kevesebb a jogszabály Összesen 1235 új jogszabály (törvény, kormány, miniszteri vagy egyéb rendelet) jelent meg 2016. január 1 -je és december 31 -e között - derült ki a Wolters Kluwer Kft. Új Jogtárának adataiból. Ez kevesebb, mint a tavalyi kereken 1300-as szám. A legaktívabb az elmúlt évben is a Földművelésügyi tárca lett, a maga 89 rendeletével, míg a legkevésbé aktív tárca a Külgazdasági és Külügyminisztérium lett, 7 rendeletével. Először fordult elő 2005 óta, hogy a miniszterelnök nem adott ki egy rendeletet sem. Csökkent az Alkotmánybíróság aktivitása is, a 2015-ös 36 határozatával szemben tavaly csak 25 határozatot hozott, ahogy az Országgyűlés is 36-ra csökkentette határozatai számát a korábbi 61- ről. 2010 óta ez a legkisebb szám minkét esetben.► népszava Jön a Lázár-kisvasút ? Villamosvonal köti össze Szeged és Hódmezővásárhely belvárosát 2020-tól - derült ki a vasút és a villamost kombináló, „tramtrain" megvalósításáról szóló, európai uniós tenderből. Mindkét városban a villamossíneken, a két város között pedig a vasúti síneken akár száz kilométer/órás sebességgel, akadálytalanul közlekedhetnek majd a szerelvények. Vásárhelyen 3 kilométerrel hosszítják majd meg a vonalat a városközpontba, 5 megállóhelyet és egy végállomást is kiépítenek. A vonal felújítása és a nyolc elővárosi villamos 23 milliárd forintba kerül, az Európai Unió 100 százalékban finanszírozza a beruházást. ► NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA