Népszava, 2017. június (144. évfolyam, 126-150. szám)
2017-06-01 / 126. szám
BELFÖLD NÉPSZAVA I O 2017. június csütörtöki FIZETÉS Mindent bevetett a kormány, hogy ellehetetlenítse a mentők tüntetését, ám a résztvevők így is megüzenték: nem engednek. DANÓANNA Hiába vártak a mentőpalota előtt gyülekező demonstrálók a szervezet főigazgatójára tegnap kora délután, pedig Csató Gábor korábban azt nyilatkozta lapunknak: ha nem lesz politikai és kormányellenes a megmozdulás, odamegy közéjük. A felsőbb szinteken sem volt barátságosabb a reakció: míg a tüntetők a Markó utcában azt panaszolták, hogy alig visznek haza valamit a fizetésnapokon és elhasználódott ruhákban dolgoznak, addig az egészségügyi államtitkár a tüntetésre időzítve sajtótájékoztatót tartott, s arról beszélt, fölösleges a tiltakozás. Ónodi-Szűcs Zoltán egyebek mellett azt mondta: „Azért van szükség erre a sajtótájékoztatóra, mert egyesek megpróbálják lerombolni azt a munkát, amelyet az ágazat vezetése és a valódi érdekképviseletek végeztek. Nincs olyan gond, probléma vagy feszültség, ami a jelenlegi kormány regnálása alatt keletkezett volna. A kormány elkötelezett az egészségügyi ágazat helyzetének javításában.” Eközben a Markó utcában demonstrálók már 150-200-an lehettek. A sarkon ácsorgó mentős csoport szerint azért csak ennyien, mert még tegnap is körbejártak az állomásokon a vezetők és jelezték, nem ajánlott elmenni a tüntetésre. Azt mesélték: egy dél-dunántúli településről a vonatra még tizenketten szálltak fel, de a tiltakozás helyszínére már csak hárman értek oda. A tüntetők egyike, egy narancssárga pólós férfi viszont még a fizetési papírját sem félt megmutatni: 16 éve mentőápoló az ország keleti zugában, és a legutóbbi fizetéskor 151 ezer forintot vitt haza, s ebben már benne van a hatezer forintos cafetéria, 12 túlóra és a pótlékok. Ez az összeg közel sincs annyi, mint amennyiről Csató Gábor, a főigazgató az újságíróknak beszélt. Most azért jött - magyarázta a férfi -, hogy a fiának, aki szintén a mentők közé állt, már jobb legyen. Az Elég Volt! jelmondattal meghirdetett demonstrációt öt szakszervezet is támogatta, képviselőik a mentőszékház lépcsőjét színpadként használva mondtak beszédet. A közönség soraiban a mentősök és a szolidaritásból megjelent szimpatizánsok - például a fekete ruhát viselő kéményseprők - mellett több embernagyságú, mentőruhás, arc nélküli bábu is volt. Az egyikre azt írták: „Veletek vagyok, de most a másodállásomban dolgozom. „Veletek vagyok, de most a másodállásomban dolgozom, hogy eltarthassam a családom.” hogy eltarthassam a családom.” Egy mentős sem viselt egyenruhát, és a szónoklatok után kisebb csoportokba verődve beszélgettek munkájukról, esetekről, és arról, vajon lehet-e baj abból, hogy ott vannak. Szóba került egy bajtárs, akit azért vezényeltek egy 60 kilométerrel távolabbi állomásra, mert túl sokat „védte az érdekeket”. Egy szimpatizáns, Mándi Gábor azt mondta, civilként jött, mert őt „ezek a fiúk” kétszer is mentették. A legutolsó alkalommal szó szerint az életét. Hálás nekik. Több politikus is feltűnt: Szabó Tímea (Párbeszéd), Rig Lajos (Jobbik), Szél Bernadett (LMP), Hadházy Ákos (LMP) is szolidaritása jeleként vett részt a megmozduláson. Kusper Zsolt, a tüntetést szervező Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének (MOMSZ) elnöke a felszólalása után arról beszélt az újságíróknak: ő elégedett, elérték a céljukat. És csak azért vannak ennyien, mondta, mert a munkahelyi vezetők nem ajánlották senkinek a tiltakozáson való részvételt. Volt olyan bajtársuk, akit ad hoc elrendelt munkaalkalmassági vizsgálattal távolítottak el, miközben a néhány hónappal korábbi ugyanilyen ellenőrzésen már alkalmasnak bizonyult. Nem hagyják magukat, kitartanak az idei 60 százalékos bérkövetelésük mellett, ha kell, maguk mellé hívják más ágazatok dolgozóit is az utcára - jelentette ki a szakszervezeti vezető. A beszédek végén a tömeg egyszerre fordított hátat a mentőpalotának, így üzenték meg: úgy érzik, a vezetőik elfordultak tőlük, magukra hagyták őket, így aztán tőlük se számítsanak másra. FENYEGETÉS A tüntetők szerint sokakat megpróbáltak elrettenteni a tiltakozástól 151 ezer forintot visz haza egy mentőápoló 16 év szolgálat után FOTÓ: TÓTH GERGŐ Mi ez? Hol élünk? ORÖ Tetemes, egymilliárd forinthoz közelítő tartozást talált az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) gazdálkodását átvilágító független könyvvizsgáló. Jelentése szerint az előző vezetés, valamint a képviselő-testület és a pénzügyi bizottság „ellenőrzési eljárásainak elmaradása, továbbá a jogszabályoknak nem megfelelő gazdálkodása következtében” a múlt év végén az ORÖ tartozása 943 millió forint volt. Ebből 855 milliót nem rögzítettek a könyvekben. A könyvvizsgáló hangsúlyozta, hogy csak korlátozottan