Népszava, 2017. november (144. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-25 / 275. szám

Aduászt kapott Ausztria a Paks-perben ATOMERŐMŰ Kulcselem lehet a paksi bővítés állami támogatása ügyében az Európai Bíróság előtt induló perben az a dokumentum­­csomag, amely egy másik (a bővítési tender elmaradása miatti) eljárás­ban keletkezett az Orbán-kormány és az Európai Bizottság tárgyalásai­ról. Ha Ausztria keresete nyomán a bíróság felhasználja az iratokat, a magyar álláspont érvényesítése rendkívül nehézzé válhat. A Népszava a napokban részle­tesen beszámolt azokról a feljegy­zésekről és más belső forrásokról, amelyek a paksi bővítési tender el­maradása miatt a magyar kormány ellen indult kötelezettségszegési eljárás során keletkeztek. Mint em­lékezetes, az Európai Bizottság a csaknem kétéves procedúra végén azzal az indokkal adta áldását az Orbán-Putyin megállapodás nyo­mán versenyeztetés nélkül megkö­tött üzletre, hogy a magyar fél által előírt műszaki feltételeknek csak az orosz Roszatom felelt meg. A papírokból ugyanakkor kide­rül, hogy a tárgyalásokon a Bizott­ság képviselői egyértelművé tették: a technológiai kizárólagosság érve egyrészt nem valós­­ lett volna má­sik megfelelő pályázó is), és még ha valós lenne, akkor sem tenné lehe­tővé a tender jogszerű elhagyását - vagyis végül az uniós joggal ellenté­tes, politikai döntés született. FOLYTATÁS A 3. OLDALON Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képvise­lője szerint az uniós joggal ellentétes döntés született Zsákfaluba a fogyatékosokkal KITAGOLÁS Néhány száz fős te­lepüléseken, azoknak is a külterü­letén építenek kisebb lakóotthono­kat fogyatékkal élő embereknek a nagy intézmények férőhelykiváltá­si programjának keretében. Az ed­dig elbírált pályázatokból kiderült: az egyik Békés megyei otthonból még a négyszáz lakosú zsákfaluba, Pusztaottlakára is küldenek gon­dozottakat. A megoldás erősen szembemegy a társadalmi integrá­ció alapelvével, hiszen a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szer­vezet szakértője szerint a cél az lenne, hogy a fogyatékossággal élő emberek támogató környezetben nagyobb önállóságot kaphassanak. Többségük azonban továbbra is el lesz zárva a külvilágtól, és rá lesz utalva az intézményi segítségre - csak most „kicsiben”. RÉSZLETEK A 3. OLDALON Véres akció a Sínaia TERROR Estére 235 halálos áldozata és 125 sebesültje volt az egyiptomi mecset elleni támadásnak. A felelős valószínűleg az Iszlám Állam csatlósa. NÉPSZAVA Egyiptom történetének legna­gyobb civilek elleni támadása tör­tént tegnap a Sínai-félszigeten. A halálos áldozatok száma lapzártán­kig 235-re emelkedett, a 125 sérült közül soknak válságos az állapota. A merényletért egyelőre senki sem vállalta a felelősséget, de a mód­szer kegyetlensége az Iszlám Állam utolsó bástyája, a Sínai-félsziget északi felében az egyiptomi hadse­reg által körbezárt, mégis a félszi­geten és azon kívül egyaránt súlyos merényleteket elkövető Sinai Vi­lajetre utalnak. Bir al-Abed város al-Kauda-mecsetét katonai ruhába öltözött terroristák négy autóval vették körbe a pénteki nagyima idején. Először bombákat dobtak a mecsetre, majd tüzet nyitottak a menekülőkre. Az utakat eltorla­szolták, a mentőautókra is tüzel­tek. A Sky News információi sze­rint a helyszínt elhagyó terroristák autóit drónnal lőtte ki a hadsereg, de a közösségi média helyszíni hí­rei szerint semmi bizonyíték nincs arra, hogy valóban a merénylőket A hadse­reg állító­lag áro­nokkal ölte meg a merény­lőket likvidálták, és nem pusztán a lakos­ság megnyugtatására dobta azt be a központi propaganda. Sziszi elnök rezsimjének legnagyobb kudarca ugyanis a Sínai-félsziget biztonsági helyzete, ahol annak ellenére sem tudják legyőzni a csoportot, hogy az északi részt hadműveleti zóná­nak minősítették már több mint két éve. A Sinai Vilajet 2013-ban fogadott hűséget az Iszlám Állam­nak, a hadsereg objektumai mellett a kopt keresztények és a szúfik a ki­emelt célpontjai. Az al-Kauda-me­­csetet is szúfik látogatták. ÁLDOZATOK Bombákat dob­tak a mecsetre, a menekülőkre tüzeltek Homályos a kínai projekt DIPLOMÁCIA Vasárnap Buda­pestre érkezik Li Ko-csiang kínai miniszterelnök, miután a ma­gyar főváros ad otthont Kína és 16 közép- és kelet-európai ország együttműködési kerete (16+1) so­ron következő csúcstalálkozójá­nak, amely hétfőn kezdődik. Ked­den Orbán Viktor kormányfő kínai kollégájával kétoldalú hivatalos államközi tárgyalást is folytat, és további bilaterális egyeztetésekre is sor kerül a többi térségbeli or­szág miniszterelnökével. A 16+1 csúcstalálkozók gondolatát 2011- ben vetette fel Budapesten Ven Csiao-pao akkori miniszterelnök - mondta a Népszava érdeklődésére Szunomár Ágnes. Az MTA KRTK Világgazdasági Intézet kutatócso­port-vezetője a látogatást jelen­tősnek tartja, ugyanakkor utalt rá, hogy fenntartásokkal kell kezelni azt, hogy a megállapodásokban sze­replő projektek mikor valósulnak meg. A Budapest-Belgrád vasút­vonallal kapcsolatban például már számos bejelentés született, de a tényleges munkák mind a mai na­pig nem kezdődtek el. Ennek egyik oka az, hogy az Európai Bizottság több kifogást is emelt a projekttel szemben, azóta megy az egymásra mutogatás Budapest és Brüsszel között, hogy ki miatt nem történt előrelépés. FOLYTATÁS A 6. OLDALON PIAC BUDAPESTEN A kínaiak leginkább a kereskedelem­ben vannak jelen ALÁÍRNAK ! SZUNOMÁR ÁGNES: Kétséges, hogy a megállapodá­sokban szereplő projektek a jelzett határidőre megvalósulnak

Next