Népszava, 2017. szeptember (144. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-01 / 204. szám

2 NÉPSZAVA 2017. szeptember 1., péntek Nem a politikusnak kellene csinálni A Fidesz 2002-ben már elbukott egy választást nagyjából azért, mert az ellenzék komoly fize­tésemelést ígért a tanároknak, és ha most nem veszik észre, mennyi pénzt kellene a pedagó­gusokba fektetni, egy hasonlóan jól elhelyezett ígérettel ugyanez a veszély fenyeget - nyilatkozta Csapodi Zoltán, a Trefort gimná­zium igazgatója a Heti Válasznak. Csapodi emellett beszélt arról is, hogy a reformot a szakmának és nem a politikusoknak kellene csi­nálniuk. Az oktatás nem mozgat­ható politikai elhatározásokkal, üzenetekkel, mert akkor később visszakoznia kell a kormánynak - mondta. REFLEKTOR Iskolakezdés baljós árnyakkal OKTATÁS Megelégelték a pedagógus-szakszervezetek, hogy véleményüket nem veszi figyelembe a kormány A Klebelsberg Központ lapunkat nem kezelte partnerként. ZOLTAI ÁKOS Nem vesz részt a közeljövőben lét­rejövő Köznevelés-stratégiai Ke­rekasztal munkájában hét pedagó­gus-szakszervezet - az erről szóló megállapodást a tegnapi sajtótájé­koztatón írták alá az Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszerve­zete, a Keresztény Pedagógusok Szakszervezete, a Magyar Közok­tatási és Szakképzési Szakszerve­zet, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, az Oktatási Vezetők Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szak­­szervezete és a Pedagógusok Szak­­szervezete képviselői. Galló Istvánné, a PSZ elnöke fel­idézte: júliusban döntött a kabinet, hogy augusztus 31-ig új köznevelé­si kerekasztalt kell létrehozni, s ezt egy kormányhatározatban hirdet­ték ki. A szakszervezetek csütörtö­kig delegálhattak volna három ta­got, de erre nem minden képviselet kapott felkérést. Ezután döntöttek közösen úgy, nem vesznek részt a kerekasztal munkájában - jelezte az érdekvédő, hozzátéve: a szak­­szervezetek ugyanakkor nem mon­danak le javaslattevő, konzultációs szerepükről és a kormánnyal való tárgyalásról sem. Ennek viszont feltétele az egyenrangú felek, part­nerek kapcsolata, de ennek az új kerekasztal nem felel meg, mivel összetételét, hatáskörét nem tör­vény határozza meg. Gallóné kifo­gásolta azt is: nem írtak elő köte­lezettséget a döntéshozó számára, hogy véleményüket, javaslataikat figyelembe kell venni. „Az a cél, hogy a közoktatás területén ne szü­lethessen úgy törvény, kormány­­rendelet, illetve bármilyen döntés, hogy arról előzetesen érdemben nem egyeztetnek” - foglalta össze a PSZ elnöke. A szakszervezetek képviselői természetesen szót ejtettek a tan­évkezdésről is. Arról, hogy a nagy­kőrösi református templomban volt csütörtökön a nemzeti tan­évnyitó, Mendrey László, a PDSZ elnöke a Népszavának azt mondta: üzenetértéke van a helyszínnek. Igaza lehet az érdekvédőnek, ezt bizonyítja Lázár János egyik 2016- os megszólalása is. „Azt tudjuk bizton, hogy az elmúlt ezer eszten­dő magyar sikerei azon múlottak, hogy a fiatal magyarok kereszté­nyek, keresztyének voltak-e és hogy mertek-e jó magyarokká vál­ni. Ez volt a fő kérdés, és nekünk az ! Az a cél, hogy a közoktatás területén ne születhessen úgy törvény, kor­mányrendelet, illetve bármilyen döntés, hogy arról előzetesen érdemben nem egyeztetnek MENDREY LÁSZLÓ Magyarországon az állam az egyik legnagyobb iskolafenntartó, és az Alaptör­vény kimondja az egyház és állam szétválasztását a meggyőződésünk, hogy a magyar nevelésben és a magyar oktatásban ez a két legfontosabb tartópillér. És ennek rendeljük alá az új Nemzeti alaptantervet és ennek rendeljük alá a magyar oktatáspolitika meg­szervezését” - fogalmazott egy éve a kancelláriaminiszter. Mendrey szerint Magyarországon az állam az egyik legnagyobb iskolafenn­tartó, és az Alaptörvény kimondja az egyház és állam szétválasztását. „Nem az egyházi intézménnyel van gond, hanem azzal, hogy a kormány számára, úgy tűnik, még mindig fontosabb, hogy az egyházi intéz­mények lemaradását kompenzál­ják” - mondta. Bardócz-Tódor András, a Ke­resztény Pedagógusok Szakszerve­zete társelnöke lapunknak szintén úgy fogalmazott: a helyszínválasz­tás nem szerencsés, ez egy társa­dalmat megosztó kérdés, s eltereli a közvélemény figyelmét a fonto­sabb témákról. Ilyennek tartják a szakszervezeti vezetők az égető pe­dagógushiányt, amiben lépni kell. Szerintük a pedagógusbérek vetí­tési alapját ismét a minimálbérhez kell kötni, s