tudott eleget tenni feladatának, részben az időhiány miatt, részben pedig azért, mert az egyik állami támogatású projekttel kapcsolatos iratanyagot az adóhatóság lefoglalta és elvitte. Annyi a hozzáférhető információk alapján is elmondható, hogy ilyen mértékű tartozás mellett erősen kétséges, milyen módon tudja folytatni tevékenységét az önkormányzat. Az ORÖ képviselői nem sokkal a közgyűlés előtt kapták meg a jelentést. A testület tagjait azonban érezhetően jobban foglalkoztatta Egy képviselő elképzelte, milyen arcot vágott Kövér László, amikor megtudta, neki kell aláírnia a megállapodást Farkas Flóriánnal v a Fidesz és a Lungo Drom választási megállapodása, jelesül az, hogy Farkas Flórián politikai rehabilitálása mennyiben lesz hatással az ORÖ-n belüli erőviszonyokra. Úgy vettük észre, hogy a Farkassal szemben álló tábor egy része beletörődve, másik része felháborodva fogadta a választási együttműködés hírét. Beszéltünk olyan képviselővel is, aki próbálta elképzelni, milyen arcot vágott Kövér László, amikor megtudta, hogy a kormánypárt nevében neki kell aláírnia a megállapodást. Nem az együttműködéssel van baj - fejtegette egy másik ORÖ-tag -, hanem azzal, hogy a Lungo Drom még mindig nem váltotta le Farkas Flóriánt. A közgyűlés több mint félórás késéssel kezdődött, és a sajtó számára nem tartott sokáig. Rögtön a köszöntő után Szilárdi László (Lungo Drom) zárt ülés elrendelését javasolta, amit a többség megszavazott. Makai István, a Roma Polgári Tömörülés elnöke jogsértőnek nevezte a határozatot: a szervezeti és működési szabályzat értelmében ugyanis csak egyes napirendi pontok esetében, személyi vagy pénzügyi kérdésekben lehet zárt ülést tartani. „Mi ez? Hol élünk?” - protestált több ellenzéki képviselőhöz hasonlóan Vajda László is. A pulpituson helyet foglaló ügyvéd közölte, hogy ilyen körülmények között szerinte sincs lehetőség zárt ülést elrendelni. Másfelől viszont a közgyűlés úgy dönt, ahogyan akar: a döntést végre kell hajtani. Némi kiabálás után Balogh János, az ORÖ elnöke megkérte az újságírókat, hogy menjenek ki a teremből. Tiltakozásul két képviselő, Aba-Horváth István és Ajtai Tibor is elhagyta a közgyűlést. Utólag Makai István arról tájékoztatta lapunkat, hogy a zárt ajtók mögött csillapodtak az indulatok. A testület többsége végül megszavazta az előző évről szóló pénzügyi beszámolót, amely tartalmazza a közel egymilliárdos visszafizetési kötelezettséget. CZENE GÁBOR FOTÓ: TÓTH GERGŐ ZÁRT ÜLÉS Az újságírókat kiküldték, az egymilliárdot alig hiányolták, a beszámolót elfogadták Dúskál a pénzben a CÖF Pénzügyi beszámolója szerint jól ment tavaly a Civil Összefogás Fórumnak (CÖF). A kormánypárti szervezet - illetve annak alapítványa, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) - 582 millió forintot kapott. Ebből 508 millió forint a Magyar Villamos Művektől (MVM Zrt.) érkezett. A hivatalos indoklás szerint a kiemelkedően nagy támogatás a CÖF „civil missziójának" munkáját hivatott segíteni. A Fidesz pártalapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány 45 millió forinttal járult hozzá a CÖF munkasikereihez. A pénzt a „Kárpát-medence civil szervezeteinek együttműködésének koordinálására" adták. A CÖF 2013-ban mintegy 310 millió, 2014-ben 260 millió, 2015-ben 55 millió forinttal gazdálkodhatott. A 2016-os csaknem 600 millió forinttal a CÖF kiugróan jó évet zárt. Botka László a brüsszeli úton EU Nagymértékben összecsengenek az MSZP politikájával azok az európai törekvések, amelyek a munkavállalók érdekvédelmének erősítését és szociális biztonságuk növelését célozzák - fejtette ki Botka László szerdán Brüsszelben. A párt frissen megválasztott miniszterelnök-jelöltje tárgyalt az Európai Parlament szociális és foglalkoztatási bizottságának alelnökével, a svéd szocialista Marita Ulvskoggal. Botkát csütörtökön fogadja Frans Timmermans, az Európai Bizottság alapvető jogokért és jogállamiságért felelős első alelnöke és Navracsics Tibor oktatási biztos. A napot az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkárának, Luca Visentininek az irodájában kezdi. A Brüsszelben dolgozó magyarok kérdéseire válaszolva a szegedi polgármester kifejtette: első külföldi útjával azt igyekszik alátámasztani, hogy Magyarország és az MSZP elkötelezett az Európai Unió értékei mellett. Tárgyalópartnerei figyelmét azonban igyekszik felhívni arra is, hogy erősebb és hatékonyabb integrációs szervezetre van szükség, amely gyorsan reagál a válságokra. Példaként a menekülthullámot említette. Botka szerint az EU késlekedése és Orbán Viktor gyűlöletkampánya együtt vezettek ahhoz, hogy Magyarországon az emberek rettegnek a bevándorlóktól. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) Botka László kormányfőjelöltet ma fogadja Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke