Népszava, 2017. március (144. évfolyam, 51-76. szám)
2017-03-28 / 73. szám
Európa-párti győzelem született az előrehozott bolgár választáson Boriszov jól számított javított helyzetén, de nem lesz egyszerű „szalonképes" kormányt alakítania a vasárnapi bolgár előrehozott választást kikényszerítő Bojko Boriszovnak. A szocialisták, bár nem tudták megnyerni a választást, mandátumaik számát megkétszerezték. A nagykoalíciót kizárták még a kampányban, így a konzervatív kormányfő csak a nacionalista pártszövetség segítségével alakíthat kormányt. GÁL MÁRIA • • Öt párt lépte át a bejutáshoz szükséges 4 százalékos parlamenti küszöböt a vasárnapi bulgáriai előrehozott parlamenti választásokon a hivatalos részeredmények szerint. Végleges eredményt szerdán hirdetnek Szófiában. Az Európa-párti jobbközép konzervatív Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) - amely 2009 óta gyakorlatilag uralja a bolgár politikai életet - ugyan első helyen végzett, 5,5 százalékkal több voksot gyűjtött, mint legnagyobb ellenfele, a Bulgáriai Szocialista Párt (BSZP), de a volt és leendő konzervatív miniszterelnöknek, Bojko Boriszovnak nincs egyszerű dolga. Mivel mind a GERB, mind a szocialisták már a kampány során kizárták a nagykoalíció lehetőségét - Boriszov pedig azt is elutasította, hogy a bulgáriai törökök etnikai képviseletével, a Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (DPSz) párttal lépjen szövetségre -, egyetlen alternatíva maradt számára, a muszlim- és bevándorlásellenes, szélsőséges nacionalista pártszövetség, az Egyesült Hazafiak (EH). A szó csak szélsőjobbos segítséggel alakíthat többségi kormányt a bolgár jobbközép fiai törvényhozás legkisebb alakulata, az Akarat (Volja) nélkül is összejön a kormányzáshoz szükséges többség, a GERB és az EH összességében 123 mandátummal rendelkezik a 240 tagú parlamentben. Boriszov egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy kivel kíván kormányozni, csupán azt szögezte le, hogy kivel nem, de az Akarat bevonása a kormánykoalícióba sem segíthet különösebben leendő kormánya imidzsén, hiszen a kispárt egyike az európai populista pártoknak. Azt viszont leszögezte a harmadik kormányát alakító politikus, hogy elsődleges célja a stabilitás biztosítása az egyre instabilabb Balkánon. Boriszov tavaly november 26- án azért mondott le hivataláról és provokálta ki az előrehozott választást, mert a GERB jelöltje elveszítette az elnökválasztást a szocialisták által támogatott oroszpárti tábornokkal, Rumen Radevvel szemben. Elemzők már akkor azt valószínűsítették, hogy Boriszov mindent vagy semmit játszik, és azt reméli, hogy megerősíti pozícióit az újabb voksolás során. Ez részben sikerült is, mert bár a felmérések végig fej-fej melletti eredményt jeleztek a GERB és a BSzP számára, a GERB nyert, s a korábbinál 12-vel több mandátumot szerzett. Ez azonban nem elég a többséghez, és a szocialisták is látványosan megerősödtek: több mint duplájára növelték képviselőik számát. A szocialisták is reménykedtek a győzelemben, abban, hogy kitart a tavaly novemberi elnökválasztás számukra kedvező hangulata. Az AFP hírügynökségnek nyilatkozó bolgár elemzők úgy látják, a változás ígéretével kampányoló BSzP azzal ijesztette el a választókat, hogy a külpolitikában is változást, Oroszországhoz való közeledést ígért. Andrej Raitcev politológus egyenesen úgy fogalmazott, hogy a szocialisták ezzel félelmet keltettek, és sok olyan választót tereltek Boriszov táborába, akik ugyan elégedetlenek a GERB-kormányzással, de tartanak a külpolitikai irányváltástól. Boriszov mindvégig hangsúlyozta, hogy kormányának európai uniós és NATO-párti irányvonala nem fog változni. A Törökország által támogatott párt, a DOST nem jutott be a parlamentbe. Bár Recep Tayyip Erdogan török elnök és több minisztere is az új török párt mellett kampányolt, csupán 3 százalékot szerzett. Bojko Boriszov pártja ugyan győzött, a volt és leendő kormányfő