Népszava, 2017. június (144. évfolyam, 126-150. szám)

2017-06-01 / 126. szám

BELFÖLD NÉPSZAVA I O 2017. június csütörtök­i FIZETÉS Mindent bevetett a kormány, hogy ellehetetlenítse a mentők tüntetését, ám a résztvevők így is megüzenték: nem engednek. DANÓANNA Hiába vártak a mentőpalota előtt gyülekező demonstrálók a szerve­zet főigazgatójára tegnap kora dél­után, pedig Csató Gábor korábban azt nyilatkozta lapunknak: ha nem lesz politikai és kormányellenes a megmozdulás, odamegy közéjük. A felsőbb szinteken sem volt barát­ságosabb a reakció: míg a tüntetők a Markó utcában azt panaszolták, hogy alig visznek haza valamit a fizetésnapokon és elhasználódott ruhákban dolgoznak, addig az egészségügyi államtitkár a tün­tetésre időzítve sajtótájékoztatót tartott, s arról beszélt, fölösleges a tiltakozás. Ónodi-Szűcs Zoltán egyebek mellett azt mondta: „Azért van szükség erre a sajtótájékozta­tóra, mert egyesek megpróbálják lerombolni azt a munkát, amelyet az ágazat vezetése és a valódi ér­dekképviseletek végeztek. Nincs olyan gond, probléma vagy feszült­ség, ami a jelenlegi kormány regná­lása alatt keletkezett volna. A kor­mány elkötelezett az egészségügyi ágazat helyzetének javításában.” Eközben a Markó utcában de­monstrálók már 150-200-an le­hettek. A sarkon ácsorgó mentős csoport szerint azért csak ennyien, mert még tegnap is körbejártak az állomásokon a vezetők és jelezték, nem ajánlott elmenni a tüntetésre. Azt mesélték: egy dél-dunántúli településről a vonatra még tizen­­ketten szálltak fel, de a tiltakozás helyszínére már csak hárman ér­tek oda. A tüntetők egyike, egy na­rancssárga pólós férfi viszont még a fizetési papírját sem félt megmu­tatni: 16 éve mentőápoló az ország keleti zugában, és a legutóbbi fize­téskor 151 ezer forintot vitt haza, s ebben már benne van a hatezer fo­rintos cafetéria, 12 túlóra és a pót­lékok. Ez az összeg közel sincs an­­­nyi, mint amennyiről Csató Gábor, a főigazgató az újságíróknak be­szélt. Most azért jött - magyarázta a férfi -, hogy a fiának, aki szintén a mentők közé állt, már jobb legyen. Az Elég Volt! jelmondattal meg­hirdetett demonstrációt öt szak­­szervezet is támogatta, képviselőik a mentőszékház lépcsőjét színpad­ként használva mondtak beszédet. A közönség soraiban a mentősök és a szolidaritásból megjelent szim­patizánsok - például a fekete ru­hát viselő kéményseprők - mellett több embernagyságú, mentőruhás, arc nélküli bábu is volt. Az egyikre azt írták: „Veletek vagyok, de most a másodállásomban dolgozom. „Veletek vagyok, de most a másodál­lásomban dolgo­zom, hogy eltarthas­sam a csa­ládom.” hogy eltarthassam a családom.” Egy mentős sem viselt egyenru­hát, és a szónoklatok után kisebb csoportokba verődve beszélgettek munkájukról, esetekről, és arról, vajon lehet-e baj abból, hogy ott vannak. Szóba került egy bajtárs, akit azért vezényeltek egy 60 kilo­méterrel távolabbi állomásra, mert túl sokat „védte az érdekeket”. Egy szimpatizáns, Mándi Gábor azt mondta, civilként jött, mert őt „ezek a fiúk” kétszer is mentették. A legutolsó alkalommal szó szerint az életét. Hálás nekik. Több politi­kus is feltűnt: Szabó Tímea (Pár­beszéd), Rig Lajos (Jobbik), Szél Bernadett (LMP), Hadházy Ákos (LMP) is szolidaritása jeleként vett részt a megmozduláson. Kusper Zsolt, a tüntetést szerve­ző Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének (MOMSZ) elnöke a felszólalása után arról beszélt az újságíróknak: ő elégedett, elérték a céljukat. És csak azért vannak en­­­nyien, mondta, mert a munkahelyi vezetők nem ajánlották senkinek a tiltakozáson való részvételt. Volt olyan bajtársuk, akit ad hoc elren­delt munkaalkalmassági vizsgálat­tal távolítottak el, miközben a né­hány hónappal korábbi ugyanilyen ellenőrzésen már alkalmasnak bizonyult. Nem hagyják magukat, kitartanak az idei 60 százalékos bérkövetelésük mellett, ha kell, maguk mellé hívják más ágazatok dolgozóit is az utcára - jelentette ki a szakszervezeti vezető. A beszédek végén a tömeg egy­szerre fordított hátat a mentőpalo­tának, így üzenték meg: úgy érzik, a vezetőik elfordultak tőlük, maguk­ra hagyták őket, így aztán tőlük se számítsanak másra. FENYEGETÉS A tüntetők szerint sokakat megpróbáltak elrettenteni a tiltakozástól 151 ezer forintot visz haza egy mentőápoló 16 év szolgálat után FOTÓ: TÓTH GERGŐ Mi ez? Hol élünk? ORÖ Tetemes, egymilliárd fo­rinthoz közelítő tartozást talált az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) gazdálkodását átvilágító független könyvvizsgáló. Jelentése szerint az előző vezetés, valamint a képviselő-testület és a pénzügyi bizottság „ellenőrzési eljárásainak elmaradása, továbbá a jogszabá­lyoknak nem megfelelő gazdál­kodása következtében” a múlt év végén az ORÖ tartozása 943 millió forint volt. Ebből 855 milliót nem rögzítettek a könyvekben. A könyvvizsgáló hangsúlyoz­ta, hogy csak korlátozottan tudott eleget tenni feladatának, részben az időhiány miatt, részben pedig azért, mert az egyik állami támo­gatású projekttel kapcsolatos irat­anyagot az adóhatóság lefoglalta és elvitte. Annyi a hozzáférhető in­formációk alapján is elmondható, hogy ilyen mértékű tartozás mel­lett erősen kétséges, milyen módon tudja folytatni tevékenységét az önkormányzat. Az ORÖ képviselői nem sokkal a közgyűlés előtt kapták meg a je­lentést. A testület tagjait azonban érezhetően jobban foglalkoztatta Egy kép­viselő elképzel­te, milyen arcot vágott Kö­vér Lász­ló, amikor megtudta, neki kell aláírnia a megál­lapodást Farkas Flórián­nal v a Fidesz és a Lungo Drom válasz­tási megállapodása, jelesül az, hogy Farkas Flórián politikai rehabi­litálása mennyiben lesz hatással az ORÖ-n belüli erőviszonyokra. Úgy vettük észre, hogy a Farkassal szemben álló tábor egy része bele­törődve, másik része felháborodva fogadta a választási együttműkö­dés hírét. Beszéltünk olyan képviselővel is, aki próbálta elképzelni, milyen arcot vágott Kövér László, amikor megtudta, hogy a kormánypárt nevében neki kell aláírnia a megál­lapodást. Nem az együttműködés­sel van baj - fejtegette egy másik ORÖ-tag -, hanem azzal, hogy a Lungo Drom még mindig nem vál­totta le Farkas Flóriánt. A közgyűlés több mint félórás késéssel kezdődött, és a sajtó szá­mára nem tartott sokáig. Rögtön a köszöntő után Szilárdi László (Lungo Drom) zárt ülés elren­delését javasolta, amit a többség megszavazott. Makai István, a Roma Polgári Tömörülés elnöke jogsértőnek nevezte a határozatot: a szervezeti és működési szabály­zat értelmében ugyanis csak egyes napirendi pontok esetében, sze­mélyi vagy pénzügyi kérdésekben lehet zárt ülést tartani. „Mi ez? Hol élünk?” - protestált több ellenzé­ki képviselőhöz hasonlóan Vajda László is. A pulpituson helyet foglaló ügyvéd közölte, hogy ilyen körül­mények között szerinte sincs le­hetőség zárt ülést elrendelni. Más­felől viszont a közgyűlés úgy dönt, ahogyan akar: a döntést végre kell hajtani. Némi kiabálás után Balogh János, az ORÖ elnöke megkérte az újságírókat, hogy menjenek ki a te­remből. Tiltakozásul két képviselő, Aba-Horváth István és Ajtai Tibor is elhagyta a közgyűlést. Utólag Makai István arról tájé­koztatta lapunkat, hogy a zárt ajtók mögött csillapodtak az indulatok. A testület többsége végül megsza­vazta az előző évről szóló pénzügyi beszámolót, amely tartalmazza a közel egymilliárdos visszafizetési kötelezettséget. CZENE GÁBOR FOTÓ: TÓTH GERGŐ ZÁRT ÜLÉS Az újságírókat kiküldték, az egymilliárdot alig hiányolták, a beszámolót elfogadták Dúskál a pénzben a CÖF Pénzügyi beszámolója szerint jól ment tavaly a Civil Összefogás Fórumnak (CÖF). A kormánypárti szer­vezet - illetve annak alapítványa, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) - 582 millió forintot kapott. Ebből 508 millió forint a Magyar Villamos Művektől (MVM Zrt.) érkezett. A hivatalos indoklás szerint a kiemelkedően nagy támogatás a CÖF „civil missziójának" munkáját hivatott segíteni. A Fidesz pártalapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarorszá­gért Alapítvány 45 millió forinttal járult hozzá a CÖF munkasikereihez. A pénzt a „Kárpát-medence civil szervezeteinek együttműködésének koordinálására" adták. A CÖF 2013-ban mintegy 310 millió, 2014-ben 260 millió, 2015-ben 55 millió forinttal gazdálkodha­tott. A 2016-os csaknem 600 millió forinttal a CÖF kiugróan jó évet zárt. Botka László a brüsszeli úton EU Nagymértékben összecsen­genek az MSZP politikájával azok az európai törekvések, amelyek a munkavállalók érdekvédelmének erősítését és szociális biztonsá­guk növelését célozzák - fejtette ki Botka László szerdán Brüsszel­ben. A párt frissen megválasztott miniszterelnök-jelöltje tárgyalt az Európai Parlament szociális és foglalkoztatási bizottságának alel­­nökével, a svéd szocialista Marita Ulvskoggal. Botkát csütörtökön fogadja Frans Timmermans, az Európai Bizottság alapvető jogokért és jog­­államiságért felelős első alelnöke és Navracsics Tibor oktatási biztos. A napot az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkárának, Luca Vi­­sentininek az irodájában kezdi. A Brüsszelben dolgozó magya­rok kérdéseire válaszolva a szegedi polgármester kifejtette: első kül­földi útjával azt igyekszik alátá­masztani, hogy Magyarország és az MSZP elkötelezett az Európai Unió értékei mellett. Tárgyalópartnerei figyelmét azonban igyekszik felhív­ni arra is, hogy erősebb és hatéko­nyabb integrációs szervezetre van szükség, amely gyorsan reagál a válságokra. Példaként a menekült­­hullámot említette. Botka szerint az EU késlekedése és Orbán Viktor gyűlöletkampánya együtt vezettek ahhoz, hogy Magyarországon az emberek rettegnek a bevándorlók­tól. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) Botka László kormányfőjelöltet ma fogadja Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke

Next