további alapbéremelés is szükséges. Megemlítették még a nyugdíjas pedagógusok alkalmazá­sát tiltó szabályozás feloldását is. Ezt egyébként a sztrájkbizottság is követelte. Lapunk a hét folyamán több budapesti gimnázium, illetve ál­talános iskola igazgatóját szerette volna megszólaltatni az első tanítá­si nap alkalmából. Csupán arra let­tünk volna kíváncsiak, hogy meg­felelően felkészültek-e szeptember 1-jére, milyen a dolgozók és a diá­kok hangulata, de hatalmas falakba ütköztünk. Egyetlen intézményve­zető sem szeretett volna nyilatkoz­ni, azt pedig végképp nem enged­ték, hogy riportot készítsünk. „Ne tegye ezt velünk, kérem” - hangzott el például az egyik iskola vezetőjé­től. Kérdéseinkkel természetesen a humántárcát és a Klebelsberg Köz­pontot (Klik) is megkerestük. Balog Zoltán tárcája a „tanévkezdés miatti megnövekedett munka” miatt nem küldött válaszokat, a Klik pedig hiá­ba ígérte meg, hogy a 16.00 órai, lapunk által megadott határidő­ig reagálnak, ez nem történt meg. Ráadásul az egyik sajtósuk külön leszögezte, hogy a Népszava meg­kapja a válaszokat, később azon­ BARDÓCZ­TÓDOR ANDRÁS A nagykőrösi református templom a nem­zeti tanévnyitó helyszínének nem szerencsés, ez egy társadal­mat megosztó kérdés, s eltereli a közvélemény figyelmét a fon­tosabb témákról ban már a telefont sem vették fel. A távirati irodával azonban jóval készségesebbek voltak, hiszen 16.30-kor hosszú közleményt adtak ki. „Zavartalanul indul a 2017/2018- as tanév az állami fenntartású in­tézményekben, egy-két kivételtől eltekintve mindenhol birtokba ve­hetik a felújítási és karbantartási munkák után a teljes iskolaépüle­tet a diákok” - közölték, hozzátéve: „A Klebelsberg Központ elkötele­zett annak érdekében, hogy min­den állami fenntartású köznevelési intézményben megfelelő körülmé­nyek várják a diákokat és a pedagó­gusokat egyaránt. A 2017/2018-as tanév biztonságos lebonyolításá­hoz szükséges forrás a fenntartók rendelkezésére áll.” KONZULTÁCIÓT AKARNAK GALLÓ ISTVÁNNÉ MEGOSZTÓ HELYSZÍN A lassú pusztulás folytatódik Nem lesz az idei tanévben semmi­lyen drámai változás, ugyanaz lesz, mint eddig - mondja Radó Péter oktatáskutató. Milyen tanévre számít? A lassú pusztulás tovább folyta­tódik. Nem lesz semmilyen drámai változás, ugyanaz lesz, mint eddig: a minőség és eredményesség tar­tós, folyamatos, megállíthatatlan zuhanása. A pedagógusok, úgy látszik, megelé­gelték, hogy semmibe veszik őket. Tavaly 50-60 ezer ember tünte­tett a Kossuth téren, és annak sem volt látszata. A szakszervezetek nyilatkozata nem arról szól, hogy megpróbálják visszafordítani azt az elképesztő mértékű rombolást, amit az oktatási rendszerben végez a kormány. Szeretnének olyan ke­reteket, ahol a kormányzatot tör­vény kényszeríti arra, hogy egyez­tessen. Mondana mégis valami biztatót? Nem tudok. UGYANAZ, MINT EDDIG RADÓ PÉTER Szeretnénk olyan kereteket, ahol a minden­kori kormányt törvény kény­­­­szeríti arra, hogy egyeztessen SZÓSZÉK A kormány szerint minden rendben Elkezdik Mától mintegy másfél millió gyerek jár majd iskolába. Közöt­tük 751 ezer általános iskolás, 78 ezer szakközépiskolás, 5800 szakiskolás, 182 ezer gimnazista, 168 ezer szakgimnazista kezdi meg tanulmányait. Balognak is minden tetszik A magyar családoknak biztonságosabban indul a tanév, mint az elmúlt évtizedekben bármikor - mondta Balog Zoltán, az embe­ri erőforrások minisztere a nemzeti tanév­nyitón csütörtökön, Nagykőrösön. „Vége van az átmeneti nehézségeknek, a korábbi működési problémák megszűntek, ma egy bejáratott rendszerben kezdik el a diákok a tanulást." Balog szerint a múlt útjai 2010-re elfogytak a köznevelés rendszere alól. Ak­kor egy igazságtalan rendszert örököltek, amely pénzügyi struktúrájában fenntartha­tatlan volt, állandó bizonytalanságot hordo­zott, anyagilag kiszolgáltatta a tanárokat és bizonytalanságban tartotta az iskolafenn­tartó önkormányzatokat, szélesre tárta az esélyegyenlőtlenségi ollót. A miniszter sze­rint az anyagi gondokat az erősödő gazda­ság megoldja, a szakmai problémákat pedig a párbeszéd oldotta, oldja meg. Balog a csa­ládokat segítő intézkedések között kitért arra, hogy 1-9. osztályban egy fillért sem kell fizetni a tankönyvekért, ami több mint egymillió diákot érint, az ingyenes étkez­tetés pedig a diákok kétharmadára terjed ki. Szólt a most induló iskolafelújítási prog­ramról is, ami 200 ezer gyermek tanulási helyét érinti majd.

Next