még sincs könnyű helyzetben fotó:bnr RÖVIDEN Rács mögé kerülhet a volt elnök Börtönbe kerülhet a tavaly decemberben menesztett dél-koreai elnök, Pak Gun Hje, miután az ügyészég hétfőn kezdeményezte az ország első női államfőjének a letartóztatását. A korrupcióval és hatalommal való visszaéléssel gyanúsított 65 éves expolitikust a közelmúltban hallgatták ki. „A gyanúsított visszaélt a kezében összpontosuló elképesztő hatalommal, és kenőpénzt fogadott el cégektől... valamint bizalmas kormányzati információkat szivárogtatott ki. Ezek nagyon súlyos dolgok" - idézi az AFP hírügynökség az ügyészségi közleményt, amelynek tanúsága szerint az ellene felhozott bizonyítékok ellenére Pak továbbra is tagadja a vádakat. Ha a Szöuli Központi Kerületi Bíróság helyt ad az ügyészégi kérésnek, Pak lehet az ország harmadik volt államfője, akit korrupció miatt letartóztatnak. ► NÉPSZAVA Európában startolt a török népszavazás Hat európai országban már tegnap megkezdődött a Recep Tayyip Erdogan török államfő jogköreinek kiszélesítéséről szóló alkotmánymódosító népszavazás. Mintegy hárommillió szavazásra jogosult állampolgár él Törökországon kívül, közel 50 százalékuk Németországban. A Törökországban április 16-ra kitűzött referendum igen nagy feszültségeket generált Ankara és az EU között, ugyanis több európai országban - így Németországban és Hollandiában - megtiltották, hogy török kormányzati politikusok kampányrendezvényeken buzdítsák igen szavazatra a diaszpóra tagjait. Erdogan válaszul többször is lenácizta a német és a holland kormányt. ► NÉPSZAVA Újranyit a manilai magyar követség Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az emberöléssel is dicsekvő Fülöp-szigeteki elnöknél, Rodrigo Duterténél járt. „A Fülöp-szigeteki magyar együttműködés új dimenzióba lép a manilai magyar nagykövetség újbóli megnyitásával és több megállapodás megkötésével - jelentette ki Szijjártó Péter az MTI-nek telefonon, Fülöp-szigeteki látogatásának első napján. A 72. születésnapját ma ünneplő Rodrigo Duterte elképesztő kijelentéseiről ismert: keresetlen szavakkal illette az Európai Uniót, „lehülyézte" Barack Obama volt amerikai elnököt, Ferenc pápát pedig „kurafmak" nevezte. Drogháborújában eddig több mint 7000 ember halt meg - emlékeztet a Time magazin civil szervezetek szerint jelentős részük törvényen kívüli módszerek áldozata lett. ► NÉPSZAVA FOTÓ: MTI/KKM May egységről álmodik R. HAHN VERONIKA, LONDON Theresa May brit kormányfő a függetlenségi népszavazás kiírásának kérvényezéséről szóló voks előtt egy nappal, hétfőn Skóciába látogatott. May először East Kilbride-ban, a Nemzetközi Fejlesztési Minisztériumban szólalt fel. Nem véletlenül választotta ezt a helyszínt: ezzel is nyomatékosította, hogy többet tudnak elérni együtt, mint különös, hogy az Egyesült Királyság tartományai „megállíthatatlan erőt” képeznek. Hangsúlyozta, hogy az EU elhagyásával lehetőség nyílik arra, hogy a régiók közötti szálakat szorosabbra fonják, s „egységesebb nemzet jöjjön létre”. Theresa May „konstruktív”, de a Brexitre - és nem a függet lenségre - koncentráló megbeszélések reményében találkozott később Nicola Sturgeon skót kormányfővel Glasgowban. A két vezető első ízben tárgyalt a skót függetlenségről szóló második népszavazás tervének bejelentése óta. A brit vezető a szigetország egységének megőrzése érdekében kész további engedményekkel fokozni Skócia autonómiáját, a vendéglátók azonban sérelmezik, hogy eddigi kompromisszumos javaslataik süket fülekre találtak. Sturgeon korábban „demokratikus botránynak” nevezte May első reakcióját: a kormányfő ugyanis kijelentette, hogy „nincs itt az ideje” a népszavazásnak. Az edinburgh-i autonóm parlament lapzártánk után várhatóan jóváhagyja, hogy a kormány kérvényezhesse Londontól a referendum kiírását. A tervek szerint 2019 márciusa - a Brexit-folyamat lezárása - előtt megtartanák a népszavazást. Börtönbe megy Navalnij Tizenöt nap börtönbüntetésre ítélték hétfőn Alekszej Navalnij ellenzéki vezetőt (képünkön), amiért ellenállt a rendőrségi intézkedésnek az általa szervezett moszkvai korrupcióellenes tüntetésen. A vasárnapi demonstráció apropója az volt, hogy a Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány - amelyet Navalnij vezet - március elején 70 milliárd rubel értékű korrupcióval vádolta meg az orosz kormányfőt, Dmitrij Medvegyevet. A 40 éves ellenzékit - aki indulna a 2018-as elnökválasztáson, ám egy korábbi ítélet miatt ezt aligha teheti meg - a moszkvai bíróság a börtönbüntetés mellett 20 ezer rubel (kb. 100 ezer forint) megfizetésére kötelezte a korábban betiltott tüntetés megszervezéséért. Az EU és az amerikai külügy is arra kérte hétfőn Moszkvát, hogy engedje szabadon a mintegy félezer őrizetbe vett tüntetőt, ám a Kreml elutasította a kérést. Az orosz vezetés provokációnak minősítette a tüntetést, amelyen az elnöki szóvivő szerint sokan pénzért vettek részt. Vasárnap több oroszországi városban rendeztek demonstrációt, a szervezők szerint összesen százezer ember tiltakozott a kormány ellen, ebből több tízezren vonultak fel az orosz fővárosban. A vasárnapi volt az elmúlt öt év legnagyobb ellenzéki megmozdulása. Legutóbb a 2011-ben és 2012-ben szervezett, parlamenti választási csalások elleni tiltakozásokon voltak ennyien. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ FORRÁS: NAVALNYTWITTER OLDALA Gyanús a felvigyázó Alig egy nap telt el a Peking által támogatott Carrie Lam kormányzóvá választása óta, amikor hétfőn bejelentették Hongkongban, hogy vádat emelnek a demokráciapárti tüntetések kilenc vezéralakja ellen. Bár a városállam - amely 1997-ben került vissza kínai fennhatóság alá - első női kormányzóját csak júliusban iktatják be, kritikusai szerint a vádemelés egybecseng törekvéseivel. Az 59 éves Lám veterán politikus, az egyetem után a közszférában dolgozott. A kétezres években a fejlesztési tárca élén állt - ez idő alatt ragadt rá a felvigyázó becenév, az utóbbi öt évben pedig ő töltötte be a kormányzóhelyettesi posztot. Szakmai felkészültsége ellenére többen is azzal vádolják, hogy elrugaszkodott a valóságtól, sőt, a „vécépapír-gate” óta a józan eszét is megkérdőjelezik. A történetet maga Lám mesélte el riportereknek: a kormányzói székért folytatott kampány kezdetekor, januárban kiköltözött a szolgálati rezidenciájából, és a saját lakásában rendezkedett be, ám órákkal a költözés után észrevette, hogy a lakásban nincs egészségügyi papír, ezért taxit hívott, és visszasietett a szolgálati rezidenciára. Lám napokig közröhej tárgya volt, az emberek nem értették, hogy miért nem szólt a személyzetnek vagy ment el egy boltba, s egyáltalán miért számolt be erről a médiának. Nem sokkal korábban szintén kínos helyzetbe került: egy a metróban tartott sajtónyilvános kampányeseményen fogalma sem volt arról, hogy miként kell bemenni a biztonsági kapun. Az emberek az interneten fakadtak ki: ha hétköznapi helyzeteket sem tud megoldani, miként fogja vezetni a törékeny politikai egyensúlyú Hongkongot? A közvélemény-kutatások szerint nem is ő volt a favorit, ám a választási bizottság mégis bizalmat szavazott neki. Nem csoda, hiszen a hétköznapi dolgokban talán nem jártas, de hű Pekinghez. Ez nem mellékes, amikor tömegek tüntetnek a kínai befolyás és a választási rendszer ellen (a kormányzat ugyanis egy többségében Peking-párti vezetőkből álló bizottság választja). Az „egy ország két rendszer” elve által biztosított részleges autonómia már nem elég a hongkongiaknak. Az esernyős forradalom 2014-ben kezdődött, és a demokráciapárti fiatalok azóta is aktívak. Lám talán őket próbálta megszólítani köszönőbeszédében, amikor hangsúlyozta: nyitott a különböző véleményekre, és mindent megtesz azért, hogy a szólásszabadság ne csorbuljon. Az üzenet nem ment át: míg ő a pódiumon állt, az utcán tömegek tüntettek. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